Előre, 1974. szeptember (28. évfolyam, 8338-8362. szám)

1974-09-02 / 8338. szám

A ROMAN KOMMUNISTA PART PROGRAMJA (Folytatás a 3. oldalról) tömegek életszínvonalának javítására irányuló pártpolitika alapvető célkitűzéseit. A kommunista párt, a marxista-leninista tanítástól vezérelve, országunk valóságaiból kiindulva és a román nép erőire támaszkodva, politikája homlokterébe helyezte az ország iparosítását mint a gazdaság és a kultúra haladásának, a nép életszínvonala emelésének, a társadalom sokoldalú fejlesztésének, a nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosításának alapját. A román nép erőfeszítései az ország szocialista iparosítása érdekében történelmi jelentőségű megvalósításokban öltöttek testet. Az ipart egyre magasabb műszaki színvonalon szereltük fel, úgy hogy egyre hatékonyabban tudta értékesíteni az ország gazdag természeti erőforrásait. Egy másik központi célkitűzése volt a pártnak, hogy a mezőgazdaságot új, szocialista alapokra helyezze. A mezőgazdaság szövetkezetesítése mélyreható forradalmat jelentett a falu életében. A parasztság megszabadult a kizsákmányolás nyűgétől, ura lett sorsának és munkája gyümölcseinek. Olyan politikát folytatott a párt, amely a parasztság összes rétegeit a szocializmus útjára irányította. A párt helyes agrárpolitikájának, tágkörű politikai és szervezői munkájának, valamint a parasztság hozzáértésének és szorgalmának köszönhetően a falvakon a termelés és a társadalmi viszonyok mélyreható újjászervezését a mezőgazdasági termelés szüntelen növekedése kísérte. Ez nagy jelentőségű tényező volt a nemzetgazdaság kiegyensúlyozásában, a lakosság fogyasztási szükségleteinek kielégítésében. Az iparban a szocialista tulajdon és a mezőgazdaságban a szocialista szövetkezeti tulajdon megteremtésének és fejlesztésének folyamata hosszú időszakot fog át. Az 1951—1955-ös, az 1956—1960-as, az 1961—1965-ös ötéves terv lehetővé tette a szocialista társadalom műszaki-anyagi alapjának megteremtését az iparban és a mezőgazdaságban; ezt a célkitűzést a szövetkezetesítés befejezésével és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységének a megszervezésével egyidejűleg értük el. Az 1961—1965-ös ötéves terv során Romániában megvalósult az egységes szocialista gazdaság. Ez jelezte a szocializmus teljes győzelmét valamennyi tevékenységi szektorban; jelezte a kizsákmányoló osztályok végérvényes felszámolását, az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetését, a szocialista elvek érvényrejutását a társadalmi életben. A szocializmus építésének művében fontos szerepet játszott az írástudatlanság megszüntetésére, a széles népi tömegek ismereti színvonalának emelésére, az oktatás valamennyi fokozatának fejlesztésére, az összes tevékenységi szektorok számára szükséges káderek kiképzésére irányuló pártpolitika. Ebben a szakaszban, amely több mint 15 esztendőt ölel fel, a párt fokozott politikai-szervező tevékenységet fejtett ki, és sikerült megfelelően megoldania az új társadalmi rend építésének sokrétű problémáit. A pártnak egyszersmind le kellett küzdenie olyan belső nehézségeket, amelyek csökkentették harcképességét és gyakorta elvonták a fő teendőktől. Bizonyos időszakban a problémák megoldásában, az egyes társadalmi rétegek és nemzetiségek iránti magatartásban, főként a parasztságra vonatkozó tevékenységben számos hibát is elkövettek. Súlyos törvénytelenségek és visszaélések történtek a párt egész sor kimagasló aktivistájával szemben. A párt azonban mindenkor talált magában erőt ahhoz, hogy leküzdje a nehézségeket, a fogyatékosságokat és a hibákat, s hogy biztosítsa a szocialista építés előrehaladását. A különféle fogyatékosságok ellenére a párt tevékenységének általános jellemzője az volt, hogy híven szolgálta a nép alapvető