Előre, 1971. szeptember (25. évfolyam, 7407-7432. szám)
1971-09-01 / 7407. szám
XXV. évfolyam 7407 sz. 6 oldal ára 30 iáni 1971. szeptember 1, szerda IPAR FALUN— A FALU IPARA ADAft ÚJ MUNKAHELY & K30U Kolozs megyében Májusban szakembercsoportok járták be a falvakat. Mértek, számoltak és tervrajzokat készítettek. Keresték a hasznosítható nyersanyagokat, számbavették a kevésbé lekötött munkaerőt, feltérképezték a falusi lakosság mai és jövőbeni szükségleteit. A felmérések eredményeiről, az akció kezdeti tapasztalatairól CUCU ALEXANDRU mérnökkel, az RKP Kolozs megyei bizottsága gazdasági bizottságának vezetőjével beszélgettünk. Ú Úgy tudjuk, a szakemberek közel egy hónapig dolgoztak és megvizsgálták külön-külön minden község lehetőségeit. Most, a terepmunka befejezése és a részadatok összesítése után, megtudhatnánk, hogy Kolozs megyében milyen eredményekkel zárult ennek a nagy fontosságú akciónak az első szakasza ? — Azt kutatták, hogyan lehetne a jelenleg csak mezőgazdaságban foglalkoztatott falusi és kisvárosi lakosság munkaerejét teljesebben és egész éven át felhasználni, olyan gazdasági termelő és szolgáltatási egységek megszervezését vagy a meglévők kibővítését szorgalmazták, amelyek kizárólagosan a helyi nyers- és segédanyagforrásokra támaszkodhatnak, termékeik iránt kereslet mutatkozik és jövedelmezőek. Az eredményekkel — figyelembe véve, hogy ez tulajdonképpen még csak a kezdet —, elégedettek lehetünk, hiszen - öt kivételével - az összes többi község iparosítására találtunk lehetőségeket. Az idén már több egységben megkezdik a termelést és 1973-ig, fokozatosan, 290-nel növeljük a falusi ipari és szolgáltatási egységek számát, amelyek kétharmada a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemágaként működik majd. Kérjük, néhány számadat segítségével, mutassa be, mit is jelent termelési érték, jövedelmezőség és foglalkoztatottság szempontjából a csaknem 300 új termelő- és szolgáltatási egység létrehozása az ötéves terv időszakában, valamint azt, hogy mindezekhez milyen beruházási alapok szükségesek ? — Öt év alatt, előreláthatólag, ezekben a kis egységekben majdnem félmilliárd lej értékű össztermelést valósítanak meg. 1975-ben az évi árutermelés eléri a 136 millió lejt, amiből 42 milliót a szolgáltatások tesznek majd ki. Az új egységek munkájával 1971- 1975 között hozzávetőlegesen 70 millió lej jövedelem érhető el. Ez a pénzösszeg a Nagy Nemzetgyűlés által áprilisban megszavazott törvény értelmében az egységek rendelkezésére áll, azok felhasználhatják mind a gazdasági-termelési és szolgáltatási tevékenység továbbfejlesztésére, mind a községgazdálkodás vagy szociális-kulturális akciók céljára. Így válik a falu ipari termelésének jövedelme a falufejlesztés egyik pénzügyi forrásává. összesen 30 féle tevékenység létrehozására, illetve fejlesztésére számítunk, körülbelül 4500 munkahelylyel. A falusi lakosság életszínvonalának és szociális struktúrájának szempontjából jelentősnek tartom, hogy a munkahelyek felét nőkkel töltjük be. A nagyszámú munkahely a szolgáltatások viszonylag magas arányának, másrészt a termékek és szolgáltatások nagy választékának köszönhető. Ami a beruházásokat illeti, az új egységek építése és gépekkel, berendezésekkel való felszerelése, minimális alapokat igényel. A törvényes rendelkezések alapján a beruházásokhoz, az érdekelt szervek csökkentett kamatú bankhitelt vehetnek igénybe és ez főleg a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, nagy könnyítést jelent. — Milyen termékek előállítását irányozták elő ? — A falusi építkezések fellendítése érdekében, nagy súlyt