Előre, 1971. április (25. évfolyam, 7276-7301. szám)
1971-04-20 / 7292. szám
ELŐRE Április 20. kedd II. évnegyed — IV. hónap 30 nap Az évből eltelt: két nap Hátra van még : 255 nap Napkelte : 5.24 Napnyugta : 19.05 Holdkelte : 2.55 Holdnyugta : 13.17 A KÖZPONTI METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Várható időjárás a következő három napra: A kontinens délnyugati részéből áramló meleg légtömegek hatására fokozatos felmelegedés várható és általában szép idő lesz, változó felhőzettel. Az ország északi térségében átmenetileg beborul és rövid tartamú esőre számíthatunk. Enyhe, mérsékelt szél. Éjszakai értékek mínusz 1 és plusz 9 fok között váltakoznak, az időszak második felében magasabb, nappal 12—22 fok között, az ország déli és délnyugati részében magasabb. Az időszak első felében zúzmara-képződésre hajlamos éghajlati viszonyok, különösen Máramarosban, az erdélyi fennsíkon és Moldva északi vidékén. HŐMÉRSÉKLETI HATÁRÉRTÉKEK ÁPRILIS 19-ÉN METEOROLÓGIAI napjal ciki ÁLLOMÁS NAPPAL ÉJJEL Bukarest 18 7 Kolozsvár 11 0 Torda 12 1 Bánffyhunyad 11 0 Nagyvárad 15 2 Székelyhíd 16 Dr. P. Groza város 14 0 Temesvár 17 1 Arad 16 0 Nagyszentmiklós 18 1 Lugos 17 0 Karánsibes 16 2 Szatmár 13 —1 Máramarossziget 8 —2 Nagybánya 14 0 Zilah 11 1 Dés 12 —3 Beszterce 10 —2 Déva 16 —1 Balázsfalva 15 1 Petrozsény 14 0 Topánfalva 17 —3 Erzsébetváros 15 0 Marosvásárhely 14 0 Maroshévíz 12 1 Gyergyóalfalu 10 2 Csíkszereda 15 3 Sepsiszentgyörgy 16 4 Barót 15 3 Kézdivásárhely 16 3 Székelyudvarhely 12 2 Brassó 15 4 Fogaras 15 4 Szeben 14 2 Paltinis 9 —2 Predeal 12 1 Omul-csúcs 2 —8 Sinaia (C. 1500 m) 9 —2 Cimpina 15 6 Ploiesti 16 7 Suceava 12 Botosani 14 2 Iasi 18 3 Birlad 17 5 Bákó 16 5 Vaslui 17 4 Piatra Neamt 17 5 Csalhó (Toace) 5 —6 Konstanca 12 7 Mongólia 10 4 Sulina 10 8 Tulcos 14 5 Galoc 16 6 Craiova 17 7 Turnu Severin 19 5 Turnu Măgurala 17 5 Giorgio 18 6 TELEVÍZIÓMŰSOR KEDD 10.00—11.00 Tévéiskola. 18.00 Athenaeum. 18.30 Dagadó vitorlákkal — pionírok műsora. 19.20 Ezeregy este — adás kisgyermekeknek. 19.30 Esti híradó. 20.00 1921—1971. ötven év emlékezete. 20.20 Népzene. Közreműködik : Marin Chisfir. 20.30 Tévészínház. Horia Lovinescu: Láz c. színműve. A szereposztásból: Irina Petrescu, Doina Tufescu, Virgil Ogoianu, Fory Etterle, Mihai Mereuta, Elena Bartók. 21.50 Könnyűzene. Közreműködik Anda Calugareanu, Horia Moculescu és zenekara. 22.10 Közelképben : Teodor Tom, a ploiesti-i 1 Mai üzem tervező főmérnöke. 22.40 Éjszakai híradó. SZERDA 18.00 Exterra ’71 — iskolásműsor. 18.30 Gazdaság, tudomány, vezetés. 19.10 A Pronoexpressz-húzás közvetítése. 19.20 Ezeregy este — adás kisgyermekeknek. 19.30 Esti híradó. 20.00 1921—1971. ötven év emlékezete 20.20 A tévé filmmúzeuma. A nagy óra. Detektív-film. A főbb szerepekben : Charles Laughton és Ray Milland. 21.55 Nemzetközi kilátó. 22.30 Részletek Puccini Bohémélet c. operájából, Marina Krilovici és Ludovic Spiess tolmácsolásában. 22.50 Éjszakai híradó A MAROS MEGYEI MÚZEUM madártani szakosztályának munkatársai érdekes megfigyeléseket végeztek azzal kapcsolatban, hogy milyen vándormadarak érkeztek vissza a megye területére. A megfigyelések szerint a Földközi-tenger partvidékéről visszaérkeztek költőterületeikre a bíbicek, mezei pacsirták, barázdabillegetők, erdei cankók, s a Maros vizét kedvelő szárcsák, vízityúkok. A megye nádasaiba visszatértek a vörös- és szürke gémek is. A Nílus forrásvidékén telelő gólyák első előhírnökei szintén hazaérkezik. LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK ! KÜLFÖLDI FILMSTÚDIÓK közreműködésével néhány jól sikerült dokumentumfilmet készített a Turisztikai Minisztérium. Az angol Armade Production-nal készült el a Rapsodia Romana című film, amely hazánk legjelentősebb turisztikai látnivalóit mutatja majd be az angol közönségnek. Az amerikai Hagai Visual Comunication céggel közösen forgatták a Románia despre Románia című, egész estét