Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)

1971-07-01 / 7354. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7354 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1971 július 1., csütörtök ­NTV­E­­ KOVÁSZNA MEGYÉBEN FELKÉSZÜLTEN VÁRJÁK AZ ARATÁS MEGKEZDÉSÉT A terv, a betakarítás egész nagy munkalán­colatát egybefoglaló, úgyszintén a részekre felbontó egyaránt , igen egyszerű, percek alatt áttekinthető, megérthető, köz­érthető. Vagyis jó, össze-vissza 950 hektár gabona termését kell beta­karítani. A bodoki gépállomás hely­beli részlege kilenc kombájnnal rendelkezik s ezekre a gépekre vár 600 hektárnál valamivel na­gyobb terület, míg a fennmaradó mintegy 300 hektárra beállanak a téesz saját kévekötő aratógépei, számszerint négy, melyeket ugyan­csak a szövetkezet traktorai vontat­nak. S beállanak kaszás csoportok is, már ahol a terület különben sem teszi lehetővé a megfelelő gé­pi betakarítást. Erről a mintegy 300 hektárnyi területről a termelő­szövetkezet cséplőszekrényeivel végzik el a végső műveletet. Embe­rek, csoportok beosztva, felosztva, felelősségek meghatározva , a régi típusú aratógépekhez IZS-típusú motorkerékpárláncokat szereztek, be, csakis azzal működnek, van annyi lánc, hogy amikor pótolni kell, jut arra is, beszerezték a kötözőspárgát, a cséplőgépek kijavítva, leolajozot­­tan sorakoznak, akárcsak a gépállo­más kombájnjai és szalmaprései. Ez utóbbiakból azonban kevés, mind­össze négy van itt, dehát nincs mit tenni, nincs honnan többet keríteni. Viszonylag elég nagy az aratógé­pekkel, illetve kaszával levágásra tervezett terület. Miért ? Egyik oka az is, hogy nem me­het mindenüvé a kombájn, mert nem olyan a terület, a másik pedig, a nyomósabbik , hogy a hagyomá­nyos cséplőszekrényekkel csépelhes­senek minél többet. Miért vajon ? Azért, hogy megmenthessék a poly­­vát, ami keverékben nem is rossz takarmány ! A kombájnok ugyanis nem gyűjtik ezt össze, szétszórják a tarlón. Ez pedig gidófalvi vi­szonylatban, ahol az állatállomány eléggé nagy, a takarmánytermő te­rület pedig ehhez viszonylag nem olyan nagy — csöppet sem mellékes szempont. Megemlítvén még az aratási tervnél, hogy a gabonaszállítást a Hajas István (Folytatása az 5. oldalon) NICOLAE CEAUSESCUNAX, ROMÁNIA ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA FINNORSZÁGBAN Jelentős mozzanat a román-finn kapcsolatok krónikájában Urho Kekkonen elnök melegen üdvözölte­­ a gépből kiszálló Nicolae Ceausescu elnököt MEGÉRKEZÉS HELSINKIBE Adrian Ionescu és Constantin Tintea, az Agerpres külön­­tudósítói közük. Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének és feleségének, Elena Ceausescunak a látogatását kiemel­kedő politikai eseménynek tartják a finn fővárosban, benne a két or­szág elhatározásának megerősítését látják, hogy tovább építi a gyümöl­csöző együttműködés kapcsolatait, a kölcsönös nagyrabecsülés és tiszte­let szellemében. . Ennek jegyében kezdődött meg kedden Nicolae Ceausescu elv­­társnak és feleségének, Elena Ceausescunak finnországi látogatá­sa.­­ A Leutula repülőtéren a román vendégek fogadására megjelent Ur­­ho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és felesége, Sylvi Kekkonen, Rafael Paasio, a parlament elnöke, Ahti Karjalainen, a Minisztertanács elnöke, Vaino Leskinen külügymi­niszter és a kormány más tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Leg­felsőbb Közigazgatási Bíróság elnö­ke, az igazságszolgáltatás kancellár­ja, a fegyveres erők parancsnoka, Uusimaa tartomány kormányzója, a főváros municípiumi tanácsának elnöke és polgármestere. 12 óra 30 perckor az elnöki repü­lőgép, amely az országhatártól Hel­sinkiig a finn légierők gépeinek díszkíséretével tette meg az utat, leszállt a finn főváros repülőterén. A gépből kiszálló Nicolae Ceausescu elnököt és feleségét, Elena Ceausescut szívélyesen köszöntötte Urho Kekkonen elnök és felesége. A két államfő kezet szorított, mele­gen üdvözölte egymást. Elhangzott a két ország állami himnusza. Ezután Nicolae Ceausescu elnök bemutatja a finn államelnöknek a kíséretében levő személyeket : Fa­zekas Jánost, a Minisztertanács al­­elnökét, Corneliu Manescu külügy­minisztert, Ioan Avram gépipari minisztert. A finn államfő bemutatja Nicolae Ceausescu elnöknek a fogadására érkezett személyiségeket. Jelen volt Mircea Balanescu, Ro­mánia helsinki nagykövete. Hason­lóképpen megjelentek a Helsinki­ben akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői. Románia Államtanácsának