Előre, 1970. december (24. évfolyam, 7174-7200. szám)

1970-12-01 / 7174. szám

ELŐRE 4, 5 M4 NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET AZ ELMÚLT NAP • Befejeződött a Magyar Szo- I cialista Munkáspárt X. kon- I gresszusa. A munkálatok utolsó I napján a kongresszusi küldöttek I megválasztották a Központi Bi- I zottság 105 tagját és az Ellenőr- S­zó Bizottság 21 tagját. Az új I Központi Bizottság első plenáris I ülésén megválasztotta az MSZMP I­I Központi Bizottságának Politikai I Bizottságát. A kongresszus rész-­­ vevői hatalmas tapssal fogadták­­ annak hírét, hogy a Magyar Szo-­­ cialista Munkáspárt Központi I Bizottságának első titkárává új- t­raválasztották Kádár János elv­­­­társat. Az MSZMP X. kongres­- I szusa Kádár János elvtárs záró- I I beszédével ért véget. I • A Román Kommunista­ Párt I­I küldöttsége, amely Manea Ma- I­o nescu elvtársnak, az RKP KB I­I Végrehajtó Bizottsága tagjának, I I a KB titkárának vezetésével II- I I lógatást tesz Belgiumban, Anvers I­I kikötőváros vendége volt. A ro- I I mán delegáció megtekintette a I I világviszonylatban harmadik he- I I lyen álló hatalmas kikötő bérén- I I dezéseit.­­ I • A Kínai Népköztársaság és I I Jugoszlávia Szocialista Szövet- I I légi Köztársaság közötti kapcso- I I latok normalizálását mindkét or- I I szágban megelégedéssel fogadták. I I „Jugoszlávia köszönti ezt a tényt I I és mély meggyőződése, hogy a I I két ország kapcsolatai — a szu- I I verenitás kölcsönös tiszteletben I I tartása, s a belügyekbe való be I I nem avatkozás alapján — köl- I ■ csönös erőfeszítések révén gyű- I I mölcsöző eredményekhez fognak I I vezetni politikai, gazdasági és I I más együttműködési területen“ I I — jelentette ki egy általa adott I I adott fogadáson Bogdan Oreszcsa- I ■ nin pekingi jugoszláv nagykövet. I I Csao Kuan-hua, a kínai NK de I I lyettes külügyminisztere válasz I I beszédében rámutatott: a kínai I I kormány mindig úgy vélekedett,­­ I hogy az államközi kapcsolatokat I I a szuverenitás és a területi in- I tegritás, az agressziótól való köl- I csönös tartózkodás, a belügyekbe I való be nem avatkozás, az I egyenlőség és a kölcsönös előny I elveinek kölcsönös tiszteletben tar- I tására kell alapozni. Megelége- I déssel állapítjuk, meg, hogy ép­ I pen ezeknek az elveknek az I alapján fejlesztette kapcsolatait I az utóbbi években Kína és Ju- I goszlávia. • Az ENSZ-közgyűlés gazda- I sági és pénzügyi bizottsága az I államok politikai és gazdasági I függetlensége szempontjából nagy I fontosságú kérdést vitat meg. Ez I a következő : „A népek állandó I szuverenitásának biztosítása ter- I mészeti erőforrásaik felett“. A I vitában felszólalva, hazánk kép- I viselője hangsúlyozta­­ a termé- I szeti erőforrások feletti teljes és I oszthatatlan nemzeti szuverenitás I elengedhetetlen feltétele annak, I hogy minden egyes ország har- I mónikus gazdasági fejlődése és I népe életszínvonalának emelése I érdekében aknázhassa ki termé- I szeti kincseit. A természeti kin- I esek birtoklása és az iparosítás I között valamennyi országban szó- I ros kölcsönhatás van. Kül- I döttünkt a továbbiakban kiemel- I te i korántsem születtek kielégítő I eredmények a természeti kincsek I feletti állandó szuverenitás biz- I tosítása terén. • Vietnam Demokratikus Köz­társaság Külügyminisztériuma hivatalos nyilatkozatban szögezte le, hogy a november 