Előre, 1973. december (27. évfolyam, 8107-8132. szám)
1973-12-01 / 8107. szám
1973. DECEMBER 1. SZOMBAT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 4. oldalról) Kezdődött a biztonság megteremtésének szentelt összeurópai értekezlet, a kontinens politikai életének e rendkívül fontos eseménye, melyhez országunk aktívan hozzájárult. Az európai együttműködési kapcsolatok javításáért kifejtett erőfeszítések között kell megemlítenem az utóbbi időben tett látogatásaimat Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Olaszországban, San Marino Köztársaságban és Németország Szövetségi Köztársaságban. Hangsúlyozni akarom, milyen fontos, hogy ezekkel az országokkal ünnepélyes nyilatkozatokat írtunk alá, és ezekben leszögeztük annak szükségességét, hogy az európai kontinens és az egész világ államai között olyan kapcsolatok honosodjanak meg, amelyek az egyenlőség, a szuverenitás és a függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elvére, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzésének elvére épülnek, mert ez az egyedüli módja az enyhülési folyamat megerősödésének Európában és az egész világon. E fontos dokumentumokban ugyanakkor leszögeztük országainknak azt az elhatározását, hogy munkálkodni fogunk a fent említett elvek széles körű nemzetközi érvényesítésén. Románia képviselői aktívan részt vettek az összeurópai konferencia első szakaszának előkészítésében és lefolytatásában, úgyszintén aktívan részt veszünk a konferencia most folyó második szakaszának munkálatain Genfben. A többi állammal együtt szorgalmazzuk, hogy ez a jelentős összejövetel elvezessen új európai viszonyok megteremtéséhez, az államok közötti bizalom és békés együttműködés légkörének kiépítéséhez, ami szavatolja minden nemzet számára, hogy szabadon, minden külső agressziótól vagy beavatkozástól mentesen fejlődhet. Azt kívánjuk, hogy az európai konferencia dokumentumai szentesítsék az európai államközi kapcsolatok vezérelveit és szabályait, s ugyanakkor megfelelőképpen intézkedjenek azok alkalmazásáról. A népek elvárják a konferenciától, hogy mozdítsa elő az európai országok fokozottabb gazdasági, műszakitudományos, kulturális cseréjét és kooperációját, a széles körű, minden mesterséges akadálytól mentes európai együttműködés kifejlődését. Úgy véljük továbbá, célszerű lenne, ha a konferencia elhatározná egy olyan állandó szerv létesítését, amely előkészítené más megoldandó európai problémák felvetésére hivatott újabb összejöveteleket, megkönnyítené a rendszeres kontaktusokat az országok között az együttműködés és a biztonság erősítése jegyében. Az európai légkör normalizálásával kapcsolatos kérdések felvetésénél figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a kontinens biztonságának létrehozását célzó erőfeszítések nem választhatók el a katonai szembenállás megszüntetésétől és általában a leszereléstől. Az európai biztonság csakis egy olyan folyamat lehet, amely végül is Európa jelenlegi megosztottságának felszámolásához, az ellentétes tömbök és katonai paktumok feloszlatásához, a más államok területén lévő idegen csapatok kivonásához, a nemzeti csapatok csökkentéséhez és a katonai szembenállás megszüntetésének más konkrét intézkedéseihez vezet. Románia üdvözölte a közép-európai csapatok csökkentésére vonatkozó bécsi tárgyalások megkezdését, és mint európai ország, részt vesz ezeken a tárgyalásokon; véleményünk szerint tekintettel a felvetett kérdések fontosságára a kontinens összes népeinek biztonsága és békéje szempontjából e tárgyalásokon hallatniuk kell szavukat az összes érdekelt államoknak. Véleményünk szerint az ilyen tárgyalásokat ki kell terjeszteni a kontinens más övezeteire is. Tekintettel a regionális megállapodások jelentőségére az európai és az egyetemes béke és biztonság előmozdításában, Románia megkülönböztetett figyelmet fordít a balkáni országok közötti jószomszédi kapcsolatok kiépítésére, arra, hogy a térség a