Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)

1970-10-21 / 7139. szám

Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7139 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1970. október 21., szerda MAI SZÁMUNKBAN • NYILATKOZNAK A BUKARESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR RÉSZVE­VŐI : a szovjet pavilon kereskedelmi igazgatója — az angol pavilon igaz­gatója — a francia pavilon igazgatója — és a magyar pavilon igazgatója • MŰVELŐDÉS • NAPIRENDEN: Sürgető téli előkészületek az építő­telepeken és az üzemekben ® BURGONYASZÜRET — DÖCCENŐKKEL KOVÁSZNA MEGYÉBEN • CSALÁD — NEVELÉS • NAPLŐ • SPORT NICOLAE CEAU5ESCUNAK ROMÁNIA ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK BESZÉDE az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének jubileumi ülésszakán Nicolae Ceausescu elnök a szónoki emelvényen az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszakán Elnök úr ! Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak tisztelt képviselői! Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakításának negyedszáza­dos évfordulója alkalom egyrészt a 25 esztendő alatt bekövetkezett nemzetközi fejlődés és világszerte végbement változások áttekintésére, másrészt az ENSZ ez idő alatt ki­fejtett tevékenységének a számba­vételére. Ugyanakkor az ülésszak, hogy megfeleljen a népek várako­zásainak, hivatott világosabban meghatározni az Egyesült Nemzetek Szervezete további tevékenységének irányvonalait, a nemzetek közötti sokoldalú együttműködés megvaló­sításának, a világbéke biztosításá­nak útjait. Mint ismeretes, az Egyesült Nem­zetek Szervezetét a második világ­háború végén hozták létre, amikor még nem száradt fel a népek által hullatott vér, amikor még nem gyó­gyult be a hitlerista Németország ál- . tál kirobbantott pusztító világégés­nek áldozatául esett tízmilliók utá­ni mély seb. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének már az elnevezése is arra emlékeztet, hogy megalakítá­sánál szem előtt tartották : a föld­kerekség összes nemzetei egyesítsék erőfeszítéseiket a minden egj'es nép szabad fejlődését biztosítani tudó tartós béke megteremtéséért. őszintén meg kell mondanunk a népek előtt, hogy a szervezet Alap­okmányában foglalt nemes elvek még nem érvényesültek maradékta­lanul a világ összes államai közötti kapcsolatokban. Természetesen szer­vezetünk jelentős szerepet töltött be a nemzetközi életben. Az eltelt idő­szakban a legfontosabb események áz ENSZ figyelmének középpontjában álltak, számos, nagyjelentőségű ha­tározatot fogadtak el. Sajnos azon­ban, e határozatok közül" sokat nem valósítottak meg, vagy csak részle­gesen valósítottak meg. Ugyanak­kor rá kell mutatnunk, hogy egyes fontos kérdésekben, & világ küzdő­terén felmerült számos konfliktus­ban az Egyesült Nemzetek Szerve­zete helytelen határozatokat foga­dott el, s ezek csorbát ejtettek te­kintélyén, negatív kihatással voltak a nemzetközi élet fejlődésére. Az ENSZ negyedszázados története po­zitív és negatív oldalainak számba­vétele ebből az alkalomból, úgy vé­lem szükséges, hogy levonhassuk az összes tanulságokat, mert csak így növelhetjük a szervezet szerepét a vitás kérdések megoldásában, a né­pek közötti együttműködés és a vi­lágbéke biztosításában. Ismeretesek azok a nagy társadal­mi és nemzeti jellegű változások, amelyek ebben a 25 évben mentek végbe a világon. Az ENSZ -megala­pításakor csak egyetlen szocialista állam — a Szovjetunió létezett. Ma 14 szocialista állam van a világon, a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát képviselve. Más