21-i és 22-i bombázások rendkívül súlyos há­­­borús cselekmények, amelyek felháborították a világ közvéle­ményét. Az USA-nak az az igye­kezete, hogy ezeket a légitáma­dásokat a foglyul ejtett pilóták kiszabadítására indított akcióval igazolja, nem álcázhatja a fenti akciók valódi jellegét, hanem azt bizonyítja, hogy az USA meg­szegi a VDR bombázásának meg­szüntetésére vonatkozó kötele­zettségeit, veszélyeztetve ezzel a párizsi béketárgyalásokat — hangsúlyozza a dokumentum. • Jerevánban ünnepi gyűlést tartottak az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság kikiáltá­sának és az örmény Kommu­nista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Ez alka­lomból Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. • Az alaszkai Anchorage re­pülőtéren a felszállás pillanatá­ban felrobbant egy DC—8 típusú amerikai utasszállító repülőgép. A gép fedélzetén 229 amerikai katona tartózkodott, akik család­tagjaikkal együtt Vietnamba in­dultak, valamint a repülőgép személyzete. Ideiglenes adatok szerint a szerencsétlenségnek 51 halálos áldozata volt. HARCOK GUINEÁBAN • A KORMÁNYCSAPATOK BEKERÍTETTÉK AZ ÚJABB BEÖZÖNLŐKET • TÁRGYI BIZONYÍTÉKOK PORTUGÁLIA TÉNYLEGES RÉSZVÉTELÉRŐL • AZ ENSZ-MISSZIÓ VISSZA­­ TÉRT NEW YORKBA Guineában tovább folynak a har­­­­cok az ország fegyveres erői és a kolonialista zsoldoscsapatok között. A múlt hét végén Guinea ellen újabb agresszív cselekményt követ­tek el. Kundara határvidéken Gui­nea-Bissau portugál gyarmatról 200 főnyi portugál katonai egység ha­tolt be Guineába. A guineai fegy­veres alakulatok erélyes akciói kö­vetkeztében az inváziós erőket be­kerítették. A környéken — mint a conakryi rádióállomás közli — va­­sárnap és hétfőn is folytatódtak a harcok. A Thant ENSZ-főtitkárhoz inté­zett táviratában Szeku Tare gui­neai államfő kijelentette, hogy az újabb támadás — amelyre az ENSZ-megfigyelő csoport guineai tartózkodása idején került sor —, minden kétséget kizáróan bizonyít­ja a portugál csapatok felelősségét a Guineát ért katonai invázióval kap­csolatban. Mint erről a conakryi rá­dióállomás is beszámolt, a guineai kormánynak tagadhatatlan bizonyí­­tékai vannak arról, hogy Portugália ténylegese­n részt vett a Guinea el­len szervezett katonai támadásban. A conakryi hatóságok különben az ENSZ-misszió rendelkezésére bocsá­tották ezeket a tárgyi bizonyítéko­kat, amelyek között katonai felsze­relés, fegyverek, gépfegyverek, lő­szerek és portugál gyártmányú hír­adás­i készülékek vannak. Az ENSZ-delegáció guineai kül­detése során megtekintette a conak­­ryi elnöki palota környékét és a többi városnegyedet, ahol a novem­ber 22-i támadás következtében te­temes anyagi károk keletkeztek. Az ENSZ- megfigyelő csoportjának tag­jai felkeresték ezenkívül a samoryi és boiroi katonai táborokat is, a leghevesebb harcok színhelyét. A vizsgáló bizottság tagjai kihallgat­tak ,több foglyul ejtett portugál ka­tonát és zsoldost. Mint az Agerpres jelenti, Szeku Tare, Guinea elnöke vasárnap rá­diónyilatkozatban hívta fel az ösz­­szes afrikai országokat, fokozzák akcióikat a még gyarmati uralom vagy fajüldöző rezsimek alatt élő területek felszabadításért. Az elnök hangsúlyozta, hogy a guineai ese­mények olyan lecke volt, amelyet a többi országnak is szem előtt kell tartania. Ennek kapcsán megemlí­tette, hogy Guinea ellen 1958, füg­getlensége kivívásának