Előre, 1970. november (24. évfolyam, 7149-7173. szám)

1970-11-01 / 7149. szám

XXIV. évfolyam 7149 1z. 6 oldal ára 30 iráni 1970. november 1., vasárnap VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság TÖKÉLETESEBB PÉNZÜGYI ÉS BANKRENDSZER - MAGASABB HATÉKONYSÁG Irta VASILE VOLO§ENIUC, Aelyettes pénzügyminiszter A buzkui vállalat arra rendezkedett be, hogy elsőrendű minőségű vetőmaggal és ültetnivaló anyaggal lássa el a vidék mezőgazdasági egységeit, termelőszövetkezeteit. Saját parcelláin az idén 1000 tonna válogatott vetőmagot, 5 millió oltott szőlőt, 15 millió dugványt tartósí­tott. Képünkön, a kukoricaszárító és osztályozó állomáson átveszik az új termésből származó kukoricaszemeket. F­okozatosan, de követke­zetesen valóra váltjuk a gazdaságszervezés, -ve­zetés és -tervezés töké­letesítésének átfogó programját, amelyet a párt 1967 decemberi Országos Kon­ferenciája és tavalyi X. kongresszu­sa dolgozott ki. A szocialista gazda­sági törvények mélyreható tanulmá­nyozása és ismerete alapján, a mar­xizmus—leninizmus vezérelveinek al­kotó, a hazai viszonyoknak megfe­lelő alkalmazásával sokrétűen mun­kálkodunk ,hogy a magas fokú gaz­daságosság jegyében gyarapítsuk a nemzeti vagyont, sokoldalúan fej­lesszük az országot, tovább emeljük az életszínvonalat. Nem hangsúlyoz­hatjuk eléggé annak a jelentőségét, hogy az ország vezetői minden lé­nyeges intézkedést megtanácskoznak a szakemberek, a dolgozók széles tömegeivel, jeléül szocialista rend­szerünk mély demokratizmusának. Az intézkedéseket közvetlenül a párt- és államvezetőség, szermélyesen Nicolas Ceausescu elvtársnak, pár­tunk főtitkárának útmutatásai alap­ján és irányításával dolgoztuk ki és alkalmazzuk. A pénzügyi és banktényezők tö­kéletesítésében és gazdasági szere­pük növelésében igen fontosak a Minisztertanács legutóbbi szabályo­zó rendelkezései a nyereség terve­zéséről, elosztásáról és átutalásáról, a forgóeszközök, a beruházások fi­nanszírozásáról, illetve beruházási hitelek nyújtásáról. Az utóbbi idők pénzügyi intézkedéseihez hasonlóan az újabb rendelkezések is a felelős­ségteljesebb, körültekintőbb és igé­nyesebb anyag- és pénzgazdálkodás jegyében fogantak. Közös jellemző­jük ,hogy a vállalatok és gazdasági szervezetek nagyobb anyagi érde­keltsége céljából a nyereséget az ön­álló pénzellátás jelentős forrásává a­­vatják. Az intézkedések egyben to­vább bővítik a minisztériumok és a gazdasági egységek jogkörét, meg­szüntetik a túlzott központosítás e­­gyes formáit, egyszerű és közvetlen kapcsolatot alakítanak ki pénzügyi téren az egységek között, valamint az állami költségvetés és a finan­szírozó bankok között. Természete­sen, a szóban forgó intézkedéseket egyeztették a szerződésekről, a be­ruházásokról szóló törvény előírá­saival, a nyereségből való jutalma­zást és a külkereskedelem tökéletesí­tését célzó szabályozókkal. Mint ismeretes, a nyereséget vég­ső fokon a gazdaságosság összege­ző mutatójának tekinthetjük, hiszen feltételezi a mennyiségi, a minőségi, a választékterv és az áruforgalma­zási terv teljesítését, termelési és forgalmi költségek megtakarítását, a munkatermelékenység növelését. A párt és a kormány rendszeres intézkedései elősegítették a vállala­tok rentabilitásának lényeges nö­vekedését: szép eredmények szület­tek a veszteségek csökkentésében, il­letve felszámolásában, a még vesz­teséggel gyártott termékek és vesz­teséggel dolgozó vállalatok rentabi­­lizálásában. 