Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)

1971-02-23 / 7244. szám

ELŐRE 2. oldal A KISZ IX. KONGRESSZUSÁNAK KERETÉBEN A ROMÁNIAI DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK KONFERENCIÁJA Vasárnap a KISZ IX. kongresszusá­nak keretében megtartotta nyolcadik értekezletét a Romániai Diákegyesü­letek Szövetsége. A részvevők igénye­sen és felelősségérzettel vitatták meg a diákegyesületek elmúlt két évi te­vékenységét, hozzájárulását a szocia­lista gazdaságunk, tudományunk és kultúránk fejlődési követelményeinek megfelelő sokoldalúan képzett szak­emberek neveléséhez. Az értekezleten részt vett az egész ország több mint 150 000 diákját kép­viselő csaknem 300 küldött, számos meghívott — párt- és állami aktivis­ták, társadalmi szervezetek és köz­ponti intézmények vezetői, főiskolai intézetek rektorai, akadémikusok, ta­nárok, hazánkban tanuló külföldi diá­kok, a tanulásban és a társadalmi te­vékenységben kitűnt diákok. Az elnökségben többek közt helyet foglaltak a következő elvtársak : Ion Iliescu, a KISZ KB első titkára, ifjú­ságügyi miniszter, Mircea Malita ok­tatásügyi miniszter, valamint Dusán Ulcak, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke.­­Az RDESZ tanácsának beszámoló­ját az egyesületeknek a hetedik érte­kezlet óta kifejtett tevékenységéről Traian Stefanescu elvtárs, a KISZ KB titkára, az PDESZ-Tanács elnöke, az RDESZ ellenőrző bizottságának beszá­molóját pedig Gheorghe Milea, a bi­zottság elnöke terjesztette elő. Az előterjesztett dokumentumok vi­tájában részt vett Alexandra Soare, a bukaresti egyetemi központ DESZ­­Tanácsának elnöke, Ionel Reghini joghallgató, a kolozsvári egyetem DESZ-Tanácsának elnöke, Ioan Petru a iași-i egyetemi központ DESZ-Ta­­nácsa politikai-ideológiai bizottságá­nak vezetője. Adriana Teubert, a te­mesvári Politechnikai Intézet I. éves hallgatója, Constantin Nicolaescu,­­a pitesti-i almérnöki intézet hallgatója, Dorel Chereches, a Brassói Politech­nikai Intézet hallgatója, az erdő­gazdálkodási kar diákegyesületének elnöke, Daniela Dutescu, a Craiovai Egyetem hallgatója, Ion Dragan, a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Silvia Alecu, a galaci Poli­technikai Intézet diákja, a galaci egyetemi központ szociális bizottsá­gának vezetője, Laura Bocan, a nagy­váradi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke Grigore Calota, a petrozsényi Bányá­szati Intézet diákja, az elektromecha­nikai fakultás diákegyesületének el­nöke, Bereczki Boldizsár, a kolozs­vári Agronómiai Intézet diákja, Emil Popescu, egyetemi tanársegéd, a Mű­­építészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Florin Miclea, a temesvári Orvostudományi Intézet diákja, az in­tézet DESZ-Tanácsának elnöke, Dan Moisescu diák, a Színművészeti és Filmművészeti Intézet DESZ-Taná­csának elnöke, Radu Linte, a iayi-i Politechnikai Intézet diákja, Gheor­­ghe Manea, az Építészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke. A Nemzetközi Diákszövetség nevé­ben Dusán Ulcak, az NDSZ elnöke üdvözölte a Romániai Diákegyesüle­tek Szövetségének konferenciáját. A konferenciát üdvözölte továbbá a Romániában tanuló külföldi diákok több munkaközössége. A konferencia vitájának végén fel­szólalt Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter. A szónok kiemelte a vita és a küldöttek javaslatainak építő jellegét, nemkü­lönben azt, hogy a Romániai Diák­­egyesületek Szövetsége erős szervezet­té vált, amely az évek folyamán ter­mékeny tapasztalatra tett szert az egyetemi ifjúság mozgósításában, az anyagi és a szellemi termelő tevé­kenység jelenlegi követelményeinek megfelelően készüljön fel az életre. A KISZ KB első titkára egy­szersmind hangsúlyozta, milyen je­lentős feladatok várnak hazánk egye­temi ifjúságára azért, hogy minél alaposabban felkészüljön, egyetemi ta­nulmányainak befejezése után minél hamarabb és hatékonyabban bekap­csolódhasson az új ötéves terv moz­gósító feladatainak teljesítésébe, azoknak a céloknak a megvalósításá­ért, amelyeket az RKP X. Kongresz­­szusa a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom hazai felépítésére jelölt ki. A konferencia részvevői egyhangú­lag jóváhagyták az RDESZ Tanácsá­nak tevékenységét és az előterjesztett beszámolót. Jóváhagyták egyszersmind az RDESZ alapszabályzatának módo­sításait és elfogadták a konferencia határozatát.