Előre, 1974. április (28. évfolyam, 8209-8233. szám)

1974-04-02 / 8209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8209. szám 4 oldal­ára 30 iráni 1974. április 2. kedd A NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ, SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKÉHEZ INTÉZETT ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK DOLGOZÓ NÉPÜNK PÁRTKÖRÜLI SZIKLASZILÁRD EGYSÉGÉNEK RAGYOGÓ MEGNYILATKOZÁSAI A történelmi dátumokat a tör­ténelem szentesíti. Clio adja meg nekik az értéket, az idő teszi őket a maguk kiérdemelte helyre, Kronosz tájolja be őket fontosságuk szerint az események sorába. Van­nak azonban olyan dátumok is, a­­melyek jelentőségéhez, történelmi értékéhez nem kell távlat, történel­­miségüket már a jelen eldöntötte, fontosságuknál fogva már­a ma felruházta őket a történelmi jelző­vel, biztosan tudva azt, hogy a jövő csak­ megerősítheti ezt az ér­tékítéletet, de el nem homályosít­­hatja. Románia legújabbkori történel­mében minden bizonnyal ilyen dá­tum 1974 március 28-a. Olyan ese­mény fűződik ehhez a lapho­z, hogy arany betűkkel kerül be a haza történelemkönyvébe. " 1974 március 28-ának ragyogó tavaszi napján szentesítette ünnepélyes ke­retek között a Nagy Nemzetgyűlés Románia Szocialista Köztársaság elnöki tisztségének létesítését, és lelkes egyöntetűséggel választotta meg a Román Kommunista Párt főtitkárát, Nicolae Ceausescu elv­­társat ebbe a magas tisztségbe. Egyetlen gondolat, egyetlen ér­zés hatotta át az egész országot március 28 délelőttjén, amikor Nicolae Ceausescu elvtárs letette az elnöki hivatali esküt, a méltó­ság és a felvirágzás, a ragyogó jövő esküjét. A televízió jóvoltá­ból az egész ország tanúja volt en­nek a felemelő pillanatnak. Cselek­vő tanúja volt. Az egész ország ott volt a Nagy Nemzetgyűlés épületé­nek kupolája alatt, és az egész or­szág szavazott. Egyöntetűen és egy gondolattal: a Román Kommunista Párt iránti határtalan szeretet, a párt vezetősége iránti tisztelet, Ro­mánia első elnöke iránti forró sze­retet jegyében. Még mindig a tu­datunkban csengenek az eskü sza­vai: „Esküszöm, hogy mindig be­csülettel, odaadással teljesítem kö­telességemet szocialista nemzetünk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágzásáért és nagyságáért." Olyan eskü ez, amelynek beteljese­désében szocialista hazánk minden fia határtalanul bízik. Bízik, mert minden honpolgárnak legfőbb cél­ja, hogy hazája erős, szabad és virágzó legyen. Bízik, mert tudja, hogy bölcs vezető irányítja lépteit, a Román Kommunista Párt vezeti a szocializmushoz és kommunizmus­hoz vezető úton. Ennek a pártkörüli sziklaszilárd egységnek, a párt főtitkára iránti bizalomnak és szeretetnek ragyogó megnyilatkozásai azok az üdvözlő táviratok, amelyeket ezekben a na­pokban az ország minden részéből küldenek a szocialista Románia el­ső elnökéhez. Nagyüzemekből és kisműhelyekből, a fővárosból és tanyákról, kutatólaboratóriumok­ból, intézményekből és iskolákból, munkások, parasztok és értelmisé­giek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek fejezik ki odaadásukat és nagyrabecsülésüket az ország első fia iránt, szeretetü­­ket és bizalmukat a nagy hazafi, az igaz kommunista, a kiemelkedő ál­lamférfi és a jelenkori nemzetközi élet nagy személyisége iránt, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránt. Ezek