Előre, 1973. július (27. évfolyam, 7977-8002. szám)
1973-07-01 / 7977. szám
VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7977 szám 8 oldal ára 30 iráni 1973. jún IL* vasárnap NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ottani látogatását NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceaușescu elvtársnő, valamint a hivatalos személyek, akik elkísérték őket a Németország Szövetségi Köztársaságban tett látogatáson, szombat délben visszaérkeztek a fővárosba. A magas rangú román vendégek Németország SZK-ban tett látogatásának egész lefolyása kifejezésig juttatta a két állam között az utóbbi években kialakult jó, baráti kapcsolatokat. A látogatás minden szempontból rendkívül gyümölcsöző eredménnyel zárult. A legmagasabb szinten kifejezésre jutott a közös elhatározás, hogy különféle területeken fokozzák a sokoldalú együttműködést, a kölcsönös előnyök jegyében, a megértés, az együttműködés, a haladás és a béke érdekében a világon. . Á :d. ■ . .. . .. . O. —l— Megérkezés európai biztonsági és együttműködési konferencia előestéjén nyílt, építő jellegű légkörben lefolyt találkozók és megbeszélések, az ebből az alkalomból aláírt rendkívüli jelentőségű politikai dokumentumok, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködési egyezmények konkrétan illusztrálták azokat a reális lehetőségeket, amelyek az európai kormányok e jelentős értekezlete nemes céljainak az elérése tekintetében fennállnak. A Bonnban aláírt ünnepélyes közös nyilatkozat — a hetedik ilyen politikai dokumentum, amelyet az év folyamán országunk a világ különböző övezeteihez tartozó állam Bukarestbe adva a kétoldalú kapcsolatok kereteit, jellegénél fogva, a benne lefektetett általános érvényű elveknél fogva értékes hozzájárulás a béke és a biztonság légkörének, egy új politikának az előmozdításához a nemzetközi életben. Kifejezve hazánk közvéleményének megelégedését a román államfő látogatásának jelentős eredményei felett, a bukaresti lakosok ezrei lelkesedéssel köszöntötték Nicolae Ceausescu elvtársat, újból kifejezésre juttatva szeretetüket, az egész nép szívből jövő köszönetét azokért a kitartó erőfeszítésekért, amelyeket hazánk felvirágzása, világhírének növelése érdekéérti, a ntrotív közjó.A egyetértés és együttműködés szolgálatában, a béke és az egyetemes haladás javára kifejt. A Baneasa repülőtéren jelen volt Ion Gheorghe Maurer elvtárs és Elena Maurer elvtársnő, valamint a következő elvtársak: Emil Bodnara?, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet feleségükkel, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Danalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Stefan Voitec, Constantin Bäbäläu, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Magdalena Filipa?, Ion Ionita, Vasile Patilinej, Stefan Andrei. Jelen volt az PKD KB az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tudományos és kulturális életünk több személyisége, tábornokok, újságírók. Ott volt Bernhard Wolf, Németország SZK bukaresti ideiglenes ügyvivője, országunkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a diplomáciai testület más tagjai. A repülőgépből kilépő Nicolae Ceau?escu elvtársat és Elena Ceau?escu elvtársnőt melegen üdvözlik a jelenlevő párt- és államvezetők, a többi hivatalos személy. A jelenlevő fővárosi lakosok lelkesen éljeneznek, melegen köszöntik az érkezőket. Nicolae Ceau?escu elvtárs és Elena Ceau?escu elvtárs( JPT, üdvözlésedre. Elutazás az NSZK-ból Szombaton, június 30-án véget ért a hivatalos látogatás, amelyet Nicolae Ceau?escu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Elena Ceau?escu elvtársnővel együtt Németország Szövetségi Köztársaságban tett. A Köln-Bonn repülőteret, akárcsak a megérkezés napján, a két ország állami zászlai díszítették. A búcsúztatásra megjelent Gustav Heinemann, Németország Szövetségi Köztársaság elnöke, feleségével, Hilda Heinemann-nal, Gerhard Jahn szövetségi igazságügyminiszter, aki a látogatás idején a szövetségi kormány állandó képviselője volt a román államfő mellett, és Anna Jahn asszony, Dietrich Spangenberg, az elnöki kancellária főnöke, több más nyugatnémet hivatalos személyiség. Az elutazás ünnepélyes pillanatánál jelen volt Constantin Oancea, országunk bonni nagykövete, továbbá a nagykövetség és a román gazdasági kirendeltség több tagja. Úgyszintén jelen volt Erwin Wickert, az NSZK bukaresti nagykövete. A két elnök fogadta a repülőtéren felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd ellépett a díszszázad előtt. Felhangzott Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság állami himnusza. A légikikötő épületének teraszán a nyugatnémet vállalatokkal fennálló kooperációs szerződések keretében az NSZK-ban dolgozó román munkások és technikusok népes csoportja lelkesedéssel skandálta : „Ceau?escu — Románia!