elnöke Finnország elnökének kíséretében ellépett a tisztelgő katonai díszőrség előtt. A román államfő tisztelgett a finn zászló előtt. Nicolae Ceausescu elvtárs és fe­lesége, a kíséretükben levő hivata­l Folytatása a 3. oldalon) Megérkezés után a Helsinki melletti Seutula repülőtéren Urho Kekkonen elnök díszvacsorát adott Urho Kekkonen, a Finn Köztár­saság elnöke és felesége, Sylvi Kek­konen kedden este díszvacsorát a­­dott Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke és felesége, Elena Ceausescu tiszteletére az Elnöki Pa­lota tükörtermében. Részt vettek a következő elvtár­sak : Fazekas János, Corneliu Ma­nescu, Ioan Avram, Mircea Bala­nescu, Románia helsinki nagykö­vete. Finn részről jelen volt Rafael Paasio, Ahti Karjalainen, Vaino Leskinen, a kormány többi tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet több kiválósága. Úgyszintén részt vettek Helsin­kiben akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői. A szívélyes légkörben lefolyt va­csorán Urho Kekkonen elnök és Nicolae Ceausescu elnök pohárkö­szöntőt mondott. Elhangzott a két ország állami himnusza. A 3. OLDALON­­Urho Kekkonen elnök pohárköszöntője Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője MIKOR LESZ MODERN­­SZEM a lugosi Mondial téglagyár ? Sok vagy kevés 14 millió darab tégla? Első pillantásra, már a milliós számjegy miatt is, soknak tűnik. De ha hozzátesszük, hogy ennyi a lugosi Mondial téglagyár egész évi termelése ugyancsak kevés. Pedig a Mondial téglagyár neve, gyári védjegye nem isme­retlen; a régi, úgynevezett „hagyománnyal" rendelkező egységek közé tartozik. Idestova csaknem 90 éves a gyár. Ez nem lenne baj, de felszerelése elavult. Ma is szinte ugyanazokkal a kezdetleges módszerekkel készítik a téglát, mint majdnem száz évvel ezelőtt, s a munkatermelékenység nagyon alacsony. — Van-e kilátás arra, hogy va­lamilyen változás álljon be a gyár életében? — tettük fel a kérdést BIEDERMANN PAVEL főmérnök­nek. — Sokáig úgy nézett ki, így kell dolgoznunk az idők végezetéig. Sze­zonmunka volt — s még ma is az nálunk — a téglagyártás. A szárí­tás természetes úton, azaz a szabad levegőn, az égetés pedig, a ma már modernnek egyáltalán nem mond­ható körkemencékben történik. A téglakészítés nehéz fizikai munka; a dolgozók a szabadban termelnek, kitéve az időjárás viszontagságai­nak. Ennek ellenére — s ezt mint helyi érdekességet mondom el — valóságos téglagyári munkásgenerá­ciók alakultak ki; apáról-fiúra szálló mesterség ez, a gyár környé­kén egész kis kolónia létesült, még azok sem mennek el, akik máshol könnyebb munkát kaphatnának. A helyhez, a munkahelyhez való kö­töttség pozitív jelenség, de ugyan­akkor kötelez is. Arra kötelez, hogy jobb, könnyebb, emberibb m­unkakö­rülményeke teremtsünk dolgozóinknak. De hogy visszatér­jek a lehetőségekre, perspektívákra: a véletlen, azaz a szisztematikus kutatómunka is a segítségünkre sie­tett, olyan kitermelhető agyagtar­talékot tártak fel, amely hosszú évekre fedezi a nyersanyagszükség­letet. A nagymennyiségű nyers­anyag létezése kifizetődővé, éssze­rűvé tette nemcsak a kitermelés, hanem a feldolgozás korszerűsítését is, így, még tavaly megindult az építkezés, amelyhez értékes beruhá­zást kaptunk. — Ezek szerint a korszerűsítés megkezdődött. Miben áll és milyen gazdasági eredménnyel zárul majd? És ami nagyon lényeges: mikor fejeződik be? — Elsősorban a kitermelést és a nyersanyag szállítását gépesítjük. Aztán következik — de lényegében ezek a munkálatok párhuzamosan mennek végbe, azaz kellene végbe menniük — magának a téglagyár­tásnak a gépesítése, korszerűsítése. A nyerstégla készítését is gépesít­jük, a szárítást pedig Keller típusú modern szárítókban eszközöljük. A szárítók kapacitása évi 39 millió tégla lesz, vagyis a jelenlegi terme­lés több mint két és félszerese. Ez kiküszöböli a jelenlegi téglagyártás idényjellegét, kifizetődőbb lesz a termelés, számottevően nő a ter­melékenység. Későbbi időpontra tervezzük a körkemence fokozatos kiiktatását és modern, alagút-ke­­mencék építését, amelyek működé­se folyamatos lenne. Megszűnne az a holtidő, ami most a kemence ki­ás berakása, bemelegítése és lehűlé­se folyamán áll elő. Természetesen a mennyiségi mutatók is jelentősek, de még kiválóbbak azok az ered­mények, amelyeket a minőség, a termékek diverzifikálása terén Baktai Etelka (Folytatása a 4. oldalon) FÜRDŐHELYRŐL FÜRDŐHELYRE AHOL A LEGKITŰNŐBB ÁSVÁNYVÍZ ELŐTÖR A FÖLDBŐL A KÖZPONTI SÉTÁNY közepén