Előre, 1972. január (26. évfolyam, 7512-7535. szám)
1972-01-04 / 7512. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7512 sz. — 4 oldal ára 30 báni — 1972. január 4., kedd NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS újévi rádió-és televízióbeszéde Tisztelt elvtársak és barátaink, a szocialista Románia honpolgárai ! Hagyománnyá vált, hogy újesztendőkor számba vegyük a befejezett év munkáját a maga gyümölcseivel és örömeivel, beteljesedéseivel és hiányosságaival, egyben pedig a jövőbe tekintsünk, azzal az elhatározással, hogy még jobban élünk és dolgozunk, a haladás és a fejlődés újabb és újabb törekvéseit valósítjuk meg. A néhány perc múlva záruló esztendő a haza történetében olyan évként marad fenn, amelyben gazdaságitársadalmi forradalmunk újabb szakaszába léptünk — a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába. Az 1971—1975-ös ötéves terv első esztendejének előirányzatait teljesítettük és túlszárnyaltuk. Az ipari termelés továbbra is gyors ütemben fejlődött, erőteljesen sokrétűvé vált és korszerűsödött. Szocialista mezőgazdaságunk az idén az ország történetében a legnagyobb gabonatermést érte el. Újabb intézkedések történtek az oktatás, a tudomány és a kultúra — a romániai új, szocialista civilizáció megteremtésének jelentős tényezői — fejlesztéséért. Gazdaságunk felfelé ívelő fejlődése szintetikusan tükröződik a nemzeti jövedelem növekedésében — e jövedelem az idén körülbelül 12 százalékkal nagyobb, mint 1970-ben —, ami lehetővé tette, hogy hozzálássunk a X. kongreszszus határozatainak megvalósításához az egész nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén. Az elmúlt évet a szocialista termelési viszonyok, a társadalomszerző,ironyuló intenzív és sokoldalú tevékenység jellemezte. Kiszélesedett és javult az intézményes keret, amely lehetővé teszi a munkások, parasztok és értelmiségiek tömegeinek egyre aktívabb részvételét a vállalatok és intézmények, az egész ország vezetésében. Elfogadtunk egész sor új törvényt, amelynek rendeltetése jobban szabályozni a gazdasági és társadalmi tevékenység alapvető normáit, a dolgozóknak, mint termelőknek és a termelőeszközök tulajdonosainak, a szocialista társadalom tagjainak a jogait és kötelességeit, megerősíteni a rendet és a törvényességet egész közéletünkben. A folyó év november 3—5-i plenáris ülés által elfogadott program kijelölte a mérföldköveket az ideológiai munka színvonalának emelésére, az ismeretek fejlesztésére és a tömegek szocialista nevelésének javítására, az új ember kialakítására, a szocialista etika és méltányosság érvényesítésére az egész társadalmi életben, feltárva az egyre aktívabb, tudatosabb részvétel széles perspektíváját az egész nép számára saját történelmének, napfényes jövőjének megteremtésében. A X. kongresszuson kidolgozott grandiózus program megvalósításának nagy sikerei ismételten igazolják, hogy a Román Kommunista Párt, amelynek dicsőséges félszázados érvfordulóját az idén ünnepelte egész népünk, helyes, alkotó marxista-leninista politikát folytat, következetesen el tudja látni szerepét mint a társadalom, az összes gazdasági és társadalmi tevékenységi területek politikai vezető ereje. Ezek az eredmények a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók hősies és önfeláldozó munkájának a gyümölcsei, azoké, akik határozottan megvalósítják az egész nemzet létérdekeinek megfelelő pártpolitikánkat. Most, a lendületes gazdasági és társadalmi építés újabb esztendejének végén, amely esztendő hazánkat a haladás újabb fokaira emelte, a párt- és államvezetőség, a magam nevében a