betöltő színes filmet, amely hazánk természeti szépségeit népszerűsíti. A bemutatón a film olyan sikert aratott, hogy számos amerikai filmszínház műsorára tűzte. Olaszország másfélezer filmszínházában vetítenek jelenleg sikerrel több dokumentumfilmet hazánk természeti szépségeiről, történelmi műemlékeiről és a mai román tengerpartról. NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST rendezett Gyulafehérváron a kisipari termelőszövetkezetek Fehér megyei szövetsége. A kiállításon 300 jellegzetes, a megye hagyományos folklórkincsét értékesítő ruha és lábbeli, háztartási cikk, valamint ékszer és dísztárgy került bemutatásra. MOLTOPRÉN-GYÁR születési bizonyítványát állították ki a napokban Temesváron, a Búziás úti iparnegyedben. Az új, egyedi vállalat évente kétezer tonnát gyárt majd ebből az egyre keresettebb műanyag-szivacsfajtából a gépkocsi és bútoripar számára. (Munkatársunktól) EGÉSZSÉGÜGYI TUDNIVALÓKAT tartalmaz az a hasznos könyvecske, amely az Arad megyei egészségügyi igazgatóság gondozásában jelenik meg a közeljövőben 30 000- es példányszámban. A kiadvány a kisgyermekes anyáknak kíván hathatós segítséget nyújtani az általános egészségvédelmi szabályok, a kisgyermek életmódjára és táplálkozására vonatkozó legfontosabb tudnivalók ismertetésével. EMLÉKHÁZZÁ ALAKÍTJÁK át azt a iași-i épületet, melyben annak idején Mihail Kogalniceanu lakott. A jeles történész, politikus és államférfi házát eredeti formájában rendezik be. Moldva Történelmi Múzeumából visszahozzák ide Kogalniceanu értékes régészeti és művészeti gyűjteményeit és lakberendezési tárgyait. A BÁNFFYHUNYADI (Kolozs megye) Vladeasa vállalat néhány, külföldön és itthon egyaránt nagyon keresett terméket állít elő részlegein. Ezek közé tartozik például a környéken kibányászott kék festőanyag, valamint a kiskalotai részlegen feldolgozott különleges tőzegtrágya. ÖMLESZTETT ÁRU behajózását gépesíti a bukaresti Vasúti Tervezőintézet és a pitesti-i Hídszerkezet- és Betonelemgyár munkaközösségének új berendezése, amelynek óránkénti teljesítménye 1000 tonna. LUDASON átadták a fizetéses polklinikát. Az új egészségügyi intézmény a városi néptanács volt helyiségeiben működik. Négy fizetéses szakrendelő (fogászat, gyermek- és nőgyógyászat, valamint belgyógyászati) állott a közönség rendelkezésére. Ugyanabban az épületben kapott helyet két városi egészségügyi körtet és az egéseégügyi nevelés háza is. VÁRJÁK AZ ÜDÜLŐKET ÉS KIRÁNDULÓKAT Máramaros megye festői természeti környezetben lévő üdülőtelepei és menedékházai. Jórészükön befejezték a tavaszi tatarozást és javítást, több egység növelte befogadóképességét, szolgáltatási skáláját. Az Izvorán egy régi, elhanyagolt erdészlak felújításával húszszal növekedett a szálláshelyek száma. A Fokhagymáson bárt létesítettek, a priszlopi turistaházba bevezették a villanyvilágítást, bővítették az éttermet. Borsán, a berendezés felújítása mellett gazdagították a vendéglő házikészítményválasztékat. A turisták kolbászt, sajtot, túrót szerezhetnek itt be, mielőtt nekivágnak a hegyi ösvényeknek. (Munkatársunktól) GÓRJ MEGYE számos dombvidéki mezőgazdasági termelőszövetkezetében nagyszabású diófatelepítést végeznek. A későn termőre forduló diócsemeték közé meggyfákat ültettek, amelyek jóval hamarabb kezdenek teremni. Mikor majd a diófák termőre fordulnak, a meggyfákat kiirtják közülük. DOBRUDZSAI MOZAIK • Renoválják a patinás konstancai kaszinó épületét, rendezik a környékét. A tatarozás során pótolják a hiányos gipszfigurákat és díszítőelemeket, növelik a márványburkolat felületét, újrafestik és aranyozzák a termeket, cirádákat. • Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a mangáliai szanatórium. Fiatal kora ellenére országos hírneve van az intézetnek, amelyben eddig 100 000 beteget kezeltek. A kezelés eredményességéről a szanatórium címére érkezett köszönőlevelek sokasága vall. • A konstancai dalszínház bemutatta Johann