pillanatá­tól kezdve, állandóan szerveznek összeesküvéseket. Szeku Tare elnök elmondotta, hogy mind belföldi nyilatkozatai­ban, mind különböző nemzetközi fórumok előtt számtalanszor felhív­ta a figyelmet arra, hogy az afrikai kontinens különböző térségeiben ki­képző központok működnek, s ezek­ben csoportokat képeznek ki azzal a céllal, hogy zavargásokat szítsa­nak a függetlenségüket nemrég ki­vívott országokban. Szeku Tare megemlítette, hogy az afrikai or­szágok és a világ számos állama fejezte ki Guinea iránti szolidaritá­sát és határozottan elítélte a Guinea szuverenitása elleni merényletet. Guinea mellett foglaltak állást Af­rika, a Közép-Kelet, Európa, Ázsia, Amerika népei és a világ csaknem minden országának szakszervezetei, ifjúsági és női szervezetei. Legújabb értesüléseink szerint va­sárnap este visszaérkezett New Yorkba a guineai eseményeket ki­vizsgáló ENSZ-bizottság. A delegá­ció elnöke, Khatry tábornok (Ne­pál) tájékoztatta U Thant főtitkárt küldetésének eredményeiről. Az ENSZ-misszió a hét folyamán hiva­talos jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács elé is. A jelentés tartalmá­ról egyelőre nem érkezett hír. Ugyancsak az Egyesült Nemzetek Szervezetétől jelentik, hogy 38 af­rikai állam megbízottai a Bizton­sági Tanács elnökéhez intézett le­velükben aggodalmukat fejezték ki a portugál támogatást élvező zsol­dosok Guinea elleni támadása miatt. A független afrikai államok elleni fegyveres akciók — hangsú-­ lyozza a levél — valójában megtor­ló intézkedések azon államok ellen, amelyek anyagi és erkölcsi támoga­tásban részesítik az angolai, mo­­cambique-i és a guinea-bissau-i nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az afrikai államok képviselői hatá­rozott intézkedést követelnek a Biztonsági Tanácstól a portugál ko­­lonializmus végleges felszámolásá­ra Afrikában. A múlt heti berlini találkozó után a Neues Deutschland leszögezi a Német DK álláspontját Részletes jelentés Chaban-Delmas francia miniszterelnök varsói látogatásának eredményeiről Mint már megírtuk, a Német EK és Németország SZK államtitkárai november 27-én megbeszéléseket folytattak Berlinben. Egy cikkben, amely ezzel a találkozóval foglal­kozik, a Neues Deutschland, a Németországi Szocialista Egység­­párt sajtószerve leszögezi a Német DK álláspontját e találkozó kér­désében. Eszerint tehát a Német DK abból indul ki, hogy az NSZK megszüntet Nyugat-Berlinben min­den, a város jogi státusával ellen­kező és az NDK érdekeit sértő te­vékenységet, ilyen körülmények kö­zött pedig a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kész tár­gyalni az NSZK kormányával köl­csönösségi alapon a személy- és áru tranzit forgalomról. „Az NDK és az NSZK között nyilván csak úgy jöhet létre egyezmény a kölcsönös tranzit forgalomról, ha tiszteletben tartják az NDK szuverén jogait, va­lamint a nemzetközi jog általánosan elismert normáit, úgy ahogy az egyenlő jogú és független államok között szokás“ — szögezi le a Neues Deutschland. A múlt heti vélemény­­cserével kapcsolatban a lap ezután így folytatja: „ami a megbeszélé­seket illeti, az NSZK részéről is teljes megértésnek kell megnyilvá­nulnia e vonatkozásban, hogy Nyu­­gat-Berlin nem része a Szövetségi Köztársaságnak és nem is lesz soha az“. Bonnban Egon Bahr, az NSZK szövetségi kancelláriájának állam­titkára, a megbeszélések nyugatné­met részvevője