Előre, 1972. április (26. évfolyam, 7589-7614. szám)
1972-04-01 / 7589. szám
Az 5. oldalon: SZAKSZERŰ GYEPGAZDÁLKODÁST • Kolozs megye: Következzék a folytatás • Hargita megye: Tevékeny részvételt a legelőtakarításban is EGY ÉVNEGYED TANULSÁGAI SPORT • Jégkorong VB B-csoport Vihar előtti szélcsend? A 7. oldalon: LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK KÖZÉLETI HÍREK A 8. oldalon: NEMZETKÖZI ÉLET Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7589. sz. 8 oldalára 30 báni ------- 1972. április 1., szombat NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA SZUDÁN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő Gaafar Mohammed Numeiry vezérőrnagy, Szudán Demokratikus Köztársaság elnöke meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Khartumba érkezett. Dar Es Salaam-ból Khartumba jövet az elnöki repülőgép átrepült Kenya és Etiópia felett. A fennálló jó kapcsolatok jegyében a román államfő a repülőgépről táviratban üdvözölte a két ország vezetőit. A csaknem ötórás út alatt a repülőgép változatos tájak felett szállt át — végeláthatatlan dzsungelek, tengernyi kiterjedésű síkságok, szavannák, sivatagos vidékek váltogatják egymást. Tanzániából utolsó élményként az örök hó fedte Kilimandzsáró képét visszük magunkkal. A csaknem 6000 méter magas csúcs körül a repülőgép széles kört ír le. A Kenya hegyvonulata következik; vele egy vonalban ismét „átlépjük“ az egyenlítőt. Ettől 15 szélességi fokra északra van célpontunk, Khartum — Szudán fővárosa. Szudán az afrikai földrész legnagyobb országa, területe az egész európai földrész egy negyedének felel meg. Nagy természeti kincsekkel rendelkező ország, s e kincsek ma az ősrégi civilizációval rendelkező nép tulajdonában vannak. Az ország 16 éve független köztársaság. Az arab mézgát adó erdőségei fedezik a világ gumiarábikum-fogyasztásának csaknem 85 százalékát, a sziklás hegyek mélyükben aranyat, vasércet, magnéziumot, és más ásványi kincseket rejtenek a beláthatatlan alföldek adják a világ összgyapottermésének 30 százalékát. E kincseket évtizedeken át fosztogatták a gyarmattartók. A szudáni nép, felszabadulása után nyomban hozzálátott az idegen elnyomás és kizsákmányolás következményeinek felszámolásához. Haladásra és jobb életre törekedve ma nagyszabású építőmunkát végez, hogy megszüntesse a gazdasági elmaradottságot s az ország jóléte érdekében hasznosítsa a természeti erőforrásokat. Egy olyan ország felé utazunk, amely iránt a román nép mindig rokonszenvet és szolidaritást tanúsított. Akkor is, amikor az idegen uralom ellen, függetlenségéért harcolt és most is, amikor a gyarmati múlt káros következményeit felszámolva küzd az ország gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedéséért. Ezen az alapon jöttek létre a kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten, a belügyekbe való be nem avatkozáson és a teljes egyenlőségen nyugvó, mindkét nép érdekeit szolgáló kapcsolatok. A román államfő látogatása új, széles távlatokat nyit e kapcsolatok előtt. Természetszerűen ered ez a szocialista Románia politikájából, amelynek egyik vonatkozása a szolidaritás erősítése a fiatal államokkal, politikai, gazdasági és szociális fejlődésük, a nemzeti függetlenség megszilárdítását célzó harcok aktív támogatása. Március 30. új fejezet kezdetét jelenti e tekintetben a román-szudáni kapcsolatok terén. Ezen a napon találkozott először Nicolae Ceausescu, Románia Államtanácsának elnöke és a szudáni államfő, Gaafar Mohammed Numeiry vezérőrnagy. Ez az esemény ismét azt bizonyítja, milyen fontos szerepük van az államfők látogatásainak és közvetlen kontaktusainak