népek a szocialista útra terelik gaz­dasági-társadalmi fejlődésüket. A nagyszámú szocialista ország megjelenése és fejlődése parancsoló módon napirendre tűzte a különbö­ző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének problémáját. Az utóbbi évtizedekben tanúi vol­tunk a gyarmati rabságban, imperia­lista uralom alatt sínylődő tucatnyi nép erőteljes nemzeti újjászületésé­nek. A népeknek a nemzeti függet­lenség visszaszerzéséért folytatott harca eredményeként összeomlott a gyarmati rendszer, s a gyarmati bi­rodalmak romjain tucatnyi új állam jelent meg. Ezek az államok ma je­lentős szerepet töltenek be az E- gyesült Nemzetek Szervezetében, az egész nemzetközi életben. Korunk műszaki-tudományos for­radalma, az ember behatolása a Kozmoszba és a kultúra hatalmas fejlődése nagy változásokat ered­ményezett az emberek gondolkodá­sában és tudatában. A népek, az emberek mindinkább tudatában vannak, milyen erőt képviselnek, hovatovább megértik, hogy megte­remthetik bolygónkon a szabad és egyenjogú nemzetek együttműködé­sének világát, hogy véget vethetnek az államok közötti, háborúknak, hogy biztosíthatják a tartós békét, amely lehetővé teszi az egész embe­riség jólétének megvalósítását. Olyan komplex nemzetközi felté­telek között ülésezünk, amelyek még több ókból nyugtalanítják az összes népeket. Több mint 25 esz­tendővel .a második világégés befe­jezése után a földkerekség külön­böző részein a háborúnak tíz és tíz­ezer férfi és nő, öreg és fiatal esik áldozatául, óriási anyagi és kultu­rális javak pusztulnak el. Még vannak népek, amelyeket a kolonialista uralom igájában tarta­nak, amelyek kénytelenek fegyver­rel a kézben harcolni azért a szent jogukért, hogy szabadon, önálló ál­lamokban élhessenek, saját jólétük érdekében használhassák fel termé­szeti kincseiket és munkájuk gyü­mölcsét, óhajuknak megfelelően döntsenek sorsuk felől. A nemzetközi életben még mű­ködnek imperialista és kolonialista erők, amelyek folytatni akarják a népek feletti uralom régi praktikáit, amelyek az erőszak és a diktátum politikáját érvényesítik, beavatkoz­va más államok belügyeibe, igye­kezve rájuk kényszeríteni akaratu­kat, alárendelni őket saját érdekeik­nek. Igaz, hogy az imperialista politikával szemben minden kontinensen egyre erőteljesebben harcra kelnek a né­pek, hatalmas társadalmi erők, a nemzetközi demokratikus közvéle­mény erős áramlata. A nemzetközi események alakulása ékesszólóan tanúsítja, amikor a népek valóban eltökélték, hogy megvédik szabad­ságukat és függetlenségüket, nem­zetközi támogatást és szolidaritást élveznek és nincs a világon erő, a- mely elragadhatná tőlük e becses vívmányokat. Hölgyeim és uraim ! Engedjék meg, hogy ismertes­sem országom bel- és külpolitikájá­nak néhány vonatkozását. Romániának századokon át idegen uralomban volt része. Negyedszázad­dal ezelőtt, vagyis ugyanabban az időszakban lépett a szabad és önálló fejlődés útjára, amikor megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. A román nép saját kezébe vette sorsát, rátért egy új társadalmi rendszer, a szocialista társadalmi rendszer felépítésére és történelmi­leg rövid idő alatt kiemelkedő ered­ményeket ért el gazdasági és kultu­rális haladásában. Számos állam ve­zetői és más képviselői, akik elláto­gattak Romániába, sokatmondó ké­pet alkothattak maguknak népünk eredményeiről. A 25 évben elért nagy sikere­ink dacára, tekintve az elindulá­sunkkor fennálló elmaradottságot, nrég sokat kell tennünk. azért, hogy elérjük a fejlett országok színvona­lát. Románia elhatározása továbbra is minden