Előre, 1972. augusztus (26. évfolyam, 7693-7718. szám)
1972-08-01 / 7693. szám
1972. AUGUSZTUS 1., KEDD tése egyazon funkció és szakképzettség keretében egy alapszint és három fizetési fok szerint differenciálódik ; e személyzeti kategória fizetésének megállapításánál alkalmazzák a munkások bérezésére vonatkozó összes szabályozásokat. 20. szakasz. — A, munkások díjszabás szerinti fizetését és a bérezési fokok szerinti fizetés megadására vonatkozó szabályokat a törvény mellékletei tartalmazzák.*) C. A műszaki-gazdasági és más kivitelező szakszemélyzet díjszabás szerinti fizetése 21. szakasz. — A műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzet díjszabás szerinti fizetését funkciók szerint és a törvény által előírt esetekben szakmai fokok szerint is megállapítják. Minden egyes tisztség számára a tarifáris fizetéseket egy alapszint és hat fokozat szerint állapítják meg. 22. szakasz. — (1) A vállalatok műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzetének tarifáris fizetése hét ágazatcsoport szerint differenciálódik, figyelembe véve a munkaerő bevonását a nemzetgazdasági ágazatok, alágazatok és tevékenységek fontossági sorrendje szerint, az állam gazdasági-szociális politikájának megfelelően a társadalom jelenlegi fejlődési szakaszában. (2) E személyzet átlagos tarifáris fizetését, alapszinten ágazatcsoportok szerint, a következőképpen rangsorolják : , (3) A két csoport reprezentatív ágazatai, alágazatai és tevékenységei a következők: I. Csoport — Bányaipar: föld alatti szénás érckitermelő egységek, amelyek a munkásoknál az A fizetési szintet alkalmazzák. II. Csoport — Fémipar és színesfém-ipar. — Geológiai fúrás, kutatás és feltárás. — Bányaipar: föld alatti szén- és érckitermelő egységek, amelyek a munkásoknál B vagy C fizetési szintet alkalmaznak. III. Csoport — Gépipar: olyan egységek, amelyek a munkásoknál A vagy A fizetési szintet alkalmaznak. — Villamos- és hőenergia-ipar :olyan egységek, amelyek a munkásoknál A fizetési szintet alkalmaznak. — Építés-szerelés: különleges fokú és I. fokú trösztök és vállalatok. — Vasúti szállítás. — Légi szállítás. IV. Csoport — Vegyipar: vegyi és petrokémiai kombinátok, valamint más fontos vegyipari egységek. — Kőolaj- és földgázipar: kitermelő telepek és finomítók. — Mezőgazdaság: állami mezőgazdasági vállalatok, mezőgépészeti egységek és más fontos egységek. — Építőanyag-ipar: cementgyártó vállalatok, fémből, valamint vas- és autoklavizált betonból készített elemek. — Fafeldolgozó ipar: nagy fakitermelő és -feldolgozó kombinátok. — Vízi szállítás. V. Csoport — Könnyűipar: cserző, üveg- és finomkerámia-ipari egységek, különleges műszaki színvonalú nagy és komplex textil- és konfekcióipari egységek, fém- és villamos fogyasztási cikkeket gyártó egységek. — Gépkocsi-szállítás. — Erdőkitermelés. — Élelmiszeripar: nagy és komplex étolajgyárak, cukorgyárak, haltenyésztő vállalatok. — Községgazdálkodás: földgázelosztás, vízművek és távfűtési erőművek. *) A törvény összes mellékleteit a törvénytervezet szövegének véglegesítése után teszik közzé. — Áruforgalom: kiskereskedelmi, közétkeztetési és szállodai nagyvállalatok. VII. Csoport — Épitőanyag-ipar: kavics- és kőbányák. — Helyiipar: helyi sajátosságú tevékenységet végző egységek. (2) a fővállalati műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzet díjszabás szerinti fizetése minden ágazati csoportban egy díjszabási osztállyal magasabb, mint a vállalatok megfelelő funkcióinak a fizetése, kivéve az I. csoportba tartozókét, akiknek a fizetése azonos. (3) A fővállalatokban használhatják a főmérnök I és főmérnök II (közgazdász, vegyész,, fizikus és más hasonlók) funkciókat is. E funkciók díjszabás szerinti fizetése a fővállalatok szervezési fokától függően differenciálódik. A főmérnök I. (közgazdász, vegyész, fizikus stb) állások száma legfeljebb 4 százalékát, a főmérnök II (közgazdász, vegyész, fizikus stb.) állások száma legfeljebb 6 százalékát teheti ki a fővállalat keretében főiskolai végzettséget igénylő állásoknak. Minden fővállalatnál legfeljebb 10 főmérnöki I és II (közgazdász, vegyész, fizikus stb.) állás létezhet összesen. 