Előre, 1971. január (25. évfolyam, 7201-7225. szám)
1971-01-26 / 7220. szám
XXV. évfolyam 7220 sz. 6 oldal éra 30 iráni 1971. január 26., kedd Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság javítások ürügyén ALKATRÉSZEKRŐL A MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI VÁLLALATOK JÓ MUNKÁJA IGÉNYLI. ZÖKKENŐK, INDOKOLATLAN LEÁLLÁSOK NÉLKÜL DOLGOZZÉK MINDEN TRAKTOR, MINDEN MUNKAGÉP Aki ismeri a mezőgazdasági gépesítési vállalatok munkáját, tudja : a gépek, felszerelések elkopott alkatrészeinek pótlása problémákkal jár. Terepútjaink során nem egyszer álltunk elromlott traktor mellett. Helyettesíteni kellett bizonyos alkatrészeket, ezek viszont hiányoztak, s így kényszermegoldások sorozatát eszelte ki a megszorult gépész, a mezei munkát ugyanis mindezek ellenére be kellett fejezni. Az összetákolt motor, gép üzemeltetése, persze, aligha bizonyult gazdaságosnak, égető probléma tehát a javításokhoz szükséges alkatrészek biztosítása. Annál is inkább, mert a jövőben a mezőgazdaság fejlesztésével párhuzamosan, e feladatok is mind nagyobbak lesznek. A gépgyártók, az anyagbeszerzők, a gépesítési vállalatok együttes erőfeszítése hozhatja meg csak a kívánt eredményeket. Utánajártunk az elmúlt hónapok néhány „hiánycikk"-ének és megérdeklődtük : hol akadozik az alkatrészpótlás kereke ? Iuga Antoniu, a Hunyad megyei mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója : — A hiányzó, de szükséges alkatrészek listája nálunk is hosszú. A raktárban hiába keressük, a válasz az, hogy nincs. Szerintem, ezért mind a gyár, mind pedig a beszerzők hibásak. Egyrészt, mert a kért alkatrészeket a gyár egyáltalán, vagy csak késéssel szállítja, másrészt, mert a tervezésnél nem vették figyelembe a szükségleteket. Sajnos, egyelőre a szükségletek felmérése szemre megy, ez pedig sokszor nem a legbiztosabb. Georgescu Vasile, a Fehér megyei mezőgazdasági igazgatóság munkatársa ! — Aligha lehet valami újat mondani a cserealkatrészekről, a régi pedig az, hogy nemegy belőlük már hónapok óta hiánycikk. Egyes csavarféleségekért nemrég hetekig telefonáltunk, írtuk a leveleket, embereink járják a gyártó vállalatokat. Sokszor az ország másik részében felfedezünk néhány szükséges alkatrészt, amit nagy örömmel szállítunk haza, máskor pedig addig toldozzuk-foldozzuk a gépeket amíg elindulnak. Persze, így napok alatt újra kidőlnek a munkából és az egész manővert kezdhetjük elölről. Gondoltunk az elkopott alkatrészek felújítására is, de a legtöbb esetben ez lehetetlen, nincs ehhez szükséges felszerelésünk. Trifu Joan, a piski 12-es számú anyagbeszerző vállalat osztályvezetője: — Tudom, a legtöbb helyen minket hibáztatnak a hiányzó alkatrészekért, őszintén megmondva, sokszor ok nélkül. A szerződéseket például már rég megkötöttük, várjuk a grafikon szerinti szállítást, az illető gyár viszont nem mindig tesz eleget kötelezettségeinek, s ilyenkor bizony nálunk mutatkozik meg elsőnek a lemaradás. Az sem helytálló, hogy a tervezés teljesen tudománytalan, igaz, főleg szemmértékre megy, de az igényeket, a géppark növekedését nem hagyjuk figyelmen kívül. Kétségtelen, sokszor nem tudjuk kitalálni, melyek lesznek az igények, ilyenkor néhány hétig nincs egy-egy alkatrész, de amilyen gyorsan csak tudjuk, pótoljuk a hiányt. Curelea Marian, a beszerzési és értékesítési főigazgatóság helyettes főigazgatója — Az évvégi kimutatás a bizonyság arra, hogy egyes üzemek nem tettek eleget a szerződésnek. Elsősorban a plopeni-i mechanikai üzemekre gondolok, amely a traktorok javításához szükséges egész sor alkatrészt nem szállított az előre megállapodott mennyiségben. Elosztó, vezérlőorsó vagy szervodirhenger nélkül pedig nem indulhat el a traktor. De nemcsak a Plopeni-i mechanikai üzemek, hanem a brassói