1970-ben a tervezett jö­vedelmezőségi szint kétszer akkora volt, mint 1965-ben, a tervszerűsí­­tett veszteségek volumene pedig 40 százalékkal kisebb, mint 1966-ban. Az eredmények ékesszólóan tanúsít­ják, hogy az intézkedésekre szükség volt, hogy a minisztériumok és a gazdasági egységek igyekeznek ja­vítani pénzügyi eredményeiken és hathatós támogatást kapnak a pénz­ügyi és bankszervektől a jövedelme­zőség belső tartalékainak kiaknázá­sához. Ösztönző a vállalatok számá­ra az idei esztendőtől kezdve alkal­mazott új jutalmazási rendszer, a­­melynek lényege, hogy a jutalmazási alap a nyereségből származik és ez­zel arányos. Az új intézkedések célja erősíteni a nyereségnek, a szocialista pénz­ügyek jelentős eszközének szerepét az anyagi és pénzeszközök ésszerű használatában .Ezek szerint a ter­melés nyereségének jelentős hányada a termelők rendelkezésére áll fej­­lesztési, jutalmazá­si, illetve hiteltör­lesztési célokra. Az említett nyere­ségrész a következőképpen oszlik meg: jutalmazási alapra a tervévet megelőző esztendőkben folyósított kisgépesítési és központi beruházá­si hitelek, valamint a forgóeszközök tervszerű növeléséhez folyósított hi­telek törlesztésére; fővállalatok ren­delkezésére központosított beruházá­sok, nem központosított produktív és szociális-kulturális beruházások (la­kásépítést is beleértve) finanszírozá­sához; tartalékalap képzésére az ipari fővállalat, illetve egységei szá­mára. Az új rendelkezések ösztönözni kí­vánják az ipari fővállalatokat és vállalatokat, hogy már eleve mozgó­sító feladatokat vegyenek tervbe, már eleve tudják, mire számíthat­nak, s leszögezik: csakis a tervezett nyereség használható fel ilyen cé­lokra. A terven felüli nyereség vi­szont csupán a tervévben kapott kis­gépesítési hitelek törlesztésére, illet­ve jutalmazási különalap képzésére vehető igénybe. A vállalatok pénzügyi önellátásá­nak bevezetésével a nyereség mint költségvetési forrás az eddiginél lé­nyegesebb szerepet kap. Az átutalt nyereségrész tehát az állam egyik jelentős pénzforrása és a többi költ­ségvetési bevétellel együtt az álla­mi terv célkitűzéseinek és akcióinak finanszírozására, a bővített szocia­lista újratermelésre szolgál. 1970-ben országos átlagban a tervezett nye­reség 35 százaléka áll a gazdasági egységek (14 milliárd lejjel több, mint eddig), és körülbelül 65 száza­léka (szemben a régi 90 százalékkal) az állami költségvetés rendelkezésé­re. A vállalatok a költségvetéshez át­utalandó nyereségrészt általában úgy kalkulálják, hogy a tervezett összjövedelemből levonják a saját szükségletekre szolgáló, valamint a (Folytatása a 2. oldalon) A nagybányai bányagép- és bányafelszerelési mechanikai üzemben épülő új csarnokot még ebben az évben átadják rendeltetésének. Az üzemben készült bányagépeket és bányafelszerelést mind a hazai, mind a külföldi piacon szívesen vásárolják. Legújabb gyártmányai közt említjük meg a kitermelésekben használatos 0,75 köbméteres új típusú törpedömpert. TELESÍTETTÉK ÖTÉVES TERVÜKET A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Nicolae Ceausescu elvtársnak küldött táviratok Az Építőanyagipari Minisztérium munkaközösségei jelentik, hogy október 30-ig teljesítették az 1966—1970-es ötéves terv összes globális termelési előirányzatait és év végéig még 1 milliárd lej érté­kű termelést valósítanak meg ter­ven felül. Előirányzaton felül 1 millió tonna cementet, 12 millió négyzetméter táblaüveget, 80 ezer köbméter vasbetont, 600 millió tég­lát és más építőipari anyagot szál­lítanak a nemzetgazdaságnak. A szép eredmény annak köszön­hető, hogy a pártszervezetek vezet­te munkások, technikusok, mér­nökök, az összes dolgozók kitartó munkával gyakorlatba ültették az RKP X. kongresszusának és az 1967 