Előre, 1973. november (27. évfolyam, 8081-8106. szám)

1973-11-08 / 8087. szám

ELŐRE 2. oldal DÍSZGYŰLÉS A FŐVÁROSBAN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 56. ÉVFORDULÓJÁN A fővárosban, a Román-Szov­jet Barátság Házában díszgyű­lést rendezett az RKP Bukarest municípiumi bizottsága, a Romá­niai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa, a Szocialista Művelődési és Ne­velési Tanács, a KISZ Központi Bizottsága, és az ARLUS­ Főta­­nács a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója al­kalmából. Részt vett az RKP KB több tagja, régi munkásmozgalmi har­cosok, társadalmi szervezetek képviselői, a tudományos és kul­turális élet személyiségei, fővá­rosi vállalati és intézményi dol­gozók. Jelen voltak Bukarestbe akk­reditált diplomácia képviseletek vezetői, a diplomáciai testület más tagjai és a romániai látoga­táson levő Szovjet-Román Ba­ráti Társaság küldöttségének kép­viselői. A díszgyűlés elnökségében he­lyet foglaltak a következő elv­társak : Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács alelnö­­ke, Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttag­ja, a KB titkára, Ion Pajan, az az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a Miniszter­­tanács alelnöke, Ilie Murgulescu, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, az ARLUS­ Főtanács alelnöke, Dumitru Turcu?, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Ioan Avram, nehézgépipari miniszter, Constantin Oprita vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter helyet­tese, Larisa Munteanu, az RSZÁSZ Központi Tanácsának titkára, Vasile Nicolcioiu, a a KISZ KB titkára, Constantin Nicolae, az RKP Bukarest muni­cípiumi bizottságának titkára, Gheorghe Dumitru, a Bukarest municípiumi néptanács alelnö­ke, Mihai Dulea, az RKP KB szektorvezetője, Ion Ciubotaru külügyminisztériumi igazgató, Vasilica Micu, a 7 Noiembrie üzem fonónője, Lucian Hanu e­gyetemi hallgató. Az elnökségben úgyszintén he­lyet foglalt V. I. Drozgyenko, a Szovjetunió bukaresti nagykö­vete, és V. G. Gyikusarov, a Szovjet-Román Baráti Társa­ság küldöttségének vezetője; a küldöttség részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának tiszteletére szervezett rendezvényeken. A színpad hátterét Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió állami zászlaja dí­szíti, ugyancsak ott Vlagyimir Iljics Lenin fényképe látható. Feliratos táblán a következő szöveg olvasható: „A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója, 1917—1973“, „Él­jen a román-szovjet testvéri ba­rátság!“ Elhangzik a Szovjetunió és Ro­mánia Szocialista Köztársaság állami himnusza. A gyűlést Constantin Nicolae elvtárs nyitotta meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának jelentőségét Ioan Avram nehéz­gépipari miniszter és V. I. Droz­gyenko, a Szovjetunió bukaresti nagykövete méltatta. ★ A díszgyűlést fővárosi együtte­sek és művészek előadása re­kesztette be. IOAN AVRAM ELVTÁRS BESZÉDE Ioan Avram elvtárs hangsúlyoz­ta a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jelentőségét, rámutatott, hogy a forradalom ragyogóan be­tetőzte az oroszországi proletariátus, a dolgozó tömegek forradalmi harcát, amelyet a Vlagyimir Iljics Lenin által létrehozott kommunista párt vezetett. Az emberiség történetének e sorsdöntő eseménye új korszakot avatott, a proletárforradalmak kor­szakát, a kizsákmányolás és nem­zeti elnyomás alóli felszabadulás korszakát, a szocializmus világmé­retű jelentkezésének korszakát — mondotta. — Az emberiség törté­netében első ízben megalakult és megszilárdult a munkások és a pa­rasztok állama, a Szovjetunió fel­építette a