traktorgyár, a szecselevárosi Electroputere és a kudzsiri Mechanikai üzemek sem tettek eleget kötelezettségüknek, sokszor pedig csak megkésve juttatták el hozzánk termékeiket. Az idén is gondot okoz az ekevas, valamint a gumiabroncs. Egyelőre Halász László Román Győző (Folytatása a 2. oldalon) KÖZGYŰLÉS ELŐTT Közgyűlés előni élénk napok a marosvásárhelyi Metalotehnica textilgép- és pótalkatrész gyárban. Készül az igazgató bizottság és készülnek a dolgozók. Lezárult egy ötéves terv gazdagon, eredményesen és kezdődik a másik, új feladatokkal, új eredményekre várva. Erről beszélgetünk PETHŐ ÁRON mérnökkel, a vállalat igazgatójával is Az elmúlt öt esztendő alatt a Metalotehnicában hatalmas változások történtek, amelyek nagyvállalattá alakították a hajdani kisüzemet. A dolgozók közgyűlésén nyilván ez is szóba kerül. Hogyan készülnek a dolgozók és műszaki vezetők a közgyűlésre . Ezek az előkészületek tulajdonképpen már tavaly év végén megkezdődtek és most folytatódnak a szakszervezeti csoportüléseken, termelési értekezleteken, igazgató bizottsági megbeszéléseken, de a pártbizottság számos tanácskozásán is. Az előkészületeket most betetőzi az a szakszervezeti közgyűlés, amelyen a dolgozók megválasztják azokat, akik a közgyűlésen képviselik őket és tolmácsolják mondanivalóikat. Figyelembe kell vennünk ugyanis, hogy az 1966—1970 közötti időszakban a gyár munkáslétszáma mintegy 1400-zal növekedett, ma több mint 2100 dolgozónk van. Ami eredményeinket illeti , büszkélkedhetünk, persze a tennivalókat figyelembe véve, akad majd a közgyűlésen elegendő felvetendő probléma, hiszen a mártapasztaltak is sokmindent szükségessé tesznek. Tavaly, december 20-tól, például áttértünk a három váltásra valamennyi megmunkáló gép teljes kihasználása érdekében. Akkor vizsgázott ugyanis, 1970-ben, az utolsó 280 fiatal szakmunkás. Az idén újabb gépek érkeznek, így tehát további 200—250 szakmunkásra lesz szükségünk. — Miről vallanak az elmúlt ötéves tervben elért sikerek ? — Dolgozóink odaadásáról, képességeiről és feltétlen szorgalmáról. 1970-ben össztermelésünk két és félszerese volt az 1965. évinek. A munkatermelékenység 18 százalékkal növekedett, noha 1400 dolgozóval emelkedett a létszám, s ezek mind fiatal, kezdő szakmunkások, akik egyrészt még szakmai nehézségekkel küzdöttek, másrészt gyakorlatlanok voltak. így történt, hogy a munkák átlaga két kategóriával volt magasabb mint a munkások besorolási átlaga. Ennek ellenére sikerült eleget tenni feladatainknak. Minden mutatószámot teljesítettünk, s a selejt 0,5 százalékon alul maradt. Az 1970. évi tervet 12 500 000 lej értékben túlteljesítettük, 1966—1970 között nagyteljesítményű körkötőgéptípusok, komplex ipari varrógépek, csévélők stb. termelését kezdtük meg. Ugyanakkor cserealkatrész gyártásunk mintegy négyszeresére növekedett, ami értékben 60 millió lejt jelent. Új munkaszervezési és javadalmazási formákat vezettünk be, ennélfogva 15—30 nappal rövidebbé tettük a termelési ciklust, az átlagkereset 1433 lejre emelkedett, a közgyűlés után jelentős összeget osztunk ki a dolgozók év végi részesedéseként. — Milyen feladatok elé állítja a munkaközösséget az 1971. évi terv ? — Az idén a vállalat termelési terve 50 százalékkal magasabb mint 1970-ben volt. Ez azt jelenti, hogy egyetlen évben a termelés értéke mintegy 50 millió lejjel növekszik. A munkatermelékenység 11 százalékkal emelkedik, 9 új géptípus gyártását kezdjük meg, köztük egy olyan harisnyakötőgép is szerepel, amelyet eddig az országban nem állítottak elő. Acélöntödénk részére amelynek kapacitását négyszeresére emeljük — saját erőnkből — terven felül felszerelést gyártunk. Az idén gépeinkkel több nemzetközi vásáron veszünk részt Európában, Afrikában és Ázsiában. Export termelésünk egyébként háromszorosára emelkedett. — A vállalatnak nyilván számos problémája is akad, s ezek meg- Gáspár Tibor (Folytatása a 2. oldalon) Az ország valamennyi egyetemi központjában, főiskoláján február elsején kezdődik a félévi vizsgaszesszió. Képünk a fővárosi Politechnikai Intézet elektroenergetikai fakultása harmadéves diákjainak laboratóriumi gyakorlatán készült. 