Strauss Egy éjszaka Velencében című operettjét. A rovatot szerkesztette Barabás Béla Henkel Tibor közéleti hírek TÁVIRAT Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke a Playa Giron-i győzelem 10. évfordulója alkalmából táviratban gratulált Fidel Castro elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Kuba Köztársaság Forradalmi Kormánya miniszterelnökének és Osvaldo Dorticos Torrado elvtársnak, Kuba Köztársaság elnökének. A Koreai NDK katonai küldöttségének látogatása A fővárosba érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai küldöttsége, amely élén O Zsin U hadseregtábornokkal, a Koreai Munkapárt KB Politbürójának tagjával, a KB titkárával, a Koreai Néphadsereg Nagyvezérkarának főnökével hivatalos látogatást tesz országunkban. A Románia Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami zászlóival díszített Otopeni repülőtéren a küldöttség tagjainak fogadására megjelent Ion Ionita vezérezredes, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a fegyveres erők minisztere, Ion Stanescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az Állambiztonsági Tanács elnöke, Cornel Onescu belügyminiszter, Ion Gheorghe vezérezredes, a fegyveres erők miniszterének első helyettese, a Nagyvezérkar főnöke, Ion Coman altábornagy, a fegyveres erők miniszterének helyettese, a Politikai Főtanács titkára, Ion Dinca altábornagy, a fegyveres erők miniszterének több helyettese, tábornokok és törzstisztek, valamint más hivatalos személyek. Jelen volt Kang Jan Szap, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság bukaresti nagykövete, Csie Gil Ryon katonai, légi és tengerészeti attasé, a Koreai NDK nagykövetségének más tagjai és Romániában akkreditált diplomáciai képviseletek katonai attaséi. A repülőtéren jelen volt a Koreai Néphadsereg országunkban vendégszereplő művészegyüttesének több tagja is. A vendégek tiszteletére felsorakozott díszőrség parancsnoka jelentést tett, majd a katonazenekar eljátszotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Románia Szocialista Köztársaság állami himnuszát. A fegyveres erők minisztere és a koreai katonai küldöttség vezetője ellépett a díszőrség előtt. A koreai katonai küldöttség tagjainak ezután bemutatták a fogadásukra megjelent román személyiségeket és a katonai attasékat. A vendégek és a fogadásukra megjelent hivatalos személyek fogadták a díszőrség tisztelgését. Pionirok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. A repülőtéren jelen levő bukarestiek és katonák melegen köszöntötték a koreai nép képviselőit. ★ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai küldöttsége, élen O Zsin U hadseregtábornokkal, a Koreai Munkapárt KB Politbürójának tagjával, a KB titkárával, a Koreai Néphadsereg Nagyvezérkarának főnökével protokolláris látogatást tett a Fegyveres Erők Minisztériumában. A delegációt Ion Ionia vezérezredes, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a fegyveres erők minisztere fogadta. A fogadás alkalmából sorra került megbeszélés meleg, baráti légkörben folyt le. Ezt követően a küldöttség, élen O Zsin U hadseregtábornokkal, a Koreai Néphadsereg Nagyvezérkarának főnökével, megkoszorúzta A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializmusért Vívott Harc Hőseinek, valamint a Haza Hőseinek Emlékművét. ★ Ion Ionita vezérezredes, Románia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere fogadást adott a Koreai NDK katonai küldöttsége tiszteletére, amely O Zsin U hadseregtábornok, a Koreai Néphadsereg Nagyvezérkarának főnöke vezetésével hivatalos látogatást tesz országunkban. A meleg, elvtársi légkörben lefolyt fogadáson Ion Ionita vezérezredes és O Zsin U hadseregtábornok pohárköszöntőt mondott, éltetve a Románia Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság baráti kapcsolatait, a két nép és hadsereg barátságát és együttműködését. A Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége Központi Tanácsának plenáris ülése Plenáris ülést tartott a fővárosban a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetségének Központi Tanácsa. A plenáris ülés megvizsgálta, a szövetkezetek miként teljesítették az idei első negyedévi tervfeladatokat , s milyen intézkedéseket tettek az évi terv teljesítésének biztosításáért. A részvevők elemezték a fő munka- és fizetési mutatók 1970. évi teljesítését és az 1971-es előirányzatokat , a normán felüli készletek helyzetét, a felszámolásukra és az újabb ilyen készletek létrejöttének megakadályozására irányuló intézkedéseket. Napirenden szerepelt még a beszámoló az UCECOM költségvetésének és a kisipari szövetkezeti társadalombiztosítás költségvetésének végrehajtásáról 1970-ben , a Revíziós Bizottság jelentése, valamint tájékoztató a kisipari szövetkezetek közgyűléseinek lefolyásáról. A munkálatok végén felszólalt Hie Alexe, a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetségének''elnöke és jóváhagyás végett a plémium elé terjesztette az UGECOMVégrehajtó Bizottságának azt a javaslatát, hogy 100 millió lejjel növeljék az 1971. évi vállalást. A javaslatot egyöntetűen jóváhagyták. A plenáris ülés részvevői elfogadták az RKP Központi Bizottságához, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárshoz intézett táviratot. Aláírták a román-lengyel mezőgazdasági együttműködési megállapodást Ilie Verdej elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első alelnöke fogadta Jozef Okuniewskit, a Lengyel Népköztársaság mezőgazdasági miniszterét. A fogadáson részt vett Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter. Ott volt Jaromir Ocheduszko, a Lengyel Népköztársaság romániai nagykövete is. A baráti hangulatú találkozón megbeszélést folytattak a két ország gazdasági együttműködésének és kooperációjának fejlesztésével összefüggő kölcsönös érdekű kérdésekről. Bukarestben tudományos-műszaki együttműködési megállapodást írtak alá a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium és a Lengyel Népköztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma között. A megállapodás előirányozza a tanulmányi és tudományos kutatóintézetek, tervező- és termelőegységek tudósai és szakemberei kölcsönös látogatásainak fokozását. A dokumentum ugyanakkor mezőgazdasági tudományos és tájékoztatási kiadványok, ültető anyagok, vetőmagvak és tenyészállatok cseréjét, továbbá egyes tudományos kutató és tervező anyagok cseréjét is előirányozza megállapodások vagy szerződések alapján. A megállapodást román részről Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, míg lengyel részről Jozef Okuniewski mezőgazdasági miniszter írta alá. Ugyanakkor aláírták a két minisztérium közötti idei műszaki-tudományos együttműködési jegyzőkönyvet. Elutazott a fővárosból Jozef Okuniewski, a Lengyel Népköztársaság mezőgazdasági minisztere, aki a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium meghívására tett látogatást országunkban. Elutazásakor az Otopeni repülőtérre a vendéget Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter és más hivatalos személyek kísérték ki. ★ ★ 3. oldal NEHÉZ KÉRDÉS, DE MEGOLDHATÓ (Folytatás az 1. oldalról) megyéből eltávozott szakember eljárását is. Azt is el kell ismernünk, hogy a nagyobb fizetés, a jobb beosztás (a szövődei mérnök szövődében és nem cérnagyárban), a nagyobb komfortú lakás is nagyon sok esetben lehet vonzerő. Ilyen szempontból a megye vállalatai nem tettek meg minden tőlük telhetőt a szakemberek megőrzéséért. Nem egy esetben azért, hogy a „nagytapasztalatú“, ,,odaadó“, „jólképzett“ középkáderek pozíciói ne gyengüljenek. ADÓDNA EGY MEGOLDÁS... Bevallottan vagy burkoltan, de a szakemberek többsége tehát azért ment el, hogy közelebb legyen a családjához, lakhelyéhez. Azaz: a Hargita megyébe kinevezett szakemberek nagy része nem idevalósi. Főleg a megye két olyan vezető iparágában, mint a könnyűipar és bányaipar. A legkézenfekvőbb