érdekeit, alkotó módon alkalmazta a tudományos szocializmus általános elveit országunk konkrét feltételeire, összefogta és sikerrel megszervezte a dolgozó tömegeket az új társadalmi rend felépítésében Románia földjén. A szocialista társadalomnak, e társadalom műszaki■ anyagi alapjának megszilárdítása A párt 1965. évi IX. kongresszusával, az új Alkotmány elfogadásával és Románia Szocialista Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg új szakasz nyílik meg az ország szocialista fejlődésében, a párt tevékenységében. Az 1966—1970-es ötéves terv szerepe az volt, hogy megszilárdítsa a szocialista építést, az új társadalom műszaki-anyagi alapját. Teljesítettük a IX. kongresszus azon határozatait, hogy fejlesszük az ipart, ami döntő tényezője az ország általános haladásának, a nép jóléte növekedésének, nemzeti függetlenségünk megszilárdításának. Ezekben az években fokozott figyelmet fordítottunk egyes korszerű, alapvető iparágak megteremtésére, a gépgyártás, a vegyipar, a kohászat és más ágazatok gyors fejlesztésére. Megkezdtük továbbá a kutatási tevékenység új alapokon történő megszervezését minden ágazatban, biztosítottuk a jelahhoz, hogy a tudomány és a technika leghaladóbb vívmányait bevezessük a termelésben. Erőteljesen fejlesztettük a mezőgazdaság anyagi alapját. Tökéletesítettük a termelőszövetkezetek tevékenységének megszervezését. Új intézkedéseket léptettünk életbe az oktatás jobb megszervezéséért, a nyolc osztályos kötelező oktatásra való áttérésért, a középfokú oktatás fejlesztéséért, s azért, hogy az egész közoktatást szorosabban összekapcsoljuk a termeléssel. Jó körülmények között valósultak meg az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelésére vonatkozó előirányzatok. Megkülönböztetett fontosságú volt a szocialista építés továbbfejlesztésében az ország közigazgatási-területi átszervezése, ami megszüntetett egész sor köztes láncszemet és fokozatot, s közelebb vitte a vezetést az alapegységekhez, a termelő tevékenységhez. Határozottan érvényesítettük a termelőerők harmonikus telepítésének politikáját a haza egész területén, s ez el- vezetett egyes kevésbé fejlett vidékek gyors ütemű gazdasági és kulturális felemelkedéséhez, újabb, erőteljes lendületet adott a gazdasági-társadalmi életnek az ország valamennyi övezetében. Úgyszintén átfogó intézkedéskomplexumot alkalmaztunk a gazdaság és az egész társadalmi élet tervszerűsítésének, megszervezésének és vezetésének tökéletesítésére, törvénybe iktattuk a különböző gazdasági láncszemek jogkörét és felelősségeit, egymásközti viszonyukat, így megteremtettük a feltételeket a dinamikusabb és rugalmasabb vezetéshez, amely biztosítja az ország anyagi és emberi potenciáljának jobb hasznosítását, a gazdasági hatékonyság fokozását, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű növekedését. Intézkedéseket tettünk továbbá a szocialista demokrácia, és elsősorban a gazdasági demokrácia tökéletesítéséért, a kollektív vezetés, a dolgozók közgyűlései intézményesítéséért, azért, hogy megfele Azzal egyidejűleg, hogy a szocialista Románia fejlődésének új szakaszára tér át, szükségessé válik kidolgozni a Román Kommunista Párt programját az elkövetkező 20—25 évre. Ez biztosítja a párt és az egész nép számára a távlatokat és a világos orientációt, kikristályosítja a szocialista Románia sokoldalú fejlesztésének irányait. A Román Kommunista Párt programja szentesíti a párt által vezetett román népnek a szocializmus megteremtésében elért történelmi győzelmeit. Az új feltételekkel összhangban a program kijelöli a szocialista Románia története következő szakaszának alapvető célkitűzéseit. A valóság dialektikus és történelmi materialista elemzéséből kiindulva, a program meghatározza a párt általános stratégiáját, amelynek fő célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és a kommunizmus romániai építéséhez szükséges feltételek létrehozása mximálisan hatékony egybehangolásáért a pártprogram megvalósítása érdekében. 