Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)
1971-05-01 / 7302. szám
1971. MÁJUS 1. SZOMBAT A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI (Folytatás a 2. oldalról) meg a képviselők, a legeltetési egyesületek és az állattenyésztők vere Az exportra szerződött és leszállított növendékállatok és juhok után az állattenyésztők mentesülnek a legeltetési díjaktól. A bevetett (mesterséges) réteken 25—35 százalékkal magasabbak a legeltetési díjak a néptanácsi végrehajtó bizottságok által a természetes rétekre megszabott díjaknál. 18. szakasz. — Az érvényben levő 19. szakasz. — azok az állattenyésztők, akik gazdaságuk szükségleteinek céljaira takarmánynövényeket gyűjtenek be a néptanácsi vég Az állattenyésztők hektáronként évi 300 lej használati díjat fizetnek a feltört legelők szántóterületeiért, amelyeken takarmánynövényeket — zöldtakarmányt és szénát — termesztenek. 20. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami mezőgazdasági vállalatok réteinek feljavításához, karbantartásához és ésszerű felhasználásához szükséges alapokat a következő forrásokból biztosítják : a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a termelési és beruházási alapból, a tagoktól és a legeltetésre feljogosított más állattenyésztőktől beszedett legeltetési díjakból, a legelőktől származó más bevételekből (faanyagok, takarmánymagvak stb. értékesítése) és hosszú lejáratú állami hitelekből ; b) az állami mezőgazdasági egységek az egységek termelési és beruházási alapjaiból. Az állami mezőgazdasági egységek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek legalább a legeltetési díjaknak megfelelő összeget kell hogy fordítsanak a rétek feljavítására, karbantartására és felhasználására. 21. szakasz. — A réteket közvetlenül kezelő egységek, valamint a bankegységek kötelesek külön nyelményezése alapján, a legelő minőségének és termékenységének megfelelően az egész legeltetési idényre érvényes alábbi határok között : törvényes rendelkezések értelmében legeltetésre felhasználható erdőterületeket az erdészeti felügyelőségek határozzák meg és a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai osztják szét legeltetési célokra. Az erdei legeltetésért az állattenyésztők a következő legeltetési díjat fizetik az erdei legeltetés egész időszakára :rehajtó bizottságok kezelésében lévő természetes kaszálókról, legelőkről és legelőkből felszántott területekről, a következő díjakat fizeti k :vántartást vezetni a rétek feljavítási és kihasználási akcióinak pénzellátására szánt termelési és beruházási alapokról, beleértve a kölcsönként felvett alapokat is, és külön kezelni ezeket az alapokat. 22. szakasz. — Az állam műtrágya és a legelők bevetéséhez és felülvetéséhez szükséges magvak kiutalásával, védőövezetek létesítéséhez szükséges ültetőanyaggal és megfelelő műszaki támogatás nyújtásával segíti elő a legelőfeljavítási akciót. A magvak biztosításához a néptanácsi végrehajtó bizottságok szakegységeik révén magtermesztő, parcellákat, valamint mintalegelőket szerveznek, amelyeken alkalmazzák a nagy terméshozam eléréséhez szükséges összes intézkedéseket. 23. szakasz. — A réteken végzett közérdekű talajerózió-leküzdési, lecsapolási és öntözési munkálatokat, beleértve az állami egységek kezelésében lévő réteken végzett komplex talajjavító munkálatokat is, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által jóváhagyott központi beruházási alapokból hajtják végre. Ugyancsak a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által jóváhagyott központi beruházási alapokból finanszírozzák a zöldtakarmányvíztelenítő és -szemcsésítő állomások, gépek és berendezések beszerzését, a legelői építkezések és más központi beruházási jellegű rétfeljavító munkálatokat, amelyeket a néptanácsok által kezelt réteken végeznek. V. FEJEZET Különleges rendelkezések 24. szakasz. — Az állattenyésztők csak szerződés megkötése alapján és az ebben előírt legeltetési díj kifizetése után vehetik igénybe a legelőket. Azok az állattenyésztők, akik az előző években nem tartották be a legeltetési engedélyből származó kötelezettségeiket, nem használhatják a legelőket, amíg nem teljesítik kötelezettségeiket. 