megoldás tehát az lenne, hogy a megye szülöttei itthon vállaljanak munkát. Csakhogy a szóbanforgó iparágak esetében ez jelenleg azért sem lehetséges, mert a „kínálat“ jóval alatta marad a keresletnek. A megye közvéleményének, a helyi sajtónak, a vezető szerveknek a figyelmét az utóbbi években többször is foglalkoztatta a líceumok végzettjeinek gyenge szereplése a főiskolai felvételi vizsgákon. Az viszont egyszer sem került szóba, hogy hova is mennek próbálkozni a Csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi tanulók, az irányításukban mennyiben érvényesül a megye iparának az igénye, vajon a sikertelen szereplés egyik oka, nem éppen a leszűkülés, a divatos és megrohamozott szakmákkal való hiábavaló próbálkozás-e. Ilyen irányú gyanakvásunkat a megye négy legjobb líceumának (Csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és székelykeresztúri) tanulói által elért felvételi eredmények is igazolják. Ebből a négy elméleti líceumból az országos felsőfokú oktatási hálózatba 76 végzett növendéknek sikerült bejutnia. A továbbjutás alig valamivel több mint tíz százalékos, jóval az országos szint alatt maradt. Ennek a 76 elsőéves egyetemi-főiskolai hallgatónak a megoszlása a különböző felsőfokú oktatási intézmények között viszont eléggé egészségtelen, főleg, ha a megye szükségleteit vesszük figyelembe. Különböző pedagógiai főiskolákra bejutott 18 végzett, orvosi-gyógyszerészetire 10, testnevelési főiskolára 11, összesen tehát 39, ami a továbbjutottak több mint felét jelenti. Ugyanakkor egyetlen líceumi tanuló sem jutott be bányaipari és faipari főiskolára (erdészetire kettő), 9 iasi-i intézet textilmérnöki szakára csupán egy tanulólány (akinek édesapja főmérnök ugyanabban a szakmában). Az igazsághoz tartozik még annak a közlése is, hogy az említett főiskolákra már csak azért sem juthattak be Hargita megyei jelöltek, mert nem is próbálkoztak a bejutással. Fura, de igaz, hogy a faiparban élenjáró megye nem gondoskodik faipari szakemberekről saját erejéből, hogy Balánbánya, Lövéte, újabban pedig Szentimre, Tölgyes bányászaténak fejlesztése a bukaresti illetőségű mérnöknők és geológusnők lemondásának, maradásának a függvénye nem kis mértékben. Nem sokkal jobb a helyzet más szakmák esetében sem : szerelőmérnökire senki sem ment, műépítészeket ezután is máshonnan kell szerezni, kohászmérnökök sem kerülnek ki az 1971-es évjárat végzettjei közül. Pedig a következő öt évben óriási mértékben fejlődik a megye vízvezetékhálózata, a tervezőintézet csak most indul el az útján, Vlahica megháromszorozza kádereinek a számát... JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL, PERSPEKTIVIKUS GONDOLKODÁSSAL Véleményünk szerint szemléleti változásra van szükség ; nem arra berendezkedni, hogy kapunk, amit adnak, hanem : kapunk, amit küldtünk. Igaz, hogy ez több munkát, törődést igényel , egész sor tényező együttműködését, sokéves távlatban való gondolkodást feltételez, de csakisígy lehet megoldani a felsőfokú szakemberek állandósítását, tehát biztosítását. Több, felelős beosztásban levő személlyel (Pataki Imre, a megyei pártbizottság gazdasági osztályának a vezetője, Ilyés László főtanfelügyelő, Kiss Dénes, a munkaerőhivatal főnöke, Vencel Anna, a megyei KISZ-bizottság munkatársa, Eigel Ernő, líceumi igazgató, Fábián István főmérnök és mások) való beszélgetésekben körvonalazódtak azok a tennivalók, amelyeknek gyakorlatba ültetésével már az egészen közeli jövőben javulás, a továbbiakban pedig gyökeres vál tozás állhat be ezen a téren. Az illetékes szervek pontosan fel- mérték a megye szakember-szük- ségletének várható alakulását a, következő időszakban. Ezeket az a- adatokat a tanügyi szervek, az igaz- gatók, az osztályfőnökök tudomására hozzák, hogy azok reális képet nyújthassanak a tanulóknak a továbbképzési lehetőségekről, a megye szükségleteiről. Ily módon kisebb szerepet kap a divat (Gyergyóból tizenöt tanuló