Előre, 1972. január (26. évfolyam, 7512-7535. szám)

1972-01-04 / 7512. szám

ELŐRE 4. oldal CLffiuEBBBanBHf Szudán nemzeti ünnepe Szudán népe január elsején emlékezett meg az ország független­sége kikiáltásának 16. évfordulójáról. A függetlenség éveiben a szudáni nép jelentős erőfeszítéseket tett a gazdasági és a társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében. Isme­retes, hogy a gyarmati uralom idején a szudáni nemzetgazdaság ki­zárólag a gyapottermesztésen alapult. A függetlenség kikiáltása után eltelt 16 esztendőben az ország területén számos ipari létesítmény épült. Nemzetközi téren Szudán síkra száll a gyarmati elnyomás felszá­molásáért, baráti és együttműködési kapcsolatok kiépítéséért a világ valamennyi államával. Szudán nemzeti ünnepe alkalmából hazánk népe újabb sikereket kíván a szudáni népnek országa politikai és gazdasági függetlenségé­nek megszilárdításában. Felvételünkön: Khartum üzleti negyede ig ill SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Bucuresti— Cato Scintei­. Tájékoztató szolgálatunk telafonzámatt 1803 02. • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • 1 MÉRLEG ÉS ELŐREPILLANTÁS Újév éjszakáján elhangzott üdvözlőbeszédek Hagyományos újévi köszön­tőikben a különböző országok vezetői az elmúlt esztendő eredményeit számba véve beszéltek az idei teendők­ről, s kifejezték népeik békevágyát, haladástörekvéseit. Íme néhány ilyen üzenet rövid tartalma: Moszkva A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának, a Leg­felsőbb Szovjet Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának a szovjet néphez szóló újévi üdvözle­tét tolmácsolva, Nyikoláj Podgornij, a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének elnöke rámutatott, hogy 1971 az SZKP XXIV. kongresszusának éve, a kilencedik ötéves terv első éve, a tömegek politikai lendületének, a munkában, a párt által megjelölt feladatok teljesítéséért vívott harc­ban tanúsított lelkesedésnek az éve volt. A nemzetgazdaság minden ága biztos léptekkel fejlődött, új sikerek születtek a tudományban és a tech­nikában, meg­növekedett a szovjet állam gazdasági potenciálja­ és vé­delmi kapacitása, sokoldalúbbá, tel­jesebbé vált a szovjet emberek élete. A szovjet állam számára 1971 a fokozott külpolitikai tevékenység éve volt — folytatta N. Podgornir — s a nemzetközi helyzet alakulásáról szólva megemlítette, hogy új sike­rek születtek az európai enyhülés útján. Hanoi Az 1971-es évet a vietnami nép és a többi indokínai nép stratégiai fontosságú győzelmei jellemezték — mondotta újévi üdvözlő beszédében Ton Duc Thang, Vietnam DK el­nöke. Diplomáciai téren Dél-Viet­­nam Köztársasága ideiglenes forra­dalmi kormányának hétpontos ja­vaslata egyetértésre és erőteljes tá­mogatásra talált mind az ország­ban, mind külföldön. A Vietnam DK-ban folyó szocia­lista építéssel foglalkozva, az elnök hangsúlyozta, hogy a lakosság nagy erőfeszítéseket tett a hazafias ver­senymozgalomban, az állami terv teljesítéséért. Elmondotta, hogy a nagy áradás ellenére a nép, egye­sítve erőit, a kormány támogatásá­val legyőzte a nehézségeket, fokozta a termelést és a harcot. Ton Duc Thang végül őszinte köszönetet mondott a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak, a béke- és igaz­ságszerető kormányoknak és né­peknek a vietnami népnek nyújtott segítségért és támogatásért. Belgrád Joszip Broz Tito, Jugoszlávia SZSZK elnöke, újévi rádió- és tele­víziós beszédében rendkívül dina­mikus és eredményes évnek nevezte az elmúlt esztendőt mind Jugoszlá­via belső fejlődése, mind külpoliti­kai tevékenysége szempontjából. 