szocializmust, és hozzá­látott a kommunizmus építéséhez, bizonyítva az egész világ előtt az új társadalmi rendszer által felsza­badított dolgozó tömegek óriási al­kotó energiáit, a kommunista párt vezette proletariátus legyőzhetetlen erejét. , A Szovjetunió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordu­lóján hatalmas szocialista állam, első rangú iparral, amely a világ ipari termelésének több mint 20 százalékát szolgáltatja, erős, lendü­letesen tökéletesedő, óriási anyagi és tudományos potenciállal rendel­kező gazdasággal. A Román Kommunista Párt, egész népünk messzemenően nagyra be­csüli azokat a kiemelkedő sikere­ket, amelyeket a szovjet dolgozók érnek el a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának vezetésével a kom­munista társadalom építésében, s úgy véli, e sikerek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a szocia­lista világrendszer erejének növe­kedéséhez, a világ demokratikus és békeerőinek gyarapodásához. A szónok ezután rámutatott, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom mély visszhangot keltett or­szágunkban, hogy a román proleta­riátus, a román forradalmárok ezrei kifejezték magas fokú harci és test­véri szolidaritásukat a Nagy Októ­ber ügyével, fegyverrel a kezükben részt vettek a forradalom védelmé­ben. A Román Kommunista Párt át­vette és továbbvitte a romániai munkásosztály és a szovjet mun­kásosztály közötti internacionalista szolidaritás nemes hagyományait, az illegalitás nehéz körülményei között következetesen harcolt a szocializ­mus országával való barátságért és szövetségért, a jószomszédság, az egyetértés és az együttműködés kapcsolatainak a megteremtéséért. A román nép az RKP vezetésével 1944 augusztusában, a szovjet had­seregeknek a hitlerista csapatokra mért megsemmisítő csapásai, vala­mint az antihitlerista koalíció többi erőinek sikerei által megteremtett kedvező körülmények között vég­rehajtotta a nemzeti antifasiszta fegyveres felkelést, fegyvereit a fa­siszta betolakodók ellen fordította, és minden anyagi, katonai erejével részt vett a háborúban a náci Né­metország végérvényes szétzúzá­sáért. Ezekben a harcokban szilár­dult meg a román és a szovjet ka­tonák fegyverbarátsága, ezekben a harcokban rakták le népeink barát­ságának szilárd alapjait. A szocializmus éveiben — foly­tatta a szónok — a román és a szovjet nép testvéri barátsága és együttműködése minden téren ma­gasabb fokra emelkedett. A román—szovjet kapcsolatok erősítéséhez és fejlesztéséhez meg­különböztetett mértékben hozzájá­rultak a két ország párt- és állam­vezetőinek megbeszélései, kiemelke­dő mozzanatokat képeztek e tekin­tetben Nicolae Ceaușescu elvtárs­nak, az RKP főtitkárának és Leo­nyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának az utóbbi években történt találkozói. Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió három évvel ez­előtt aláírt újabb barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződése kedvező kereteket teremtett a kétoldalú kapcsolatok fokozásához és bővítéséhez, a ro­mán—szovjet együttműködés sokol­dalú fejlesztéséhez. A szónok ilyen összefüggésben taglalta a román—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését, hangsúlyoz­va, hogy az 1971—1975-ös hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény értelmében a kétoldalú árucsere az előző, az 1966—1970-es évekre szóló egyezményhez képest körülbelül 40 százalékkal növekszik. A Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság kormánya, a munkásosztály, egész népünk­ nagyra becsüli a román— szovjet testvéri kapcsolatokat. „Szi­lárd meggyőződésünk — mondotta Nicolae Ceaușescu elvtárs —, hogy a Románia és a Szovjetunió, a Ro­mán Kommunista Párt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja közötti barátság és elvtársi együttműködés kapcsolatai a jövőben is szüntelenül fejlődnek népeink érdekében, a szo­cialista világrendszer erősödése ér­dekében, a világbéke érdekében.