24. szakasz. — (1) A mesterek díjszabás szerinti fizetését a termelésbeli felelősségük és szerepük szerint állapítják meg oly módon, hogy magasabb tarifáris fizetést biztosítsanak számukra, mint amilyen a vezetésük alatt dolgozó, legmagasabb díjszabási kategóriába besorolt munkásoké. (2) A mesterek és főmesterek díjszabás szerinti fizetését ágazatonként, alágazatonként és tevékenységenként differenciálják, a nekik alárendelt munkások tarifáris fizetésével összhangban, az alábbi rangsorolás szerint : Ágazat, Rangsorolási alágazat vagy koefficiens tevékenység I. Csoport Gépgyártás Ao és A 1,28 Villamos energia A 1,28 IV. Csoport V. Csoport VI. Csoport VII. Csoport Élelmiszeripar B és C 1,05 Helyiipar B 1,05 Községgazdálkodás A 1,05 Vill. Csoport Kő- és kavicsbányák 1,00 Építőanyagok B 1,00 Községgazdálkodás B 1,00 — Áruforgalom: kereskedelmi és közétkeztetési kisvállalatok. (4) Az összes ágazatok, alágazatok és gazdasági tevékenységek besorolása a csoportokba a törvény mellékleteiben van feltüntetve. 23. szakasz. — (1). A vállalatok fő műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzetének fizetése az ágazati csoport szerint rangsorolva a következő: (3) A mesteriskolák végzettjeit, azokat a munkásokat és technikusokat, akiket az állami szocialista egységek személyzetének besorolásáról és előléptetéséről szóló 12/1971. számú Törvény előírásainak megfelelően mesteri funkciókba neveztek ki, az alapszint vagy a fokozat olyan díjszabás szerinti fizetését kapják, amely két osztállyal magasabb, mint amennyit mint munkások vagy technikusok kaptak. D. A vezető személyzet tarifáris fizetései 25. szakasz. — A vezető személyzet tarifáris fizetését differenciálják mind a funkció, a végzettség, valamint aszerint, hogy milyen ágazati csoportba tartozik az egység, mind annak szervezési foka szerint a 26. szakasz előírásai értelmében. 26. szakasz. — (1) A gazdasági egységeket, attól függően, hogy mekkorák, milyen komplex tevékenységet folytatnak, több szervezési fokba sorolják; ezek számát minden egyes ág, alágazat vagy tevékenység viszonylatában a jelen törvény függelékei rögzítik. (2) Az egységek szervezési fokát az alábbi ismérvek szerint állapítják meg : — a tevékenység volumene és komplexitása ; — a termelési folyamatok automatizálásának és gépesítésének foka ; — a termelés típusa, amit a termékek sorozatának nagysága és technikai színvonala fejez ki ; — a gyártás előkészítésének volumene ; — az exportra szánt termelés részaránya ; — a váltásmutató ; — az alegységek szétszórtsága, valamint más sajátos kritériumok. Az említett ismérvek alapján kidolgozott és az egységek szervezési fokának meghatározására vonatkozó normákat a Minisztertanács hagyja jóvá. (3) Az egységeknek szervezési fokokba történő sorolása a (2) bekezdésben előirányzott normák alapján a következőképpen történik: a) a Minisztertanács által, a fővállalatok és vállalatok számára, különleges fokba ; b) a minisztériumok, többi központi szerv és megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok, valamint a București municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága által a Munkaügyi Minisztérium hozzájárulásával a többi fővállalat és egyes, különleges sajátosságú egységek számára ; c) a minisztériumok, a többi központi szerv és a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok, illetve a Bucuresti municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága által a többi, közvetlen alárendeltségükbe vagy a fővállalatok alárendeltségébe tartozó vállalatok számára, illetve a fővállalatokhoz tartozó gyárak, üzemek vagy más hasonló egységek számára. d) az egységek kollektív vezető szervei által a termelési osztályok és műhelyek számára, valamint az illető egységekhez tartozó más hasonló alegységek számára. 