25. szakasz. — A rétek és a rajta levő javak őrzéséről azok a szervezetek gondoskodnak, amelyek közvetlenül kezelik, használják vagy birtokolják ezeket. A legelőkön és kaszálókon, a magtermesztő parcellákon vagy bevetett ézeken talált állatok gazdái, akik nem kötöttek legeltetési szerződéseket, kötelesek megtéríteni az okozott károkat, és megfizetni a községi, vári és municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok által meghatározandó bírságot. 26. szakasz. — Az erdei növényzettel benőtt területeket, amelyeket a törvény értelmében természetes legelőknek és kaszálóknak szántak, rétekké változtatják át az erdészeti szervek által elkészített átalakítási tanulmány és a mezőgazdasági szervek által elkészített rétfeljavítási és -felhasználási terv alapján. Az e területekről származó faanyagra az erdőkitermelési szabályok érvényesek, a jövedelmeket pedig a természetes legelők és kaszálók feljavítási munkálataira fordítják. 27. szakasz. — A nagyhozamú, a normális vágási kort el nem ért erdei növényzettel fedett legelőtagok, vagy azok, amelyek nem használhatók fel legeltetésre a talajviszonyok és lejtők miatt, elcserélhetők a törvényben előírt feltételek között megfelelő,, legeltetésre alkalmas erdőterülettel. Azok a rétterületek, amelyeket indokolatlanul beillesztettek az erdőművelési tervekbe, de amelyekről okmányok alapján vagy a használattal bebizonyosodott, hogy állami mezőgazdasági egységekhez, mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez, illetve községekhez, városokhoz vagy municípiumokhoz tartoztak, kivehetők az erdőművelési tervekből a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter rendelete alapján, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok javaslatára, s átadhatók régi gazdáiknak a rétként való feljavítás és felhasználás céljából. Az előző bekezdésben feltüntetett területek kivonása az erdőállományból dokumentáció alapján történik ; ezt a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium megoízottaiból összeállított bizottságok készítik el. Tilos a nagy gazdasági értékű erdei növényzettel borított területek kivonása az erdőállományból. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságokkal együtt a jelen törvény megjelenésétől számított legfeljebb két éven belül befejezi e természetes rétek leltározását és elkülönítését az erdőállománytól. 28. szakasz. — A rétek rendeltetésének megváltoztatása más felhasználás céljaira csak jól megindokolt esetekben történhetik a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok javaslatára és a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium jóváhagyása alapján, mégpedig más használatú területekből történő kompenzálással, hogy a természetes rétek összterülete ne csökkenjen. 29. szakasz. — A rétek felhasználóit, akik nem végzik el a 14. szakaszban előírt munkálatokat, a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló 4/1970 számú, a Hivatalos Közlöny 1970. július 10-i, 79. számának első részében megjelent törvény 25. szakasza alapján büntetik meg. 30. szakasz. — A legelők feljavítására és kiaknázására vonatkozó intézkedések nem tejesítése esetén, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűléseinek kérésére, az ezek használatába adott legelők visszavehetők a néptanácsi végrehajtó bizottság kezelésébe. 