Előre, 1970. november (24. évfolyam, 7149-7173. szám)
1970-11-01 / 7149. szám
XXIV. évfolyam 7149 1z. 6 oldal ára 30 iráni 1970. november 1., vasárnap VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság TÖKÉLETESEBB PÉNZÜGYI ÉS BANKRENDSZER - MAGASABB HATÉKONYSÁG Irta VASILE VOLO§ENIUC, Aelyettes pénzügyminiszter A buzkui vállalat arra rendezkedett be, hogy elsőrendű minőségű vetőmaggal és ültetnivaló anyaggal lássa el a vidék mezőgazdasági egységeit, termelőszövetkezeteit. Saját parcelláin az idén 1000 tonna válogatott vetőmagot, 5 millió oltott szőlőt, 15 millió dugványt tartósított. Képünkön, a kukoricaszárító és osztályozó állomáson átveszik az új termésből származó kukoricaszemeket. Fokozatosan, de következetesen valóra váltjuk a gazdaságszervezés, -vezetés és -tervezés tökéletesítésének átfogó programját, amelyet a párt 1967 decemberi Országos Konferenciája és tavalyi X. kongresszusa dolgozott ki. A szocialista gazdasági törvények mélyreható tanulmányozása és ismerete alapján, a marxizmus—leninizmus vezérelveinek alkotó, a hazai viszonyoknak megfelelő alkalmazásával sokrétűen munkálkodunk ,hogy a magas fokú gazdaságosság jegyében gyarapítsuk a nemzeti vagyont, sokoldalúan fejlesszük az országot, tovább emeljük az életszínvonalat. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé annak a jelentőségét, hogy az ország vezetői minden lényeges intézkedést megtanácskoznak a szakemberek, a dolgozók széles tömegeivel, jeléül szocialista rendszerünk mély demokratizmusának. Az intézkedéseket közvetlenül a párt- és államvezetőség, szermélyesen Nicolas Ceausescu elvtársnak, pártunk főtitkárának útmutatásai alapján és irányításával dolgoztuk ki és alkalmazzuk. A pénzügyi és banktényezők tökéletesítésében és gazdasági szerepük növelésében igen fontosak a Minisztertanács legutóbbi szabályozó rendelkezései a nyereség tervezéséről, elosztásáról és átutalásáról, a forgóeszközök, a beruházások finanszírozásáról, illetve beruházási hitelek nyújtásáról. Az utóbbi idők pénzügyi intézkedéseihez hasonlóan az újabb rendelkezések is a felelősségteljesebb, körültekintőbb és igényesebb anyag- és pénzgazdálkodás jegyében fogantak. Közös jellemzőjük ,hogy a vállalatok és gazdasági szervezetek nagyobb anyagi érdekeltsége céljából a nyereséget az önálló pénzellátás jelentős forrásává avatják. Az intézkedések egyben tovább bővítik a minisztériumok és a gazdasági egységek jogkörét, megszüntetik a túlzott központosítás egyes formáit, egyszerű és közvetlen kapcsolatot alakítanak ki pénzügyi téren az egységek között, valamint az állami költségvetés és a finanszírozó bankok között. Természetesen, a szóban forgó intézkedéseket egyeztették a szerződésekről, a beruházásokról szóló törvény előírásaival, a nyereségből való jutalmazást és a külkereskedelem tökéletesítését célzó szabályozókkal. Mint ismeretes, a nyereséget végső fokon a gazdaságosság összegező mutatójának tekinthetjük, hiszen feltételezi a mennyiségi, a minőségi, a választékterv és az áruforgalmazási terv teljesítését, termelési és forgalmi költségek megtakarítását, a munkatermelékenység növelését. A párt és a kormány rendszeres intézkedései elősegítették a vállalatok rentabilitásának lényeges növekedését: szép eredmények születtek a veszteségek csökkentésében, illetve felszámolásában, a még veszteséggel gyártott termékek és veszteséggel dolgozó vállalatok rentabilizálásában. 