Előre, 1971. augusztus (25. évfolyam, 7381-7406. szám)

1971-08-01 / 7381. szám

VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7381 sz. — 6 oldal ára 30 bráni — 1971. augusztus 1., vasárnap A KENYÉRCSATA DÖNTŐ SZAKASZA S­zinte hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Kalotán, Valkón, Gerőmonostoron és a Vlegyásza lábánál elterülő több más hely­ségben, július 27-én még éretlen volt a búza. Kalotaszentkirá­­lyon a hét elején kezdték üzemeltetni a kombájnokat, de - akárcsak Körös­főn, Gerővásárhelyen és a viszonylag melegebb éghajlatú nádasvölgyi Ege­resen is — a szakembereknek le kel­lett állítaniuk egy-két napra a gépe­ket, hogy kombájnaratásra érjen a ter­més. Mindez nemcsak a vidék éghaj­lati és földrajzi sajátosságát jelzi, ha­nem azt is, hogy Kalotaszegen sem hiányzik a traktorosok igyekezete. A bánffyhunyadi mtsz-ben például nyolc kombájnt üzemeltettek a napok­ban, négy közülük éppen egy megle­hetősen ritka búzájú, de annál gyo­­mosabb parcellán dolgozott Staicu Marin szekció­vezető helyszíni irányítá­sával. S azt is hozzá­tehetjük : a gép­ és szakember segítségével, mert arra­­a terméssel együtt kés alá került sok zöld növény miatt - ugyancsak gyak­ran volt szükség. Ez a kép az elmúlt évek hibáira emlékeztetett. Hogy ezen a határrészen miért nem sikerült több és tisztább búzát termeszteniük a hu­nyadiaknak, azt még az őszi vetés előtt éppen olyan hasznos lesz elemeznie a gazdaság vezetőségének, mint azt is, hogy a szövetkezet egy határrészén 2500—3000 kilós, másik parcelláján pe­dig 5000 kilós rekord hektárhozamot értek el. Bizonyos, hogy a bánffyhu­nyadi mtsz-ben nem mulasztják el a mostani tapasztalatok hasznosítását a már gyorsan közelgő őszi­­ vetés elő­készítésében sem. Legalább is erre vall az a tény, hogy a kombájnok kö­zelében már ott találtuk a mezei uta­kon az istállótrágyát szállító eszközö­ket. Példa a többi mtsz-nek, mert a jó gazda nemcsak télen, hanem nyáron is törekszik a talajtápanyag tartaléká­nak gyarapítására, ami Kalotaszegen különösen szükséges. Bánffyhunyadon és a hozzátartozó Bikalón nagy területeken sorakoznak a kalangyok, jelezve, hogy a tagság is sikeresen bekapcsolódott a kenyércsa­tába. A szomszédos Körösfőn azonban kevesebb a munkaerő, ezért főleg a kombájnokra alapoztak, melyek —mint már említettük — július 27-én még áll­tak. .. Körösfő fekszik a legmagasab­ban a szomszédos gazdaságok közül. A búzaföldek meglehetősen lapályosak, nem volt hát ok nélküli a várakozás. Amint Bokor Sándor szekció­gépész, va­lamint több termelőszövetkezeti tag el­mondotta : céljuk az, hogy a közel 400 hektár búzát lehetőleg mind kombáj­nokkal arassák, így lesz gyorsabb és gazdaságosabb a munka, így ér véget hamarább az aratás és cséplés. Hasonló gépesítési törekvést tapasz­talhattunk Vistán, ahol, melegebb lé­vén az éghajlat, korábban kezdhették az aratást. Két szomszédos, hűvösebb fekvésű gazdaság­ kombájnjaival együtt, itt rekordidő alatt vágták le és csé­pelték ki 100 hektár búza termését. De aztán a szomszédoknál is megérett a kenyérgabona, s így a vistai mtsz a napokban csak a helybeli felszerelés­sel , egy jobb és két meglehetősen el­avult kombájnnal maradt. Indokolt hát András Istvánnak, a vistai mtsz elnö­kének aggodalma, hogy a gépi ara­tásra előirányzott több mint 150 hek­tár búzaföldön még sokáig elhúzódhat a termés begyűjtése,­­nagy lehet a má­ris túlérett búzából a veszteség, ha csak a meglévő gyenge felszereléssel Köszöni Gáspár (Folytatása a 2. oldalon) A KALOTASZEGI BÚZAFÖLDEKEN ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG TENGERÉSZETÉNEK NAPJA ALKALMÁBÓL ÜDVÖZLET A VIZEK DERÉK FIAINAK A tenger, a Duna és a Mmn szárazföld mindenkor JTB keménykötésű, bátor­­ emberekként tartotta­­ ■ nyilván őket. Ilyenné faragta őket az élet, ilyenné nevelte őket a nép, a­­melynek fiai. A legtöbben kis­gyermek koruktól ismerik, meg­szokták a vizet. A Duna, a Ma­ros, a tenger partján, a Deltában nőttek fel s apjuk, dédapjuk is halász vagy tengerész volt, egy­szóval apáról fiúra örökölték a hajós hagyományokat. Így fej­lődött nemzedékről nemzedékre a román hajós hagyomány. Évszázadokkal ezelőtt, Mircea, Stefan vagy Mihai Bravul gya­logosaival és lovasaival együtt védték az ősi földet az idegen betolakodókkal szemben. Később, a függetlenségi háború során a tengeren védelmezték az ország felségvizeit és kemény csapáso­kat mértek a külföldi hódítókra, akik vízen próbálták megköze­líteni a román fejedelemségeket. H­uszonhét esztendővel ezelőtt, a párt vezette fegyveres felkelés so­rán dicsőséges fegyvertényeket hajtottak végre; harci hagyomá­nyaik aranykönyvében feljegyez­ték a román katonai tengerészek, emlékezetes győzelmeit , számos ellenséges hadihajót zsákmá­nyoltak vagy süllyesztettek el; olykor életük kockáztatásával szállították a csapatokat és a hadianyagot a Dunán, a tenge­ren, hősiesen harcoltak azért. Gheorghe Stoica másodosztályú kapitány (Folytatása az 5 oldalon) ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG FEGYVERES ERŐI MINISZTERÉNEK NAPIPARANCSA Románia Szocialista Köztársaság Tengerészetének Napját, augusz­tus elsejét, olyan körülmények között ünnepeljük meg, amikor a mun­kások, parasztok, értelmiségiek újabb sikereket érnek el a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében, szüntelenül a haladás újabb fokaira emelik az ipart és a mezőgazdaságot, korunkhoz méltó kul­túrát teremtenek meg, s mindezt az egész nép teljes csatlakozása és ama elhatározása légkörében, hogy töretlenül megvalósítja a széleskörű politikai-ideológiai és kulturális-nevelő akcióprogramot, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára dolgo­zott ki. A katonai tengerészek, akik szívükben hordják azoknak a kom­munistáknak, hazafiaknak és forradalmároknak a ragyogó példáját, akik életüket áldozták a nemzeti és társadalmi szabadságeszményekért, büszkék a haza napfényes jelenére és kommunista jövőjére, szüntelenül tökéletesítik harci és politikai felkészültségüket, mesterségbeli tudásu­kat, odaadással és felelősségérzettel teljesítik a rájuk bízott feladato­kat. Gyakorlatba ültetve az RKP KB Végrehajtó Bizottsága által elfo­gadott intézkedéseket, a katonai tengerészeti egységek parancsnokai, párt- és KISZ szervei és szervezetei becsületbeli kötelességüknek te­kintik a politikai-ideológiai munka, a marxista-leninista, hazafias és internacionalista nevelőmunka befolyásoló erejének növelését, olyan magas fokú, forradalmi, honpolgári és közösségi öntudattal rendelkező tengerészek formálását, akik a többi fegyvernemek katonáival együtt mindenkor készek megvédeni népünknek a Román Kommunista Párt bölcs vezetésével elért forradalmi vívmányait, a haza szabadságát, füg­getlenségét és szuverenitását, a szocializmus és a béke ügyét. A munkások, a technikusok, a mérnökök és a hajóépítők — telje­sítve a X. pártkongresszuson kijelölt feladatokat — egyre számottevőbb sikereket érnek el korszerű hajók készítésében, a kikötői kapacitások fejlesztésében és modernizálásában. A számbelileg és a szállítókapa­citás tekintetében szüntelenül növekvő román kereskedelmi­­flotta