31. szakasz. — A községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságai természetes fedeztető állomásokat szerveznek a mesterséges megtermékenyítési akció körzetén kívül fekvő területeken, hogy megfelelő faj-apaállatokkal lássák el az egyéni gazdaságok és a többi állattenyésztők tulajdonában levő összes állatfajokat. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium támogatja a néptanácsok végrehajtó bizottságait a fedeztető állomások faj-apaállatokkal való ellátásában, és szakértői szervei útján műszaki támogatást nyújt ezeknek az állomásoknak a karbantartásához és felhasználásához. A fedeztetési díjakat a községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságai állapítják meg. 32. szakasz. — A községi, városi és municípiumi néptanácsok 1971. évi költségvetéseit megfelelőképpen módosítják a jelen törvény alkalmazásából fakadó szükségleteknek megfelelően az erre az évre meghatározott költségvetési előirányzatok keretében. 33. szakasz. — A jelen törvény közzétételének időpontjában hatályát veszti a 303/1955. számú törvényerejű rendelet a legelők, állattenyésztési parcellák és községi fedeztető állomások megszervezéséről, kezeléséről és felhasználásáról, a 922/1963. számú minisztertanácsi határozat 7. szakaszának 3. bekezdésében foglalt előírás a legeltetési díjak alóli mentesítésről, valamint bármely más ellentétes rendelkezési tevékenységért a törvényes rendelkezéseknek megfelelően. 10. szakasz. — Az állami szocialista szervezetek kollektív vezető szervei figyelemmel kísérik az anyagi eszközökkel való gazdálkodás módját, a fix menük és a többi készítmény minőségét és változatosságát, megteszik a hatáskörükbeeső javaslatokat vagy intézkedéseket ahhoz, hogy a kantin-éttermek tevékenysége megfelelő legyen, mindenben kielégítse az alkalmazottak igényeit; e szervek időszakonként tájékoztatják az alkalmazottak közgyűlését. 11. szakasz. — Az állami szocialista szervezetekben működő szakszervezeti bizottságok, a városi, municípiumi és megyei szakszervezeti tanácsok irányítják és támogatják a kantin-éttermeket, rendszeresen ellenőrzik működésüket, idejében való ellátásukat a szükséges árukkal, azt, hogy változatos és jó minőségű fix menüket, valamint más készítményeket állítsanak elő az alkalmazottak igényeinek megfelelően és hozzáférhető áron, hogy tiszteletben tartsák a higiénias-egészségügyi szabályokat, biztosítsák a megfelelő kiszolgálást. 12. szakasz. — A kantin-éttermek vezető bizottságai kötelesek operatív intézkedéseket foganatosítani a néptanácsi végrehajtó bizottságok és az állami szocialista szervezeti kollektív vezető szervek által kijelölt feladatok teljesítéséért, valamint az ellenőrzések nyomán a szakszervezeti szervek által javasolt teendők megvalósításáért a kantin-éttermek általános tevékenységének javítása és az észlelt fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében. 13. szakasz. — A Belkereskedelmi Minisztérium és a néptanácsi végrehajtó bizottságok felelnek a kantin-éttermek ellátásáért és jó működéséért. A kantin-éttermek ellátását a szükséges mezőgazdasági élelmiszerekkel a központi alapból biztosítják, szabott állami áron, közvetlenül a nagykereskedelmi raktárakból vagy a helybeli szállítóktól, kereskedelmi árengedménnyel, a kiskereskedelem számára megállapított kvóták szintjén. Az árualap kiegészítése céljából a kantin-éttermek vásárolhatnak mezőgazdasági élelmiszereket, beleértve az élő állatokat is, mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, egyéni termelőktől és a szabad piacon vagy kiskereskedelmi üzletekből ugyanolyan feltételekkel, mint a közétkeztetési egységek. A kantin-éttermek mellékgazdaságokat szervezhetnek, főként állat- és baromfitenyészeteket, ahol ehhez megfelelő feltételek vannak és biztosítva van a takarmányozás. 