23. A szocialista demokrácia fejlesztését, ami a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének és a kommunizmusra való áttérésnek objektív szükségszerűsége. Biztosítani fogjuk a szervezeti keret bővítését és tökéletesítését, hogy a dolgozók cselekvően és ténylegesen részt vehessenek a társadalom vezetésében, a párt és az állam bel- és külpolitikájának kidolgozásában és megvalósításában. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom tág teret nyit majd az emberi személyiség sokoldalú érvényesüléséhez, a néptömegek energiájának hasznosításához az általános haladás szolgálatában, ahhoz, hogy a nép tudatosan alakítsa saját történelmét. 24. Országunk fejlettségi színvonala és a gazdasági szempontból fejlett szocialista országok színvonala közötti kiegyenlítődést, Románia közeledését a világ fejlett ipari országaihoz. Ezt a közeledési és kiegyenlítődési folyamatot 1990-ig általános vonalakban megvalósítjuk. A társadalom termelőerőinek, műszaki-anyagi alapjának olyan fejlettségi fokát érjük el, amely lehetővé teszi a magas szintű szocialista civilizációt, az összes állampolgárok észszerűen megállapított szükségleteinek kielégítését, a kommunizmus építésére való áttérés anyagi és kulturális előfeltételeinek megteremtését. 25. A szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, társadalmi rendre való tekintet nélkül a világ összes államaival a gazdasági cserék és kooperáció bővítését és változatosabbá tételét. Biztosítjuk Románia tevékeny részvételét — a fokozott ütemű, s a modern korszak vívmányaival lépést tartó, komplex gazdasági fejlődés alapján — a nemzetközi munkamegosztásban, az anyagi értékek egyetemes cseréjében, a tudományos információ világkörforgásában, a jelenkori műszaki-tudományos forradalomban. 26. A nemzeti jövedelem fokozottabb növelését az anyagi termelés fejlesztése és a gazdasági hatékonyság fejlesztése alapján; a lej árfolyamának szilárdítását és vásárlóerejének növelését mind az országban, mind külföldön; olyan árpolitika alkalmazását, amely biztosítja a termelés legnagyobb jövedelmezőségét, valamint a dolgozók életszínvonalának emelkedését" 27. A nép anyagi és szellemi élete általános civilizációs színvonalának emelését, az embernek — az egész társadalmi fejlődés döntő tényezőjének —, szüntelenül növekvő igényei és szükségletei kielégítésének mindenkor a párt és az állam politikája homlokterébe történő helyezését. *’ A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom biztosítja a szocialista elvek érvényesülését a gazdasági-társadalmi élet minden területén, az emberi személyiség minél teljesebb érvényre jutását, az egyéni érdekek harmonikus egybefonódását az egész társadalom általános törekvéseivel. Ez a szocializmus magasabb stádiumát jelzi, megnyitja az utat a felsőbb szakaszra, a kommunista társadalomra való áttéréshez. in. rész A SZOCIALISTA ROMÁNIA TÖRTÉNELME KÖVETKEZŐ SZAKASZÁNAK ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEI A párt cselekvési irányai a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése feltételezi : 1. A termelőerők erőteljes növelését a műszaki-tudományos forradalom vívmányai alapján, úgy, hogy biztosítani lehessen az anyagi javak termelésének szüntelen fokozását az egész nép fogyasztási szükségleteinek széles körű kielégítéséért, biztosítani lehessen a társadalom sokoldalú fejlesztését. 2. A területi-közigazgatási és gazdasági rendezést, a termelőerők ésszerű telepítését az ország egész területén, biztosítva valamennyi megye és vidék arányos fejlődését, az egész nép anyagi civilizációs fokának emelését. 