a jóviszony megteremtésében, a nemzetközi együttműködés és enyhülés létrehozásában. A khartumi találkozót már a megérkezés pillanatától a baráti szívélyesség jellemezte, amellyel a szudáni elnök a román államfőt üdvözölte. A repülőgépből kilépve, Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke melegen kezet szorít Gaafar Mohammed Numeiryvel, Szudán Demokratikus Köztársaság vezetőjével. A szudáni államfő és felesége, Ruszein Nuneiry hasonlóképpen szívélyesen köszönti Elena Ceausescu elvtársnőt. A román állam vezetője bemutatja a következő elvtársakat: Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu külügyminiszter, Bujor Almásán bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter, valamint az afrikai utazáson kíséretében levő többi hivatalos személyt. A vendégek fogadására megjelentek még Abubakr Avvadallah, a köztársaság első alelnöke, Maamud Awad-Abu Zeid, a Szudáni Szocialista Unió főtitkára, a Szudáni Szocialista Unió Politbürójának és a kormánynak több tagja, Khartum tartomány kormányzója, hogy kifejezzék tiszteletüket országunk követei előtt. A vendégek tiszteletére díszküldöttséget létesítettek, amelyben részt vesz Oszmán Abu Al- Gaszim, a Szudáni Szocialista Unió Politbürójának tagja, Manszur Khaled külügyminiszter, Ahmed Abdel Rahman al-Akib, ipar- és bányaügyi miniszter, Ibrahim Moneim Manszur gazdaságügyi miniszter. Jelen vannak a Khartumban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A katonai tiszteletadás ünnepi légkörben folyik le, a repülőteret román és szudáni zászlók díszítik. Elhangzik a szocialista Románia és (Folytatása a 3. oldalon) VACSORA NICOLAE CEAUSESCUNAK, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKÉNEK TISZTELETÉRE A román államfő szudáni látogatása alkalmából Gaafar Numeiry elnök és Euszein Numeiry asszony csütörtökön este vacsorát adott Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő tiszteletére. Elhangzott a két ország állami himnusza. A szívélyes légkörben lefolyt vacsorán részt vettek : Ion Pafan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu külügyminiszter, Bujor Almában bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter és a román államfőt afrikai útján elkísérő többi hivatalos személyiség. Szudáni részről részt vettek : Abubakr Awadallah, a köztársaság első alelnöke, Maamud Awad Abu Zeid, a Szudáni Szocialista Unió főtitkára, Oszmán Abu Al Gaszim, az SZSZU Politbürójának tagja, Manszur Khaled külügyminiszter, Ahmed Abdel Rahman Al Akib, ipar- és bányaügyi miniszter, Ibrahim Moneim Manszur gazdaságügyi miniszter. A vacsorán pohárköszöntőt mondott Gaafar Numeiry elnök és Nicolae Ceausescu elnök. Kitüntetési ünnepség A Nép Palotájában csütörtökön este ünnepélyes külsőségek között került sor Szudán Demokratikus Köztársaság és Románia Szocialista Köztársaság egyes magas kitüntetéseinek átnyújtására. Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének „a két ország baráti kapcsolatai fejlesztéséhez való hozzájárulásáért és az e kapcsolatokat továbbfejlesztő látogatás jelentőségének kidomborításáért“ átnyújtották Szudán Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitüntetését, a Becsületrend szalagrendjét. Ugyanakkor Elena Ceausescu elvtársnőnek átnyújtották a Szudáni Érdemrend I. fokozatát. Szudáni érdemrendekkel tüntették ki a román államfő kíséretében levő hivatalos román személyeket. A Szudán és Románia közötti kapcsolatok fejlődésének előmozdításához való.. hozzájárulásért Gaafar Mohammed Numeiry elnöknek átnyújtották a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend I. fokozatát. Ugyanakkor Euszein Numeiry