14. szakasz. — A szállítóeszközök ésszerű kihasználása és az operatív ellátás érdekében a néptanácsi végrehajtó bizottságok intézkedéseket tesznek arra, hogy a városokban, municípiumokban vagy Bukarest municípium kerületeiben levő kantin-éttermek esetében az illető helység vagy kerület összes kantinéttermeit szervezett módon, a kereskedelmi vállalatok és szervezetek keretében lássák el. A kantinéttermek ellátását elsőbbségben kell részesíteni a többi közétkeztetési egységekkel szemben. 15. szakasz. A kantin-éttermek tevékenységének fokozott gazdasági hatékonysága érdekében, a néptanácsi végrehajtó bizottságoknak szervezési intézkedéseket kell foganatosítaniuk, hogy a megfelelő anyagi alappal rendelkező egyes kantin-éttermek nagy konyhái az övezet más kantin-éttermeit is ellássák különböző ételekkel, és félkész ételekkel, és intézkedniük kell nagy mellékgazdaságok létesítéséről több kantin-étterem ellátása érdekében. 16. szakasz. — A Belkereskedelmi Minisztérium és a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium biztosítja a kantin-éttermek ütemes és jó minőségű, termékekkel való ellátásához szükséges árualapot. A Belkereskedelmi Minisztérium és a néptanácsi végrehajtó bizottságok intézkednek a kantin-éttermek személyzetének biztosításáról, felkészítéséről és kiképzéséről. Az Egészségügyi Minisztérium szaksegélyt nyújt és ellenőrzi, hogy a kantin-éttermek megfelelő közegészségügyi körülmények között fejtsék ki tevékenységüket. bankban és az előfizetőktől kapott előlegekből, valamint 0,5 százalék kamatú bankhitelekből finanszírozzák magukat. 19. szakasz. — A kantin-éttermek tevékenységét nem tervezik jövedelmezőnek. A büfék, kioszkok és más egységek tevékenységéből, valamint éttermi működésükből megvalósított esetleges jövedelmeket az ételek javítására, az előfizetés alapján felszolgált fix menük árának csökkentésére és a gazdasági tevékenység fejlesztésére fordítják. 20. szakasz. — Az előfizetéses alapon felszolgált fix menükért, valamint az állami szocialista szervezetek belterületén levő büfék és más egységek útján az alkalmazottaknak eladott többi készítményekért az állami szocialista szervezetek viselik: a vízzel, árammal, tüzelőanyaggal és a kantin-étterem ellátásához szükséges szállításokkal kapcsolatos költségeket, az amortizációs költségeket, a házbért, az állóeszközök javításának költségeit, valamint a leltárba vett tárgyak kopásával vagy kicserélésével kapcsolatos költségeket. Ott, ahol megvannak a feltételek, az állami szocialista, szervezetek a kantin étteremnek használat céljából rendelkezésre bocsátják a működéséhez szükséges helyiséget. Abban az esetben, ha a kantinélteremben több állami szocialista szervezet alkalmazottai étkeznek, a jelen szakaszban feltüntetett kiadásokat ezek havonta fizetik ki, az előfizetők számának és az étkezések számának arányában. Azoknak a nyugdíjasoknak az esetében, akiknek az őket nyugdíjazó állami szocialista szervezetek kantin-éttermeiben előfizetéses alapon fix menüket szolgálnak fel, ez 1. bekezdésben foglalt költségeket az illető szervezet fedezi. 21. szakasz. — A gazdasági szervezetek, az alkalmazottak közgyűlésének jóváhagyásával, kiutalhatnak — a prémiumok és nem központosított beruházások céljára rendelkezésükre fennmaradt nyereségekből — bizonyos összeget a kantin-étterem fejlesztésére és az alkalmazottaknak felszolgált ételek javítására. Az előző bekezdésben foglalt összeg nagyságát az alkalmazottak közgyűlése évente állapítja meg a gazdasági szervezet igazgató bizottságának tevékenységére vonatkozó beszámoló megvitatásakor. Azok az állami gazdasági szervezetek, amelyeknek alkalmazottai a kantin-étteremben étkeznek, műszaki adminisztratív alkalmazottai révén ugyanakkor segítséget adnak a kantin-étteremben szükséges nyilvántartások vezetéséhez, a leltárok elkészítéséhez és az árak kiszámításához; ezek az alkalmazottak felelnek az elvégzett munkák minőségéért. 