830 MEGAWATT—DÉVÁN Déva közvetlen közelében, a mintiai platón felépült és háromnegyed kapacitással működik az ország egyik legnagyobb hőerőműve. Az első 210 megawattos energetikai csoportot 1969 november 30-án helyezték üzembe. Még az elmúlt évben teljesen elkészült a hőerőmű két füstkéménye. Kétszázhúsz méter magasba ível s arról nevezetes, hogy az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. A mintiai hőerőmű kapacitását eredetileg úgy tervezték, hogy amikor teljesen elkészül, 5,5 milliárd kilowatt energiát termel majd, azaz körülbelül ötször annyit, amennyit 1938-ban egész Románia termelt. A világtechnika mai színvonalán épült hőerőmű kapcsán utalunk arra, hogy az elégett gáz tisztítását automatizált elektromos szűrőberendezés végzi és eleve elhárítja a levegő szennyeződését. 1000 tonna szén raktározását, előkészítését és kezelését ugyancsak automatikus berendezés önműködően végzi. A második energetikai csoportot tavaly helyezték üzembe. Elképzelhető, hogy milyen erőfeszítések árán, hiszen kizárólag az embereken múlott, hogy a tavaszon megáradt Maros nem tette tönkre mindazt, amit itt alkottak. Éjjel-nappal őrizték a hőerőművet, leszerelték a motorokat és az üzemfelszerelést, nehogy a víz kárt tegyen bennük. Hősi munka volt, amely az ember győzelmével ért véget. Mégpedig úgy, hogy 12 nappal határidő előtt, 1970 november 28-án éjszaka 21 óra 55 perckor a második energetikai csoport is ontani kezdte az energiát. A napokban — vasárnapról hétfőre virradó éjszaka — a harmadik csoportot is bekapcsolták az országos hálózatba s ezzel a gigászi hőerőmű építése végső szakaszába jutott. Mit jelent ez a háromszor 210 MW beszerelt teljesítmény, amelyet eddig üzembe helyeztek ? Már csak abból is fogalmat alkothatunk, hogy egyetlen ilyen blokk teljesítménye azonos a békési vízierőmű kapacitásával. Egyszóval a dévai hőerőmű összteljesítményének egynegyede egyenlő a békési erőmű teljesítményével. Amikor ezt építettük, egy évtizedre volt szükségünk. A mintiai három 210 MW blokkot nem egészen három év alatt szerelték fel. Ez átlag kevesebb mint egy kalendárium év. A harmadik kapacitást 11 nappal határidő előtt fejeztük be. Ez 45 millió kilowattóra többletet jelent a nemzetgazdaságnak. Déván tehát ez idő szerint 630 MW beszerelt teljesítmény ontja az energiát. A következő — negyedik — és egyben utolsó premier a teljes kapacitást jelzi. Ez 840 MW. Ötször annyi, mint amennyit egész Románia 1938-ban termelt. (Munkatársunktól) Tavaly ilyenkor, a falusi filmfesztivál alkalmából a Bihar megyei filmforgalmazó vállalatnak felróttam, hogy faluhelyen édeskeveset tesznek a filmesztétikai nevelésért, nincs kapcsolatuk a falusi értelmiségiekkel, s tulajdonképpen formaság az egész; legfennebb a bevétel a fontos. Sem merész, sem új nem volt ez a felfedezés, eldörögték előttem már sokszor, hozzáértőbbek is, s nemcsak Biharról, de általánosabb érvénynyel. A most záródó filmfesztivál után érdeklődni — megvallom — azzal az előérzettel indultam el, hogy az idén is azt kell megírnom, amit a tavaly, csak másképpen... Annál kellemesebben csalódtam, amikor néhány újszerű, figyelemreméltó rendezvényről értesültem. Az idei falusi filmfesztivál — legalábbis Biharban —, végre annak a felismerésnek a jegyében zajlott le, hogy a filmesztétikai nevelés nem pipálható ki a ,,feladatok“ közül a vetítések előtti sablonos és unalmas szöveggel. S