­­ Az RDESZ Tanácsába 97 rendes és 28 póttagot választottak, Ellenőrző Bizottságába pedig 15 tagot. Az RDESZ Végrehajtó Bizottságába beválasztották a következőket : Stefa­nescu Ion Traian — elnök, Bereczki Boldizsár, a kolozsvári Agronómiai Intézet hallgatója, Miclea Florin, a te­mesvári Orvostudományi Intézet hall­gatója, Coima Gheorghe, a bukaresti Politechnikai Intézet hallgatója, To­­mozei Mihaela, a Ia?i-i Egyetem hall­gatója — alelnökök, Birliba Dán, Bo­tina Constantin, Doca Gheorghe, Ionescu Sorin, Mánásla Ana Maria, Pusztai Kálmán — titkárok, Alecu Silvia, a galaci Politechnikai Intézet diákja, Calota Grigore, a petrozsényi Bányászati Intézet diákja, Chereches Dorel, a brassói Politechnikai Intézet hallgatója, Crețu Gheorghe, a temes­vári DESZ-Tanács elnöke, Bocan Laura, a váradi Pedagógiai Intézet hallgatója, Deleanu Ion, a kolozsvári DESZ-Tanácsa elnöke, Dumitrescu Constantin, a Craiovai Egyetem hall­gatója, Kovács Dezső, a marosvásár­helyi Orvostudományi és Gyógyszeré­szeti Intézet hallgatója, Kronenberger Mariane, a Temesvári Egyetem hall­gatója, Mateescu Ioana, a kolozsvári Politechnikai Intézet hallgatója, Mo­­dilca Mariana Eugenia, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia hall­gatója, Negrescu Radu, a buka­resti Színház és Filmművészeti In­tézet hallgatója, Niculescu Nicolae, a iasi-i DESZ-Tanácsa elnöke, Ste­fan Angela, a iasi-i Agronómiai Intézet hallgatója, Soare Alexan­dra, a bukaresti DESZ-Tanács el­nöke, Steian Nicolae, a Viata Studen­­terset folyóirat főszerkesztője — ta­gok. Az Ellenőrző Bizottság elnökévé Paul Bran elvtársat, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia DESZ­­Tanácsának elnökét választották meg. (Agerpres) Vasárnap a KISZ IX. kongresszusa keretében zajlott le a Diákegyesü­­letek Országos Szövetsé­gének Vili. konferenciája. A 300 küldöttön kívül a konferencia munkálatain résztvettek minisztériu­mok, tömegszervezetek és kutatóintézetek képviselői is, mintegy jelképezve azt az érdeklődést, amellyel egész társadalmunk övezi felsőoktatásunkat. Az ősi és legújabb, még hagyo­mányokban szűkölködő egyetemi központok, Bu­karest, Kolozsvár, Iași, Temesvár, Marosvásár­hely, Nagybánya, Craiova és mások küldöttei, or­vos-, mérnök-, tanár-, művészj­elöltek, román magyar, német és más nemzetiségű fiatalok vi­­tatták meg az ifjúsá­gunkra jellemző politikai tettséggel, felelősségér­zettel az egyetemi élet időszerű kérdéseit. Az első, legszembetű­nőbb jellegzetesség, a­­mely a kívülállót megrá­­tadh­­tta ezen a tanács­­ozáson, az volt, hogy az egyetem ügyeit mind a elentés, mind az ezt kö­vető vita úgy tárgyalta, m­­i egész társadalmi Hetünk szerve­ részeit, mint az egész ország ér­­■leklődásére számot tartó közérdekű kérdést. Ter­mészetesen a tanulásról esett legtöbb szó, de a tanulásról úgy, mint tár­­sadalmi rendelésről, a­­■melyet a ma szintjén ki­elégíteni nemcsak lelkiis­meretesség, hanem ál­lampolgári felelősség dolga is. Melyek az egyetemi ifjúságot foglalkoztató legidőszerűbb kérdések a vasárnap lezajlott konfe­rencia tükrében ? Politi­kai érettségre is vall pél­dául az a tény, hogy csaknem valamennyi szó­vátett gondnak van vala­milyen „külső", vagy­is társadalmi-gazdasági megfelelője. Többen szó­­vátették például, hogy a diák tudományos körök kutatási témái sok eset­ben túl elméleti jellegű­ek, vagy pedig fiktív ada­tokra épülnek, e nagy szellemi befektetést génylő munka tehát csu­pán didaktikai célokat szolgál. Joggal kérték a hozzászólók, hogy ezeket a témákat ezután ve­gyék a termelővállalatok gyakorlatából, így a mun­ka is izgalmasabbá vá­lik, a gyár is hatékony segítséget kaphat az e­gyetemtől. Refrénként hangzott el az igény : közelebb­ vinni az okta­tást a termeléshez úgy, ahogy azt az utóbbi éő­ben több pártdokum­en­­tum feladatul tűzi. Konk­rét javaslatként hangzott el a konferencián, hogy minden diák tanuljon meg valamilyen, a szakterüle­téhez tartozó mesterséget még a tanulmányi évek alatt. Többen kérték a túl általános ismereteket nyúj­tó tantárgyak kicserélését olyanokkal, amelyek job­ban hozzásegítenek a je­lenlegi legkorszerűbb be­vekvő igények teszik le­hetetlenné, kirívó jelenség­gé az egyetemeken is a középszerűséget, szellemi renyheséget, felületessé­get, a hivatalnokszelle-­­ met, mely a tehetséget, a szenvedélyes alkotó­munkát akarja pótolni. A törekvés, hogy a felsőok­tatás mind több úton kapcsolódjék be a terme­lésbe, tehát társadalmi rendelésnek tegyen ele­get, hovatovább nagyobb próbára teszi a diák ké­pességeit. Ezért vetették fel a konferencián többen jogosan az elsőévesek bre. illeszkedésének kérdését : segíteni az arravalónak mielőbb képességei szint­jén bekapcsolódni az egyetemi kutatómunkába, és olyan légkört teremteni, hogy a karrierista már az első hetekben