Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)
1971-07-01 / 7354. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7354 sz. 6 oldalára 30 báni 1971 július 1., csütörtök NTVE KOVÁSZNA MEGYÉBEN FELKÉSZÜLTEN VÁRJÁK AZ ARATÁS MEGKEZDÉSÉT A terv, a betakarítás egész nagy munkaláncolatát egybefoglaló, úgyszintén a részekre felbontó egyaránt , igen egyszerű, percek alatt áttekinthető, megérthető, közérthető. Vagyis jó, össze-vissza 950 hektár gabona termését kell betakarítani. A bodoki gépállomás helybeli részlege kilenc kombájnnal rendelkezik s ezekre a gépekre vár 600 hektárnál valamivel nagyobb terület, míg a fennmaradó mintegy 300 hektárra beállanak a téesz saját kévekötő aratógépei, számszerint négy, melyeket ugyancsak a szövetkezet traktorai vontatnak. S beállanak kaszás csoportok is, már ahol a terület különben sem teszi lehetővé a megfelelő gépi betakarítást. Erről a mintegy 300 hektárnyi területről a termelőszövetkezet cséplőszekrényeivel végzik el a végső műveletet. Emberek, csoportok beosztva, felosztva, felelősségek meghatározva , a régi típusú aratógépekhez IZS-típusú motorkerékpárláncokat szereztek, be, csakis azzal működnek, van annyi lánc, hogy amikor pótolni kell, jut arra is, beszerezték a kötözőspárgát, a cséplőgépek kijavítva, leolajozottan sorakoznak, akárcsak a gépállomás kombájnjai és szalmaprései. Ez utóbbiakból azonban kevés, mindössze négy van itt, dehát nincs mit tenni, nincs honnan többet keríteni. Viszonylag elég nagy az aratógépekkel, illetve kaszával levágásra tervezett terület. Miért ? Egyik oka az is, hogy nem mehet mindenüvé a kombájn, mert nem olyan a terület, a másik pedig, a nyomósabbik , hogy a hagyományos cséplőszekrényekkel csépelhessenek minél többet. Miért vajon ? Azért, hogy megmenthessék a polyvát, ami keverékben nem is rossz takarmány ! A kombájnok ugyanis nem gyűjtik ezt össze, szétszórják a tarlón. Ez pedig gidófalvi viszonylatban, ahol az állatállomány eléggé nagy, a takarmánytermő terület pedig ehhez viszonylag nem olyan nagy — csöppet sem mellékes szempont. Megemlítvén még az aratási tervnél, hogy a gabonaszállítást a Hajas István (Folytatása az 5. oldalon) NICOLAE CEAUSESCUNAX, ROMÁNIA ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA FINNORSZÁGBAN Jelentős mozzanat a román-finn kapcsolatok krónikájában Urho Kekkonen elnök melegen üdvözölte a gépből kiszálló Nicolae Ceausescu elnököt MEGÉRKEZÉS HELSINKIBE Adrian Ionescu és Constantin Tintea, az Agerpres különtudósítói közük. Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének és feleségének, Elena Ceausescunak a látogatását kiemelkedő politikai eseménynek tartják a finn fővárosban, benne a két ország elhatározásának megerősítését látják, hogy tovább építi a gyümölcsöző együttműködés kapcsolatait, a kölcsönös nagyrabecsülés és tisztelet szellemében. . Ennek jegyében kezdődött meg kedden Nicolae Ceausescu elvtársnak és feleségének, Elena Ceausescunak finnországi látogatása. A Leutula repülőtéren a román vendégek fogadására megjelent Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és felesége, Sylvi Kekkonen, Rafael Paasio, a parlament elnöke, Ahti Karjalainen, a Minisztertanács elnöke, Vaino Leskinen külügyminiszter és a kormány más tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke, az igazságszolgáltatás kancellárja, a fegyveres erők parancsnoka, Uusimaa tartomány kormányzója, a főváros municípiumi tanácsának elnöke és polgármestere. 12 óra 30 perckor az elnöki repülőgép, amely az országhatártól Helsinkiig a finn légierők gépeinek díszkíséretével tette meg az utat, leszállt a finn főváros repülőterén. A gépből kiszálló Nicolae Ceausescu elnököt és feleségét, Elena Ceausescut szívélyesen köszöntötte Urho Kekkonen elnök és felesége. A két államfő kezet szorított, melegen üdvözölte egymást. Elhangzott a két ország állami himnusza. Ezután Nicolae Ceausescu elnök bemutatja a finn államelnöknek a kíséretében levő személyeket : Fazekas Jánost, a Minisztertanács alelnökét, Corneliu Manescu külügyminisztert, Ioan Avram gépipari minisztert. A finn államfő bemutatja Nicolae Ceausescu elnöknek a fogadására érkezett személyiségeket. Jelen volt Mircea Balanescu, Románia helsinki nagykövete. Hasonlóképpen megjelentek a Helsinkiben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Románia Államtanácsának elnöke Finnország