próbálkozott teljes sikertelenséggel az orvosival), a tanulók valóban választhatnak. Ki kell alakítani a nagy vállalatok és a líceumok kapcsolatát: a tanulóknak legyen lehetőségük meg- ismerni és állandó kapcsolatban maradni már jóval a középiskola befejezése előtt egy-egy szakma, munkahely légkörével, körülményeivel. Esetleg maguk a vállalatok részt vállalhatnának a tanulók vizsgára készítésében. Ilyen szempontból a nemrég bevezetett gyakorlati oktatás jó kilátásokkal kecsegtet, a balánbányai kombinát pedig most teszi meg az első lépéseket. ...A vállalatok, a megyei szervek kövessék nyomon a főiskolai hallgatók előrehaladását, segítsenek problémáik megoldásában, éreztessék velük, hogy szükség van rájuk, hazavárják őket Kolozsvárról, Bukarestből, Temesvárról, lakiból. S végül : az így irányított és fej- lődésben nyomonkövetett fiatal szakember számára biztosítani a végzettségének megfelelő munkahe-;lyet, a megfelelő életfeltételeket.. A BÉKE ÉS BIZTONSÁG ÜGYÉNEK KÖVETKEZETES HARCOSA (folytatsan a 1. oldalról) az európai biztonság megteremtését. Ez a gondolat hatja át Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának ezzel kapcsolatos 1969 november 13-i határozatát. Ez a határozat leszögezi : „Az európai biztonság valamennyi állam részéről világos elkötelezettségek rendszerét, valamint konkrét intézkedéseket igényel, amelyek minden államnak biztosítékot nyújtanak afelől, hogy az agresszió vagy az erő alkalmazásával, illetve erőszakkal való fenyegetés mindennemű veszélyével szemben biztonságban van, és az enyhülés, a megértés, valamint az együttműködés légkörében minden állam békés fejlődése biztosított.“ Az erő kiküszöbölése a nemzetközi kapcsolatokból, az összes államok — nagyságukra és társadalmi-politikai berendezkedésükre való tekintet nélküli jogegyenlőségének in actut elismerése, kinyilatkoztatása annak, hogy minden államnak biztonságban és veszélyektől mentesen kell élnie, korunkban nagyobb szükség van, mint valaha az államok békés és rendkívül szerteágazó együttműködésére - íme, ezekből a gondolatokból indulnak ki azok a kezdeményezések, amelyek az európai biztonság meghonosítását szolgálják. Ezeknek az elveknek a gyakorlatba ültetése magasabb fokra emelné kontinensünk államainak egymásközti viszonyát ; ily módon kezeskedne arról, hogy — eltérően az eddigi helyzettől, amikor is a béke úgy tűnt, mintha két háború közötti fegyverszünet volna - emberekhez méltó viszony honosodjék meg. Olyan viszonyra gondolunk, amelynek jellegzetes vonása , az összes államok egyesített erőfeszítése és törekvése arra, hogy a mindannyiukat foglalkoztató nagy horderejű történelmi feladatokat megoldják, és amelyek éppen páratlan méreteiknél fogva áttörik a nemzeti keretek megoldási lehetőségeit és határait. Ilyen probléma a leszerelés, a fejlődés, a környezeti közeg szennyeződésének megelőzése és elhárítása, a makrokozmosz ember általi meghódítása, beleértve a légkörön túli térség — a Hold és a többi égitest — békés célú felhasználását, a mikrokozmosz összefüggésében pedig a tenger- és óceánfenék, a nukleáris energia, az elektronikus számítógépek békés célú felhasználása és egyéb hasonló feladatok. A hazánk külpolitikai tevékenységét tükröző áttekintésünk nem volna teljes, ha nem utalnánk azokra a lépésekre is, amelyeket a szocialista Románia tesz, vagy tevékeny támogatásban részesít, hogy olyan viszonyokat teremtsen, amelyek elősegítik a törvényesség megszilárdítását, a nemzetközi biztonság megteremtését világviszonylatban. Ebben az összefüggésben elsősorban emlékeztetünk a „Nyilatkozat a béke, a kölcsönös tisztelet és a népek közötti megértés eszméinek érvényesítéséről az ifjúság soraiban“ című okmányra, amelyet az ENSZ-közgyűlés 1967 decemberében egyöntetűen elfogadott. A jövőbe tekintés jellemzi Románia egy másik kezdeményezését. Ennek az a célja, hogy csökkentse és megszüntesse a gazdasági, kulturális, műszakitudományos