“ A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk, a nemzet össszes erői a Román Kommunista Párt kipróbált vezetésével jelenleg erélyesen és lelkesen munkálkodnak annak a programnak a valóra váltá­sáért, amelyet a párt X. kongresz­­szusa és Országos Konferenciája dolgozott ki a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére Romániában. Az Országos Konferencia felhívást bocsátott ki az ötéves terv határidő előtti teljesítésére, s ez az egész nemzet jelszava lett, amiről ékes­szólóan tanúskodnak az ötéves terv első két esztendejében elért ered­mények, valamint az idei esztendő első kilenc hónapjában kivívott si­kerek. A párt ugyanakkor széles körű és következetes munkával fejleszti a dolgozók szocialista tudatát, mun­kálkodik az RKP KB két évvel ez­előtti plénumán kidolgozott ideoló­giai program teljesítéséért, a kom­munisták életének és munkájának normáit, a szocialista etika és mél­tányosság normáit magában foglaló tervezet valóra váltásáért. A szónok, kidomborítva pártunk és államunk bel- és külpolitikájá­nak megbonthatatlan kapcsolatát, ezeket mondotta: Románia mint szocialista ország elsősorban követ­kezetesen fejleszti az együttműkö­dés és a barátság kapcsolatait az összes szocialista országokkal a marxizmus-leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvei je­gyében. Ugyanakkor megkülönböz­tetett figyelmet fordít az együttmű­ködés fejlesztésére az önálló gazda­sági-politikai fejlődésükért küzdő országokkal, megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a gyarmati iga le­rázásáért harcoló népek támogatá­sára. Románia ezzel kapcsolatos elvszerű álláspontját ékesszólóan tanúsítják az említett országokkal való gyümölcsöző kapcsolataink. Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának az utóbbi évek­ben történt látogatásai számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szágban. Országunk ugyanakkor fejleszti kapcsolatait és együttműködését a fejlett kapitalista országokkal, a vi­lág összes államaival, függetlenül társadalmi rendszerüktől a füg­getlenség és szuverenitás tisztelet­ben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a békés e­­gyüttmű­ködésnek és a kölcsönös előnyöknek az ismert elveire ala­pozva külkapcsolatait. A szónok ezután rámutatott, or­szágunk hozzájárulására az euró­pai biztonság és együttműködés biztosításához, hangsúlyozta, hogy Románia erőfeszítéseket tesz az egyetemes enyhülés és béke lég­körének a megteremtéséért, meg­különböztetett jelentőséget tulaj­donít annak, hogy gyakorlati in­tézkedések történjenek a leszere­lés, elsősorban a nukleáris lesze­relés irányában, hogy az államkö­zi viszályok és konfliktusok tár­gyalások után, politikai módszerek­kel nyerjenek megoldást. A szocialista Romániának létér­deke az egyetemes enyhülés és a bé­ke légköre, tehát határozottan küzd az erőszak és az elnyomás imperialista politikája ellen, min­den nép ama jogának a tisztelet­ben tartásáért, hogy szabadon ren­delkezzék sorsával. A szocialista Románia véleménye szerint elen­gedhetetlen, hogy a világ összes országai, a nagy, a közepes és a kis országok egyaránt biztonság­ban éljenek, közreműködjenek a nemzetközi problémák megoldásá­ban. A szocialista Románia egész bék­és külpolitikájával aktívan hozzá­járul a szocializmus világméretű erejének és befolyásának a