Előre, 1973. január (27. évfolyam, 7824-7847. szám)
1973-01-04 / 7824. szám
• TERMÉSZET • EMBER •TUDOMÁNY • TERMÉSZET • EMBER • TUDOMÁNY • MUNKATÁRSUNK MEGKÉRDEZTE: MI A SPELEOTERÁPIA ? Válaszol dr. , a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Belgyógyászati Klinikájának tanársegéde A speleoterápia barlangokban és sóbányákban végzett kezelési módszer, elsősorban légúti allergiás betegségekben szenvedők számára. Hazánkban 1972 óta alkalmazzák nagyobb méretekben. (Szpeosz görögül földalatti üreget, barlangot jelent.) A Nemzetközi Speleoterápiai Társaság 1969- ben alakult. Évenként szimpozionokat rendez, tapasztalatok kicserélése, az ifj gyógymód tökéletesítése érdekében. A legutóbbit az elmúlt ősz elején tartották meg Budapesten, ezen hazánkból dr. Horváth Endre belgyógyász profeszszor, dr. Pálffy Béla tanársegéd és dr. Veres Árpád parajdi körorvos vett részt. Dr. Pálffy Béla évek óta foglalkozik a tüdőasztmában szenvedő betegek kezelésével, doktori disszertációját is ebből a tárgykörből írja. Speleoterápiai kutatásait a parajdi sóbányában végzi. — Az orvosi statisztikák adatai szerint a légúti allergiás megbetegedések egyre gyakoribbak és sokféle formában jelentkeznek. Mi ennek a magyarázata? — A légúti allergiás betegek számának növekedése szoros kapcsolatban van a civilizáció térhódításával. Egyrészt a levegő szennyeződése, másrészt a rohanó életmód, a gyakori stressz helyzetek sok zavart okoznak a szervezet működésében és jelentősen hozzájárulnak a légúti megbetegedések gyakoribbá válásához. Az antibiotikumok felfedezése és a széleskörű járványügyi intézkedések eredményeképpen a tüdőtébécé már nem a század eleji „tüdővész“. A légutak megbetegedései között az allergiás természetűek kerültek előtérbe. Régebben a szénanátha, vagyis a virágporral szembeni túlérzékenység volt a legismertebb légúti allergiás megbetegedés. Ma világszerte a tüdőasztmának van a legnagyobb jelentősége, hazai és külföldi szakértők véleménye szerint a tüdőasztmások száma az utóbbi években is rohamosan szaporodott. — Kérjük, ismertesse néhány szóban az allergia lényegét, s határozza meg közelebbről a tüdőasztmát, mi a jellemző erre a betegségre? — Az allergia a szervezetnek bizonyos ingerekkel szembeni reakciója, túlérzékenységi állapota. Az allergiás szervezet túlérzékennyé válik a környezetében lévő úgynevezett allergénekkel szemben. Az allergének túlnyomó részt fehérje természetű anyagok: állatok bőrpikkelye, szőre, tolla, növények virágpora, baktériumok, gombák sejtjei, különféle vegyi anyagok, gyógyszerek, mosószerek s még folytathatnám a felsorolást. A túlérzékenység lényege az, hogy a szervezet egy vagy több allergénnel szemben ellenanyagokat termel. Az ellenanyag úgy viszonyul az allergénhez mint a kulcs a zárhoz. Valahányszor allergén jut a túlérzékeny szervezetbe, az ellenanyaggal való összekapcsolódása heves reakciót vált ki, ami a nyálkahártyák duzzanatát, a belső szervek simaizomzatának görcsös összehúzódását, a mirigyek fokozott nyákelválasztását okozza. A tüdőasztma rohamokban jelentkező, nehézlégzéssel járó betegség. A rohamokat a hörgők csőrendszerének hirtelen beszűkülése okozza. Ez a hörgők falában lévő körkörös izmok görcsös összehúzódásának, a nyálkahártya gyulladásos duzzanatának és a légutakat dugószerűen eltömő nyákos váladéknak a következménye. Az allergének nyolcvan százaléka a belélegzett levegővel jut a