elmaradottságot, a „tehetősek" és a „szegénysorsúak" közti különbözőséget ; figyelembe veszi azt, hogy ennek a lemaradásnak a fenntartása, sőt növekedése, komolyan fenyegeti az egyetemes biztonságot. Ilyen szempontból megemlítjük azt, hogy az ENSZ-közgyűlés több román kezdeményezést felkarolt. Köztük az alábbiakat : „A fejlődő országok kőolajipari fejlesztését célzó együttműködés lehetőségei" (1959), „Tervezés a gazdasági fejlesztés előmozdítására* (1963), „Együttműködés a számítógépek és számítástechnika alkalmazására a fejlesztés elősegítése céljából" (1968), „A fegyverkezési hajsza gazdasági és társadalmi következményei, negatív hatása a békére és a nemzetközi biztonságra" (1970), „A modern tudomány és technológia szerepe a nemzetek fejlődésében és az államok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés erősítésének szükségessége“. Utalunk továbbá az UNCTAD által elfogadott román kezdeményezésekre : „Ipari berendezések szállítása a gyártott termékek részarányából visszatérítendő hitelekre" (Genf, 1964). ,,A hosszúlejáratú egyezmények szerepe a piacok stabilizálásában alaptermékek cseréje révén“ (Delhi, 1968) és egyebek. ★ Korszakunkban, melynek fő tartalma a kapitalizmusból a szocializmusra való világméretű áttérés — egyre nagyobb teret nyer az a gondolat, hogy a függőben lévő kérdések rendezésében el kell vetni az erőt, mint megoldási eszközt, és elsődlegesen a jogot kell érvényesíteni. Hazánk külpolitikai tevékenységét ez a koncepció hatja át. S ez a felfogás a szocialista humanizmus parancsoló szükségletéből fakad és ebből meríti forrását. Napjainkban, amikor a haladó erők döntő befolyást gyakorolnak a világ alakulására, ennek az elvnek az érvényesítése teljességgel lehetséges. Ma, amikor a nemzetközi jog nem ismeri el többé az államok háborúviselési jogát és a biztonság jogát helyezi előtérbe, teljességgel lehetséges ennek az elvnek a gyakorlati alkalmazása. Ha a múltban a győztes államot úgy tekintették, hogy jogában áll bármilyen feltételeket diktálni a legyőzött félnek - és gyakorlatilag ez többnyire a nemzetközi jogszabályokkal ellentétes helyzetet idézett elő ma nemzetközi bűnténynek és agressziós cselekménynek minősül, ha egy állam háborút indít egy másik ország ellen. Éppen ezért érvényesíthető a jog elsődlegességének az elve, és szükséges is érvényesíteni ezt. Olyan erővel és kötelező érvénnyel vonatkozik ez az összes államokra, amely alól egyetlen ország vagy országcsoport sem képezhet kivételt, egyik sem mentesíthető e szigorú és kötelező normák betartásától. Hazánk következetesen síkraszállt és küzd e koncepció érvényesítéséért a nemzetközi kapcsolatokban. Mint ismeretes, a közelmúltban ezt a felfogást szentesítette a Szerződésjogi Egyezmény. Ennek az okmánynak az 54. és 63. szakasza semmisnek nyilvánítja az olyan szerződéseket, amelyek ellentétben állnak az általános nemzetközi jog elveivel, vagy amelyek ellentétbe kerülnek az utólag lefektetendő ilyen jellegű elvekkel. ★ A nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok egész problematikájából a legnagyobb fontossága természetesen a szocialista államok egymás közti viszonyának és a kapcsolatokat szabályozó elveknek van. E kérdés horderejét az a körülmény határozza meg, hogy e viszony hordozói a szocialista országok, a történelem folyamán először jelentkezett új típusú államok ; továbbá az, hogy ma a világ területének egynegyedét alkotó szocialista világrendszer államai közötti viszonyoknak az a rendeltetése, hogy a holnap nemzetközi kapcsolatait előrevetítsék. Azét a holnapét, amelyben a szocializmus bár világviszonylatban győzedelmeskedett, amint Lenin azt megállapította, az államok, nemzetek még hosszú ideig fennmaradnak, következésképpen tehát kapcsolatban állnak egymással, s ez eleve megköveteli, hogy e viszonyt szabályozó normák is létezzenek. A szocialista állam nemzeti és nemzetközi feladatainak dialektikus egységéből