hajói, amelyeken bátor és rátermett tengerészek dolgoznak, bejárják a ten­gereket és óceánokat, mindenhová elviszik a román nép békére, ba­rátságra és együttműködésre irányuló óhaját. Férfias, hűséges és oda­adó munkájával, munkásosztályunknak ez a szorgos osztaga, értékesen hozzájárul a haza erősítéséhez és felvirágoztatásához, a haza tekinté­lyének növeléséhez világszerte. Az ünnep alkalmából a legmelegebben gratulálok a katonai ten­gerészeknek, a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek, hajóépítők­nek, a kikötői dolgozóknak, a kereskedelmi flotta tengerészeinek, s kívánok valamennyiüknek újabb jelentős sikereket munkájukhoz ! Románia Szocialista Köztársaság Tengerészetének Napja tiszteletére ELRENDELEM, hogy augusztus 1-én a mangáliai helyőrségnél dördüljön el 21 tüzér­ségi üdvlövés ! Éljen a Román Kommunista Párt — társadalmunk politikai vezető ereje ! Éljen és virágozzék drága hazánk — Románia Szocialista Köztár­saság ! Éljen a szocialista Románia tengerészete ! ION IONIȚA hadseregtábornok, f­­egyveres erők minisztere ★ MAI SZÁMUNKBAN • VASÁRNAP • VASÁRNAP • „EZ AZ ÉN ISKOLÁM !" DE HOL Mellékletünk a 3-4. oldalon VAN AZ IGAZGATÓ ? A tartalomból : KOVÁCS JÁNOS : HI- * SPORT (2. oldal) Halá­studattal, elkötelezettséggel — szocialista jelenünkről • DÁNOS MIK- * LÁTTUK, HALLOTTUK, SÓS : Tengerparti napló • SOMLYAI MEGTUDTUK LÁSZLÓ : Emlékkiállítás • MAROSI BARNA : Ez - Vajdahunyad. • KÖZÉLETI HÍREK (5. oldal) A PÁRTOS BÍRÁLAT ÉS ÖNBÍRÁLAT, A MAGAS FOKÚ FELELŐSSÉGÉRZET ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZELLEMÉBEN A kollektív vezetés e legmagasabb fóruma jó al­karom arra, hogy alaposan meghányják vessék min­denütt a vállalatok ügyeit-dolgait. Az eredmények számbavétele mellett, főleg a felvetődő nehézségek, hiányosságok kiküszöbölését elősegítő tennivalókra kell a figyelmet fordítani. Nincs és nem lehet helye sehol az önmegnyugtatásnak, a hibák feletti elné­zésnek, a „nem bántlak-nebánts" felfogásnak, ellen­kezőleg: határozottan szembe kell nézni a vállalat­­vezetésben megnyilvánuló fogyatékosságokkal, a mu­lasztásokkal, a nemtörődömséggel, a bárki részéről is megnyilvánuló felelőtlenséggel. Teljességgel érvé­nyesülnie kell a pártos szellemű bírálatnak és ön­bírálatnak, mivel csakis így lehet elképzelni a hibák gyökeres orvoslását. MAROS MEGYÉBEN IS MEGKEZDŐDTEK AZ ALKALMAZOTTAK KÖZGYŰLÉSEI A meggyesfalvi tégla- és cserépgyár az elsők kö­zött tartotta meg az al­kalmazottak közgyűlését Maros megyében. Köz­tudomású, hogy az egy­re növekvő arányú beruházások fo­kozott feladatok elé állítják hazánk építőanyagiparát, és a növekvő fel­adatokból jelentős részarány jut a meggyesfalviakra is. Az itt dolgozó munkaközösség érettségéről, felelős­ségteljes hozzáállásáról tanúskodik az a mód, ahogy az első félévi elő­irányzatokat teljesítették. Íme, néhány jellemző adat: az össztermelésnél 650 000 lej, az árutermelésnél pedig 674 000 lej többlettel zárták az év első felét; a gazdasági tevékenység hatékonyságáról vall az is, hogy az 1000 lej árutermelésre eső költséget 15 lejjel csökkentették; az iparágban itt a legmagasabb a munkatermelé­kenység színvonala. Igaz, az utóbbi években jelentős beruházások kerül­tek megvalósításra, gépesítették, kor­szerűsítették a gyártási folyamatot, új granufit részleg kezdte meg mű­ködését, s mindezt kedvezően befolyá­solta az említett mutatók alakulását. Persze, az eddigi eredmények nem adnak, nem adhatnak alkalmat az önmegnyugtatásra, az év második felében ugyanis újabb jelentős fel­adatok