népek közötti béke, barátság és gyümölcsöző együttműködés atomfegyvermentes övezete legyen. Nemzetközi tevékenységünk során igen nagy jelentőséget tulajdonítottunk a független fejlődés útját járó országokkal való kontaktusok és sokoldalú együttműködési kapcsolatok fokozására. Miután a tavaly látogatást tettünk nyolc afrikai országban, az idén felkerestünk hat latin-amerikai országot — Kubát, Costa Ricát, Venezuelát, Kolumbiát, Ecuadort, Perut —, valamint egyes afrikai országokat — Szenegált és Marokkót. Úgyszintén fogadtuk az említett államok egyes vezetőit. Az év folyamán ellátogatott Romániába Gaafar Mohamed Nimeiri, Szudán Köztársaság elnöke, Marion N’Gouabi, Kongó Népköztársaság elnöke, Sangoule Lamizana, Felső-Volta Köztársaság elnöke. Velük együtt ünnepélyes nyilatkozatot írtunk alá, kifejezve országaink ama óhaját, hogy a szolidaritás és a barátság szellemében bővítjük sokoldalú együttműködésünket, közösen munkálkodunk az egyenlőség és a méltányosság új nemzetközi kapcsolatainak a meghonosításán. Úgyszintén Jean Bedel Bokassának, Közép- Afrika Köztársaság elnökének idei romániai látogatása során általános egyezményt írtunk alá, amely előirányozza a kétoldalú gazdasági cserék fokozásának, a termelési kooperáció elmélyítésének konkrét módozatait, a két ország és nép további haladása érdekében, továbbá hangsúlyozza a két fél ama kölcsönös óhaját, hogy együttesen munkálkodnak a nemzetközi kapcsolatok új elveinek érvényesítésén. A függetlenül fejlődő államok vezetőivel, a függetlenül fejlődő országokban működő különböző társadalmi erők és politikai szervezetek képviselőivel, az ottani közvélemény és széles néptömegek képviselőivel történt találkozók és megbeszélések alkalmával megelégedéssel tapasztalhattuk, hogy a román nép, szocialista építőmunkájának eredményei, Románia külpolitikája igen nagy elismerésnek örvend körükben. E népek saját kezükbe akarják venni sorsuk irányítását, urai akarnak lenni nemzeti kincseiknek és munkájuknak, társadalmi, gazdasági reformpolitikát folytatnak, ilyen vagy amolyan formában állást foglalnak a társadalom új alapokon történő megszervezése mellett. Véleményünk szerint nemzetközi kötelességünk erősíteni a szolidaritást a függetlenül fejlődő államokkal, a társadalmi fejlődés haladó szellemű, megújító átalakítása mellett állást foglaló erőkkel. A felkeresett államok vezetőivel folytatott megbeszéléseken megállapodásra jutottunk az országaink teljes jogegyenlőségen nyugvó sokoldalú együttműködés fokozására vonatkozóan, valamint arra az elhatározásra vonatkozóan, hogy nemzetközi téren együttműködünk az új légkör meghonosításáért, amely lehetővé teszi, hogy az emberiséget ma foglalkoztató nagy horderejű kérdéseket az összes nemzetek érdekében oldják meg. Mint tudják, Costa Rica Köztársasággal barátsági szerződést kötöttünk, a többi latin-amerikai országgal pedig közös nyilatkozatokat írtunk alá. A jövőben is a legnagyobb elszántsággal fogunk küzdeni azért, hogy fejlesszük baráti, szolidaritási és együttműködési kapcsolatainkat az önálló gazdasági-társadalmi fejlődés útjára lépő összes országokkal. Mint ismeretes, Chilében katonai államcsíny volt éppen abban az időben, amikor látogatást tettem a latin-amerikai országokban. Úgy vélekedtem akkor, hogy el kell ítélnünk az alkotmányos kormány erőszakos megdöntését és Allende elnök meggyilkolását, mivel felfogásunk szerint ez súlyos csapást mért a haladó, demokratikus erőkre, amelyek síkraszálltak a chilei társadalomnak a szocializmus útjára való áttéréséért. Ugyanakkor kifejeztem bizalmamat a chilei népnek, haladó erőinek abbana képességében, hogy sikeresen tovább viszik a harcot a szabadságra, demokráciára és egy jobb életre irányuló törekvéseik megvalósításáért. A chilei események számos rendkívül fontos következtetést tártak fel a népek forradalmi harca szempontjából. Ismételten bebizonyították a demokratikus forradalmi erők egységének, egy világos