fektettünk Keszthelyi Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A MUNKAPADTÓL A LOGARLÉCIG Az emberi képességek, a tehetség csak akkor bontakozhat ki a maga teljességében, ha megfelelő feltételeket teremtenek számára. Volt példa elég a múltban, amikor kiküzdötte helyét a tudós vagy a művész, de legtöbbször fiatalsága már elszállt, vagy egészsége megrokkant. Hány tehetség kallódott el az érvényesülés legcsekélyebb lehetősége nélkül ! A szocialista társadalmi rendszer lényege, hogy megadja mindenkinek a lehetőséget képességei sokoldalú kibontakoztatására. Az egyénektől függ, hogyan válik ez a lehetőség valósággá. Az élet tényei azt igazolják, hogy aki magasrendű célt tűz maga elé és következetesen kitart mellette, el is éri azt. Ilyen cél volt és marad a törekvő fiataloknak (s a felszabadulás után az idősebbeknek is, hiszen azelőtt nem volt erre lehetőségük) — a tanulás. Sokan pótolták így azt, amit a múltban (önhibájukon kívül) nem valósíthattak meg. Számos vonatkozása van ennek a — bátran mondhatjuk — nagyarányú mozgalomnak, amely a társadalom különböző rétegeiben megindult. Ezúttal a munkásból lett mérnökökről szeretnék néhány jellemző vonást felvázolni. Új típusú értelmiségieink ők. Miért lettem mérnök Az üzemeket sűrűn látogató riporter gyakran találkozik velük. Kék munkaköpenyben ott láthatók a nagyüzemek csarnokaiban, vagy a rajztábla előtt, vagy íróasztaluknál tervrajzok fölé hajolva. A beszélgetések során valahogyan mindig kiderül: nem egyenesen az egyetem padjaiból kerültek ide, hanem ők is állottak munkagépek mellett valamikor. S az ember ilyenkor, talán az újságírói szakmából adódó kíváncsiságtól sarkallva, legtöbbször megkérdezi: miért cserélte fel a szakmát ? A válasz mindenkinél más-más, hiszen ahány ember, anynyi életút. A lényeg azonban mondhatni valamennyiüknél azonos, így lehetne röviden jellemezni : valami sarkallta őket, úgy érezték, többre képesek. És éppen azért, mert sikerült elképzelésüket megvalósítani, nem találtam közöttük egyetlen egyet sem, aki ne lett volna munkájával elégedett. Mondhatnám úgy is, valamennyien a szakma szerelmesei voltak, látszott, hogy elsősorban ez tölti be az életüket. Az 1952-ben végzett 150 tanuló közül, akik elhagyták a szakmai iskola padjait, Scorockja Mihai volt a hatodik, már ami a minősítést illeti. Éppen ezért az akkori besorolás szerint VI. kategóriába (ma negyediknek felel meg) osztották be. A karbantartókhoz került, az egyik csoportba. — Büszke voltam akkor erre a besorolásra — mondja —, de csak ott láttam be, milyen „kicsi fiú“ vagyok én még a szakmában. Ma is hála tölt el, ha azokra az idősebb, kiváló szakmunkásokra gondolok, akik neveltek. Szász Jóska bácsitól vagy Köbe Bélától nemcsak azt tanultam meg, hogyan dolgozik a jó szakember, hanem ők csiszolták akkor még alakulgató jellememet, igyekeztek átadni élettapasztalatukat, lenyesegették magatartásbeli hibáimat. Persze, mások is segítettek az évek folyamán. Azt mondhatom, két anyám van : az egyik, aki a világra hozott, a másik a gyári közösség, amely nevelt, alakított. Már itt felébredt bennem az ambíció, hogy többre törekedjek. Ezért elsősorban beiratkoztam a líceumba . .. Tizenkilenc éves fiatalember ült a volán mellett. Nagytávú utakon teljesített szolgálatot, mint Brassó— Iași vagy Brassó—Konstanca. Az autó nyerte a kilométereket s a fiatalember éberen ügyelt az utasok biztonságára. A szálláson azonban, ahova pihenni tért, gondolatai más körül forogtak : arról ábrándozott, hogy mint mérnök, ne csak vezethesse, de gyártsa is a gépkocsikat. Albert Ilona (Folytatása a 3. oldalon) :Útban