várnak megvalósításra. S ez­zel a munkaközösség is számolt. Eb­ben az iparágban a termelés bizo­nyos fokig még ma is az időjárás függvénye, s ha ez kedvezőtlenül ala­kul, az előirányzatok teljesítésében komoly problémát okozhat. Kemény munkára, helyes szervezésre, okos előrelátásra van szükség — hangsú­lyozták többen is a vita során. He­lyesen kell kihasználni minden mun­kanapot, mivel minden kárbaveszett perc kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat termelésének alakulását, és közben a jövő év feladataira is fel kell készülni. Bár nem irányoztak elő látványos növekedéseket, a jövő év sem mutatkozik problémamentesnek. Ennek tudatában a műszaki-szervezé­si terv összeállításánál különös fi­­­gyelmet szenteltek a zökkenőmentes, folyamatos és ütemes termelés bizto­sításának. A műszaki-szervezési intézkedési terv előirányzatai közül mindenek­előtt a nyersanyag előkészítésének kérdését emelnénk ki. Egy régi mon­dás azt tartja: a tégla és cserép minősége az agyagbányában dől el. Való igaz, hogy a nyersanyag elő­készítése döntő jellegű tényező. Ezért szeretnék a téglagyáriak elérni azt, hogy a szükséges érlelt agyagkész­letet mintegy hét hónapra előre biz­tosítsák, aminek előnye a minőség javulásában mutatkozna meg. A munkaközösség tisztában van a munkatermelékenység fokozásának szükségességével is. Ezt mindenek­előtt a gépesítés további kiterjeszté­sével akarják elérni. E tekintetben célszerűnek mutatkozik egy másfél köbméter kapacitású kotrógép üzem- Veress Gyula (Folytatása az 5. oldalon) A legutóbbi összesített adatok szerint a mezőgazdasági termelés első zónájába tartozó termelőszö­vetkezetek­­végeztek a kalászosok betakarításával. Nagyon sok má­sodik zónában fekvő mtsz is jól halad a munkával. A jelentések szerint Brassó, Hargita, Suceava, Kovászna, Kolozsvár, Szeben, Beszterce-Naszód megyében kissé lemaradtak a munkával, de bizo­nyára mindenhol behozzák a le­maradást. ARANYKALÁSZOS, KINCSES RÓNASÁG MEZŐFÉNYEN. 4200 KILÓ BÚZA HEKTÁRONKÉNT A néhai krónikás a fenti sza­vakkal dicsőítette Mezőfény bő­ségontó határát. Vajon milyen ízes jelzők kívánkoztak volna tolla hegyére, ha sorait az idei mező­fényi nyár ihlete diktálja. Öregek mondják, hajdan ha holdjáról két leleszekér búzát hordtak haza, színültig telt a magtár. 1971 nyara a falu törté­netében ■ a leggazdagabb. Har­minc kiló híján a 400 hektáros határ átlagban 43 mázsa búzát termett,­ pontosabban 4270 kilót hektáronként. Orosz Ferenc, a téesz elnöke állt annak a sornál: az élén, amely pántlikás búzako­­szorúkkal adta hírül a megyé­nek: befejeztük az aratást. A sor élén állt az elnök,­ s méltán, Szat­­már megyében a mezőfényi kom­bájnok vágták a legkövérebb kalászú kenyérgabonát, s bizo­nyára országos viszonylatban is ott haladnak a fényiek a búza­termesztés élenjárói között. Az aratás egyébként megye­­szerte végetért. Szép hozamokat takarítottak be az állami farmok is. A tasnádiak és az udvariak ugyancsak meghaladták a 4000 kilót hektáronként. De vállalati szinten nem érték el a mezőlé­­nyiek termésátlagát. Joggal mon­dotta Kiss Vilma, a község pol­gármestere : a mi szövetkezetünk nem hasonló társaival kel ver­senyre, az igazi vetélytársak az Fülöp Ernő (Folytatása a 2. oldalon) HETI KOMMENTÁRUNK H­a címet kellene adnunk e heti belpolitikai kommen­tárunknak, ezt írhatnánk az alábbi sorok fölé : El­mélet és gyakorlat össz­hangja, szó és tett har­móniája. Erről a dialektikus összhang­ról írunk, mert az elmúlt napok ese­ményei rendkívül sokatmondóak, ki­domborítják, miként nyilvánul