a táviratok ismételt kifejezői annak, hogy egész dolgozó népünk következetesen megvalósítja pártunk marxista-leninista politikáját, egész szellemi és fizikai alkotóerejét a sokoldalúan­ fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésének, hazánk felvirágoztatásának szenteli. Ezek a táviratok felidézik elnö­künk több mint 40 esztendei oda­adó küzdelmét a párt szolgálatá­ban; hazafias büszkeséggel írnak az utóbbi 30 esztendő szabad éle­tének nagy győzelmeiről; kidombo­rítják a IX. és X. kongresszus és az országos pártkonferenciák törté­nelmi jelentőségét, ezen esemé­nyek fontosságát, amelyekhez pár­tunk főtitkárának fáradhatatlan te­vékenysége, újítószelleme, dinami­kus munkastílusa nagymértékben hozzájárult. Szólnak ezek a távira­tok a köztársasági elnök hozzájá­rulásáról a párt és a nép egysé­gének szüntelen erősítéséhez, a szocialista demokratizmus elmélyí­téséhez, a szocialista etika és méltányosság elveinek megalapozá­sához. Hangsúlyozzák ezek a táv­iratok Nicolae Ceausescu elvtárs jelentős hozzájárulását pártunk és államunk külpolitikája tudományos megalapozásához és érvényesítésé­hez, a szocialista Románia nem­zetközi tekintélyének elmélyítéséhez szerte a világon. Ezek a táviratok ismételten hitet tesznek amellett, hogy egész dol­gozó népünk, nemzetiségre való te­kintet nélkül, erőt nem kímélve munkálkodik, ho­gy méltó sikerekkel köszöntse az év két kiemelkedő ese­ményét, a haza felszabadulásának XXX. évfordulóját és a párt XI. kongresszusát. Ismételten hitet tesz­nek amellett, hogy határidő előtt a legmagasabb mutatók szintjén tel­jesítik az ötéves tervet. Dolgozó népünk Nicolae Ceausescu elvtárs példáját követve munkálkodik ragyogó jövőjén. Köz­társaságunk elnökét követi a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom építésének az útján. Ez kölcsönöz történelmi fényt 1974 március 28-nak. MUNKÁSTETT, KOMMUNISTA HELYTÁLLÁS, A TERV ÉS A VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSE A TECHNOLÓGIAI FEGYELEM FOKOZATAI A kézdivásárhelyi keményítő­­gyár fő célkitűzése az idén: a gazdasági hatékonyság növelése. Erre vállalkozott töb­bek között a szocialista verseny­ben, s ezért igyekszik tovább csökkenteni­ a termelési költsége­ket. A keményítőgyárban nagy súlya van az anyagköltségeknek, amelyek az összköltségek közel 90 százalékát teszik ki. A gyár dolgozói ezért megfogadták, hogy a nyers- és segédanyagok fajla­gos fogyasztásának csökkentésé­vel mintegy 2 300 000 lej értékű megtakarítást érnek el. Üzemük nagy hő- és villanyenergiafo­gyasztó, de 350 tonna egyezmé­nyes tüzelőanyagot, 350 mega­wattóra villanyenergiát takarí­tanak meg. Növelik továbbá a forgóalapok forgási sebességét, vagyis — hétköznapi nyelven szólva — erőfeszítéseket tesznek termékeik minél gyorsabb eladá­sára, ami az előzetes számítások szerint még 97 000 lejt hoz majd, terven felül, a „konyhára“. E vállalások teljesítése érdeké­ben a hangsúlyt a technológiai fegyelem további megszilárdítá­sára helyezik. A termelés sajá­tosságából adódik, hogy a legki­sebb figyelmetlenség, gondatlan­ság következtében szinte észre­vétlenül nagy mennyiségű, félig­ feldolgozott nyersanyag mehet kárba, hiszen a termelés egy százaléka már száz tonnás tétele­ket jelent. Ezért nagyon fontos a hőmérséklet, a koncentráció ál­landósága, a berendezések egyen­letes megterhelése. A