Előre, 1973. december (27. évfolyam, 8107-8132. szám)

1973-12-01 / 8107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVII. évfolyam 8107. szám ------ 8 oldal ára 30 iráni ------ 1973. december 1., szombat NICOLAE­­EAUSESCU El­VTÁ­RS B­ESZ­ÉDE a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának plenáris ülésén A TERV EREDMÉNYES TELJESÍTÉSE AZ ÖTÉVES TERV ELSŐ HÁROM ÉVÉBEN Tisztelt elvtársak ! A párt Központi Bizottságának plenáris ülése, amely a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejleszté­si Tanáccsal együtt folytatja mun­káját, megvitatta a Nagy Nemzet­­gyűlés elé terjesztendő 1974. évi állami tervet és költségvetést. Mint önök előtt ismeretes, a tervet még ez év nyarán dolgozták ki és szé­leskörűen megvitatták az összes gazdasági-társadalmi egységekben; fő mutatói ismeretesek, megvitatták őket ezekben a napokban a Leg­felsőbb Tanács osztályaiban, vala­mint a minisztériumok és más köz­ponti szervek vezetőségeivel tartott számos előzetes ülésen. Elmondhat­juk tehát, hogy a terv valamennyi tevékenységi terület kádereinek szé­les körű részvételéből ered. A plé­­numon úgyszintén megvizsgálták a romániai energetikai források to­vábbfejlesztésének feladatait, azo­kat az intézkedéseket, amelyeknek célja a tüzelőanyag és a villamos energia ésszerűbb felhasználása or­szágunkban minden tevékenységi területen. A plénum úgyszintén ele­mezte pártunk és államunk ez év­ben kifejtett nemzetközi tevékeny­ségét. Az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában eddig elért nagy sikereket kidomborítva, a plenáris ülésen felszólalt elvtársak méltán mutattak rá számos hiányosságra és fogyatékosságra, s számos javas­latot tettek a gazdaságvezetés és -szervezés tökéletesítésének bizto­sításáért, az ország anyag- és em­berpotenciáljának hatékonyabb hasz­nosításáért, az 1974. évi tervben foglalt fontos feladatok példás tel­jesítéséért. Elmondhatjuk, hogy a viták a bírálat, bizonyos mérték­ben pedig az önbírálat szellemében folytak le, bár figyelembe véve az idén is megnyilvánult számos fogyatékosságot, a felszólalt minisz­tereknek, első titkároknak, a Köz­ponti Bizottság többi tagjának — mint tudják, valamennyien gazda­ságunk fontos szektoraiban dolgoz­nak — mélyrehatóbban kellett vol­na elemezniük a vezetésük alatt levő szervek működését, az ebben az időszakban megnyilvánult hiá­nyosságokat Remélem azonban, hogy az elv­társak megteszik ezt a terv megvi­tatásának időszakában az illető egységekben és szervezetekben, a közgyűléseken, amelyekre az év elején kerül majd sor a jövő évi tevékenységgel kapcsolatban. A viták kidomborították azt a szellemet, amelyben egész népünk gyakorlatba ülteti a párt bel- és külpolitikáját, szilárd eltökéltségét hogy mindent elkövet a X. kong­resszuson és az Országos Konferen­cián kidolgozott program teljesíté­séért, annak a programnak a telje­sítéséért, amelynek célja a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom felépítése hazánkban. A miniszté­riumoknak, a központi gazdasági intézményeknek, a párt és állami szerveknek, a Minisztertanácsnak, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsnak a legnagyobb figyelemmel kell megvizsgálniuk a plénumon elhangzott bírálatokat, valamint a javaslatokat is, s intéz­kedniük kell azoknak a problémák­nak az operatív megoldásáról, a­­melyektől országunk gazdasági és társadalmi tevékenységének jó lebo­nyolítása, az egyes minisztériumok­ra és külön-külön minden szervre háruló feladatok sikeres megvalósí­tása függ. Tisztelt elvtársak ! Az 1974. évi terv és költségvetés tervezetei előirányozzák a nemzet­­gazdaság fejlesztésének gyors üte­mű folytatását a X. kongresszuson és az Országos Konferencián ho­zott határozatok maradéktalan tel­jesítése érdekében. Mielőtt rátérnék ezeknek az elő­írásoknak az elemzésére, szükséges­nek vélem, hogy röviden kiemeljem azokat az eredményeket, amelyeket az ötéves terv feladatainak megva­lósításában az első három év alatt elértünk. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az ötéves terv első há­rom évének feladatait, valamint a dolgozók által tett vállalások ja­varészét eredményesen teljesítet­tük, egyes területeken pedig túl is szárnyaltuk. Az ötéves terv elő­írásaihoz viszonyítva ebben a há­rom évben 30 milliárd lej értékű ipari termelési többletet valósítot­tunk meg.Az ipari termelés­ , amelyet az idén elérünk mintegy 15 miliárd lejjel nagyobb lesz, mint az ötéves tervben 1973-ra eredetileg megál­lapított szint, és 1972-höz képest csaknem 15 százalékos növekedési ütemet érünk el. Az 1973. évi ipari termelés volumene meghaladja az­ egész 1956—1960-as ötéves tervben elért volument. • Eddig 20 megyei pártbizottság közölte, hogy az első három év ipari termelése terén megvalósítot­ták az ötéves terv előirányzatait, egyesek közülük — mint például Suceava, Vaslui, Botosani — három hónappal, mások pedig — köztük Maros, Máramaros, Szeben, Braila megye — két hónappal hamarabb. Külön akarom kiemelni azt a hoz­zájárulást, amellyel a fővárosi dol­gozók elősegítették az ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltását minthogy a fővárosban összpontosul az ország ipari termelésének csak­nem egyötöde. Az első három évben az egész gazdaságban az ötéves terv előirányzataihoz viszonyítva elért termelési többletből több mint 12 milliárd lej termelés esik a fővá­rosra, vagyis 40 százalék. Ezekben az években gyorsabban fejlődtek a korszerű iparágak, ame­lyek biztosítják az anyagi és mun­kaerőforrások hatékonyabb hasz­nosítását. Ennek nyomán a gép­ipar és a vegyipar részaránya az ipari össztermelésben az 1970. évi 31,1 százalékról 40,1 százalékra nö­vekedett. A nemzetgazdaság gyors fejlődé­sét ebben az időszakban nagyarányú beruházási program megvalósítása biztosította. Az ötéves terv első há­rom esztendejében állami alapok­ból 258 milliárd lejt ruháztunk be, amiből az idén 93 milliárd lejt, s átadtunk rendeltetésének 920 új termelőkapacitást, amiből 420-at 1973 folyamán. Az ötéves tervnek ebben a há­rom esztendejében a köztársasági iparban a munkatermelékenység 24 százalékkal növekedett, 1973 fo­lyamán 9,6 százalékkal az előző év­hez képest. Jelentős sikereket ér­tünk el a termelés minőségének ja­vításában, kiváló jellegzetességül új termékek gyártásba vételében. Év­ről évre csökkentettük a termelési költségeket, a nyers- és segédanyag­fogyasztásokat, javítottuk a terme­lés hatékonyságát. Az ezer lej áru előállítási költségeinek leszorítása folytán 1971—1973-ban több mint 25 milliárd lejt takarítottunk meg. Jelentős sikereket értünk el a mezőgazdasági termelés terén is. 1971-ben és 1973-ben az ország tör­ténetében legnagyobb gabonahoza­mokat értünk el. Az idén, bár a gabonatermelés nem érte el az elő­ző év színvonalát, a termés megkö­zelíti az 1970—1972-es évek átlagát. Számottevő eredményeket mond­hat magáénak az állattenyésztés is. Jelenleg az alábbi állatállománnyal rendelkezünk: hatmillió szarvas­marha, ebből 3 millió tehén és üszőborjú, több mint 9 millió ser­tés, 14,6 millió juh és csaknem 43 millió tojóbaromfi. A mezőgazda­­sági termelés ebben az évben i° megfelelő körülmények között biz­tosítja a lakosság ellátási igényei­nek és a nemzetgazdaság szükség­leteinek a kielégítését. Az elért eredmények, a gazdasá­gi potenciál fejlesztése és a nem­zeti jövedelem növelése lehető­vé tette