akcióprogramnak a létfontosságú jelentőségét, valamint annak a parancsoló szükségességét, hogy egy nép, amely saját kezébe akarja venni sorsát s biztosítani a forradalom fejlődését, egy új társadalmi rend építésének előrehaladását, meg kell hogy teremtse a néptömegekhez, a demokrácia és a társadalmi haladás ügyéhez hű, saját államhatalmi szerveit. Románia a legkövetkezetesebben támogatta és támogatja a még gyarmati uralom alatt álló népek felszabadító harcát. Szoros kapcsolatokat és kontaktusokat tartunk fenn az összes nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Az év folyamán találkoztunk és megbeszélést folytattunk e mozgalmak vezetőivel, nyilatkozatokat írtunk alá és közös közleményeket adtunk ki, amelyekben rögzítettük aktív együttműködésünk és szolidaritásunk erősítésének alapjait. Egyes felszabadító mozgalmak máris elküldték állandó képviselőjüket Romániába. Megelégedéssel köszöntöttük Guinea-Bissau új független állam kikiáltását, és felvettük vele a diplomáciai kapcsolatokat. Mint tudják, nemrégiben hivatalos látogatást tett Romániában Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának küldöttsége, élen a főtitkárral. A küldöttséggel fontos közös nyilatkozatot írtunk alá. Románia a továbbiakban is sokoldalúan támogatja a felszabadító mozgalmakat, a harcot a kolonializmus végérvényes felszámolásáért, a neokolonialista praktikák, a faji megkülönböztetés és az apartheid-politika megszüntetéséért, a más népek elnyomása, leigázása, kifosztása minden formájának felszámolásáért. Országunk a békés egymás mellett élés elveinek következetes érvényesítése jegyében kiépítette és fejleszti sokoldalú kapcsolatait, széles körű együttműködési kontaktusait a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Véleményünk szerint a nemzetközi munkamegosztásban, az anyagi és szellemi értékek cseréjében való aktív részvétel, a széles körű gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés napjaink szükségessége, minden nemzet általános haladásának, az egyetemes együttműködés és béke ügyének objektív követelménye. E kapcsolatokat a teljes egyenjogúság elveire, a kölcsönös tiszteletre és a belügyekbe való be nem avatkozásra, a kölcsönös előnyökre építjük. Az év folyamán, mint ismeretes, látogatást tettünk Pakisztán Köztársaságban, és az ország elnökével együtt ünnepélyes nyilatkozatot írtunk alá, amely lerakja a leendő széles körű román-pakisztári együttműködés alapjait mindkétoldalú viszonylatban, különböző síkokon, mind pedig a nemzetközi élet demokratizálását, a béke és a biztonság előmozdítását szolgáló általános erőfeszítések vonalán. A román-iráni jóviszony szellemében az idén látogatást tettünk Iránban és egyben fogadtuk Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr iráni sahinsah látogatását. A vele aláírt ünnepélyes nyilatkozat és hosszú lejáratú egyezmény körvonalazza a két ország átfogó együttműködésének programját a gazdasági és műszaki-tudományos kooperáció, valamint az egyetemes enyhülés és béke ügyét szolgáló harc terén. Úgyszintén Ion Gheorghe Maurer elvtárs nemrégiben látogatást tett Iránban. A látogatás pozitív eredményeket hozott a román-iráni együttműködési és barátsági egyezmények alkalmazásában. Nemrégiben a román-indiai hagyományos jóbarátság és együttműködés szellemében ellátogatott országunkba Varahagirí Venkata Giri, India elnöke. A vendéggel gyümölcsöző megbeszélést folytattunk a két ország és nép együttműködési és baráti kapcsolatainak további bővítéséről, továbbá hasznos véleménycserét nagy fontosságú nemzetközi kérdésekről és azok megoldásának lehetőségéről az összes nemzetek érdekében. Ez a látogatás véleményünk szerint jelentős mozzanat volt a román-indiai baráti kapcsolatok és együttműködés fejlődésében a két nép érdekében, az egyetemes enyhülés és béke ügye érdekében. A békés egymás mellett élés, az összes államokkal való kapcsolatok bővítése jegyében fogant általános román politika