tüdőbe. Kezdetben a rohamokat csak a bajt okozó allergénnel való kontaktus váltja ki, például a lefekvés után jelentkező rohamokat a párnában lévő toll. Később a túlérzékenység többféle allergénre is kiterjedhet. Bonyolítják a helyzetet a gyakran társuló légúti fertőzések, mert a gyulladás még jobban beszűkíti a hörgők belvilágát, a görcskészséget is fokozza, a légutakban megtelepedett baktériumok pedig újabb allergénekként szerepelhetnek. Ilyen esetekben a légutakat izgató bármilyen, inger — füst, köd — is nehézlégzést válthat ki. A fulladásos rohamtól való félelem nagyon megviseli a betegek idegrendszerét. Mindennapos tapasztalatunk, hogy az asztmások sokszor több éves panaszmentesség után sem tudnak ettől a félelemtől teljesen megszabadulni. A betegek szenvedése, a rohamok miatt sokat virrasztó hozzátartozók áldozatkészsége és az egész családra nehezedő teher mellett, ennek a betegségnek komoly társadalmi és gazdasági vonatkozásai is vannak. A betegeknek körülbelül a fele a betegség s fellépésekor 30—35 éves, cselekvő-alkotó képessége teljében lévő ember. Munkaképességük csökkenése, a munkából való ismételt kiesés, a kórházi kezelések, a költséges gyógyszerek mind egyéni, dőlünk. Ezért a kezelést minden esetben a beteg egyéni adottságainak megfelelően kell beállítanunk. Nagy statisztikák adatai azt bizonyítják, hogy tartós gyógyulást elsősorban hyposzenzibilizálással lehet elérni. — Mit értünk hyposzenzibilizálás alatt? — A túlérzékenységi állapot megszüntetését. Ennek első feltétele a betegséget okozó egy vagy több allergén felderítése. A nyomozás sok körültekintést igénylő, apró részletekig terjedő adatgyűjtéssel kezdődik. A gyanússá, vált allergént megpróbáljuk „szembesíteni“, kis adagját a bőrbe fecskendezzük és amennyiben a beteg szervezete már termelt az illető allergénnel szemben ellenanyagot, ez a befecskendezés helyén „elárulja magát“. Ha az allergén kivonatát a beteggel belélegeztetjük, túlérzékenység esetén olyan választ kapunk, amit műszereinkkel mérni tudunk, így leplezzük le a „tettest“. Ezután kezdődik a hyposzenzibilizálás, ami abból áll, hogy a bűnösnek nyilvánított allergén oldatából fokozatosan növekvő adagokat fecskendezünk be, hogy a szervezetet „szelídített“ ellenanyagtermelésre serkentsük. Ez az oltásos kezelés évekig tart, eredménye is később mutatkozik, de általában tartós. — Ha ennyire eredményes a gyógyszeres és oltásos kezelés, akkor miért foglalkoznak a speleoterápia alkalmazásával? — A tüdőasztma kezelésére — éppen mert a hajlamosító és kiváltó tényezők sokfélesége miatt sokszor nehéz a betegség valódi okainak a felderítése — a gyógyszeres és oltásos kezelés mellett természeti gyógymódokat is alkalmazunk. — Mióta foglalkoznak a marosvásárhelyi orvoskutatók a pifrardi sóbánya gyógytényezőinek kutatásával? — A sóbányát több mint tíz éve látogatják a tüdőasztmás betegek. A bánya akkori igazgató-főmérnöke, Teleki Károly, aki azóta nyugdíjba ment, külföldi tapasztalatok alapján megnyitotta a bánya kitermelt tárnáit a betegek előtt. Nagy érdeme, hogy széleskörű népszerűsítő munkát végzett a sóbánya gyógyhatásának felhasználása érdekében. A parajdi körorvos, dr. Veres Árpád sokéves megfigyelései a gyógymód hatékonyságát bizonyították. Veres doktor Horváth Endre professzor támogatását kérte az addig empirikus gyógymód tudományos értékelésére- így kapcsolódott be klinikánk a kutatásba. Csoportunk a