1971-ben — mondotta — jelentős lépéseket tettünk a szocialista vi­szonyok szüntelen fejlesztése útján, ami rendkívüli szerepet játszik az ország jövőjében. Országa külpolitikai tevékenysé­gére utalva J. B. Tito rámutatott, hogy az e téren elért jelentős sike­rek nemcsak a világ számos orszá­gával való sokoldalú együttműkö­désben tükröződnek, hanem elsősor­ban abban, hogy megerősödött Jugoszláviának mint szocialista or­szágnak a helyzete. Megemlítve, hogy az elmúlt évben több mint húsz államfővel találkozott és foly­tatott megbeszélést, Tito elnök ki­jelentette : Meggyőződtem, hogy egyre inkább tért hódít az az esz­me és az a tudat, hogy biztosítani kell a világon a békét és biztonsá­got, tért hódít az ez iránybak­ való cselekvés szándéka. Varsó Rádió- és televíziós beszédében Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára nehéz esztendőként jellemezte 1971-et, a­­mely egyúttal a gyümölcsöző alkotó munka éve volt. Mint mondotta, jó eredmények születtek az iparban és a mezőgazdaságban, erősödött a párt kapcsolata a munkásosztály­­lyal, az egész néppel. Az 1971-es év legnagyobb sikere a munkásosztály kitartó­­munkája, alkotó kezdemé­nyezése és önfeláldozása volt — mondotta E. Gierek, majd kitért azokra a feladatokra, amelyeket a LEMP VI. kongresszusa állított az ország elé. Phenjan 1971 a Koreai Munkapárt V. kon­gresszusán lefektetett program való­ra váltásának első éve volt — mondotta Kim Ir Szen, a Koreai NDK Miniszteri Kabinetjének elnö­ke. — „Ragyogó sikereket értünk el a szocializmus építése terén a köz­társaság északi felében, a dél­koreai nép forradalmi harcának tá­mogatásában s a Koreai NDK nem­zetközi szolidaritásának erősítésé­ben a világ valamennyi forradalmi népével“. Újévi üdvözletében Kim Ir Szen megemlítette, hogy 26 év után először találkoztak a Koreai NDK és Dél-Korea Vörös Kereszt Egyesületeinek képviselői. Hangoz­tatta, hogy az egész koreai népet örömmel töltik el ezek a találko­zók, s reméli, hogy a megbeszélé­seken megtalálják az észak és dél közötti sorompók megszüntetésének, az ország békés egyesítésének he­lyes útját. Szófia Todor Zsivkov, Bulgária NK Államtanácsának elnöke újévi üd­vözlő beszédében kiemelte, hogy a szocialista országok, köztük Bulgá­ria számára 1971 gazdag gyü­mölcsöt érlelő esztendő volt minden területen. A nemzetközi helyzettel foglalkozva kiemelte, hogy Európá­ban érezhetően javult a politikai légkör és reális lehetőségek nyíltak az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia egybehívására, majd rámutatott, hogy a népek fel­szabadító harca győzelmesen haladt előre a diadal felé, az 1971-es év eredményei e téren pozitívak, derű­látásra jogosítanak. Budapest Újévi rádió- és televíziós üdvözlő beszédében Losonczi Pál, a Magyar NK Elnöki Tanácsának elnöke átte­kintette az elmúlt év legfontosabb belpolitikai eseményeit, melyeket az MSZMP X. kongresszusa határo­zatainak életbe ültetése határozott meg, és elkészítette az 1971-es nem­zetgazdaságfejlesztési terv teljesíté­séért kifejtett tevékenység mérle­gét. Külpolitikai kérdésekről szólva Losonczi Pál hangsúlyozta, hogy az 1971-es évet a tárgyalások módsze­rének kiterjesztése jellemezte a nemzetközi kapcsolatokban és hogy a szocialista országok erőfeszítése nyomán előrehaladás történt a tar­tós béke és a biztonság meghonosí­tása felé az európai kontinensen. Losonczi Pál kifejezte Magyaror­szág szolidaritását mindazokkal, a­­kik a szabadságért és a független­ségért harcolnak. Prága Az új év alkalmával elmondott beszédében Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke kidomborította, hogy 1971-ben jó munkát végzett az or­szág népe. A nemzetközi helyzetről szólva a Csehszlovák SZK elnöke rámutatott arra, hogy az elmúlt évben széles körű tevékenység folyt az általános béke biztosítása érdekében, bár a helyzet továbbra is bonyolult. A bé­ke és a szocializmus erőinek még soha sem volt olyan szilárd a po­zíciójuk a világon, mint most. Ez előnyös körülményeket teremt az imperializmus erői ellen, a békéért és a haladásért vívott harc tovább­folytatásához. Ebben az évben — mondotta Ludvik Svoboda — köz­vetlen célkitűzésünk nyilvánvaló előrehaladást elérni az európai bé­ke, biztonság és jószomszédi együtt­működés megszilárdítása terén. Berlin Újévi üzenetében Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke megállapí­totta, hogy 1971-ben a Német DK lakosainak élete gazdagabb és szebb lett. Az elért haladás alapja a mun­kásosztály, a szövetkezeti paraszt­ság, az értelmiség, az összes dol­gozók önfeláldozó munkája, tehet­sége és szorgalma. Valamennyien nagy mértékben előmozdították a szocializmus építését. Ezért köszö­netet mondok nekik. „Az 1971-es év jó gazdasági eredményekkel zá­rult, úgyhogy kedvező feltételek közepette rajtolunk 1972-ben“ — mondotta Walter Ulbricht. Nemzetközi kérdésekről szólva értékelte a békés egymás mellett élés területén Európában elért ered­ményeket. „Ezen a téren — mon­dotta — fontos lépést jelentenek a Szovjetunió és a Lengyel NK Né­metország SZK-val kötött­ szerző­dései, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény, az NDK és az NSZK kormányai, úgyszintén az NDK kormánya és Nyugat-Ber­­lin szenátusa között kötött egyez­mények­. A nemzetközi közvélemény követeli a VDK elleni amerikai agresszív akciók azonnali beszüntetését Amerikai veteránok a Biztonsági Tanács összehívását kérik Világszerte folytatódnak a tiltako­zó akciók a Vietnam Demokratikus Köztársaság elleni legutóbbi ameri­kai légitámadások miatt. Számos or­szág kormánya, külügyminisztériu­ma, politikai pártok képviselői nyi­latkozatban bélyegezték meg az Egyesült Államoknak a Vietnam De­mokratikus Köztársaság, e független és szuverén szocialista állam elleni agresszív akcióit. A Vietnam DK elleni újabb ameri­kai bombatámadásokkal kapcsolat­ban nyilatkozatot tett közzé a Szov­jetunió kormánya. A dokumentum rámutat arra, hogy amerikai harci repülőgépek naponta behatolnak Vietnam Demokratikus Köztársaság — szuverén szocialista állam — légiterébe, s barbár bombatáma­dásokat hajtanak végre az ország területe ellen, városokat és falva­kat, kórházakat és iskolákat gép­fegyvereznek. A továbbiakban a nyilatkozat hangsúlyozza : a szovjet kormány rendkívül komolynak és veszélyesnek ítéli meg az Indokínai félszigeten kialakult helyzetet. A Szovjetunió állampolgárai felhábo­rodásukat fejezik ki és határozottan megbélyegzik az amerikai militaris­ták háborús cselekedeteit. A Szovjet­unió — hangsúlyozza a nyilatkozat — teljes mértékben támogatja Viet­nam Demokratikus Köztársaság jo­gos álláspontját, amely VDK külügy­minisztériumának nyilatkozatában jutott kifejezésre. „Országunk, az egész szovjet nép követeli az ame­rikai agresszió azonnali megszünte­tését, az Egyesült Államok és szö­vetségesei csapatainak teljes és fel­tétel nélküli kivonását Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából, az indo­kínai népek azon jogainak tisztelet­ben tartását, hogy saját maguk ren­dezzék belső problémáikat.