meg­szilárdításához, az összes antiim­­perialista, demokratikus és haladó erők összefogásához a béke és a biztonság ügyének diadala, a népek közötti együttműködés és egyetér­tés érdekében, ami a társadalmi haladás alapvető érdeke. Engedjék meg, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága, Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa és kormánya, a román kommunisták, az egész ro­mán nép nevében — mondotta be­fejezésül a szónok — a legmele­gebben üdvözöljem a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfel­sőbb Szovjetjének Elnökségét és a szovjet kormányt, az összes szovjet kommunistákat, az egész szovjet testvérnépet, és további sok sikert kívánjak nekik a kommunista épí­tés nagyszerű művében, a haladás és a béke szolgálatában. TÁVIRATOK : Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának, Nyikolaj Viktorovics Podgornij elvtársnak, a Szovjet Szocia­­lista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnöké­nek és Alekszej Nyikolajevics Koszi­gin elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 56. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Általános Szö­vetségének Központi Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az ARLUS-fő­­tanács, az Országos Nőtanács, az Országos Békevédelmi Bizottság, a Volt Antifasiszta Harcosok Bizott­sága, az Antifasiszta Háború Vete­ránjainak Szervező Bizottsága, a Vöröskereszt Egyesület Országos Tanácsa, az Újságíró Szövetség, más intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek üdvözlő táviratot intéz­tek szovjet társszervezeteikhez. ­ KÜLDÖTTSÉGEK UTAZTAK A SZOVJETUNIÓBA Szovjet helyi párt- és állami szer­vek meghívására országunk több megyéje és municípiuma helyi párt­és állami szerveinek küldöttségei utaztak a Szovjetunióba, hogy részt vegyenek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 56. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepsége­ken: egy Szatmár megyei küld­­­öttség, élen Ion Castaval, a me­gyei pártbizottság titkárával Kárpát­alja tartományba (Ukrán SZSZK); egy Máramaros megyei küldöttség, élen Victor Pordeaval, a megyei pártbizottság titkárával Ivan­ Fran­­ko tartományba (Ukrán SZSZK); egy Suceava megyei küldöttség, élén Valerian Goinával, a megyei pártbizottság titkárával Csernovic tartományba (Ukrán SZSZK); egy Constanta megyei küldöttség,­ élén Ioan Tudorral, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alel­nökével Ogyessza tartományba (Uk­rán SZSZK); egy Iasi megyei kül­döttség, élen Vasile Jitarral, a me­gyei néptanács végrehajtó bizottsá­gának alelnökével Ungheni tarto­mányba (Moldvai­­ SZSZK); egy Galati megyei küldöttség, élen Bucur Bloancával, a megyei népta­nács végrehajtó bizottságának al­elnökével Vulkanesti tartományba (Moldvai SZSZK); egy Brassó me­gyei küldöttség, élen Mircea Su­­mannal, a megyei néptanács végre­hajtó bizottságának alelnökével Ja­­roszlavl tartományba (OSZSZSZK); egy Botosán­ megyei küldöttség, élen Ioan Floares-szel, a megyei pártbi­zottság bürójának tagjával, a gaz­dasági és társadalmi tevékenység munkásellenőrző megyei tanács al­elnökével Falesti tartományba (Moldvai SZSZK); egy Hargita me­gyei küldöttség, élen Ion Opreaval, a megyei pártbizottság osztályve­zetőjével Novgorod tartományba (OSZSZSZK); egy Tulcea municí­piumi küldöttség élén Ion And­­ronacheval, a municípiumi pártbi­zottság első titkárával, a municí­piumi néptanács elnökével Isz­­mail városba (Ukrán SZSZK); egy Vaslui városi küldöttség, élen Emi­lia Tironnal, a városi pártbizottság titkárával Leóvá rajonba (Moldvai SZSZK); egy Btriad municípiumi küldöttség, élen Gheorghe Secannal, a municípiumi