elnökének kíséretében ellépett a tisztelgő katonai díszőrség előtt. A román államfő tisztelgett a finn zászló előtt. Nicolae Ceausescu elvtárs és felesége, a kíséretükben levő hivatal Folytatása a 3. oldalon) Megérkezés után a Helsinki melletti Seutula repülőtéren Urho Kekkonen elnök díszvacsorát adott Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és felesége, Sylvi Kekkonen kedden este díszvacsorát adott Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu tiszteletére az Elnöki Palota tükörtermében. Részt vettek a következő elvtársak : Fazekas János, Corneliu Manescu, Ioan Avram, Mircea Balanescu, Románia helsinki nagykövete. Finn részről jelen volt Rafael Paasio, Ahti Karjalainen, Vaino Leskinen, a kormány többi tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet több kiválósága. Úgyszintén részt vettek Helsinkiben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A szívélyes légkörben lefolyt vacsorán Urho Kekkonen elnök és Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntőt mondott. Elhangzott a két ország állami himnusza. A 3. OLDALONUrho Kekkonen elnök pohárköszöntője Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője MIKOR LESZ MODERNSZEM a lugosi Mondial téglagyár ? Sok vagy kevés 14 millió darab tégla? Első pillantásra, már a milliós számjegy miatt is, soknak tűnik. De ha hozzátesszük, hogy ennyi a lugosi Mondial téglagyár egész évi termelése ugyancsak kevés. Pedig a Mondial téglagyár neve, gyári védjegye nem ismeretlen; a régi, úgynevezett „hagyománnyal" rendelkező egységek közé tartozik. Idestova csaknem 90 éves a gyár. Ez nem lenne baj, de felszerelése elavult. Ma is szinte ugyanazokkal a kezdetleges módszerekkel készítik a téglát, mint majdnem száz évvel ezelőtt, s a munkatermelékenység nagyon alacsony. — Van-e kilátás arra, hogy valamilyen változás álljon be a gyár életében? — tettük fel a kérdést BIEDERMANN PAVEL főmérnöknek. — Sokáig úgy nézett ki, így kell dolgoznunk az idők végezetéig. Szezonmunka volt — s még ma is az nálunk — a téglagyártás. A szárítás természetes úton, azaz a szabad levegőn, az égetés pedig, a ma már modernnek egyáltalán nem mondható körkemencékben történik. A téglakészítés nehéz fizikai munka; a dolgozók a szabadban termelnek, kitéve az időjárás viszontagságainak. Ennek ellenére — s ezt mint helyi érdekességet mondom el — valóságos téglagyári munkásgenerációk alakultak ki; apáról-fiúra szálló mesterség ez, a gyár környékén egész kis kolónia létesült, még azok sem mennek el, akik máshol könnyebb munkát kaphatnának. A helyhez, a munkahelyhez való kötöttség pozitív jelenség, de ugyanakkor kötelez is. Arra kötelez, hogy jobb, könnyebb, emberibb munkakörülményeke teremtsünk dolgozóinknak. De hogy visszatérjek a lehetőségekre, perspektívákra: a véletlen, azaz a szisztematikus kutatómunka is a segítségünkre sietett, olyan kitermelhető agyagtartalékot tártak fel, amely hosszú évekre fedezi a nyersanyagszükségletet. A nagymennyiségű nyersanyag létezése kifizetődővé, ésszerűvé tette nemcsak a kitermelés, hanem a feldolgozás korszerűsítését is, így, még tavaly megindult az építkezés, amelyhez értékes beruházást kaptunk. — Ezek szerint a korszerűsítés megkezdődött. Miben áll és milyen gazdasági eredménnyel zárul majd? És ami nagyon lényeges: mikor fejeződik be? — Elsősorban a kitermelést és a nyersanyag szállítását gépesítjük. Aztán következik — de lényegében ezek a munkálatok párhuzamosan mennek végbe, azaz kellene végbe menniük — magának a téglagyártásnak a gépesítése, korszerűsítése. A nyerstégla készítését is gépesítjük, a szárítást pedig Keller típusú modern szárítókban eszközöljük. A szárítók kapacitása évi 39 millió tégla lesz, vagyis a jelenlegi termelés több mint két és félszerese. Ez kiküszöböli a jelenlegi téglagyártás idényjellegét, kifizetődőbb lesz a termelés, számottevően nő a termelékenység. Későbbi időpontra tervezzük a körkemence fokozatos kiiktatását és modern, alagút-kemencék építését, amelyek működése folyamatos lenne. Megszűnne az a holtidő, ami most a kemence kiás berakása, bemelegítése és lehűlése folyamán áll elő. Természetesen a mennyiségi mutatók is jelentősek, de még kiválóbbak azok az eredmények, amelyeket a minőség, a termékek diverzifikálása terén Baktai Etelka (Folytatása a 4. oldalon) FÜRDŐHELYRŐL FÜRDŐHELYRE AHOL A LEGKITŰNŐBB ÁSVÁNYVÍZ ELŐTÖR A FÖLDBŐL