asszonyt a 23 August érdemrend I. fokozatával tüntették ki. Ugyanebből az alkalomból magas román kitüntetéseket adományoztak a szudáni politikai élet több személyiségének. ★ A kitüntetési ünnepséget megelőzően Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke találkozott Gaafar Mohammed Numeiry elnökkel. TEADÉLUTÁN ELENA CEAUSESCU ■» ELVTÁRSI® TISZTELETÉRE Buszein Numeiry asszony csütörtökön rezidenciáján teadélutánt rendezett Elena Ceausescu elvtársnő tiszteletére. Ott volt Nefisza Ahmed El Amin, ifjúságügyi miniszterhelyettes, a Szudáni Nőszövetség elnöke. Fatma Abdel Mahmud, a Szudáni Nőszövetség Központi Bizottságának tagja, más vezetőségi tagok, kormánytagok feleségei, Khartumban akkreditált diplomaták feleségei. A teadélután szívélyes légkörben folyt le. A HALADÓ HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, MŰVELŐDÉSI-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG A MAGYAR NEMZETISÉGŰ LAKOSSÁG SORAIBAN Az ideológiai tevékenységben, a szocialista tudat alakításában, fejlesztésében rendkívül fontos szerepet tölt be a kulturális-nevelő munka, a műkedvelő művészeti mozgalom. A Román Kommunista Párt X. kongresszusán a Központi Bizottság múlt év novemberi plenárisán hangsúlyozták, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének korszakában hatalmas jelentősége van az ismeretek szüntelen gazdagításának, annak, hogy hazánkban minden dolgozó ember — nemzetiségre való tekintet nélkül — elsajátítsa a műveltség, a román nép és az együttélő nemzetiségek hagyományainak minden értékét. A műveltség növekedése és virágzása a magasabb rendű körülmények között, a júliusi Tézisek szellemében, objektív szükségszerűséggé vált, s egyben az összes pártszerveknek és -szervezeteknek és mindazoknak a nevelési tényezőknek központi célkitűzésévé, melyek arrahivatottak, hogy egységesen min-ÍRTA CONSTANTIN STANCA, az RKP Kovászna megyei bizottságának titkára karkodjanak a párt programjának megvalósításáért, az emberi személyiség kiteljesítéséért, a társadalmi élet összes területein teljes értékű egyéniség fejlesztéséért. Az a társadalmi-gazdasági fellendülés, mely Kovászna megyében, hazánknak ebben a román és magyar dolgozók által lakott, festői szépségű részén végbemegy, ékesszólóan bizonyítja pártunknak a teljes jogegyenlőségre alapozott marxista-leninista politikájának helyességét; minden eredményünk a tömegek alkotókészségeinek, kezdeményezésének értékesítéséből, ösztönzéséből születik. Azok a ragyogó sikerek, amelyekről ezekben a napokban — amikor megyénk betölti negyedik évét — beszámolhatunk, az RKP Országos Konferenciája 1967 őszén hozott határozatainak célszerűségét igazolják. A Kovászna megye magyar lakosságának soraiban a nemzetiség anyanyelvén végzett politikai, nevelési, közművelődési, műkedvelő-művészeti tevékenység hazánk tömegkultúrájának szerves része. A megyei pártbizottság a megye megalakulásának kezdetétől különös figyelmet fordított a közművelés-nevelés kérdéseire, úgy értelmezte ezt a munkát, mmint nagyfontosságú részét azoknak a feladatoknak, melyeknek megoldását a párt vezetősége, a megye dolgozói elé tűzte. Ebben az időszakban a pártszervek és -szervezetek, az állami és társadalmi szervek és szervezetek, a kulturális-művészeti intézmények a művelődés fellendítésére, tartalmi javítására, gazdagítására törekedtek, a művelődés anyagi alapjának megteremtésére az időszerű lehetőségek és követelmények színvonalán. Kiemelkedően járult hozzá a politikai-ideológiai munka kibontakozásához a magyar nemzetiségű dolgozók megyei tanácsa, mely a pártpolitika szellemében szüntelen mozgósított a román dolgozók