meg a forradalmi elméletnek és a forradalmi cselekvésnek az állandó és elválaszt­hatatlan együttélése pártunk politiká­jában, hogyan érvényesül a szó és az annak pontosan megfelelő tett és ma­gatartás munkásosztályunk és egész dolgozó népünk mindennapjaiban. Er­ről írunk pártunk főtitkárának e heti munkalátogatásaival kapcsolatban, er­ről szólunk azoknak a termelési ered­ményeknek az olvasásakor, amelyek a héthónapi tervek határidő előtti telje­sítését adták hírül ezekben a napok­ban, és erre gondolunk, amikor a ke­nyér csatájának állását vesszük számba. Nicolae Ceausescu elvtárs az ideoló­gia, a politikai és kulturális nevelő­­munka területén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásán nyomatékosan hangsúlyozta az új társadalom objek­tív törvényszerűségei megismerésének és alkotó gyakorlati alkalmazásának fontosságát, a párt- és állami aktivis­ták, az egész nép marxista-leninista felkészültségének elmélyítését és ezzel párhuzamosan a konkrét valóság ala­pos megismerését. Jelen kommentárunkban ilyen szem­pontból térünk ki Nicolae Ceausescu elvtárs újabb munkalátogatására. Ugyanis azon túlmenően, hogy szünte­lenül terebélyesedő szocialista de­mokráciánknak az elméletből a napi közéleti gyakorlatba való konkrét al­kalmazásának megfelelően a párt fő­titkára állandóan tanácskozik a nép­tömegekkel, ez a látogatás is - mint mindegyik — az elmélet és a gyakor­lat szerves összhangja, a párt és ál­lamvezetés valóságismeretének állandó elmélyítése szempontjából is példát mutat. A forradalmi elmélet és forra­dalmi gyakorlat harmóniájának újabb példája az elmúlt napokban lezajlott munkalátogatás is. Szüntelen párbe­szédet folytatni a tömegekkel,­­szünte­len kapcsolatban állni a mindennapi valósággal - ideológiai és politikai nevelőmunkánknak, a tudatformálás­nak szerves és elválaszthatatlan része, követelménye ez. Megismerni, meg­ismertetni a múltat ; élni, cselekvő tu­datossággal formálni a jelent, (s ez feltételezi annak konkrét, mélyreható ismeretét is) és tudományos előrelá­tással alakítani a jövőt — célja és kö­vetelménye ez annak az elméleti szem­pontból is nagyjelentőségű akcióprog­ramnak, amely közvéleményünk figyel­mének homlokterében áll ezekben a hetekben, és amelynek gyakorlatba ültetésén egész társadalmunk munkál­kodik. Párt- és államvezetőink az elmúlt na­pokban hazánk leendő atomvárosába látogattak el, egy olyan objektum épí­tőtelepére, amely rendkívül fontos el­méleti kutató és oktatási célokat szol­gáló intézet, de komplex termelőegy­ség is. Ennek az objektumnak a létre­hozásával korunk nagy vívmányát, az atomfizikát állítjuk országépítő mun­kánk szolgálatába. Mint ismeretes, a párt X. kongresszusa jóváhagyta az első országos nukleáris programot, a­­melynek fő célja az atomenergia ipari felhasználása, a nukleáris erő bekap­csolása az országos energetikai rend­szerbe, valamint azoknak a kutatások­nak a fejlesztése, amelyeknek célja a nukleáris technikák alkalmazásának bővítése a termelésben és a tár­sa­­dalmi élet más területén. A mogure­­lei Atomfizikai Intézet nukleáris komp­lexumának létrehozása a X. pártkong­resszus határozatának gyakorlati élet­beültetését jelenti. Mogurelén az atom­szakemberek valóságos városa épül fel, amelyben a legkorszerűbb körül­mények között élnek és dolgoznak majd a kutatók, a tanerők és a diákok százai. Nicolae Ceausescu elvtárs, a­­mikor megtekintette a már meglévő, az épülő és a még tervrajzokon lévő intézményeket, kidomborította, hogy ennek a nagyszabású létesítménynek az oktatást, a kutatást és a