szellemében, mint tudják, néhány nap múlva Nixon elnök meghívására ellátogatok az Amerikai Egyesült Államokba. Kétségtelen, hogy ez a látogatás akárcsak az Amerikai Egyesült Államok elnökével sorra került többi találkozó hozzájárul népeink kölcsönös jobb megismeréséhez, a román-amerikai együttműködés erősödéséhez, mindkét fél érdekében, és pozitív kihatással lesz a nemzetközi helyzetre, előmozdítva az enyhülés, az új államközi kapcsolatok politikájának fejlődését, a béke ügyét. Nemzetközi politikája keretében Románia aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a nagy nemzetközi kérdések a béke és a nemzetek közöttiegyet-értés szellemében oldódjanak meg, szilárdan harcolt és harcol az államok közötti konfliktusok és vitás kérdések politikai, tárgyalásos rendezéséért. Teljes szolidaritást vállalva a vietnami nép igaz harcával, örömmel üdvözöltük a vietnami béke helyreállítására vonatkozó párizsi megállapodásokat. Románia aktívan támogatja a vietnami nép erőfeszítéseit a béke megszilárdításáért és hazája békés újjáépítéséért, önálló fejlődéséért a gazdasági és társadalmi haladás útján. Támogatjuk a kambodzsai törvényes nemzeti egységkormány harcát az ország területének teljes felszabadításáért, és a béke meghonosításáért ebben az övezetben. Szorgalmazzuk mindazoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek lehetővé teszik, hogy a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép saját maga, minden külső beavatkozás nélkül rendezhesse gazdasági-társadalmi fejlődésének problémáit. Tisztelt elvtársak! Ez év őszén újra kirobbantak a Közel-Keleten a katonai ellenségeskedések, amelyek súlyos anyagi és emberveszteségeket okoztak a térség népeinek, és a nemzetközi élet egész menetére, az enyhülés és a világbéke folyamatára komolyan kiható, veszélyes helyzetet teremtettek. A közel-keleti ellenségeskedések kiújulása mindenben igazolta pártunk és államunk következetesen alkalmazott politikájának helyességét, ismételten rámutatva, hogy a feszültség fenntartása ebben az övezetben, az 1967-es háború nyomán erőszakkal elfoglalt arab területek Izrael általi további megszállása a konfliktus és a háború állandó forrása. Az utóbbi időben létrejött körülmények között Románia állást foglalt az ellenségeskedések megszüntetése és a konfliktus politikai megoldásának felkutatása mellett. Pártunk és államunk leszögezte álláspontját a román kormány hivatalos nyilatkozatában, valamint a konfliktusban részt vevő arab államok vezetőihez, más arab államok vezetőihez, állam- és kormányfőkhöz intézett üzenetekben. Országunk képviselői úgyszintén látogatást tettek a konfliktusban részt vevő arab országokban, valamint más arab országokban is, ismertették pártunk és államunk pozícióját, Romániának azt a törekvését, hogy minél előbb létrejöjjön a helyes, igazságos és tartós béke a Közép-Keleten. A jelenlegi helyzetben úgy véljük, szükséges mindent megtenni a Biztonsági Tanács ez év októberi határozata nyomán létrejött tűzszünet megerősítéséért. Minél hamarabb el kell érni a katonai szembenállás megszüntetését és létre kell hozni a feltételeket az érdekelt államok közötti tárgyalások lefolytatásához, úgy véljük, mindent meg kell tenni azért, hogy gyors és végleges megoldás szülessen a Közel-Keleten. Bármilyen halogatás magában hordozza a konfliktus újabb kiéleződésének veszélyét, a közel-keleti népekre, az általános béke és a nemzetközi együttműködés ügyére nézve rendkívül súlyos következményekkel járó hadműveletek kiújulásának veszélyét. Éppen ezért úgy véljük, késedelem nélkül rá kell térni a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának alkalmazására, végrehajtva az 1967-es háború nyomán elfoglalt arab területeken levő izraeli csapatok kivonását, tartós, igazságos békét teremtve a Közép- Keleten, amely garantálja a térségben levő összes államok szuverenitását és területi integritását. Egyetlen állam biztonsága sem szavatolható idegen