Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)

1971-05-23 / 7321. szám

VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7321 sz. 6 oldal ára 30 báni 1971. május 23., vasárnap miért csak A MEGYEKÖZPONTBA ÉRKEZETT MEG A TAVASZ ? • Van zöldség elég — jelenti ki az igazgató-helyet­tes • A frontot csak a Gostat üzlet­hálózat tartja • Kik „vételeznek" a raktárban ? Sepsiszentgyörgy legnagyobb zöld­ség- és gyümölcsüzletében pazar kép fogadott május derekán. Gyönyört salátafejek, pirosló hónaposretek-kö­­tegek, zöldhagyma, melegházi ubor­ka, paradicsom és csípőspaprika kí­nálta magát a szatyros­ háziasszo­nyoknak. De kapható még tavaly burgonya, száraz bab, borsó, szárí­tott hagyma, murok, petrezselyem, tucatnyi konzervféleség s kellő meny­­nyiségben savanyúság. Sor nincs, amiből azonnal­­ arra következtet­tünk, hogy nemcsak a központban ily gazdag a választék, hanem a pe­remnegyedek üzleteiben is. Erről kü­lönben rövid séta során meg is győ­ződhettünk. Ezek után már-már FELESLEGESNEK TALÁLTUK ellátogatni a Kovászna megyei zöld­ség- és gyümölcs­termesztő és érté­kesítő vállalathoz, amely kezében tartja, irányítja a megye zöldség- és gyümölcs-ellátását. A szövetkezetköz vállalkozások, valamint a Gostat-üz­­letek száma ugyanis még csekély, mennyiséggel nem konkurálhatnak a piacon. Lelkiismeretünk megnyugta­tására, valamint a további kilátás felvázolására a vállalatot mégis fel­kerestük, így született meg az aláb­bi MIKRO* INTERJÚ ZSIDÓ JÓZSEF igazgató helyettessel, amely a későbbiekben különben igen hasznosnak bizonyult. — Kikkel és milyen mennyiségű zöldséget szerződtek le májusra? — Buzáu, Teleorman és­ Olt megye a májusi szállítónk idényzöldségek­ből. Ebben a hónapban 150 tonna zöldhagyma, amiből 40 a helyi gaz­­daságokból, 30 tonna saláta és 10 tonna spenót, 100 tonna korai ká­poszta, 25 tonna paradicsom, 50 000 darab csípőspaprika érkezik üzle­teinkbe. Meg kell ugyanakkor jegyez­nem, hogy tavalyi burgonyából, száraz babból és borsóból, savanyúságból még jelen pillanatban is kellő meny­­nyiségekkel rendelkezünk. Csupán vö­röshagymából és sárgarépából mu­tatkozik hiány. Mindkettőt szárított változatával próbáljuk pótolni. — Milyen sikerrel? — A legnagyobbak Háziasszo­nyaink nem idegenkednek a szárított zöldségtől. Erre bizonyíték az eladott mennyiség is. Több mint kétszáz kiló sárgarépát és százötven kiló hagy­mát adtunk el. — Éveken át rendszeresen felve­tette a sajtó, hogy az üzletekbe fonnyadt zöldség ízéről. Mi a helyzet a jelen pillanatban? — Lényeges változás történt. A zöldségfélék, különösen a saláta, spenót, retek, amelyek könnyebben fonnyadnak, illetve táplálódnak, gra­fikon szerint érkeznek. A raktározási idő ily módon kiiktatódott, egyes esetekben pedig — például, ha na­gyobb készlet gyűl fel — minimá­lisra csökkent. Ez a kérdés különben az idén végleg meg fog oldódni, 1 850 000 lej költséggel ugyanis szá­rítót építünk Kézdivásárhelyen, amely feles készleteinket fel fogja dolgozni. — Hogyan oszlanak meg a fent említett mennyiségek a megye hely­ségei között? — 60 százalékuk Sepsiszentgyör­­gyé,­ 25 Kézdivásárhelyre és Kovász­odra, 10 Barátra, 5 pedig Bodzafor­dulóra megy. — Igazságos ez az elosztás? — Igen, mert Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Baráton és Bodzafordu­lón sok a háztáji veteményeskert. EGY ÓRÁVAL KÉSŐBB már Kézdivásárhely utcáin sétálgat­tunk. Első utunk a piacra vezetett, ahol érdekes dolgokat tapasztal­tunk.