legmelegebben gratulálok Románia Szocialista Köztársaság honpolgárainak. Pontosan körvonalazott programmal lépünk az új esztendőbe ; e program széles távlatokat tár fel a munkában, az alkotásban, újabb nagy eredmények távlatát jelöli meg Románia gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése útján, az összes dolgozók anyagi és szellemi életkörülményeinek javítása útján. Az 1972-es tervnek megfelelően gyors ütemben folytatjuk az iparosítást, még hangsúlyozottabban fejlesztjük és korszerűsítjük a termelést, növeljük a gazdasági hatékonyságot, javítjuk a termékek minőségét és fokozzuk a munka termelékenységét. További előirányzat a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának erősítése, a munkaszervezés javítása a termelés, főként az állattenyésztés belterjes fejlesztése érdekében. Fokozni kell a dolgozók aktív részvételét a szocialista vagyonnal való gazdálkodásban, a gazdasági egységek és az intézmények vezetésében, a termelési rend és fegyelem megszilárdítását célzó erőfeszítésben. Társadalmi rendszerünk továbbra is felfelé ívelően fejlődik minden téren, tökéletesítjük a társadalmi élet tervezését és vezetését, egyre erőteljesebben érvényesítjük a szocializmus elveit az egész társadalomban, újabb intézkedéseket teszünk a tömegek anyagi és szellemi igényeinek kielégítéséért. A következő esztendő tervének megvalósítása döntő szerepet kap az egész ötéves terv sikeres teljesítésében. Előirányzatainak teljesítése érdekében valamennyiünknek nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, magas fokú forradalmi, hazafias öntudatot, mély felelősségérzetet kell tanúsítanunk azoknak a feladatoknak a teljesítéséért, amelyek a párt által, a társadalom által ránk bízott tisztségben, munkahelyen ránk hárulnak. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az új esztendőben újabb jelentős haladást érjünk el minden tevékenységi területen. Mély meggyőződésem, hogy derék népünk a kommunista párt biztos vezetésével töretlenül halad előre, és eléri, hogy 1972 a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének újabb nagy győzelmeit írja be Románia jelenkori krónikájába. Kedves elvtársak ! 1971-ben újabb, mélyreható változások történtek a nemzetközi életben, a világ erőviszonyaiban. Az erőszak és diktátum, a más népek belügyeibe való beavatkozás imperialista politikája újabb kudarcokat szenvedett. Egyre erőteljesebben érvényesült a népek arra irányuló akarata, hogy saját nemzeti kincseiknek, munkájuk gyümölcsének uraivá váljanak, hogy biztosítsák önálló fejlődésüket az anyagi és társadalmi haladás útján. Az elmúlt év továbbra is igazolta annak a marxista-leninista politikának a helyességét, amelyet pártunk és államunk folytat a nemzetközi küzdőtéren. Románia újabb erőteljes érvényesülését jelentette a haladásért és a békéért vívott harcban, újabb barátokat szerzett a román népnek a világ minden táján. Fejlődött és mélyült sokoldalú együttműködésünk és testvéri barátságunk az összes szocialista országokkal. Erősödött pártunk nemzetközi szolidaritása a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom többi osztagával. Fokozódtak a kontaktusok, a cserék és a megbeszélések az egész világ nemzeti felszabadító mozgalmainak, demokratikus és haladó politikai erőinek a képviselőivel. 