területek megszállás alatt tartásával, hanem csak jószomszédsági, egyetértési és együttműködési politikával. Ugyanakkor ismét le kell szögeznünkpártunk és államunk álláspontját, amely szerint a közel-keleti tartós béke biztosításához meg kell oldani a Palesztinai kérdést e nép törvényes törekvéseinek figyelembe vételével. Hasznosnak véljük, hogy mielőbb megtartsák a Biztonsági Tanács határozatában előirányzott konferenciát, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt folyjon le, és amelyen részt vegyenek a konfliktusban közvetlenül részt vevő felek mellett más — nagy, közepes és kis — államok is a különböző kontinensekről, főleg pedig Afrikából és Európából, amelyek hozzá kívánnak járulni és építő módon hozzájárulhatnak a közel-keleti béke létrehozásához. Le kell szögeznünk, hogy Románia érdeke és törekvése a közép-keleti igazságos és helyes béke létrehozására Románia általános elvi politikájából fakad. Románia eltökélten síkraszállt és síkraszáll bármilyen erőszakos területelcsatolás ellen, a jószomszédságért, amely egyedül biztosíthatja a tartós békét, a feltételeket ahhoz, hogy minden nép gazdasági és társadalmi szempontból önállóan fejlődhessen. íme, miért tartozunk felelősséggel saját népünk iránt, a béke általános ügye iránt, íme, miért kell szerény erőinkhez mérten hozzájárulnunk — más népekkel együtt — a középkeleti helyzet rendezéséhez, a béke megteremtéséhez. Az élet nyilvánvalóan bizonyítja, hogy napjainkban, amikor az országok kölcsönhatása egyre szorosabb, az emberiség nagy problémáit csakis az összes államok aktív és teljesen egyenjogú részvételével lehet megoldani. Az összes országoknak, függetlenül társadalmi rendszerüktől, területük és lakosságuk nagyságától, gazdasági és katonai erejüktől, aktívan és egyenlő jogokkal részt kell venniük a nemzetközi életben, a jelenkor problémáinak megoldásában. Minthogy a katonai kiadások óriási mértékben és szüntelenül növekednek, elengedhetetlennek tartjuk, hogy a népek határozottan harcra keljenek, a nemzetközi közvélemény erőteljesen hallassa szavát konkrét leszerelési, és elsősorban nukleáris leszerelési intézkedések kikényszerítése ügyében. Akárcsak eddig, továbbra is mindent megteszünk, hogy előmozdítsuk konkrét leszerelési lépések megvalósítását. Napjaink nemzetközi változásai szükségessé teszik az Egyesült Nemzetek Szervezete tevékenységének a javítását, hogy a világszervezet jobban elláthassa felelősségteljes küldetését, hatékonyabb legyen. Véleményünk szerint meg kell teremteni a megfelelő szervezési feltételeket ahhoz, hogy minden egyes állam, és főként a kis és közepes országok, aktívabban közreműködhessen az Egyesült Nemzetek Szervezete összes szerveinek a tevékenységében. köszöntöttük a két német állam felvételét az ENSZ-be, és szükségesnek tartjuk a világszervezet egyetemessége megvalósításának további szorgalmazását. Úgyszintén fontos lépésnek tekintjük, hogy az ENSZ-közgyűlés elhatározta a Korea egyesítésére és helyreállítására alakult ENSZ-bizottság feloszlatását. Véleményünk szerint Korea egyesítésének problémája a koreai népre tartozik, és ezután is támogatni fogjuk a Koreai NDK ezirányban tett intézkedéseit. A X. kongresszuson és az Országos Konferencián kijelölt politikai vonal szellemében pártunk folytatta intenzív tevékenységét az egész világ forradalmi, haladó, antiimberialista erőivel való együttműködés fejlesztéséért. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a "kommunista és munkáspártokkal való szolidaritási és baráti kapcsolatok erősítésére. Ebben az időszakban számos találkozóra került sor kommunista pártok vezetőivel, különböző szintű látogatásokra, tapasztalatcserékre. Egész sor nyilatkozatot írtunk alá testvérpártokkal, s ezekben kifejeztük közös álláspontunkat a jelenkori társadalmi fejlődés és a forradalmi harcok alapvető problémáival kapcsolatosan a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében, annak alapjárt, hogy minden pártnak joga önállóan kidolgozni politikai vonalát. Pártunk hozzájárult és hozzájárul a világ kommunista és munkásmozgalmán belüli együttműködés, egység és összeforrottság állandó fejlődéséhez új, elvszerű alapokon. Abból kiindulva, hogy a munkásosztály és politikai szervezetei napjainkban egyre fontosabb szerepetöltenek be szerte a világon, pártunk következetesen fejleszti kapcsolatait a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, szorgalmazza a kommunisták és a szocialisták együttműködésének fokozását. Az év folyamán számos találkozónk és hasznos megbeszélésünk volt szocialista és szociáldemokrata pártok képviselőivel. Nemrégiben ellátogatott hazánkba a Szocialista Internacionálé főtitkára, akivel szintén hasznos, baráti megbeszélést folytattunk, és több közös konklúziót szűrtünk le azzal kapcsolatosan, hogy a társadalmi haladás, a demokrácia, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében fokozni kell a kooperációt. Véleményünk szerint további erőfeszítéseket kell tenni ennek az együttműködésnek a fejlesztéséért. Úgy véljük, hogy ezeknek az erőknek a nemzetközi együttműködését csak úgy lehet megvalósítani, ha a kommunisták és a szocialisták, az összes haladó és demokratikus erők nemzeti síkon is szorosan együttműködnek. Csak így növelhetik erejüket a társadalom megújító átalakításáért, a nemzetközi enyhülésért és együttműködésért folytatott harcban. Széles körű kontaktusokat és kapcsolatokat tartottunk fenn a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, az új független államok kormánypártjaival és a világ más pártjaival és demokratikus szervezeteivel. Fokozni fogjuk kapcsolatainkat ezekkel a pártokkal és szervezetekkel, következetesen azon munkálkodva, hogy erősítsük az akcióegységet az együttműködésért és a békéért síkraszálló összes antiimperialista, antikolonialista, demokratikus erőkkel. Pártunk és államunk nemzetközi tevékenységének mérlegét megvonva, elmondhatjuk, hogy Románia külpolitikája a haladás, az együttműködés és a béke ügye szolgálatában kifejtett akciói az építő szellem, amelyet a jelenlegi nemzetközi problémák megoldását célzó erőfeszítésekhez való hozzájárulásával kinyilvánított, még inkább növelte hazánk világtekintélyét, újabb és újabb barátokat szerzett nekünk a világ minden részében. Íme, ezért vagyunk meggyőződve róla, hogy a jövőben is, a legnagyobb szilárdsággal, ugyanebben az irányban kell cselekednünk, valóváltva a X. kongresszuson, az Országos Konferencián kijelölt feladatokat, nemzetünk törekvéseit, a szocializmus és a béke világméretű ügyét szolgálva. Tisztelt elvtársak! A bel- és külpolitikában idén elért sikereink akárcsak a jövőre vonatkozó célkitűzéseink kommunista pártunknak, a Központi Bizottságnak azt a kitartó törekvését tükrözi, hogy a legjobb körülmények között váltsuk valóra a X. kongreszszuson és az Országos Konferencián kijelölt programot, méltó helyet biztosítsunk hazánknak a világ nemzetei sorában. Ez tükrözi azt a nagyfokú felelősségtudatot, amellyel pártunk cselekszik mind nemzeti mind nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséért. Az 1974-es év rendkívüli politikai jelentőségű esztendő. Népünk ebben az évben ünnepli országunk fasiszta iga alóli felszabadulásának és az új társadalmi rend megteremtésére való áttérésének a 30 évfordulóját. Ugyanakkor a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően a jövő évben sor kerül a párt XI. kongresszusára. A Végrehajtó Bizottság ilyen értelemben javasolja a Központi Bizottság plénumának, határozza el, hogy a kongresszust 1974 negyedik negyedében tartsák meg, a pontos időpontot, valamint a szükséges előkészítő szervezési intézkedéseket egy későbbi plenáris ülés állapítsa meg. Meggyőződésem, hogy a dolgozók az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 30. évfordulóját és a párt XI. kongresszusát újabb kiváló eredményekkel köszöntik az 1974-es terv teljesítésében, a