­Mindenekelőtt meg kellett álla­pítanunk, hogy a Sepsiszentgyörgyön kialakított kép távolról sem egyezik a valósággal. A piacon működő zöldség- és gyümölcsüzletben nyomó­ra se bukkantunk hónapos reteknek, uborkának, káposztának, csípőspap­rikának. A vásárlóknak KOVÁCS KLÁRA elárusító csupán paradicso­mot, zöldhagymát, eléggé fonnyadt salátát tudott kínálni. — Miért nincs ellátva az üzlete idényáruval? — kérdeztük. — Rendeltem mindenből, de nem kaptam. Azt mondták, hogy nincs a raktáron. — Mennyit tudna eladni retekből, uborkából, korai káposztából? — Sokat, mert mindez itt nálunk csak később terem meg a kertekben, a kertészetekben. A főtéri egyes számú üzletben pró­bálkozunk. Nem sokkal nagyobb sze­rencsével! TÍMÁR BERTA üzletvezető sem tud mást ajánlani vevőinek, mint Kovács Klára. — A petrezselymet én is a Gosfat­­tól szereztem be — mondja, miköz­ben a gyorsleltárt készítjük. Vallo­mása arra buzdított, hogy a szép üzletből ÁTTEKINTSÜNK A KONKURENCIÁHOZ, a szövetkezetközi vállalkozás és a Gostat üzletébe. Az előbbi felhoza­tala még szegényes, zöldhagymából és salátából áll, s ez érthető is. KOVÁCS ROZÁLIA elárusító meg is magyarázza: " Az Intercoop csak azt kínálhat­ja, amit a környező téeszek kertészei szállítani tudnak, márpedig ezen a vidéken májusban salátán és zöld­hagymán kívül alig terem valami. Jö­vőre viszont komoly ellenfelei leszünk az Aprozárnak, négy gazdaság kö­zösen hatalmas melegház-komplexu­mot épít Kézdivásárhely mellett, amely ellátja majd üzleteinket korai zöldségfélékkel. A szövetkezetközi üzlet vezetőinek jóakarata különben nyilvánvaló. A sa­láta és zöldhagyma mellett igyeksze­nek, ha nem is idény-, de máshol nem kapható árut kínálni, például dióbelet és ordát. Gyarmath János (folytatása az 5. oldalon) Az Előre Kovászna megyei ankétja m névtelen levelet kap­­tunk a múltkoriban is Máramarosszigetről, azaz ilyen feladóval: a szigeti Maramureseana helyiipari vállalat fénye­zőnőinek egy csoportja. Aláírás sem a borítékon, sem a levélen nem volt. A névtelenség mögé bújt személy - vagy szemé­lyek - arról panaszkodik, hogy említett üzemben a részlegvezető durván bá­nik a beosztottakkal, nyomdafestéket nem tűri, hangon utasítja rendre őket, továbbá : a rossz munkaszervezés következ­tében olykor a műhely­ben lézengenek a fénye­zőnők, nem engedik haza őket, amikor nincs mit csinálniuk, máskor viszont tíz órát kénytelenek na­ponta dolgozni. Az ilyen névtelen leveleket általá­ban nem szoktuk kivizs­gálni, érthető okok miatt : ha valakinek panasza van, ha valakit sérelem éri, s úgy érzi, hogy igaz­ságtalanul, annak vállal­nia kell a nyílt kivizsgá­lást, a tényekkel való szembenézést. Suttogások­ra, meg nem alapozott feltételezésekre nem ad­hatunk. Nos, ez esetben, mivel Szigeten jártunk, mégis ellátogattunk a Maramureseana helyiipari vállalathoz, hátha... Az üzemi szakszervezet elnökének és a pártbizott­ság titkárának jelenlété­ben elbeszélgettünk a le­vélben foglaltakról né­hány tényezőnővel. Egyér­telműen bebizonyosodott, hogy a munkaszervezés körül voltak és még van­nak problémák. Volt idő­szak, amikor csakugyan a fényezőasztalokon ültek a lányok, asszonyok, hogy néhány nap múlva túlórá­val hozzák be a lemara­dást. Állítólag a vállalat vezetői intézkedéseket tettek, hogy ilyesmi a jö­vőben ritkábban fordul­hasson elő. Reméljük, így lesz. Szó esett továbbá a munkahelyi viszonyokról. Egyetlen vízcsap van az egész részlegen, itt kell lemosakodnia mindenki­nek. Sokáig nem volt öl­tözőjük a fényezőnőknek, nincs ebédlő, a munkapa­don költik el ebédjüket. Rossz a szellőztetés, nagy zajt csapnak a ventilláto­rok. Mindezek olyan prob­lémák, amelyekkel többet kell foglalkoznia az üze­mi szakszervezetnek. Nem elég csak jegyzőkönyv­be foglalni a gyűléseken elhangzott véleményeket, javaslatokat, tenni is kell valamit ! A munkalégkörrel, a részlegvezető esetleges durvaságaival kapcsolat­ban azonban már kevés­bé bizonyultak szókimon­dónak a többszemközt