1971- ben bővült Románia együttműködése a világ összes országaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, bővült hazánk együttműködése az összes békeszerető államokkal és népekkel az enyhülést, a nemzetközi élet javítását célzó általános erőfeszítésben. Külpolitikánkban töretlenül abból az előfeltételből indultunk ki és indulunk ki, hogy napjainkban minden nép számára alapvető és létfontosságú követelmény, a világbéke megmentése szempontjából pedig lényeges feltétel csorbítatlanul tiszteletben tartani az összes népek nemzeti függetlenségét és szuverenitását, azt a jogukat, hogy szabadon éljenek, kívánságuknak megfelelően rendezzék életüket, tiszteletben tartani a nemzetek közötti teljes jogegyenlőséget és a belügyekbe való be nem avatkozást, teljesen kirekeszteni az államközi kapcsolatokból az erőszak használatát és az erőszakkal való fenyegetőzést. Azt kívánjuk, hogy 1972-ben még határozottabban hódítsanak tért a nemzetközi életben ezek az elvek, amelyek az egyetlen utat jelentik az együttműködés és a béke kapcsolatainak megteremtéséhez szerte a világon ! Ennek az évkezdetnek is az az alapvető gondolata, hogy az összes államoknak, nagy és kisállamoknak egyaránt, fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a nemzetközi jog és törvényesség elveinek a megvédéséért és érvényesítéséért, hogy megnövekedett a széles népi tömegek, az összes haladó politikai erők, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a többi nemzetközi szervezet felelőssége a népek közötti együttműködés és béke politikájának előmozdításáért. Az egyik legsürgősebb követelmény, amelynek érvényesülnie kell az összes államok politikájában, a háborús tűzfészkek megszüntetése, a konfliktusoknak, a feszültség és az ellenségeskedések tényezőinek a felszámolása. Szűnjék meg a háború, amelyet az Egyesült Államok folytat Indokína népei ellen ; a vietnami, a kambodzsai és a laoszi népet hagyni kell, hogy maga határozzon sorsáról! Számolják fel a közel-keleti konfliktust a Biztonsági Tanács 1967. évi határozata alapján! Szükségesebb mint bármikor, hogy mindent megtegyenek az államok közötti nézeteltérések békés politikai úton való megoldására, hogy ne kerüljön sor fegyveres összetűzésekre, hogy elkerüljük a háborút ! Jelentős célkitűzés, amelynek érdekében a jövőben is erőfeszítéseket teszünk, a leszerelés megvalósítása, az emberiségnek a termonukleáris háború rémképétől való megszabadítása, az óriási katonai kiadások csökkentése. Népünk Európában él, és még élénken emlékszik századunk két világháborújának szomorú tapasztalatára. Éppen ezért nemzetközi politikájában a legnagyobb figyelmet fordítja az európai biztonság megteremtésére, az összeurópai konferencia összehívására, a jószomszédság és a békés egymás mellett élés viszonyainak megteremtésére a kontinens összes népei között. Ilyen összefüggésben igyekszünk szüntelenül fejleszteni a gyümölcsöző együttműködést az összes balkáni országok között, a béke és a békés együttműködés övezetévé változtatni a térséget. Azt kívánjuk, hogy 1972-ben szilárduljon az együttműködés és a béke Európában, rakják le a biztonság tartós megteremtésének alapjait kontinensünkön ! A nemzetközi enyhüléshez, a népek együttműködésének akadálytalan fejlődéséhez természetesen sok erőfeszítés, sok igyekezet szükséges, de meggyőződésünk, hogy a történelemben példátlan arányú antiimperialista társadalmi és politikai erők megakadályozhatják az agresszió és a diktátum imperialista politikáját, biztosíthatják az emberiség béke- és haladástörekvéseinek megvalósulását. Románia, pártunk és kormányunk szilárdan elhatározta, hogy a jövő esztendőben is intenzíven munkálkodik a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, az antiimperialista erők egységének szilárdításán, előmozdítja az együttműködés, a haladás és a béke ügyét szerte a világon. Tisztelt elvtársak és honfitársak ! Néhány