termelőerők fejlesztésében és a nemzeti vagyon gyarapításában, a gazdasági és társadalmi építés összes területein, biztosítva a tartós alapot ahhoz, hogy hazánk szüntelenül haladjon a szocialista és kommunista civilizáció útján, az egész nép anyagi és szellemi jóléte növelésének útján. A pártszervek és -szervezetek Központi Bizottságunk tagjai, az egész ország kommunistái, az öszszes dolgozók minden bizonnyal a jövő évben is teljesítik hazafias kötelességüket, önfeláldozóan valóra váltják a párt bel- és külpolitikáját, minden munkaerejüket és átkötő képességüket a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése nagyszerű ügyének szentelik Felkérem az első titkár elvtársikat és a Központi Bizottság több, a megyékben tevékenykedő tagjai, tolmácsolják a pártszervezeteknek az összes dolgozóknak plenáris ülésünk üdvözletét, jómagam üdvözletét kívánjanak a nevünkben mindenkinek további sok sikert, jó egészséget és boldogságot! ELŐRE 5. oldal A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) Nemzetgyűlés elé terjesztendő 1974. évi terv és költségvetés előirányzatait, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa egyben kinyilvánította a Szocialista Egységfrontot alkotó összes szervezeteknek, az összes dolgozóknak azt az elhatározását, hogy példásan teljesítik az ötéves terv negyedik esztendejének feladatait, mvel ennek az évnek rendkívüli jelentősége van a jelenlegi ötéves rerv határidő előtti teljesítése szempontjából. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsa megelégedéssel hangsúlyozza, hogy a legutóbbi intézkedések a szakképzettmunkások bérezési rendszerének javításáról beilleszkednek abba az átfogó programba, amelyet pártunk és államunk vezetősége állított össze az RKP X. kongresszusa és Országos Konferenciája határozatainak alkalmazására a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának szüntelen emelése céljából. A plénum úgyszintén megvitatta a román energetika fejlesztésének főbb problémáit, a tüzelőanyagok és a villamosenergia megtakarítására vonatkozó intézkedéseket, és elhatározta, minden eszközzel ösztönzi a tagszervezetek, a gazdasági egységek, a néptanácsok, a honpolgárok kezdeményezéseit az energia- és tüzelőanyagforrások lehető, leghatékonyabb és leggazdaságosabb felhasználásában, mindennemű pazarlás felszámolásában. A plénum jóváhagyta a Szocialista Egységfront falusi szervezeteinek megalakulására és tevékenységére vonatkozó határozatot, valamint a Szocialista Egységfront kongresszusának, továbbá községi, városi, municípiumi és megyei konferenciáinak az előkészítésére és lefolytatására vonatkozó határozatot. A plenáris ülés elhatározta, hogy kidolgozzák és nyilvános vita tárgyává teszik a Szocialista Egységfront Alapszabályzatának tervezetét. Az Országos Tanács plénuma elhatározta, hogy a Szocialista Egységfront első kongresszusát 1974. február 18 és 21 között tartják meg az alábbi napirenddel: 1. Jelentés a Szocialista Egységfront tevékenységéről és feladatairól a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtési programjának megvalósításában, az együttműködés és a béke jegyében fogant külpolitika valóra váltásában; 2. A Szocialista Egységfront Alapszabályzatának elfogadása; 3. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának a megválasztása. A kongresszuson részt vesznek a Szocialista Egységfront megyei konferenciáin megválasztott küldöttek, az összes társadalmi kategóriák képviselői, román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók, valamint a tagszervezetek központi vezető szervei által kijelölt küldöttek. A plénum úgyszintén jóváhagyta, hogy az Előre és a Neuer Weg című újság a Szocialista Egységfront sajtószerve legyen. A munkálatok végén beszédet mondott NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának elnöke. MEGTISZTELŐ FELADAT (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatban: „Hangsúlyozni kívánom, hogy össze kell lógniuk