travertinből faragott szobor áll: mo­solygó nő poharat nyújt a szenve­dőnek. Jelkép, mint Herkulesfürdő egykori reklámalakja, a mankóit el­hajító meggyógyult dalia ... — Úgy mondják, jött egyszer erre- Cáspár Tibor (Folytatása a 4. oldalon)­ ­' : ' A« TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRTÜNK ÉS TÁMOGATJUK PÁRTUNK POLITIKÁJÁT Táviratok az RKP KB-hoz, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz Románia magyar nemzetiségű dolgozói, átérezve, hogy milyen kivételes jelentősége van hazánk jelenkori történetében, akárcsak az összes szocialista országokkal való elvtársi nemzetközi együtt­működési kapcsolatainkban a Ro­mán Kommunista Párt aktív poli­tikájának, mely a kommunista és munkásmozgalom egységének biz­tosítására irányul, teljes figyelem­mel követték Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormány­­küldöttségének hivatalos látogató-,­sőt az ázsiai testvérországokban; a látogatás megfelel egész né­pünk érdekeinek, a kínai, koreai, vietnami és mongol nép érdekei­nek, a szocialista építés érdekei­nek országaink mindegyikében. A magyar nemzetiségű munká­sok, parasztok, értelmiségiek, az ország egész lakosságával együtt, jóváhagyták és fenntartás nélkül magukévá tették a látogatás alap­ját képező internacionalista, for­radalmi elveket, és e nagyjelen­tőségű és felelősségteljes aktust megillető tisztelettel és nagyrabe­csüléssel köszöntik eredményeit, úgy tekintik a látogatást, mint jelentős hozzájárulást a nézetel­térések áthidalásához, a szocialis­ta országok, a kommunista és munkáspártok egységének helyre­­állításához, az összes antiimpe­­rialista erők megszilárdításához. Küldöttségünknek Nicolae Ceausescu elvtárssal az élen ki­fejtett tevékenysége szilárdan az RKP IX. és X. kongresszusának határozataiba foglalt elvekre épült, világosan és következetesen haladt pártunk és államunk poli­tikai vonalán, amelyhez — mun­kájuk és a szocializmus ügye iránti odaadásuk révén — egyet­értésüket adták az összes kommu­nisták, hazánk minden honpolgá­ra, nemzetiségi különbség nélkül. A Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Vietnam Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköz­­társaság vezetőivel lezajlott talál­kozók, a megbeszélésekről kiadott hivatalos dokumentumokba foglalt következtetések újólag megerősítet­ték, mennyire szükséges és fontos, hogy a szocialista országok a marxizmus-leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elveire, a jogegyenlőség, a függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az elvtársi kölcsö­nös segítségnyújtás elveire alapoz­zák kapcsolataikat - ezeknek az elveknek a tiszteletben tartása alapvető feltétele a külön-külön minden egyes szocialista ország érdekeit és az összes szocialista országok érdekeit szolgáló gyümöl­csöző együttműködésnek. Élünk az alkalommal, hogy közös hazánk egyenjogú és felelős hon­polgáraiként kifejezzük mélységes tiszteletünket és elvtársi nagyrabe­csülésünket pártunk , főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránt magasfokú elvszerűségéért, alkotó szelleméért és elvhű kommunista­ áldozatkész­ségéért, amellyel hozzájárult a ve­zetése alatt álló delegáció hazafias és internacionalista küldetésének teljesítéséhez. Románia Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű dolgozói azzal a meggyőződéssel tolmácsolják ezeket a gondolatokat és érzelme­ket, hogy csakis pártunk és álla­munk bel- és külpolitikáját követve, híven abbeli meggyőződésükhöz, hogy sorsuk elválaszthatatlan a ro­mán néppel és a többi nemzetiség­gel való egységnek és együttélés­nek a jogegyenlőség, a kölcsönös megértés és tisztelet szilárd alapján nyugvó eszméjétől és tényétől — teljesíthetik maradéktalanul köteles­ségüket. Együtt emeljük a szocializmus építményét hazánkban. Mindaz, amit eddig megvalósítottunk, és mindaz, amit mostantól fogva tet­szünk, a szocializmus és kommuniz­mus nagyszerű eszményéből, abb­ól a törhetetlen óhajunkból fakadó közös erőfeszítéseink­­ eredménye, hogy hazánkat egyre "virágzóbbnak, életünket, mindannyiunk életét egy­re boldogabbnak tudjuk. Erre buz­dít a román néppel való évezredes együttélésünk tanulsága, erre buz­dít meggyőződésünk, hogy ez az egyedüli követendő út­­ a szabad­ság, az emberi méltóság és a tény­leges egyenlőség útja. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MAGYAR NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓINAK TANÁCSA További táviratok, levelek, üzenetek a 2. oldalon

Next