pillanat múlva felhangzik az újesztendő első óraütése. Úgy kezdjük az újesztendőt, hogy tökéletesen bízunk népünk alkotó erőiben, abban, hogy a párt vezetésével a civilizáció és a haladás újabb csúcsaira emelheti szocialista hazánkat. Azzal a szilárd meggyőződéssel lépünk továbbá az újesztendőbe, hogy a népek együttes harccal megvédik létüket, megmentik a békét és a nemzetközi biztonságot, megteremtik a feltételeket egy jobb, igazabb világ felépítéséhez. E gondolatokkal emelem poharam a román nép egészségére és boldogságára ! A békére és a nemzetközi együttműködésre ! Emelem poharam valamennyiük legnemesebb törekvéseinek megvalósulására ! A társadalmi tevékenységben és a magánéletben egyaránt eredménydús, örömteli újesztendőt mindenkinek ! Jó egészséget és sok boldogságot! Boldog újévet, kedves barátaink, kedves elvtársak ! SZÉP AJÁNDÉK ROMÁNIÁBÓL AZ 1972-ES ELŐRE NAPTÁR Hazai rendelésre külföldre is elküldjük postán (10 lej a naptár ára, 7 lej a postaköltség) A rendeléseket kérjük az alábbi címre elküldeni : A pénzesutalvány levelezésre fenntartott DRAGOI EMILIA — Redactia Előre, Bucuresti rovatában kérjük NYOMTATOTT BETŰKKEL Piața Scinten 1. OF PUR BUC. 33. feltüntetni a pontos címet ! ÖTÉVES TERVÜNK MÁSODIK ESZTENDEJÉBEN MEGHATVÁNYOZOTT ERŐVEL Elfoglaltük újra a helyünket a gépek, vezérlőberendezések, rajzasztalok mellett, a laboratóriumokban, a bányák fejtéseiben és az építőállványokon, s folytatjuk munkánkat ott, ahol az elmúlt év utolsó napján abbahagytuk. Ott folytatjuk, de nem ugyanazon a színvonalon, mivel az új esztendő, 1972 új igényeket támaszt hazánk minden dolgozója elé. Mint ahogy Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, a tömegszervezetek, a dolgozók és az értelmiség képviselőivel való év végi meleg hangulatú találkozóján hangsúlyozta: arra van szükség, hogy a jövőben meghatványozott erőfeszítéssel dolgozzunk pártunk politikájának, a X. kongresszuson elfogadott programjának megvalósításáért, hazánkban a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért. „Hassunk oda, hogy minden tevékenységi szektor jelen legyen a szocialista építés nagy művében, szolgálja a szocializmus ügyét, népünk általános érdekeit." Valóban, ennek az országnak becsületes román, magyar, német és más nemzetiségű fiai, hogy is dolgozhatnának másképp, mint úgy, hogy minden erejükkel egységesen elősegítsék hazánk felvirágzását, gyarapodását, népünk előrehaladását, saját boldogulásukat. Aligha akad ma ember széles e hazában aki előtt ne lenne napnál világosabb, hogy egyéni előremenetele szorosan összefügg az ország fejlődésével, a szocialista építés sikereivel. S társadalmunk, szocialista életünk azon nagy humánus igazságait is meg kell értenie hovatovább kivétel nélkül mindenkinek, hogy elveinkkel, szemléletünkkel, törvényeinkkel összeférhetetlen a kizsákmányolás, az élősködés, a nyerészkedés bármilyen formája. Egészséges társadalmunk kiveti magából, közvéleményünk elkülöníti magától azokat, akik nem igyekeznek becsületes munkával közénk állni, résztvenni az országépítés nagy művében, azokat akik mindig csak saját kicsinyes érdekeiket nézik, akik sohasem vállalják a közösségért a veszélyt, a fáradságot, a munka nehezét. Népünk tiszta, szép szándékkal kezdi az új évet, elszántan arra, hogy megvalósítja terveit, elgondolásait. Mert gazdag esztendőnek terveztük az ideit, de hogy valóban gazdag, boldog esztendő legyen, ahhoz nem elég a jókívánság, a szándék. Szükség van kitartásunkra, szorgalmunkra. Egy esztendő újra elmúlt fölöttünk, sokat gyarapodtunk anyagi javakban, szellemiekben és tapasztalatokban