termelést kell szolgálnia. Tehát az elméletet és a gyakorlatot. S ha az elmélet és a gyakorlat össz­hangjáról írunk a mágurelei Atom­fizikai Intézet nukleáris komplexumá­nak telepén tett látogatás kapcsán, ezt hangsúlyozza pártunk vezetőségének gyakorlatában az is, hogy az elmúlt napokban Arges és Olt megyei szövet­kezeteket és Vilcea megyei vegyipari építőtelepeket tekintettek meg. Az Arges és Olt megyei gépesített mező­­gazdasági termelőszövetkezetek, gyü­mölcsösök és a vilceai vegyipari telep is fényesen igazolja pártunk azon el­méleti tételének gyakorlati megvalósu­lását, amelyet Nicolae Ceausescu elv­társ az ideológiai és politikai nevelő­munkával kapcsolatos tanácskozáson így fogalmazott meg : „A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtésekor elsősorban a termelőerők, az ipar, a mezőgazdaság és az anyagi javakat termelő más ágak sokoldalú fejlesztését tartjuk szem előtt, éppen abból a marxi-lenini tézisből ki­indulva, mely szerint bármely társada­lom haladásának, következésképpen a kommunizmus építéséhez szükséges fel­tételek megteremtésének alapvető té­nyezője a termelőerők fejlesztése. Má­sodsorban szem előtt tartjuk a ter­melőerők helyes területi elosztását, a­­mely arra hivatott, hogy munkafeltéte­leket teremtsen a dolgozóknak az or­szág minden övezetében, s hogy tár­sadalmi szempontból is biztosítsa a munkásosztály jelenlétét valamennyi megyében. Alapjában véve az összes megyék, az ország összes övezeteinek fejlesztése nemcsak gyakorlati, hanem elméleti kérdés is — s tudjuk, hogy Engels megkülönböztetett figyelmet szentelt ennek". Ezen a héten a Kárpátok déli lej­tőjén tett látogatás hívta fel ismétel­ten a figyelmünket az elmélet és a gyakorlat teljes összhangjára pártunk politikájában. Erről beszélnek szo­cialista mindennapjaink is, ezt igazol­ják az ország összes vidékeinek min­dennapjai. Ez utóbbira is számos példát szol­gáltattak az elmúlt napok eseményei. Csupán néhány tényt emelünk ki az eseményrengetegből. Ezek emlékeztet­nek bennünket arra, hogy szóban és írásban miként válaszolt munkásosztá­lyunk és­ egész dolgozó népünk a Szo­cialista Egységfront Országos Tanácsá­nak arra a felhívására, hogy maradék­talanul teljesítsük ötéves tervünk célki­tűzéseit. Íme, a tett válasza ezekben a napokban : Hunyad megye iparválla­latai jelentették, hogy határidő előtt teljesítették az első hét hónapra szóló tervüket; többlettermelésük 12 000 ton­na nyersvas, 23 000 tonna acél, 7000 tonna hengerelt áru, több mint 67 000 tonna szén. . . Kolozs megye román, magyar és más nemzetiségű dolgozói július 27-re teljesítették első héthavi termelési tervüket. Ugyanezt jelentet­ték Brassó megye, Neamt megye és Prahova megye dolgozói is. És még sorolhatnánk az iparvállalatokat, az intézményeket, melyek sikerrel állnak helyt a munkában. A most folyó alkal­mazotti közgyűlések ezekről az ered­ményekről adnak számot, ugyanakkor kijelölik a jövő hónapok teendőit. Mun­kásdemokráciánk fórumai ezek a köz­gyűlések, úgyszintén a szó és a tett összhangjának fórumai is. Ugyancsak erre az összhangra hív­hatjuk fel olvasóink figyelmét, amikor a betakarítás nagy belpolitikai esemé­nyét méltatjuk. Ezen a héten egész sor megye jelentette, hogy befejezte az aratást, s mire e sorok napvilágot lát­nak, már csaknem az egész ország te­rületén végzett dolgozó parasztságunk ezzel a munkával. Elmélet és gyakorlat, szó és tett össz­hangja - szocialista valóságunk har­móniája ez. E forró nyári napok ismé­telten igazolták ezt életünk minden te­rületén. Mihálka Zoltán

Next