az érvényesülés felé... bolyák nyitnak tölgyerdők kopott zöld lombja alatt végig a Szamos völgyében. Augusztusi ibolyák a nyár végén. Az emberek úgy mondják errefelé, hogy napsugaras, szép, hosszú őszt ígérnek. Kedvenc beszédtéma a büdöspataki fürdő vendégei számára is. Idős parasztemberek és asszonyok ráérősen pihennek, egyegy csoport a fák alá telepszik - sakkoznak vagy más társasjátékkal szórakoznak a vacsora kezdetéig. - Harmincnyolc megyéből érkeztek vendégeink a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok életkörülményeinek javítására hozott pártintézkedések nyomán - mondja Pintea Cornel, a büdöspataki gyógyfürdőhely gondnoka. - Mindannyiuk üdülési költségének hetven százalékát az illető megyei nyugdíjpénztárak fedezik, a tizennyolc napos fürdőhelyi gyógykezelésre háromszáz lejen aluli öszszeget fizettek be hozzájárulásképpen a pihenő nyugdíjasok vagy termelőszövetkezeti tagok. Egészen véletlenül három, az ország különböző és nagyon távoli részéből érkezett vendéggel elegyedünk szóba. A földről, a termésről beszélgettek. Egymás szülőföldjén még sohasem jártak, így mindenki alaposan kibeszéli magát az otthoni életről, a köznapokról és a munkáról. Vladisavievics Milan, a 82 esztendős, szerb nemzetiségű nyugdíjas termelőszövetkezeti tag, korát feledtető elevenséggel beszél Bilédről, a bánsági mezők bő terméséről. - Hiába nyugdíjas az ember, és ha segítségére nem is számíthatnak már - mondja, azért tavasztól késő őszig az idősebbeket is a föld sorsa érdekli leginkább. Ezzel a csoport minden tagja egyetért, egymás szavába vágva fejezik ki őszinte megelégedésüket, hogy pártunk intézkedései szerint az idén lehetővé vált, hogy az ingyenes orvosi ellátás mellett gyógyfürdőhelyekért kezelhessék a nyugdíjasokat és a termelőszövetkezeti tagokat. Helban Arcadie, a Suceava megyei Mitocu Dragomirnei helységből kapott beutalót, hogy reumatikus fájdalmait enyhítse Szilágy megyében, a büdöspataki fürdőhelyen. Dicséri az ellátást , 35 lej értékű élelmet fogyasztanak naponta a beutalt betegek fejenként, jól érzik magukat. Úgy mondják, Szinte észrevétlenül telt el az idő, mert nemcsak az ellátás gondos, a fürdőkezelőség személyzetének figyelmét az sem kerülte el, hogy szabad idejükben ne unatkozzanak. Egyébként orvos, segédszemélyzet ügyeltel, a nap egy részét a gyógykezelés tölti ki. Hogy milyen eredménnyel ? — Hogy mennyire jó — folytatta a beszélgetést társai nevében is Braun Antal, a Szatmár megyei Erdődről, az ottani mtsz fogatosa, azt csak én tudom igazán. Alig bírtam idejönni. Tudja, a fogatos olyan munkát végez, hogy annak nem számíthat az időjárás, akkor fog be a szekérbe, amikor éppen szüksége van rá a gazdaságnak. Alig tudtam idejönni, fájt, dagadt volt a lábam. Most már nem érzek semmit, ha hazamegyek, újra járhatok a lógattal. Braun Antal, a Szatmár megyei termelőszövetkezeti tag nemcsak háláját fejezte ki egyszerű szavakkal, amikor a Román Kommunista Párt intézkedéseire hivatkozott, amikor hangsúlyozta, hogy falujukból ő volt az első termelőszövetkezeti tag, aki a gazdaság hozzájárulásával pihenhetett egy gyógyfürdőhelyen, hanem azt is hangsúlyozta, hogy ez a tény is jobb munkára ösztönzi a jövőben. És erről nemcsak az alkalmi társasággal folytatott beszélgetések során győződhettünk meg. Bárkivel álltunk szóba, a harmincnyolc megyéből érkezett termelőszövetkezeti tagok közül, mindannyian arra kérték az újságírót jegyezze le, hogy rájuk mindig számíthatnak a gazdaságokban. Szép, napsugaras és hosszú őszt ígérnek a helybeliek szerint az augusztusi ibolyák. Az viszont már nem ígéret, hanem konkrét