Előre, 1974. május (28. évfolyam, 8234-8259. szám)
1974-05-01 / 8234. szám
T EPITO MÁJUS újainkon szebb díszletet el sem lehet képzelni a Májusnak. Odezöld, friss és meghitt, de mindenekelőtt termési kény. Azzá tesz a természet: csodálatos színpompával ruházza fel, és azzá teszi az embert megtermékenyítő, alkotó munkájával. Éppen ezért lehetetlen nem derűs tekintettel, optimizmussal fogadnunk, hozzá illő eredményekkel köszöntenünk május első napját. Márcsak azért is lehetetlen ez, mert ezen a napon nemcsak a Tavaszt, tehát az örök megújhodás szimbólumát, hanem a Munkát, ezt a legemberibb kvalitást, a Szolidaritást, ezt a leghumánusabb érzést és tettet köszöntjük. És jól eső érzéssel elmondhatjuk, jellegéhez és tartalmához méltóan fogadtuk. Nem csak mi csodálhatjuk színeit, hangulatát, de neki is van miben gyönyörködnie, hozzá idomítjuk a tájat, hozzá hasonlóvá, széppé, frissé, anyagiakban és szellemiekben gazdaggá, nemessé tesszük az embert Olyan ország, olyan társadalom megteremtésén munkálkodunk, amely valóban az örök megújhodást a tavaszt idézi s olyan alkotó tevékenységet'' fejtünk ki, mely az ember életét szépíti, szellemét pallérozza, s egyetlen nagy szocialista családdá kovácsolja a haza több mint húsz millió emberét, így szilárdulhatott szocialista tradícióvá, hogy május elsején a munkát, az építést az alkotást köszöntjük— alkotó munkával. Természetes számunkra az is, hogy a munka napját nem fogadhatnák méltóbban, mint az alkotás új tettével. A gép mellett dolgozó munkás, a kivirult mezőn szorgoskodó földműves, a rajzasztal fölé hajoló tervező, az állványokon építő kőműves, idősebb és fiatal, román, magyar, vagy német nemzetiségű dolgozó, a szocialista haza minden fia a Tavaszt sokoldalúan fejlődő és állandóan megújuló szocialista társadalmunkat köszönti ezen a napon; a Tavaszt, szocialista társadalmunk tavaszát szépíti. Ezeknek (Folytatása a 4. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8234. szám ------- 6 oldalára 30 bráni ------- 1974. május 1., szerda I ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja I „Eredményeinket köszönhetjük az összes dolgozóknak, nemzetiségi különbség nélkül, az egész népnek, amely a kommunista párt vezetése alatt valóra váltja a párt és az állam bel- és külpolitikáját, az egész szocialista nemzetünk törekvéseinek tökéletesen megfelelő politikát NICOLAE CEAUȘESCU (A minisztériumok és központi intézmények párt- és állami aktívájának tanácskozásán elhangzott beszédből) _________________________________________________ VÁLLALTUK, TELJESÍTETTÜK ÖNÖKNÉL, ELVTÁRSAK ? HÁNY ÓRA Ma már az öreg Dimbovitán, s talán egykét apróbb, pusztulásra ítélt épületen kívül aligha akad tanúja annak, hogyan nézett ki száz egynéhány évvel ezelőtt a Vacaresti, a Lindáéi, a Nerva Traian utcák és a Splaiul Unirii kereszteződése, az akkor még külvárosnak számító negyed, amelyet 1864 ben váratlan hír kavart fel, gyárat építenek a csendesen csordogáló folyó partjára. Ez a gyár, amely százéves jubileumának megünneplésére készül az idén, csakhamar Bukarest egyik ipari fellegvárává, a híres és egyben hírhedt Lemaitre nőtte ki magát, a mai — névváltozásával is gyökeres társadalmi változásokról valló — Timpuri Női üzemmé. Amúgy sem könnyű tájékozódni a gyár zegzugos udvarán, az épí BUKAREST ők ezt pillanatnyilag még meg is nehezítik. Lépten-nyomon állványokat, anyaghalmazokat kell kerülgetni. Az egykor szűkre, nem a mai igényekhez, perspektívákhoz, lényegében az üzem szocialista önmegvalósulásához méretezett tér azonban csak a fejlődés szószerinti irányának szabott irányt: a csarnokok nem vízszintesen épülnek, hanem felfelé törnek... Akár a gyár dolgozói, a főváros egyik legrégibb és legösszeforrottabb munkásközössége is. „A Timpuri Női üzem vállalása — olvashatjuk önmozgósító jelszavukat —, mely szerint ötéves tervét négy és fél év alatt teljesíti, azt jelenti, hogy: egy év termelését 10 hónap, egy hónapét 20 nap, egy óráét 48 perc alatt valósítjuk meg. Napi feladatunk: 8 óra alatt 9 óra 26 perces termelést elérni. Állítsuk be óránkat a VERSENY PONTOS IDEJE szerint !