Előre, 1974. május (28. évfolyam, 8234-8259. szám)

1974-05-01 / 8234. szám

T­ EPITO MÁJUS újainkon szebb díszletet el sem lehet képzelni a Má­­­­jusnak. Odezöld, friss és­­ meghitt, de mindenekelőtt termés­i kény. Azzá tesz a természet: cso­dálatos színpom­pával ruházza fel, és azzá teszi az ember­t meg­termékenyítő, alkotó munkájával. Éppen ezért lehetetlen nem de­rűs tekintettel, optimizmussal fo­gadnunk, hozzá illő eredményekkel köszöntenünk május első napját. Márcsak azért is lehetetlen ez, mert ezen a napon nemcsak a Tavaszt, tehát az örök megújhodás szimbó­lumát, hanem a Munkát, ezt a leg­emberibb kvalitást, a Szolidaritást, ezt a leghumánusabb érzést és tet­tet köszöntjük. És jól eső érzéssel elmondhat­juk, jellegéhez és tartalmához mél­tóan fogadtuk. Nem csak mi cso­dálhatjuk színeit, hangulatát, de neki is van miben gyönyörködnie, hozzá idomítjuk a tájat, hozzá ha­sonlóvá, széppé, frissé, anyagiak­ban és szellemiekben gazdaggá, nemessé tesszük az embert Olyan ország, olyan társadalom megte­remtésén munkálkodunk, amely va­lóban az örök megújhodást a ta­vaszt idézi s olyan alkotó te­vékenységet'' fejtünk ki, mely az ember életét szépíti, szellemét pallérozza, s egyetlen nagy szocia­lista családdá kovácsolja a haza több mint húsz millió emberét, így szilárdulhatott szocialista tradícióvá, hogy május elsején a munkát, az építést az alkotást kö­szöntjük— alkotó munkával. Ter­mészetes számunkra az is, hogy a munka napját nem fogadhatnák méltóbban, mint az alkotás új tet­tével. A gép mellett dolgozó mun­kás, a kivirult mezőn szorgoskodó földműves, a rajzasztal fölé hajoló tervező, az állványokon építő kőmű­ves, idősebb és fiatal, román, ma­gyar, vagy német nemzetiségű dol­gozó, a szocialista haza minden fia a Tavaszt sokoldalúan fejlődő és állandóan megújuló szocialista tár­sadalmunkat köszönti ezen a na­pon; a Tavaszt, szocialista társa­dalmunk tavaszát szépíti. Ezeknek (Folytatása a 4. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8234. szám ------- 6 oldal­ára 30 bráni ------- 1974. május 1., szerda I ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja I „Eredményeinket köszönhetjük az összes dolgozóknak, nemzetiségi különbség nélkül, az egész népnek, amely a kommunista párt vezetése alatt valóra váltja a párt és az állam bel- és külpolitikáját, az egész szocialista nemzetünk törekvéseinek tökéletesen megfelelő politikát NICOLAE CEAUȘESCU (A minisztériumok és központi intézmények párt- és állami aktívájának tanácskozásán elhangzott beszédből) _________________________________________________ VÁLLALTUK, TELJESÍTETTÜK ÖNÖKNÉL, ELVTÁRSAK ? HÁNY ÓRA M­a már az öreg Dim­bovitán, s talán egykét apróbb, pusztulásra­ ítélt épületen kívül aligha akad tanúja annak, hogyan nézett ki száz egynéhány évvel ezelőtt a Vacaresti, a Li­ndáéi, a Nerva Traian utcák és a Splaiul Unirii kereszteződése, az akkor még külvárosnak szá­mító negyed, amelyet 1864 ben váratlan hír kavart fel, gyárat építenek a csendesen csordogáló folyó partjára. Ez a gyár, a­­m­ely százéves jubileumának megünneplésére készül az idén, csakhamar Bukarest egyik ipari fellegvárává, a híres és egyben hírhedt Lemaitre­­ nőtte ki ma­gát, a mai — névváltozásával is gyökeres társadalmi változások­ról valló — Timpuri Női üzem­mé. Amúgy sem könnyű tájékozódni a gyár zegzugos udvarán, az épí­ BUKAREST­ ­ők ezt pillanatnyilag még meg is nehezítik. Lépten-nyomon áll­ványokat, anyaghalmazokat kell kerülgetni. Az egykor szűkre, nem a mai igényekhez, perspektí­vákhoz, lényegében az üzem szocialista önmegvalósulásához méretezett tér azonban