27. szakasz. — (1) Az egységek vezető funkcióinak — igazgató, főmérnök, főkönyvelő és ezekkel egyenlő funkciók — tarifáris fizetését a törvényben kifejezetten külön megjelölt eseteken kívül fix összegben állapítják meg , fizetésekhez hozzászámítanak egy, áganként és tevékenységekként, az egység nagyságától és a feladatok komplexitásától függő differenciáltan megállapított vezetési pótlékot. A pótlék nagyságát a jelen törvény függelékeiben feltüntetett, jóváhagyott határokon belül az illető funkció viszonylatában minden egyes vezető káder egyéni tulajdonságai szerint a kinevező szerv állapítja meg. A vezetési pótlék nem tartozik hozzá a tarifáris fizetéshez, de beszámítandó az átlagfizetésbe. A vállalatok fő vezető funkciói tarifáris alapfizetésének rangsorolása a mérnök tarifáris alapfizetéséhez viszonyítva a következő : A vállalatok vezető funkcióinak sorolása ágazati csoport és szervealapfizetései (tarifáris fizetés, belezési fok szerint a következő: értve a vezetési pótlékot is) rang- (2) Az egységek keretében működő osztályok és alegységek vezető funkcióinak — szolgálatvezető, termelési osztály vezetője, irodafőnök, műhelyfőnök és ezekkel egyenrangú *) a — műszaki vagy gazdasági szolgálatvezető, termelési osztály vezetője és más egyenrangú funkciók b . műszaki vagy gazdasági iroda vezetője, műhelyfőnök és más egyenrangú funkciók **) A VI. foknál nincsenek ilyen funkciók Ágazati, alágazati vagy Rangsorolási tevékenységi koefficiens csoportok I 1,55 (föld alatt) 1,34 (felszínen) II 1,41 (föld alatt) 1,23 (felszínen) III 1,22 IV 1,16 V 1,11 VI 1,05 VII 1 Ágazatok csoportja Mérnök közgazdász, vegyész, fizikus stb. Technikus egyszerű fő egyszerű fő egyszerű fő egyszerű fő föld alatti 1,56 1,72 — — 1,46 1,96 — — I felszíni 1,34 1,48 1,22 1,34 1,32 1,70 1,14 1,43 II föld alatti 1,41 1,56 — — 1,39 1,79 — — felszíni 1,28 1,41 1,22 1,34 1,26 1,62 1,14 1,43 III 1,22 1,34 1,22 1,34 1,20 1,54 1,14 1,43 IV 1,16 1,28 1,16 1,28 1,14 1,46 1,14 1,43 V 1,10 1,22 1,10 1,22 1,09 1,39 1,09 1,36 VI 1,05 1,16 1,05 1,16 1,05 1,32 1,05 1,30 VII 1 1,10 1 1,10 1 1,27 1 1,24 Középfokú gazdasági funkciók Föld alatti bányák A 1,72 Föld alatti bányák B 1,55 Föld alatti bányák C 1,48 Föld alatti bányák D 1,41 II. Csoport Fémipar A 1,41 Fémipar B 1,35 Fúrás 1,35 Színesfémipar 1,35 III. Csoport Külszíni fejtések A 1,22 Gépgyártás B 1,22 Villamos energia B 1,22 Epítés-szerelés 1,22 Nyomdaipar A 1,22 Kőolajipar A 1,22 Vegyipar A 1,22 Külszíni fejtések B 1,16 Villamos energia C 1,16 Nyomdaipar B 1,16 Üvegipar 1,16 Vegyipar x B 1,16 Kőolajipar B 1,16 Bőrcserzés, gumi-feldolgozás 1,16 Fafeldolgozás A 1,16 Erdőkitermelések , 1,16 Külszíni, fejtések C 1,11 Tűzállóanyagok 1,11 Bőrfeldolgozás 1,11 Textiliák 1,11 Építőanyagok A 1,11 Fafeldolgozás B 1,11 Élelmiszeripar A 1,11 A vállalat foka — Áruforgalom: kereskedelmi,tu- A válalat f°karisztikai és közétkeztetési nagy és funkció ....... " 77 ~ 171 77 77 , , ... , , Különleges I II III IV V VI komplex reprezentatív egységek,______________________________________________________________ műszaki-anyagi ellátási nagyválla- Igazgató 2120 2,10 2 1,90 1,71 1,55 1,46" Műszaki igazgató 2,10 2 — — — — — v. - , Főmérnök 2 1,90 1,90 1,81 1,62 1,48 1,33 VI. LSOport Kereskedelmi igazgató 2 1,90 1,81 1,71 — — — Könnyűipar: textilipari válla- Főkönyvelő 2 1,90 1,81 1,71 1,55 1,40 1,27 latok, textil-, bőr-, szőrme és gu- Műszaki szolgálat vezetője mikonfekció vállalatok, vagy termelési osztály — Élelmiszeripar, hús- és tejipar vezetője 1,55 1,48 1,40 1,33 1,21 1,11 — K vállalatok, bor-, sör- és alkohol- Gazdasági szolgálat készítő egységek, mélyhűtő egység vezetője 1,48 1,40 1,33 1,27 1,16 1,05 — gek, fontos konzervgyártó vállala- Műszaki iroda vezetője tok; komplex gépesítésű malom- és vagy műhelyfőnök 1,27 1,27 1,27 1,21 1,16 1,05 — sütőipari vállalatok. Gazdasági iroda vezetője 1,21 1,21 1,21 1,16 1,09 1 — — Helyiipar: fa-, vegyszer-, tex- Mérnök 1 111111 til- és bőripari vállalatok.