azoknak a feladatoknak a maradéktalan teljesítését, amelye­ket a X. kongresszus és az Orszá­gos Konferencia tűzött ki a dolgo­zók jövedelmének növelése, az egész nép anyagi és kulturális é­­letszínvonalának emelése terén. Biztosítottuk az oktatás és az egészségvédelem továbbfejlesztését, a tudomány és a kultúra további felvirágzását. Mindezek ismételten bizonyítják pártunk marxista-leninista politi­kájának helyességét, az ötéves terv­­előirányzatainak realizmusát, a szocialista gazdaságunk rendelke­zésére álló nagy lehetőségeket és erőforrásokat, a dolgozók hatalmas alkotó képességét, a Román Kom­munista Párt által a szocializmus és a kommunizmus útján vezetett szocialista nemzetünk egyesült erejét. Az említett három esztendőben el­ért kiemelkedő eredmények a mun­kásosztály, a parasztság és az­­ ér­telmiség hősi erőfeszítéseinek a gyümölcse, az egész nép áldozat­teljes és odaadó munkájának a gyümölcse, az egész népé, amely töretlenül követi a párt politikáját, és minden erejét a hazai sokolda­lúan fejlett szocialista, társadalom megteremtése nagyszerű ügyének szenteli. A plenáris ülés szónoki emelvé­nyéről a párt Központi Bizottsága nevében a legmelegebben gratulá­lok ezekhez a nagy sikerekhez a munkásoknak, parasztoknak és ér­telmiségieknek, hazánk összes dol­gozóinak, nemzetiségi különbség nélkül, a kommunistáknak, a párt­szerveknek és -szervezeteknek, egész népünknek. (Hatalmas taps.) Amikor azonban kellőképpen ér­tékeljük az ezekben az években minden tevékenységi területen el­ért sikereket, kiváló eredményeket, szólnunk kell a hiányosságokról és a hibákról is, amelyek a gazdasági életben jelentkeztek és negatívan hatottak a termelés fejlődésére, a termelés hatékonyságára, a nemzeti jövedelem növekedésére, így pél­dául meg kell mondanom, hogy e­­gész sor fontos terméknél az idén nem teljesítettük maradéktalanul a tervet. Továbbra is nagyok a vesz­teségek a kapacitások nem megfe­lelő kihasználása miatt. Az elő­irányzatok alatt maradt a szerszám­géppark kihasználási mutatója. Ko­moly lemaradások vannak az új lé­tesítmények átadási határidejének betartása terén is, a befejezetlen beruházások volumene 1973 végére hozzávetőleg 70 milliárd lej lesz. Sok egység nem teljesíti az elő­irányzatok szintjén a munkaterme­lékenység növelési tervét, túllépi a nyersanyag-, segédanyag- és tüze­lőanyagfogyasztási normákat, to­vábbra is sok a selejt és a bünt­e­­téspénz. Mindez kihat a produktív állóalapok hatékonyságára. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a terv­teljesítés folyamatában jelentkezett hiányosságok a legtöbb esetben nem objektív okokból fakadnak hanem annak tulajdoníthatók, hogy a minisztériumok és a vállalatok, a párt- és állami szervek nem fog­lalkoznak megfelelő mértékben a termelés szervezésének, a haté­konyságnak a kérdéseivel. Ha az említett körülmények között az idén is számottevően túlteljesítettük a tervet, magától értetődik, hogy (Folytatása a 2. oldalon) A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE NICOLAE CEAUSESCU EL­VTÁRS BESZÉDE Folyó év november­ 29-én meg­tartotta munkálatait a Szocia­lista Egységfront Országos Ta­nácsának plenáris ülése Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével. A részvevők megvitatták a napirenden szereplő következő kérdéseket: 1. Az 1974. évi gazdasági-tár­sadalmi fejlesztési egységes or­szágos terv tervezete és az álla­mi költségvetés tervezete. 2. Románia energetikai fejlesz­tésének főbb problémáiról és a tüzelőanyag- és villamosenergia megtakarítási intézkedésekről. 3. A Szocialista Egységfront falusi szervezeteinek megalakí­tására és tevékenységére vonat­kozó határozat. 