foglalkozott sajtó­­nyilatkozatban a múlt heti tárgya­lásokkal. Mint kijelentette, Michael Khollal, az NDK Minisztertanácsá­nak államtitkárával folytatott meg­beszélésén ügyrendi problémák mel­lett konkrét kérdésekről is tárgyal­tak. A két ország megbízottai való­színűleg még december vége előtt ugyancsak Berlinben folytatni fog­ják véleménycseréjüket — mon­dotta. Az első megbeszélések lég­körét, Bahr szerint realizmus jel­lemezte. Az európai párbeszéd múlt heti elemei közül érthető módon a két német állam képviselőinek tárgya­lásai álltak az érdeklődés közép­pontjában, de nem kisebb figyelem­mel követte a világ a francia mi­niszterelnök varsói látogatásának eredményeit. Ezek egy dokumen­tumban is kifejezésre jutottak: a hivatalos megbeszélések befejezése­ként Jozef Cyrankiewicz és Jacques Chaban-Delmas aláírt egy lengyel­francia barátsági és együttműködési nyilatkozatot, amely a többi között rámutat: „A két fél, minden eddi­ginél erősebb meggyőződéssel ba­rátságának és együttműködésének fontosságáról, arra törekszik, hogy továbbra is gyakorlatba ültesse és megszilárdítsa az 1967. szeptember 12-én, de Gaulle tábornok lengyel­­országi látogatása befejezésekor ki­adott lengyel-francia nyilatkozat határozatait“. A nyilatkozat azt is bejelenti, hogy a megegyezés értel­mében a lengyel-francia gazdasági együttműködési bizottság a két fél" egy-egy miniszterének vezetésével a jövőben évente egyszer összeül. Lengyelország és Franciaország — hangzik a továbbiakban a nyilatko­zat — fejleszteni fogja a politikai együttműködését, továbbra is rend­szeres kormányközi tanácskozásokat tartva a kölcsönös érdekű nemzet­közi — különösképpen európai — kérdésekről, tájékoztatáscsere céljá­ból, valamint a kezdeményezések esetleges összehangolása érdekében. Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök Lengyelországból való elutazása előtt egy sajtóértekez­leten a többi között azt is ki­fej­tette, hogy a jövőben milyen szerepe lesz a francia-lengyel gazdasági együtt­működési bizottságnak. Mint mon­dotta, a kétoldalú együttműködés tekintetében a két ország előhala­­dást ért el és kifejezte óhaját, hogy továbbfejlessze a kölcsönös cserék rendszerét, valamint az ipari együtt­működést. Legújabb értesüléseink szerint STOCKHOLMBAN befejeződött a Vietnammal Laosszal és Kambodzsával foglalkozó világértekezlet. A munkálatokon 50 országból, köztük hazánkból, mintegy 300 küldött vett részt. Az értekezlet többek között elfogadott egy határozatot, amely elítéli a Vietnam DK elleni legutóbbi amerikai bombatáma­dásokat. Az Egyesült Államok újabb agresszív ak­ciói az indokínai háború fokozását célozzák — hang­súlyozza a határozat. A dokumentum egyben elítéli az amerikai repülőgépek VDK feletti felderítő repü­léseit, kijelentve, hogy ezek az akciók nyíltan sértik Vietnam DK szuverenitását és függetlenségét. EDDIG FÉLMILLIÓ brit munkás határozott úgy, hogy részt vesz azon a 24 órás sztrájkon, amelyet a szakszervezetek védelmével foglalkozó bizottság de­cember 8-ra hirdetett meg. A bizottság, amely a kor­mánynak a szakszervezeti jogok megreformálására vonatkozó törvénytervezete ellen tiltakozik, úgy véli hogy az akcióban legalább egymillió szakszervezeti tag vesz részt. Eddig a coventryi Ford üzemek mun­kásai, a londoni és liverpooli dokkmunkások, a lon­doni metró, a heathrowi és gatwicki repülőterek alkal­mazottai, a