22. szakasz. — A helyi kereskedelmi szervezetek nem számíthatnak fel semmilyen hányadot a hatáskörükbe tartozó kantin-éttermeknek az adminisztrációs és vezetési költségek fejében. 23. szakasz. — A kantin-étteremben előfizetéses alapon fix menüt fogyasztó saját alkalmazottak és nyugdíjasok az ebéd árában megfizetik:az élelmiszerek árát, beszerzési áron számítva; a kantinétterem személyzetének béralapját és más pénzbeli járandóságait, a társadalombiztosítási hozzájárulást is beleértve; a kantinétterem rezsiköltségeit a 20. szakaszban foglaltak kivételével. 24. szakasz. — Az árakat a kantin-étterem vezetőbizottsága állapítja meg, az alábbiak szerint: .. alá... saját alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak előfizetéses alapon reggel, délben és este felszolgált fix menük árát nyereségmentesen számítják ki, a 23. szakasz előírásainak megfelelően. b) A kantin-étterem többi készítményeinek és termékeinek, valamint előfizetés nélküli fix menüinek ára az élelmiszerek beszerzési árából és az összes rezsiköltségekből tevődik össze, s ehhez hozzáadnak bizonyos nyereséget. Az így kialakított ár kisebb kell hogy legyen a harmadosztályú közétkeztetési kereskedelmi egységek által forgalomba hozott készítmények és termékek áránál. A kenyér és az édesipari termékek ára megegyezik az érvényben levő kiskereskedelmi árakkal. A néptanácsi végrehajtó bizottságoknak és a kantin-éttermek vezető bizottságainak intézkedéseket kell foganatosítaniuk, hogy az előfizetés alapján felszolgált fix menük árát, valamint a többi készítmények árát az összes alkalmazotti kategóriák számára elérhető szinten állapítsák meg. 25. szakasz. — A kantin-éttermek kiszolgálhatják azoknak a vállalatoknak a bölcsődéit, gyermekotthonait, beteggondozóit, szakmai iskolai bentlakásait, illetve tanoncait, amelyeknek alkalmazottai a kantinétteremben étkeznek a hatályban lévő rendelkezésekben előírt élelmezési feltételek mellett, elszámolva az illető vállalatokkal a felszolgált ételek teljes önköltségi árát nyereség nélkül. 26. szakasz. — A kantin-éttermek személyzetét a hatályban levő rendelkezéseknek megfelelően bérezik. A kantin-éttermek személyzetének bérét a bevételekből fizetik. 27. szakasz. — A kantin éttermek és egységeik gazdasági tevékenységét, az anyagi és pénzbeli értékek kezelését, valamint az illető egységekben az általános kereskedelmi szabályok betartását az ellenőrző és felügyelő szervek vizsgálják felül a kereskedelmi egységekkel kapcsolatos hatáskörükre és feladatkörükre vonatkozó törvényes szabályozásoknak megfeleljen. III. FEJEZET Zárórendelkezések 28. szakasz. — Az olyan helységekben, ahol a lakosság ellátása az állami kereskedelmi egységek útján történik, a meglevő kantinok és az állami szocialista szervezetek mellett működő kantin-véttermek, a 2. szakasznak megfelelően átmennek az esetnek megfelelően, a kereskedelmi szervezetek vagy a kereskedelmi igazgatóságok alárendeltségébe, a használatukban levő leltári tárgyak pedig fizetés nélkül átmennek ezek tulajdonába. Ugyanakkor átadják a gazdaságipénzügyi és a munka- és bérezési tervmutatókat is. A kantin-éttermek tevékenységében foglalkoztatott operatív, műszaki-adminisztratív személyzetet szolgálati érdekből áthelyezik. 