erejét latba vetni gazda­sági potenciáljának növeléséért, a társadalmi élet sokoldalú felvirá­goztatásáért, a tudomány, az okta­tás, a kultúra — egy új, civilizált élet megteremtése fontos tényezői­nek — fejlesztéséért, az egész nép anyagi és szellemi jólétének növelé­séért. Soha nem tévesztjük szem elől, hogy egy nép csupán úgy vál­hat valóban szabaddá és független­né, ha erőteljes gazdasági, tudomá­nyos és kulturális alapot biztosít magának. Románia ugyanakkor gondot for­dít arra, hogy fejlessze együttmű­ködését a világ minden nemzetével, társadalmi rendszerükre való tekin­tet nélkül. Annak illusztrálására, hogyan valósul meg ez a politika, csupán azt említem meg, hogy Ro­mánia jelenleg 97 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, több mint 100 országgal pedig ke­reskedelmi csereviszonyban van. Természetesen Románia mint szo­cialista ország különleges figyelmet szentel a többi szocialista állammal való együttműködésnek és kooperá- lásnak ; egyszersmind gondosko­dik kapcsolatainak kiterjesztéséről számtalan területen a világ minden országával. Véleményünk szerint csakis a nemzetközi munkamegosz­tásban,-- az anyagi és szellemi érté­kek világ-körforgásában való ak-' tív részvétellel biztosíthatjuk saját országunk fejlődését, s mozdíthatjuk elő egyidejűleg a béke ügyét világ­szerte. A román nép, amely maga is hosz-t szú ideig szenvedett az idegen el­nyomástól, rokonszenvvel fordul azon népek felé, amelyek harcol­nak az imperialista uralom alóli felszabadulásért, az önálló fejlődér sért, nemzeti függetlenségük és szu­verenitásuk megvédéséért és szi­lárdításáért. Országunk a fiatal füg­getlen államokkal való széles körű kapcsolatok politikáját folytatja, fej­leszti és elhatározása, hogy egyre in­kább bővíti a kölcsönösen előnyös együttműködést és kooperálást ezek­kel az államokkal. Abból a tényből kiindulva, hogy a béke oszthatatlan, és hogy bármi­lyen konfliktus, ilyen vagy olyan formában befolyást gyakorol a világ összes államaira, Romániát mélysége­sen aggasztja a vietnami háború folytatódása és a közel-keleti kon­fliktus állandósulása. A világközvé­lemény széles köreivel egyetemben Románia úgy véli, hogy véget kell vetni a vietnami háborúnak és az idegen intervenciónak Indokínában, meg kell kezdeni az Amerikai Egye­sült Államok és szövetségesei csa­patainak teljes kivonását Vietnam­ból. A vietnami népet és a többi in­dokínai népeket hagyni kell, hogy minden külső beavatkozás nélkül maguk oldják meg életük problé­máit. Ebben a vonatkozásban úgy véljük, a Nemzeti Felszabadítási Front javaslatai ésszerű alapot nyúj­tanak a konfliktus politikai úton történő megoldására. Ami a Közép-Keletet illeti, úgy véljük, a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata ésszerű alap e térség konfliktusának politikai megoldása számára. Ez feltételezi az izraeli csapatok visszavonását az el­foglalt arab területekről, a többi problémák megoldását, e térség va­lamennyi állama érdekeinek meg­felelően, függetlenségük és területi integritásuk biztosítását. Ugyanak­kor úgy véljük, hogy a közép-keleti tartós béke meghonosítása érdeké­ben feltétlenül megoldást kell talál­ni a palesztinai lakosság helyzetére, olyan megoldást, amely figyelembe veszi e lakosság nemzeti óhajait és törekvéseit. A világbéke szempontjából nagy jelentősége lenne az USA-csapatok kivonásának Koreából ; ily módon biztosítanák a koreai népnek azt a lehetőséget, hogy egyedül, békés úton valósítsa meg egyesülési törek­vését. Romániának, mint európai or­szágnak, létérdeke, hogy kontinen­sünkön meghonosodjék