3. A nemzetgazdaság valamennyi ágának kiegyensúlyozott, arányos fejlesztését , a helyes viszony megteremtését az egymással szoros kölcsönhatásban levő ipar és mezőgazdaság között. Mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság fejlesztése, a korszerű tudomány vívmányai alapján, döntő tényezője a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom sikeres megteremtésének. 4. A szocialista ipar további elsődleges fejlesztését, határozott irányítását azok felé a magas műszaki színvonalú ágazatok és alágazatok felé, amelyek kiválóan hasznosítják a nyersanyagforrásokat és a társadalmi munkát. Az erős ipar létrehozása döntő tényezője a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének, a nép anyagi és szellemi életszínvonala szüntelen emelésének, az ország függetlensége és szuverenitása biztosításának. 5. A mezőgazdaság — nemzetgazdaságunk alapvető ágazata — belterjes fejlesztését. A munka gépesítése általánosításának, a kemizálás kiterjesztésének, a korszerű agrotechnika vívmányai alkalmazásának, a talajjavítási program megvalósításának eredményeként a mezőgazdaság nagy és stabil termelést biztosít, kielégíti az ipar nyersanyagszükségleteit és a lakosság fogyasztási igényeit. A belterjes, korszerű, nagy termelékenységű mezőgazdaság megteremtése döntő tényezője az egész gazdasági-társadalmi fejlődésnek, a nemzeti jövedelem gyarapodásának, az egész társadalom jóléte növekedésének. 6. Az ország egész gazdasági-társadalmi fejlesztése az egységes országos terv alapján valósul meg, biztosítva az egész nép emberi és anyagi erőfeszítéseinek összefogását a pártprogram megvalósítása érdekében. 7. A társadalmi munka termelékenységének növekedése, a termelési folyamat gépesítése és automatizálása alapján, lényegbevágó tényezője lesz a társadalom általános fejlődésének. Megkülönböztetett figyelemben részesül a termelés és a munka tudományos megszervezése, szocialista gazdaságunk összes tartalékainak és erőforrásainak kiaknázása, az egész országos gazdasági potenciál hasznosítása. 8. A gazdasági hatékonyság szüntelen növekedését, az anyagi költségek csökkentését, az anyagi eszközök és a munkaerő minél hatékonyabb felhasználását. 9. A termékek minőségének javítását minden gazdasági ágban, a műszaki színvonal emelését és a gyártási technológiák tökéletesítését. 10. Az oktatásnak — a társadalom általános haladása alapvető tényezőjének — fejlesztését, szoros kapcsolatban az anyagi javak termelésének és a szellemi tevékenységnek a követelményeivel. 11. A tudomány fejlesztését, összhangban az anyagi és társadalmi haladás általános követelményeivel, az alkalmazott tudományos kutatás, valamint a távlati , elméleti kutatás fokozását, a más országokkal való műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését. 12. Megfelelő viszony biztosítását a fogyasztási alap és a fejlesztési alap között az egész gazdaság gyors ütemű növekedése érdekében és egyben a nép anyagi és szellemi életszínvonalának szüntelen emelése, a dolgozók létfontosságú követelményeinek a modern civilizáció szintjén való kielégítése érdekében. 13. A minél teljesebb összhang megteremtését a termelőerők és a társadalmitermelési viszonyok között. 14. A termelési viszonyok szüntelen tökéletesítését, az ellentmondások megoldására irányuló tudatos cselekvés fejlesztését, a régi leküzdését és az új felkarolását a tevékenység minden szektorában. Folytatódik az egész gazdasági-társadalmi élet egységes vezetése és tervszerűsítése megszervezésének a javítását célzó tevékenység. 15. Az új ember kialakítására, a szocialista etika és méltányosság elveinek az életben való érvényre juttatására irányuló politikai, ideológiai és nevelő munka fokozását és tökéletesítését. 