megkérdezettek. Ponto­sabban : hallgattak, vagy kijelentették, hogy nem tudnak semmiféle durva­ságról. Nem sokkal ké­sőbb e sorok írója kiment a műhelybe, ahol négy­szemközt beszélgetett el több fényezőnővel. Ezúttal csak úgy röpködtek a jel­­zőkie,hogy a részlegvezető ilyen, meg olyan. Állatne­vek hangzottak el, hogy ennek és annak nevezi beosztottjait, nem tud il­lemet, gyakran megsérti a nők önérzetét. Ha va­lóban így állnak a dol­gok, miért nem lehet er­ről többszemközt is be­szélni ? Például az alkal­mazottak közgyűlésén, vagy akár , a szakszerve­zeti gyűléseken ? Mert a részlegvezető visszaüt - halljuk a négyszemköztiek négyszemközti válaszát. Ám, ha bebizonyosodott, többek által fenntartott tényekről van szó, akkor... Szóval, meg lehet, meg kell védeni az igazságot a vállalat vezetősége előtt, s ha netalán ott nem sikerülne - amit alig hiszünk akkor még fennebb. De névvel és nem névtelenül, sokszem­közt és nem négyszem­közt ! Mert az igaz ügy­ért, igaz, egyenes úton kell kiállni ! Ezt üzenjük tehát mind a névtelenül írt szigeti té­nyezőnőknek, mind má­soknak, akik csak négy­­szemközt szeretnek véle­ményt mondani. Síke Lajos Négyszemközt és sokszemközt 700 000 000 LEJ ÉRTÉKŰ BERUHÁZÁS Hunyad megye gazdasági és társadalmi-kulturális fejlesztési terve keretében az év első négy hónapjában közel 700 000 000 lej értékű beruházást valósítottak meg. A dévai szakvállalat építői és szerelői az új objektumoknál 60 000 000 lej értékű munkát, évi tervük több mint 14 százalékát valósították meg. A petrozsényi szénipari fővállalat egységei az új termelőkapacitások építése, a meglevők bővítése és korszerűsí­tése terén 102 000 000 lej értékű munkát végeztek. A barzai bánya­­vállalat, a megyei posta- és táv­közlési igazgatóság és a dévai fa­ipari vállalat négy hónap alatt évi beruházási tervének több mint 36 százalékát teljesítette. NICOLAE CEAUSESCU, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE FOGADTA CLOIN­WN­ALIJEYDA CHILEI KÜLÜGYI­ISZTERT Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke május 21-én fogadta Clodomiro Almeydát, Chile Köztár­saság külügyminiszterét, aki hivata­los látogatást tesz országunkban. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke. Ott volt továbbá Corneliu Manescu külügyminiszter, Cornel­­ Burtica külkereskedelmi miniszter, Bujor Almáján bánya-,­ kőolajipari és geo­lógiai miniszter és George Macoves­­cu, a külügyminiszter első helyet­tese. Chilei részről jelen volt Julio Ho­méro Luciano Ruiz de Loizaga, Chile Köztársaság bukaresti nagykö­vete és Hugo Cubillos nagykövet, helyettes külügyminisztériumi ve­zérigazgató. Az államférfiak kidomborították Románia Szocialista Köztársaság és Chile Köztársaság kapcsolatainak pozitív alakulását és azt a közös óhajt, hogy fejlesztik és bővítik a két ország sokoldalú együttműködé­sét a román és a chilei nép érdeké­ben, az együttműködés és a világ­béke érdekében. Egyben véleménycserét folytattak néhány időszerű nemzetközi kérdés­ről. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben folyt le. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke 7­1 ebédet adott a chilei külügyminiszter tiszteletére Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke péntek délben ebédet adott Clodomiro Almeyda, Chile Köztársaság külügyminisztere tisz­teletére. Román részről részt vett Ion Gheorghe Maurer, Dumitru Po­­pescu, Corneliu Manescu külügymi­niszter, valamint Bujor Almáján, Ioan Avram, Mihail Florescu, Cor­nel Burtica miniszterek, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese, Andrei Stefan, az RKP Központi Bizottságának első helyet­tes­e osztályvezetője. Chilei részről az ebéden részt vett Julio Homero Luciano Ruiz de