megérezze az egyetem nem kaland, amit bárki megpróbálhat ha úgy tetszik neki. A konferencia az egye­temi ifjúság erkölcsi-po­litikai arculatának hű tükre volt. Ez az arc le­vonásaiban egész ifjúsá­gunké, ezt nemcsak a je­lentés, hanem több hoz­zászólás is hangsúlyozta Közösek a vágyak, politi­kai nézetek, az elhivatott­ság érzete, és közös a cél : a sokoldalúan fej­­lett szocialista társadalom felépítése. Rokonszenves arc ez, meggyőzött a kon­­ferencia, minden okunk megvan rá, hogy bízzunk a legifjabb értelmiségi nemzedékben, Barabás István rendezések, technoló­giák, vezetési módszerek megértéséhez és elsajátí­tásához. Beszéltek olyan kérdé­sekről is, mint tehetség, képesség, szakképesítés, korszerű gondolkodás, az egyetemi élet demokratiz­musa. Minden jel arra mutat, benne van az egyetemek légkörében is az a pezsdülés, amely társadalmi életünket jel­lemzi, amely mindenki legjobb képességeit kéri számon a termelésben, követeli,­­hogy lépést tart­son a műszaki haladás­sal. Maga az élet, a nő­­ m mi egyetemünk . 1971. FEBRUÁR 23., KEDD BESZÁMOLÓ AZ RDESZ TANÁCSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Előterjesztette TRAIAN STEFANESCU elvtárs Még mindig annak az erős benyo­másnak a hatása alatt állunk, ame­lyet Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusához, értekezletünk­höz intézett üdvözlete tett egész fia­talságunkra, a diákságra. Mély hálá­val adózunk a pártnak azért a nagy felelősséggel járó szerepért, amellyel az ifjúságot felruházta — hangzik a beszámoló —, s kifejezésre juttatjuk az egyetemi korosztálynak azt a hó óhaját, hogy a gazdaság, a tudomány és a kultúra növekvő igényeinek megfelelő szinten készül fel, odaadás­sal és áldozatkészséggel szolgálja a Román Kommunista Párt ügyét. A diákságnak a népünk által megvalósí­tott hatalmas forradalmi átalakulások felett érzett hazafias büszkesége ma­gától értetődően összefonódik a párt és az állam marxista-leninista, alkotó politikájához való teljes ragaszkodás­sal, azzal az egyöntetű elhatározással,, hogy fáradhatatlanul munkálkodik a sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtését szolgáló prog­ram megvalósításán. A különböző fokú oktatás gazdasá­gunk, társadalmi-politikai életünk ha­talmas dinamizmusa egészének egyik olyan alapvető területe, amelynek fej­lesztésére a párt és az állam állandó gondot fordít, — hangsúlyozza a be­számoló, majd adatokat ismertet a 18 hazai egyetemi központ 192 fakultá­sán tanuló több mint 150 000 diák ren­delkezésére álló főiskolai anyagi alap fejlődéséről. A párt által kezdemé­nyezett megújító átalakulásoknak, a szocialista demokrácia mélyülésének körülményei között a diákságra nagy szerep hárul az ország jelenét és jö­vőjét illetően. A diákság, amely, a Szocialista Egységfrontban és az ál­lamhatalom szerveiben való jelenléte révén élhet társadalmi jogával, hogy részt vegyen a társadalmunk szem­­pontjából nagy jelentőségű határoza­tok megvitatásában és elfogadásában, az egyetemi vezető szervekben való jelenléte révén pedig, véleményt mondhat a főiskolai oktatás tökélete­sítésére vonatkozó intézkedésekről, egész fiatalságunk szerves részeként és aktív osztagaként érvényesül pár­tunk és államunk bel- és külpolitiká­jénak gyakorlatba ültetéséért folyta­tott harcban. Azok az intézkedések, amelyeket a diákság társadalmi tevékenységének javítására a párt KB-nak 1967 novem­beri-decemberi plenáris ülése határo­zatainak és a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos tanácskozása hatá­rozatainak alapján hoztak, az a tény, hogy szövetségünket a Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási sajá­tos szervezeti formájaként határozták meg, valamint az, hogy kiszélesítet­ték illetékességét és problémakörét, fokozta az egyesületek fokozottabb hozzájárulását a diákok felkészítésé­hez, erőfeszítéseink kitartó orientáló­dását az oktató-nevelő folyamat kér­dései felé, a szorosabb együttműkö­dési kapcsolatok meghonosítását az oktatási szervekkel. A Romániai Diákegyesületek Szövetsége, fennállá­sának 15. évében politikailag és szer­vezetileg megszilárdult forradalmi szervezetként, aktív tényezőként nyil­vánul meg az egyetemi ifjúság szak­mai fölkészítésében s kommunista ne­velésében, főiskolák további tökélete­sítésében. A továbbiakban a jelentés utalt a felsőiskola korszerűsítésével kapcso­latos intézkedésekre, amelyek az ok­tatási tervek és programok, az elő­adási és szemináriumi módszerek tö­kéletesítésében, új fakultások és ta­gozatok létesítésében, az almérnöki oktatás megszervezésében és a ciklu­sos