csak a fejlődés szószerinti irányának szabott irányt: a csarnokok nem vízszintesen épülnek, hanem fel­felé törnek... Akár a gyár dol­gozói, a főváros egyik legrégibb és legösszeforrottabb munkáskö­zössége is. „A Timpuri Női üzem vállalása — olvashatjuk önmoz­­gósító jelszavukat —, mely sze­rint ötéves tervét négy és fél év alatt teljesíti, azt jelenti, hogy: egy év termelését 10 hó­nap, egy hónapét 20 nap, egy óráét 48 perc alatt valósítjuk meg. Napi feladatunk: 8 óra alatt 9 óra 26 perces termelést elérni. Állítsuk be óránkat a VERSENY PONTOS IDEJE sze­rint !“ — Hány óra most önöknél? — kérdezem Ioan Breazut, az üzemi szakszervezeti­­ bizottság elnökét. — Azt ma már nehéz lenne megmondani, a verseny idejét rég nem órával mérjük: már a tavaly áttértünk a naptárra... Bár 1973-ban üzemünk összter­­melési terve 31,5, árutermelési terve 32, export feladatai 278 százalékkal nőttek 1972-höz ké­pest, az ötéves terv első három esztendejének árutermelési fel­adatait október 15 én, összterme­lési tervét október 22-én telje­sítettük. Azért persze arról a szimbolikus óráról sem feled­keztünk meg, hiszen pluszban egy-egy naptárlapot csak akkor téphetünk le, ha naponta meg­szerezzük az 1 óra 48 perces előnyt. Ez az idén is sikerült. (Folytatása a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Kalevi Sorsát Finnország miniszterelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő délben fogadta a romániai hivatalos látogatáson levő Kalevi Sorsát, Finnország miniszterelnö­két. Részt vettek a következő elvtár­sak : Emil Bodnaruc, az Államta­nács alelnöke, Manea Manescu, a kormány első minisztere, Ion Pa­tan, az első miniszter helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gaz­dasági együttműködésügyi minisz­ter,­­-Ștefan Andrei, az RKP KB tit­kára, George Macovescu külügymi­niszter, Gheorghe Petrescu, az RSZÁSZ Központi Tanácsának al­elnöke, Constantin Vlad, Románia helsinki nagykövete. A finn miniszterelnök kíséretében volt Pentti Martin Suomela, Finn­ország bukaresti nagykövete, Bjorn Westerlund, a Nokia társaság ve­zérigazgatója, Taneli Kekkonen kül­­ügyminisztériumi nagykövet, Pekka Oivio, a Finnországi Munkásszak­szervezetek Szövetségének alelnö­ke és Kauko Uusitalo, a Metex tár­saság vezérigazgatója. A finn miniszterelnök kijelentet­te, hogy rendkívül elégedett romá­niai látogatásának jó eredményei­vel, azzal, hogy alkalma volt meg­ismerni a román nép nagy gazda­ság- és társadalomfejlesztési ered­ményeit, gyümölcsöző megbeszélése­ket folytathatott a finn-román kap­csolatok alakulásának érdekében. Nicolae Ceausescu elnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy a láto­gatás kifejezője a jó román-finn kapcsolatoknak. A román államfő ezután felidézte finnországi látoga­tását, akkori megbeszéléseit, majd megelégedéssel nyilatkozott a ro­mán és a finn nép között fennálló jó, baráti kapcsolatokról. A megbeszélés folyamán a felek kinyilvánították azt a közös szán­dékukat, hogy új lehetőségeket tár­nak fel és hasznosítanak Románia Szocialista Köztársaság és Finnor­szág Köztársaság gazdasági, kultu­rális és műszaki-tudományos együtt­működésének és kooperációjának bővítése, barátságának erősítése céljából. A felek kijelentették, hogy véle­ményük szerint a két ország és nép jóviszonya értékesen hozzájárul az európai és a nemzetközi enyhülés, kooperáció és biztonság folyamatá­nak elmélyüléséhez.