decemberi országos pártkon­ferenciának a határozatait. A most záruló ötéves tervben az építőanyagipar gyorsan fejlődött — a növekedés üteme —- 13,2 szá­zalékos volt az előirányzott 12,1 százalékkal szemben, s ugyanakkor jelentősen korszerűsödött, s így jobban eleget tehetett a nemzet­­gazdaság egyre nagyobb követel­ményeinek. Biztosítjuk főtitkár elvtárs, hogy az Építőanyagipari Minisztérium munkaközösségei, élen a kommu­nistákkal, továbbra is mindent megtesznek az iparág fejlesztésé­ért, maradék­talanul teljesítik kö­telességüket és megvalósítják, sőt túlszárnyalják az 1971-es évnek és a következő ötéves terv valameny­­nyi évének termelési előirány­zatait. ★ Buzau megye kommunistái, dol­gozói mély megelégedéssel jelen­tik a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, önnek, szeretett Nicolae Ceausescu elv­­társ, hogy 1970. október 29-én tel­jesítették a jelenlegi ötéves terv összipari termelési tervét és az év végéig az eredeti előirányzaton fe­lül 600 millió lej értékű terméket adnak. Az ötéves terv feladatainak több mint két hónappal hamarabb tör­tént teljesítése annak köszönhető, hogy megyénk munkásai, mérnö­kei és technikusai, a kommunis­ták vezetésével kitartóan és oda­adással dolgoznak a párt kijelölte nagy célkitűzések "megvalósításá­ért. A most záruló ötéves terv évei­ben megyénk gazdasága gyors ütemben fejlődött, jobban haszno­sítottuk a rendelkezésünkre álló anyagi és emberi erőforrásokat. Buzau megye gazdasági arculata nagy átalakuláson ment át. Buzau megye jelenleg hegesztő-elektró­dákkal, huzalokkal, szekurit táb­laüveggel, vasúti teherkocsikkal, traktor-alkatrészekkel stb. vesz részt a belső és külföldi gazdasági áruforgalomban. Mély változások következtek be megyénk társadalmi-gazdasági éle­tében a legfelsőbb párt- és állam­vezetőségtől kapott támogatás eredményeként, valamint azoknak az értékes útmutatásoknak a nyo­mán, amelyeket ön, főtitkár elv­társ adott a Buzau megyében tett látogatások alkalmából. Biztosítjuk önt, hogy kitartó erőfeszítéseket teszünk a termelési kapacitások és területek céltudatos kihasználására, a nyersanyagokkal és segédanyagokkal, a villamos energiával való takarékoskodásra, az exportra szánt árumennyiség növelésére. Buzau megye ipara előirányzaton felül az év végéig több mint 18 ezer tonna vasúti fel­szerelést, 900 tonna fémtartályt, 7200 tonna huzalt, 1800 tonna meg­munkált polietilént, több mint 100 millió lej értékű textilkonfekciót fog előállítani. Annak a dinamikus programnak a lelkesítő hatására, amelyet a X. pártkongresszus a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létre­hozásáért jelölt ki, valamint arra a gondoskodásra és fáradhatatlan munkára válaszolva, amelyet ön a szocialista Románia felvirágoz­tatásáért és világtekintélyének gyarapításáért kifejt, biztosítjuk önt, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs ,hogy minden munkaképes­ségünket latba vetve, lankadatla­nul fogunk dolgozni a román nép boldogsága érdekében. ★ A brailai Insula Mare állami mezőgazdasági vállalat munkakö­zössége jelenti a pártvezetőségnek, önnek, tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy példásan teljesítette az ötéves terv utolsó esztendejé­ben ráhárult tervfeladatokat. Az idei rendkívül nehéz körül­mények közt a sziget dolgozói, a pártszervezetek irányításával, két fronton — az árvízzel és a növényi kártevőkkel szemben — kellett hogy megküzdj­enek a termésért. A pártvezetőségtől kapott támo­gatás és azok az értékes útmuta­tások, amelyeket ön adott, főtitkár elvtárs ittjártakor, értékes segít­(Folytatása az 5. oldalon) A