“, nemzeti zászlócskákat lengetve éljenzett, ezúttal is kifejezésre juttatva szeretetüket és tiszteletüket országunk vezetője iránt. Gyermekek vörösrózsa csokrokat nyújtottak át a két elnöknek, Elena Ceau?escu elvtársnőnek és Hilda Heinemann asszonynak. A repülőgép lépcsőjénél a két elnök melegen búcsút vett egymástól, kezet rázott. Helyi idő szerint 9 óra 15 perckor felszállt a hazainduló elnöki gép. Az országhatárig a szövetségi légierő egy köteléke nyújtott díszkíséretet az elnöki repülőgépnek. TÁVIRAT Őexcellenciája GUSTAV HEINEMANN úrnak, Németország Szövetségi Köztársaság elnökének BONN Németország Szövetségi Köztársaság területéről távozva, a magam és feleségem nevében szeretném kifejezni a legmelegebb köszönetét azért a tökéletes vendéglátásért, amelyben az Önök országában tett látogatás idején részesültünk. Kifejezem meggyőződésemet, hogy a látogatás és az Önnel meg Willy Brandt kancellár úrral, a nyugatnémet politikai és gazdasági élet többi személyiségeivel folytatott gyümölcsöző megbeszélések hozzájárulnak a Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok sokrétű fejlődéséhez országaink népeinek érdekében, az európai és a világméretű együttműködés, biztonság és béke ügyének érdekében. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy szívből egészséget és boldogságot kívánjak önnek és tisztelt Heinemann asszonynak. Ugyanakkor haladást, felvirágzást és békét kívánok Németország Szövetségi Köztársaság egész népének. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke A 3. OLDALON KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Németország Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZATA Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság. Abban a meggyőződésben, hogy a két ország közötti diplomáciai viszony felvétele és kapcsolataik fejlődése kedvezően befolyásolta az európai megértés és enyhülés folyamatát, az európai államok kapcsolatainak normalizálódását. Annak tudatában, hogy a kétoldalú kapcsolatok szüntelenül fejlődnek számos területen, mind a volumen, mind pedig az intenzitás tekintetében. Attól az óhajtól áthatva, hogy mélyítsék a barátság, a kölcsönös tisztelet és a sokoldalú együttműködés kapcsolatait a két ország között a nemzetközi jog és igazságosság elveinek és szabályainak tartós alapján, s így hozzájáruljanak a béke és a biztonság ügyéhez Európában és szerte a világon. Megerősítve ragaszkodásukat az Egyesült Nemzetek Alapokmánya céljaihoz és elveihez, miszerint a népek békében, a jószomszédság szellemében akar ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN vők élni egymással, baráti kapcsolatokat akarnak kiépíteni az összes nemzetek között az államok teljes szuverenitásának, jogegyenlőségének, valamint a népek ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maguk rendelkezzenek sorsukkal és előmozdítsák a gazdasági és társadalmi haladást. Tekintetbe véve a szabadságra, jogegyenlőségre és igazságosságra, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartására épülő egyetemes béke fenntartásának és erősítésének jelentőségét. Tudatában annak a felelősségnek, amely az öszszes nagy vagy kis államokra hárul, függetlenül politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől, vagy fejlettségi fokuktól, a béke és a nemzetközi biztonság erősítésével és az államok közötti kooperáció fejlesztésével kapcsolatban, valamint bármely (Folytatása a 3. oldalon) Németország szövetségi köztársaság NEVÉBEN NICOLAE CEAUȘESCU, WILLY BRANDT az Államtanács elnöke szövetségi kancellár GEORGE MACOVESCU WALTER SCHEEL külügyminiszter szövetségi külügyminiszter HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 29. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE nmm máR EXPORTFELADATOKAT is vÁLLALHATNAK... • A JÓ MINŐSÉGŰ SZÉKELYUDVARHELYI CÉRNA ■ MEGSZEREZTE AZ ELSŐ KÜLFÖLDI VEVŐKET • HÁROMMILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ ÁRU AZ ÜNNEPI ■ FELAJÁNLÁS Amiben több mint három évvel ezelőtt termelni kezdett az ország legkorszerűbb cérnagyára, a székelyudvarhelyi, volt az egységben — szerencsére — néhány olyan tapasztalt szakember is, aki a szokásos és érthető lelkesedésen túl, előre látta a nehézségeket, tudta, hogy a cérnagyártás az egyik legigényesebb textilipari munka, amelynek zavartalan megszervezése, lebonyolítása nem kis és nem könnyű feladatot ró akármelyik munkaközösségre, hát még egy kezdőnek, tapasztalatlannak számító kollektívára, mint amilyen akkoriban volt a székelyudvarhelyi. Ezek között a szakemberek között volt a gyár