1970-ben a tervezett jövedelmezőségi szint kétszer akkora volt, mint 1965-ben, a tervszerűsített veszteségek volumene pedig 40 százalékkal kisebb, mint 1966-ban. Az eredmények ékesszólóan tanúsítják, hogy az intézkedésekre szükség volt, hogy a minisztériumok és a gazdasági egységek igyekeznek javítani pénzügyi eredményeiken és hathatós támogatást kapnak a pénzügyi és bankszervektől a jövedelmezőség belső tartalékainak kiaknázásához. Ösztönző a vállalatok számára az idei esztendőtől kezdve alkalmazott új jutalmazási rendszer, amelynek lényege, hogy a jutalmazási alap a nyereségből származik és ezzel arányos. Az új intézkedések célja erősíteni a nyereségnek, a szocialista pénzügyek jelentős eszközének szerepét az anyagi és pénzeszközök ésszerű használatában .Ezek szerint a termelés nyereségének jelentős hányada a termelők rendelkezésére áll fejlesztési, jutalmazási, illetve hiteltörlesztési célokra. Az említett nyereségrész a következőképpen oszlik meg: jutalmazási alapra a tervévet megelőző esztendőkben folyósított kisgépesítési és központi beruházási hitelek, valamint a forgóeszközök tervszerű növeléséhez folyósított hitelek törlesztésére; fővállalatok rendelkezésére központosított beruházások, nem központosított produktív és szociális-kulturális beruházások (lakásépítést is beleértve) finanszírozásához; tartalékalap képzésére az ipari fővállalat, illetve egységei számára. Az új rendelkezések ösztönözni kívánják az ipari fővállalatokat és vállalatokat, hogy már eleve mozgósító feladatokat vegyenek tervbe, már eleve tudják, mire számíthatnak, s leszögezik: csakis a tervezett nyereség használható fel ilyen célokra. A terven felüli nyereség viszont csupán a tervévben kapott kisgépesítési hitelek törlesztésére, illetve jutalmazási különalap képzésére vehető igénybe. A vállalatok pénzügyi önellátásának bevezetésével a nyereség mint költségvetési forrás az eddiginél lényegesebb szerepet kap. Az átutalt nyereségrész tehát az állam egyik jelentős pénzforrása és a többi költségvetési bevétellel együtt az állami terv célkitűzéseinek és akcióinak finanszírozására, a bővített szocialista újratermelésre szolgál. 1970-ben országos átlagban a tervezett nyereség 35 százaléka áll a gazdasági egységek (14 milliárd lejjel több, mint eddig), és körülbelül 65 százaléka (szemben a régi 90 százalékkal) az állami költségvetés rendelkezésére. A vállalatok a költségvetéshez átutalandó nyereségrészt általában úgy kalkulálják, hogy a tervezett összjövedelemből levonják a saját szükségletekre szolgáló, valamint a (Folytatása a 2. oldalon) A nagybányai bányagép- és bányafelszerelési mechanikai üzemben épülő új csarnokot még ebben az évben átadják rendeltetésének. Az üzemben készült bányagépeket és bányafelszerelést mind a hazai, mind a külföldi piacon szívesen vásárolják. Legújabb gyártmányai közt említjük meg a kitermelésekben használatos 0,75 köbméteres új típusú törpedömpert. TELESÍTETTÉK ÖTÉVES TERVÜKET A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Nicolae Ceausescu elvtársnak küldött táviratok Az Építőanyagipari Minisztérium munkaközösségei jelentik, hogy október 30-ig teljesítették az 1966—1970-es ötéves terv összes globális termelési előirányzatait és év végéig még 1 milliárd lej értékű termelést valósítanak meg terven felül. Előirányzaton felül 1 millió tonna cementet, 12 millió négyzetméter táblaüveget, 80 ezer köbméter vasbetont, 600 millió téglát és más építőipari anyagot szállítanak a nemzetgazdaságnak. A szép eredmény annak köszönhető, hogy a pártszervezetek vezette munkások, technikusok, mérnökök, az összes dolgozók kitartó munkával gyakorlatba ültették az RKP X. kongresszusának