“ A Szov­jetunió továbbra is megadja a szük­séges támogatást Vietnam Demokra­tikus Köztársaságnak, hogy vissza­verjen minden olyan kísérletet, a­­mely függetlensége és szuverenitása megsértésére irányul — hangsúlyoz­za befejezésül a nyilatkozat. Elítélte a Vietnam DK elleni a­­merikai légitámadásokat a Nagy-Bri­­tanniai Kommunista Párt, az Auszt­riai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Svédországi Baloldali — Kommunista — Párt vezetősége, az Afrikai és Ázsiai Népekkel való Szolidaritás Szervezete. Határozottan megbélyegezte a Vietnam DK elleni agresszív akciókat Kongó Népköz­társaság külügyminisztériumának Brazzavillében közzétett nyilatko­zata. Dél-Vietnam Köztársasága ideigle­nes forradalmi kormányának külügy­minisztériuma a Felszabadulás hír­­ügynökség által közzétett nyilatko­zatában erélyesen elítélte a Vietnam Demokratikus Köztársaság elleni lé­giakciókat. A dokumentum kiemeli, hogy az ideiglenes forradalmi kor­mány teljes egészében támogatja a VDK külügyminisztériumának az 1971. december 29-i nyilatkozatban kifejezésre jutott jogos álláspontját. A nyilatkozat ismételten leszögezi a dél-vietnami lakosság elhatározását, hogy az északon élő honfitársaikkal együtt a végső győzelemig folytat­ják a harcot dél felszabadításáért, észak megvédéséért, a haza békés újraegyesítéséért, azért, hogy Laosz és Kambodzsa testvérnépeivel szo­ros egységben kiűzzék az amerikai agresszorokat Indokínából. Úgyszin­tén nyilatkozatban bélyegezte meg a Vietnam DK elleni legutóbbi ame­rikai provokációkat a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága, a Kambodzsai Ki­rályi Nemzeti Egységkormány, a Laoszi Hazafias Front Központi Bi­zottsága. Ezek az akciók — hangsú­lyozza a Laoszi Hazafias Front KB — ellentétben állnak az Egyesült Államok kormányának a bombatá­madások megszüntetésére vonatko­zó ígéreteivel, sértik Vietnam DK szuverenitását, függetlenségét, terü­leti integritását, s akadályozzák a párizsi négyes Vietnam-értekezlet menetét. Újabb tiltakozásra került sor az Egyesült Államokban is. A vietnami veteránok a háború ellen nevű szer­vezet tagjai, amelyek eddig is több tiltakozó tüntetést és akciót szervez­tek, legutóbb felkeresték a Bizton­sági Tanács soros elnökét, Ismael Byne Taylor­ kamarát, akinek petí­ciót nyújtottak át. Mint a UPI ame­rikai hírügynökség jelenti, az ame­rikai veteránok kérik a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a viet­nami háború kérdésének megvizsgá­lására, s annak érdekében, hogy fel­kérjék az amerikai kormányt: szün­tessen be mindennemű katonai te­vékenységet — beleértve a légitá­madásokat is —, Vietnamban, Laosz­­ban és Kambodzsában. S végül beszámolunk arról, hogy Vietnam DK néphadseregének fő­parancsnoksága a tisztekhez és ka­tonákhoz intézett parancsában rá­mutatott : az Egyesült Államok lé­gierejének legutóbbi támadásait ke­ményen megbüntette Vietnam DK népe és hadserege, elítélte ezeket az akciókat a világ haladó közvélemé­nye is. A vietnami néphadsereg fő­parancsnoksága elrendeli a légi és légelhárító alakulatok tisztjeinek és katonáinak, a reguláris csapatoknak, a milíciának és önvédelmi egy­ségeknek, valamint a biztonsági erőknek, hogy fokozzák éberségüket, harci felkészültségüket, hogy újabb súlyos csapásokat mérjenek az ellen­ségre. Ton Duc Thang, Vietnam DK elnöke üdvözlő levelet intézett a Than Hoa tartományban lévő Ham Rong híd védőinek a 100. amerikai repülőgép lelövése alkalmából. U­­gyancsak itt említjük meg, hogy a VDK külügyminisztériuma bejelen­tette, hogy a december 18—30 között végrehajtott amerikai légitámadások során 24 ellenséges repülőgépet lőt­tek le és hét pilótát fogtak el. Legújabb értesüléseink szerint KHARTUMBAN megbeszélések kezdődtek Gaafar El Numdh­y