jelenlegi műszaki aligazgatója, Ciuchina Vasile mérnök is, aki több mint három évtizedes tapasztalatával — amelynek egy tekintélyes részét a talmácsi cérnagyárban töltötte — pontosabban fel tudta mérni a várható nehézségeket, a megoldásra váró problémák valós súlyát, mint a gyár legtöbb mérnöke, alkalmazottja. — Bevallom őszintén, hogy én körülbelül tíz évre gondoltam, amikor a tökéletes és zavartalan munkamenet kialakulásának a határidejét magamban „megsaccoltam“ — mondja a fehérhajú mérnök. — Öröm számomra a beismerés, hogy tévedtem, mert jóval hamarabb egyenesbe jutottunk, eljutottunk arra a pontra, hogy tekintélyünk van, tudjuk tartani a szavunkat, a tárgyalásokon magunk mögött tudhatjuk a közösség biztos anyagi, erkölcsi, szakmai támogatását, helytállását. Azt hiszem, ennek a legjobb bizonyítéka az a tény, hogy ez év elejétől már exportfeladatokat is vállaltunk, illetve az illetékesek mertek ránk bízni. A műszaki igazgató szavaiból lassanként kibontakoznak azok a gyakorlati feladatok, amelyeket az elmúlt hónapok, évek során meg kellett oldania az udvarhelyi munkaközösségnek, elsősorban a cérna minősége körül, hogy az elmúlt év végén tárgyalóasztalhoz ülhessenek a külföldi cégek megbízottaival. Az elején sok baj volt a cérna szakítószilárdságával, az egyenletességével, a szál fényével, a színskálával. Mindenik minőségi tényező egyformán fontos, meghatározó volt, mindenik korrigálása, a megkívánt szintre emelése tengernyi részletkérdés, technológiai intézkedés kidolgozását, alkalmazását tette szükségessé. És főleg rengeteg tanulást, kísérletezést, töprengést igényeltek ezek a feladatok, illetve a sikeres megoldások. (Ciuchina igazgató nem tett egy szóban sem említést a tapasztalt műszaki szakemberek szerepéről, hisz akkor elsősorban magáról kellett volna beszélnie, aki szinte egymaga volt régi cérnagyártó szakember, de az elmúlt években tett látogatásaim során elegendő benyomást szereztem annak megálla- Kálmán Gyula (Folytatása 1 4. oldalon) Az egész oktatásnak a termelésre, a munkára kell felkészítenie a fiatalokat. A líceumban és az egyetemen tanuló ifjúnak egyaránt képesnek kell lennie arra, hogy konkrét munkát végezhessen a szocialista társadalomban. Mindenkinek meg kell értenie, hogy nem tisztviselőnek készül, hanem, hogy közreműködjék a nemzeti vagyon gyarapításában. Úgy vélem, hogy a Központi Bizottság határozatában és a törvényben alapelvként kell leszögezni, miszerint az oktatásnak a munkára és az életre kell felkészítenie az ifjúságot. Ez alapvető feltétele a valóban komoly oktatásnak, amely fel tudja készíteni a népet a szocialista és a kommunista társadalom építésére. NICOLAE CEAUȘESCU (Az RKP KB legutóbbi plénumán elhangzott beszédből) ISKOLAI MUNKANAPOK - AHOGYAN A legilletékesebbek, A DIÁKOK LÁTJÁK A harminckettedik munkanapon, a nagyvakáció előtti legutolsó műhelygyakorlaton, gondosan megtisztítva, beolajozva, sorbarakva és megszámlálva kerültek szekrényekbe a munkaeszközök, lakatos-asztalos szerszámok, háztartási felszerelések, vászon- vagy műanyagborítók alá a gépek. Ne porosodjanak, rozsdásodjanak a hosszú nyári hónapok alatt. Megtörténtek az utolsó elemzések, tanulságlevonó kiértékelések a tanári szobákban, az évzáró gyűléseken kiállítást is rendeztek majd mindenütt. Kiállítást, amely már önmagában véve is számadás, harminckét nap szorgos igyekezetéről, kitartásról, rátermettségről, munkaszeretetről. Most, midőn egy hosszú nyárra elnémult a munkázaj az iskolai tanműhelyekben is, kényszerpihenőre tértek a gépek és munkaeszközök, szerét ejtettük, hogy megszólaltassuk e szerszámok ifjú gazdáit, a tanműhelyek dolgoskezű népét, a legközvetlenebbül érdekelteket, akikért létrehozták ezeket a műhelyeket. Valljanak ők maguk e harminckét nap tanulságairól, arról, miként gyarapodtak ismereteik, alakult felfogásuk. Hogyan valósul meg bennük, általuk az a cél, amely életre hívta iskolarendszerünk ez olyannyira időszerű módosításait, amelynek következtében a gyakorlati ismeretek, a munkára nevelés egyre jelentősebb szerepet kap oktatásunkban. Két nagybányai iskola egy-egy osztályának tanulói számoltak be arról, mint történt ismerkedésük, barátkozásuk a kétkezi munkával, a gépekkel, milyen jelentőséggel bír számukra mindez, életük további alakulásában. A 4-es számú általános iskola nyolcadikosait s a Gheorghe Șincai líceum harmadéves diákjait kérdeztük meg. Hogy miért éppen őket ? Mert rövidesen válaszút elé kerülnek mindahányan, mérlegelniök, dönteniök kell, életcélt, hivatást választaniok, egy hasznos és termékeny életre felkészülniük, s e választásba beleszólhatnak, bele kell szólniuk az iskolai munkáshétköznapoknak is. Cikkünk a 4. oldalon