16. A munka és az elosztás szocialista elveinek még erőteljesebb érvényesítését. A munka a haza összes állampolgárainak megtisztelő kötelessége lesz. A társadalom minden tagja, képességeinek és felkészültségének megfelelően hasznos társadalmi munkát fejt majd ki. Senki nem juthat munka nélkül, vagy mások munkája nyomán jövedelemhez, az ember ember általi kizsákmányolása szigorúan tilos. Az egyetlen jövedelemforrás az önmagunk számára és a társadalom számára végzett, társadalmilag hasznos munka lesz. Szigorúan alkalmazzuk az elosztás szocialista elvét, mindenkit munkája szerint és a szocialista társadalom fejlesztéséhez való hozzájárulása szerint fogunk javadalmazni. Törekedni fogunk minél megfelelőbb arány megvalósítására a kis és a nagy jövedelmek között; biztosítjuk az összes állampolgárok megnövekedett szükségleteinek kielégítését. 17. Az összes állampolgárok egyes közös szükségleteinek a társadalom általi egyre nagyobb méretű kielégítését; ezen az úton biztosítjuk a jövőben a munka szerinti szocialista elosztás elvének egybefonódását a kommunista elosztásnak az emberek ésszerű létigényei teljes mértékű kielégítésére vonatkozó elvével. 18. Egyre nagyobb figyelmet fordítunk a család — a társadalom alapsejtje — erősítésére, a születési arányszám növelésére és a lakosság megfelelő korcsoport-szerkezetének megtartására, népünk életerejének és fiatalságának biztosítására, a gyermekek, a szocialista nemzetünk jövőjét képviselő fiatal nemzedékek gondozására és nevelésére. 19. A fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek eltűnési folyamatának fokozását a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása, a dolgozók szakképzettségi fokának növelése, kulturális látókörük bővítése és megismerési színvonaluk közelítése révén. 20. A mezőgazdasági és az ipari munka közötti lényeges különbségek egyre erőteljesebb felszámolását a mezőgazdaság gépesítésével és kemizálásával. A mezőgazdasági munka egyre inkább az ipari munka egyik változata lesz. Ezen az alapon biztosítani fogjuk a parasztság jólétének növekedését, a falusi helységek fejlődését, a városi és a falusi életkörülmények közötti helyes, méltányos arány megvalósítását. 21. Az ország társadalmi szerkezetében bekövetkező változások nyomán még fokozottabban növekszik a munkásosztály szerepe az egésztársadalmi életben, még közelebb kerülnek egymáshoz a társadalmi osztályok és kategóriák, erősödik összeforrottságuk, megvalósul az egész nép homogenizálódása és tovább szilárdul az egész nép egysége. 22. A gazdasági-társadalmi tevékenység vezetésének és szervezésének további tökéletesítését az összes anyagi és emberi erőtartalékok minél hatékonyabb felhasználásáért, a pazarlás minden formájának kiküszöböléséért, a nép erőfeszítéseinek az anyagi és szellemi haladás döntő irányaiba való összpontosításáért, a társadalom erőinek egyesítéséért és ésszerű, ma lő keretet teremtsünk a dolgozók tömegeinek fokozottabb, tényleges részvételéhez — kettős, a termelőeszközök tulajdonosaiként és termelőkként betöltött minőségükben — a vállalatok és intézmények, szocialista vagyonunk kezelésében, a társadalom vezetésében. Az 1965—1970-es időszak célkitűzéseinek sikeres megvalósítása megszilárdította a nemzetgazdaságot, erősítette a társadalom műszaki-anyagi alapját, még inkább egybeforrasztotta szocialista társadalmi rendünket, s így lehetővé tette az áttérést az ország fejlesztésének új szakaszára. Időközben a párt tovább erősítette sorait a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség legélenjáróbb fiaival, egyre határozottabban felfegyverezte tagjait, az összes dolgozókat a proletariátus tudományos világ- és életszemléletével, saját általános bel- és külpolitikai vonalával, amely teljes mértékben megfelel az egész nép érdekeinek. A párt fokozta politikaiszervező