kukorica áztatásánál például 49—51 fok közötti hőmérséklet engedélye­zett, a dolgozók tapasztalata vi­szont azt bizonyítja, hogy a ke­ményítő kivonása akkor lesz a legeredményesebb, ha ez a hő­mérséklet minél inkább megkö­zelíti az 51 fokot. A masszív hő­mérsékletváltozás­ csak „masszív figyelmetlenség“ következménye lehet. Ha a hőmérséklet csökken, már nem lesz jó sem a fehérje, sem a csiraelválasztás, romlik a minőség, és nagyobb a termelési veszteség. Ha pedig a megenge­dett határon túlmegy, a kemé­nyítő enyvesedni kezd, s a szennyvizekkel együtt távozik el. A technológiai fegyelem ellen­ére a szigorúan vett napi nyil­vántartás. Minden reggel ott vannak az igazgatónő asztalán a jelentések: mennyit termeltek a megelőző huszonnégy órában, és milyen minőségben, volt-e beren­dezéshiba, termeléskiesés, egyéb károsodás; hogy állanak a bank­számlával, mennyi a pillanatnyi nyersanyagkészlet, árukészlet, mi van raktáron a kritikusabb se­géd- és tüzelőanyagokból és­­ így tovább... A pontos napi nyilvántartás mindenekelőtt a műszaki-anyagi ellátás, valamint az ütemes gyár­tás elengedhetetlen feltétele és a forgóalapok forgási sebessé­gének állandó tükre. „Bajok így is érhetnek — mondta Richter Éva igazgatónő — de meglepeté­sek már nem, sőt nagy bajok sem“. Az ütemes termelés bizto­sítását szolgálja még az eredmé­nyek tíznaponkénti kiértékelé­se, a keményítőgyárban ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hónap első dekádjában is olyan mennyiségű termelést ér­jenek el, mint az utolsóban. Már­ciusban, például a tíznapi fel­adatnak nemcsak a terv szerinti 33,3 százalékát végezték el, ha­nem a 36,6 százalékát, akárcsak a hónap második tíz napjában. De a legtökéletesebben műkö­dő napi nyilvántartás sem ér semmit a berendezéseket kezelő, a termelő szakemberek odaadása nélkül. A keményítőgyár munka­­közössége, fiatalsága ellenére, felnőtt a feladataihoz. A Mikola Tibor mester vezette váltás mennyiségben, minőségben min­dig a legtöbbet adja. Ennek titka a szigorú technológiai fegyelem, az, hogy a fiatal, képzett vál­tásvezető tudja, s tudatosítja munkatársaiban, hogy egy ilyen üzemben, ahol a termelési folya­mat egységes láncolatba kapcso­lódik, a termelők előtt sokszor rejtetten, a berendezések belsejé­ben zajlik le, milyen nagy je­lentősége van a fegyelemnek. Annak, hogy az ember szigorúan betartsa az előírásokat, még a látszólag legjelentéktelenebbeket is. De a Bartók Gyula és Bara László vezette műszakok is be­csülettel helytállnak és nagy ré­szük van abban, hogy a gyár túlteljesíti havi feladatait, sőt vállalásait. A három műszak versenyében egyelőre Mikoláék vezetnek, de a többiek sem ma­radnak el sokban mögöttük. A műszakok eredményeiben vala­hol ott van azoknak a munkája is, akik a berendezést javítják, karbantartják: a lakatosoké, vil­lanyszerelőké, akikről általában kevés szó esik a termelők verse­nyének kiértékelésében, de akik mégis alapvetően hozzájárultak és járulnak a termelés minden­napi sikeréhez. A keményítőgyá­riak az idén össztermelési tervük 106 százalékos, árutermelési ter­vük 112 százalékos túlteljesítésé­re vállalkoztak. Érthető, ha nem­csak a hónapok, de minden tíz nap feladatának tetézve tesznek eleget. Kovács N. Erzsébet A 2. OLDALON: LELKES HANGÚ TÁVIRATOK, LEVELEK ÉS ÜZENETEK AZ ORSZÁG ELSŐ ELNÖKÉNEK CÍMÉRE A MEZŐKÖN