természettudományok más ágainak kutatóit,is magában foglalja, a sóbánya mikroklímájának, fizikai és kémiai sajátosságainak felderítésével Szabó Endre és munkatársai foglalkoznak, a biológiai kutatásokat Horváth Gábor irányítja. A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság részéről — a bánya Hargita megye területén fekszik — kutatómunkánkat dr. Jakab Kálmán Csíkszeredai főorvos támogatja, aki a megye természeti kincsei gyógyászati felhasználásának lelkes harcosa. — Miben áll a kúra? — A betegek napi négy órát tartózkodnak a sóbányában. A kúra alatt és után rendszeresen ellenőrizzük állapotukat. Szervezett kutatómunka két éve folyik. Tavalyelőtt 35 asztmás beteget vittünk el három hétre Parajára. Az eredmények biztatóak voltak. Tavaly nyáron több mint kétszáz beteg részesült kezelésben. A betegek szinte kivétel nélkül panaszmentesek a sóbányában töltött négy óra alatt. Ezt a szubjektív érzést a légzésfunkciók műszeres ellenőrzésével kapott adatok is alátámasztják. A háromhetes kezelés után jelentékeny részüknél azt tapasztaltuk, hogy kevesebb gyógyszerre és kórházi kezelésre volt szükségük, mint az előző év azonos időszakában. Ez nyilván mind egyéni, mind társadalmi szempontból igen jelentős eredmény. Megállapították-e már, hogy mi a magyarázata a gyógyhatásnak? — Egységesen elfogadott magyarázat még nincs. Azt mondhatjuk csupán, hogy a barlangok és a sóbányák mikroklímájának tanulmányozása során olyan tényezőket fedeztek fel, amelyek bizonyos fokig magyarázzák a gyógyhatást. Az allergénmentes környezet, a levegő Elkészült az első román szívstimulátor, vagyis pacemaker, ahogy nemzetközi orvosi körökben nevezik. A mesterséges ingert keltő készüléket műtéti úton helyezik el bizonyos szívbajban szenvedőkestében, s a pacemaker biztosítja a szív normális működését. A hazai készüléket a fóvárosi ASCAR kórházban kísérletezték ki, előállítása dr. Petronella Vintile, dr. Dinu Draghici, dr. Ghile Bunghez orvos és Goldstein László elektronikai szakember érdeme. A laboratóriumi kísérleteket az ASCAR kórházban végezték. Ezek eredményeképpen megállapították, hogy a hazai készülék teljesítő képessége megfelelő s működése zavartalan. Az állatkísérleteket a marosvásárhelyi kettes számú sebészeten folytatták. Ezek eredménye azt mutatta, hogy az élő szervezet jól tűri a pacemakert. Ezek után került sor a 127 grammos kis szívstimulátor első alkalmazására. A sebészi beavatkozást Pop D. Popa docens doktor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet professzora végezte el. Az első szívbeteg, aki hazai szívstimulátornak köszönheti javulását, Alexandra Petrescu Constantán nyugdíjas. A 74 éves nyugdíjas november 14- én esett át a műtéten s azóta ismét jól érzi magát, „úgy mint betegsége előtt" — vallja. Baloldali képeinken Alexandra Petrescu és a hazai pacemaker látható. A 112. ELEM A tudósok már évekkel ez■lőtt elméleti úton megállapították, hogy ha nehézfémeket gyorsított protonokkal bombáznak, akkor a másodlagos magreakciók termékeiként a 110—114 rendszámú elemek izotópjainak is képződniük kell. Ezeknek a szupernehéz elemeknek a tulajdonságai a platina, az arany, a higany, a tallium és az ólom tulajdonságaihoz lennének hasonlók. Angol kutatók éveken át folytatták kísérleteiket, protonokkal bombáztak egy wolframtömböt, majd feloldották a fémet és az oldathoz az előbb felsorolt fémek sóit adták hozzá. Ugyanis, ha a bombázás