Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)
1970-10-21 / 7139. szám
NICOLAE CEAU5ESCUNAK ROMÁNIA ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK BESZÉDE az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének jubileumi ülésszakán Elnök úr ! Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak tisztelt képviselői! Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakításának negyedszázados évfordulója alkalom egyrészt a 25 esztendő alatt bekövetkezett nemzetközi fejlődés és világszerte végbement változások áttekintésére, másrészt az ENSZ ez idő alatt kifejtett tevékenységének a számbavételére. Ugyanakkor az ülésszak, hogy megfeleljen a népek várakozásainak, hivatott világosabban meghatározni az Egyesült Nemzetek Szervezete további tevékenységének irányvonalait, a nemzetek közötti sokoldalú együttműködés megvalósításának, a világbéke biztosításának útjait. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezetét a második világháború végén hozták létre, amikor még nem száradt fel a népek által hullatott vér, amikor még nem gyógyult be a hitlerista Németország által kirobbantott pusztító világégésnek áldozatául esett tízmilliók utáni mély seb. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének már az elnevezése is arra emlékeztet, hogy megalakításánál szem előtt tartották : a földkerekség összes nemzetei egyesítsék erőfeszítéseiket a minden egyes nép szabad fejlődését biztosítani tudó tartós béke megteremtéséért. Őszintén meg kell mondanunk a népek előtt, hogy a szervezet Alapokmányában foglalt nemes elvek még nem érvényesültek maradéktalanul a világ összes államai közötti kapcsolatokban. Természetesen szervezetünk jelentős szerepet töltött be a nemzetközi életben. Az eltelt időszakban a legfontosabb események az ENSZ figyelmének középpontjában álltak, számos, nagyjelentőségű határozatot fogadtak el. Sajnos azonban, e határozatok közül" sokat nem valósítottak meg, vagy csak részlegesen valósítottak meg. Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy egyes fontos kérdésekben, a világ küzdőterén felmerült számos konfliktusban az Egyesült Nemzetek Szervezete helytelen határozatokat fogadott el, s ezek csorbát ejtettek tekintélyén, negatív kihatással voltak a nemzetközi élet fejlődésére. Az ENSZ negyedszázados története pozitív és negatív oldalainak számbavétele ebből az alkalomból, úgy vélem szükséges, hogy levonhassuk az összes tanulságokat, mert csak így növelhetjük a szervezet szerepét a vitás kérdések megoldásában, a népek közötti együttműködés és a világbéke biztosításában. Ismeretesek azok a nagy társadalmi és nemzeti jellegű változások, amelyek ebben a 25 évben mentek végbe a világon. Az ENSZmegalapításakor csak egyetlen szocialista állam , a Szovjetunió létezett. Ma 14 szocialista állam van a világon, a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát képviselve. Más népek a szocialista útra terelik gazdasági-társadalmi fejlődésüket. A nagyszámú szocialista ország megjelenése és fejlődése parancsoló módon napirendre tűzte a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének problémáját. Az utóbbi évtizedekben tanúi voltunk a gyarmati rabságban, imperialista uralom alatt sínylődő tucatnyi nép erőteljes nemzeti újjászületésének. A népeknek a nemzeti függetlenség visszaszerzéséért folytatott harca eredményeként összeomlott a gyarmati rendszer, s a gyarmati birodalmak romjain tucatnyi új állam jelent meg. Ezek az államok ma jelentős szerepet töltenek be az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az egész nemzetközi életben. Korunk műszaki-tudományos forradalma, az ember behatolása a Kozmoszba és a kultúra hatalmas fejlődése nagy változásokat eredményezett az emberek gondolkodásában és tudatában. A népek, az emberek mindinkább tudatában vannak, milyen erőt képviselnek, hovatovább megértik, hogy megteremthetik bolygónkon a szabad és egyenjogú nemzetek együttműködésének világát, hogy véget vethetnek az államok közötti, háborúknak, hogy biztosíthatják a tartós békét, amely lehetővé teszi az egész emberiség jólétének megvalósítását. Olyan komplex nemzetközi feltételek között ülésezünk, amelyek még több okból nyugtalanítják az összes népeket. Több mint 25 esztendővel ,a második világégés befejezése után a földkerekség különböző részein a háborúnak tíz és tízezer férfi és nő, öreg és fiatal esik áldozatául, óriási