szudáni elnök és Haile Szelasszie, Etiópia császára között. A két államfő a kétoldalú kapcsola­tok kérdéseiről, valamint az Afrikai Egységszervezet tevékenységével kapcsolatos problémákról tárgyal. A DÉL-VIETNAMI HAZAFIAS ERŐK rakéta­táma­dást intéztek Da Nang amerikai támaszpont ellen. Megsérült három repülőgép, valamint a támaszpont számos berendezése. AZ AL GUMHURIA JELENTÉSE SZERINT Anvar Szadat egyiptomi államfő elnöklete alatt ülést tartott a fegyveres erők legfelsőbb tanácsa. A YA CÍMŰ MADRIDI LAPBAN megjelent hiva­talos adatok szerint Spanyolországban 1971-ben a megélhetés 8,42 százalékkal növekedett. AZ ELMÚLT ÉVBEN Svédországban 335 000 autó­baleset történt, 1006 személy életét vesztette. KESKENYFILMEN KIS BOTRÁNY-KRÓNIKA 1.-A Dég­ügy Tulajdonképpen még meg sem kezdődött Párizsban az oly nagy port felkavart Ga­rantie Fonciére társaság te­lekspekulációs ügynek bírósá­gi tárgyalása és máris új ha­sonló pénzügyi botrány fog­lalkoztatja a francia közvéle­ményt, elsősorban is Párizs pénzügyi köreit. „Párizsban, a jobb negyedekben, nagy az izgalom" — állapítja meg ez­zel az üggyel kapcsolatban a L'Express. A francia sajtó „Dega-ügy“ néven könyvelte el a vizsgá­lat alatt lévő esetet, melyet a fentebb idézett folyóirat 1971 leghomályosabb ügyének nevez. Párizs egyik előkelő negyedében, a XVI. kerület­ben, nagyiparosok, ügyvédek, orvosok, filmrendezők sora várja, hogy kinyúljon értük az igazságszolgáltatás keze. A főszereplő két Dega testvér : Georges és Edouard. Anélkül, hogy felvázolnánk a két testvér teljes közéleti és üzleti pályafutását, a követ­kező elemekre kell utalnunk : Mindketten közel negyed szá­zaddal ezelőtt kezdték el adó- és pénzügyi szakemberi pályafutásukat. Georges, a fiatalabbik bekerült egy mi­nisztériumba, ahol hosszú ideig magasabb beosztásban dolgozott. Egészen addig, míg a minisztériumban az embe­rek nem kezdtek suttogni. Arról suttogtak, hogy Georges Dega gyakran elintézte egyes „nehéz helyzetben" lévők adóügyeit és többek között valami angol céget is emle­gettek. Bár bizonyítékok nem voltak, a miniszter elbocsá­totta a fiatalabb Dega testvért. Ez a legkevésbé sem érintette Georges későb­bi üzleti pályafutását. Sőt, használt neki. Azonnal pénz­ügyi tanácsadó irodát nyitott Párizs egyik előkelő negyedé­ben. Névjegykártyáján és hir­detéseiben nem mulasztotta el feltüntetni, hogy megelő­zően minisztériumi beosztás­ban szolgált. Az iroda felvi­rágzott. Georges Dega taná­csokat osztogatott a kereske­dőknek, nagy forgalmat lebo­nyolító orvosoknak és ügyvé­deknek, nagyiparosoknak , hogyan töltsék ki adóvallo­másaikat, hogyan találják meg a megfelelő utat az adó­törvények labirintusában. Ez a tevékenység Franciaország­ban törvényes mindaddig, míg a „tanácsadó iroda“ tényleg a törvény adta kere­teken belül nyújt jogi segít­séget az adózónak és nem... adócsalásra tanítja őket. Itt lép be az ügybe a másik testvér, Edouard, aki adófel­ügyelő volt és e minőségében ellenőrizte a XVI. kerület adófizetőinek adóbevallá­sát. Előfordult, hogy egyesek „segítségért“ fordultak az inspektorhoz. Ilyen esetben Edouard utasította az illető­ket, hogy „tanácsért" és „se­gítségért“ forduljanak testvé­réhez, Georges-hoz, akinek véletlenül éppen a közelben volt az irodája. A gyümölcsö­ző együttműködés addig tar­tott, míg egy feljelentés alap­ján a francia pénzügyminisz­térium vizsgálatot indított Edouard Dega inspektor el­len. Minthogy aztán a vizs­gálat során feltárt tények alapos gyanúra adtak okot, a pénzügyminisztérium feljelen­tést tett az ügyészségen. Edouard börtönbe került és ott várja