során az oldathoz adott elemekkel rokon elem keletkezik, akkor ez az elem a kémiai elválasztás során a „rokonával“ együtt válik ki az oldatból. Megállapították, hogy a bombázott wolframtömbben valóban keletkezett egy szupernehéz elem, amely az elválasztás során a higannyal együtt vált ki, s feltehetően a 112 számú elem. Az új elem radioaktív tulajdonságainak vizsgálatakor is erre az eredményre jutottak. Az új elemnek az angol kutatók azonban mindaddig nem adnak nevet, amíg a felfedezést más kutatók kísérletei is meg nem erősítik. mind társadalmi vonatkozásban komoly gondot okoznak. — Gyógyítható-e a tüdőasztma? — Az utóbbi két évtizedben jelentős haladás történt ezen a téren. A rohamok megszüntetésére régebben használt gyógyszerek sok nem kívánatos, sőt káros mellékhatást, legtöbbjük heves szívdobogást okozott. Az újabb készítmények hörgőtágító hatása sokkal erősebb, mellékhatásai viszont lényegesen enyhébbek. Olyan készítmény is létezik már, amely bizonyos esetekben 6—8 órán át kivédi a hörgőgörcsöt, anélkül, hogy károsítaná a szervezetet. Azt mondhatjuk, hogy ma már — szakszerű kezeléssel — minden asztmás roham megszüntethető. A hörgőtágítók hatása azonban csal: ideig-óráig tart A betegség gyógyítása sokkal bonyolultabb feladat. Ez érthető is, ha a kiváltó tényezők sokaságára és az egyéni reakciókészség sokféleségére von-Lengyelországban már a múlt században felfigyeltek arra, hogy a sóbányákban dolgozók között kevés a tüdőasztmában vagy hörghurutban szenvedő, sőt észrevették azt is, hogy a légúti megbetegedésekben szenvedők miután sóbányában vállaltak munkát, panaszmentessé váltak. Egy másik megfigyelés: Németországban a világháború idején többen a Klutert barlangba menekültek a bombázások elől. Az idekerült tüdőasztmások állapota annyira javult, hogy a háború után tömegesen keresték fel a gyógyulást kereső betegek a barlangot. Az ötvenes évek elején már orvosi közlemény is jelent meg a Klutert barlangban végzett kúra gyógyhatásáról. Az utóbbi nyolc-tíz évben Lengyelországban, Magyarországon, az NDK-ban, az NSZK- ban és a Szovjetunióban rendszeresen alkalmazzák a speleoterápiát, szanatóriumokat létesítettek, ahol évente sok beteget kezelnek. A ionizációja, radioaktivitása, páratartalma, lebegő részecskéi minden bizonnyal nem külön-külön, hanem együttesen járulnak hozzá a gyógyhatáshoz. Mindezeknek igen kedvező a hatása az idegrendszerre is. Kutatómunkánkat folytatjuk, az Egészségügyi Minisztérium is figyelemmel kíséri eredményeinket, műszereket kaptunk a kutatás bővítéséhez. A kutató munka Európaszerte folyik, mint minden új tudományágban először az adatgyűjtésre van szükség, a szintézis a későbbiek feladata. Kovács Erzsébet Anglia nyugati részén Goonhilly Downs-ban épült fel a világ egyik legnagyobb teljesítményű műhold távközlési állomása. A központ 17 földi állomással tart majd állandó kapcsolatot s berendezései segítségével bonyolítják le nemcsak a telefonbeszélgetéseket, hanem a színes tévéadásokat is. Az állomásnak négy Intelsat műholdja lesz. Jobboldali képünkön a Goonhilly-3 350 tonnás szerkezete látható, amelyet egy 18 méter magas betontorony tetején helyeztek el, s amely 20 országgal tartja a kapcsolatot, köztük Ausztráliával, Japánnal és Malaysiával. AZ ELMÚLT ÉV ÚJDONSÁGAIBÓL Az alanti képünkön látható új városi törmegszállító járművet egy nyugatnémet cég tervezte, s 1975-ben kezdi meg működését a kanadai