“ — Hány óra most önöknél? — kérdezem Ioan Breazut, az üzemi szakszervezeti bizottság elnökét. — Azt ma már nehéz lenne megmondani, a verseny idejét rég nem órával mérjük: már a tavaly áttértünk a naptárra... Bár 1973-ban üzemünk össztermelési terve 31,5, árutermelési terve 32, export feladatai 278 százalékkal nőttek 1972-höz képest, az ötéves terv első három esztendejének árutermelési feladatait október 15 én, össztermelési tervét október 22-én teljesítettük. Azért persze arról a szimbolikus óráról sem feledkeztünk meg, hiszen pluszban egy-egy naptárlapot csak akkor téphetünk le, ha naponta megszerezzük az 1 óra 48 perces előnyt. Ez az idén is sikerült. (Folytatása a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Kalevi Sorsát Finnország miniszterelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő délben fogadta a romániai hivatalos látogatáson levő Kalevi Sorsát, Finnország miniszterelnökét. Részt vettek a következő elvtársak : Emil Bodnaruc, az Államtanács alelnöke, Manea Manescu, a kormány első minisztere, Ion Patan, az első miniszter helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködésügyi miniszter,-Ștefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu külügyminiszter, Gheorghe Petrescu, az RSZÁSZ Központi Tanácsának alelnöke, Constantin Vlad, Románia helsinki nagykövete. A finn miniszterelnök kíséretében volt Pentti Martin Suomela, Finnország bukaresti nagykövete, Bjorn Westerlund, a Nokia társaság vezérigazgatója, Taneli Kekkonen külügyminisztériumi nagykövet, Pekka Oivio, a Finnországi Munkásszakszervezetek Szövetségének alelnöke és Kauko Uusitalo, a Metex társaság vezérigazgatója. A finn miniszterelnök kijelentette, hogy rendkívül elégedett romániai látogatásának jó eredményeivel, azzal, hogy alkalma volt megismerni a román nép nagy gazdaság- és társadalomfejlesztési eredményeit, gyümölcsöző megbeszéléseket folytathatott a finn-román kapcsolatok alakulásának érdekében. Nicolae Ceausescu elnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy a látogatás kifejezője a jó román-finn kapcsolatoknak. A román államfő ezután felidézte finnországi látogatását, akkori megbeszéléseit, majd megelégedéssel nyilatkozott a román és a finn nép között fennálló jó, baráti kapcsolatokról. A megbeszélés folyamán a felek kinyilvánították azt a közös szándékukat, hogy új lehetőségeket tárnak fel és hasznosítanak Románia Szocialista Köztársaság és Finnország Köztársaság gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos együttműködésének és kooperációjának bővítése, barátságának erősítése céljából. A felek kijelentették, hogy véleményük szerint a két ország és nép jóviszonya értékesen hozzájárul az európai és a nemzetközi enyhülés, kooperáció és biztonság folyamatának elmélyüléséhez.A nemzetközi politikai élet időszerű kérdéseivel kapcsolatban a felek kidomborították, hogy mindkét ország érdeke előmozdítani a nemzetközi béke és egyetértés légkörét, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozták közös óhajukat, hogy e téren a jövőben is folytatódjon a román-finn együttműködés. A felek hangsúlyozták, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni az összeurópai értekezlet teljes sikeréért, azért, hogy az értekezlet nyomán Európában és az egész világon a bizalom és a biztonság új kapcsolatai honosodjanak meg, hozzájárulva az öszszes népek gazdasági és társadalmi haladásához. Nicolae Ceausescu elnök ezután ebédre hívta meg vendégeit. Az ebéden Nicolae Ceausescu elnök és Kalevi Sorsa, Finnország miniszterelnöke rövid pohárköszöntőt mondott. A fogadás és az ebéd szívélyes, baráti légkörben zajlott le. NICOLAE CEAUȘESCU elnök pohárköszöntője Szeretném kifejezni megelégedésemet, a román államvezetőség és pártunk megelégedését Románia és Finnország baráti jóviszonyával kapcsolatban. E kapcsolatok pozitíven hatottak mind a kétoldalú együttműködés fejlődésére, mind pedig népeink múltbeli és jelenlegi hozzájárulására az európai biztonsághoz, az egyetemes béke és enyhülés politikájához. Köszöntve a miniszterelnök úr és a kíséretében levő többi finn barátunk romániai látogatását, szeretném kifejezni azt a reményünket és óhajunkat, hogy a látogatás újabb mozzanat legyen a román és a finn nép kapcsolatainak fejlesztésében. A világszerte bekövetkezett változások megkövetelik a népek együttműködésének, a kis és közepes országok együttműködésének erősítését, minden nemzet aktív részvételét az emberiség nagy kérdéseinek megoldásában. Abban a meggyőződésben, hogy a nemzetközi élet a haladó erők érdekeinek, a béke és a népek közötti együttműködés érdekeinek megfelelően alakul, hangsúlyozni kívánjuk : szoros együttműködést óhajtunk ennek az új nemzetközi politikának az egyre hangsúlyozottabb fejlesztése érdekében. Kívánok sok sikert, haladást és jólétet a baráti finn népnek független gazdasági-társadalmi fejlődése útján ! Kívánok további jó együttműködést Románia és Finnország népének, kormányának ! Emelem poharam a miniszterelnök úr egészségére, a többi finn barátunk egészségére! A tartós együttműködésre, a békére ! KALEVI SORSA miniszterelnök pohárköszöntője Szeretném elmondani, hogy nagy örömmel tölt el romániai látogatásom sikere és az a megtiszteltetés, hogy fogadott az elnök úr. Remélem, Manea Manescu első miniszter úr is egyetért azzal, hogy mindkettőnk nevében hangsúlyozzam : megbeszélésünk eredményesen folyt le, s újabb kiinduló pontja lesz az országaink és népeink együttműködésének és kapcsolatainak fejlődéséhez. Egyszersmind szeretném elmondani, elnök úr, hogy országaink együttműködése hozzá fog járulni a többi állammal, a fejlődő országokkal való kapcsolatok fejlődéséhez, az emberiséget foglalkoztató időszerű kérdések megoldásához. Véleményem szerint látogatásom ebből a szempontból is eredményesnek mondható. Amikor három évvel ezelőtt Romániában jártam,láttam országuk eredményeit, most pedig megállapíthattam az azóta történt változásokat. Ebből az alkalomból szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet is, hogy sikerrel elérik céljukat, a megállapított határidőre teljesítik az ötéves tervet. Látogatásom során láttam, milyen politikai lendület hatja át a dolgozókat az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. És ez ugyanolyan örömmel tölt el bennünket, mint eddigi eredményeik. Emelem poharam az elnök úr egészségére, s ugyanakkor sikert kívánok a hazája felszabadulásának XXX. évfordulójára készülő román népnek. Emelem poharam a népeink és országaink közötti kapcsolatok további fejlődésére ! Jure Bilicset, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bürójának tagját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára hétfő délután fogadta az RKP KB meghívására országunkban tartózkodó Jure Bilics elvtársat, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bürójának tagját. Részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára és Dumitru Turcu elvtárs, az RKP KB helyettes osztályvezetője. A vendég kíséretében volt S. Grabek, a JKSZ külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Petar Dodik, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete. Jure Bilics elvtárs tolmácsolta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke szívélyes baráti üdvözletét. Nicolae Ceaușescu elvtárs megköszönte az üzenetet, majd kérte vendégét, adja át Joszip Broz Tito elnöknek meleg baráti üdvözletét, s tolmácsolja, hogy jó egészséget kíván neki. A felek tájékoztatták egymást a Román Kommunista Pártnak és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének a szocialista társadalom építésével kapcsolatos törekvéseiről. Különösen nagy megelégedéssel hangsúlyozták Románia és Jugoszlávia, az RKP és a JKSZ jó viszonyát és testvéri együttműködését, és kifejezték óhajukat, hogy tovább bővítsék és fejlesszék a két ország és párt elvtársi együttműködését. A felek egyszersmind véleménycserét folytattak a nemzetközi politikai élet egyes időszerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány kérdéséről. A találkozó a meleg barátság és szívélyesség légkörében zajlott le. Diosdado Macapagalt, a Fülöp-szigeti Köztársaság volt elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő délelőtt fogadta Diosdado Macapagalt, a Fülöp-szigeti Köztársaság volt elnökét, a Külpolitikai Tanács, az Államtanács, az Országos Biztonsági Tanács tagját, aki a Nagy Nemzetgyűlés meghívására látogatást tesz országunkban. A vendég nagy megelégedéssel nyilatkozott romániai látogatásáról, arról, hogy Nicolae Ceausescu elnök fogadta, majd nagy elismeréssel szólt a román nép eredményeiről.. Ferdinand Marcos köztársasági elnök és a kormány nevében hangsúlyozta, a Fülöp-szigetek fejleszteni kívánja kapcsolatait Romániával, szeretne megismerkedni országunk tapasztalatával a gazdasági és társadalmi fejlődés egyes sajátos kérdéseinek megoldása terén. A vendég kérésére Nicolae Ceaușescu elvtárs ismertette Románia tapasztalatát az ország függetlenségének kivívásában és megszilárdításában, gazdasági, tudományos és szociális-kulturális fejlesztésében, az államélet megszervezésében. Nicolae Ceaușescu elnök hangsúlyozta, hogy Romániának érdeke a széles körű együttműködés a Fülöp-szigetekkel különböző területeken, a két nép javára. A két fél megállapította, hogy a két ország kapcsolatainak fejlesztése előmozdítja a kölcsönösen jobb megismerést, a nemzetközi enyhülés és együttműködés általános irányzatának erősödését. A felek úgyszintén véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi politikai kérdésekről. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő délelőtt fogadta Erkki Pennanent, a Helsingin Sanomat a finn újságírócsoportot című lap bécsi tudósítóját, Jaakko Lensut, a Suomen Sosialidemokraatti című lap politikai szerkesztőjét és Jarkko Saulit, az STT finn hírügynökség politikai szerkesztőjét. Részt vett Cornel Burtica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára- Nicolae Ceausescu elvtárs interjút adott a finn újságíróknak. A 6. OLDALON: NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA a Diarios Associados brazil újságcsoportnak