----------------------------------------------------------------------------------------------Ágazati csoport Szervezési fok -----------------------------------------------------------------___ I II III IV V VI VII Különleges 2,34 2,22 2,05 1,94 1,82 1,72 1,62 I 2,21 2,10 1,94 1,82 1,70 1,61 1,51 II 2,08 1,98 1,82 1,70 1,58 1,50 1,41 III 1,97 1,86 1,71 1,59 1,48 1,40 1,33 IV 1,74 1,64 1,50 1,41 1,33 1,26 1,19 V 1,55 1,46 1,34 1,29 1,19 1,14 1,09 VI 1,38 1,30 1,20 1,14 1,09 1,05 1 Ágazati csoport Szervezési fok ------------------------------------------------------------------____________ *) I II III IV V VI VII Különleges a 1,85 1,78 1,73 1,64 1,56 1,49 1,42 b 1,58 1,53 1,48 1,41 1,34 1,27 1,22 I a 1,75 1,70 1,64 1,56 1,49 1,42 1,35 b 1,58 1,53 1,48 1,41 1,34 1,27 1,22 II a 1,67 1,80 1,56 1,49 1,42 1,35 1,28 b 1,58 1,53 1,48 1,41 1,34 1,27 1,22 III a 1,59 1,54 1,49 1,42 1,35 1,28 1,22 b 1,50 1,46 1,41 1,34 1,27 1,22 1,16 IV a 1,44 1,40 1,35 1,28 1,22 1,17 1,11 b 1,43 1,39 1,34 1,27 1,22 1,16 1,11 V a 1,28 1,25 1,21 1,16 1,11 1,05 1 b 1,30 1,25 1,22 1,16 1,11 1,05 1 ') VI ........................................................................................ (3) A fővállalatok vezető személyzetének tarifáris fizetése ágazati csoportok és három szervezési fok (különleges, I. és II.) szerint differenciálódik. E személyzet fizetése minden ágazati csoport keretében és ugyanazon szervezési fok számára egy fizetési osztállyal nagyobb a fővállalatok esetében, mint a megfelelő vállalati funkcióké, az I. ágazati csoportbeliek kivételével, amelyeknél a fizetések egyenlők. E. A tisztviselői személyzet tarifáris fizetései 28. szakasz. — A tisztviselői személyzet tarifáris fizetését egy alapszinten és — esetenként — négy vagy öt fokozat szerint állapítják meg, a jelen törvény mellékleteinek megfelelően ; ezek a fizetések funkciók szerint vannak differenciálva, a feladatok teljesítéséhez szükséges szakképzettségnek megfelelően és — a törvényben előírt esetekben — a munkahely fontosságától függően is. Ennek a személyzetnek a tarifáris fizetése rendszerint ugyanaz az összes gazdasági egységekben, a törvény mellékleteiben előírt egyes kivételektől eltekintve. E személyzeti kategória egyes reprezentatív funkcióinak átlagos tarifáris alapszintű fizetését, a következőképpen rangsorolják : F. A karbantartó adminisztratív és az őrszemélyzet tarifáris fizetései 29. szakasz. — A karbantartó adminisztratív és az őrizetet ellátó személyzet fizetése funkciók szerint differenciált, a rájuk háruló hatáskörtől függően, s egy alapszint és 4—5 fokozat szerint állapítják meg azt. E személyzet tarifáris fizetése azonos az összes gazdasági egységekben, s ez alól a törvény mellékleteiben előírt olyan esetek képeznek kivételt, amelyekben a fizetések nagyobbak, figyelembe véve a munkahely fontosságát A karbantartó adminisztratív és az őrizetet ellátó személyzet reprezentatív funkciói és az arány e funkciók tarifáris fizetése között alapszinten a következő : Funkció Arány Őrszemélyzet őrség- és tűzoltó-alakulatvezető 1,33 Őrség- és tűzoltócsoport-vezető 1,18 Kapu-ellenőr 1,18 Őr, kapus, tűzoltó 1 Karbantartó adminisztratív személyzet Ingatlan főgondnok Ingatlan-gondnok Küldönc Takarító személyzet funkcióki fizetését egy alapszinttel és 5 fokozattal állapítják meg. E funkciók tarifáris átlagfizetéseit alapszinten ágazati csoportok és szervezési fokok szerint a következőképpen rangsorolják: amely hasonló tevékenységet fejt ki a műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzettel vagy a tisztviselői személyzettel, vagy az adminisztratív karbantartó