képzés rendszerének bevezetésé­ben a műépítészeti iskola keretében, a végzettek termelési beosztása rend­szerének javításában öltöttek testet. A diákok nagy többsége felelősségér­zettel teljesíti azt az alapvető felada­tát, hogy jól felkészül, jó és kitűnő osztályzatokat ér el. A diákok foko­zódó érdeklődést tanúsítanak a tudo­mányos kutatás és annak a termelés konkrét kérdései megoldására való irányítása iránt. Az egyesületek tevékenységének középpontjában a diákság szakmai felkészülése áll — állapítja meg a beszámoló. Az egyesületek kitartó ne­velő munkát folytattak annak érde­kében, hogy megmagyarázzák a párt Központi Bizottsága Irányelveinek é­s a tanügyi törvénynek a mélyreható következményeit a diákság szakmai felkészítésére, hozzájárultak a főisko­la állandó tökéletesítése nyújtotta le­hetőségek hasznosításához. A beszá­moló ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pozitív eredmények mellett m­ég sok a fogyatékosság a diákok elméleti és gyakorlati felkészültségében, még előfordul, hogy a diák közömbös saját felkészültségével szemben, a jegyze­tekre korlátozza a tanulást, elhanya­golja a nem kötelező órákat, az ide­gen nyelvek tanulását, a tervei elké­szítését. A szakmai felkészültségre ne­gatívan ható okok egyike, hogy az első évben csak szórványosan, ered­ménytelenül törődünk a volt tanulók egyetemi beilleszkedésével. A jelentés hangsúlyozza, hogy javítani kell a fő­iskolai felvételi rendszert, s ugyanak­kor arra is rámutat, hogy további in­tézkedésekkel kell tökéletesíteni az almérnöki oktatást. Az idei egyetemi tanévben az Okta­tásügyi Minisztérium az RDESZ-ta­náccsal szoros együttműködésben újabb intézkedéseket tett annak érde­kében, hogy a tananyagban nagyobb legyen a szemináriumok, a gyakorlati munkák és a laboratóriumi munkák, a nem kötelező kurzusok, a választ­ható tantárgyak részaránya. A máso­dik félévben megkezdődik az új osz­tályzási rendszer, amely összeveti a vizsgán szerzett osztályzatot az egész évi tevékenység értékelésével. A tár­sadalmunk támasztotta követelmények­nek azonban a diákság továbbr­a is csak úgy tud eleget tenni, ha döntő fontosságot tulajdonít az egyéni, fo­lyamatos tanulásnak, a bibliográfia alapos elsajátításának, ha állandóan érdeklődéssel követi az időszerű prob­lémákat, ha gyakorlati tudásra tesz szert a választott szakmában. A je­­­­lentésben kifejezésre, jut az a meg­győződés, hogy az értekezlet határkő lesz abban a harcban, amely tanu­lásban tanúsított felületesség és ha­nyagság, a lógás ellen folyik, azért, hogy az illető fakultás életét alaposan ismerő mindegyik egyesület teljes fe­lelősségérzettel, behatóan, konkrétan és rendszeresen foglalkozzon a diák­ságnak az oktatási folyamatba való beilleszkedésével. A jövő szakemberé­nek kiképzése nyilvánvalóan megkö­veteli a tudományos kutatás és alko­tás részarányának növelését az egye­temi évek idején. A jó szakmai fel­készültségű diákok nagy száma, a tu­dományos körök pozitív tevékenysége azt bizonyítja, nemcsak szükség, de lehetőség is van arra, hogy a diákok, s elsősorban a felsőévesek ténylegesen részt vegyenek a tanszékek kutató munkájában, beleértve a javadalma­­zott, szerződéses témákban való közre­működést is. Kidomborítva a hazafias önkéntes munka szerepét az egyesületek nevelő tevékenységében a beszámoló többek között rámutat, hogy a legutóbbi nyári vakációban több mint, 13 000 diák dolgozott a mezőgazdasági mun­kálatoknál, az országos építőtelepeken, az agronómiai és pedagógiai intézetek 14 000 diákja részt vett az őszi beta­karítási kampányban. A továbbiakban a beszámoló taglalt több problémát a főiskola korszerűsí­tésével kapcsolatban, azokból, amelye­ket a diákok a választási gyűléseken és konferenciákon vetettek fel és töb­bek között megjegyezte, hogy beha­tóbban foglalkoznak az alkalmazott matematika, a korszerű számítástech­nika, a termelés és a munka tudomá­nyos megszervezése bevezetésével az oktatási tervekbe, a szabadon választ­ható és fakultatív tantárgyak számá­nak növelésével. Ugyanakkor tekintet­be kell venni, hogy megmarad még aránylag nagyméretű tantárgy+halmo­­zás. Az oktatásnak a termelés köve­telményeivel való szorosabb összekap­csolásában elsőrendű fontossága van a szakmai gyakorlatnak. A pártveze­tőség útmutatásainak szellemében megfelelő intézkedéseket kell hozni, hogy minden egyes diák, főleg azok, akik műszaki intézetekben tanulnak, elsajátítsanak egy mesterséget, abban a szakmában, amelyre felkészülnek. Ezzel kapcsolatosan, a tanműhelyek számának gyarapításán kívül — eze­ket a műhelyeket önálló