sorsának alakulását. Georges azonban még szaba­don van. Jelenleg a hatósá­gok azt vizsgálják, milyen forrásokból növekedett meg rendkívül rövid idő alatt a két testvér vagyona. Franciaországban már hosszabb ideje beszélnek ar­ról, hogy a francia tévében és részben a rádióban is, a rendszeres reklámműsoron kí­vül is hirdetnek egyes áru­cikkeket. Most már nyíltan beszélnek egy újabb botrány­ról, mert a francia tévé és a rádió­­ ellen a parlamentben és a szenátusban is vádak hangzottak el. Csak most tudta meg a közvélemény, hogy a tévében és a rádió­ban már hosszabb ideje mű­ködik egy belső ellenőrző bi­zottság, amelyet Jean Jacques Bresson vezérigazgató neve­zett ki. A vizsgálat eredmé­nyei, amelyekről keveset tud a közvélemény, erősen meg­lepőek. A francia tévében mintegy 80 000 frankba kerül a hirde­tés egy percre a délutáni és ennél jóval többe az esti órákban. Nagy összeg ez és ezért egyes reklámügynöksé­gek, illetve egyes üzemek reklámfőnökei megtalálták az útját-módját, hogyan jussa­nak termékeik reklámozás­hoz, jóval kisebb költséggel. Feltehető, hogy egész bűnszö­vetkezet működik a francia tévében, amelynek tagjai szép tiszteletdíjért vállalják, hogy a reklámadásokon kívül hírt vernek egy-egy termék­nek. „A francia tévében és rádióban módszeresen és tu­dományosan megszervezték a „korrupciót“ — jelentette ki a napokban André Diligent szenátor és hangsúlyozta, hogy nem fog nyugodni, amíg az ügyet nem tisztázzák. Két hónappal ezelőtt egy másik képviselő, Louis Alexis Delmas figyelmeztetett a rá­dió és a tévé költségvetési ja­vaslatáról folytatott vitában, hogy egyre gyakoribb jelen­ség az illegális reklámozás. Közlése akkoriban nem nagy visszhangot keltett, Diligent szenátor felszólalása azonban most valóságos bombaként ha­tott Párizsban és egész Fran­ciaországban. Azóta a nézők és a hallgatók figyelik a mű­sort, hátha ráakadnak vala­milyen illegális reklámra. Persze, fáradozásuk hiába­való, mert a bűnszövetkezet mostanában tartózkodik meg­szokott üzelmeitől. Korábban, azonban, amíg a botrány körvonalai nem bon­takoztak ki, szabadon folytat­ták mesterkedéseiket. Ügyes trükkökkel éltek : a sportköz­vetítés alkalmából a kamera például hosszabban elidőzött egy-egy hirdetőtáblán. Igaz, a tévéműsorokban nehéz elke­rülni, hogy a kamera lencse­ mmmmmmmmmmommmmmmmm if." je „ne fogjon be“ egy-egy hirdetőtáblát, vagy­­ például az autóversenyekről szóló adásban — ne említsék meg, hogy ez vagy az a kocsi mi­lyen gyártmányú. Diligent szenátor azonban nem az ilyen esetekre gondolt. Arra figyelmeztetett, hogy noha a francia tévében és rádióban tilos a szeszes italok hirdeté­se, egyes műsorszámokban mégis szándékosan megemlí­tenek egy-egy itókafajtát, esetleg több ízben is egymás után. •Lehet, hogy a bemondó nincs is tudatában a mester­kedésnek. Kész szöveget kap, amelybe a reklámfőnökök már cinkosaik útján beleszőt­ték a nekik megfelelő szöve­get. Ezekért a szolgálatokért, természetesen, szép pénz jár, bár mégsem akkora összeg, mint amennyibe a rendes reklámozás kerül. Egyes reklámügynökségek állítólag a legalaposabban át­tanulmányozták a rádió és a tévé műsorát, és ennek alapján választották ki cinko­saikat. Diligent szenátor nem említette név szerint egyik reklámügynökséget sem, de sejteni engedte, hogy a Ha­vas ügynökség is élt ezekkel a tiltott módszerekkel. A sze­nátor megkapta a kormány­tól és a tévé­igazgatóságtól a belső ellenőrzés adatait, tehát nem légből kapott tényeket közölt. Bejelentette, hogy mi­után a szóban forgó bizottság befejezi a vizsgálatot, kérni fogja egy szenátusi bizottság megalakítását az ügy alapos kivizsgálására.