A KÖZPONTI SÉTÁNY közepén travertinből faragott szobor áll: mosolygó nő poharat nyújt a szenvedőnek. Jelkép, mint Herkulesfürdő egykori reklámalakja, a mankóit elhajító meggyógyult dalia ... — Úgy mondják, jött egyszer erre- Cáspár Tibor (Folytatása a 4. oldalon) ' : ' A« TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRTÜNK ÉS TÁMOGATJUK PÁRTUNK POLITIKÁJÁT Táviratok az RKP KB-hoz, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz Románia magyar nemzetiségű dolgozói, átérezve, hogy milyen kivételes jelentősége van hazánk jelenkori történetében, akárcsak az összes szocialista országokkal való elvtársi nemzetközi együttműködési kapcsolatainkban a Román Kommunista Párt aktív politikájának, mely a kommunista és munkásmozgalom egységének biztosítására irányul, teljes figyelemmel követték Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos látogató-,sőt az ázsiai testvérországokban; a látogatás megfelel egész népünk érdekeinek, a kínai, koreai, vietnami és mongol nép érdekeinek, a szocialista építés érdekeinek országaink mindegyikében. A magyar nemzetiségű munkások, parasztok, értelmiségiek, az ország egész lakosságával együtt, jóváhagyták és fenntartás nélkül magukévá tették a látogatás alapját képező internacionalista, forradalmi elveket, és e nagyjelentőségű és felelősségteljes aktust megillető tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntik eredményeit, úgy tekintik a látogatást, mint jelentős hozzájárulást a nézeteltérések áthidalásához, a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységének helyreállításához, az összes antiimperialista erők megszilárdításához. Küldöttségünknek Nicolae Ceausescu elvtárssal az élen kifejtett tevékenysége szilárdan az RKP IX. és X. kongresszusának határozataiba foglalt elvekre épült, világosan és következetesen haladt pártunk és államunk politikai vonalán, amelyhez — munkájuk és a szocializmus ügye iránti odaadásuk révén — egyetértésüket adták az összes kommunisták, hazánk minden honpolgára, nemzetiségi különbség nélkül. A Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Vietnam Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság vezetőivel lezajlott találkozók, a megbeszélésekről kiadott hivatalos dokumentumokba foglalt következtetések újólag megerősítették, mennyire szükséges és fontos, hogy a szocialista országok a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire, a jogegyenlőség, a függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás elveire alapozzák kapcsolataikat - ezeknek az elveknek a tiszteletben tartása alapvető feltétele a külön-külön minden egyes szocialista ország érdekeit és az összes szocialista országok érdekeit szolgáló gyümölcsöző együttműködésnek. Élünk az alkalommal, hogy közös hazánk egyenjogú és felelős honpolgáraiként kifejezzük mélységes tiszteletünket és elvtársi nagyrabecsülésünket pártunk , főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránt magasfokú elvszerűségéért, alkotó szelleméért és elvhű kommunista áldozatkészségéért, amellyel hozzájárult a vezetése alatt álló delegáció hazafias és internacionalista küldetésének teljesítéséhez. Románia Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű dolgozói azzal a meggyőződéssel tolmácsolják ezeket a gondolatokat és érzelmeket, hogy csakis pártunk és államunk bel- és külpolitikáját követve, híven abbeli meggyőződésükhöz, hogy sorsuk elválaszthatatlan a román néppel és a többi nemzetiséggel való egységnek és együttélésnek a jogegyenlőség, a kölcsönös megértés és tisztelet szilárd alapján nyugvó eszméjétől és tényétől — teljesíthetik maradéktalanul kötelességüket. Együtt emeljük a szocializmus építményét hazánkban. Mindaz, amit eddig megvalósítottunk, és mindaz, amit mostantól fogva tetszünk, a szocializmus és kommunizmus nagyszerű eszményéből, abból a törhetetlen óhajunkból fakadó közös erőfeszítéseink eredménye, hogy hazánkat egyre "virágzóbbnak, életünket, mindannyiunk életét egyre boldogabbnak tudjuk. Erre buzdít a román néppel való évezredes együttélésünk tanulsága, erre buzdít meggyőződésünk, hogy ez az egyedüli követendő út a szabadság, az emberi méltóság és a tényleges egyenlőség útja. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MAGYAR NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓINAK TANÁCSA További táviratok, levelek, üzenetek a 2. oldalon