Leyland üzemek, a legnagyobb angliai autógyár alkalmazottai és egész sor más vállalat dol­gozói válaszoltak a sztrájkfelhívásra. Nem tartják ki­zártnak, hogy a sztrájk megnehezíti a lapok megje­lenését is. PAKISZTÁN minisztertanácsa vasárnap jóváhagy­ta azt a tervet, amely szerint 1860 millió rúpiát (kö­rülbelül 172 millió dollár) utalnak ki a kelet-pakisz­táni ciklon következtében elpusztult vidékek újjáépí­tésére. A terv az újjáépítési munkálatok mellett hangsúlyt helyez olyan objektumok létrehozására is, amelyek nagy fokú védelmet nyújtanak a lakosság­nak hasonló katasztrófa ellen. A TORONTÓI nemzetközi repülőtéren a kanadai vámhatóságok mintegy 12 kiló heroint koboztak el. A fekete tőzsdén hozzávetőleg 8,5 millió dollárt érő heroinmennyiséget a vámosok egy Frankfurtban fel­adott bőrönd kettős falai között találták meg. A ká­bítószer-csempészéssel kapcsolatban a hatóságok le­tartóztattak egy antibes-i (francia helység) illetőségű személyt. KESKENYFILMEN KÁBEL VAGY MŰBOLYGÓ? Elsősorban is műszaki ver­sengés, de ugyanakkor nagy­arányú politikai-gazdasági ér­dekösszeütközés. A nemzetközi hírközlésben, különösen ami Európa és Amerika kapcsolatait illeti, a tengeralatti kábelek alkalma­zása nagy fordulatot, jelentős fejlődést jelentett. Ugyanígy a hírközlési iparban is. Ma ezen a területen hasonló, talán még ennél is nagyobb válto­zást jelent a hírközlő műhol­daknak a megjelenése. Fejet hajt-e a tengeralatti kábel a műhold előtt? A kérdésre adandó válasz nemcsak a futurológusokat vagy a távközlés területén dolgozó tudományos kutató­kat illeti. Érdekli — és nem kis mértékben —, azokat a nagy társaságokat, amelyek egyik vagy a másik iparágba hatalmas összegeket fektettek be. A magasban székelő állo­más és a tenger mélyén elhe­lyezett kábel közötti vetélke­dés szálait lent a földön hú­zogatják, mindenekelőtt az USA-ban. Itt, talán két egy­más közelében lévő New York-i irodaépületben, székel a víz alatti kábelben érdekelt ATT (American Telephone and Telegraph) és a műboly­gó tulajdonosa, a Comsat (Communication Satellite Cor­poration). A régi és az új harca igen éles. A tenger vizébe lemerí­tett drót, amely attól fél, hogy szálai egyre kevesebb hírt vagy beszélgetést fognak to­vábbítani, de amely már bele­nyugodott az elkerülhetetlen­be, alkudni próbál. Már ki­egyezne fele-fele alapon, vagy talán számára még hátrányo­sabb arányban is, csak marad­jon neki is valami, ne essék idő előtt a vízienyészet áldo­zatává. Ezzel szemben a fia­tal műbolygó mindent magá­nak követel. Egyeduralomra vágyik a hírközlési piacon, ki akarja túrni elődjét... A versengés politikai síkra is átterelődött. Maga Nixon elnök is foglalkozott ez év ele­jén a kérdéssel, de állásfogla­lása nem kedvezett teljes egé­szében az újnak. Ugyanis az USA távközlési politikájáról szólva, az elnök nem foglalt egyoldalúan állást egyik vagy másik hírközlési technika mel­lett, nem fogadta el a műhold­­távközlés egyeduralmát, ha­nem a jövő műszaki versen­gésére bízta a döntést. A kérdés a továbbiakban az USA szövetségi távközlési bi­zottsága elé került. Itt már nem elvekről, hanem konkrét tervekről volt szó. Az ATT előterjesztette az Atlanti-óce­án alatt megépítendő hatodik kábelvonalának tervét és egy további tíz éves tervet. A Comsat kérte az említett bi­zottságtól, hogy ismerjék el egyeduralmát és az ATT-nek csak­­ egy