Előre, 1975. január (29. évfolyam, 8442-8466. szám)

1975-01-03 / 8442. szám

NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS újévi rádió- és televízióbeszéde Kedves elvtársak és barátaim, Románia Szocialista Köztársa­ság honpolgárai! Kiemelkedő eredményekkel zár­juk az 1974-es esztendőt a gazdasági-társadalmi fejlesztés­ben, az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapításá­ban, a szocialista Románia sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalmának felépítésében. A dolgozók, tekintet nélkül nemzetiségükre, a haza felsza­badulásának 30. évfordulója és a XI. kongresszus tiszteletére ra­gyogó sikereket értek el az ipa­ri és mezőgazdasági termelési terv teljesítésében, minden tevé­kenységi területen. Az anyagi termelés növelésében elért ered­mények, a nemzeti jövedelem gyarapodása lehetővé tette, hogy ebben az évben rátérjünk az összes dolgozók javadalmazásá­nak emelésére, s 1975 végéig biztosítsuk az ötéves tervben elő­irányzottnál nagyobb jövede­lemnövekedést. Jogos büszke­séggel mondhatjuk tehát, hogy 1974 minden nehézség és hiá­nyosság ellenére a nemzeti va­gyon növekedéséhez vezetett, is­mételten bizonyította pártunk marxista-leninista politikájának helyességét. Most, egy dol­gos­ munkás, de elégtételekben is gazdag esztendő végén a párt- és államvezetőség, vala­mint a magam nevében melegen gratulálok a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiség­nek, nemzetiségi különbség nél­kül az összes dolgozóknak, egész népünknek — Románia új, sza­bad jövője tudatos alakítójá­nak. Az idei esztendő aranybetűk­­kel kerül be Románia történe­tébe: a XI. kongresszus ebben az évben fogadta el a Román Kom­munista Párt első Programját, V*útú:iíi• t Ui. s-fj v/i,.Ö»ő.ii *€?(.. »fó».)'* elveit és az 1990-ig terjedő gazdasági-társadalmi fejlesztési prognózisokat. E dokumentumok nagyszerűen felvázolják hazánk jövőjét, felfegyverzik az egész pártot és népet egy világos el­méleti és gyakorlati orientáció­val a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésének és Románia kommunizmus felé ha­ladásának szolgálatában kifej­tett munkában és harcban. Az 1975. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési terv, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés nemrégiben foga­dott el, előirányozza a nemzet­­gazdaság fejlesztésének magas ütemét, biztosítja a műszaki­anyagi feltételeket az ötéves terv határidő előtti megvalósításához. Tekintettel a súlyos nemzetkö­zi gazdasági helyzetre, különö­sen az energiaválságra, minden intézkedést meg kell tennünk, hogy ezek az állapotok a lehető legkisebb mértékben hassanak ki nemzetgazdaságunk fejlődé­sére, biztosítanunk kell az or­szág gazdasági-társadalmi fej­lesztésével, az egész nép anya­gi és szellemi életszínvonalának emelésével kapcsolatos felada­tok töretlen megvalósulását. Henri:.'