képességét, s becsülettel betöltötte szerepét a szocialista építés szervezőjeként és vezetőjeként, olyan forradalmi politikai erőként, amely tántoríthatatlanul vezeti nemzetünket a haladás és a civilizáció, a jólét és a boldogság útján. A szocialista iparosítási politikának a szilárd folytatása a termelőerők fejlődésének, az ország gazdasági és társadalmi haladásának elsődleges tényezője. Az ipar szüntelenül szilárdítja vezető helyét a gazdaságban, súlyát a nemzeti jövedelem létrehozásában, a bővített újratermelésben és a lakosság fogyasztási szükségleteinek kielégítésében, a külföldi gazdasági cserék fejlesztésében. E célok elérése érdekében országunk iparának fő fejlődési irányai a következők lesznek: a) Fokozzuk az újabb nyersanyagok és energiaforrások felkutatását és felmérését, szem előtt tartva az összes lehetséges erőforrások hasznosítását, hogy mind jelentősebb mértékben az országból biztosítsuk a nemzetgazdaságnak szükséges eszközöket. b) Megfelelő technológiákat dolgozunk ki az összes energetikai és nyersanyagforrások optimális gazdasági eredményekkel való hasznosításáért és felhasználásáért. c) Fokozott figyelmet fordítunk a nemzetgazdaság különböző ágazatainak szükséges újabb anyagok szintetikus úton való előállítására. d) A villamos energia, a különböző energia- és tüzelőanyag-források fejlesztésénél, tudományosan megalapozott gazdaságossági kritériumokból kiindulva szem előtt tartjuk az ipar és a lakosság szükségleteinek legjobb körülmények között történő fedezését. Főleg a szénnel és bitumenes palával működő hőerőműveket fogjuk fejleszteni, figyelemmel követjük a helyettesítő anyagok lényegesebb növelését. Szem előtt tartjuk az egész hidroenergetikai potenciál kihasználását. Ugyanakkor atom-villamoserőművek építésével hozzálátunk az atomenergia felhasználásához. 1990-ig egy főre számítva elérjük az 5000—6000 kilowattóra energia termelést. e) A vas- és színesfémkohászatot úgy irányítjuk, hogy biztosítsa a gépipar fejlesztéséhez szükséges fémeket és kohá s párt iparpolitikája szati termékeket. E célból az egy főre jutó acéltermelés 1990-ig eléri a legkevesebb 1000 kilót. Növekszik az ötvözött és speciális acélok, a hengereltáruk és a többi különleges kohászati termék részaránya, s így jó feltételek között kielégítjük a román ipar szükségleteit. f) A színesfémkohászat lehetővé teszi majd a nemzetgazdasági szükségletek egyre teljesebb kielégítését, az összes belső erőforrások magas fokú hasznosítását. g) Erőteljesen fejlődik a vegyipar, és lehetővé teszi a belső nyersanyagforrások magas fokú hasznosítását, valamint a vegyicikkek széles választékának előállításával az összes iparágak, az egész nemzetgazdaság szükségleteinek teljes kielégítését. Különösen nagy figyelmet fordítunk a mezőgazdaság számára szükséges műtrágyák és más vegyipari termékek megfelelő mennyiségű termelésére. Intézkedünk a műszálak és műrostok, a gumi és műanyagok termelésének fejlesztéséről, mert ezekre különösen nagy szüksége van az ország gazdaságának. A vegyipar szintetikus úton új helyettesítőket állít elő. h) A gépipar erőteljes és komplex fejlődésen megy át a tudomány és a technikalegújabb vívmányai alapján. A gépipar a fő gazdasági ágazatok számára szükséges magas műszaki színvonalú, komplex berendezések gyártása felé orientálódik. Különösen nagy figyelmet fordítunk a nagy teljesítményű szerszámgépek előállítására. Gondoskodunk nagy kapacitású mozdonyok és vagonok gyártásáról. A gépkocsi szállítási eszközök gyártása a nagy tonnatartalmú tehergépkocsi-termelés felé orientálódik. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a hajógyártásra is, arra törekszünk, hogy biztosítsuk egész tengeri és folyami szállításunk hajószükségleteit. Nagyobb gondot fordítunk a repülőgépipar fejlesztésére. Ebben az időszakban erőteljesen fejlődik az elektrotechnika és főleg az elektronika. Biztosítani kell a gazdasági és termelő tevékenységhez szükséges számítási, automatizálási és irányítási eszközök, a mérő- és ellenőrző készülékrendszer hazai gyártását. A gépipar lehetővé teszi az összes mezőgazdasági munkák komplex gépesítéséhez való gépszükséglet teljes kielégítését. A gépipar gyors ütemű fejlesztése lehetővé teszi a nemzetgazdasági szükségletek egyre magasabb fokú kielégítését, továbbá a kivitel növelését, a tevékenyebb részvételt a nemzetközi kooperációban.) A faiparnak és az építőanyagiparnak biztosítania kell a belső erőforrások magas fokú hasznosítását, újabb nyersanyagforrások kiaknázását, az építőanyagok egyre szélesebb választékának előállítását. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a fafelhasználás csökkentéséhez hozzájáruló építőanyagokra. Igyekszünk elérni az egy főre jutó legkevesebb 1000 kilós cementtermelést.) A fogyasztási cikkek iparának fejlesztése és korszerűsítése elsőrendű törekvés lesz. Bővül a könnyűipar és más, nem élelmiszeripari ágazatok termelése. A textiliparnak, a konfekció- és cipőiparnak optimálisan ki kell elégítenie ez egész lakosság reális és ésszerű fogyasztási szükségleteit. Növeljük a műszál- és műrészkelmék termelését, fejlesztjük a műbőr termelését. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a fogyasztási cikkek termelésének minőségére, ezeknek a dolgozók igényei szerinti változatossá tételére. Figyelemmel követjük a szükségletek teljes kielégítését elektromos és elektronikai termékekből, rádiókból, televíziókból, háztartási cikkekből és különböző személyi járművekből. k) Állandó gondot fordítunk a mezőgazdasági élelmiszeripar fejlesztésére és korszerűsítésére, amelynek biztosítania kell a mezőgazdasági termékek magas fokú feldolgozását és a lakosság fogyasz (Folytatása az 5. oldalon) . ELŐRE—1974. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ 4. oldal Áttérés a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére Ezeknek az eredményeknek az alapján, nagyra értékelve a román nép által a szocialista építés esztendői során a párt vezetésével kifejtett hősi munkát, a X. kongresszus úgy értékelte, hogy létrejöttek a szükséges feltételek az ország szocialista fejlesztésének új szakaszára, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének szakaszára való áttéréshez. Ez a szakasz az 1971—1975-ös ötéves terv megvalósítására történt áttéréssel egyidejűleg vette kezdetét és — amint a X. kongresszus hangsúlyozta — több ötéves terv időszakára terjed ki. Az 1971—1975-ös ötéves terv biztosítja a termelőerők nagyarányú fejlesztését az ország egész területén, valamint a gazdasági, politikai és általános szervezői tevékenység magasabb szintre történő emelését. A munkásosztálynak, a kommunista párt által vezetett egész népnek a szocializmus Romániában való megteremtésében elért mérlege rendkívül pozitív, kimagasló eredmények születtek a tevékenység minden területén. A román társadalomban megvalósultak a története során ismert legmélyrehatóbb gazdasági, társadalmi és politikai strukturális átalakulások. Románia kimondottan agrár jellegű, gyengén fejlett iparral és elmaradott mezőgazdasággal rendelkező országból nem egészen 25 esztendő leforgása alatt olyan ipari-agrár országgá vált, amelynek erőteljes, lendületesen fejlődő — a korszerű tudomány és technika alapján megszervezett, s az egész nép szocialista tulajdonára épülő — ipara és a korszerűsítés teljében levő állami és szövetkezeti szocialista mezőgazdasága van, amely biztosítani tudja a lakosság jó ellátását mezőgazdasági élelmiszertermékekkel. Maradéktalanul bebizonyította az élet, hogy mennyire helyes pártunknak a szocialista iparosításban követett