­­A nemzetközi politikai élet idő­szerű kérdéseivel kapcsolatban a felek kidomborították, hogy mind­két ország érdeke előmozdítani a nemzetközi béke és egyetértés lég­körét, s ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták közös óhajukat, hogy e té­ren a jövőben is folytatódjon a ro­mán-finn együttműködés. A felek hangsúlyozták, hogy fokozott erő­feszítéseket kell tenni az összeuró­pai értekezlet teljes sikeréért, azért, hogy az értekezlet nyomán Európá­ban és az egész világon a bizalom és a biztonság új kapcsolatai hono­sodjanak meg, hozzájárulva az ösz­­szes népek gazdasági és társadalmi haladásához. Nicolae Ceausescu elnök ezután ebédre hívta meg vendégeit. Az ebéden Nicolae Ceausescu el­nök és Kalevi Sorsa, Finnország mi­niszterelnöke rövid pohárköszöntőt mondott. A fogadás és az ebéd szívélyes, baráti légkörben zajlott le. NICOLAE CEAUȘESCU elnök pohárköszöntője Szeretném kifejezni megelégedésemet, a román ál­lamvezetőség és pártunk megelégedését Románia és Finnország baráti jóviszonyával kapcsolatban. E kap­csolatok pozitíven hatottak mind a kétoldalú együtt­működés fejlődésére, mind pedig népeink múltbeli és jelenlegi hozzájárulására az európai biztonsághoz, az egyetemes béke és enyhülés politikájához. Köszöntve a miniszterelnök úr és a kíséretében levő többi finn barátunk romániai látogatását, szeretném kifejezni azt a reményünket és óhajunkat, hogy a lá­togatás újabb mozzanat legyen a román és a finn nép kapcsolatainak fejlesztésében. A világszerte bekövetkezett változások megkövete­lik a népek együttműködésének, a kis és közepes or­szágok együttműködésének erősítését, minden nemzet aktív részvételét az emberiség nagy kérdéseinek meg­oldásában. Abban a meggyőződésben, hogy a nemzet­közi élet a haladó erők érdekeinek, a béke és a né­pek közötti együttműködés érdekeinek megfelelően alakul, hangsúlyozni kívánjuk : szoros együttműködést óhajtunk ennek az új nemzetközi politikának az egyre hangsúlyozottabb fejlesztése érdekében. Kívánok sok sikert, haladást és jólétet a baráti finn népnek független gazdasági-társadalmi fejlődése útján ! Kívánok további jó együttműködést Románia és Finnország népének, kormányának ! Emelem poha­ram a miniszterelnök úr egészségére, a többi finn barátunk egészségére! A tartós együttműködésre, a békére ! KALEVI SORSA miniszterelnök pohárköszöntője Szeretném elmondani, hogy nagy örömmel tölt el romániai látogatásom sikere és az a megtiszteltetés, hogy fogadott az elnök úr. Remélem, Manea Manescu első miniszter úr is egyetért azzal, hogy mindkettőnk nevében hangsú­lyozzam : megbeszélésünk eredményesen folyt le, s újabb kiinduló pontja lesz az országaink és népeink együttműködésének és kapcsolatainak fejlődéséhez. Egyszersmind szeretném elmondani, elnök úr, hogy országaink együttműködése hozzá fog járulni a többi állammal, a fejlődő országokkal való kapcsolatok fejlődéséhez, az emberiséget foglalkoztató időszerű kérdések megoldásához. Véleményem szerint látoga­tásom ebből a szempontból is eredményesnek mond­ható.­­ Amikor három évvel ezelőtt Romániában jártam,­­láttam országuk eredményeit, most pedig megállapít­hattam az azóta történt változásokat. Ebből az alkalomból szeretném kifejezni azt a meg­győződésemet is, hogy sikerrel elérik céljukat, a meg­állapított határidőre teljesítik az ötéves tervet. Láto­gatásom során láttam, milyen politikai lendület hatja át a dolgozókat az ötéves terv határidő előtti telje­sítéséért. És ez ugyanolyan örömmel tölt el bennün­ket, mint eddigi eredményeik. Emelem poharam az elnök úr egészségére, s ugyan­akkor sikert kívánok a hazája felszabadulásának XXX. évfordulójára készülő román népnek. Emelem poharam a népeink és országaink közötti kapcsolatok további fejlődésére ! Jure Bilicset, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bü­rójának