és a magyar nemzetiséghez tartozó dolgozó emberek barátságának és testvériségének további elmélyítésére, közvetlen segítséget nyújtott a nevelési-művelődési intézményeknek a magyar nyelvű népműveltség fejlesztésében, a megye haladó hagyományainak értékesítésében. A közművelődés tárgykörében kidolgozott munkatervek minden esetben felölelték a konkrét közvetlen és a perspektívába helyezett akciókat, sajátos formákat és eszközöket határoztak meg annak érdekében, hogy a tömegek elsajátítsák a párt általános, tudományos, marxista- leninista politikáját, mozgósították a dolgozókat a megye feladatainak sikeres megvalósítására. A művelődési házakban és otthonokban, a klubokban, az összes művelődési intézményekben megjavították a politikai, kulturális és tudományos ismeretek terjesztését, propagandáját, a tanfolyamok és előadások, szimpozionok, versenyek, konzultációk gyakorlatának kiterjesztésével, a tudományos brigádok aktivizálásával, a könyvterjesztéssel. Ennek eredményeként a közművelődés, a műkedvelő-művészeti mozgalom , mind a tartalom, az eszmei gazdagság, mind a kifejezés színvonalának szempontjából impozáns fejlődésnek indult. A tudományos ismeretek terjesztésében, a dolgozók felkészítésében fontos helyet foglalnak el a megye számos falvában — például Csernátonban, Uzonban, Zabolán — tavaly létesített népi egyetemek, továbbá az a 34 tudományos brigád, mely (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke interjút adott Hamdy Fuad egyiptomi újságírónak, az Al-Ahram munkatársának Mint már jelentettük, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Hamdy Fuad egyiptomi újságírót, az Al-Ahram munkatársát, és interjút adott neki. KÉRDÉS : Egy Romániáról szóló könyvben olvastam, hogy népeink már az ősrégi időkben ismerték egymást, hogy az egyiptomi hajók egészen a mai Constantáig jutottak s hogy e tájakon Osiris és Isis egyiptomi istenségek is ismertek voltak. VÁLASZ : Igen, valóban népeink ősidők óta kapcsolatban állnak egymással. S ha már az istenek is ismerték egymást, mi, emberek, népeink vezetői, miért ne találkozhatnánk ? Meggyőződésem, hogy az ilyen találkozók erősítik a barátságot és a nemzetközi együttműködést. KÉRDÉS : Nagyon örvendek, elnök úr, hogy ön hazámba és más arab és afrikai országokba is ellátogat, s tudom, hogy mindenütt szívesen látják. Véleménye szerint miben áll e látogatás jelentősége, mennyiben fontos az afrikai földrész számára, amely ma a gyengén fejlettség bonyolult problémáival küzd ? VÁLASZ : Mindenekelőtt megelégedésemnek kívánok hangot adni hogy Anwar Szadat elnök szívélyes meghívására rövidesen alkalmam nyílik látogatást tenni Egyiptom Arab Köztársaságban, abban az országban, amellyel Romániának régi és hagyományos kapcsolatai vannak , látogatást tettem más afrikai országokban is. A látogatás az illető országokkal fennálló baráti és együttműködési kapcsolatok egyik megnyilvánulása, annak a szolidaritásnak a megnyilvánulása, amellyel a román,nép viseltetik a nemzeti függetlenségüket kivívott s a szabad és önálló fejlődés útjára lépett népek iránt. Természetesen, a látogatás, amelyet ezekben az országokban tettem, alkalmat nyújtott arra, hogy újabb lehetőségeket tárjunk fel jó kapcsolataink erősítésére gazdasági, politikai, műszaki-tudományos és kulturális téren ; ugyanakkor ez jelentős tényezője annak, hogy még inkább fokozódjék népeink szolidaritása az elnyomás és a diktátum imperialista politikája, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott harcban. Románia véleménye szerint az afrikai kontinens fiatal államai előtt és általában a függetlenségüket nemrég kivívott országok (Folytatása a 3. oldalon) ROMAN-TANZÁNIAI KÖZÖS NYILATKOZAT Csütörtökön reggel a tanzániai elnöki palotában Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Julius K. Nyerere, Tanzánia Egyesült Köztársaság elnöke aláírta a tanzániai látogatás záródokumentumát, a látogatás eredményeit tükröző közös nyilatkozatot. Az aláírás után a két elnök, a jelenlevők tapsa közepette, melegen kezet szorított, megölelte egymást. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Elena Ceausescu asszonnyal együtt, Mwalimu Julius Kambarage Nyerere, Tanzánia Egyesült Köztársaság elnöke meghívására 1972. március 27 és 30 között hivatalos párt- és állami látogatást tett Tanzánia Egyesült Köztársaságban. A látogatás idején a magas rangú vendégek megtekintették a Manyara tavat, a Ngoro-Ngoro krátert, a Dar Es Salaam-i Egyetemet, a Barátság textilgyárat, a nemzeti múzeumot és a főváros környékét. Nicolae Ceausescu elnök, Elena Ceausescu asszony és a kíséretükben levő személyiségek mindenütt meleg fogadtatásban részesültek, jelképeként annak a tiszteletnek és barátságnak, amelyet a tanzániai nép a román nép iránt táplál, kifejezéseként annak az óhajnak, hogy a két ország közötti kooperációt magasabb fokra emeljék. Románia Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke tolmácsolta Tanzánia Egyesült Köztársaság fővárosa, Dar Es Salaam lakosságának, az egész tanzániai népnek a román nép meleg üdvözletét. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Mwalimu Julius K. Nyererével, Tanzánia Egyesült Köztársaság elnökével, s e megbeszéléseken részt vettek. — román részről: Ion Pafan, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Bujor Almasan, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter, Ion Drinceanu, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Tanzánia Egyesült Köztársaságban, Gheorghe Oprea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, az Államtanács elnökének tanácsosa, Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága külügyi osztálya vezetőjének első helyettese, Constantin Mitea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, az Államtanács elnökének tanácsosa, Vasile Rautu külkereskedelmi miniszterhelyettes, Florian Stoica, a Külkereskedelmi Minisztérium helyettes vezérigazgatója és Valeriu Tudor külügyminisztériumi tanácsos. — tanzániai részről: R. M. Kawawa, Tanzánia Egyesült Köztársaság miniszterelnöke és második alelnöke, A. Jawai, kereskedelem és iparügyi miniszter, Aboud Jumbe, az első alelnök kabinetjének államminisztere, W. Chagula, gazdasági és tervezésügyi miniszter, I. Elinawinga, vízügyi és energiaipari miniszter, Thabit Kombo, a kereskedelem és az ipar elnöke, az Afro-Shirazi Párt (Zanzibár) főtitkára, J. Malecela, külügyminiszter, C. D. Msuja pénzügyminiszter, D. A. Nkembo, az elnöki kabinet főtitkára, A. B. Nyakyi külügyminisztériumi főtitkár, H. Mbita, a TANÚ párt országos ügyvezető titkára, D. Mioka, a Külügyminisztérium nagyköveti rangú főtisztviselője. A két elnök szívélyes, baráti légkörben és egyetértésben lefolytatott megbeszélései során tájékoztatta egymást a két ország gazdasági és társadalmi fejlesztéséről, áttekintette a román-tanzániai kapcsolatok stádiumát és perspektíváit és eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. A román fél nagyra értékelte azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a tanzániai nép a kormány és a TANÚ párt vezetésével elért arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy javítsa az összes állampolgárok gazdasági, kulturális és társadalmi körülményeit a szocializmus útján saját erejére támaszkodva, valamint