Loi­zaga, Hugo Cubillos, Kurt Dreck­­man nagykövet, a Gazdaságfejlesz­tési Korporáció első alelnöke, Fer­nando Belloni nagykövet, külügymi­nisztériumi kabinetigazgató, Ru­bens Cespedes miniszteri rangú ta­nácsos, a Tervhivatal alelnöke, Ma­rio Silbermann, miniszteri rangú ta­nácsos, a Gazdaságfejlesztési Kor­poráció alelnöke, Juan Ibanez, a Köztársasági Elnökség mellett mű­ködő Tájékoztatási és Rádióhiva­tal vezetője. AZ L. OLDALON: AZ EBÉDEN ELHANGZOTT POHÁRKÖSZÖNTŐK .Medgyes, a 700 éves patinás város megfiatalodott. Ez idő sze­rint több mint 20 üzem működik a városban, köztük számos köz­­társasági érdekeltségű vállalat. Felvételünk Medgyes iparnegyedét mutatja be az új építkezésekkel. SPORT— KOSÁRLABDA Válogatottunk az esseni döntőben A lengyelek elleni találkozó után már bizonyossá vált, hogy férfi kosár­labda válogatottunk komoly esélyek­kel küzdhet az Európa-bajnokság esseni (NSZK) döntőjébe jutásáért. A szerdai mérkőzés joggal táplálhatta ,a reményeket, a csapat ugyanis nagy­fokú érettségről tett bizonyságot, an­nak ellenére, hogy a jelenlegi keret idősebbekből és fiatalokból áll, akik számára a katowicei selejtező az első komoly erőpróba. Már a dánok elleni találkozó jól sikerült, de a lengyelek ellen még többet nyújtottak a játéko­sok. Tény, hogy román válogatott az utóbbi időben még egyetlen nemzet­közi találkozón sem nyújtott ilyen jó játékot. Ez érlelte bennünk azt a meggyőző­dést, hogy a döntő tornára való beju­tás nem lehetetlen. A lengye­lek után a magyarok voltak az ellenfelek, s az eredménytől nagy­mértékben függött, ki megy tovább. A találkozó csak az első percekben volt kiegyensúlyozott, a mieink elsősor­ban az ellentámadásokra építettek, szünet után válogatottunk már dön­tő fölényt harcolt ki, végigtámadta a mérkőzést és 89:73 arányú, biztos győzelmet aratott. A győzelem azt jelentette, hogy férfi kosárlabda vá­logatottunk, Lengyelország mellett, az esseni döntő egyik résztvevője a szeptemberi Európa-bajnokságon. A katowicei selejtezőn egy forduló még hátra van, de a két továbbjutó kiléte eldőlt. A bejutás az esseni EB-döntő torná­jára kétségtelenül kosárlabdasportunk jelentős fegyverténye. Azt igazolja, hogy a jelenlegi gárdában még több is rejlik. Hiszen nem lehet eléggé hangsúlyozni : nem is olyan rég, hogy az új csapat együtt van, s néhány hó­nap alatt így is többet nyújtott, mint amit elvártunk volna. M­ai mellékletünk tartalmából : A BARÁTSÁG HÚRJAIN — Kérdez: BEKE GYÖRGY — Válaszol: KEMÉNY JÁNOS • Csortán Ferenc: ALBRECHT DÜRER • Fodor Sándor: MI TETSZIK A KÜLFÖLDIEKNEK? • Dáné Tibor : SEBÉSZKÉSSEL RIMINIBE ? • Szabó Zoltán : OLVASÓ­NAPLÓ • BAJOR ANDOR : Elszántak vagyunk. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs vezetésével párt- és kormányküldöttség tesz látogatást a Mongol Népköztársaságban A Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának és a Mon­gol Népköztársaság kormányának meghívására Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormánykül­döttsége Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az Államtanács elnö­kének vezetésével ez év június má­sodik felében hivatalos baráti láto­gatást tesz a Mongol Népköztársa­ságban. JÚNIUS 28 —JÚLIUS 2. BUKARESTBEN TARTJÁK MEG A VIII. ENERGIAÜGYI VILÁ­GKONFERENCIÁ­T A Villamosenergia-ipari Minisztériumban tájékoztatták a sajtó kép­viselőit a június 28 és július 2 között hazánkban tartandó VIII. Ener­giaügyi Világkonferencia megrendezéséről. Octavian Groza villamosenergia-ipari miniszter, a konferencia szer­vező bizottságának elnöke ismertette a nemzetközi tudományos össze­jövetel témakörét, szerepét és jelentőségét. Elmondotta egyebek között, hogy a­­ 67 tagállamot számláló, nemzetközi nem kormányszervezetként