gazdasági egységekként, termelési tervvel és a diákok számára napi munkaprogram­mal rendelkező egységekként képzelik el — jelentős szerep hárul a jövőben is a gazdasági egységekben, a vállala­tok műhelyeiben és laboratóriumai­ban, a kutató- és tervező intézetek­ben kifejtett gyakorlatra. A beszámoló úgy véli, a szakmai gyakorlat meg­szervezésében mutatkozó hiányossá­gok nem igazolják azt, hogy a gya­korlat időszakában egyes diákok nem tesznek eleget kötelezettségüknek, hiányoznak a munkából ; a beszámoló hangsúlyozza azt is, hogy az egyesü­leteknek széles körű nevelő munkát kell kifejteniük, hogy a diákok köré­ben fejlesszék a munkakészség elsa­játítása iránti érdeklődést és felelős­ségérzetet. Az egyesületek képviseletének ki­­szélesítése körülményei között az ok­tatási szervekbe választott diák­kül­dötteknek kötelességük dinamikus szellemet tanúsítani a tanácsok és sze­nátusok keretében, megkönnyíteni az évfolyamok, fakultások és intézetek kollektíváiban felvetett, a felkészülés­sel, a munkával és az élettel kapcso­latos kérdések megismerését és meg­oldását. A legutóbbi értekezlet óta eltelt időszakban — hangzik a beszámoló — a társadalmunkra jellemző lüktető légkörben kifejtett politikai-ideológiai tevékenység elsősorban arra irányult, hogy az egész diákság megvitassa az RKP X. kongresszusának dokumentu­mait. Az egyesületek ez irányú mun­kájában kifejezésre jutott az a törek­vés, hogy minél több diákot vonjanak be, új, érdekes és hatékonyabb for­mákat találjanak e dokumentumok megvitatására. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy egyes diákok nem törődnek eléggé az elméleti is­meretekkel, nem elég tisztánlátóak az eszmék és a koncepciók kiválasztásá­ban, nem elég tájékozottak gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésünk kér­déseiben, a nemzetközi élet folyama­taiban és jelenségeiben. Ugyanakkor egyes diákcsoportok, évfolyamok ide­ológiailag nem elég kombattívak a maradi felfogások és eszmék hatásai­val szemben. Tevékenységünkben még mindig vannak formális, felületes je­lenségek, s ez csökkenti politikai-ide­ológiai akcióink nevelő hatását. Végre nyíltan el kell ismernünk, hogy poli­tikai-ideológiai munkánk során még gyakran elvontan tárgyaljuk az álta­lános érvényű téziseket és elveket anélkül, hogy pártunk és államunk politikájának időszerű problémáira, a konkrét jelenségekre, a diákközössé­gekben levő légkörre vonatkoztatnánk őket. Az egyesületek alapvető kötelessé­ge megszilárdítani a diákságban a pártharcosokra jellemző politikai és erkölcsi vonásokat, a haza szocialista építésében való teljes elkötelezettség szellemét. A szocialista Románia diák­jaként ifjú forradalmárnak lenni any­­nyit jelent, hogy a jelenkori tudo­mány és kultúra igényeinek színvona­lán készülsz fel, magadévá teszed a dialektikus materialista filozófiát, pártunk politikáját, azonosítod magad népünk nemes vágyaival és törekvé­seivel, odaadóan végzed kötelessége­det, minden erőddel a párt által meg­állapított célkitűzések megvalósításár­ért, a haza haladásáért és felemelé­séért harcolsz, egész életedet a szocia­lizmus és a kommunizmus építésének eszményeire alapozod. A párt félszázados évfordulója újabb alkalom, hogy elmélyítsük a kommunisták pártja és a szocialista haza iránti szeretetet,a diákság köré­ben. Minden egyetemi központban rendezvényeken idézik fel a kommu­nisták hősies harcát, kidomborítják azt a tudományos módszert, ahogyan a párt tevékenykedett és tevékenyke­dik, rámutatnak történelmi "­sikereink­re és Románia nemzetközi tekintélyé­re.Az egyesületeknek biztosítaniuk kell a sokkal szélesebb körű és operatív tá­jékoztatást a mai világ problémáiról, mindarról, ami más népek anyagi és szellemi alkotásában haladó, hogy a főiskolásokat az internacionalizmus szellemében, pártunknak és államunk­nak, szocialista nemzetünk, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom, a szocializmus és a világbéke alapvető érdekeit szolgáló külpolitikája szelle­mében neveljük. A beszámoló rámutat, hogy a diák­ság társadalmi elkötelezése a szakmai és társadalmi kötelezettségre való fel­készülése, közvetlenül összekapcsoló­dik honpolgári erényeinek megnyilvá­nulásával, a kommunista etika érté­keinek elsajátításával, megemlíti ugyanakkor, hogy bizonyos mértékben csökkent a kombattívitás a magatar­tási szabályok megszegésével szem­ben és kidomborítja, hogy az egyesü­leteknek vitákat, megbeszéléseket kell szervezniük a csoportok, évfolyamok keretében, a bentlakásokban annak érdekében, hogy a diákság soraiban érvényt szerezzünk