anyagi és kulturális javak pusztulnak el. Még vannak népek, amelyeket a kolonialista uralom igájában tartanak, amelyek kénytelenek fegyverrel a kézben harcolni azért a szent jogukért, hogy szabadon, önálló államokban élhessenek, saját jólétük érdekében használhassák fel természeti kincseiket és munkájuk gyümölcsét, óhajuknak megfelelően döntsenek sorsuk felől. A nemzetközi életben még működnek imperialista és kolonialista erők, amelyek folytatni akarják a népek feletti uralom régi praktikáit, amelyek az erőszak és a diktátum politikáját érvényesítik, beavatkozva más államok belügyeibe, igyekezve rájuk kényszeríteni akaratukat, alárendelni őket saját érdekeiknek. Igaz, hogy az imperialista politikával szemben minden kontinensen egyre erőteljesebben harcra kelnek a népek, hatalmas társadalmi erők, a nemzetközi demokratikus közvélemény erős áramlata. A nemzetközi események alakulása ékesszólóan tanúsítja, amikor a népek valóban eltökélték, hogy megvédik szabadságukat és függetlenségüket, nemzetközi támogatást és szolidaritást élveznek és nincs a világon erő, amely eltagadhatná tőlük e becses vívmányokat. Hölgyeim és uraim ! Engedjék meg, hogy ismertessem országom bel- és külpolitikájának néhány vonatkozását. Romániának századokon át idegen uralomban volt része. Negyedszázaddal ezelőtt, vagyis ugyanabban az időszakban lépett a szabad és önálló fejlődés útjára, amikor megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. A román nép saját kezébe vette sorsát, rátért egy új társadalmi rendszer, a szocialista társadalmi rendszer felépítésére és történelmileg rövid idő alatt kiemelkedő eredményeket ért el gazdasági és kulturális haladásában. Számos állam vezetői és más képviselői, akik ellátogattak Romániába, sokatmondó képet alkothattak maguknak népünk eredményeiről. A 25 évben elért nagy sikereink dacára, tekintve az elindulásunkkor fennálló elmaradottságot, még sokat kell tennünk azért, hogy elérjük a fejlett országok színvonalát. Románia elhatározása továbbra is minden erejét latba vetni gazdasági potenciáljának növeléséért, a társadalmi élet sokoldalú felvirágoztatásáért, a tudomány, az oktatás, a kultúra — egy új, civilizált élet megteremtése fontos tényezőinek — fejlesztéséért, az egész nép anyagi és szellemi jólétének növeléséért. Soha nem tévesztjük szem elől, hogy egy nép csupán úgy válhat valóban szabaddá és függetlenné, ha erőteljes gazdasági, tudományos és kulturális alapot biztosít magának. Románia ugyanakkor gondot fordít arra, hogy fejlessze együttműködését a világ minden nemzetével, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. Annak illusztrálására, hogyan valósul meg ez a politika, csupán azt említem meg, hogy Románia jelenleg 97 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, több mint 100 országgal pedig kereskedelmi csereviszonyban van. Természetesen Románia mint szocialista ország különleges figyelmet szentel a többi szocialista állammal való együttműködésnek és kooperálásnak ; egyszersmind gondoskodik kapcsolatainak kiterjesztéséről számtalan területen a világ minden országával. Véleményünk szerint csakis a nemzetközi munkamegosztásban,- az anyagi és szellemi értékek világ-körforgásában való ak- tív részvétellel biztosíthatjuk saját országunk fejlődését, s mozdíthatjuk elő egyidejűleg a béke ügyét világszerte. A román nép, amely maga is hoszszú ideig szenvedett az idegen elnyomástól, rokonszenvvel fordul azon népek felé, amelyek harcolnak az imperialista uralom alóli felszabadulásért, az önálló fejlődésért, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megvédéséért és szilárdításáért. Országunk a fiatal független államokkal való széles körű kapcsolatok politikáját folytatja, fejleszti és elhatározása, hogy egyre inkább bővíti a kölcsönösen előnyös együttműködést és kooperálást ezekkel az államokkal. Abból a tényből kiindulva, hogy a béke oszthatatlan, és hogy bármilyen konfliktus, ilyen vagy olyan formában befolyást gyakorol a világ összes államaira, Romániát mélységesen aggasztja a vietnami háború folytatódása és a közel-keleti konfliktus állandósulása. A világközvélemény széles köreivel egyetemben Románia úgy véli, hogy véget kell vetni a vietnami háborúnak és az idegen intervenciónak Indokínában, meg kell kezdeni az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak teljes kivonását Vietnamból. A vietnami népet és a többi indokínai népeket hagyni kell, hogy minden külső beavatkozás nélkül maguk oldják meg életük problémáit. Ebben a vonatkozásban úgy véljük, a Nemzeti Felszabadítási Front javaslatai ésszerű alapot nyújtanak a konfliktus politikai úton történő megoldására. Ami a Közép-Keletet illeti, úgy véljük, a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata ésszerű alap e térség konfliktusának politikai megoldása számára. Ez feltételezi az izraeli csapatok visszavonását az elfoglalt arab területekről, a többi problémák megoldását, e térség valamennyi állama érdekeinek megfelelően, függetlenségük és területi integritásuk biztosítását. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a közép-keleti tartós béke meghonosítása érdekében feltétlenül megoldást kell találni a palesztinai lakosság helyzetére, olyan megoldást, amely figyelembe veszi e lakosság nemzeti óhajait és törekvéseit. A világbéke szempontjából nagy jelentősége lenne az USA-csapatok kivonásának Koreából ; ily módon biztosítanák a koreai népnek azt a lehetőséget, hogy egyedül, békés úton valósítsa meg egyesülési törekvését. Romániának, mint európai országnak, létérdeke, hogy kontinensünkön meghonosodjék a nemzetek közötti tisztelet és bizalom légköre, hogy új együttműködési és kooperálási kapcsolatok fejlődjenek ki az (Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elnök a szónoki emelvényen az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszakán Az Agerpres New York-i különtudósítói közük , Nicolae Ceausescu elnök a jelenlevők szívélyes fogadtatása közepette hétfőn átfogó beszédet tartott az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszakán. Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsalnökének nyilvánvaló és megkülönböztetett érdeklődéssel várt beszéde nagy jelentőségű eseményként szerepelt az ENSZ jubileumi ülésszakán, megragadta a tagállamok képviselői, politikai és újságírókörök figyelmét. A hétfő délelőtti ülésen több mint 90 ország állam-, illetve kormányfői, külügyminiszterei voltak jelen az ülésteremben, jeléül annak, hogy a világszervezet életének jelentős mozzanata következik. Az ENSZ politikai „szeizmográfja" — a sajtó számára fenntartott, illetve a nagy nemzetközi hírügynökségek, tucatnyi napilap irodáit magában foglaló emelet — a különleges jelentőségű események jellegzetes lázában élt. 10.40 órakor Nicolae Ceausescu elnök és a kíséretében levő hivatalos személyek megérkeztek az ENSZ-székházba. Az államfőknek fenntartott monumentális bejáratnál a világszervezet protokolligazgatója fogadta és vezette be az ülésterembe. Az Államtanács elnöke helyet foglalt a román küldöttség asztalánál, az első széken, előtte a Románia feliratú táblácskával .Mellette ült Dumitru Popescu, Corneliu Manescu külügyminiszter, Nicolae Ecobescu helyettes külügyminiszter, Gheor(Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7139 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1970. október 21., szerda MAI SZÁMUNKBAN • NYILATKOZNAK A BUKARESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR RÉSZVEVŐI : a szovjet pavilon kereskedelmi igazgatója — az angol pavilon igazgatója — a francia pavilon igazgatója — és a magyar pavilon igazgatója • MŰVELŐDÉS • NAPIRENDEN: Sürgető téli előkészületek az építőtelepeken és az üzemekben • BURGONYASZÜRET — DÖCCENŐKKEL KOVÁSZNA MEGYÉBEN • CSALÁD — NEVELÉS • NAPLÓ • SPORT SZILÁGY MEGYE JELENTI AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK ötéves ipari össztermelési terve teljesítését A Román Kommunista Párt Szilágy megyei bizottsága jelenti a pártvezetőségnek, hogy megyénk ipari egységei október 17-én teljesítették az ötéves terv előirányzatait. Ilyképpen a megye ipari egységeinek kollektívái, valóra váltva a Román Kommunista Párt X. kongresszusán kijelölt feladatokat, a pártszervezetek állandó irányításával, az árvíz következményeinek kiküszöbölése után megteremtették a kedvező feltételeket ahhoz, hogy ez év végéig az eredeti ötéves tervhez képest az 1970. évi terv 45 százalékának megfelelő globális többlettermelést valósítsanak meg. A megyei pártbizottság, Szilágy megye dolgozói az ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltására, e fiatal megye és a gazdaságilag erősebb megyék közötti eltérés megszüntetésére irányuló állandó igyekezetükben, jobban, mint bármikor érezték a legfelsőbb párt- és