működő Energiaügyi Világkonferencia jelentős mértékben hozzájárul az energetikai források fejlesztéséhez és békés felhasználásához. A VIII. Energiaügyi Világkonferencia máris nagy nemzetközi vissz­hangra talált: eddig körülbelül 1800 külföldi szakember jelentette be részvételét. KI HOGYAN LÁTJA ? AZ ÉPÍTÉSI SZERELÉSI IDŐ CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI BRASSÓBAN Milyen lehetőségek vannak arra, hogy csökkentsék az építési-szerelési időt és minél gyorsabban átadják a terme­lésnek az ipari objektumokat? — kérdeztük Brassóban TESA IOANTÓL, a Beruházási Bank igazgatójától, ZABA NICOLAE mérnöktől, az ICIM (építő-sze­relő vállalat) műszaki igaz­gatójától és CALIN VALENTIN mérnöktől, a tehergépkocsi gyár műszaki főigazgatójától. MINEK A KÁKÁN JOGOT KERESNI? — Megyénkben az idén is tekin­télyes összeget fordítanak beruhá­zásokra —, mondja a bank igazga­tója — ebből a legtöbbet a gép­ipar fejlesztésére használnak fel, utána a vegyipar következik, majd a szállítás és így tovább, fon­tossági sorrendben. Ami pedig az építkezési-szerelési idő csökkentését illeti, meg kell mondjam, hogy a megyében 1965 óta nem értünk el az idénihez fogható eredményt ezen a téren. Eddig az évi beruházási tervnek rendszerint csak 16, de leg­jobb esetben 21 százalékát teljesí­tettük az első negyedévben, az idén sikerült először az évi feladat 22,1 százalékát elvégezni, négy hónap alatt pedig több mint 30 százalé­kát. Ez véleményem szerint annak köszönhető, hogy a vállalatok, a megrendelők és az építtetők már tavaly alaposan előkészítették a feltételeket az idei építkezési mun­kákra. És nem szabad elfelejteni, hogy az időjárás, az idei enyhe tél is segítségére volt az építőknek, mert a nagy hideg, a bőséges ha­vazások mindig megakasztják egy időre a kinti munkát, lecsökkentik a munkafrontokon az ütemet. Hoz­zájárultak még mindehhez, azok a dekádonkénti elemzések, melyeket a pártszervek segítségével a meg­rendelők és építők tartottak. Van­nak olyan építő-szerelő vállalataink mint az ICIM, amely okosan, hoz­záértéssel szervezi meg a munká­ját, s az anyagellátásban például, betonelemgyár létesítésével segített magán.Ha jól tudom már 35 tonna súlyú vasbeton oszlopokat is önte­nek a helyszínen. Egyedül talán a Rulmentul gyárnál végzett építkezé­seknél folyik lassabban a munka, de ott ezt anyaghiány okozza. — Véleménye szerint minden le­hetőséget felhasznált az építőválla­lat, hogy az átadást minél köze­lebb hozza? — Hogy ezt megállapíthassam, brigádot kellene kiküldenem a mun­katelepekre, legalább egy hónapra, de miután a fent említett eredmé­nyekről beszélhetünk, nem látom, mi haszna volna a kákán bogot ke­resni. .. A HIBA OTT KEZDŐDIK, AMIKOR MÁSRA SZORULUNK... — A saját portán, a vállalaton belül tőlünk függnek a dolgok, —­­mondja az építővállalat igazgatója — ahogy gondolkozunk, szervezünk, dolgozunk, úgy vesszük hasznát. Felszerelésünk van, ebben legna­gyobb megrendelőnk, a tehergép­kocsigyár is segített, szakembe­reink, szakmunkásaink a legjobbak­­ból verbuválódtak és számban is annyi amennyi szükséges. — Pedig Brassóban munkaerő­­hiányról panaszkodnak a termelő­­egységek. — Mi igyekszünk abban, hogy az embereknek mindig legyen munká­ja és jó keresete. Vannak olyan szakmunkásaink, akik ötezer lejt is megkerestek egy hónapban, de megdolgoznak érte, nekik is kö­szönhetjük ha a tehergépkocsigyár­ban például határidő előtt elkezd­hetik a termelést nemzetgazdasági fontosságú üzemrészlegek. Meg­felelő életkörülményekről, sőt lakás­ról is gondoskodunk. A megtakarí­tott munkatelep-szervezési alapok­ból évente 150 lakást osztunk ki, s az idén egy újabb 500 férőhelyes Kovács N. Erzsébet (Folytatása az 5. oldalon)

Next