­­- A Dega-bomba szilánkjai azokra is kiterjed, akik gyá­­r­ sok más üzletembert is eltü­­mölcsözően felhasználták a­­ láttuk. A vizsgálat ugyanis Dega-testvérek tanácsait. V- 2.-Korrupció a tévében 1972. JANUÁR 4., KEDD Neve szimbólum: Libertad Kuba népe január elsején emlékezett meg az ország felszabadulásának 13. évfordulójáról A Kubáról szóló riportok gyakran kezdődnek Havanna sajátos vonásai­nak vázolásával. Nem a kényelem, nem a tollforgatót hatalmába kerítő megszokás teszi. Havanna szépsége megragad, lenyűgöz, hatalmába kerül abban a pillanatban, ahogy kilépünk a José Marti repülőtérről. A merész fantáziáról árulkodó építészeti össz­képnek megvan az az előnye, hogy a tervezők fantáziája a természettől bő­ven megáldott tájba illesztette bele. Elnézegettem a kubai fővárost a Habana Libre hotel teraszáról: az volt a benyomásom, hogy a falak fehérje egybeolvad a fák zöldjével és a ten­ger kékjével, s azon tűnődtem, hogy a verőfényben fürdő város milyen szép ötvözete az egzotikumnak és a finom eleganciájú korszerűségnek. Havanna persze nem csupán a kifinomult ízlés­sel épült kerületek városa. Ám a vá­rosközponttól távolabb fekvő negye­deknek is megvan a maguk sajátos varázsa, amelyet talán nem is kizáró­lag a pálmafák óriáslegyezőként szét­terülő koronája s az a fantasztikus lény ad meg, amelyet oly sok híres festő próbált visszaadni a vásznon. Havanna mosolygós város, Havanna a nap minden órájában vidám. Ottjár­­tamkor, egyik nap, közvetlen ebéd után hirtelen elborult az addig ragyo­góan tiszta égbolt. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy, legfeljebb két percen belül ítéletidő kerekedett : úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. Gépkocsink nehezen haladt. A sötét­­színű párafüggönyön alig-alig hatolt át a tekintet. Az ég csatornáiból pe­dig szakadatlanul zúdult az eső. Az autó nehezen ,,evezett" a víziúttá vál­tozott bulváron. A járókelők szemmel láthatóan nem zavartatták magukat. Az autóbuszmegállókba húzódva, a legnagyobb lelkinyugalommal tekin­gettek az égre. Egyszer aztán az eső elállt, s amilyen hirtelen beborult, éppoly hirtelen ki is derült. A felhők szétszakadoztak, eltűntek, s felszállt a sűrű párafüggöny is. A fehér falak, az óriástörzsű fák ugyanazt a pihentető derűt, ugyanazt az örök frisseséget árasztották. Igaza volt Kolumbusz Kristófnak, amikor a karib-tengeri szi­getet meglátva, állítólag így kiáltott fel : ,,A legszebb táj, amit emberszem valaha látott !" A forradalom előtti Kuba egyetlen óriási cukornád-ültetvény volt, s ugyan­olyan óriási üdülőhely, ahol amerikai milliárdosok és milliomosok igyekeztek „kipihenni" a Wall Street mozgalmas életének fáradalmait. A New York-i tőzsdei árfolyamok hullámzásától ki­merült úriemberek itt, a Karib-tenger gyöngyének nevezett szigeten, e földi paradicsomban kerestek nyugalmat. Az természetesen nem zavarta őket, hogy 665 000 kubai, vagyis az ország munkaképes lakosságának egyharma­­da munka nélkül tengődött, mint ahogy azzal sem törődtek, hogy a la­kosság 35 százaléka írástudatlan. - Nálunk, Criemében, a lakosság az elmaradottság, az írástudatlanság, a munkanélküliség áldozata volt... Egy fiatalember meséli ezt, nem túl magas, de jókötésű, látszik, hogy a munka iskolájában nevelkedett. Nevét feljegyeztem noteszembe : Manuel Villamar Cusido, a kommunista Hiú­ság Oriente tartományi szervezetének egyik vezetője. Hallgatom elbeszélését Kubának erről a vidékéről, ahol há­rommillió ember él. Oriente voltaképpen hatalmas lati­fundium volt. Gazdái távol