29. szakasz. — A vállalatok alárendeltségében maradnak és a jelen törvény feltételei mellett folytatják tevékenységüket az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasággépesítési vállalatok alkalmazottainak kantinjai, az építő-szerelő munkatelepek és az erdőkitermelések mellett működő, valamint az elszigetelt helyeken levő más kantinok. Abban az esetben, ha a helyi körülmények lehetővé teszik, a néptanácsi végrehajtó bizottságok intézkedhetnek ezek átvételéről is. 30. szakasz. — A jelen törvény rendelkezéseit nem alkalmazzák : a) a Fegyveres Erők Minisztériuma, a Belügyminisztérium és az Állambiztonsági Tanács egységes személyzetének étkezdéire; b) semmiféle iskolai étkezdére, beleértve a diákkantinokat is, valamint a kórházak, bölcsődék és a gyermekotthonok étkezdéire. Az illető egységek alkalmazottai étkezhetnek ezekben a kantinokban, s nem kötelező külön kantin-étterem létesítése és szervezése. Ilyen esetekben a fogyasztott készítményekért a jelen törvény feltételei szerint kell fizetni. A jelen szakaszban feltüntetett kantinok megszervezése és működése az érdekelt központi szervek által kiadott és a jelen törvény előírásaihoz alkalmazott utasításoknak megfelelően történik. 31. szakasz. — Javasoljuk a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének, a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetségének, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének, és a többi társadalmi szervezetnek, intézkedjenek a jelen törvény előírásainak megfelelő alkalmazásáról. 32. szakasz. — Javasoljuk a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének, intézkedjen az azon helységekben levő kantinok átvételéről, amelyeknek a lakosságát saját rendszerének egységei látják el, s ezeket a kantinokat a jelen törvény előírásainak megfelelően szervezze meg Ezekben az esetekben a kantinok leltári tárgyai azoknak afogyasztási szövetkezeti szervezeteknek az ingyenes használatába mennek át, amelyeknek alárendeltségében a kantin éttermek működnek majd. Úgyszintén javasoljuk a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetégének, hogy a jelen törvény előírásainak megfelelően új kantinéttermeket szervezzen azokban a helységekben, amelyeknek lakosságát a saját rendszeréhez tartozó egységek útján látják el. 33. szakasz. — A néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége az átvett kantin-éttermek eladási forgalmát a hatályban levő szabályozásoknak megfelelően belefoglalják kiskereskedelmi eladási és készpénz-bevételi tervükbe. 34. szakasz. — Az Állami Tervbizottság és a Pénzügyminisztérium felhatalmazást nyer arra, hogy a minisztériumok és a többi érdekelt központi és helyi szerv által felvett jegyzőkönyvek alapján, az 1971-re jóváhagyott terv- és költségvetési mutatók keretei között megfelelően módosítja a minisztériumok, a többi központi szerv, a megyei néptanácsok és a Bukarest municípiumi néptanács gazdasági, munka- és bérezési és pénzügyi tervmutatóit a jelen törvény előírásainak alkalmazásából származó kihatásoknak megfelelően. 35. szakasz. — A kantin-éttermek sajátosságától és sokrétűségétől függően ezek vezető bizottsága kidolgozza a kantin-étterem megszervezési és működési szabályzatának tervezetét és jóváhagyás végett az alkalmazottak közgyűlése elé terjeszti azt. 36. szakasz. A kantinok szervezési és működési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1375/1953. számú minisztertanácsi határozat, az utólagos módosításokkal, a kantini étkezési árakról szóló 56/1955. számú minisztertanácsi határozat, az egyes minisztertanácsi határozatok módosításáról és kiegészítéséről szóló 2579/1950. számú minisztertanácsi határozat 6. pontja, az étterem-kantinoknak a Bukarest municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága általi létesítéséről és megszervezéséről szóló 727/1959. számú minisztertanácsi határozat, az alkalmazottak kantinjai költségeinek fedezéséről szóló 1273/1959. számú minisztertanácsi határozat, valamint a jelen törvénnyel, ellentétel