BEMUTATÓ ÜZLETEK —A VÁSÁRLÓ IGÉNYEINEK MÉRŐMŰSZEREI (V.) A PIACKUTATÁST A NULLÁTÓL KELL KEZDENI... R­angot vívott ki magának Nagyvárad kereskedelmi életében mind a textil­­­­kombinát, mind pedig a bőr- és cipőipari kombi­nát bemutató üzlete. Rangjukat ekképp írhatnánk le: jól menő, keresett üzletek. Megérde­melten vívta ki magának ezt az el­ismerést mindkét üzlet: állandó vevőkörük van —­ ami a kereske­delmi tevékenység egyik alapvető fokmérője —eladási terveiket hó­­napról-hónapra túlszárnyalják, je­lentős áruforgalmat bonyolítanak le, az itt dolgozó kereskedők szak­­tekintélyeknek számítanak. Mi késztet bennünket mégis arra, hogy megkérdőjelezzük e két egység rangjának hitelességét ? A válasz egyszerű : az a tény, hogy nem akár­milyen kereskedelmi egységekről van szó, hanem bemutató üzletek­ről, s mint ilyenek, sajnos, a két üzlet nem tesz eleget hivatásának. Állításunk valószínűleg meglepetést okoz majd mind a kombinátok ve­zetőségének, mind pedig Ion Roșcá­­nak, a Könnyűipari Minisztérium illetékes osztályvezetőjének. Ez utóbbival folytatott beszélgetésünk­ből ugyanis az derült ki, hogy a két nagyváradi bemutató üzlet országo­san követendő példa, olyanok, ami­lyeneknek lenniük kell a bemutató üzleteknek ... Tapasztalataink azon­ban azt igazolják, hogy Ion Roșca elvtárs nem ismeri eléggé a nagy­váradi valóságot, vagy pedig nem tudja (ezt nem is merjük feltételez­ni !), hogy mit tartalmaz a 256/1967- es Minisztertanácsi Határozat, a­­melyben leszögezték ezeknek az üz­leteknek a funkcióit TIZENHÉT MILLIÓ LEJES ELADÁSI TERV teljesítése képezi a nagyváradi tex­tilkombinát bemutató üzlete évi te­vékenységének alapját. Az üzlet je­­­len pillanatban négymillió lej érté­kű forgókészlettel rendelkezik, nincs eladhatatlan áruja s október 15-ig már csaknem 14 és félmillió lej ér­tékű árut hozott forgalomba. Mit és hogyan ? Elsősorban a kombinát konfekciógyárának (a FCO-nak) a készruháit, másodsorban pedig ugyan­csak a kombináthoz tartozó Miorita kötöttárugyár termékeit. Hogyan ? Első pillantásra non sens-nek tűnik a kérdés felvetése. De a bemutató üzletben e kérdésnek mindig létjo­gosultsága van. Hogyha a FCO áruit piackutatással egybekötve adták vol­na el az üzletben, örömmel nyug­táznánk, hogy valóban a nagyvára­di bolt az ország egyetlen bemuta­tó üzlete, amely betölti hivatását. Sajnos, nem ez történik. Piackutatás nélkül adják el az árut, még az anyacégét is, nem is beszélve a más gyáraktól ideszármazott áruról. (Az üzletben jócskán akad Marosvásár­helyről, Aradról, Bukarestből ide­került készruha is). A vásárlók igé­nyei megismerésének fontosságát el­méletileg nagyon is jól ismerik az üzlet alkalmazottai, különösen Bo­­dea Gheorghe üzletvezető, aki sokat harcolt a kombinát vezetőségével azért, hogy érvényt szerezzen mind a vonatkozó Minisztertanácsi Hatá­rozat, mind pedig a 435-ös számú mi­niszteri rendelkezésnek. Nem egy esetben sikerült is kivívnia, hogy alkalmazza az elemi piackutatás módszereit. Ez történt például a nyár elején, amikor a készruhagyár öt darab, pasztell színű szövetből, modern szabásvonallal készült öltö­nyét bemutatta és megszerettette a nagyváradi vásárlóközönséggel. Bo­­dea Gheorghe — jó kereskedői ér­zékkel — észrevette, hogy férfikon­fekcióink nehezen törnek ki az ál­talános szürkeségből, a szürke min­den árnyalata uralkodik — a ter­­gál megjelenése óta — a férfiak vi­seletén. Ezt az egyhangúságot pró­bálta megtörni, sikerrel. Az emlí­tett öt színes öltöny nagy sikert ara­tott és várható volt, hogy e siker­ből a gyár levonja a tanulságot és a szerződéskötésen „reáharap“ erre a kereskedelem is. Sajnos, a gyár nem volt következetes, nem tanult bemutató üzletének tapasztalatából, nem tört be elég határozottan az újdonságokkal a hazai piacra. Az idei első próbálkozás ilyenformán tehát csak félsiker maradt. Ugyan­csak e lelkes kereskedő is könnyű- LAZAR EDIT­­Folytatása az 5. oldalon) Mai mellékletünk tartalmából • a barátság húrjain • méliusz József ÍRJA PÁRIZSBÓL • A MOSDÓKAGYLÓ LELKE • ÁTKORCSOLYÁZTUNK AMERIKÁBA... • LE­JÁRT LEMEZ TÁVIRATOK A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A Koreai Munkapárt Központi mán Kommunista­­Párt Központi népnek a pártunk megalakulása 25. meleg jókívánságokat. Meggyőződésünk, hogy a Ko­munista Párt testvéri, baráti és ben is tovább erősödnek a marx in­ternacionalizmus elvei alapján, az amerikai imperializmus ellen foly­­ős újabb sikereket kívánunk a román népnek a szocialista építés harcban. Bizottsága szívből köszöni a Ro- Bizottságának, a testvéri román évfordulója alkalmából küldött reai Munkapárt és a Román Kom­­együttműködési kapcsolatai a jövő­­mus-leninizmus és a proletár in­imperializmus és elsősorban az­tatott közös harcban. Tiszta szív- Román Kommunista Párt vezette ben, az oszág jólétéért vívott A KOREAI MUNKAPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Őexcellenciája ION GHEORGHE MAURER úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST őszinte köszönetet mondok ő császári Felsége születésnapja alkal­mából küldött szívélyes üdvözlő táviratáért. Magam is jókívánságaimat tolmácsolom önnek, s a nemes román népnek még nagyobb jólétet kívánok. Nagyon megörvendeztetett, hogy jó híreket hallottam Excellenciád gyógyulásáról. AMIR ABBAS HOVEYDA Irán miniszterelnök* A 2. oldalon ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ÓZDTÓL BÜKKÖSIG SZIGET UTCA A­ki három-négy esztendő MM után látogat el ismét Szé­lTM­kelyudvarhelyre, bizonyára meglepődik az új tömbházak so­kaságán. Pedig megszoktuk már az építkezés rohamos ütemét, a korszerű urbanisztika térhódítását. Itt azonban mindez valahogy szembetűnőbb. Az új lakónegye­dek és blokkok Székelyudvar­helyen jobban „együtt vannak" és talán éppen ezért a lakásalap gyarapodása masszívabbnak tű­nik. Kétségtelen, hogy a területi­­közigazgatási átszervezés serken­tő hatással volt a városfejlesztés­re. A megyésítés nemcsak muni­­cípiumi rangra emelte Székelyud­varhelyt, de a titulusnak megfelelő ipari potenciállal is felruházta. Az új gyárak és a kibővült régi vállalatok, az Orbán Balázstól Benedek Elekig és annyi mástól hangoztatott székelyföldi iparosí­tást változtatták kézzelfogható valósággá. S az ipartelepítés nemcsak új gyárakat jelent, ha­nem a nemzetiségi kérdés egyik lé­nyegbevágó momentumának kitel­jesítését is. Mert az együttlakó nemzetiségek teljes jogegyenlősé­gét elsősorban a munkához való jog gyakorlati valóra váltásával szavatolhatjuk. A nemzetiségek lak­ta vidékeken minden új gyár és munkahely ehhez teremt lehetősé­get, sok száz embernek nyújt szak­­képesítést és kapcsolja be őket az ország gazdasági vérkeringé­sébe. Ezért szemlélem örömmel a város szocialista kibontakozásá­nak szembeszökő koordinátáit. Szó szerint értelmezendő : a me­gyésítés óta­ új lakónegyedek nőt­tek ki a Nagyküküllő mellett, a Szarkakő és Reztető alatt. Az utóbbi években mintegy 750 szé­kelyudvarhelyi és máshonnan ide­származott család költözött be a korszerű otthonokba. S most, az elkövetkező ötéves terv lakásépít­kezési programjának nagyszerű nyitányaként újabb­ lakónegyed körvonalai sejlenek fel. A Sziget HENKEL TIBOR (Folytatáss a 2 oldalon)

Next