államvezetőségnek, Önnek, Nicolae Ceausescu elvtárs a személyes támogatását. A jelenlegi ötéves terv mérlegét lezárva, a megye ipari egységeinek kollektívái nevében megfogadjuk, hogy odaadással, szenvedéllyel és felelősségérzettel fogunk dolgozni, s erőnket nem kímélve mindent megteszünk, hogy sikeresen megvalósítsuk azokat a sokkal nagyobb célkitűzéseket, amelyeket az RKP X. kongresszusa Szilágy megye további gazdasági és szociális fejlesztésére jelölt ki. NÉHÁNY PERCRE TESSÉK MEGÁLLNI! A négy hazai vállalat famegmunkáló gépei szerénykednek, a nagy kiállítási csarnok egyik standján. Nem is keltik fel a prospektus-vadász nézők figyelmét, inkább csak szakemberek állnak meg mellettük és veszik közelebbről is szemügyre a romani Mechanikai Vállalat, valamint a Faipari Minisztérium régeni, bukaresti és szebeni üzemeinek termékeit. Aki viszont megáll a maró-, korongcsiszoló-, furnérillesztő-, csapvágó-, vagy gyalugépek, a kör- és szalagfűrészek, a faeszterga vagy a ládagyártás hatékonyságát nagymértékben emelő kapcsológép mellett, nem bánja meg, hogy néhány percre megszakította szinte már jövő századi hangulatot keltő csillogó-villogó műszerek közt vezető útját. Az itt kiállított gépek nem jelentenek különösebb műszaki újdonságokat, s nem a tudomány legújabb vívmányait felhasználó csodálatos szerkezetek, hanem az egyik legklasszikusabb iparágnak, a faiparnak sok ideje használt, jól bevált eszközei. S a szakemberek a famegmunkáló gépek műszaki adottságainak kiváló volta és a tökéletes, szemet gyönyörködtető kivitelezése miatt állnak meg. „A román gépek nagyobb hatásfokúak a Spanyolországban ismerteknél, sokkal szebbek azoknál". — Ez volt a Teccomex spanyol külkereskedelmi vállalat BNV-re küldött képviselőjének a megállapítása! Rodriguez úr nem is maradt meg az elismerő kijelentésnél, hanem több gépre kért ajánlatot, akár a svájci Thommen cég kiküldöttje vagy az a csinos bolgár üzletkötőnő, aki miatt bizony jó sokat kellett várakoznom a „kulisszák", a külkereskedelmi vállalatok irodáit a standoktól elválasztó panelfalak előtt, amíg Pávalics Mihaihoz, a Mafinexport képviselőjéhez bejuthattam. A szakemberek itthon és külföldön már régen tudják mit érnek gépeink. Mint ezt Pávalics Mihaitól megtudtam, a Mafinexport szerződéseinek jelentős részét éppen a faipari gépek alkotják. Nem is akárhova küldjük őket, hanem olyan fejlett ipari országokba, mint a Szovjetunió és Csehszlovákia, vagy az NSZK, Belgium és a vevőink között ott vannak a fejlődőben lévő ázsiai és afrikai országok is, amelyek kialakuló iparukat román gépekkel akarják felszerelni. A famegmunkáló gépeket gyártó négy vállalat, — erről az első napok tapasztalatai ékesen tanúskodnak — sikeresen vizsgázott a BNV-n világpiaci színvonalú termékeivel, (ez az értékelés francia kollegától, Arnold Tournaut-tól, a Revue Technique Francaise szerkesztőjétől származik). A Bukarestbe, a vásárra látogató szakemberek egyöntetű elismerését váltották ki, és Pávalics Mihai rendelésektől egyre vastagodó mappája azt mutatja, hogy gyárainkban lesz mit dolgozni az elkövetkező néhány esztendőben. A szerződéseket már két-három évre előre kötik, mivel a termelési kapacitást több terméknél már eddig lefedezték ennyi időre. Ez nem kicsi dolog, mert a következő ötéves tervben Régenben és Románban — hogy csak a két legfontosabbat említsem — sorra kerülő üzemfejlesztési beruházások a jelenlegi termelés kétszeresének elérését hivatottak megoldani. A sok, kétségtelenül mutatósabb látnivaló mellett ne sajnáljon tehát a látogató néhány percet a famegmunkáló gépek standjától sem, mert amit itt lát, az gépgyártóink eredményes munkáját bizonyítja. Keszthelyi Gyula TÁVIRATOK Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Köszönöm Excellenciádnak a nemzeti ünnepünk október 14. alkalmából küldött szívélyes jókívánságokat. Kérem Excellenciádat, fogadja legjobb kívánságaimat. Önnek egészséget, népének boldogságot és haladást kívánok. SZALIM RABYA ALI, Dél-Jemen Népi Köztársasága Elnöki Tanácsának elnöke A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Tisztelt elvtársak ! Szívélyes köszönetünket fejezzük ki együttérzésük tolmácsolásáért Faul Fröhlich, a német munkásosztály kiváló fia, az NSZEP KB Politbürójának tagja elhunyta kapcsán. Németország szocialista egységpártjának KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, WALTER ULBRICHT első titkár