társadalmi rend­szerünk elveinek és erkölcsi szabá­lyainak, hogy tudatosítsuk a fiatal végzettekben azt a kötelességet, hogy beilleszkedjenek az egész nép alkotó munkájába, oda, ahová a társadalom érdekei szólítják őket. A diákság sporttevékenységére utalva a szónok rámutatott, hogy sok egyetemista a szervezett sporttevé­kenységen kívül marad. Azok a nem­régi intézkedések mint : a testnevelés differenciált bevezetése a másodéve­sek számára is, a sportbizottságok ve­zetőinek részvétele az egyetemi klu­bok vezetésében, a tanügyi káderek fokozott hozzájárulása a tömegsport­tevékenységhez, az egyetemi bajnok­ságok programjának felülvizsgálása, valamint az Országos Testnevelési és Sporttanács újabb rendszabályai arra hivatottak, hogy kedvező körülménye­ket biztosítsanak a tömegsport és a versenysport javítására. A beszámoló nagy része részletesen foglalkozik az egyesületek gazdag ta­pasztalattal rendelkező szociális­ gaz­dálkodási tevékenységével, ami jelen­tősen hozzájárul a diákság munka- és életkörülményeinek további javításá­hoz. A jövőben arra kell ösztönöz­nünk a diákokat, hogy aktívabban részt vegyenek az otthonok és kanti­­nok kezelésében, önálló ügyellátásá­ban és társadalmi ellenőrzésében. Ugyanakkor a diákok alkalmazására vonatkozó határozat végrehajtásában szerzett tapasztalatok alapján a Mun­kaügyi Minisztérium helyi szerveivel együttműködésben az egyesületeknek foglalkozniuk kell azokkal a problé­mákkal, amelyek a diákok munkabe­­sorolásával kapcsolatosak a nyári va­káció és az egyetemi év idején. A Romániai Diákegyesületek Szö­vetségének az egyesület utolsó érte­kezletén elfogadott felépítésével és tevékenységével kapcsolatos tökélete­sítési intézkedéseket — hangsúlyozza a beszámoló — az egész diákság meg­elégedéssel fogadta, mivel azok teljes mértékben megfelelnek a tanintéze­tekben és az egyetemeken folyó okta­tómunka sajátos jellegének. Az egye­sületek tevékenységének ebben a töké­letesítési időszakában közvetlen és ki­tartó támogatásban részesültünk a pártszervek és szervezetek részéről. A párt vezető és irányító tevékenysége kétségtelen garanciája annak, hogy a diákság a jövőben újabb eredmé­nyeket ér el közösségi munkája terén. A­­ fő kérdés, amelyet a jövőben fi­gyelmünk­ középpontjában kell tarta­nunk, a diákcsoportok és az egyes évfolyamok politikai-szervezeti meg­erősítése. Autonómiájának fejlesztésé­vel minden szervezet valóban mozgó­sítója kell hogy legyen a diákságnak a reá háruló feladatok teljesítésében, olyan keretül kell szolgálnia, amely a lehető legkedvezőbb feltételeket te­remti a diákcsoportok kezdeményező készségének és harcos magatartásának kibontakozásához. Valamennyi évfo­lyam és tanszék szervezetének­ széles körű lehetőségeket kell biztosítani ah­hoz, hogy minden diák kinyilváníthas­sa véleményét, s mindegyik ténylege­sen hozzájáruljon a szervezete életé­vel és munkájával kapcsolatos határo­zatok elfogadásához. A továbbiakban a beszámoló a diákegyesületek tevé­kenységével kapcsolatos viták és hatá­rozatok tökéletesítését szolgáló intéz­kedéseket taglalt. Annak érdekében, hogy összegezze a megújhodási folyamatot és a fel­halmozott tapasztalatot, a KISZ alap­szabályzat-tervezetére való k­iperintettel, a jelentés az RDESZ alapszabályzatá­ban foglalt egyes előírások olyan mó­dosítását és kiegészítését"- javasolta, amely a diákegyesületek­­ tevékenysé­gének további javítását és az egyete­mi életben betöltött szerepük fokozá­sát szolgálja. ■ A jelentés végül kidomborította, hogy nemzetközi tevékenységében az RDESZ az NDSZ sorainak állandó erősítéséért és bővítéséért, a diákság együttműködésének sokoldalú fejlesz­téséért és azért szállt síkra, hogy az NDSZ szervezetei között teljes jog­­egyenlőségen, kölcsönös bizalmon, tiszteleten és megbecsülésen alapuló kapcsolatok jöjjenek létre. Az RDÉSZ a jövőben is fejleszti szoros nemzet­közi szolidaritási kapcsolatait vala­mennyi szocialista ország diákságával, valamennyi világrész­ diákságával. Egyszersmind fokozza együttműködé­sét világszerte a nemzeti felszabadító szervezetekkel és a demokratikus di­ákszervezetekkel, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcban, határozott tevékenysé­get fejtve ki pártunk és kormányunk külpolitikájának szellemében az összes népek szabadság-, társadalmi haladás- és békevágyának teljesüléséért. Hazánk diáksága számára — han­goztatja befejezésül a beszámoló — a párt félszázados évfordulója, az új öt­éves tervben körvonalazott napfényes távlatok, azok az útbaigazítások, ame­lyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak a KISZ-kongresszuson mondott beszéde tartalmaz, a szocialista nemzet anyagi és szellemi fejlődése szolgálatába ál­lított munkájának legfőbb értelmét adják. Annak a magasztos feladatnak a tudatában, hogy gyarapítanunk kell népünk eredményeit, arról biztosítjuk a pártot, Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy sokoldalú felkészülésünket, az ország szocialista építéséhez való al­kotó hozzájárulásunkat ■ politikai hit­vallásunkká, létünk értelmévé tesz­­szük. ­ A Romániai Diákegyesületek Szö­vetségének VIII. értekezlete, amely a Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára által a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusához és az értekezletünkhöz intézett üdvözletben kifejezésre jutta­tott megállapítások és útmutatások szel­lemében folytatta munkáját, igénye­sen és felelősségérzettel vitatta meg a diákegyesületek utóbbi két évi te­vékenységét, hozzájárulását a szocia­lista gazdaságunk, tudományunk és kultúránk fejlődési követelményei­nek megfelelő, sokoldalúan képzett szakemberek felkészítéséhez. Az értekezlet kidomborította an­nak szükségességét, hogy az egye­sületeknek határozottabban kell cse­lekedniük azért, hogy a diákság na­gyobb fokú társadalmi felelősséggel viseltessék az ismeretek elsajátítása iránt, azért, hogy a diákok olyan alapos felkészültségű szakemberek­ké váljanak, akik helyt állnak az ab­szolválás után rájuk váró sokrétű te­vékenységben, hozzájárulnak társadal­munk szüntelen haladásához. Az oktató-nevelő folyamat hozzá­­idomítása a termelés, társadalmi­gazdasági életünk konkrét szükségle­teihez, a tantervek és­­programok állandó összekapcsolása azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a párt és az állam tesz az új szakember-kontin­gensek felkészülési területein, meg­követeli, hogy a soron levő időszak­ban az egyesületek széles körű ne­velő munkát fejtsenek ki annak ér­dekében, hogy fokozzák a diákság ér­deklődését a gyakorlati felkészülés iránt, a szakmájukhoz kapcsolódó mesterségek elsajátítása iránt. Ebből a célból az egyesületeknek kötelessé­gük hozzájárulni a szakmai gyakorlat javításához, s közvetlenül együttmű­ködni a termelő- és kutatóegységek KISZ-szervezeteivel. Az értekezlet szükségesnek tartja, hogy nagyobb gondot fordítsanak az olyan társadalmi jellegű akciók foko­zására és változatosabbá tételére, ame­lyek hozzájárulnak a holnap értelmi­ségieinek munkával és munkára való neveléséhez. Ilyen értelemben az ér­tekezlet felszólítja az egyesületeket, hogy különös figyelmet szenteljenek az önkéntes-hazafias munkában való diákrészvételnek. Az egyesületeknek az intézetek és fakultások kollektív vezető szervei­ben való képviseletével kapcsolatos nemrégi javítás újabb tanújele an­nak a bizalomnak, amelyet társadal­munkban a diákság élvez, állapította meg az értekezlet, majd hangsúlyozta, hogy az egyesületeknek továbbra is aktívan részt kell venniük az oktató­nevelő folyamat korszerűsítésével kapcsolatos problémák megvitatásá­ban, a diákközösségekben felmerülő helyes problémák operatív megisme­résének és megoldásának megköny­­nyítésében. Az egyesületek mint az egyetemi ifjúság forradalmi szervezetei, köte­lesek teljes politikai-nevelő tevékeny­ségükkel hozzájárulni a jövendő szak­emberek szocialista öntudatának ki­alakításához, alapos marxista-leninista filozófiai műveltségének kialakításá­hoz, • diákok harcos politikai és ideo­lógiai meggyőződésének megszilárdí­tásához, • Román Kommunista Párt tudományos politikájának, szocialista társadalmunk fejlődése alapvető irá­nyainak megismeréséhez és alapos megértéséhez. A konferencia hangsúlyozza, hogy az egyesületekre az a nemes külde­tés hárul, hogy továbbra is elősegít­sék a diákok hazafias nevelését a párt — nemzetünk vezető politikai ereje­­ iránti hűség szellemében, a munkásosztály, egész népünk iránti szeretet és tisztelet szellemében, hogy fejlesszék a bizalmat társadalmunk fejlődési távlatai iránt a szocializmus útján, a diákságnak azt az elhatározá­sát, hogy folytatja az elért eredmé­nyeket, hogy odaadással és önfeláldo­­zással szolgálja az ország érdekeit. Az egyesületek egész tevékenységükkel kötelesek továbbra is elősegíteni, hogy az egyetemi ifjúság soraiban fejlőd­jék a román, magyar, német és más nemzetiségű diákok közötti testvéri érzés, a közös haza — a szocialista Románia iránti hűség. A konferencia kidomborította, hogy a Román Kom­munista Párt félszázados évfordulója kiváló alkalom arra, hogy az egye­sületek fokozottabban felidézzék an­nak a harcnak a forradalmi hagyomá­nyait, amelyet a