Ontario városban. " Az egymást szakadatlan folyamatban követő kocsikat szállítószalag viszi, működésük zajtalan és nem szennyezik a levegőt. Képünkön a „nonstop" szállítószalag egyik kocsijának makettje látható. Bakuban új kőoldjkiterhelő berendezést állítottak elő amely valóságos úszó szigetként fog lebegni a tenger vizén, s 300 méter mélységből hozza felszínre a tenger alatti lelőhelyekről a kőolajat. A fúróberendezés villamosenergia termelő berendezéssel, fűtőanyag, ivóvíz- és élelmiszer raktárral rendelkezik, s állandó rádió összeköttetésben áll a szárazfölddel. Az új berendezés élettartama a tervek szerint 20 év, s ezalatt az idő alatt 50—60 fúrást végezhet el. Fenti képünk a próbafúrás alkalmával készült. Világszerte a népi gyógymódok reneszánszának voltunk tanúi 1972-ben. Egyre gyakrabban kísérleteznek Nyugat-Európában is például az akupunktúrával, a többi között érzéstelenítésre. Fenti felvételünk a bécsi Állatorvosi Intézetben készült, ahol egy négylábú páciensen próbálták ki teljes sikerrel az akupunkturás érzéstelenítést. Rövidesen megpróbálkoznak Bécsben is emberek akupunkturás érzéstelenítésével. GŐZ-SEGÉDRAKÉTÁS REPÜLŐGÉP A legutóbbi hannoveri légiközlekedési kiállítás egyetlen újdonsága egy gőz-segédrakétás repülőgép volt, amely 30 méteres nekifutással, nagy gőzfelhő közepette emelkedett a levegőbe. A rendkívüli teljesítmény egy speciális gőz-rakétának köszönhető. Ez összesen 115 kg-os, és egy 55 kg-os víztartályt valamint egy 5 kg-os fűtőanyagtartályt foglal magába a többi között. A fűtőanyag gyors elégetése hirtelen felhevíti a vizet, amely azonnal 55 atmoszféra nyomású gőzzé alakul. A nagy nyomású gőz indítja el a gépet, amelynek sebessége 3 másodperc alatt meghaladja a 100 km/óra értéket, s ez bőven elegendő ahhoz, hogy a levegőbe emelkedjék. A gőz indító-segédrakéta előnye, az egyéb típusú ilyen célra 30 éve alkalmazott rakétákkal szemben az, hogy olcsóbb, mert egyszeri feltöltéssel ismételten használható, üzembiztosabb és a levegőt kevésbé szennyezi. KIKÖTŐ NÉLKÜL A szuper-tartályhajóknak a jövőben nem lesz szükségük kikötőre, mert a nyílt tengeren üríthetők ki. A francia Le Creusot-Loire cég 1972-ben egy „Transport-hydraulique-nak elnevezett csővezetéket állított elő, amelyen a kőolaj a tartályhajóból a partra szivattyúzható. A különleges csővezeték, amikor olaj van benne, úszik a vizen s feszesen összekapcsolja a hajót a szárazfölddel. Különleges, olajnak ellenálló anyagból készítik s hosszúra megnyújthatják. Alkalmazása óriási előny az olajszállításban, mert a jövőben a szállítási költségek csökkentésére félmillió tonnás tankhajókat is terveznek, viszont nincs olyan kikötő, amely ilyen szupertartályhajókat képes lenne befogadni. MESTERSÉGES DELFIN A tengeri halászok tapasztalatból tudják, hogy a delfinek, mielőtt megtámadnak egy halrajt, süvítő hangot hallatnak. A süvítő hangtól a halak megijednek, a csoport öszszébb húzódik, a delfinek pedig könnyebben jutnak zsákmányhoz. E tapasztalatot felhasználva, a vlagyivosztoki halászati kutatóintézetben tavaly vadászó delfinek hangját utánzó készüléket szerkesztettek a tengeri halászok fogáseredményeinek növelésére. A halászhálóra szerelt készülék a delfinek hangját hallatva, visszariasztja a hálóból kitörni készülő halakat. A szovjet halászok tapasztalata szerint az ötletes készülék használatával körülbelül egyharmaddal növelhető a halfogás eredménye.