pártbizottság büró­jának tagjával Kahul rajonba (Moldvai SZSZK). V. I. DROZGYENKO NAGYKÖVET BESZÉDE V. I. Drozgyenko, a Szovjetunió bukaresti nagykövete ezeket mon­dotta: November 7-én 56 esztende­je lesz annak, hogy az oroszországi munkások és parasztok a bolsevikok pártjának vezetésével, élen a nagy Leninnel, megdöntötték a kényszer és az igazságtalanság rendszerét, és világviszonylatban első ízben szo­cialista államot teremtettek. A szov­jet emberekkel együtt ülik meg ezt a nagy ünnepet a szocialista orszá­gok népei, a nemzetközi munkás­­osztály, az egész haladó emberiség, az évforduló nagy visszhangot kelt a romániai dolgozók és az egész román testvérnép szívében. Népünk a szovjethatalom 56 esz­tendeje során — folytatta a felszó­laló — dicsőséges és hősi utat tett meg. A Szovjetunió ma, sokkal in­kább, mint bármikor, nagy és vi­rágzó szocialista hatalom. Népünk jelenleg következetesen valóra vált­ja az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszerű kommunista építési programot. A szónok a to­vábbiakban részletesen taglalta a Szovjetunió sikereit az ipari és a mezőgazdasági termelés növelésé­ben, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában, a termelés és a termelékenység hatékonyságának a fokozásában, a nép anyagi jólété­nek növelésében, kulturális színvo­nalának emelésében. A jelenlegi öt­éves terv előirányozza gazdaságunk további rohamos fejlődését. Küz­dünk az 1973-as esztendő — az öt­éves terv döntő­ éve — feladatainak sikeres teljesítéséért. V. I. Drozgyenko a Szovjetunió külpolitikájáról a következőket mon­dotta : Az SZKP és a szovjet állam következetesen érvényesíti a lenini külpolitikai irányvonalat. Az SZKP és a szovjet állam a többi szocialista országgal együtt következetes erőfeszítéseket tesz a nemzetközi légkör további javításá­ért, az összeurópai konferencia tel­jes sikeréért, igyekszik kiterjeszteni az enyhülést az európai kontinensen kívül, az egész világra, igyekszik a politikai enyhülést katonai enyhülés­sel kiegészíteni, szorgalmazza a fegyverkezési hajsza megszüntetését, ezt követően pedig gyakorlati fegy­verzetcsökkentést. Meggyőződésünk — mondotta a szónok —, hogy az összes népeknek békére van szükségük. A Szovjet­unió és a többi testvérország éppen ezért állandóan kifejezte testvéri szolidaritását az imperialista agresz­­szió ellen küzdő hős vietnami nép­pel, behatóan támogatta és támogat­ja az indokínai népeket a térség békéjének teljes helyreállításáért folytatott küzdelmükben. Érdekünk, hogy a Közel-Keleten valóban tar­tós és méltányos béke szülessen, hogy szavatolják a térség összes or­szágainak és népeinek biztonságát, a nyugalmas élethez való jogukat. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország testvéri békepolitikájá­nak sikereit a reális nemzetközi erő­viszonyok, a világszocializmus nö­vekvő ereje és tekintélye, a szocia­lista államok összeforrottsága hatá­rozza meg. A világszerte végbemenő változá­sok, a folytatódó enyhülés megfelel az összes népek legbensőségesebb óhajának, hiszen a népeknek létér­deke a végérvényes enyhülés. A Szovjetunió és Románia közötti hagyományos barátságot és jószom­szédságot taglalva, a szónok így folytatta : A szovjethatalom kiala­kulásának éveiben más népek kép­viselőivel együtt a román internacio­nalisták is híven védelmezték a szovjethatalmat. A romániai népi hatalom megte­remtése után népeink barátsága, a­­melyet a fasizmus elleni harcban együttesen hullatott vér pecsételt meg, minőségileg új tartalmat ka­pott Az új Románia a szabad élet 29 éve alatt hosszú utat tett meg a győzedelmes szocializmus építésé­ben. Ez idő alatt az önök