és az 1967 decemberi országos pártkonferenciának a határozatait. A most záruló ötéves tervben az építőanyagipar gyorsan fejlődött — a növekedés üteme —- 13,2 százalékos volt az előirányzott 12,1 százalékkal szemben, s ugyanakkor jelentősen korszerűsödött, s így jobban eleget tehetett a nemzetgazdaság egyre nagyobb követelményeinek. Biztosítjuk főtitkár elvtárs, hogy az Építőanyagipari Minisztérium munkaközösségei, élen a kommunistákkal, továbbra is mindent megtesznek az iparág fejlesztéséért, maradéktalanul teljesítik kötelességüket és megvalósítják, sőt túlszárnyalják az 1971-es évnek és a következő ötéves terv valamenynyi évének termelési előirányzatait. ★ Buzau megye kommunistái, dolgozói mély megelégedéssel jelentik a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, önnek, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy 1970. október 29-én teljesítették a jelenlegi ötéves terv összipari termelési tervét és az év végéig az eredeti előirányzaton felül 600 millió lej értékű terméket adnak. Az ötéves terv feladatainak több mint két hónappal hamarabb történt teljesítése annak köszönhető, hogy megyénk munkásai, mérnökei és technikusai, a kommunisták vezetésével kitartóan és odaadással dolgoznak a párt kijelölte nagy célkitűzések "megvalósításáért. A most záruló ötéves terv éveiben megyénk gazdasága gyors ütemben fejlődött, jobban hasznosítottuk a rendelkezésünkre álló anyagi és emberi erőforrásokat. Buzau megye gazdasági arculata nagy átalakuláson ment át. Buzau megye jelenleg hegesztő-elektródákkal, huzalokkal, szekurit táblaüveggel, vasúti teherkocsikkal, traktor-alkatrészekkel stb. vesz részt a belső és külföldi gazdasági áruforgalomban. Mély változások következtek be megyénk társadalmi-gazdasági életében a legfelsőbb párt- és államvezetőségtől kapott támogatás eredményeként, valamint azoknak az értékes útmutatásoknak a nyomán, amelyeket ön, főtitkár elvtárs adott a Buzau megyében tett látogatások alkalmából. Biztosítjuk önt, hogy kitartó erőfeszítéseket teszünk a termelési kapacitások és területek céltudatos kihasználására, a nyersanyagokkal és segédanyagokkal, a villamos energiával való takarékoskodásra, az exportra szánt árumennyiség növelésére. Buzau megye ipara előirányzaton felül az év végéig több mint 18 ezer tonna vasúti felszerelést, 900 tonna fémtartályt, 7200 tonna huzalt, 1800 tonna megmunkált polietilént, több mint 100 millió lej értékű textilkonfekciót fog előállítani. Annak a dinamikus programnak a lelkesítő hatására, amelyet a X. pártkongresszus a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozásáért jelölt ki, valamint arra a gondoskodásra és fáradhatatlan munkára válaszolva, amelyet ön a szocialista Románia felvirágoztatásáért és világtekintélyének gyarapításáért kifejt, biztosítjuk önt, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs ,hogy minden munkaképességünket latba vetve, lankadatlanul fogunk dolgozni a román nép boldogsága érdekében. ★ A brailai Insula Mare állami mezőgazdasági vállalat munkaközössége jelenti a pártvezetőségnek, önnek, tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy példásan teljesítette az ötéves terv utolsó esztendejében ráhárult tervfeladatokat. Az idei rendkívül nehéz körülmények közt a sziget dolgozói, a pártszervezetek irányításával, két fronton — az árvízzel és a növényi kártevőkkel szemben — kellett hogy megküzdjenek a termésért. A pártvezetőségtől kapott támogatás és azok az értékes útmutatások, amelyeket ön adott, főtitkár elvtárs ittjártakor, értékes