a Szocialista Egységkont összes tagszervezeteinek nemzetiségi különbség nélkül minden dolgozónak, hazánk valamennyi honpolgárának az összes említett intézkedések példás teljesítéséért." A közeljövőben magában a Szocialista Egységfront életében is nagy horderejű eseményeik fognak lezajlani. Teljében a Szocialista Egységfront községi szervezeteinek a megalakítása, ami szervezett keretet biztosít a Front célkitűzéseinek a megvalósításához a legeldugottabb falu szintjén is, és kétségtelenül hozzájárul a sokmillió falusi dolgozó hatékonyabb bevonásába a politikai életbe. Rövidesen sorra kerülnek a Szocialista Egységfront községi, városi, municipiumi és megyei konferenciái, jövő év februárjában pedig megtartják a Szocialista Egységfront első kongresszusát. Mindezek az események megannyi feladatot rónak a háromra szaporodott és három nyelven megjelenő Front-lapokra. Jövőre két történelmi jelentőségű eseményt ünnepel meg dolgozó népünk: a haza felszabadulásának 30. évfordulóját, ezt követően pedig a Román Kommunista Párt XXI. kongresszusát. Munkások, parasztok és értelmiségiek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek egyforma lelkesedéssel, a szocialista munkaverseny, a hazafias helységszépítési akciók, a takarékossági mozgalom és más jellegű kezdeményezések újabb megvalósításaival köszöntik a felszabadulás évfordulóját, a kommunisták országos fórumát. Az új feladatkörbe való bekapcsolódás pillanatában szerkesztő kollektívánk meggyőződéssel tesz hitet a Szocialista Egységfront programja és célkitűzései mellett, s biztosítja pártunk vezetőségét, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtársát, pártunk főtitkárát, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának elnökét, hogy mindent elkövet magasztos küldetésének méltó teljesítéséért. Az Előre a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja teljes elkötelezettséggel fog munkálkodni annak érdekében, hogy minél hűebben tükrözze népünk lelkes, hazafias országgyarapító munkáját, mozgósítsa a tömegeket hazánknak a haladás és a jólét újabb magas csúcsaira való emelése érdekében, gyümölcsöző párbeszédet alakítson ki a honpolgárokkal, még eredményesebben terjessze a párt szavát olvasóinak körében, eleget téve a kommunista sajtóra háruló felelősségteljes hivatásnak. MEGKEZDŐDTEK A NAGY NEMZETGYŰLÉS XI. ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI (Folytatás az 1. oldalról) Vesztési egységes országos tervének elfogadásáról ; 2. Törvénytervezet az 1974. évi állami költségvetés elfogadásáról ; 3. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról ; 4. Törvénytervezet a rekvirálásokról; 5. Törvénytervezet a megelőző pénzügyi ellenőrzésről. Az első napirendi pont keretében Manea Manescu elvtárs, a Miniszertanács alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1974. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési egységes országos tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A Nagy Nemzetgyűlés Bárója nevében Stefan Voitec elvtárs indítványozta, hogy a gazdasági-társadalmi fejlesztési egységes országos terv és az állami költségvetés közötti szoros kapcsolatra való tekintettel, a tervezetekkel kapcsolatos előterjesztéseket folytatólagosan eszközöljék, az általános vitákat pedig közösen folytassák, a szakaszonkénti vitákat és a szavazást pedig külön bonyolítsák le. A Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyta a javaslatot. Ezután Florea Dumitrescu elvtárs, pénzügyminiszter előterjesztette az 1974 évi állami költségvetés elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának társjelentését a vita alá bocsátott törvénytervezetekhez Gheorghe Oprea elvtárs, a tanács alelnöke terjesztette elő Aurel Vijoli képviselő, a gazdasági-pénzügyi bizottság elnöke előterjesztette e bizottságnak és a Nagy Nemzetgyűlés többi, a vita alá bocsátott törvénytervezetek megvizsgálásában részt vett állandó bizottságának a jelentését.