bármilyen más rendelkezés hatályát veszti. — fej Állatonként — MINIMUM MAXIMUM — szarvasmarha és ló 40 60 — 1—2 éves növendékállat és csikó 20 30 — egy éven aluli növendékállat és csikó 10 20 — egy éven felüli juh és kecske 10 20 — hat hónapon felüli sertés 20 25 — egy éven aluli juh és kecske 5 7 — hat hónapon aluli sertés 5 7 — fej állatonként — — két éven felüli szarvasmarha 20 — két éven aluli növendékállat 10 — juh 5 — LEJ HEKTÁRONKÉNT— — természetes kaszálók 300—600 — természetes legelők 100—300 — lucerna és lóhere az első évben védőnövényekkel 375 védőnövény él; nélkül 150 —1 regi lucerna és lóhere első kaszálás 450 második és harmadik kaszálás 375 n évelő növények 525 az alkalmazottak kantin-éttermeiről A kantin-éttermek tevékenységének javításáért, abból a célból, hogy megfelelő árakon jó minőségű és változatos készítményeket szolgáljanak fel az alkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak és a családtagoknak, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt . I. FEJEZET A kantin éttermek létesítése, megszervezése és működése 1. szakasz. — A kantin éttermeket az állami szocialista szervezetek kérésére és ezek mellett a városi, municípiumi vagy megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok határozatával, a helyi szakszervezeti szervek konzultálásával létesítik és szervezik meg. Kantin-éttermeket azokban az esetekben létesítenek és szerveznek, ha megfelelő az ilyen egységekben étkezők száma, hogy biztosítsák a kantin-éttermek ételkészítési és -felszolgálási kapacitásának teljes kihasználását, valamint hatékony gazdasági alapokon való működésüket. 2. szakasz. — A kantin-éttermek helyi kereskedelmi szervezeteknek vannak alárendelve, gazdasági ügyvitellel rendelkeznek, tevékenységi nyilvántartást vezetnek és sajt mérleget készítenek. A megyei és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottágok elhatározhatják, hogy bizonyos kantin-éttermek közvetlenül a kereskedelmi igazgatóságok alárendeltségébe tartozzanak; ilyenetekben a kantin-éttermek jogszemélyiséggel rendelkeznek. . 3. szakasz. — A jövőben építendő kantin-éttermek helyiségeit a beruházási terv jogosult állami szocialista szervezetek valósítják meg a néptanácsi végrehajtó bizottságokkal együtt és ezeket az egységek belterületén kívül helyezik el. 4. szakasz. — A meglevő kantonokat azok az egységek, amelyek mellett működnek, a néptanácsi végrehajtó bizottságokkal együtt kantin-éttermekké szervezik át a jelen törvény előírásának megfelelően. Azon egységek vezetőségének, amelyek mellett a meglevő kantinok működnek, intézkednie kell arról, hogy a kantinokat elválaszszák az egység belterületétől és biztosítsák a helyiségükbe való közvetlen bejutást kívülről, hogy más egységek alkalmazottai is étkezhessenek a kantin-éttermekben. 5. szakasz. — A kantin-éttermek anyagi alapjának maradéktalan kihasználásáért és olyan többletnyereségek megvalósításáért, amelyeket az ételek minőségének javítására és az ételek árának csökkentésére fordíthatnak, a néptanácsi végrehajtó bizottságoknak intézkedniük kell, hogy a kantin-éttermek az ebéden kívül reggelit és vacsorát is felszolgáljanak, majd működési programok után és ünnepnapokon kérésre, éttermekként működjenek. Ezekhez az étkezésekhez diétás menüket is felszolgálhatnak. A kantin-éttermek büféket, kioszkokat, és más mozgó egységeket szerveznek a vállalatok, gazdasági egységek és állami szocialista szervezetek belterületén az alkalmazottak kiszolgálására az ebédszünet idején. A kantin-éttermek védő táplálékokat is biztosíthatnak a munkásoknak. A kantin-éttermekben étkezhetnek az alkalmazottak családtagjai, kiküldetésben lévő alkalmazottak, nyugdíjasok és családtagjaik, valamint más személyek is, a kantinétterem vezető bizottságának jóváhagyásával. Úgyszintén megszervezhetik a menük házhoz szállítását is, előfizetés vagy előzetes megrendelés alapján, valamint „gospodina“ típusú félkészítmények árusítását. 