is ez idő alatt. Annál is inkább, mivel az elmúlt esztendő nem akármilyen év, ötéves tervünk indítóéve volt. És nem mondhatjuk, hogy könnyű esztendőt hagytunk magunk mögött. Egyeseknek közülünk — sajnos ez az élet sora — ősz hajszálaink is bőven gyarapodtak. De az éveik gyors múlása okozta borús hangulatot mindannyiszor elűzte a jól végzett munka öröme. Az idén méginkább azt akarjuk, hogy részünk legyen ebből a nemes elégtételből, ötéves tervünk második esztendejében azonban feladataink megnövekedtek. Ezért kell megsokszorozzuk erőnket s már az év első napjaitól úgy dolgozzunk, hogy minden tekintetben fölülmúljuk eddigi eredményeinket. Jó szokást honosított meg nálunk a szocialista demokrácia, mivel ilyenkor esztendő elején az egész nemzetgazdaságban meg tanácskozzuk, gyakorlatilag dolgozó népünk teljes részvételével, a legfontosabb tennivalókat, felelősséggel megvitatják mindenütt azt, hogy hogyan dolgozzanak jobban, eredményesebben. Ez az össznépi megbeszélés — a dolgozók vállalati közgyűlései, valamint a termelőszövetkezetek zárszámadó gyűlései —, az idén is, minden bizonnyal rendkívüli kincseket hoz majd felszínre, a dolgozók ragyogó ötleteit, javaslatait, vállaldásait. De nem szükséges, nem is szabad tétlenül kivárni ezeket a gyűléseket, nem engedhetjük meg magunknak, hogy halogassuk, elnapoljuk a feladatok végzését. Egy év igaz nagy, idő, virágzó tavaszt és forró nyárt, gyümölcsöt érlelő őszt és fagyos decembert meg kell érnünk míg átéljük. De a negyedévekre, hónapokra, dekádokra, órákra és percekre pontosan felosztott év sürgetően röpül el fölöttünk. A vállalatok között jóelőre megkötött szerződések már az év első napjától arra intenek, hogy betartásuk törvény. Márpedig a nemzetgazdaságnak nagy szüksége van arra, hogy a tavalyinál jobban tiszteletben tartsák mindenütt az írásba foglalt ígéretet. Enélkül elképzelhetetlen az, hogy többet s magasabb színvonalon, nagyobb eredményességgel termeljünk. Az építők is jobban kell hogy indítsanak 1972-ben. Különösen ott, ahol az enyhe időjárás megengedi, jobban ki kell használniuk a téli hónapokat, különben elkerülhetetlen a kapkodás, a lemaradás, az áradások elnapolása, ami súlyos veszteségeket okozhat a gazdaságnak. S mivel a legolcsóbb beruházás a már meglévő gépek, felszerelések, termelőkapacitások ésszerűbb kihasználása, ezen a téren sem ajánlatos halogatni a tennivalókat. Nem azért szerzünk, erőfeszítések árán is, drága gépeket , és termelőberendezéseket, hogy azokat a nap legnagyobb részében a por lepje. A gyár nem lehet a gépek pihentetője, a gépeknek dolgozniuk kell, termelni rajtuk minél többet, két és három váltásban, s ezt meg kell értenie mindenkinek, mert eddig is sokba került már a tandíj. Ugyanígy nem tűr halogatást az sem, hogy tovább gyű llés József (Folytatása a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN: • dolgos, sikeres évkezdés A Rádió és Televízió műsora Tudósítások a szilveszteri éjszakáról , ^ az új esztendő első munkasikereiről január 4-től 8-ig » SPORT (2. oldal) (3. odal) SZILVESZTERI SZOLGÁLAT ! Az újságírónak már két nappal 1970. szilvesztere előtt megmondták : a jövő évi első számba te írod a kis színest. Benézel ideoda, koccintasz ezzel-azzal, és jössz az összesített hangulattal : hogyan fogadja a város népe az új esztendőt. Az újságíró első gondolata az volt, hogy jövőre okvetlenül meg kell nősülnie. Mert a családos emberek iránti tapintatból az efféle feladatokat mindig az agglegényekre osztja ki a főszerkesztő. Hogy amíg mások ünnepelnek, mulatnak, ő addig járja jegyzőfüzettel, ceruzával a havas