tény, testet öltött valóság, hogy az összes dolgozók életkörülményeinek javítását célzó pártpolitika azt jelenti, hogy a falvak dolgozói is a küzdelmes munkával eltöltött esztendők után napsugaras, az élet szép, hosszú őszére számíthatnak országunkban. Elegendő arra utalnunk, hogy a pártpolitika azt is jelenti, hogy nagyobb lett a termelőszövetkezeti öregek nyugdíja ; hogy betegség esetén ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, nem kell fizetniük a gyógyszereket ; hogy a falusi dolgozók is kedvezményesen üdülhetnek gyógyfürdőhelyen július elseje óta. - Leírtam egy füzetbe, az itt található ajánlásokat - mutatta Ilen Ioan, egy Maros megyei téesz betegnyugdíjasa. — Hogy elmondjam otthon az embereknek. Mert így még nem törődtek velem soha az életben, csak köszönni tudom ezt a nagy gondoskodást. „Írja csak és mondja lle a bácsi !", válaszolhattam volna, de az utolsó előtti estén is bő vacsorához hívták a Büdöspatakon nyaraló termelőszövetkezeti nyugdíjasokat, a pihenő fogatost, a bályoki kerekest, a Dobrudzsából gyógyulni küldött brigádkönyvelőt. A második váltás útra készült akkoriban, hogy gyógyultan és kipihenten érkezzék a szülőföldre. Azóta benépesült a fürdőhely az üdülő parasztok harmadik csoportjával. És ez így lesz ezentúl. Büdöspatakon arról beszéltek, hogy nemsokára egy százhúsz helyes üdülőszálló építését is megkezdik, így lesz, mert ha nem is nyit minden ősszel tölgyfák alatt az ibolya, már valósággá vált a falusi dolgozók derűs öregsége, a megérdemelt nyugdíjas kor, azoké, akikre nem egy család, hanem pártunk, szocialista államunk fordít megkülönböztetett figyelmet. Fejér László AUGUSZTUSI IBOLYÁK Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadást adott a nemzetközi Pugwash-értekezlet részvevőinek tiszteletére Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfő este az Államtanács Palotájában fogadást adott a Szinaján ülésező 21. nemzetközi Pugwash-értekezlet részvevőinek tiszteletére. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, Marea Manescu, Paul Niculescu- Mizil, Virgil Trofin, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Miron Constantinescu, Miu Dobrescu, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Corneliu Manescu külügyminiszter, a kormány több tagja, valamint a hazai tudományos élet számos személyisége. Részt vett a Pugwash-szervezet több vezetőségi tagja — H. Alfven professzor, elnök, a Nobel-díj kitüntetettje, sir Rudolf Peierls professzor, az állandó bizottság elnöke és J. Rotblat professzor, főtitkár, Corneliu Penescu professzor, a 21. Pugwash-értekezlet elnöke, valamint 32 országnak a szinaiai értekezleten részt vevő számos tudósa : akadémikusok, ismert egyetemek tanárai, neves szakemberek, tudományos intézetek és egyesületek szakértői. Ott volt Ilkka Pastinen, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának leszerelésügyi különmegbízottja, az UNESCO, a FAO és az értekezletre meghívott más nemzetközi szervezetek küldöttei. A szívélyes hangulatú fogadáson Nicolae Ceausescu elnök és a többi vezető elbeszélgetett az értekezlet részvevőivel. A beszélgetés során az Államtanács elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi Pugwash-találkozók, amelyek világszerte nagy tekintélyt vívtak ki maguknak, arról tanúskodnak, hogy a tudósok felelősséget éreznek az emberiség sorsa iránt, aktívan viszonyulnak korunk nagy problémáihoz, s a tudomány vívmányait a béke, az igazság és a haladás eszméinek szolgálatába kívánják állítani. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, mennyire fontos a mostani, a hazánkban megrendezett Pugwash-értekezlet, amelynek napirendjén oly rendkívül jelentős és oly időszerű problémák szerepelnek, mint az európai biztonság, a leszerelés, a helyi konfliktusok megelőzése és megoldása, technológiai és gazdasági kooperáció — olyan kérdések, amelyeknek megtárgyalása a világ összes népeinek, az egész világ közvéleményének mélységesen érdekében áll. Nicolae Ceausescu elnök rámutatott, hogy manapság, amikor a tudomány olyan óriási fejlődésen megy át, mélyrehatóan befolyásolva az öszszes anyagi és szellemi tevékenységi ágakat, egyre jelentősebb a tudósok és a kultúremberek társadalmi és politikai befolyása ; az ő hivatásuk, hogy lényegesen hozzájáruljanak az enyhülés és az együttműködés művéhez, azon célok eléréséhez, amelyekre az emberiség oly következetesen törekszik. A beszélgetés során a részvevők kifejezésre juttatták hálás köszönetüket az üzenetért, amelyet Nicolae Ceausescu elnök intézett az értekezlethez. Az üzenetet nagy érdeklődés fogadta, tekintettel arra a figyelemre, amelyet a román államfő a Pugwash-mozgalomnak szentel. A részvevők kifejezték mélységes megelégedésüket a szinajai összejövetel jó lefolytatásához megteremtett feltételekért. Utaltak a nyílt, építő jellegű, a napjaink fontos témáival kapcsolatban folytatott megbeszélésekre, kidomborítva a román tudósok eredményes hozzájárulását a Pugwash-mozgalomhoz. Különösen nagyra értékelték a szocialista Románia kezdeményezéseit és akcióit az államok közötti kapcsolatok normális fejlesztéséért, a barátság és az együttműködés szellemében, valamint hazánk hozzájárulását a népek szabadság- és társadalmi haladástörekvéseinek, nemzeti függetlenségi és béke törekvéseinek megvalósításához. Azon a napon ismét kiderült az ég, a talaj azonban nehéz, süppedős volt, a juhok nehézkesen mozogtak a tarlón. Az aratógépek tétlenségre voltak kényszerítve; ilyenkor fő a brigádos feje, hová irányítsa az embereit dolgozni; várnak a takarmánynövények s volna mit tenni a len, a burgonya, a kukorica körül is. Ez a nyár más mint a többi, meg kell fontolni minden lépést. — Negyvenhét éves vagyok, uram, s hét éve brigádos, de ilyen nyarat még nem értem meg sem itt, Zabolán, sem másutt — mondja Szabó Gyula. A tavasszal olyan volt a föld, mint a mák, száraz, szemcsés, kevés munkával sokat haladtunk előre. Majd aztán öblített az eső, szárazon egyszer sem mentünk haza. De olyan is a pityóka, mint egy-egy literes csupor. Az emberek is kapaszkodnak, mert látják, jó a termés, meg az akkord-rendszer is biztatja őket. Ilyen nagy termésnél, mint amilyen most ígérkezik, az akkord-rendszer a legjobb mozgósító. Kevesen maradtunk már a téeszben, mert a kovásznai építkezések s a kézdivásárhelyi gyárak szívják fel a környékről a munkaerőt. Nálunk, Zabolán is, ezelőtt 10 évvel még négy brigád dolgozott, ma már csak kettő. Igaz, hogy ezzel egyidőben nőtt a gépállomány, 22 traktorunk, 8 kombájnunk van. Csípjük, fogjuk, ahogy tudjuk,, hogy jó legyen az embereknek, mert akkor jövőben még nagyobb lesz a munkakedv. Csodákat művelhet, ha van lázatja a munkának. Tapasztalom Zitán, a leányomon, milyen jókedvvel jön haza, ha jól ment az aratás, pedig még csak a tizediket végezte a kézdivásárhelyi líceumban, nem is muszáj dolgoznia, de azt mondja, szégyellne otthon ülni, mikor az egész falu kint van a mezőn. Megy a is zsákot kötözni a kombájnokra. A falutól öt kilométernyire vasúti őrház. A környéken ez az egyetlen épület. Mellette volt hajdan a gróf fatelepe, azóta ezt a határt a faluban Fűrésztelep-tartományként emlegetik. Azon a napon, amikor kimentünk ebbe a tartományba, egy 18 tagú csoport a lent nyerte. A sok esőtől a gaz felverte, a sűrű, zöld tömegben gyéren sárgállik a len. Csaknem egyenként kell kiválasztani a szálakat, s mikor egy marokra való összegyűlt, kitépni és kévékbe kötözni. Ilyen munkát kell elvégezni. 