MOST A LEGFONTOSABB TEENDŐ A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁNAK MEGŐRZÉSE Dolgos hétvége a földeken Megkezdődött a kukorica vetése Használjuk ki hatékonyan az öntöző berendezéseket Jelentős sikereket értek el az elmúlt héten a vetés és a többi tavaszi mezőgazdasági munka meggyorsí­tásában a szántóföldek dolgozói. Eddig több mint 1 100 000 hektáron került földbe a mag, vagyis az első két sürgősségi szakaszba tartozó növények veté­sére előirányzott terület 71 százalékán az állami me­zőgazdasági vállalatokban, 64 százalékán pedig a me­zőgazdasági termelőszövetkezetekben. Cukorrépából 184 000 hektárt vetettek be, az elő­irányzott terület 82 százalékát. Tizennégy megyében, közöttük Ialomița, Braila, Buzău, Delj, Temes, Arad és Szatmár megyében be is fejezték a cukorrépa vetését. A napraforgót 258 000 hektáron vetették el, a tervezett terület 52 százalékán. Argeș és Dimbovita megyében befejeződött a napraforgó vetése. Növekedett a len, kender, burgonya és a takarmánynövények vetésterülete, valamint a gyümölcsösök és szőlősök területe is. A legtöbb megyében megkezdték a zöldségfélék ki­­ültetését is. Megyéink zömében vasárnap is dolgoztak a mezőkön. Szatmár, Nagykároly vidékén például többezer trakto­ros boronáit és tárcsázott, 15 000 hektár földön készí­tették elő a magágyat. Nagy területeken terítették el az istállótrágyát. Követendő példát mutat ezúttal is a szat­mári Somoiul, országosan is élenjáró termelőszövetke­zet, amelynek kukoricaföldjére a téesz-tagok és a traktorosok több mint 400 tonna istállótrágyát hord­tak ki. Teleorman és Mehedinti megyében ugyancsak munkanappá avatták a vasárnapot. Mindkét megyében befejezték a cukorrépa vetését, Mehedinti megyében pedig máris javában halad a kukorica magjának taka­ró alá hullatása. Ezekben a napokban országszerte működtetni kell az öntöző berendezéseket, minthogy a tavasz szűkölködik csapadékban. A magvak csírázása, a palánták növe­kedése sok vizet kíván, teljes kapacitásukkal üzemelje­nek hát az öntözéses rendszerek, alkalmazni kell min­denütt az öntözés hagyományos módszereit is. A UTOLÉRNI A LEGJOBBAKAT bánáti állami mezőgazdasági vállalatokat bírálat érte a me­zőgazdaság vezető kádereinek országos konferenciáján, minthogy kevesebb kukoricát takarítottak be tavaly, mint a megye termelőszö­vetkezetei. A lugosi vállalathoz tar­tozó farmok sem mentesültek a kri­tikatól, Scirnea Marian mérnök­­igazgató eléggé restelkedve tárta elő a való helyzetet, amikor ottjár­­tunkkor a kukoricatermesztés ta­valyi eredményeiről beszélt. De, mint­­mondotta, az idén változásnak kell beállnia, az esztendő jól kezdő­dött: napokkal ezelőtt takaró alá hullott az összes kora tavaszi nö­vények magja; többszöri megmun­kálással tartják vissza a talaj ned­vességét a kukoricaföldeken; a bo­­ronálást, tárcsázást folytatják mind­addig, amíg elérkezik a vetés ideje; a több mint 2000 hektáros kukorica­­vetésterületet a legjobb helyeken je­lölték ki; korai érésű, bővebben ter­mő hibrideket szereztek be; a gép­kezelők most éppen bejáratják a ve­tőgépeket, próbavetéseket végez­nek. Hiba nélkül működnek a gépek, a hozam szempontjából olyan fontos követelménynek, mint a­ hektáron­kénti kellő növényállomány biztosí­tása, mindenképpen eleget tesznek. A növények, hála a javuló műtrá­gyaellátásnak, elegendő tápanyag­hoz