tagját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára hétfő délután fogadta az RKP KB meghívására országunkban tartóz­kodó Jure Bilics elvtársat, a Ju­goszláviai Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bürójának tagját. Részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára és Dumitru Turcu­ elvtárs, az RKP KB helyet­tes osztályvezetője. A vendég kíséretében volt S. Grabek, a JKSZ külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, valamint Petar Dodik, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete. Jure Bilics elvtárs tolmácsolta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke szívélyes baráti üdvözletét. Nicolae Ceaușescu elvtárs meg­köszönte az üzenetet, majd kérte vendégét, adja át Joszip Broz Tito elnöknek meleg baráti üdvözletét, s tolmácsolja, hogy jó egészséget kí­ván neki. A felek tájékoztatták egymást a Román Kommunista Pártnak és a Jugoszláviai Kommunisták Szövet­ségének a szocialista társadalom építésével kapcsolatos törekvései­ről. Különösen nagy megelégedéssel hangsúlyozták Románia és Jugosz­lávia, az RKP és a JKSZ jó viszo­nyát és testvéri együttműködését, és kifejezték óhajukat, hogy tovább bővítsék és fejlesszék a két ország és párt elvtársi együttműködését. A felek egyszersmind vélemény­­cserét folytattak a nemzetközi poli­tikai élet egyes időszerű kérdései­ről, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom né­hány kérdéséről. A találkozó a meleg barátság és szívélyesség légkörében zajlott le. Diosdado Macapagalt, a Fülöp-szigeti Köztársaság volt elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő délelőtt fogadta Diosdado Ma­capagalt, a Fülöp-szigeti Köztársa­ság volt elnökét, a Külpolitikai Ta­nács, az Államtanács, az Országos Biztonsági Tanács tagját, aki a Nagy Nemzetgyűlés meghívására látogatást tesz országunkban. A vendég nagy megelégedéssel nyilatkozott romániai látogatásáról, arról, hogy Nicolae Ceausescu elnök fogadta, majd nagy elismeréssel szólt a román nép eredményeiről.. Ferdinand Marcos köztársasági el­nök és a kormány nevében hang­súlyozta, a Fülöp-szigetek fejleszte­ni kívánja kapcsolatait Romániával, szeretne megismerkedni országunk tapasztalatával a gazdasági és társa­dalmi fejlődés egyes sajátos kérdé­seinek megoldása terén. A vendég kérésére Nicolae Ceaușescu elvtárs ismertette Romá­nia tapasztalatát az ország függet­lenségének kivívásában és megszi­lárdításában, gazdasági, tudomá­nyos és szociális-kulturális fejlesz­tésében, az államélet megszervezé­sében. Nicolae Ceaușescu elnök hang­súlyozta, hogy Romániának érdeke a széles körű együttműködés a Fü­­löp-szigetekkel különböző területe­ken, a két nép javára. A két fél megállapította, hogy a két ország kapcsolatainak fejlesz­tése előmozdítja a kölcsönösen jobb megismerést, a nemzetközi enyhü­lés és együttműködés általános irányzatának erősödését. A felek úgyszintén véleménycse­rét folytattak időszerű nemzetközi politikai kérdésekről. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke hétfő délelőtt fogadta Erkki Pennanent, a Helsingin Sanomat­ a finn újságírócsoportot című lap bécsi tudósítóját, Jaakko Lensut, a Suomen Sosialidemokraat­­ti című lap politikai szerkesztőjét és Jarkko Saulit, az STT finn hír­­ügynökség politikai szerkesztőjét. Részt vett Cornel Burtica elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a KB titkára- Nicolae Ceausescu elvtárs interjút adott a finn újságíróknak. A 6. OLDALON: NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA a Diarios Associados brazil újságcsoportnak

Next