népe, a szocialista népek testvéri családjá­ban, az RKP vezetése alatt nagy eredményeket ért el a gazdaság, a tudomány a kultúra fejlesztésében Jelenleg Románia Szocialista Köz­társaság dolgozói sikeresen megvaló­sítják az RKP X. kongresszusának a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építésére irányuló határo­­zatait. A szovjet nép őszintén, örül az önök sikereinek, kedves baráta­ink. E sikerek meggyőzően tanúsít­ják a román nép nagy szorgalmát és tehetségét. Nagyra értékeljük pártjaink, orszá­gaink és népeink hagyományos ba­rátságát. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió kormánya töretlenül szorgalmazza a barátság és a sokoldalú együttműködés fej­lesztését és erősítését Románia Szo­cialista Köztársasággal, a két or­szág népe érdekében és a szocialista közösség összeforrottsága érdekében A sokoldalú együttműködés tartós kapcsolatai fejlődtek ki az SZKP és az RKP, a két állam között. A Szovjetunió és Románia közötti állandóan fejlődő és szoros kapcso­latok tanújelei Leonyid I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárá­nak és Nicolae Ceaușescu elvtárs­nak, az RKP főtitkárának hagyomá­nyos találkozói. Engedjék meg — mondotta befe­jezésül a szónok —, hogy tiszta szívből további sok sikert kívánjak a román kommunistáknak, a testvé­ri román népnek az RKP X. kong­resszusán hozott határozatok valóra váltásában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése kitel­jesítési programjának valóra váltá­sában. FOGADÁS A SZOVJET NAGYKÖVETSÉGEN NOVEMBER 7. ALKALMÁBÓL V. I. Drozgyenko, a Szovjetunió bukaresti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfor­dulója alkalmából. Részt vettek a következő elvtár­sak: Gheorghe Ponu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a KB titká­ra, Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács alelnöke, Dumitru Po­­pescu, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a KB titkára, Mi­ron Constantinescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, az Államtanács alel­nöke, Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ion Pafan, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a Minisztertanács alelnöke, Ilie Murgulescu, a Nagy Nemzet­­gyűlés alelnöke, az ARLUS-főtanács alelnöke, az RKP KB és a kormány több tagja, a hazai munkásmozga­lom több régi harcosa, központi in­tézmények és társadalmi szervezetek vezetői, az ARLUS-főtanács több tagja, tudományos, művészeti és kulturális személyiségek, táborno­kok és törzstisztek, vallásfelekezetek képviselői, újságírók. Ott volt a Szovjet—Román Bará­ti Társaság küldöttsége, amely élén V. G. Dikusarovval, az Ukrajnai Kommunista Párt Csernovic tarto­mányi bizottságának első titkárával részt vesz a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója alkal­mából rendezett hazai ünnepsége­ken. Jelen voltak Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői, a diplomáciai testület több tagja. A fogadáson a román párt- és államvezetők szívélyes beszélgetést folytattak a Szovjetunió nagyköve­tével. 1973. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRATOK Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke táviratban fejezte ki részvétét Fahri Korütürknek­, Törökország Köztársaság elnökének édesanyja elhunyta miatt. Guillermo Rodriguez Lara tábornok, Ecuador Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének a hozzáintézett ba­ráti és szívélyes jókívánságokért. Romesh Chandra elnök táviratban mondott köszönetet Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnö­kének a Békeerők Világkongresszusához intézett üzenetéért. Párizsba utazott a Stefan Gheor­­ghiu