3,5 ár (—100x3,5 méter) területen, hogy kijöjjön 1 norma és 25 pont, tehát egy és egynegyed munkanap. Egyetlen gép pár óra alatt végezné el 18 ember munkáját, ha a talaj nem lenne süppedés, a len pedig gazos. Híguljon a norma, vagy hagyjuk kárba veszni a termést ? — hányszor találják szemben magukat téesz-vezetők ezzel a kérdéssel. És akárhogy döntenek, valaki megsínyli a döntést. Akkor mégis jobb az a megoldás, amely nem hagy kárba veszni termést. A csoporttól külön egy asszony és két gyermek szorgoskodik: Kónya Irén és gyermekei, Irénke, aki idén végezte az általános iskolát és Laci, aki VI. osztályos. Az anyával beszélgetünk. — Mikor könnyebb munka van, minidig jön velem a két gyermek is. Nem kell biztatni őket, szeretnek a mezőn dolgozni. Voltak velem pityókát kapálni, együtt dolgoztunk a csoportban, a két fejemen a két gyermekkel, hogy mikor valamelyikük lemarad a sorral, segítsek neki utolérni. Jó termés ígérkezik, ilyenkor az ember nagyobb Barabás István (Folytatása a 2. oldalon) GAZDAG NYÁR NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A KÍNAI NK KATONAI KÜLDÖTTSÉGÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke hétfő délelőtt az RKP KB székházában fogadta a Kínai Népköztársaság katonai küldöttségét, élen Li Da-jin elvtárssal, a Kínai KP KB Politbürójának póttagjával, a kínai felszabadító néphadsereg politikai főigazgatóságának vezetőjével. A fogadásnál jelen voltak a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára. Ion Ionița hadseregtábornok, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a fegyveres erők minisztere. Vasile Patilinet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ion Gheorghe vezérezredes, a fegyveres erők miniszterének első helyettese, a nagyvezérkar főnöke, Ion Coman vezérezredes, a fegyveres erők miniszterének helyettese, a Politikai Főtanács titkára, Ion Dinca altábornagy, az RKP KB első osztályvezető-helyettese Virgil Gheorghiu, Románia pekingi katonai attaséja. Ott volt Csan Haj-fun, a Kínai NK bukaresti nagykövete. Ebből az alkalomból megbeszélésre került sor a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt közötti, a Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti, a két ország hadserege közötti testvéri, baráti kapcsolatokról ; kifejezésre jutott az a közös óhaj, hogy fejlesszék tovább a kontaktusokat és a küldöttségcserét, a román—kínai sokoldalú együttműködést a két nép érdekeinek, a szocializmus és a világbéke általános ügyének megfelelően. A megbeszélés meleg, elvtársi légkörben folyt le. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadta Francois-Xavier Ortoli francia minisztert Nicolae Ceausescu, Romániai Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfő délben fogadta Francois-Xavier Ortolit, Franciaország iparfejlesztési és tudományos kutatásügyi miniszterét. Részt vett Ioan Avram gépipari miniszter és Gheorghe Oprea tanácsos az RKP KB-nál. Ott volt Pierre Pelen, Franciaország bukaresti nagykövete. A fogadás alkalmából sorra került megbeszélésen a román—francia kapcsolatok fejlődéséről, a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről és kooperációjáról tárgyaltak. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. MAI SZÁMUNKBAN • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK (2. oldalon) • SZÜLŐKNEK A NEVELÉSRŐL (3. oldalon) • NAGYVILÁG (4. oldalon) • SPORT (5. oldalon)