a nemzetek közötti tisztelet és bizalom légköre, hogy új együttműködési és kooperá- lási kapcsolatok fejlődjenek ki az (Folytatása a 3. oldalon) Az Agerpres New York-i különtudósítói közük : Nicolae Ceausescu elnök a je­lenlevők szívélyes fogadtatása közepette hétfőn átfogó beszédet tartott az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi üléssza­kán. Nicolae Ceausescunak, Romá­nia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa önökének nyilvánva­ló és megkülönböztetett érdeklő­déssel várt beszéde nagy jelen­tőségű eseményként szerepelt az ENSZ jubileumi ülésszakán, meg­ragadta a tagállamok képviselői, politikai és újságírókörök fi­gyelmét. A hétfő délelőtti ülésen több mint 90 ország állam-, illetve kormányfői, külügyminiszterei vol­tak jelen az ülésteremben, jeléül annak, hogy a világszervezet éle­tének jelentős mozzanata követ­kezik. Az ENSZ politikai „szeizmo­gráfja" — a sajtó számára fenn­tartott, illetve a nagy nemzetközi hírügynökségek, tucatnyi napilap irodáit magában foglaló eme­let — a különleges Jelentőségű események jellegzetes lázában élt. 10.40 órakor Nicolae Ceausescu elnök és a kíséretében levő hiva­talos személyek megérkeztek az ENSZ-székházba. Az államfőknek fenntartott monumentális bejá­ratnál a világszervezet protokoll- igazgatója fogadta és vezette be az ülésterembe. Az Államtanács elnöke helyet foglalt a román küldöttség asztalánál, az első széken, előtte a Románia feliratú táblácskával .Mellette ült Dumitru Popescu, Corneliu Mánescu kül­ügyminiszter, Nicolae Ecobescu helyettes külügyminiszter, Gheor­(Folytatása a 3. oldalon) SZILÁGY MEGYE JELENTI AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK ötéves ipari össztermelési terve teljesítését A Román Kommunista Párt Szilágy megyei bizottsága jelenti a pártvezetőségnek, hogy megyénk ipari egységei október 17-én teljesí­tették az ötéves terv előirányzatait. Ilyképpen a megye ipari egységeinek kollektívái, valóra váltva a Román Kommunista Párt X. kongresszusán kijelölt feladatokat, a pártszervezetek állandó irányításával, az árvíz következményeinek kiküszöbölése után megteremtették a kedvező feltételeket ahhoz, hogy ez év végéig az eredeti ötéves tervhez képest az 1970. évi terv 45 százalékának megfelelő globális többlettermelést valósítsanak meg. A megyei pártbizottság, Szilágy megye dolgozói az ötéves terv célkitűzéseinek valóraváltására, e fiatal megye és a gazdaságilag erő­sebb megyék közötti eltérés megszüntetésére irányuló állandó igye­kezetükben, jobban, mint bármikor érezték a legfelsőbb párt- és ál­lamvezetőségnek, Önnek, Nicolae Ceausescu elvtárs a személyes tá­mogatását. A jelenlegi ötéves terv mérlegét lezárva, a megye ipari egységei­nek kollektívái nevében megfogadjuk, hogy odaadással, szenvedéllyel és felelősségérzettel fogunk dolgozni, s erőnket nem kímélve min­dent megteszünk, hogy sikeresen megvalósítsuk azokat a sokkal na­gyobb célkitűzéseket, amelyeket az RKP X. kongresszusa Szilágy me­gye további gazdasági és szociális fejlesztésére jelölt ki. Alégy hazai vállalat fameg­munkáló gépei szerénykednek, a nagy kiállítási csarnok egyik standján. Nem is keltik fel a prospektus-vadász nézők figyel­mét, inkább csak szakemberek állnak meg mellettük és veszik közelebbről is szemügyre a roma- ni Mechanikai Vállalat, valamint a Faipari Minisztérium régeni, bukaresti és szebeni üzemeinek termékeit. Aki viszont megáll a maró-, korongcsiszoló-, furnéril- lesztö-, csapvágó-, vagy gyalugé­pek, a kör- és szalagfűrészek, a faeszterga vagy a ládagyártás ha­tékonyságát nagymértékben