kábelt engedélyez­zenek. A döntés nem egyszerű, mert a kábelnek is számos előnye van. Főleg műszaki té­ren. A kábelek esetében ugyanis a hírközlés zavarta­lanabb. (A műholdak által közvetített adásokat befolyá­solhatják a rossz légköri vi­szonyok, valamint az űrben száguldó számtalan más rá­dióhullám.) Néhány évvel ezelőtt, ami­kor az első Telstar-t felbocsá­tották, azt hitték, hogy máris győzött a kábelekkel szem­ben. De a drót gyorsan visz­­szaütött. Míg 1956-ban az at­lanti kábel 36 vonalat tartal­mazott, jelenleg már 800 vo­nal működik és az ATT ez év­tized végére 10—15 000 vonalat ígér. A Comsat erre egy 23 000 vonalas Intelsat IV-et vagy egy 85 000 vonalas óriás mű­holdat javasolt. A drót vála­sza, hogy 6 olcsóbb és jövedel­mezőbb. És el kell ismerni, ez nem jelentéktelen érv. De mindezeken kívül van még egy másik szempont is. A Comsat-nak, tehát az ameri­kai monopóliumoknak, az In­telsat feletti egyeduralma nem vált ki kitörő örömöt egyes nyugat-európai politi­kai körökben. Nemrég egy brüsszeli értekezleten Francia­­ország, Belgium és Nyugat- Németország képviselői ismé­telten kijelentették, hogy ön­álló úton akarnak haladni az űrhírközlés területén, és nem akarják teljesen kiszolgáltatni magukat a Comsat követelé­seinek. A Comsat tehát két tűz kö­zött van. Egyaránt bombázza az ATT és Nyugat-Európa. És még egy tény, amely vi­lágosan mutatja, hogy e ver­sengésben távolról sem a mű­szaki haladás a döntő: az ATT elhatározta, hogy saját szakál­lára­­ is épít távközlési mű­­bolygót. Mellékesen megje­gyezve, a Comsat egyik leg­­­nagyobb részvényese maga az I­ATT. És a konklúzió? A drót és a műhold párharca még nem dőlt el. Tulajdonképpen a mű­szaki fejlődés az amelyiknek döntenie kell. De az eddigiek­ből máris megállapítható, hogy ebben a nemzetközi hír­közlés és tájékoztatás szem­pontjából oly fontos kérdés­ben sok más szempont is köz­rejátszik ... LÁNYI GÁBOR A DRÓT VÁLASZA Újabb tengeralatti kábelt helyeznek el az Atlanti-óceán mélyén A VÍZ ALATT ÉS AZ ŰRBEN Az Express című francia hetilap térképe egyes távközlési műbolygók és az atlanti (vastagon szaggatott vonal) kábelhálózat rendszerét ábrázolja. 1976. DEC. 1., KEDD KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ÜNNEPE Függetlensége kikiáltásának 12. évfordulóját ünnepli a Közép-Afrikai Köztársaság népe. Az altaloji kincsekben gazdag ország az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett önálló iparának kiépítésére, a mezőgazdaság korszerűsítésére, a közlekedési hálózat fejlesztésére. Ké­pünkön a bakoumai ércfeldolgozó kombinát egyik részlege TUNÉZIA ARABKÖZI TANÁCSKOZÁST JAVASOL • Husszein az őszi jordániai válságról, tervezett kairói, párizsi és washingtoni látogatásáról Husszein, Jordánia királya a nem­zethez intézett rádiótelevízió üzene­tében kijelentette, hogy az ismert, őszi jordániai események a legsú­lyosabbak az ország történetében. Nem szándékszom megnevezni a bű­nösökért és még csak enyhe célzást sem akarok tenni az incidensek o­­kára; ezek az események már a tör­ténelemre tartoznak. A fő cél — mondotta a hasemita király — to­vábbra is elfoglalt területeink visz­­szaszerzése marad. Tervezett egyiptomi, európai és Egyesült Államok-beli körútjaira u­­talva, a király kijelentette: A jelen­legi körülmények között szükség van arra, hogy kapcsolatba lépjünk arab testvéreinkkel, s elsősorban az