személyzettel, az e személyzetkategóriák javadalmazását rögzítő szabályzatok szerint állapítják meg. 32. szakasz. — A műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzet, a vezető személyzet, a tisztviselői személyzet, valamint, az adminisztratív karbantartó és az őrszemélyzet tarifáris fizetését minden ágazatban, alágazatban, gazdasági és társadalmi tevékenységben 41 fizetési osztály szerint állapítják meg. Az első fizetési osztály megfelel a minimális fizetésnek a gazdaság viszonylatában, a 41. osztály pedig az állami egységekben dolgozó személyzet maximális tarifáris fizetésének. A minden osztály tarifáris fizetése és a gazdaság viszonylatában a minimális fizetés közti arányt az alábbi táblázat tünteti fel: A fizetési osztályoknak megfelelő díjszabás szerinti fizetéseket a törvény mellékletei rögzítik. 33. szakasz. — (1) A vállalatokban és a fővállalatokban dolgozó műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzet funkcióinak, vezető funkcióknak, a tisztviselői személyzet, adminisztratív karbantartó személyzet ,és őrszemélyzet funkcióinak jegyzékét, valamint a fizetési osztályokat és a vezetési javadalmazásokat a törvény mellékletei írják elő. (2) Azoknak az alkalmazottaknak, akik e személyzet tagjai és akik végzettségi szempontból nem tesznek eleget a végzettségre és a szolgálati időre vonatkozó mutató követelményeinek, de akik az érvényben levő szabályozások alapján tisztségükben maradtak — azokon az eseteken kívül, amikor a törvény másként rendelkezik —, 1—3 fizetési osztállyal alacsonyabb szinten állapítják meg a tarifáris fizetését, mint amit az illető tisztség számára a jegyzék előír. (3) A minisztériumok, a többi központi szervek és a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucuresti municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága, a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyásával, az általuk koordinált egységekben alkalmazott tisztségjegyzékre felvehetnek olyan más ágazatok vagy tevékenységi területek számára előírt tisztségeket is, amelyek szükségeseknek bizonyulnak. H. A fizetésfolyósítási feltételek 34. szakasz. — (1) A vállalatok, más gazdasági egységek vagy intézmények mindegyik alkalmazottja számára, a munkahelyen betöltött szerepének vagy a rábízott tisztségnek megfelelően, pontos feladatokat kell megállapítani, amelyek teljesítése kötelező. A tarifáris fizetés egészének — és az esettől függően a vezetői pótléknak — a folyósítása az összes feladatoknak mind az egység tervéből vagy a munkahely tervéből fakadóaknak, mind pedig az egyéni munkafeladatoknak a teljesítésétől függ. A feladatok nem teljes mértékben történő teljesítése, a fizetés csökkenését vonja maga után. (2) Az egység vagy a munkahely tervfeladatainak nem teljes mértékben történő teljesítése esetén alkalmazott fizetéscsökkentés a fedolgozott időért járó tarifáris fizetésnek, és esetenként a vezetői pótléknak legfeljebb 20 százalékát teszi ki. A lemaradás behozása esetén azok az összegek, amelyekkel a fizetést csökkentették, 70—100 százalékos arányban visszafizethetők az elmaradt feladatok következményeitől és az elmaradás behozásának időtartamától függően. (3) Az egyéni munkafeladatok nem maradéktalan teljesítése esetén alkalmazott csökkentés elérheti a tarifáris fizetésnek, és az esettől függően a vezetői pótléknak az egyharmadát. Az egyéni munkafeladatok nem maradéktalan teljesítéséért alkalmazott csökkentéseknek megfelelő összegek nem fizetendők vissza. (4) Az egységek tervéből fakadó feladatoknak, valamint az egyéni munkafeladatoknak a nem teljesítése nyomán alkalmazott csökkentések nem haladhatják meg a tarifáris fizetés egyharmadát és — az esettől függően — a vezetői pótlék egyharmadát. 