4. A SZEF kongresszusának és falusi, városi, municípiumi és megyei konferenciáinak előké­szítésére és megtartására vonat­kozó határozat. A plenáris ülés során felszó­laltak a következő elvtársak: Plostinaru Iulian, a SZEF Mehe­­dinti megyei tanácsának elnöke, Dinculescu Constantin egyetemi tanár, Henric Adrian, az RSZASZ Krassó-Szörény megyei tanácsá­nak titkára, Blaga Lucia, a Gorj megyei nők bizottságának elnö­ke, Lied Gheorghe, a craiovai Electroputere üzem­mestere, Dobrovici Simion, a SZÉF Vran­­cea megyei bizottságának elnö­ke, Dominica Petre, a SZÉF Botosani megyei tanácsának el­nöke, Stefănescu Teodor, a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek Buzdu megyei szövetségé­nek alelnöke, Tom­a Spiridon, a ploietti-i 1 Mai üzem mestere, Ascanio Damian, a Műépítészek Szövetségének alelnöke. Az 1974. évi gazdasági-társa­dalmi fejlesztési egységes or­szágos terv és az állami költ­­­ségvetés tervezeteinek megvita­tása során a plénum megállapí­totta, hogy e tervezetek elő­irányzatai reálisak és minden­ben megfelelnek a társadalmi haladás követelményeinek, tár­sadalomfejlesztésünk jelenlegi szükségleteinek, s beleilleszked­nek a párt X. kongresszusán és Országos Konferenciáján meg­határozott keretekbe. "­ Egyöntetűen jóváhagyva a tör­vénybe iktatás végett a Nagy (Folytatása az L. oldalon) Tisztelt elvtársak ! Hangsúlyozni kívánom, hogy Ro­mánia 1974. évi gazdasági-társadal­mi egységes tervének és az energe­tikai tartalékok körültekintőbb fel­használására vonatkozó intézkedé­seknek az elfogadása a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának fontos aktusa. Ez megköveteli a Szocialista Egységfrontban részt ve­vő összes szervezetektől, hogy küzd­jenek a tervnek és az energetikai tartalékok körültekintő felhasználá­sát célzó intézkedéseknek a példás teljesítéséért. Gondolom nem szük­séges hangsúlyoznom az 1974. évi tervnek és a terv előirányzatainak fontosságát. Úgyszintén nem kívá­nom hangsúlyozni az energetika te­rén tett intézkedések fontosságát sem. Az utóbbi hetekben ezeket a kérdéseket széles körben megvitat­tuk. Az állami terv tervezetét részle­tesen megvitattuk mind Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa bürójának és szekcióinak keretében, mind a Köz­ponti Bizottság plenáris ülésén, a­­mely tegnap ért véget és amelyen részt vett a Fejlesztési Tanács is. A tervezetet megvitatás és jóváhagyás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztjük. Előirányzatai biztosít­ják a nemzetgazdaság gyorsütemű fejlődését, egész népünk jólétének növekedését. Az energetikai tarta­lékok körültekintő felhasználására vonatkozó intézkedéseket úgyszin­tén széles körben ismertetjük, e te­kintetben törvényerejű rendeletet adtunk ki. Mindannyiunk köteles­sége minden erővel küzdeni ezek­nek az intézkedéseknek a valóra váltásáért. . Hangsúlyozni kívánom, hogy ösz­­sze kell fogniuk a Szocialista Egy­ségfront összes tagszervezeteinek, nemzetiségi különbség nélkül min­den dolgozónak, hazánk valameny­­nyi honpolgárának az összes emlí­tett intézkedések példás teljesítésé­ért. Ennek nyomán ugyanis biztosít­hatjuk a feltételeket hazánk gyor­sabb ütemű fejlődéséhez, egyben pedig egész népünk anyagi és szel­lemi színvonalának emeléséhez. Meggyőződésem, hogy a Szocialista Egységfront tagszervezetei, Orszá­gos Tanácsa egész szocialista nem­zetünk általános érdekeivel szoros összhangban tevékenykedik. A Szocialista Egységfront falusi szervezeteinek a megalakítása, a Szocialista Egységfront kongresszu­sának az összehívása szintén jelen­tős mozzanat az Egységfront tevé­kenységének fejlesztésében, abban, hogy növekedjék a szerepe tag­­szervezetei, az összes dolgozók