egyáltalán, a filmterjesztőnek tekintettel kell lennie arra, hogy nem minden jó falura, hogy különböző érdeklődésű, műveltségű, életkorú embereket kell nevelnie filmmel és filmpropagandával. Ezt a felismerést példázza, hogy az idén külön dokumentumfilm-csomagokat küldtek a termelőszövetkezeteknek, ezek gazdasági sajátosságainak, sajátos termelési problémáinak megfelelően, segítették így azokat az agrármérnököket, akik a téli szaktanfolyamokat vezetik. Jó érzékre vall, hogy a közelmúltban, amikor a televízió beindította új mezőgazdasági tanácsadó rovatát, a váradi filmforgalmazó újabb csomagokat küldött szét — a tévéelőadás anyagát szemléltetni, kiegészíteni. Legalább ennyire jó ötlet volt, hogy megszervezték a nagyobb községekben a falusi iskolások kis filmfesztiválját. A vakáció idején a gyerekek egy csomó rajzfilmet, ifjúsági és tudományos dokumentumfilmet nézhettek meg, nem lebecsülendő a hasznuk a tanáraikkal szervezett filmvitáknak, játékos versenyeknek. Az iskolai filmfesztiválok talán azt a gondolatot is felébresztették néhány, az ügyet szerető tanárban, hogy érdemes volna — más iskolai önképzőkörök példájára — filmköröket indítani, s kérni ehhez a forgalmazó vállalat későbbi folyamatos támogatását. Hát igen, a filmnek van olyan hatása az ifjúságra, hogy a pedagógia felfedezze, a maga szolgálatába állítsa! (Persze ez épp annyira vonatkozik a városi iskolákra, mint a falusiakra.) Több jó példát mutat ez a fesztivál arra is, hogy a falusi mozik és az értelmiségiek összefogtak egy kicsit filmnevelés-ügyben. Említsük meg a székelyhídi tantestület szimpozionját, ennek valóban visszhangos sikerét, illetve Az ítélet című koprodukciós film „filmtörvényszék“ vitáját a székelyhídi művelődési otthonban. Úgy mérkőztek meg a film értékeiről, eszméiről, alakításairól, felvételeiről alkotott vélemények, hogy a „törvényszék“ -i per kívülálló hallgatósága is jól szórakozott és tanult, mindenesetre sokkal többet, mint a rosszemlékű száraz szöveg-felolvasásokból. Sóhajtsuk utána a székelyhídi tanárok rendezvényének, hogy máskor is elkelne az ilyesmi, s persze, máshol is... És hallgassuk el ez alkalommal, hogy az idei falusi filmfesztivál ennyi és ennyi nézőt és bevételt hozott a megelőzőhöz mérten. Keressünk inkább az ötletek mellé további ötleteket, amelyekből tudás, szépérzék születhet a fesztiválon innen és túl. Bölöni Sándor FESZTIVÁLON INNEN ÉS TÚL Világ proletárjai, egyesüljetek! Iparvállalatok munkasikereiből A ZILAHI helyi ipari vállalat két egysége — a szilágysomlyói Mágura és a szilágycsehi Silvania az idén hat új bútortípus gyártását kezdi meg, köztük az LMS—2 garnitúrát, az Intim könyvállványt, az S—70 kanapét, valamint a Béla és Simleu típusú bútort. A két vállalat január 20-ig több mint 130 bútorgarnitúrát szállított hazai és külföldi megrendelőinek. Jelenleg további négy új garnitúra előállításán dolgoznak. NAGYKÁROLYBAN jól haladnak a város legfontosabb iparvállalata — a korszerű pamutfonó üzem — építési munkálatai. Részlegesen az év utolsó negyedében helyezik üzembe s ekkor 900 tonna kártolt pamutfonalat állít elő, míg 1972-ben, amikor teljes kapacitással működik, évi 3900 tonna fonalat gyárt majd. A SLATINAI Aluminium Művek — a Színes- és Ritkafémek Intézetével karöltve — újfajta aluminiumötvözetet állított elő. Neve: ALCORO. Az új termék a magasfeszültségű villamosvezetékek gyártásához szükséges és az eddig használt acél-öntőmagot pótolja. Ez nemcsak jelentős acélmegtakarítással jár, de az aluminiumötvözet jobb villamosvezetőnek is bizonyul. Mae Ceausescu, az Államtanács elnöke vadászatra hívta meg a diplomáciai képviseletek vezetőit Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására szombaton vadászaton vettek részt a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Az