jutnak, a vállalat nem szűköl­ködik gyomirtó vegyszerekben sem. Hasonlóképpen alapoznak másutt is — mondhatná bárki —, mi az a többletráfordítás, ami Lugoson jel­lemzi az idei kukoricatermesztést? Ellentmondásosan hangzik, de így van, ez a ráfordítás nem plusz, ha­nem mínusz előjelű, többlet helyett csökkentésről van szó — a kiadá­sok csökkentéséről. De hát az ala­pozás nem olcsó „mulatság“. És mégis, ebben az évben Lugoson ki­sebb lesz a kukorica tonnájának ön­költsége. Nemcsak azért, mert a ho­zam tavalyhoz képest növekedik a TEMES MEGYEI TUDÓSÍTÁS hanem azért is, mert a vállalat na­gyobb gondot fordít a gazdasági ha­tékonyság emelésére. Megtörténik, hogy a búza vagy akár a kukorica egyik-másik dűlőben nem ígéri azt, amit várnak e gabonáktól. Nos, ilyen esetekben a további istápolást is megvonják tőle, ha nem biztos, hogy többszörösét hozza annak, a­­mit ráköltenek. A megtakarított összeget más, jövedelmező munkák finanszírozására fordítják. Ez volna a pénzügyi gazdálkodás egyik módja, amely eleve szavatol­ja az alapok ésszerű felhasználását. A jövedelmező gazdálkodáshoz ve­zető másik út a költségek alakulá­sának pontos nyomonkövetése. Min­den vállalatnak van évi pénzügyi terve. Ám Lugoson az alapok fel­­használását havonta ellenőrzik s ha az önköltség nem úgy alakul, ahogy kellene, illetve a pénzügyi mérleg kedvezőtlen változást jelez, a far­mok vezetői tüstént segíthetnek a helyzeten. Egyszóval a hozamnöve­lés mellett ebben a vállalatban min­dent elkövetnek, hogy olcsóbban, többet termeljenek. A termelékeny­ség­­növelésével, az üzemanyagfo­gyasztás csökkentésével, a techno­lógiai folyamatok optimalizálásával Lugoson az állami mezőgazdasági vállalat farmjai az idén legalább négymillió lejes tiszta jövedelem elérésére számítanak. A március közepéig elvetett mag­vak csíráznak már a borsó-, len-,a ta­­karmányos táblákon, a zöldséges kertekben. Most következik a bur­gonya és a kukorica. A farmok dol­gozói megfogadták, hogy a tavaly esett csorbát kiköszörülik. Nemcsak azzal, hogy több terméket szállíta­nak az államnak, hanem úgy is, hogy csökkentik a kiadásokat, ol­csóbbá teszik a termelést. Fülöp Ernő • Kukoricavetés előtt a lugosi áru • A szilárd műszaki alapozást jó munkaszervezés követi • Alacso­nyabb önköltséggel A HAZA SZOLGÁLATÁBAN Ünnepélyes külsőségek között letette az esküt fegyveres erőink új korosztálya. Jelen volt Ion Ionita hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Emil Bobu belügyminiszter, Ion Traian Stefanescu, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, a Honvédelmi Minisz­térium és a Belügyminisztérium vezető tanácsának több tagja, több tábornok és törzstiszt. Ott voltak továbbá a helyi párt- és állami szervek képviselői, az antifasiszta háború több veteránja, a haza­fias gárdák és az ifjúsági honvédelmi alakulatok képviselői, dol­gozók, írók, zeneszerzők, a katonák szülei, pionírok. Az eskületétel, amelyre alig két nappal azután a történelmi esemény után került sor, hogy az ország legszeretettebb fiát, Nicolae Ceausescu elvtársat Románia Szocialista Köztársaság első elnökévé nyilvánították, alkalom volt arra, hogy a katonai egyen­ruha viselői kinyilvánítsák lángoló szeretetüket és határtalan oda­adásukat szocialista hazánk, a nép, a párt iránt és a fegyveres erők főparancsnoka