Akadémia küldöttsége, élen Leonte Rautu elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tag­jával, az akadémia rektorával, ve­zető tanácsának elnökével, hogy a ★ ★ A Le Bourget repülőtérre érkezé­sekor a küldöttséget Jean Buries, az FKP KB tagja, a Maurice Tho­­rez Intézet igazgatója, Nicolas Pasquarelli, a Marxista Tanulmá-Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága mellett működő Maurice Thorez marxizmus-intézet meghívására látogatást tegyen Franciaországban. ★ nyl és Kutatóközpont főtitkára üdvözölte. Jelen volt Constantin Fittan, Románia párizsi nagykö­vete, George Macovescu, Románia Szó­­tek­, valamint a közel-keleti hely­­cialista Köztársaság külügyminisz­­terre vonatkozó megbeszéléseket, tere és Abba Eban, Izrael­lül- Részt vettek az előző­­megbeszé­­lgy minisztere folytatta a kétoldalú ü­léseken jelen volt romár­ és izraeli kapcsolatok megvizsgálásának szén-­hivatalos személyek. Az Interparlamentáris Unió brazil csoportjának küldöttsége, élén Paulo Francisco Torres szená­torral, a Nemzeti Kongresszus el­nökével, ellátogatott Bukarest mu­­nicípium néptanácsához, ahol meg­beszélést folytatott Gheorghe Cioa­­ra főpolgármesterrel és a népta­nács több tagjával. A vendégeket tájékoztatták ar­ról, hogy a néptanács milyen át­fogó tevékenységet fejt ki Buka­rest gazdasági, társadalmi-kulturá­lis és közigazgatási fejlesztéséért. A brazil küldöttség felkereste Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumát. A látogatá­son a vendégek kíséretében volt lile Murgulescu nagy nemzetgyűlési alelnök és Federico Carlos Car­­nauba, Brazília bukaresti megha­talmazott minisztere. George Macovescu külügyminisz­ter a külügyminisztériumban be­­t­u­ata,d­öngó , látogatáson fogadta B. R.­ Devarajant, az ENSZ Fejlesz­tési Programjának képviselőjét or­szágunkban. A fogadáson részt vett Fuad K. Mohammed, a Program bukaresti ideiglenes képviselője. A kihallgatás szívélyes légkör­ben folyt le. Szerda reggel Varsóba utazott a titkárával, hogy a Lengyel Egyesült Román Kommunista Párt aktivista- Munkáspárt KB meghívására­­a­­küldöttsége, élen Dumitru Balannal, pasztalatcsere-látogatást tegyen a Braila megyei pártbizottság első Lengyelországban. Havannába utazott a Romániai Szakszervezetek Általános Szövet­ségének küldöttsége, hogy Gheor­ghe Petrescu elvtárs, az RSZÁSZ Központi Tanácsának alelnöke ve­zetésével részt vegyen a Kubai Dolgozók Központjának XIII. kong­resszusán. Dumitru Popescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, a Szocia­lista Művelődési és Nevelési Ta­nács elnöke, fogadta a Lenin- és Állami díjas G. A. Tovsztonogovot, a Szovjetunió népművészét, a le­­ningrádi Maxim Gorkij Drámai Akadémiai Nagyszínház művészeti Cornel Burtica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára, fogadta a Belgiumi Kommunista Párt kül­döttségét, élen Noella Dinant­al, a BKP KB tagjával. A delegáció az RKP KB meghívására közegész­ségügyi tanulmányi látogatást tett országunkban. Elutazott a fővárosból Horst Schondt. Hessen szövetségi állam egészségügyi és népjóléti miniszter Elutazott a fővárosból a nemzeti szuverenitásért, nemzetközi szoli­daritásért és a világbékéért küzdő perui mozgalom küldöttsége, amely az Országos Békevédelmi Tanács meghívására látogatást tett ha­zánkban. A küldöttségben részt vettek a következők: Asuncion Caballero Mendes, a Mozgalom vezetőjét, a jeles színjátszócsoport többi művészeivel együtt. A szívélyes légkörű fogadáson részt vett Ion Dodu Balan, a Szo­cialista Művelődési és Nevelési Tanács alelnöke. Ott volt N. A. Netyeszov, a Szov­jetunió bukaresti, nagykövetségének, kulturális tanácsosa. A fogadáson jelen volt Theodor Burghele elvtárs, egészségügyi mi­niszter és Ghizela Vass elvtársnő, az RKP KB tagja. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón véleménycserét folytat­tak a két párt jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi tevékeny­ségéről. re, aki látogatást tett országunk­ban. elnöke, Maruja­ Roque de Carnero, a mozgalom titkára, Francisco Lan­­da, a perui Újságírószövetség al­elnöke. A vendégeket fogadták az Orszá­gos Békevédelmi Tanácsnál, az Új­­ságírószövetségnél, megtekin­tettek szociál­is-kulturális létes­ítményeket Bukarestben és Vilcea megyében. CONSTANTIN DONCEA ELVTÁRS TEMETÉSE Kedden eltemették Constantin Don­­cea elvtársat, a hazai kommunista és munkásmozgalom régi harcosát, aki a Román Kommunista Párt sorai­ban hosszas, fáradhatatlan és oda­adó munkájával jelentősen előmoz­dította a szocialista eszmék diadalát, az új rendszer megteremtését Ro­mániában. Constantin Doncea elvtársat a fő­városi Grivita Rosie CFR-klubban ravatalozták fel. A ravatal mellett elhelyezték az elhunyt román és külföldi kitünte­téseit, valamint virágkoszorúkat Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács, a Szakszerve­zetek Általános Szövetségének Köz­ponti Tanácsa, a Bukarest municí­piumi pártbizottság és néptanácsi végrehajtó bizottság, a Volt Antifa­siszta Harcosok Bizottsága, az Antifasiszta Háború Veteránjainak Szervező Bizottsága, különböző mi­nisztériumok, az írószövetség, a Gri­vita Rosie üzem, más vállalatok és intézmények, az elhunyt szülőfaluja, Coeu község lakosai nevében. A délelőtt folyamán a bukarestiek népes tömege vett utolsó búcsút az elhunyttól. A ravatal körül őrséget állt az RKP KB, az Államtanács, a Minisz­tertanács, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa számos tagja, a párt és a munkásmozgalom régi harcosai, párt-, állami és társadal­mi szervezeti aktivisták, központi intézmények képviselői, tábornokok és törzstisztek. Egy percnyi csönddel adóztak az elhunyt emlékének Emil Bodnarac, Gheorghe Panu, Gheorghe Cioara, Emil Draganescu, Gheorghe Stoica, Chivu Stoica, Miron Constantinescu, Ion Popescu-Puturi elvtársak. A párt- és államvezetők részvétü­ket nyilvánították az elhunyt csa­­lád­jának­ A koporsót kivitték a CFR-klub­­ból, és az épület előtti téren he­lyezték el. Katonai díszszázad tisztelgett gyászszalagos zászlóval. A katonazenekar gyászindulót játszott. Gyászgyűlésre került sor az RKP KB, az Államtanács, a kormány több tagjának, képviselőknek, régi munkásmozgalmi harcosoknak és a fővárosiak népes tömegének a rész­vételével. Gyászbeszédet tartott Chivu Stoica elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Revíziós Bizottságának el­nöke. A szónok felemlítette az el­hunyt munkásmozgalmi múltját, a fővárosi vasúti munkások harcának szervezésében és vezetésében betöl­tött szerepét, a nemzetközi brigádok tagjaként folytatott spanyolországi harcát, majd a hitlerista megszállók elűzéséért partizánvezetőként vívott küzdelmét. Elmondotta, hogy Cons­tantin Doncea a népi forradalom éveiben változatlan eltökéltséggel és szenvedéllyel különböző párt- és állami feladatokat látott el, szerve­zőkészségét, szakavatottságát és gazdag tapasztalatait a szocialista építés szolgálatába állította. Ezután Ion Coman vezérezredes, az RKP KB osztályvezetője. Ion Popescu-Puturi, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalom­politikai Tanulmányi Intézet igaz­gatója búcsúzott az elhunyttól. Az elhunytat A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializmusért Vívott Harc Hőseinek Emlékművé­nél katonai pompával helyezték örök nyugalomra. (Agerpres)

Next