erő­feszítéseinek egybehangolásában és összefogásában. A megalakítandó falusi szervezeteknek életképes munkásságot kell kifejteniük, hoz­zá kell járulniuk a paraszttömegek aktívabb bevonásához a mezőgaz­daság fejlesztésébe, a román falvak életszínvonalának és szervezettségé­nek emelésébe. Legyünk azon, hogy a kongresszusi előkészületek során induljon egész sor kezdeményezés a városok és falvak jó gazdálkodásá­ra, hogy e téren is szép eredmé­nyeket jelenthessünk a kongresz­­szusnak. Úgy hiszem, nem szükséges kü­lön hangsúlyozni, hogy az alkotó szövetségeknek tevékenységükkel hozzá kell járulniuk a nevelőmun­kához, a szellemi alkotás, a művé­szet és a kultúra újabb eredmé­nyeivel kell köszönteniük a kong­resszust. Felhívjuk az összes tevé­kenységi területeket, a Szocialista Egységfront összes tagjait, beleért­ve a vallásfelekezetek képviselőit is, fogjanak össze valamennyi dolgozó­val és együttes erővel legyenek a­­zon, hogy az ország minden honpol­gára, tekintet nélkül nemzetiségére és vallási meggyőződésére, tegyen meg mindent a haza felvirágozta­tásáért, a nép jólétéért, vigye dia­dalra a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építését Romániá­ban. Abban a meggyőződésben, hogy minden tevékenységi szektor ebben a szellemben fog dolgozni, szeret­ném kifejezni megelégedésemet a dokumentumok egyöntetű elfogadá­sáért, továbbá meggyőződésemet, hogy valamennyien munkálkodni fognak azok megvalósításán. Jó egészséget és jó munkát! MEGTISZTELŐ FELADAT M­ától kezdve az Előre a Szocialista Egy­ségfront Országos Tanácsának napilap­ja, amint azt a Szocialista Egység­front Országos Tanácsának no­vember 29-én megtartott plénu­ma elhatározta. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy ezentúl az ország legátfogóbb politikai szervezetének napilap­jaként fejthetjük ki tevékenysé­günket pártunk politikájának megvalósítása, a X. pártkong­resszus és az Országos Pártkon­ferencia határozatainak életbe ültetése, a román nép és az együttélő nemzetiségek test­vériségének következetes elmé­lyítése, hazánk gazdasági és tár­sadalmi fejlődése és felvirágoz­­­­tatása érdekében. A Románia likere mellett, né­met nyelvű testvérlapunkkal — a Neuer Weggel — együtt tágabb területen és átfogóbban kapcso­lódhatunk be az ország pezsgő politikai életébe, hatékonyab­ban munkálkodhatunk a sokol­dalúan fejlett szocialista társa­dalom megvalósításáért, az öt­éves terv határidő előtti teljesí­téséért, népünk egységének szüntelen erősítéséért, a szocia­lista demokrácia fejlesztéséért, a legszélesebb néptömegek cse­lekvő bekapcsolásáért a köz­ügyek intézésébe, az államhata­lom mindennapi gyakorlásába. A Szocialista Egységfrontnak társadalmunkban betöltött nagy jelentőségű szerepe, a Front cél­kitűzései megsokasodott felada­tokat rónak szerkesztőségünkre, szükségessé teszik, hogy a lap aktívan részt vegyen a szerve­zet akcióinak népszerűsítésében és támogatásában, tegye köz­kinccsé a községi, városi, mu­nicípiumi és megyei szervezetek tapasztalatát és hozzájáruljon a határozott, kombattív közvéle­mény kialakításához. Mint az Országos Tanács no­vember 29-i plénumának a doku­mentumaiból is kiviláglik. Front­lappá válásunk olyan időszak­ban történt, amikor a Szocialis­ta Egységfrontra nagy jelentő­ségű feladatok hárulnak. Elegen­dő utalnunk az 1974. évi egysé­ges gazdasági-társadalmi fej­lesztési terv teljesítésének fon­tosságára és a fűtőanyag-, illet­ve a villamos­energia-takaré­­kossági intézkedésekre, ame­lyek megvalósításába a haza minden egyes honpolgárát moz­gósítanunk kell. Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plénumán mondott beszédében — melyet ebben a lapszámban adunk közre — a következőket mondotta ezzel (Folytatása az L. oldalon) A botosani-i­­ konfekció­gyár munkaközössége tizenhá­rom hónapot nyert az éle­v,­■- terv előirányzatainak teljesítésé­ben. A többlettermelés értéke eddig eléri a 356 millió lejt és december végéig még 50 millió lejjel növekszik. A sikert annak köszönhetik, hogy tökéletesítet­ték a technológiai eljárásokat és a gyártási folyamatot, határ­idő előtt üzembe helyezték és felfuttatták a második fejlesztési HATÁRIDŐ ELŐTT szakaszra előirányzott kapacitá­sokat. Nagy szerepe volt továb­bá az eredményekben az olyan értékes kezdeményezéseknek, mint például „Egyetlen centimé­ter anyag se menjen veszendő­be!“. A­z orostiei helyiipari gyár­­­ munkaközössége ettől a héttől kezdve az ötéves terv utol­só esztendejére dolgozik. A gyár különböző egységei csupán az idén 360 000 téglát, 450 tonna fémszerelvényt, 144 reduktort, 10 tanműhelyi esztergát, jelentős mennyiségű más terméket állí­tottak elő a terven felül és év vé­géig 28 millió lej értékű több­lettermelést realizálnak. A helyi erőforrások jó hasznosításával a gyár több mint hárommillió valutalej értékű terméket szállí­tott külföldi megrendelőinek, je­lentősen túlszárnyalva exportfel­adatait. MEGKEZDŐDTEK A NAGY NEMZETGYŰLÉS XI. ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI Péntek délelőtt megnyílt a Nagy Nemzetgyűlés VI. törvényhozási ciklusának XI. ülésszaka. Az ország magas törvényhozási fóruma azt követően ült össze, hogy a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és Románia Leg­felsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa együttes plená­ris ülést és a Szocialista Egység­front Országos Tanácsa plenáris ülést tartott. E magas fórumok szé­leskörűen megvitatták országunk jövő évi gazdasági-társadalmi fej­lesztésének céljait, s egyhangúlag jóváhagyták az 1974. évi terv és költségvetés előirányzatait, Nicolae Ceaușescu elvtárs expozéi szellemé­ben határozatokat hoztak a társa­dalmunk szüntelen és gyors előre­haladását illető kivételes fontossá­gú problémákban, a párt X. kong­­resszusán és Országos Konferenciá­ján kijelölt irányelveknek megfele­lően. Az­ ülésszak délelőtt 10 órakor kezdődött. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájának termében a képviselő­kön kívül meghívottként jelen van az RKP KB több tagja, miniszterek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a dolgozók kép­viselői, gazdasági, tudományos és kulturális életünk számos szemé­lyisége, román és külföldi újságírók. Jelen vannak Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői. Úgyszintén jelen van Pio Carlo Terenzio, az Interparlamentá­ris Unió főtitkára. A terembe érkező Nicolae Ceau$escu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt a Nagy Nemzetgyű­lés ülésszakának részvevői hatal­mas, hosszan tartó tapssal fogadják A jobboldali páholyban a követ­kező elvtársak foglalnak helyet: NICOLAE CEAU$ESCu, Emil Bod­­nara$, Manea Manescu, Paul Nicu­­lescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheor­­ ghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeț, Maxim Berghianu, Gheor­ghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A baloldali páholyban az Állam­tanács tagjai foglaltak helyet. Az ülésszak munkálatait Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyű­lés elnöke nyitotta meg. A jelenlevők egy percnyi csend­del adóztak a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Mihail Rosianu és Gri­­gore Marten képviselők emlékének. A képviselők egyhangúlag jóvá­hagyták a napirendet. 1. Törvénytervezet Románia Szocialista­­Köztársaság 1974. évi gazdasági-társadalmi fej­(Folytatása az 5. oldalon)

Next