á­rv-lnd'vi tv.npc'á 'tó­nak becsületbeli feladata min­dent megtenni az 1975. évi terv, s tehát az egész ötéves terv si­keres teljesítéséért, hogy jobb feltételek jöjjenek létre a XI. pártkongresszus határozatainak valóra váltásához. A jövő év márciusában sorra kerülő nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztás fontos politikai esemény lesz; a Szocialista Egységfront jelöltjei­re szavazva egész népünk kife­jezésre juttatja fenntartás nél­küli csatlakozását a XI. kong­resszus határozataihoz, pártunk és államunk bel- és külpolitiká­jához, azt a szilárd elhatározá­sát, hogy töretlenül valóra vált­ja a Román Kommunista Párt Programját az ország felemelé­séről a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira. A választás egyszersmind erőteljes megnyil­vánulása lesz szocialista demok­ráciánknak, annak, hogy a széles néptömegek részt vesznek az egész gazdasági-politikai élet vezetésében, saját jövőjük tuda­tos alakításában. Az 1974-es esztendő nemz­et­­közi eseményei kihangsú­­lyez­ték a nemzetközi erőviszony v­ál­tozását. Valamennyi kontinensen fokozódik a haladó és antiimpe­­rialista erők, a néptömegek har­ca az uralom és a diktátum im­perialista politikája, a kolonia­­lizmus és a neokolonializmus el­len. Erőteljesen érvényesül a népek akarata, hogy maradék­talanul urai legyenek nemzeti kin­cseiknek, s független gazdasá­gi-társadalmi fejlődésükre hasz­nálják fel őket, elhatározása, hogy kiharcolják a béke és a nemzetközi együttműködés poli­tikáját. További lépések történtek az enyhülés útján, a bonyolult nem­zetközi kérdések békés, állam­közi tárgyalásokkal történő meg­oldása útján. Ugyanakkor súlyos események is történtek — mint például a ciprusi események —, amelyek veszélybe sodorták a békét. Az elmúlt év nemzetközi eseményeinek kibontakozása erő­teljesen bizonyítja, hogy az eny­hülés folyamata még zsenge, hogy még csak a kezdet kezde­tén tart, hogy a világon még erős reakciós erők vannak és veszélyeztethetik a nemzetközi békét és együttműködést. A Vo­l­yifer '­­T­­entációt jelölt meg hazánk nem­zetközi tevékenysége számára is. Az összeurópai konferencián ed­dig elért sikerek alapján úgy véljük, hogy a konferencia 1975- ben eredményesen lezárul, s új, együttműködési kapcsolatok pers­pektíváját tárja fel a kontinens valamennyi népe előtt. Románia, akárcsak eddig, ez­után is állhatatosan fog mun­kálkodni a baráti és az együtt­működési kapcsolatok bővítésé­ért az összes szocialista orszá­gokkal, a független gazdasági­­társadalmi fejlődésükért küzdő államokkal, a világ összes álla­maival, tekintet nélkül társadal­mi rendszerükre. Véleményünk szerint az 1975- ös esztendő fontos fordulatot kell hogy hozzon az új gazdasá­gi és politikai világrend megte­remtésének útján, a gyengén­­fejlettség felszámolása, az ösz­­szes államok közötti új alapú együttműködés felé. Minden eddiginél szüksége­sebbek a határozott intézkedé­sek az általános, és főleg a nuk­leáris leszerelés útján, a fegy­verkezési hajsza megszüntetésé­nek és a nemzetközi együttmű­ködés és béke politikájának a megvalósítása útján. Meg kell szilárdítani az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét az embe­riséget foglalkoztató összes bonyo­lult kérdések megoldásában, ak­tívan részt kell venniük a nemzet­közi életben az összes államok­nak, nagyságuktól függetlenül. Kiindulópontunk az, hogy a bo­nyolult kérdések megoldása és az új gazdasági világrend meg­teremtése csak az összes népek cselekvő részvételével lehetsé­ges. Az elmúlt év eseményei vilá­gosan megmutatták: az új poli­tikára törekvő népek elég erő­sek ahhoz, hogy együttes akciók­kal megnyissák a nemzetközi béke és együttműködés új kor­szakát, amelyben minden nemzet szabadon, akaratának megfele­lően fejlődhet. Tudjuk, hogy az 1975-ös évben sok bonyolult nemzetközi problémát kell meg­oldani, de optimizmussal és bi­zalommal tekintünk az esemé­nyek kibontakozása elé. Meg­győződésünk szerint a haladó és antiimperialista erők, az összes népek ma inkább, mint valaha győzelemre vihetik a béke és az együttműködés politikáját — és a leghatározottabban fogunk munkálkodni azon, hogy népünk hozzájáruljon e politika diada­lához! Szilárd elhatározásunk min­dent megtenni, hogy 1975-ben a román nép további nagy sike­reket érjen el a gazdasági-tár­sadalmi fejlődésben, anyagi és szellemi jólétének növelésében, abban, hogy hazánk a haladás és a szocialista civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. Frgi­dik­­foroa­dozni azon, hogy hozzájáruljunk az új gazdasági és politikai vi­lágrend létrehozásához, az ösz­­szes problémáknak a népek, az egyetemes béke és együtt­működés érdekében történő megoldásához. Ebben az ünnepi pillanatban ürítsük poharunkat dicsőséges kommunista pártunkra — nem­zetünk harcedzett vezetőjére, a hős román népre — a legigaz­ságosabb társadalmi rend, a kommunizmus építősére, Romá­nia Szocialista Köztársaság vi­rágzására és jólétére! Az új év küszöbén, kedves elv­társak és barátaim, munkások, parasztok, értelmiségiek, férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, tiszta szív­ből kívánok további nagy sike­reket, minden vágyuk teljesülé­sét a munkában és életben egy­aránt, jó egészséget, boldogsá­got! Boldog új évet! Kedves elvtársak és barátaink! SZÁMOK KÖZT AZ EMBER A számok mintha időnként, a maguk megingathatatlan vastra­verzeivel csak úgy átívelnének a fejünk fölött, úgy érzi magát el­törpülni az ember a jelen és a jövő nagy, pontos, magabiztos számóriásai között Pedig itt élünk, itt fogunk élni ezek közt a szelíd, vagy szelídí­tett óriások között, a jelen és a jövő számai között, melyek kö­zött már olyan ismertek, állan­dóan a láthatáron tornyosulók is vannak, mint az ország peremén az ismerős nevű hegyek, folya­mok. Jelent észak,­­jelent délkelet, meghallgatjuk, összevetjük, je­lent a kisüzem, jelent a nagy, vidéket felölelő iparág, összeve­tünk, terveket kovácsolunk, je­lent a tegnap a holnapnak és visszaüzen a holnap a mába, vagonsorokat, út-kilométereket és acéltömb-tonnákat rendel, keres­kedelmi és műszaki kapcsolat­ban, emberszabású kapcsolatban vannak itt előttünk, felettünk át­­szenve, áthatolva egymáshoz, át­kiabálva a számóriások. Ezek a számóriások nélkülünk nincsenek; ezek a számóriások ellenünk nem lehetnek. Ezek a számóriások, tulajdon felnagyí­tott mozdulataink, kapcsolataink, viszonylataink képét emelték oda a térbe, az ország holnapi teré­­be-idejébe. A számok, melyek helyünket is meghatározzák, együtt és külön­­külön a helyünket, szerepünket, a számok nem velünk éreztetik az anyag hatalmát, hanem a mienket hivatottak éreztetni az anyaggal. Ezek közt a számok közt nem lehet másképp élni — ez viszont igaz —, ezeknek a számoknak a már-már kozmikus árnyékában nehéz, ha nem le­hetetlen lesz másképp élni és dolgozni, mint valóban azoknak az eszményeknek, tiszta nagy emberi eszményeknek a nevével és gyakorlatával, amelyekkel in­dítottuk és befejezni akarjuk a világformálást, ország- és ott­honépítést. Mert ezek a számok nem tűrik maguk közt ami nem közéjük való. Ha ezek a számok a mi felnagyított mozdulataink, a hibák felnagyított képét már nem tűrnék maguk közt, ezek a számok visszahatnak mindenki­re, hogy olyan legyen a maga egyetlen helyén, amilyen képet ők a Mi munka felé hajló moz­dulatainkról a jövő felé közvetí­tenek. Lászlóffy Aladár A 2. oldalon: PÉNTEKI KRÓNIKA • SZÉP KEZDEMÉNYEZÉS • SZILVESZTERI BÉBI-REKORD • JAVUL A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS • BIHARI RENDEZVÉNYEK • A SZÁMOK NYELVÉN • FŐVÁROSI KURÍR • SPORT A 4. oldalon: • ÚJ ESZTENDŐ A NAGYVILÁGBAN • RENDEZVÉNYEK A KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL ‘Világ proletárjait 'egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A XI. PÁRTKONGRESSZUS DOKUMENTUMAINAK FÉNYÉBEN HAT ÉS FÉL MILLIÁRD LEJ­­EGÉSZSÉGVÉDELEMRE A sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom felépíté­sének és Románia kommu­nizmus felé haladása történelmi jelentőségű Programjának meg­vitatásával és elfogadásával a párt XI. kongresszusa ragyogó távlatokat nyitott szocialista nemzetünk előtt. A szocialista humanizmus ragyogó eszméiből fakadó, emberközpontú pártpoli­tikánk a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalának ál­landó emelését, a nép jólétének és civilizált életének megterem­tését tűzte ki célul. Ez a lényege és meghatározója mindannak, a­­mit teszünk és tenni akarunk. Az emberről való gondoskodás, igényeinek sokrétű kielégítése az élet követelte változatos formá­kat ölti, ezek között fő helyen szerepel az egészségvédelem. Mint az életszínvonal összete­vője — az egészségvédelem —, az általános fejlődés olyan mé­reteit éri el az elkövetkező öt­éves tervben, hogy tevékenysége minden szintjén érezhető lesz a tökéletesedés. Pártunk és álla­munk az elkövetkező ötéves terv folyamán 6,5 milliárd lej értékű beruházást eszközöl az egész­ségvédelem anyagi alapjának fejlesztésére. 6,5 milliárd lej — öt esztendő alatt, míg 1961 — 1970 között, tehát tíz év alatt költöttünk ugyanennyit erre a célra. Ebből az összegből nagy­méretű építkezések nyomán új, korszerű egészségügyi egységek kerülnek majd az egészségvé­delmi hálózatba: országszerte 45 új kórház — összesen 23 400 ággyal —, 41 poliklinika, 100 000 napközi hely, 430 fogorvosi ren­delő, 5600 bölcsődei hely, men­tőállomások, falusi orvosi ren­delők. Korszerű orvosi felszerelé­sekre, berendezésekre, szállító­­eszközökre csaknem 1,5 milliárd lejt költ államunk. A pártvezetőség iránymutatá­sai alapján az új egészségügyi intézmények elhelyezésekor első­sorban azok ésszerű területi megoszlását veszik figyelembe; azt, hogy a bizonyos típusú egy­ségek a lehető legjobb körülmé­nyek között igazodjanak a szük­ségletekhez, így a fővárosban már épülő 1540 ágyas klinikai csoport és poliklinika mellett, a következő ötéves tervben a iasi-i,­­marosvásárhelyi és kolozsvár­­napocai orvosi egyetemi közpon­tokban egyenként 1200 ágyas klinikák épülnek. Ugyanebben az időszakban ötszáz ágyas, e­gészséget és munkaképességet helyreállító kórház és poliklinika épül Iasi-ban és Kolozsvár-Na­­pocán; átadják rendeltetésének a Bukarest melletti Culán a 800 ágyas pszichiátriai kórházat is. Ugyancsak az elkövetkező öt­éves terv folyamán folytatódik, illetve befejeződik a megyeköz­pontok általános kórházhálóza­tának építési akciója. A meg­lévő­­kórházak korszerűsítésével és az újak felépítésével a me­gyeközpontokban az eddigieknél összehasonlíthatatlanul jobb kö­rülmények között látják el a kór­házi kezelésre szorulókat. Az Arad, Botosani, Braila, Ilfov, Me­­hedinti, Szilágy és Szeben me­gyék központjaiban épülő 700 ágyas általános kórházak elké­szültével valamennyi megyeköz­pontnak új, korszerű, nagy befo­gadóképességű kó­háza lesz. E­­zenkívül más városokban, pél­dául Calarati­on, Désen, stb. is nagy befogadó képességű kór­házak épülnek. A gyermekgondozás és -véde­lem továbbra is alapvető tenni­való marad: új bölcsődék, nap­közik építésével lehetővé válik, hogy 1980-ban 200 000 bölcsődei hely — vagyis a jelenlegi öt­éves terv végén létezők kétsze­rese — szolgálja a gyermekgon­dozást. Mint említettük, a kórházak, a poliklinikák, orvosi rendelők, az egész egészségügyi hálózat or­vosi berendezésekkel és felsze­relésekkel való ellátására is je­lentős összeget fordítunk a kö­vetkező ötéves tervben. E beren­dezések nagy részét a hazai ipar gyártja, a választék bővítése, korszerűsítése és tökéletesítése révén üzemeink hozzájárulnak az orvosi ellátás, s ezen belül a sürgősségi esetek, kezelési-reani­­málási osztályok, a kivizsgálási osztályok és laboratóriumok, stb. munkájának javításához, a mo­dern orvosi technika meghonoso­dásához minden egészségügyi egységben. A falusi orvosi szolgáltatás a­­nyagi alapjának fejlesztése — az állami költségvetésben szereplő beruházásokkal, valamint a la­kosság hazafias hozzájárulásá­ból begyűlt összegekkel — két­száz új falusi diszpenzár felépí­tésében konkretizálódik. Az egészségvédelem anyagi a­­lapjának nagyszabású, sokrétű fejlesztése mellett, a káderképzés és a szak­munkaerő biztosítása is elengedhetetlen. A középfokú, líceumi és líceum utáni egész­ségügyi oktatás újabb három iskolával, kettő korszerűsítésé­vel és bővítésével gyarapszik, így lehetővé válik, hogy évente hat-hétezer egészségügyi közép­káder kerüljön a hálózatba. Új távlatok nyílnak orvoskép­zésünk előtt is: míg 1971-ben 1500 diák iratkozott be az or­vostudományi és gyógyszerészeti fakultások első évére, addig az elkövetkező ötéves tervben 2400- ra emelkedik az elsőéves orvos­­tanhallgatók száma. Néhány adattal, konkrét tény­nyel igyekeztünk illusztrálni azt a sokirányú gondoskodást, a­­mellyel pártunk a dolgozó nép egészségvédelmét övezi. A XI. pártkongresszuson elfogadott Program méltán hangsúlyozza: ,,A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének és a kom­munizmus felé haladásnak az általános párt- és állampolitiká­ja középpontjában állandóan az egész gazdasági-társadalmi fej­lődés lényeges tényezője az em­ber, az ember szüntelenül növek­vő és fejlődő életszükségleteinek teljes kielégítése, az emberi sze­mélyiség akadálytalan kibonta­kozása lesz.” Úgy véljük, az e­­gészségvédelem nagyméretű fej­lesztése meggyőző példája an­nak, hogy emberközpontú társa­dalmunk mindent az emberért tesz, annak egészségéért, jólété­ért és boldogságáért. Lázár Edit XXIX. évfolyam 8442. szám 1975. január 3., péntek 4. oldal ára 30 iráni Redactia ELŐRE Bucuresti» Piato Scintei­ 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 Előfizetési díj: 1 hónapra 8 lej; 3 hónapra 24 lej; 6 hónapra 48 lej; 1 esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és lapterjesztők. ELŐRE szerkesztést­, Scinteia tér 1. ,,Szilárd elhatározásunk mindent megtenni, hogy 1975-ben a román nép további nagy sikereket érjen el a gazdasági-társadalmi fejlődésben, anyagi , szellemi jólétének növelésében, abban,hogy hazánk a haladás és a szocialista civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg.“ NICOLAE CEAUȘESCU (AZ ÚJÉVI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓBESZÉDBŐL) ÚJ ÉV, ÚJ SIKEREK A SZOCIALISTA ÉPÍTŐMUNKÁBAN L­apunk új, 29. évfolyamá­nak első számában min­denekelőtt az olvasót kö­szöntjük. Barátunkat köszönt­jük személyében, aki munkatár­sunk is azáltal, hogy újságírói­­szerkesztői tevékenységünket tet­teivel, a szocialista építőmunká­ban tanúsított helytállásával ih­leti. Engedtessék meg tehát, hogy most, új év küszöbén, a család­ja, barátai, közvetlen munka­társai körében töltött szilveszter friss emlékének melegét magunk is emeljük egy hőfokkal, szerény viszonzásként a kitüntető biza­lomért, amellyel kedves olvasónk naponta kézbe veszi lapunkat. Olvasónk személyében kö­szöntjük mindenekelőtt az év el­ső munkasikereinek szerzőjét, el­ső kommunista tetteit, amelyek­ről új évfolyamunk mai, első számában tudósítunk. Köszönt­jük olvasónk személyében a szo­cializmus építőjét, aki munkájá­val pártunk Programját gyakor­latba ülteti az ország minden részében. Az ötéves terv utolsó eszten­dejébe léptünk, amikor minden terünkkel népünk vallásásának­­ sikerét segítjük elő: határidő­­ előtt teljesíteni az 1971—1975-ös időszak előirányzatait a gazda­sági tevékenység minden terü­letén. Ezért érezzük az első mun­kasikerekről szóló tudósításain­kat különösen sokatmondónk­nak, de örömmel adjuk közre azért is, mert bennük dolgozó népünknek, románoknak, magya­roknak, németeknek és más nemzetiségűeknek azt az elha­tározását látjuk megtestesülve, hogy ennek az új, dolgos évnek már a nyitánya is méltó legyen politikai jelentőségéhez, ame­lyet azáltal nyer, hogy a XI. kongresszus Irányelvei határoz­zák meg egész közéletünket, hogy emberi minőségünk új fényt kapott a kommunista erkölcsi és etikai normáink törvénnyé ava­tásával, hogy a szocialista de­mokrácia szellemében újra a szavazó­urnák elé járulunk, meg­választani az államhatalom fó­rumait a legmagasabb szintig. Még bennünk él a szilvesz­teri vidámság hangulata, még fülünkben cseng hozzátartozóink boldog új évet kívánó hangja, de gondolataink már az ösztön­­lét­ csőfokait Vérvo­­v­r úrró­l lesz könnyű, tudjuk, újabb áldo- s zatokat kell hoznunk azért, hogy 1975-ben is magasabbra emel­jük hazánkat 21 millió ember közös akaratával, kitartó mun­kájával. Nem lesz könnyű, de a bizakodás, amellyel népünk az új évbe lépett, mégis indokolt, mert kipróbált vezetőnk van: kommunista pártunk, összes ed­digi győzelmeink ihletője, az a roppant politikai erő, amely 21 millió akaratot összefogva olyan reális célokat tudott elénk tűzni, amely ugyanannyi sorsnak tud beteljesülést is nyújtani. Szilveszter éjszakáján erre, a lábunk alatt érződő biztos ta­lajra, pártunk bölcs politikájára is emelte poharát a szocialista Románia népe, az új esztendőt köszöntve, vezető erejét, a szo­cialista építőmunkában ránk váró, újabb győzelmek kezessé­gét ünnepelte. Akárcsak a XI. kongresszuson, ezt a biztos ta­lajt, a népünk előtt álló boldog jövő bizonyosságát éreztük át ismét az esztendőforduló ün­nepélyes perceiben Nicolae Ceausescu elvtárs újévi üdvözlő beszédében, amikor a népünk előtt álló ragyogó távlatokat ,id­ézi­­ Barabás István ŐRTÁLLÓK Hárman vannak a kemencé­nél, a kohászok szürke port, füstöt bíró egyenruhájában és fehér plasztik sisakban. A ke­mencékben pedig izzik-lángol a tűz. 1975. január 1. délután három óra, a három olvasztár idei első műszakának kez­dete. Odakint, az üzemkapukon túl ünneplő ruhás emberek vi­szik az új esztendő első napjá­nak jókívánságait rokonokhoz, barátokhoz, a hozzájuk legkö­zelebb állókhoz. Járásuk ké­nyelmesebb, mozdulataik nyu­­godtabbak, mint hétköznapo­kon, s a forgalom is csökkent odakint. Ritkábban zakatolnak a villamosok, fékeznek a meg­állókban az autók és trolibu­szok, mint más napokon, ami­kor százezreket szállítanak a munkába. A főváros ünnepel, Idebent, Bukarest legna­gyobb üzemének, a 23 August öntödéjének acélolvasztó ke­mencéi mellett,­­ akárcsak az ország nagy kohászati üzemei­ben, Hunyadon vagy Resicán, Galati­on vagy Vlahicán — nem szakad meg a munka­napok sora. A kemencék tüze nem alszik ki sem vasárnap, sem ünnepnap, örök tűz — mondják a kohászok. Örök és folytonos, akár a munka, akár az emberi élet. Botezatu Apostolache, a fő­olvasztár és két segédje, Ha­­tegan Dumitru és Stanciu­boan a tegnap délután, az óesztendő utolsó napján is csapoltak, utoljára este 11.00 órakor. Rá­adásul egyszerre mind az öt kemencében, mert az öntők 25 tonnás alkatrészt öntöttek, sok acél kellett. Az olvasztárok ezután megmosakodtak, haza­mentek, ahol már várta őket az ünnepi asztal, a család, a ba­rátok. És saját bevallásuk sze­rint jól szórakoztak. Ettek, it­tak, énekeltek, mulattak. Le­rázták magukról a gondokat, hiszen végeredményben sike­res esztendőt zártak, munká­jukat, 1974 esztendei tervüket még decemberben teljesítet­ték. 18-án 19 óra 30 perckor csapolták múlt évi tervük utolsó tonna acélját, így per­cekre kiszámítva tartják ész­ben a dátumot, hiszen azóta naponta 150 tonna folyékony acélt adtak terven felül a nemzetgazdaságnak. És az em­ber, ha jól végzi ki munkáját, ha kommunista felelősségér­zettel teljesítette kötelességét, akkor tiszta lelkiismerettel néz szembe önmagával, családjá­val, munkatársaival. Bordeianu Gheorghe a technikus, jön. Hóna alatt az öntödei munkanaplót szoron­gatja. Nemrégen vette át a délelőtt dolgozó karbantartók­tól, akik a mester írott jelen­tése szerint, felülvizsgálták az öntöde két nagy híddaruját, megjavítottak két gépet, ellen­őrizték a futószalagot... Az öntők pihennek, de a karban­tartás ez alatt felülvizsgálja, rendbeteszi a berendezést, az olvasztárok pedig táplálják a tüzeket a kemencékben. Má­sodikon ismét rakodnak, hogy a munkába érkezők a legjobb körülmények között kezdjék az öntést. Hiszen az óriás­öntöde dolgozói, akik az olvasz­tárokkal egyidőben,­­ tehát jó­val határidő előtt fejezték be múlt esztendei tervüket, elha­tározták, hogy az idén még jobban dolgoznak. Felkészül­tek rá, ötvenkét alkatrész gyártásánál vezettek be új technológiát, négy önerőből szerkesztett öntödei gépet sze­reltek be év végén és minimá­lisra csökkentették a selejtet. Most ünnepelnek. De a karban­tartók dolgoznak, az olvasztá­rok őrzik a tűzet. Őrt állnak. Kovács N. Erzsébet

Next