35. szakasz. — (1) Az akkordban fizetett személyzet fizetését a munkanormák teljesítésével arányban állapítják meg. (2) A rezsiben fizetett személyzet tarifáris fizetését a terv megvalósításában ráháruló feladatok, akár az egész egységre vagy ennek alegységeire, akár csoportokra vagy személyekre megállapított feladatok maradéktalan teljesítésétől függően folyósítják, figyelembe véve mindegyik alkalmazott szerepét és felelősségét e feladatok teljesítésében. 36. szakasz. — (1) A fő tevékenységi területek rezsiben fizetett munkásainak tarifáris fizetését a nyersanyag- és segédanyagfogyasztási normák betartásával előállítandó termékek mennyiségére és minőségére vonatkozóan egyénileg, a csoportok, a gyártási vonalak, a mester részlege, a műhelyek vagy a termelési osztályok számára megállapított konkrét munkafeladatok teljesítésének arányában folyósítják. (2) A kiegészítő tevékenységi területeken dolgozó munkások tarifáris fizetését, akárcsak a fő tevékenységi területeken dolgozó munkásokét, a munka sajátossága szerint egyénekre vagy a kollektívára vonatkozóan megállapított munkafeladatok maradéktalan teljesítésétől függően folyósítják. Ezeknek a munkásoknak a feladatai vagy egy bizonyos munkamennyiség elvégzésében, vagy abban állnak, hogy biztosítják a megfelelő körülményeket egy fő tevékenységi területen dolgozó munkacsoport, egy műhely, egy osztály vagy az egész vállalat számára. 37. szakasz. — (1) A gazdasági egységek vezető tisztségbe besorolt személyzetének tarifáris fizetését a tevékenység sajátosságának megfelelően két vagy négy olyan tervmutató vagy -feladat teljesítésétől függően folyósítják, amelyben szintetikusan tükröződik az egység munkája. Azokban az egységekben, amelyeknek exportfeladataik vagy nemzetközi szolgáltatásokból származó bevételezési feladataik vannak a fizetések folyósítását befolyásoló mutatók egyike ezekneka feladatoknak a teljesítésével függ össze. (2) A műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzetnek, valamint a fő vagy kiegészítő tevékenységhez tartozó termelési osztályok, műhelyek vagy más alegységek vezető személyzetének a tarifáris fizetése az illető alegység szintjén vagy ahol erre nincs lehetőség, a vállalat szintjén megállapított kettőtől négyig terjedő tervmutató teljesítésétől függ. (3) A funkcionális osztályok műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzetének és vezető személyzetének tarifáris fizetése olyan, az egység vezetősége számára megállapított vagy más tervmutatók ,vagy -feladatok teljesítésétől függ, amelyekre módjukban van minél nagyobb befolyást gyakorolni. (4) A tisztviselő személyzetnek, valamint az összes területek adminisztratív karbantartó és őrszemélyzetének tarifáris fizetését az egyéni munkafeladatok teljesítésének arányában folyósítják. 38. szakasz. — (1) Az előirányzott mutatók vagy feladatok nem teljesítése esetén a tarifáris fizetés a gazdasági egységekben a következőképpen csökken: — munkásoknál a feladatok nem teljesítésének minden egy százaléka egy százalékkal; — az egységek vezető személyzeténél az összes kijelölt mutatók nem teljesítésének minden egy százaléka után négy százalékig terjedő arányban. (2) Amikor az egész fizetés folyósítása olyan mutatók vagy feladatok teljesítésétől függ, amelyek nem mérhetőek, az egyéni csökkentést az egység kollektív vezető szerve határozza meg, figyelembe véve az alkalmazott feladatok hatását az egység tevékenységére, valamint az illetők, tisztségüknek megfelelő, felelősségét. Az egységek vezető személyzete számára ilyen esetekben a közvetlenül felettes szerv határozza meg a tarifáris fizetés csökkentését. Az (1) bekezdés határai közötti csökkentési kvótákat személyzeti kategóriák szerint a törvény mellékletei írják elő. 39. szakasz. — Olyan tervmutatók , vagy -feladatok esetében, amelyeknek realizálását egy hónapnál hosszabb időre irányozzák elő, a díjszabás szerinti fizetés 10—20 százaléka levonható, s ezt az időszak elteltével visszatérítik, a tervmutatók vagy -feladatok teljesítési fokának arányában. 