párt és a munkás­osztály, az egész nép vívott a sza­badságért, az igazságért és a társa­dalmi haladásért, rámutassanak azok­ra a sikerekre, amelyeket a szocia­lizmus éveiben a gazdasági és társa­dalmi fejlődésben elértünk. A kon­ferencia részvevői hangsúlyozták, hogy a Román Kommunista Párt és a demokratikus diákmozgalom témá­jú, sorra kerülő országos kollokvium valóságos demonstrációja kell hogy legyen a szeretet és a hála érzel­meinek, amelyet a diákság a párt iránt táplál, ki kell hogy domborít­sa a párt jubileumának mély jelen­tőségét, amely alkalmat nyújt az el­ért sikerek mérlegének megvonására, a nép alkotó munkája széles távla­tainak körvonalazására, az egyesüle­tek egész politikai-ideológiai tevé­kenységének javítására, a diákok kommunista nevelésére. Az értekezlet hangsúlyozza, hogy a politikai-ideológiai munka során az utóbbi időben szerzett pozitív ta­pasztalatok alapján az egyesületek­nek olyan aktív vitákat kell rendez­niük, amelyek gondolkodásra készte­tik a diákokat a társadalmi, filozó­fiai és ideológiai kérdésekről, így já­rulva hozzá a diákság felvilágosítá­­­­sához. Az értekezlet kiemelte a diáksajtó maturizálódását, s kifejezte azt a véleményét, hogy az Intézetekben működő 38 folyóiratnak bővítenie kell tárgykörét a politikai, ideológiai és kulturális élet aktuális vetületeinek tükrözése érdekében, aktív szellemet kell előtérbe juttatnia a fakultások és intézetek kollektíváinak életével és tevékenységével kapcsolatos prob­lémák megvitatásában, elő kell moz­dítania a véleménycserét, a hasznos tapasztalatok cseréjét, tág érvénye­sülési teret kell biztosítania a diák­munkatársaknak. Az egyesületek egyik fontos fel­adata a társadalmi méltányosság és igazság szellemében, az egyetemen, a társadalomban és a családban tanú­sított méltó magatartás szellemében nevelni a diákságot. Az értekezlet felhívja a diákegye­sületeket, fokozzák erőfeszítéseiket azért, hogy klipet változatosabb ren­dezvényekkel biztosítsák az egyetemi ifjúság szellemi látókörének bővülé­sét, azért, hogy művészi és szóra­koztató akciókat kezdeményezzenek a szabad idő kellemes és hasznos eltöl­tése érdekében. Az értekezlet javasolja, hogy a főbb egyetemi központokban létesít­senek állandó jellegű diákegyüttese­ket, valamint azt, hogy az RDESZ­­Tanács mellett hozzanak létre társa­dalmi alapon működő szakosított szervet az egyetemi központok egész kulturális-művészeti tevékenységének összehangolása érdekében. Az érte­kezlet elhatározza, hogy az orszá­gos diákművészeti fesztivállal fel­váltva rendezzék meg a művészeti intézetek fesztiválját is. A sportélet terén a diákegyesüle­teknek behatóbban kell foglalkozniuk az olyan tevékenységek számának növelésével, amelyek a testnevelés, a sportjátékok és a turisztika rendsze­res gyakorlására nevelik a diáksá­got. A konferencia szükségesnek tartja, hogy a diákegyesületek és a diákság ellenőrző szervei fejtsenek ki foko­zottabb tevékenységet, állandóan kí­sérjék figyelemmel a diákotthonok, étkezdék és orvosi-egészségügyi egy­ségek mindennapi tevékenységét. A konferencia hangsúlyozza, hogy a diákegyesületeknek, a pártszerveze­tek vezetésével, minden diák számára valóságos iskolává kell válnia, a tár­sadalmi erények, a munka és az élet konkrét kérdéseivel szembeni maga­tartás és azoknak a készségeknek a kultiválására, amelyek birtokában hozzáértő szervező- és vezető tevé­kenységet fejthet majd ki a jöven­dő munkahelyen. A konferencia kifejezi az egyetemi ifjúság teljes csatlakozását pártunk és államunk külpolitikájához. A kon­ferencia jóváhagyja az RDESZ Taná­csának az előző konferencia óta ki­fejtett nemzetközi tevékenységét és ugyanakkor leszögezi, a Romániai Diákegyesületek Szövetsége a jövőben is pártunk és államunk külpolitikai elvei alapján fog tevékenykedni, hogy fejlessze minden szocialista állam diákszervezetével a testvéri, baráti kapcsolatokat és a világ összes haladó és demokratikus diákszövetségeivel az együttműködést az imperializmus ellen, a diákságnak a békére, de­mokráciára és társadalmi haladásra irányuló jogos törekvésének megva­lósításáért vívott közös harci prog­ram alapján. Az RDESZ VIII. konferenciája for­ró háláját fejezi ki a Román Kom­munista Párt és vezetősége iránt Nicolae Ceausescu elvtárssal az élen, s hazánk ifjúságával teljes összhang­ban kifejezi a főiskolások azon szi­lárd elhatározását, hogy teljes ener­giájával hozzájárul a párt által ki­tűzött feladatok megvalósításához, az ország sokoldalú fejlesztése érdeké­ben. (Rövidített szöveg) AZ RDESZ Vik­. KONFERENCIÁNAK HATÁROZATA

Next