általános, marxista-leninista vonala. Az iparosítás döntő tényezője a gazdasági elmaradottság felszámolásának, az egész gazdaság fokozott ütemű fejlesztésének, a nép életszínvonala emelésének, a nemzeti függetlenség és szuverenitás szilárdításának, a haladás és a civilizáció útján történő tántoríthatatlan előrehaladásnak. Bebizonyosodott az is, hogy helyes pártunk irányvonala az agrárkérdésben , beigazolódott, hogy a mezőgazdaság szövetkezetesítése döntő jelentőségű az új társadalmi rend győzelmének kivívásában, a társadalom általános fejlesztésében. A nagy szocialista mezőgazdasági tulajdon bebizonyította fölényét a kisparasztgazdasággal szemben, biztosította a műszaki eszközök és a munkaerő, a korszerű tudományos vívmányok ésszerű alkalmazását, a mezőgazdasági élelmiszerek termelésének növekedését és a parasztság életének javulását. A tapasztalat egyszersmind azt is kidomborította, hogy helyes a kulturális forradalom területén folytatott pártpolitika, hogy helytállóak az erőfeszítések, amelyeket az oktatás valamennyi fokozatának kiterjesztésére és tökéletesítésére, a tudomány és a technika fejlesztésére teszünk — hiszen mindezek lényeges tényezői a nép kulturális színvonala emelésének, az ország sokoldalú előrehaladásának a modern civilizáció útján. A párt egész forradalmi tevékenységének, magának a szocialista építés művének a középpontjábann állandó jellegű feladatként állott a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelése, a dolgozók létfontosságú igényeinek kielégítése, az ember jóléte és boldogsága, az emberi személyiség sokoldalú kiteljesülése. Bebizonyosodott, hogy a párt politikája híven kifejezi az egész nép létérdekeit. Ugyanakkor a román társadalom forradalmi átalakításának tapasztalata kidomborította, hogy milyen elsőrendű fontossága van annak, hogy a párt gondoskodik a szocialista életeszmények és normák alkalmazásáról, az etika és a méltányosság elveinek érvényesítéséről, a munka mennyiségével és minőségével, a haza haladásához, az új társadalmi rend építéséhez való hozzájárulással összhangban álló szocialista javadalmazás alkalmazásáról. A szocialista építés egész műve eleven bizonyság arra, hogy pártunk becsülettel teljesítette szerepét, mint a nemzet vezető politikai ereje, biztosította az általános törvényszerűségek alkotó alkalmazását Románia konkrét körülményeire és az egész nép erőfeszítéseinek fokozását — marxista-leninista politikája alapján — az új világ felépítéséért vívott küzdelemben. A Román Kommunista Párt, népünk a román társadalom forradalmi átalakításában szerzett tapasztalatával hozzájárul a nemzetközi forradalmi elmélet és gyakorlat kincsestárának gazdagításához, a tudományos szocializmus fejlesztéséhez. Az országunk szocialista építésében elért nagy megvalósítások tanúbizonyságai annak, hogy milyen alkotó erőt jelent a munkásosztály, amely a társadalom vezető osztályaként sikerrel tölti be szerepét. Ezek a nagy megvalósítások igazolják, hogy milyen életerős a munkás-paraszt szövetség, az értelmiséggel való szoros együttműködés. Ezek a nagy megvalósítások kidomborítják nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók egyesült erejét, népünk alkotóképességét, azt, hogy a nép sorsának uraként, akaratának és törekvéseinek megfelelően szabadon alakítja életét. A szocialista forradalom végrehajtásával és a hazai új társadalmi rend sikeres építésének biztosításával a román nép nemcsak nagyszerű, történelmi jelentőségű nemzeti művet valósított meg, hanem egyszersmind jelentősen előmozdította az egész világ forradalmi erőinek harcát a szabadságért és a társadalmi haladásért, előmozdította a szocializmus erősítését a világon, a szocializmus tekintélyének és az egész jelenkori társadalmi fejlődésre való befolyásának erősödését.