40. szakasz. — (1) Abban az esetben, ha a tervfeladatok vagy-mutatók nem teljesítése az egységtől független okok miatt történt, a fővállalatok — az alárendelt egységekre és a hozzátartozó egységekre vonatkozóan —, a minisztérium, a központi szerv, a megyei néptanács vagy a București municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága — a közvetlenül alárendelt egységekre és a fővállalatokra vonatkozóan — felhatalmazhatják az egység vezetőségét, hogy hagyja jóvá a fizetéslevonások csökkentését ezen egységek személyzete számára és intézkedjék az alárendelt egységek vezető káderei fizetéslevonásának csökkentéséről. (2) Az előző bekezdés értelmében független okoknak tekintik a következőket : — ha nem kapják meg a szerződésekben megállapított határidőkben az importból származó nyersanyagokat vagy segédanyagokat, alkatrészcsoportokat stb . — ha nem kapják meg a mezőgazdasági növényi és állati nyersanyagokat annak következtében, hogy a szocialista szektorhoz tartozó egységek nem teljesítették szállítási feladataikat a tervben előirányzott mennyiségben, összetételben és minőségben, s ha ezt igazolja a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Vezérigazgatóság, amely a szerződéskötő egységeket koordinálja. Ilyen esetekben az egységeknek, idejében ismervén a beszerzési, lehetőségeket, kötelességük intézkedéseket tenni a személyzet megfelelő méretezésére ; — az energiaellátás nagyobb szünetelése ; — egyes új termelőkapacitások üzembe nem helyezése a szerződéses határidőben, az építő hibájából ; — természeti csapások ; — az export értéktervének nem teljesítése annak következtében, hogy nem bocsátották idejében rendelkezésre a külföldi partner szállítási eszközeit vagy a külföldi partner nem fizette ki idejében a leszállított árukat; — ha csökkentik a termelési, a leszállítási, az állami alapba való befizetési, a szerződéskötési-felvásárlási, eladási, beszerzési és átvételi feladatokat egyes szabályozó rendelkezések következtében, a tervfeladatok megfelelő módosítása nélkül ; — ha csökkentik az export- vagy importfeladatokat a felettes szervek jóváhagyása nyomán, a tervfeladatok megfelelő módosítása nélkül ; ha módosítanak egyes exportvagy importfeladatokat a külpiac helyzete nyomán az illető időszakban, azzal a feltétellel, hogy ezek a módosítások a nemzetgazdaság előnyére történjenek, s ezt esetenként igazolja a Külkereskedelmi Minisztérium és az Állami Tervbizottság. Az egyes ágazatok számára sajátos más független okokat a törvény mellékletei rögzítik. 41. szakasz. — Az állami költségvetésből finanszírozott intézmények műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzete és vezető személyzete számára, a funkciótól függetlenül, a fizetéseket teljes egészében folyósítják a ledolgozott időnek megfelelően, az állami tervből, más szabályozó rendelkezésekből, az illető egységek munkaterveiből, valamint a szervezési és működési szabályzatokból fakadó egyéni vagy kollektív feladatok teljes megvalósításakor. Azokban az osztályokban, amelyek az állami tervben előírt egyes mutatók teljesítéséért felelnek, a fizetések folyósítása e mutatók teljesítési fokától is függ. 42. szakasz. — A 34—41. szakasz előírásainak és a jelen törvény megfelelő mellékletének végrehajtására vonatkozó szabályokat a Minisztertanács bocsátja ki. 43. szakasz. — A jelen törvény és a többi szabályozások előírásai alapján az egységek kollektív vezető szervei, a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben szabályzatokat dolgoznak ki a tarifáris fizetéseknek a feladatok teljesítése arányában történő folyósítására. Ezeket a szabályzatokat a közvetlenül felettes szerv hagyja jóvá és tudomására hozzák az egész személyzetnek. I. A prémiumrendszer 44. szakasz. — Azoknak az erőfeszítéseknek az ösztönzésére, amelyeknek célja növelni a munka hatékonyságát az összes tevékenységi területeken,, az állami egységek személyzetének évi prémiumok adhatók, gratifikációk formájában, a szóban forgó évben elért együttes eredményekért, valamint prémiumok az év folyamán a kifejtett tevékenységben elért különleges eredményekért. 