6. szakasz. — A szükséges anyagi alap létrehozásának mértékében a kantin-éttermekben bevezetik az önkiszolgálási rendszert. Ebből a célból a Belkereskedelmi Minisztérium és azok a többi központi és helyi szervek, amelyeknek alárendeltségébe kereskedelmi berendezést előállító egységek tartoznak, intézkedni fognak a kantinéttermek számára készülő önkiszolgáló berendezések, hűtő- és hőszolgáltató felszerelések, gépesítő berendezések gyártásának fokozásáról. 7. szakasz. — A jó működés biztosítása érdekében a kantin-éttermek élén vezető bizottság áll, amelyben a következők vesznek részt: ama állami szocialista szervezet vezetőségének küldötte, amelynek az előfizetők alkalmazottai ; a szakszervezet küldötte ; a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezetének küldötte ; a nőbizottság küldötte ; az előfizető alkalmazottak képviselői, akiket ezek számuktól függően választanak ; a kantin-étterem vezetője Abban az esetben, ha a kantinétteremben több állami szocialista szervezet alkalmazottjai étkeznek, a kantin-étterem vezető bizottságában részt vehetnek ezen állami szocialista szervezeteknek az előző bekezdésben megállapított küldöttei is. A kantin-étterem vezető bizottságának tagjai megválasztják maguk közül a bizottság elnökét; a kantinétterem vezetője nem lehet elnök. 8. szakasz. — A kantin-étterem vezető bizottsága a következő feladatkörrel rendelkezik : — határozatokat hoz a kantinétterem tevékenységének fejlesztésével kapcsolatban és megállapítja a jó működés biztosításához szükséges intézkedéseket; — a szükséghez mérten az állami szocialista szervezet vezetőségének beleegyezésével határoz a büfék, kioszkok, mozgó árusító helyek létesítéséről ennek belterületén; — intézkedik a fix menük és a készítmények minőségének szüntelen javításáról, a választékoknak az alkalmazottak igényei szerinti bővítéséről és ellenőrzi a higiéniaiegészségügyi szabályok betartását a kantin-étteremben; — felügyel a kantin-étterem javainak hatékony használatára, vagyonának épségére és az árualappal való gazdálkodásra; — jóváhagyja a kantin-étterem működési órarendjét, miután ezt megtanácskozza az illető állami szocialista szervezetek vezetőségével; — megállapítja a kantin-étteremben felszolgálható fix menüket és többi készítményeket, beleértve a diétás menüket is, valamint ezek árát; — időszakonként megvizsgálja és véleményezi a kantin-étterem vezetője által előterjesztett beszámolókat. A kantin-étterem vezető bizottsága a bizottsági tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza határozatait. A kantin-étterem vezető bizottsága és ennek tagjai felelnek az intézkedésekért és a tevékenységért mind a néptanácsi végrehajtó bizottság előtt, mind az alkalmazottak, a vállalatvezetőségek és azon társadalmi szervezetek előtt, amelyeket képviselnek. 9. szakasz. — A kantin-étterem vezetőjét a néptanács végrehajtó bizottsága nevezi ki, illetve menti fel a kantin-étterem vezető bizottságának jóváhagyásával. A kantinétterem vezetője operatívan vezeti annak egész tevékenységét, konkrét intézkedéseket tesz a vezető bizottság határozatainak végrehajtása érdekében, vagyonilag kötelezettséget vállal és felel a gazdasági-pénzügyi II. FEJEZET A pénzellátás, a meghitelezés és a kiadás fedezés 17. szakasz. — A kantin-étterrek, a büfék és a mellettük működő többi egység bevételeit mentesítik a forgalmi adó alól. A kantin-éttermek úgyszintén mentesülnek a birtokukban levő épületek ingatlanadója alól. 18. szakasz. — A kantin-éttermek folyószámlával rendelkeznek a ELŐRE 3. oldal