kiindulva pártunk és államunk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi jog egyetemesen elismert és alkalmazható általános elvei alapján elősegítse a szocialista államok közötti jóviszony kialakulását. Szocialista államunk nemzetközi tevékenységének jellegzetes vonásait vázoltam tömören a fentiekben. S bár az említett példák távolról sem merítik ki a témát, mégis úgy gondolom, eléggé szemléltetőek és lehetővé teszik, hogy következtetésképp leszögezzük : e politika mélységesen humanista, reális és tudományos jellegű, és ugyanakkor népszerű is. Célja, hogy a román nép sok évszázados törekvéseinek beteljesedését biztosítsa. Ismeretes és legendás a dákok szabadságszeretete, az ősi röghöz való ragaszkodása ; ezeket a nemes vonásokat a román nép viharos történelme folyamán mindvégig megőrizte. Áthatották és lelkesítették ezek az eszmények Mircea cel Batrin, Vlad Jepes, Stefan cel Mare történelmi tetteit, ezek ihlették Mihail Viteazul eposzát, az 1877-78-as függetlenségi küzdelem hőstetteit, a fasiszta iga szétzúzását. Mint pártunk főtitkára hazánk Magyar Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának plenáris ülésén rámutatott, Erdélyben századok óta együtt élnek és dolgoznak románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, együttesen hozták létre mindazt, ami e tájakon megvalósult , együtt harcoltak a kizsákmányolók és elnyomók ellen. E tájak lakosai mindig tudták, hogy érdekeik egybefonódnak és a szabad, független élet megteremtéséért közösen kell harcolni mind a külső leigázók, mind a belső kizsákmányolok ellen. A Román Kommunista Párt vezetésével szoros harci egységben megdöntötték a tőkésföldesúri osztály hatalmát és ma testvéri összefogásban építik szocialista hazájukat. Napjainkban szocialista építőmunkánk sikeres feltételeinek megteremtése az egész népre — románokra, magyarokra, németekre és más nemzetiségűekre tartozik, alapvető nemzeti feladat ; ugyanakkor magasfokú internacionalista kötelesség is, mert e kérdések megoldási módjától hazánknak, a szocializmus és kommunizmus útján való előrehaladásától függ, hogy miként járulunk hozzá a szocializmus világbefolyásának növekedéséhez. Szerves egészként, egymással szoros összhangban és kölcsönhatásban tekintjük nemzeti és internacionalista feladatainkat. „A jövőben is eltökélten azon fogunk munkálkodni, mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs –, hogy megvalósítsuk a X. kongreszszus által kidolgozott szocialista fejlesztési programot, s egyidejűleg síkraszállunk az együttműködés további erősítéséért a szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal, az összes antiimperialista erőkkel. Állandóan szem előtt kell tartanunk a nemzetközi helyzetet, amelyben élünk, bel- és külpolitikánkat a jelenkori világ realitásaival szoros összefüggésben kell kidolgozni. Aktívan részt kell vennünk a nemzetközi munkamegosztásban, és fejlesztenünk kell az együttműködést a világ összes államaival, mert egy nemzet gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődését és haladását el sem lehet képzelni a világ összes államaival való széleskörű együttműködés nélkül. Ebben a szellemben cselekszik a Román Kommunista Párt és az élet bebizonyította nemzetközi politikánk helyességét". Hazánk külpolitikája dolgozó népünknek és valamennyi népnek jogát védelmezi, hogy szabad ura, kovácsolója lehessen sorsának, a szocialista román állam nemzeti függetlenségét védelmezi, s egyszersmind elismeri és előtérbe helyezi az összes államok nemzeti függetlenségét, szuverén jogait. Ebben rejlik Románia hozzájárulása a nemzetközi törvényesség és a nemzetközi biztonság ügyének megszilárdításához. A szocialista Románia külpolitikájának elvszerűsége, humanizmusa és dinamizmusa szorosan kapcsolódik népünk alkotó munkájához, a párt bölcs vezetéséhez, annak a pártnak az egész tevékenységéhez amelynek félévszázados dicsőséges fennállását köszöntjük.