iránt. A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium egységei­be besorolt fiatalok, a katonai esküt letéve, fogadalmat tettek arra, hogy szilárd védelmezői lesznek a román nép forradalmi vívmá­nyainak, az ősi rögnek, a szocialista Románia nemzeti független­ségének és szuverenitásának. Ragyogó március végi nap. Mint­ha csak a természet is ünnepelne. Ennek a közösségnek a légkörében, akárcsak az egész nép hangulatá­ban, ott vibrál az a határtalan ö­­röm, amelyet Nicolae Ceausescu elvtársnak Románia Szocialista Köztársaság elnöki tisztségébe való megválasztása váltott ki. A főváros egyik katonai egységé­nek udvarán vagyunk. Ez az egység is — akárcsak egész dolgozó né­pünk — vállalta, hogy kiváló ered­ményekkel köszönti az év két ki­emelkedő eseményét, a haza felsza­badulásának 30. évfordulóját és a párt XI. kongresszusát. Vállalta, hogy minden felkészülési formában jó és nagyon jó eredményeket ér el. Ezek a fiatalok nemrég lépték át az egység kapuját, azonnal be­illeszkedtek a katonai élet követel­ményeibe és az első céllövészeten 77 százalékuk nagyon jó osztályza­tot ért el. Ez volt az első lépés el­határozásuk megvalósítása felé. Ezen a reggelen szóba álltam néhány katonával, aki kiváló ered­ményt ért el a céllövészeten. Itt van közöttük Constantin Arapalea, aki eddig a Vulcan üzemekben esztergályos volt, Stefan Gheorghe eddig az Electromagneticában dol­gozott, Gheorghe Anghel a Ciclop­­nál volt autószerelő. Mindegyikük büszkén beszélt arról, hogy milyen felemelő érzés a szocialista haza katonájának lenni és hitet tett a­­mellett, hogy a szocialista haza te­vékeny építője, a nép szocialista vívmányainak tántoríthatatlan vé­delmezője lesz. ... Felhangzik a kürtszó. Elérke­zett az eskütétel ünnepélyes, pilla­nata. Az egység zászlaja előtt fel­sorakoznak a katonák. Büszkén és határozottan zeng: „Én, Dragnea Florea katona... határtalan hű­séget esküszöm a román népnek és szocialista hazámnak...", „Én, Andrei Constantin katona eskü­szöm, hogy mindenben teljesítem a legfelsőbb parancsnok paran­csait ..." És sorra hűséget esküsz­nek a hazának, a népnek. Costica Cojocaru, a nehézgépgyár volt munkása, Gheorghe Dumitru, a vegyipari felszerelések üzemének esztergályosa ... Mindnyájan hitet tesznek amellett, hogy tovább gazdagítják egységük szép hagyo­mányait. Eddig élenjárók voltak a munkában, most arra törekednek, hogy itt is élenjárók legyenek, pél­damutatóan teljesítsék katonakö­telességüket. „Mindent megtetünk a felkészülés érdekében, azért, hogy jó és hozzáértő katona váljon belőlünk" — mondotta Cojocaru katona. Egyszerű szavak, amelyek kifeje­zik az eskütételben vállalt kötele­zettséget, azt, hogy a haza hű fiai, tevékeny építői és bátor védelmezői lesznek ezek a fiatalok. Ion Arama kapitány TELJÉBEN A TAVASZI MUNKA Hordják a fogatok a parcellák szé­lére a vetőmagot az ország minden termelőszövetkezetében. S alighogy lerakódnak a téesz­gazdák, vető­gépbe kerül a mag és írja máris a traktor a domboldalakat átfogó vargabetűit, hogy minél hamarabb magágyba kerüljön a szaporító­anyag. A szakminisztérium adatai szerint országosan mintegy 1 100 000 hektáron kerültek talajba az első és második vetési sürgősségű növények magvai. Így is van ez rendjén, mi­vel a száraz tavaszelő megköveteli, hogy a növények optimális vetési időszakának első felébe földbe szó­ródjék a vetőmag

Next