eme­lő kapcsológép mellett, nem bán­ja meg, hogy néhány percre meg­szakította szinte már jövőszáza­di hangulatot keltő csillogó-vil- logó műszerek közt vezető útját. Az itt kiállított gépek nem je­lentenek különösebb műszaki új­donságokat, s nem a tudomány legújabb vívmányait felhasználó csodálatos szerkezetek, hanem az egyik legklasszikusabb iparág­nak, a faiparnak sokideje hasz­nált, jólbevált eszközei. S a szakemberek a famegmunkáló gépek műszaki adottságainak ki­váló volta és a tökéletes, szemet gyönyörködtető kivitelezése miatt állnak meg. „A román gépek nagyobb ha- tásfokúak a Spanyolországban is­merteknél, sokkal szebbek azok­nál". — Ez volt a Teccomex spa­nyol külkereskedelmi vállalat BNV-re küldött képviselőjének a megállapítása! Rodriquez úr nem is maradt meg az elismerő kijelentésnél, hanem több gépre kért ajánlatot, akár a svájci Thommen cég kiküldöttje vagy az a csinos bolgár üzletkötönő, aki miatt bizony jó sokat kellett várakoznom a „kulisszák", a kül­kereskedelmi vállalatok irodáit a standoktól elválasztó panel-fa­lak előtt, amíg Páválici Mihaihoz, a Mafinexport képviselőjéhez be­juthattam. A szakemberek itthon és kül­földön már régen tudják mit ér­nek gépeink. Mint ezt Páválici Mihaitól megtudtam, a Ma?in- export szerződéseinek jelentős részét éppen a faipari gépek al­kotják. Nem is akárhova küld­jük őket, hanem olyan fejlett ipari országokba, mint a Szovjet­unió és Csehszlovákia, vagy az NSZK, Belgium és a vevőink kö­zölt ott vannak a fejlődőben lévő ázsiai és afrikai országok is, amelyek kialakuló iparukat ro­mán gépekkel akarják felsze­relni. A famegmunkáló gépeket gyár­tó négy vállalat, — erről az első napok tapasztalatai ékesen ta­núskodnak — sikeresen vizsgá­zott a BNV-n világpiaci színvo­nalú termékeivel, (ez az értéke­lés francia kollegától, Arnold tíurnaut-tól, a Revue Technique Francaise szerkesztőjétől szár­mazik). A Bukarestbe, a vásárra látogató szakemberek egyöntetű elismerését váltották ki, és Pá­válici Mihai rendelésektől egyre vastagodó mappája azt mutatja, hogy gyárainkban lesz mit dol­gozni az elkövetkező néhány esz­tendőben. A szerződéseket már két-három évre előre kötik, mi­vel a termelési kapacitást több terméknél már eddig lefedezték ennyi időre. Ez nem kicsi dolog, mert a következő ötéves tervben Régenben és Románban — hogy csak a két legfontosabbat említ­sem — sorra kerülő üzemfejlesz­tési beruházások a jelenlegi ter­melés kétszeresének elérését hi­vatottak megoldani. A sok, kétségtelenül mutató- sabb látnivaló mellett ne sajnál­jon tehát a látogató néhány per­cet a famegmunkáló gépek stand­jától sem, mert amit itt lát, az gépgyártóink eredményes mun­káját bizonyítja. Keszthelyi Gyula TÁVIRATOK Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Köszönöm Excellenciádnak a nemzeti ünnepünk - október 14. alkal­mából küldött szívélyes jókívánságokat. Kérem Excellenciádat, fogadja legjobb kívánságaimat. Önnek egészséget, népének boldogságot és haladást kívánok. SZALIM RABYA ALI, Dél-Jenien Népi Köztársasága Elnöki Tanácsának elnöke A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Tisztelt elvtársak ! Szívélyes köszönetünket fejezzük ki együttérzésük tolmácsolásáért Faul Fröhlich, a német munkásosztály kiváló fia, az NSZEP KB Polit- bürójának tagja elhunyta kapcsán. Németország szocealista egységpártja nak KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, WALTER ULBRICHT első titkár Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉHÁNY PERCRE TESSÉK MEGÁLLNI!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék