Előre, 1974. október (28. évfolyam, 8363-8389. szám)

1974-10-01 / 8363. szám

Öt-hatezer kilowattóra lesz az évi egy főre jutó áramfogyasztás A VILLAMOSENERGIA-IPARI POTENCIÁL NÖVEKEDÉSE Nincs még egy olyan muta­tószám, amely az ország gazdaságát jobban jellemezné, mint az egy lakosra jutó vil­­lamosenergia-termelés volu­mene. A dolgozók életszínvo­nalát és művelődési szintjét pedig az egy családra jutó évi átlagos villamosenergiafo­gyasztás (a nem ipari jellegű fogyasztás arányának növeke­dése az egész villamosenergia fogyasztáson belül) tükrözi a leginkább. Semmi sem vádolja jobban hazánkban a 30 év­vel ezelőtti polgári-földesúri rendszert, mint Románia döb­benetes lemaradása ezen a területen. Az államosítás évé­ben, az első, országot átfogó statisztikai adatok azóta áll­nak rendelkezésünkre, orszá­gunk villamosenergiaterme­­lése az­ erőművek 740 MW- nyi összteljesítményével és a 2,1 TWh-réyi villamos energia termeléssel, amely az egy főre jutó 129 kWh-nyi villamos energiával­­egyenértékű. — a legalacsonyabb szinten moz­gott Európában, jóval a világ­átlag alatt, amely már 1950- ben elérte a 380 kWh-t, összhangban az ország in­tenzív iparosítási politikájá­val, valamint energiagazdál­kodási céljaival és figyelembe véve a századforduló egyre élesebben körvonalazható e­­nergiaproblémáit is, az RKP közelgő XI. kongresszusán el­fogadásra kerülő Irányelv- és Programtervezet az egy főre és az 1990-es évre vonatkoz­tatott villamosenergiatermelés szintjét 5000—6000 kWh-ban jelöli meg. Ez a mennyiség jóval meghaladja a világátla­got és megközelíti az élenjáró országok színvonalát. A prog­ram előírása, a jelenleg ter­melt egy főre eső villamos­energia volumenének körülbe­lül a megháromszorozásával egyenértékű. A pártdokumentumok vo­natkozó fejezetei új, hatalmas villamoserőművek építését he­lyezik kilátásba, a különböző energiahordozók és tüzelő­anyagfajták felhasználásával, szem előtt tartva a lakosság és az ipar (amely, ha közvet­ve is, a lakosság érdekeit hi­vatott szolgálni) dinamikusan fejlődő szükségleteinek leg­jobb körülmények közötti ki­elégítését. Ennek a célnak az elérésére a szakminisztériu­mok (villamosenergia ipari, bányászati, nehézipari, gép­ipari stb.) megfelelő terveket dolgoztak ki. E tervek szerint az elkövet­kező tizenöt évben létesítendő erőművek között az új hőerő­mű kolosszusok játsszák majd a főszerepet. A hagyományos típusúak, ezek kazánjaiban szén, fűtőolaj vagy földgáz ég el, akárcsak ma, és a kelet­kezett hő termeli a gőzt a turbogenerátorok részére. A nem hagyományos típusúak, különleges kazánjaiban a Dé­li- és Keleti-Kárpátokban lel­hető nagymennyiségű bitume­nes palát hasznosítja nemzet­­gazdaságunk. Az idevonatko­zó tervek egy része, a ma még túlsúlyban levő, (majd­nem 70 százalék), földgázzal működő hőerőművek szénre és főképp külszíni fejtésű lig­nitre való átállítását írják elő, ami ugyancsak nagy beruhá­zással jár, de nemzetgazdasá­gilag előnyös, mert a földgáz felhasználása a petrokémiai és műanyagiparban sokkal gaz­daságosabb, mint a villamos­energia termelésben. Más tervek a még meglévő vízierőkészleteinek fokozot­­abb értékesítését tűzik ki cé­lul új makro- és mikro­vízi­erőművek létesítésével. Az el­ső csoportba tartoznak majd is Duna­­alsó szakaszán és a Prut folyón létesítendő, ro­mán-bolgár és román-szovjet együttműködéssel megvalósí­tandó...hidroenerg­etikai kom­plexumok keretein belül mű­ködő, több ezer megawattot kitevő összteljesítményű vízi­erőművek. A másodikba főleg az Olt, a Szamos és mellék­folyóinak kis vízierőművekből álló füzéreit soroljuk. A következő évtizedben sor kerül az első romániai atom­erőművek beindítására is. A hagyományos hőerőművektől csak annyiban különböznek, hogy más tüzelőanyagot (uránt és izotópjait), elégetésükhöz pedig más fajta berendezése­ket használnak majd. Ilyenek lesznek egyelőre a vízzel hű­tött, a nyomott vizes reakto­rok és később az úgynevezett „gyorsreaktorok“, amelyek nemcsak villamosenergiát, ha­nem új és nagymennyiségű hasadóanyagot is képesek termelni. A hő-, víz- és atomerőmű­vek összehangolt és általá­ban a villamosenergia-ipar in­tenzív fejlesztésével, Románia aktívabb részt vállalhat, nem­csak a belső igények foko­zottabb kielégítéséből, hanem a környező országokkal való energia-kooperációból is; job­ban értékesítheti a KGST- tagállamok egyesített villa­mosenergia rendszeréből faka­dó előnyöket és a fogyasztó társadalmak energiaéhségéből adódó exportlehetőségeket is. Ezekkel kapcsolatban idősze­rűvé vált„ új* 750 000 voltos távvezetékek és alállomások építése. Ezekkel olcsóbban (kevesebb veszteséggel) szállít­hatjuk majd a villamosener­giát az ország energiahordo­zókban bővelkedő déli részé­ből az energiában szegényebb észak iparosított területeire, és nagyobb teljesítményeket továbbíthatunk (kaphatunk vagy adhatunk) az ország ha­tárain túlra, ha azt nemzet­­gazdaságunk érdekei megkö­vetelik. Dr. Máthé Balázs mérnök A SZOCIALISTA ETIKA ÉS MÉLTÁNYOSSÁG JEGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) bölcsi normák következetes tisz­teletben tartásával találhatja meg az egyén helyét a társada­lomban. A társadalmi osztályok és rétegek közeledési, homoge­­nizálódási folyamata, a külön­böző nemzetiségű dolgozók egy­­gyéforrott testvéri barátsága, a közös öntudatban erősödő kö­telességérzet és felelősségtudat az a talaj, melyen gyakorlati megvalósulássá növekszik, létte fogalmazódik pártunk nagysze­rű programja. Ez a talaj szilárd öntudatot biztosít mindenkinek ahhoz, hogy a tőle telhető legnagyobb siker­rel küzdjön a társadalmi rend, a nép jólétének és boldogsá­gának alapját képező állami és szövetkezeti tulajdon fejlesz­téséért és megóvásáért, a nem­zeti vagyon gyarapításáért, az ország erőforrásaival való ha­tékony gazdálkodásért, a ha­nyagság, pazarlás és más káros megnyilvánulás leküzdéséért. A közösségi magatartásviszo­nyulásban — a szellemi-műve­lődési ösztönzők érvényesítésé­vel együtt — az egyén világo­sabb pontossággal képes átte­kinteni, értékelni a munkahe­lye, faluja, városa, kerülete éle­tében, a társadalomban, a vi­lágban elfoglalt helyét. A köz­ügyekbe való építő beleszólá­sával jogát és elkötelezettsé­gét, a szocialista demokrácia érvényesítését gyakorolja. Leg­főbb elégtétele az, hogy a kö­zösség igényli közreműködését, számára pedig létszükségletté vált a közösségi aktivitás. A szocialista etika és méltá­nyosság érvényesítése — köve­telményrendszeréből csupán né­hány vonást elemeztünk — ön­magunk tökéletesítésének, a társadalomban­­élő, alkotó em­ber építésének programja. Va­lóra váltása korunk, társadal­munk, önbecsülésünk parancsa. Esemény a hármas kemencénél (Folytatás az 1. oldalról) aki annyiszor felkapta a föld­ről a lecsapott láncot és húz­ta, húzta kétszer­­ is, három­szor is egy szuszra, leveti a si­sakját, lesimítja verítéktől összeragadt haját, szusszan egy cseppet. Leiceanu Vasile, fő­mester a hármas kemencénél, az itteni pártalapszervezet tit­kára. Fürkészően rámnéz, hogy vajon érdekel-e engem az ő bajuk, biztatom, hogy csak folytassa, beszéljen a munkájáról, a munkájukról. — Kényes portékával dolgozunk, jól kell ismernünk az üveg szeszélyeit. A termelés első pillanatától az utolsóig. Az is nagy baj, amikor húzás köz­ben megreped a táblaüveg. Egyszer ez is előfordult az ötös gépnél, megrepedt, visszaesett a kemencébe, azt onnan vissza kellett húzni. Nem tudom, el tudja-e képzelni, milyen az, a forró, képlékeny masszát újra befogni a gépbe s újra húzni. Elég annyi hozzá, hogy pár parányi homokszem megcso­mósodjon s amikor az üveg jön fel a kemencéből két az­beszt henger között, az a pa­rányi, megüvegesedett csomó megakadjon a hengerben. — Mint főmesternek, mi a munkaköre, Leiceanu elvtárs? — Itt, a hármas üzemnél fe­lelek az egész gyártási folya­matért és a vágórészleg tevé­kenységéért. Ellenőrzöm mind a három váltás munkáját, a kemence technológiai paramé­tereit, a gépek működését, a termék minőségét. — Mi a véleménye ez utób­biról? ! — Jó. A minőséggel nincs baj. Csak néha nem elég e­­gyenletes a hőmérséklet a ke­mencében és emiatt megtörté­nik, hogy bizonyos gyűrődések keletkeznek a táblaüvegen s ilyenkor nyilván nagyobb a tö­rési százalék. — Munkaideje ? — Munkaidő ? ! — Elneveti magát, legyint. — Nem tud­nám megmondani, olyan nincs is. Vagyunk itt jónéhányan, hogy ne mondjam, jó sokan, akik csak azt tudják, hogy mikor jövünk be, de, hogy mi­kor tá­vozunk ?... Először is maga a termelés jellege o­­lyan, hogy nekünk állandóan itt kell lennünk, felváltva per­sze, legyen vasárnap, lakoda­lom, vagy szilveszter. Én reggel hét előtt tíz perccel jö­vök be, aztán este nyolcig, ki­lencig, tízig, tizenkettőig, mi­kor hogy, na persze, nem mindennap. Az viszont biztos, olyan vasárnap nincs, hogy be ne nézzek. Aztán, ha vala­mi baj van, nekünk itt kell lennünk akkor is, ha nem va­gyunk itt. A múlt hónapban például, egy szombat este, épp filmet néztem a tévében, ami­kor, jöttek értem, mert az egyik gép nem ment úgy, a­­hogy kellett volna. Nemrég egy másik alkalommal meg Tamás jött értem, éjjel tizen­kettőkor rángatott ki az ágy­ból, valami hiba volt a me­netben, ilyenkor szalad az ember, ahogy csak a lába bírja. Magamhoz vettem a váltáskarbantartó lakatosát, meg még két embert, addig kerestük, míg megtaláltuk a hibát, rendbehoztuk. Akkor itt volt az igazgatónk is, ő kül­dött értem, nem engedte, hogy addig valaki is hozzányúljon, amíg én nem jövök... HA NEM LÁTTAM VOLNA kevéssel ezelőtt ezt az embert annál a nehéz műveletnél úgy dolgozni, ahogy dolgozott, úgy irányítani a többieket, ahogy irányította, azt mondanám most magamban, hogy lám, di­csekszik, így viszont, ha jól sejtem, másról van szó. Szak­mai önérzetről és bizonyára szakmai büszkeségről is. Hu­szonegy év óta dolgozik itt, közben, évekkel ezelőtt, elvé­gezte a hároméves mesteris­kolát. Tizennégy éves ikrek — egyik leány, másik fiú — apja, felesége is az üveges szakmában dolgozik, odaát, a Vitrometan­ban. — Az ikrek is üvegesek lesz­nek . — Ha akarják, igen. — A samott-cserélésnél lát­tam, hogy egyformán odatette a vállát mindenki, a munkás is, a mérnök is, a főmester is, a román is, a magyar is, a német is. Fickl Eduard mér­nök éppúgy, mint Leiceanu Vasile főmester, vagy Udvari József karbantartó lakatos, meg a többiek, mind egy szá­lig. Mint alapszervezeti titkár­nak és főmesternek mi a véle­ménye a munkalégkörről ? — Jó az egyetértés, az e­­gyüttműködés, összeforrott a közösség, nálunk már nincs fluktuáció pár éve. Az embe­rek egy szemvillanásból is kezdik már érteni egymást. Egyébként, őszintén mondom, mi nem is tudjuk, hogy ki né­met, ki magyar, ki román kö­zöttünk. A kemence mellett ember légy, egész ember. Ez­­az egy a fontos. M éves, nagy gazdasági je­­­­­­lentőséggel bíró Brassó megyei vállalatok határidő e­­lőtt fejezték be kilenc havi tervfeladataikat, közöttük a Rulmentul golyóscsapágy-gyár, a gördülőanyag-gyár, a ce­ment- és építőanyag-gyár, a szecselevárosi Electroprecizia ■izem és mások. A szóban­­forgó vállalatok között orszá­gos élenjárót is találunk, mint például a Rulmentul üzemet, amely előzetes számítások sze- VERSENY­KRÓNIKA mint október elsejéig mintegy 120 millió lej értékű termelést valósít meg terven felül. A Maros megyei ipari egy­ségek munkaközösségei sem maradnak le terveik, s az azon felül vállaltak teljesíté­sében. A­­lapokban jelentették, hogy a megyének 40 gyára és üzeme határidő előtt fejezte be kilenc havi termelési ter­vét. Ez pedig 350 millió lej értékű termelést jelent. H­argita megyében fiatalok , a gyárak, fiatalok az üze­mek munkaközösségei, de azért még soha senki sem mondhatja, hogy a Hargita me­gyei ember nem­ ért a mun­kához, nem fogja meg a dolog végét, így például jelen­téseik­­ szerint a megye 18 ipari egysége, jóval a határ­idő előtt teljesítette kilenc hó­napi feladatát. A megye sta­tisztikai igazgatósága jelenté­se szerint a Szorgalmas hargi­tai munkaközösségek az év utolsó negyedévébe mintegy 60 millió lej értékű többlet termeléssel lépnek, ami újabb lehetőséget jelent arra, hogy határidő előtt fejezzék be öt­éves tervüket. KÖLTŐI PÉLDA BELTERJES MEZŐGAZDASÁG FELÉ A földműves tavasztól őszig elfoglalt ember, az egyik mun­ka vége egy másik kezdetét hozza magával. Ezért nem cso­dálkoztam, hogy a Máramaros megyei Költőn vajmi nehezen sikerült a termelőszövetkezet elnökének nyomába jutnom. Nos, ettől függetlenül, úgy éreztem a beszélgetés során, hogy Incze Imre, a költői me­zőgazdasági termelőszövetke­zet elnöke esti szabad óráiban alaposan tanulmányozza a Ro­mán Kommunista Párt Prog­ramtervezetét. A községi pártbizottság ple­náris ülésén is megvitatták az RKP XI. kongresszusa eme dokumentumtervezetét, érthe­tően a párt agrárpolitikájára vonatkozó fejezet kötötte le különösebben a figyelmüket, mivel Szakállasfalva község­hez négy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tartozik. Az egyik közülük, a már említett költői termelőszövet­kezet elsősorban arról híres, hogy a hidegkútiakkal és a hagymásláposiakkal egyetem­ben állandóan friss zöldség­gel látják el a közeli Nagybá­nya piacait. A szeptemberi napokban az erők viszont a takarmányfélék betakarításá­ra összpontosultak Költőn, mi­vel a községközpontban, Sza­kállasfalván szövetkezetközi összefogással, 2700 férőhelyes növendékbika hizlaldát létesí­tettek. Az első istállókat máris használatba adták, tehát szük­ség van a téli takarmányra. — A Programtervezet úgy foglalja össze távolabbi fel­adatainkat — mondta a mér­nök —, hogy az elért sike­rekre alapozva a lehetőségek tudományos felmérésével pél­dául az állattenyésztés fejlesz­tését, az állati termelés foko­zását tűzi ki célul. A községi pártbizottság plenáris ülésén megvitattuk azt, hogy ebből a célkitűzésből szövetkezetünkre is felelősségteljes feladatok hárulnak. Elhatároztuk, hogy a Programtervezet előírásainak valóra váltásáért a hizlalda kapacitását megkétszerezzük, tehát egy-egy esztendőben négy-ötezer növendékbikát hizlalunk a szövetkezetközi komplexumban. Még csak annyit tehetnék mindehhez hozzá, hogy az egység vezető­sége hozzáértő szakemberek­ből áll, jó kezekben van az állattenyésztés, s ez fedezet arra, hogy nem lesz ráfizeté­ses az akció.­­ A koltóiak az idén már 90 000 liter tejet szállítottak a szerződő félnek aránylag nem nagyszámú fejősállománytól, de gyümölcstermesztésben is jó hírnevük van Máramaros megyében.­­ A Programtervezet a bel­terjes gyümölcstermesztés be­vezetését irányozza elő. Nos, ebben a vonatkozásban már értünk el eredményeket, 25 hektáros klasszikus ültetvé­nyünket részben átalakítottuk, és így jelenleg félintenzív az almásunk. Jövőben termőre fordul húsz hektár alma és nyolc hektár olasz szilvaültet­vényünk. A következő évek­ben megkétszereződik a gyü­mölcstermesztés is. Ez nem jelenti azt, hogy területnöve­léssel érjük el a tervezett ho­zamokat, hiszen a belterjes fejlesztést tartjuk szem előtt. Ahhoz, hogy ezt a célkitűzé­sünket valóra váltsuk, szük­séges a karbantartási munká­latok gépesítése. A mi falunk­ban jelenleg munkaerő gond van. Ismeretes, hogy az elkö­vetkező években növekedik az iparban foglalkoztatott szemé­lyek száma,­ s ez hasznos je­lenség. Ellenben úgy vélem, a gépesítés általánosításával megoldható lesz a jelenlegi gondunk jelentős hányada. Például az, hogy kisebb trak­torok dolgozzanak a fák kö­zött. Az idén is sokat kapál­tunk a gyümölcsösben, és a jelenlegi erőgépekkel lassab­ban haladtunk az ápolási munkákkal, nagyobb volt a termelési költség, nehéz mun­kával gyengébb minőségű kar­bantartást végezhettünk el. Éppen ezért teljesen magamé­vá teszem a párt politikáját, amely kimondja, hogy a kö­vetkező években erőfeszíté­sünk az összes mezőgazdasági munkák gépesítése felé irá­nyul. Fejér László Prázsmáron az állami mezőgazdasági vállalat földjein javában dolgoznak a bálázó gépek. A lóhere széna és sarjú minden kilója színek alá kerül (Stefan Albescu felvétele) MEG KELL GYORSÍTANI A VETÉST, A BETAKARÍTÁST Az utóbbi napok esőzései nyomán érezhetően megjavult a talaj nedvességtartalma, a­­mi szükségessé teszi a veté­sek ütemének növelését. A búzatermesztési értekezleteken a szakemberek arra a követ­keztetésre jutottak, hogy az idén az előirányzott vetéste­rületnek legalább a felén ok­tóber első napjaiig földbe kell kerülnie a magnak. A szep­tember 27-i összesített adatok szerint az állami mezőgazdasá­gi vállalatok mindössze 12 szá­zalékban, az mtsz-ek 18 száza­lékban teljesítették a búza­vetési tervet. Egyes megyék­ben — Galati, Vrancea, Su­ceava, Botosani, Arges — a jó munkaszervezés eredmé­nyeként az előirányzott terü­letnek 33—58 százalékát ve­zették be. Sürgős követel­mény, hogy példájukat más, elsősorban az erdélyi és az ország északi részén elterülő megyék is kövessék, ahol ko­rábban be kell fejezni a ve­tést. Ugyanakkor a csapadékos időjárás és a várható korai bér az összes termények gyors betakarítását sürgeti. Az álla­mi mezőgazdasági vállalatok­ban vége felé közeledik a napraforgó begyűjtése, ám az mtsz-eknek 70 000 hektár ter­mése még a mezőn van. A burgonyát országos viszony­latban a vetésterület 74 szá­zalékáról ásták ki, de még nagy mennyiség termény vár­ja, hogy fedél alá kerüljön. Ilyen körülmények között a termés betakarításának meg­gyorsítása szükségessé teszi, hogy a helyi szervek mozgó­sítsák a falvak összes munka­erőit és gondoskodjanak a termények szállítására szüksé­ges járművekről. Barabás Béla ÉVADELŐZETES­­ TEMESVÁRRÓL SINKA KÁROLY színművész, a temesvári Állami Magyar Szín­ház igazgatója válaszol munka­társunk kérdésére: — Milyen bemutatókra ké­szülnek? — Ünnepköszöntő műso­runkban első ízben került ma­gyar nyelven színpadra Iosif Naghiu Egyetlen estén című darabja. Az új évadban há­rom ősbemutatót tartunk Sütő András Máglyák és kopjafák­­ja és Virgil Stoenescu A rej­télyes telefonhívása mellett megérdemelt sikerre számíthat kollégánknak, Kiss Lászlónak Kutyavásár című vígjátéka. Időszerű mondanivalójáért ka­pott helyet a repertoárban Kamondy László házasság- és családerkölccsel foglalkozó Vád és varázslata. Régi nagy vágyunkat váltjuk valóra a Bánk bánnal. Az Ivanov után Csehov-sorozatunk folytatása­ként az évad második felében kerül közönség elé a Ványa bácsi. Kisfaludy Károly Csa­lódások című vígjátékának zenés-táncos feldolgozását a szélesebb közönségóhajnak en­gedve iktattuk programunkba. Ugyanis a műsorterv összeál­lítását megelőzően kérdőíves közvéleménykutatásunk alap­ján győződtünk meg arról, hogy a romantikus játéknak is létjogosultsága van. — Egyéb terveik? — Színházunknak saját beat-zenekara van, önálló hangversenyük lesz saját szer­zeményeikből és a hagyomá­nyos szilveszteri műsor is rá­juk épül. Folytatni akarjuk az egyetemi ifjúság részére ta­valy elindított színháztörténe­ti sorozatunkat. Az ókori gö­rög-római tragédiák és vígjá­tékok után a most következő évadban az újkor hajnaláig szeretnénk eljutni elméleti fejtegetések és részletbemuta­tók formájában. Az óvodások és kisiskolások részére Fodor Sándor Csipikéját tűzzük mű­sorra. KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRAT Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Seretse Khamának, Bots­wana Köztársaság elnökének a köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából. Manea Manescu, Románia Szocialista Köztársaság kormá­nyának első minisztere fo­gadta Charles de Chamrunt, aki több üzletemberrel együtt látogatást tesz országunkban. Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, fogadta a Kínai NK párt-, ál­lami- és társadalmi-aktivista küldöttségét, amely baráti lá­togatást tesz országunkban, élen Van Ci-da elvtárssal, a Kínai KP Csecsiang tartomá­nyi bizottsága állandó bizott­ságának tagjával, Csecsiang tartomány Forradalmi Bizott­ságának alelnökével, a Kínai Washingtonba utazott Flo­­rea Dumitrescu pénzügymi­niszter, a Nemzetközi Valuta Alap és a Nemzetközi Újjáé-Visszaérkezett a fővárosba Petre Lupu munkaügyi mi­niszter, aki Walter Arendt szövetségi munkaügyi és tár-A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának a meg­hívására fővárosunkba érke­zett az Osztrák Néppárt kül­döttsége, élen dr. Herbert Kohlmayerrel, a párt főtitká­rával. A küldöttségben részt vesz Andreas Maurer, Alsó-Auszt­­ria tartomány kormányfője, dr. Herbert Schambek egyete­mi tanár, a Szövetségi Tanács képviselője, dr. Kurt Fiedler képviselő, a parlament külpo­litikai bizottságának alelnöke. A Kínai NK kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvények kereté­ben a Ialomita megyei Mun­­tenii Buzau községbeli Ro­mán-Kínai Barátság mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben baráti találkozót rendeztek a Kínai NK bukaresti nagykö­vetségének tagjai és a helyi szövetkezeti tagok között. A gyűlésen részt vettek a megyei és helyi párt- és álla­mi szervek képviselői, külügy­­minisztériumi magas rangú tisztviselők. A gyűlésen felszólalt Ghica Gheorghe, a Muntenii Buzau-i mezőgazdasági termelőszövet­kezet elnöke, Li Tin-csuan, a Kínai NK nagykövete. A Dimbovita megyei Voi­­ne­ti-ben működő gyümölcs­termesztési központ megünne­pelte fennállásának negyed­­százados évfordulóját. A jubi­leumi ünnepségen jelen vol­tak kutatók, professzorok, mérnökök és más felsőokta­tási káderek a gyümölcster­mesztésben szakosított köz­pontokból és farmokról. Részt A Magurele—Bucuresti-i Központi Fizikai Intézet befe­jezte a párt XI. kongresszusá­nak szentelt Tudományos mun­kaülésszakát. A Mezőgazdasági, Élelmi­szeripari és Vízügyi Miniszté­riumban megállapodást írtak alá Románia Szocialista Köz­társaság és Libéria Köztársa­ság illetékes minisztériuma között a mezőgazdaságban való kooperálási akciókról. A felek megállapodása sze­rint megteszik a szükséges lé­péseket bizonyos libériai föld­területek hasznosításáért oly módon, hogy állami farmokat A nagy-britanniai Királyi Honvédelmi Tanulmányi Kol­légium tanerőinek és hallga­tóinak egy csoportja, élén Sir John Barraclough légügyi marsallal, a kollégium pa­rancsnokával turisztikai láto­gatást tett hazánkban. Romá­niai tartózkodásuk alatt a vendégek protokolláris és tá­jékoztatási látogatásokat tet­tek a Külügyminisztériumban, a Honvédelmi Minisztérium­ban és a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Együtt­ Bukarestbe érkezett Andrea Viglione hadtestparancsnok. A Nukleáris energia­ügyi Állami Bizottság meghívásá­ra a fővárosba érkezett­­. Elutazott Bukarestből a Norbert Segard külkereskedel­mi államtitkár vezette fran­cia kormányküldöttség, amely részt vett a román—francia — Kik távoztak a színház­tól, s kik csatlakoznak az új évadban a társulathoz? — Komoly érvágást jelent társulatunknak a kiváló ren­dező, Taub János táv­ozása, aki — mint ismeretes — Bu­karestbe szerződött. Reméljük azonban, hogy együttműködé­sünk — legalább évi egy da­rab erejéig — ezentúl is fenn­marad. Színészeink közül sen­ki sem távozik. Ellenben a marosvásárhelyi főiskola két fiatal végzettje, Simon Gábor és Pusztai Edit csatlakozik társulatunkhoz. Továbbá ok­tóber elsejétől ideiglenesen hozzánk kerül a sepsiszent­györgyi színháztól Botka László, aki a Kutyavásár egyik zsánerszerepét alakítja majd. A szívélyes légkörű megbe­szélésen részt vett Nicolae M. Nicolae, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Minisztérium mi­niszteri rangú államtitkára. KP Hangcsou municípiumi bizottságának első titkárával, Hangcsou municípium Forra­dalmi Bizottságának elnöké­vel. Az elvtársi, meleg barát­ság légkörében lefolyt meg­beszélésen részt vett Dumitru Turcus, az RKP KB helyettes osztályvezetője. Jelen volt Li Tin-csuan, a Kínai NK bukaresti­­ nagy­­­követé­­pítési és Fejlesztési Bank — Bird — román kormányzója, hogy részt vegyen a két szer­vezet évi összejövetelén.­sadalombiztosítási miniszter meghívására­ egy szakember­­csoport kíséretében látogatást tett Németország SZK-ban. dr. Winter Leitner, a párt fő­titkárának magántitkára. A vendégeket az Otopeni repülőtéren Iosif Uglar, a SZÉF Országos Tanácsának titkára, Dumitru Bejan, a SZÉF Országos Tanácsa Vég­rehajtó Bürójának tagja, Ioan Ceterchi, a SZÉF Országos Tanácsának tagja és Ionela Cornescu, a SZÉF Bukarest municípiumi tanácsának alel­nöke fogadta. Ott volt dr. Werner Saut­ter, Ausztria bukaresti nagy­követe. A pártjaink, államaink és népeink közötti kapcsolatokra utalva, a nagykövet rámuta­tott, hogy ezek erőteljesen megszilárdultak és fejlődtek Nicolae Ceausescu elvtársnak a Kínai NK-ban tett látogatá­sa után. A szónok úgyszintén hangsúlyozta, hogy e kapcso­latok megszilárdításához u­­gyanakkor hozzájárult a Kí­nai NK párt- és kormánykül­döttségének romániai látoga­tása. Befejezésül a Kínai NK nagykövete megajándékozta a Muntenii Buzau-i szövetkezet­i parasztokat egy képpel, a­­mely Nicolae Ceausescu elv­társ és Mao Cetung elvtárs találkozását ábrázolja. vett Ion Stanescu, az RKP Dimbovita megyei bizottságá­nak első titkára. Ion Ceau$escu és Nicolae $tefan, a mező­­gazdasági, élelmiszeripari és vízügyi miniszter helyettesei. A gyűlés részvevői táv­iratot intéztek NICOLAE CEAU$ESCU elvtárshoz, a párt főtitkárához. Befejezésül a részvevők táviratot intéztek a párt Köz­ponti Bizottságához, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárshoz, létesítenek rizs, gyapot, szója, napraforgó, kukorica és más gazdaságilag fontos növények termesztésére. E célból ro­mán—libériai mezőgazdasági termelési és fejlesztési vegyes­társaságot alapítanak. A dokumentumot Angelo Miculescu mezőgazdasági, é­­lelmiszeripari és vízügyi mi­niszter és ifj. James T. Phi­lips földművelésügyi minisz­ter írta alá a működési Minisztériumban. Úgyszintén megtekintették a Katonai Akadémiát, vala­mint gazdasági, kulturális és turisztikai létesítményeket Bu­karestben, Brassóban és a Prahova völgyében. A csoport befejezte hazánk­­­beli látogatását. Elutazáskor az Otopeni repülőtéren a ven­dégeket Ion Tutoveanu had­seregtábornok, a Katonai Aka­démia parancsnoka, táborno­kok és törzstisztek búcsúztat­ták, S az olasz hadsereg szárazföldi­­ csapatainak vezérkari főnöke. Baiquni, Indonézia Országos Atomenergia Ügynökségének vezérigazgatója. gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési ve­gyes kormánybizottság VI. ü­­lésszakán. Az Újságírók Nemzetközi Szolidaritásának Napja alkal­mából Bukarestben szolidari­tási gyűlést tartottak a világ demokrata és haladó újság­íróinak az imperializmus és a koloniatizmus ellen vívott harcával. Eugene A. Cernan amerikai űrhajós, az Apollo—17 kül­detés parancsnoka néhány na­pig hazánk vendége volt, s ez­alatt megtekintett kutatóinté­zeteket, felsőoktatási létesít­ményeket, találkozott román tudományos dolgozókkal, űr­hajózási szakemberekkel. A Román ENSZ-társaság (AM­ROM) székházában saj­tókonferenciát tartottak abból az alkalomból, hogy hazánk fővárosában megnyílik az eu­rópai országok ENSZ-társasá­­gainak IV. konferenciája. Aradi Zoltán

Next