éjszakát. Aztán elszégyellte magát, és a kétkezi dolgozókra gondolt, meg a tisztviselőkre, akiket nem koccintgatni küldenek ezen az éjszakán. A villanytelep munkásaira, akik áramot szolgáltatnak - hogy legyen mit eloltani éjfélkor a vízművek ügyeleteseire - pedig milyen kevesen isznak vizet szilveszterkor, a taxisofőrökre, buszok kalauzaira, szülészeti szolgálatosokra, a rend fenntartóira, no és nem utolsó sorban a tévé meg a rádió alkalmazottaira, minden rendű és rangú énekesekre, muzsikusokra, táncosokra, s persze a pincérekre is, akik nem olyan tessék-lássék ügyeletre mennek be bóbiskolni, hanem az esztendő legádázabb rohammunkáját végzik. Elindult tehát a mi barátunk egy kerek esztendővel és még néhány nappal ezelőtt, hogy azt a kis színest a lehető legtipikusabban szedje össze. Volt egy vasmunkás szomszédja, elsőbben is ahhoz csengetett be. Az esztendő során többször is együtt nézték a mécsesét a tévében, gondolta, nem illik idegeneket megzavarni, akkor már inkább hozzá ment. Megkérdezte plajbásszal és notesszel a kezében, mert még kezdő újságíró volt, hogy mit vár a szomszéd az új esztendőtől. „Jószerencsét és egészséget" - hangzott a válasz, s attól kezdve már legfönnebb azt jegyezhette volna, hogy a házigazda semmiképp sem akarja elengedni, s a lap által igényelt teljes dokumentációval ő akar szolgálni kivilágos virradatig. Megfelelő szeszesital kíséretében, amenynyitől a mi emberünk még az egy emelettel lejjebb levő lakásig sem juthatott volna el, nemhogy az éjszakai őrjárat következő célpontjáig. Ahova végül - kötelességeire való hivatkozással és szinte a testi épsége árán, mert úgy megtapogatta a vasmunkás - sikerült elkeverednie. A buszra csak húsz percet várt, az út is volt vagy huszonöt, s így megérkezett a szikár szobrászhoz, atyai barátjához, aki művészember létére legalább olyan erős volt, mint a vasmunkás (lásd : lapogatás), itala sem volt kevesebb, mint emennek, s az itóka jelentős hányadát ő is a vendéggel akarta megitatni. A jövő esztendővel kapcsolatban a változatosság kedvéért erőt-egészséget kívánt, ezt a mi emberünk már föl sem jegyezte. Sietett a nyugdíjas ezredeshez (háromnegyed óra), akinek a fiával együtt végezte az egyetemet, onnan Erzsikéhez, aki egy tervezőintézetben dolgozott, s akit az újságíró (ő tudja miért), semmi áron ki nem hagyott volna a körútból. Volt továbbá egy vegyészmérnöknél és egy könyvtárosnál - egyik a barátja, másik az unokatestvére volt, végül kikötött egy futballista földijénél, akinek a felesége orvosnő volt, így aztán szépen csokorba gyűjtött több társadalmi réteget, s hazamenet öszszegezni próbálta, hogy mit is fog megírni róluk, a hangulatukról, a terveikről. De nem jutott sokkal tovább annál a konklúziónál, hogy az élet gyönyörű, s hogy legsürgősebb tennivalóként el kellene most énekelni az ügyeletes gyógyszertár szeplős patikusával azt, hogy „kecskebéka fölmászott a fűzfára". Talán a feladat hiányos teljesítése volt az oka, talán egyéb, de a mostani szilveszterre már nem a mi emberünket küldték ki - pedig nem nősült meg 1971-ben sem. Végre egy szabad szilveszter ! - kiáltott föl örömében. — Semmi rohangálás, semmi strapa... Aztán benézett a vasmunkáshoz, mert a nyáron is együtt szurkoltak az UTÁ-nak, majd a szobrászhoz mégis csak apai barátja volt az ezredeshez - a haver az haver -, utána Erzsikéhez (különösebb magyarázat nélkül), a mérnökhöz a könyvtároshoz és a futballistához. S a megváltozott körülmények között már nem a patikussal akarta eldalolni a kecskebékát, hanem egy éjjeliőrrel azt, hogy „Nem loptam én életemben.. Majtényi Erik