Ilfov megyei Albele, Tebila és Ogarca erdőkben megtartott vadászaton részt vettek még: Ilie Verdet, a Minisztertanács első alelnöke, Manea Manescu és Vasile Vilcu, az Államtanács alelnökei, Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Corneliu Maiescu külügyminiszter, Petre Burlacu külügyminiszter-helyettes. A vadászaton a következő nagykövetek vettek részt: Niccolo Mescato (Olaszország), A. V. Basov (Szovjetunió), Jean Kambiotisz (Görögország), Erich Sträfling (NSZK), Jan Adriaenssen (Belgium), Kaarlo Veikko Makela (Finnország), Jaromir Ocheduszko (Lengyel NK), Hamzah Atmohandozso (Indonézia), Damdimnerengim Bataa (Mongol NK), Jesus Barreir( (Kuba Köztársaság), Pierre Pelen (Franciaország), S. Than (India), Csan Haj-fun (Kínai NK), Iso Nyegovan (Jugoszlávia SZSZK), Torben Busch-Nielsen (Dánia), Leonard Meeker (USA), Szpasz Goszpodov (Bulgária NK), Valentin Hernandez-Acosta (Venezuela), Martin Ferenc (Magyar NK), Miroslav Sulek (Csehszlovák SZK), Hubert Wieland (Peru Köztársaság), Nikolla Profi (Albánia NK), dr. Hans Voss (NDK), Nazif Cuhruk (Törökország), Per Otto Rathsman (Svédország), Yoshito Shimoda (Japán); a következő ideiglenes ügyvivők: Salah Eddim I. Al-Sheikhli (Irak), Ibrahim Yossin (Egyesült Arab Köztársaság), Pak Bon Szan (Koreai NDK), Cyrus Zoka (Irán), Guy Ducrey (Svájc), A. J. Nairn (Pakisztán), E. Br. Engoua (Brazzavillei Kongó NK), Josephus F.R.M. Veling (Hollandia), R. M. Russell (Nagy-Britannia) , továbbá Antonio Ortiz-Garcia Spanyolország konzuli és kereskedelmi kirendeltségének ideiglenes vezetője. A vadászat befejezése után Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke az Albele erdő természeti környezetében vadászlakomán látta vendégül a meghívottakat. Az ebéd szívélyes hangulatban folyt le. (Agerpres) 1966-1970 A 3.-4. OLDALON A VEGYIPARBAN „A jelenlegi ötéves terv a maga egészében jelentős sikerekkel zárul, ami meggyőzően tanúskodik a pártpolitika általános vonalának helyességéről. Ez a politika a termelőerők gyorsütemű fejlesztésére, a gazdaság és a társadalmi élet tökéletesítésére, az egész nép életszínvonalának további emelésére, a szocialista Románia sokoldalú felvirágoztatására 'irányul''. 344300 lakás épült „Jelentős eredményeket értünk el a lakásépítésben... Mindezek az eredmények arról tanúskodnak, hogy államunk politikájának alapvető és állandó iránya, a párt és a kormány fő törekvése növelni a városi és falusi dolgozók anyagi és szellemi jólétét, emelni az egész nemzet civilizációs színvonalát". NICOLAE CEAUSESCU (AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A KORMÁNY 1970 november 25-i ülésén elhangzott beszédből). Az 5. oldalon • KÖZÉLETI HÍREK • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK SPORT AZ IGAZI GYŐZTES: a jégkorong m 2 A-osztályú jégkorongos bajnokság szombati rang- MJK adóján szenzációs megle- Ipetés született: megtecsskéztették a Steauát. Erre bizony senki nem számított, még a legelfogultabb dinamós szurkoló sem. Az esélybörzén, a mérkőzés előtt 9:1 volt az arány a bajnokcsapat javára, ki hitte volna, ki mert volna csak gondolni is arra, hogy a Bukaresti Dinamo a játékerőben elismerten gyengébb együttes, győzelmet arat ? Tíz perc volt hátra a találkozóból, Mihail Flamaropol fiai 4:2-re vezettek, de a szakemberek, a lelátók közönsége még ekkor sem akarta hinni, hogy megmarad az eredmény. Ami a jégen zajlott, lidérces álomnak tűnt, mintsem valóságnak. Pedig az volt. Az első két harmad után, a játék képe alapján, nem lehetett kétséges, hogy a Dinamo nem veszítheti el a mérkőzést. Pedig két játékosa 10-10 percre a büntetőpadra is került, s így a többieknek még nagyobb erőfeszítést kellett kifejteniök. És mégis az e- Móra László (Folytatása a 2. oldalon)