45. szakasz. — (1) A gazdasági egységekben az évi prémiumokat a realizált nyereségből adják. (2) A prémiumalapot a minden egységben megvalósított évi nyereség egy bizonyos hányadából hozzák létre. A minisztériumok, a többi központi szervek, a megyei néptanácsok és a Bucuresti municípiumi néptanács viszonylatában a nyereségből származó prémiumalap létrehozási hányadát évente hagyja jóvá a Minisztertanács olyképpen, hogy az egész gazdaság viszonylatában a prémiumalap legfeljebb 3 százalékát képviselje a tervezett nyereségeknek, s biztosítva legyen a megfelelő arány a prémiumalap, a béralap és a nyereség volumene között. A minisztériumok, a többi központi szervek, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucuresti municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága viszonylatában megállapított hányadokat az említettek felosztják az alárendelt egységek között annak a módszertechnikának megfelelően, amelyet a Munkaügyi Minisztérium dolgozott ki az Állami Tervbizottsággal és a Pénzügyminisztériummal együtt. 46. szakasz. — Ha túlszárnyalják, vagy ha nem realizálják a tervezett jövedelmet, a megvalósított nyereség után megállapított hányad alkalmazása révén járó prémiumalap esetenként egy-egy százalékkal növekszik vagy csökken a túlszárnyalás vagy a nem teljesítés minden egyes százalékáért. 47. szakasz. — A 45. és 46. szakasz előírásai értelmében létesített prémiumalapot teljes egészében folyósítják, azzal a feltétellel, hogy minden egység teljesíti a ráháruló feladatokat és a tevékenységét jellemző többi mutatók közül 2—4-et. Ezeknek a mutatóknak a nem teljesítése esetén a prémiumalap egyegy százalékkal csökken minden nem teljesített mutató után. Ha e mutatók egyikét nem teljesítik, a prémiumalap nem csökkenthető több mint 15 százalékkal 48. szakasz. Az évi egyenleg szerinti állami szubvencióval tervszerűsített gazdasági egységeknél, a nyereség nélkül tervszerűsített gazdaság egységeknél és azoknál, ahol a tervszerűsített nyereség nem fedezi a prémiumalapot az egész minisztérium vagy központi szerv viszonylatában jóváhagyott létrehozási kvótának megfelelően, valamint egyes produktív jellegű költségvetési egységeknél, a prémiumalapot ! (Folytatása a 4. oldalon) 1,23 1,13 1,04 1 egyszerű fő Gyors- és gépíró 1,0 1,19 Beszerző 1,0 1,18 Gépíró, tisztviselő, 1,0 1,14 Irattáros, iktató 1,0 1,13 Oszt. Arány Oszt. Arány Oszt. Arány 1 1 15 1,85 29 3,70 2 1,04 16 1,95 30 3,90 3 1,09 17 2,05 31 4,05 4 1,13 18 2,15 32 4,25 5 1,18 19 2,26 33 4,50 6 1,23 20 2,38 34 4,75 7 1,29 21 2,50 35 5,00 8 1,34 22 2,63 36 5,25 9 1,40 23 2,75 37 5,50 10 1,46 24 2,88 38 5,75 11 1,53 25 3,03 39 6,05 12 1,60 26 3,20 40 6,40 13 1,68 27 3,35 41 6,70 14 1,76 28 3,50 G. A CF alfejezetek közös előírásai 30. szakasz. — (1) A személyzet gradációk szerinti előléptetése az állami szocialista egységek személyzetének besorolásáról és előléptetéséről szóló 12/1971. számú törvény előírásai szerint történik. Egy év során minden egység keretében a gradációk szerint besorolt személyzet legfeljebb 30 százaléka léptethető elő gradációkba. Az egyik gradációból másikba való előléptetéshez szükséges minimális szolgálati idő csökkentése nem lépheti túl az 1/3-at. Ugyanakkor az állami szocialista egységek személyzetének besorolásáról és előléptetéséről szóló 12/1971. számú törvény előírásai értelmében az ugyanazon funkció utolsó gradációjáig való előléptetéshez szükséges minimális szolgálati idő teljes csökkentése nem lépheti túl az 1/5-öt. (2) A gradációk szerinti tarifáris fizetések megállapításának szabályait a törvény mellékletei írják elő. 31. szakasz: — Annak az operatív személyzetnek a tarifáris fizetését. ELŐRE 3. oldal