el nem kötelezettségi politikáját és azt éjt támogatást, ame(Folytatása a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN: MŰSORKALAUZ (6. oldal) HATÁRKŐ ROMÁNIA ÉS TANZÁNIA KAPCSOLATAIBAN A Földközi-tenger északnyugati partvidékén kezdődött, majd az afrikai kontinens középső és délkeleti részén folytatódott utazás során a hét első felében Nicolae Ceausescu elvtárs négynapos látogatást tett Kelet-Afrika legnagyobb államában, a Tanzánia Egyesült Köztársaságban. Dar Es Salaam — magyarul : a Béke Kikötője —, a vendéglátó ország fővárosa, pártunk és államunk vezetőjének a fekete kontinens nyolc országát felölelő körútja hatodik állomása volt. Akárcsak, a többi afrikai országban tett látogatások alkalmával, a román vendégeket Tanzániában is mindenhol meleg vendégszeretettel és rokonszenvvel fogadták. Jelképe volt ez annak a barátságnak és tiszteletnek, amelyet a tanzániai nép táplál a román nép és vezetője iránt, országunk következetes, aktív békepolitikája iránt. Kifejezése volt egyúttal annak az óhajnak, hogy fejlesszék és magasabb fokra emeljék a két ország közötti kapcsolatokat. Hangot adva ezeknek a gondolatoknak, a vendéglátó ország vezetője, Julius K. Nyerere elnök a hétfő esti vacsorán a következőket mondotta : „Az Ön látogatásának két fő célja van. Elsősorban lehetőséget nyújt Tanzánia népének, hogy kifejezze meleg tiszteletét és csodálatát egy másik nép iránt, amely maga is a szocializmus fejlesztésének szenteli erejét, a nemzeti szabadság és a nemzetközi kooperáció körülményei között. Ugyanakkor alkalmat nyújt a két félnek, hogy eszmecserét folytasson és kölcsönösen tanuljon egymástól, hogy bővítse együttműködését gazdasági, szociális és kulturális téren, ahol ez kölcsönös előnyökkel járhat.“ Ugyanitt mondott pohárköszöntőjében Nicolae Ceausescu elvtárs így értékelte a látogatás jelentőségét, a két ország kapcsolatainak jelenlegi stádiumát: „Románia és Tanzánia kapcsolatai az utóbbi időben valóban sokat fejlődtek. Véleményem szerint azonban még csak a kezdetkezdetén tartunk. Lényegében, hogy úgy mondjam, azért jöttünk, hogy közösen tárjuk fel azokat az utakat, amelyeken sokkal gyorsabb haladást érhetünk el a román-tanzániai együttműködésben és kooperációban... Véleményünk szerint reális lehetőségek vannak ahhoz, hogy Románia és Tanzánia az eddiginél sokkal szélesebb körű kapcsolatokat építsen ki egymással , s ami bennünket illet, biztosíthatom Önöket, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy néhány év alatt gyökeres változás álljon , be kapcsolataink fejlődésében.“ Különleges jelentőséget tulajdonít a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további elmélyítésének a látogatásról kiadott közös nyilatkozat is, amelyet mai lapszámunkban közlünk. Mint e dokumentumból kiderül, a két fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy a két ország kapcsolatai a kölcsönös előnyök alapján szüntelenül fejlődnek és erősödnek, s kifejezték a közös óhajt a kereskedelmi cserék, a gazdasági és műszaki kooperáció bővítésére. A jövőben kooperációs akciókra kerül sor főként a bányászat, a könnyűipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőanyagok, valamint a műszaki segélynyújtás és káderképzés terén. Az egyre nagyobb méretekben kibontakozó román-tanzániai eredményes együttműködés vegyestársaságok létesítése révén a kooperáció újabb formáival bővül. A látogatással egyidőben került sor a román-tanzániai vegyes kormánybizottság ülésszakára, amelyen megvitatták a gazdasági és műszaki együttműködés időszerű kérdéseit és megszilárdításának módozatait. Várdai Ferenc (Folytatása a 2. oldalon)