segít(Folytatása az 5. oldalon) A BEMUTATÓ ÜZLETEK —A VÁSÁRLÓ IGÉNYEINEK MÉRŐMŰSZEREI (V.) A PIACKUTATÁST A NULLÁTÓL KELL KEZDENI... Rangot vívott ki magának Nagyvárad kereskedelmi életében mind a textilkombinát, mind pedig a bőr- és cipőipari kombinát bemutató üzlete. Rangjukat ekképp írhatnánk le: jól menő, keresett üzletek. Megérdemelten vívta ki magának ezt az elismerést mindkét üzlet: állandó vevőkörük van — ami a kereskedelmi tevékenység egyik alapvető fokmérője —eladási terveiket hónapról-hónapra túlszárnyalják, jelentős áruforgalmat bonyolítanak le, az itt dolgozó kereskedők szaktekintélyeknek számítanak. Mi késztet bennünket mégis arra, hogy megkérdőjelezzük e két egység rangjának hitelességét ? A válasz egyszerű : az a tény, hogy nem akármilyen kereskedelmi egységekről van szó, hanem bemutató üzletekről, s mint ilyenek, sajnos, a két üzlet nem tesz eleget hivatásának. Állításunk valószínűleg meglepetést okoz majd mind a kombinátok vezetőségének, mind pedig Ion Roșcának, a Könnyűipari Minisztérium illetékes osztályvezetőjének. Ez utóbbival folytatott beszélgetésünkből ugyanis az derült ki, hogy a két nagyváradi bemutató üzlet országosan követendő példa, olyanok, amilyeneknek lenniük kell a bemutató üzleteknek ... Tapasztalataink azonban azt igazolják, hogy Ion Roșca elvtárs nem ismeri eléggé a nagyváradi valóságot, vagy pedig nem tudja (ezt nem is merjük feltételezni !), hogy mit tartalmaz a 256/1967- es Minisztertanácsi Határozat, amelyben leszögezték ezeknek az üzleteknek a funkcióit TIZENHÉT MILLIÓ LEJES ELADÁSI TERV teljesítése képezi a nagyváradi textilkombinát bemutató üzlete évi tevékenységének alapját. Az üzlet jelen pillanatban négymillió lej értékű forgókészlettel rendelkezik, nincs eladhatatlan áruja s október 15-ig már csaknem 14 és félmillió lej értékű árut hozott forgalomba. Mit és hogyan ? Elsősorban a kombinát konfekciógyárának (a FCO-nak) a készruháit, másodsorban pedig ugyancsak a kombináthoz tartozó Miorita kötöttárugyár termékeit. Hogyan ? Első pillantásra non sens-nek tűnik a kérdés felvetése. De a bemutató üzletben e kérdésnek mindig létjogosultsága van. Hogyha a FCO áruit piackutatással egybekötve adták volna el az üzletben, örömmel nyugtáznánk, hogy valóban a nagyváradi bolt az ország egyetlen bemutató üzlete, amely betölti hivatását. Sajnos, nem ez történik. Piackutatás nélkül adják el az árut, még az anyacégét is, nem is beszélve a más gyáraktól ideszármazott áruról. (Az üzletben jócskán akad Marosvásárhelyről, Aradról, Bukarestből idekerült készruha is). A vásárlók igényei megismerésének fontosságát elméletileg nagyon is jól ismerik az üzlet alkalmazottai, különösen Bodea Gheorghe üzletvezető, aki sokat harcolt a kombinát vezetőségével azért, hogy érvényt szerezzen mind a vonatkozó Minisztertanácsi Határozat, mind pedig a 435-ös számú miniszteri rendelkezésnek. Nem egy esetben sikerült is kivívnia, hogy alkalmazza az elemi piackutatás módszereit. Ez történt például a nyár elején, amikor a készruhagyár öt darab, pasztell színű szövetből, modern szabásvonallal készült öltönyét bemutatta és megszerettette a nagyváradi vásárlóközönséggel. Bodea Gheorghe — jó kereskedői érzékkel — észrevette, hogy férfikonfekcióink nehezen törnek ki az általános szürkeségből, a szürke minden árnyalata uralkodik — a tergál megjelenése óta — a férfiak viseletén. Ezt az egyhangúságot próbálta megtörni, sikerrel. Az említett öt színes öltöny nagy sikert aratott és várható volt, hogy e sikerből a gyár levonja a tanulságot és a szerződéskötésen „reáharap“ erre a kereskedelem is. Sajnos, a gyár nem volt következetes, nem tanult bemutató üzletének tapasztalatából, nem tört be elég határozottan az újdonságokkal a hazai piacra. Az idei első próbálkozás ilyenformán tehát csak félsiker maradt. Ugyancsak e lelkes kereskedő is könnyű- LAZAR EDITFolytatása az 5. oldalon) Mai mellékletünk tartalmából • a barátság húrjain • méliusz József ÍRJA PÁRIZSBÓL • A MOSDÓKAGYLÓ LELKE • ÁTKORCSOLYÁZTUNK AMERIKÁBA... • LEJÁRT LEMEZ TÁVIRATOK A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A Koreai Munkapárt Központi mán KommunistaPárt Központi népnek a pártunk megalakulása 25. meleg jókívánságokat. Meggyőződésünk, hogy a Komunista Párt testvéri, baráti és ben is tovább erősödnek a marx internacionalizmus elvei alapján, az amerikai imperializmus ellen folyős újabb sikereket kívánunk a román népnek a szocialista építés harcban. Bizottsága szívből köszöni a Ro- Bizottságának, a testvéri román évfordulója alkalmából küldött reai Munkapárt és a Román Komegyüttműködési kapcsolatai a jövőmus-leninizmus és a proletár inimperializmus és elsősorban aztatott közös harcban. Tiszta szív- Román Kommunista Párt vezette ben, az oszág jólétéért vívott A KOREAI MUNKAPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Őexcellenciája ION GHEORGHE MAURER úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST őszinte köszönetet mondok ő császári Felsége születésnapja alkalmából küldött szívélyes üdvözlő táviratáért. Magam is jókívánságaimat tolmácsolom önnek, s a nemes román népnek még nagyobb jólétet kívánok. Nagyon megörvendeztetett, hogy jó híreket hallottam Excellenciád gyógyulásáról. AMIR ABBAS HOVEYDA Irán miniszterelnök* A 2. oldalon ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ÓZDTÓL BÜKKÖSIG SZIGET UTCA Aki három-négy esztendő MM után látogat el ismét SzélTMkelyudvarhelyre, bizonyára meglepődik az új tömbházak sokaságán. Pedig megszoktuk már az építkezés rohamos ütemét, a korszerű urbanisztika térhódítását. Itt azonban mindez valahogy szembetűnőbb. Az új lakónegyedek és blokkok Székelyudvarhelyen jobban „együtt vannak" és talán éppen ezért a lakásalap gyarapodása masszívabbnak tűnik. Kétségtelen, hogy a területiközigazgatási átszervezés serkentő hatással volt a városfejlesztésre. A megyésítés nemcsak municípiumi rangra emelte Székelyudvarhelyt, de a titulusnak megfelelő ipari potenciállal is felruházta. Az új gyárak és a kibővült régi vállalatok, az Orbán Balázstól Benedek Elekig és annyi mástól hangoztatott székelyföldi iparosítást változtatták kézzelfogható valósággá. S az ipartelepítés nemcsak új gyárakat jelent, hanem a nemzetiségi kérdés egyik lényegbevágó momentumának kiteljesítését is. Mert az együttlakó nemzetiségek teljes jogegyenlőségét elsősorban a munkához való jog gyakorlati valóra váltásával szavatolhatjuk. A nemzetiségek lakta vidékeken minden új gyár és munkahely ehhez teremt lehetőséget, sok száz embernek nyújt szakképesítést és kapcsolja be őket az ország gazdasági vérkeringésébe. Ezért szemlélem örömmel a város szocialista kibontakozásának szembeszökő koordinátáit. Szó szerint értelmezendő : a megyésítés óta új lakónegyedek nőttek ki a Nagyküküllő mellett, a Szarkakő és Reztető alatt. Az utóbbi években mintegy 750 székelyudvarhelyi és máshonnan ideszármazott család költözött be a korszerű otthonokba. S most, az elkövetkező ötéves terv lakásépítkezési programjának nagyszerű nyitányaként újabb lakónegyed körvonalai sejlenek fel. A Sziget HENKEL TIBOR (Folytatáss a 2 oldalon)