egyiptomi vezetőkkel. Megvizsgál­juk, hogyan tudnánk jobban koordi­nálni a két ország együttműködését katonai és nemzetközi téren. Ami az amerikai és francia vezetőkkel folytatandó megbeszéléseket illeti a­­zokon az Izrael által elfoglalt terüle­tek kiürítésére és a palesztinai la­kosság törvényes jogainak elismer­tetésére fogunk törekedni — mon­dotta, majd megemlítette, hogy de­cember 8-án Washingtonban talál­kozik Nixon elnökkel. Bahi Ladgham, a jordániai-palesz­­tinai egyezmények betartását ellen­őrző arab főbizottság elnöke vasár­nap átnyújtotta Habib Burgiba tu­néziai elnöknek Husszein jordániai király személyes üzenetét. Egyúttal rámutatott arra, hogy a jordániai helyzet fokozatosan normalizálódik, s hogy ő maga december közepén visszatér Ammanba, hogy véglege­sítse a megbízatására vonatkozó je­lentést és továbbítsa azt a jordáni­­ai-palesztinai egyezményt aláíró a­­rab államfőknek. Vasárnap ugyancsak vissza­érke­zett Tuniszba Mohamed Maszmudi tunéziai külügyminiszter is, aki be­fejezte Jordániában, Szaud-Arábiá­­ban és Kuwaitban tett látogatását. A miniszter a három államfő sze­mélyes üzenetét hozta el Burgiba el­nöknek. Mohamed Maszmudi Liba­nonban és Egyiptomban is­ járt és megbeszélést folytatott a két ország vezetőivel. Kairóban kifejtette, hogy országa szerint a jelenlegi helyzet­­ben ajánlatos lenne arabközi ta­nácskozásokat tartani egy új stra­tégia kidolgozására. A külügymi­niszter elmondotta, hogy Anwar El Szadat elnökkel sorra került meg­beszélése alkalmával az elnök egyet­értett azzal, hogy az arab országok vezetőinek állandóan kapcsolatban kell állniuk egymással. Tel Aviv-i jelentés szerint Moshe Dayan tábornok, Izrael honvédelmi minisztere december közepén Wa­shingtonba utazik. Hírügynökségek szerint több vezető politikussal fog tárgyalni, közöttük Melvin Laird honvédelmi miniszterrel, Henry Kis­singer biztonsági ügyekkel megbí­zott elnöki tanácsossal és valószínű­leg Nixon elnökkel is. Hírek szerint Moshe Dayan ismer­tetni fogja Izrael álláspontját a Jarring-megbeszélések újrafelvéte­­lével kapcsolatban is. Ugyancsak Tel Avivból közlik. A Lydda nemzetközi repülőtéren az amerikai TWA légitársaság egy Boeing—707-es utasszállító gépe hét­főre virradó éjjel a kifutópályán összeütközött egy traktor-vontatta izraeli katonai szállítógéppel. Az összeütközés következtében tűz ke­letkezett, majd a gépek felrobban­tak. Az izraeli repülőgép két piló­tája életét vesztette, az amerikai gép pilótáinak sikerült idejében ki­­ugraniuk. WILSON 51 %, HEATH 37 % A választások óta első ízben a laburisták népszerűsége nagyobb, mint a konzervatívoké A Daily Expressben hétfőn nyilvá­nosságra hozott közvéleménykutatási eredmények szerint a júniusi vá­lasztások­ óta most először fordul elő, hogy a laburisták népszerűsége nagyobb, mint a konzervatívoké. Amint a lapból kitűnik, a megkér­dezettek 48 százaléka a laburisták mellett foglalt állást és csak 45 szá­zaléka a konzervatívok mellett. (Nem érdektelen megjegyezni, hogy a vá­lasztásokon a konzervatívok a sza­vazatok 46,2 százalékát kapták a laburisták 43,8 százalékával szem­ben.) Ami a két párt vezető személyisé­geit illeti, a megkérdezettek 51 szá­zaléka Harold Wilson volt miniszter­elnök, 37 százaléka Edward Heath mostani konzervatív miniszterelnök mellett foglalt állást. Nyomde I Combinatul Pollgrafto Casa Scfntell 40 080

Next