éltek az ültetvényektől, amelyeken az „édes arany" vagy a hódító illatú kávé ter­mett. Egy részük New Yorkban élt, a másik Havannában, Miramarban, a kubai előkelőség városnegyedében, ahol minden villa a maga nemében egyedülálló ékszer. Sok volt az olyan ültetvény Oriente tartományban, amely körül nem alakult ki állandó jellegű emberi település. A munkanélküliség űzte, hajtotta az embereket, örök ván­dorbotra juttatva őket. Az ültetvénye­seknek nem volt szükségük állandó stabil munkaerőre, ezért nem is na­gyon bátorították a munkáskéz meg­települését az ültetvények körül. Csak „zal­a" idején alkalmaztak idénymun­kásokat­­ az ország útjait rovó mun­kanélküliekből. A nádaratás végezté­vel elbocsátották őket... Napjainkban nemcsak hogy ezer meg ezer hektáron létesítenek új cu­kornád-ültetvényeket Oriente tarto­mányban (Fidel Castro szerint a kubai gazdaságban az elkövetkező években is a cukoripar fog az első helyen áll­ni), hanem új falvak is épülnek, fő­ként az ültetvények tőszomszédságá­ban. így mindig kéznél vannak a „zaf­­ra" idején nélkülözhetetlen emberek, akik évről évre megvívják a Kuba szá­mára létfontosságú cukorcsatát (a cu­kor az ország devizabevételének 85 százalékát hozza). Orientében, a rit­kán lakott vidékeken pillanatnyilag tíz falu van épülőben. Kubának ez a tartománya adja a cukortermés 27-29 százalékát és a ká­vétermés 80 százalékát. A mező­gazda­ság azonban elindult a diverszifikálás útján, s ebben a folyamatban a fő hangsúlyt az állattenyésztésre helyezik. A A fiatalság vállalta, hogy 200 zootech­­nikai épületet hoz tető alá. Ezzel pár­huzamosan ipari jelleget kap a tarto­mány gazdasága, s a létrehozott vál­­lalatok egy része a mezőgazdaságot látja el gépekkel. Oriente egyben a kubai nikkelt is jelenti. Jelentős lelő­helyei a legszámottevőbbek között vannak világviszonylatban. A vidék két nikkelüzeme állandóan növeli a ter­melést. Orientében van a Sierra Maestro, az a hegység, ahol Fidel és elvtársai a forradalom diadalra juttatásáért harcoltak. A Sierra Maestro a hősies­ség, a szabadság ügye iránti odaadás szimbólumává vált. Neve azoknak az emlékét idézi, akik fegyverrel a kéz­ben életüket áldozták azért, hogy a karib-tengeri szigeten új élet szüles­sék. Napjainkban a legendás Sierra Maestrába eljutott a villamosság. Az átfogó villamosítási program gyakor­latba ültetői a hegycsúcsokra is elhoz­ták az öröm lényeit. A villamosítás nyomban a forradalom után megkez­dődött. 1966-ban ontani kezdte az áramot a Santiago de Cuba-i Rente hőerőmű első áramfejlesztő csoportja, az azt követő években pedig 80 mik­­roerőmű épült. Az áramvezetékek ösz­­szesen több mint ezer kilométert tesz­nek ki. . . .Az egyik Havanna környéki isko­lában, azoknak az iskoláknak egyiké­ben, ahol a diákok tanulnak és dol­goznak is, ahol a termelőmunka köte­lező tantárgy, megismerkedtem egy kislánnyal, a közösség egyik éltanuló­jával. Bájos néger­ arcán állandó mo­soly ült. Megkérdeztem a nevét : Li­bertad Rodriguez s amint bejegyez­tem noteszembe, azon tűnődtem, hogy szülei bizonyára jelképnek szánták ne­vét. Valóban, Kuba szabadsága kiví­vásának évében született, erre emlé­keztet a név : Libertad - Szabadság. Valahányszor Kubáról írok, eszembe jut Libertad. Ennek a gyermeknek a nevében benne sűrítődik minden re­ménysége egy népnek, amely megküz­dött szabadságáért, a kivívott diadal után pedig elszántan védelmezi forra­dalma, az egész nyugati féltekét poli­tikailag és társadalmilag megrázkód­tató kubai forradalom gyümölcseit. M. Ramuro Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4(11)80

Next