Előre, 1975. július (29. évfolyam, 8593-8619. szám)

1975-07-01 / 8593. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS A HELYSZÍNEN TANULMÁNYOZTA A CALARASI-I KOHÁSZATI KOMBINÁT ÉPÍTÉSÉNEK OPTIMÁLIS VARIÁNSAIT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke szombat délelőtt látogatást ett Calarasi­ban, hogy a helyszínen tanulmányozza a nagy kohászati kombinát, a következő ötéves terv egyik fő objektuma telepítésével összefüggő kérdéseket. A látogatás során részlete­sen megvitatták az új kohá­szati kombinát építésének op­timális variánsait. A kom­binát végleges kapacitása kétszerese lesz a hunyadinak és a legnagyobb mértékben hozzá fog járulni az ország gazdasági és társadalmi fejlő­déséhez. A párt főtitkárát elkísérték a következő elvtársak : Manea Manescu, Emil Draganescu és Gheorghe Oprea, valamint Neculai Agachi fémipari mi­niszter és Ioan Avram nehéz­gépipari miniszter. Az elnöki helikopterből kiszálló Nicolae Ceausescu elvtársat Vasile Marin elv­társ, az RKP Ialomita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke üd­vözölte a vidék egész lakossá­ga nevében. Casárati és a kör­nyékbeli falvak sok ezer lako­sa lelkesen, hosszas élir­zés­­.,es foganta a - part tolit­- irat, kifejezve sz.­­retetét a párt iránt, örömét és megelégedé­sét az viszontlátás felett. Nicolae Ceaușescu elvtárs és a szakminisztériumok ve­zetőségi tagjai, a megyei párt­­bizottság bárója, valamint a szakemberek a kohászati kombinát különböző telepíté­si variánsainak makettjei e­­lőtt kezdik a megbeszélést. A makettek tükrözik a folyami, és a vasúti útvonalakat, és u­­gyanakkor a közeljövőben len­dületes fejlődésnek induló Duna menti municípium ur­banisztikai fejlesztését, kor­szerűsítését. A nagy kohászati objektum, amely jelentősen hozzá fog járulni a Román Kommunis­ta Párt XI. kongresszusán az 1976—1980-as ötéves tervre és Románia 1981—1990 közötti gazdasági-társadalmi fejlesz­tésének irányvonalaira vo­natkozó irányelvekben e té­ren kijelölt mutatók elérésé­hez, harmonikusan beillesz­kedik az összes megyék kie­gyensúlyozott, a magas gazda­sági hatékonyság kritériu­mát szem előtt tartó párt­­politikába. Fémiparunknak ez a hatal­mas központja a többi itt le­vő gazdasági egységgel együtt hozzá fog járulni az övezet gyors iparosodásához. Más­részt a Duna lehetővé teszi a feldolgozandó hatalmas mennyiségű nyersanyag köny­­nyű és olcsó szállítását. Kü­lönben a késztermékek jó ré­szét szintén vízi úton továb­bítják majd a többi dunai ki­kötőbe, amelyek a pártfőtit­kár által kijelölt feladatok­nak megfelelően, ugyancsak erőteljesen fejlődni fognak. A látogatás során a szakem­berek elmondották, az új ko­hászati központ objektumai­nak eredeti telepítési terveit felülvizsgálták, hogy kiküszö­böljék a költséges futószala­gos ércszállítást. Az új va­riáns szerint a Borcea-ág meg­hosszabbításaként többkilo­méteres hajózható csatornát építenek, az anyaglerakatok és anyagfeldolgozó berende­zések tőszomszédságában ki­kötőmedencét létesítenek, a többi objektumot pedig — a kokszvegyészeti telepeket, a kohókat, az acélműveket, a hengerműveket — a technoló­giai folyamatnak megfelelő­en lineárisan és hatékonyan rendezik el. A szakemberek tervjavas­latait a helyszíni realitások­kal összevetve, Nicolae Ceaușescu elvtárs elidőzik a terep különböző pontjain, a­­honnan a legjobban felmérhe­­­­ti a telepítési elgondolások­­­kat. A helyszínen folyó dia- I lógus során Nicolae Ceausescu elvtárs szorgalmazza a gazda­sági hatékonyság kritériu­mainak szigorú betartását, hangsúlyozza, hogy a legna- n­agyobb körültekintéssel kell felhasználni a földterületet, nem szabad a kelleténél több szántóföldet kivonni művelés alól. A terepadottságokat tag­lalva a pártfőtitkár kifejti, hogy a kikötőmedencét vala­mivel közelebb lehet hozni a Borcea-ághoz, s így rövidebb összekötőcsatornára lenne szükség. Egyben a tervezett raktárak más telepítésével a területigény is kisebb lenne. Ezzel összefüggésben hang­súlyozza például, hogy az é­­pítkezés első szakaszára beter­vezett objektumokat a legcél­szerűbb lesz a Bukarest-Ca­­larasi országút és a Iezerul ö­­vezet felött felépíteni, mert egy jus lucAyp .i­n­dítmények feleslegessé válásá­val csökkennek a beruházási költségek. Ugyanakkor szá­mos meglevő épületet felvo­nulási épületként lehetne felhasználni, az első fejlesz­tési szakasz után pedig meg­felelőképpen átalakítva, a ter­melési szükségletek szerint hasznosítani. A párt főtitkára, példákat említve, felhívja a Fémipari Minisztérium és a Nehézgép­ipari Minisztérium vezetősé­gét a tervezőket és a többi jelen levő szakembereket, hogy számoljanak mindezek­kel a lehetőségekkel, tanul­mányaik és terveik egységes vezérelve legyen a maxi­mális hatékonyság és a beru­házási alapok körültekintő felhasználása. Ugyanezeket a kritériumokat kell szem előtt tartani — mutat rá később a látogatás során Nicolae Ceausesescu elvtárs — a nagy ipari objektum zárószaka­szához tartozó létesítmények telepítésénél és kivitelezésé­nél. A párt főtitkára ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, a járulékos dotációkat és be­rendezéseket is úgy kell el­gondolni, hogy azok egyszer­re több objektumot — kohót és üzemcsarnokot — szolgál­janak ki, minél közelebb le­gyenek egymáshoz, az ipari épületek pedig a technológiai folyamat követelményei sze­rint illeszkedjenek egymás­ba, kis területet foglaljanak el, biztosítva a nagy fokú funkcionalitást, a bekötőutak, iparvasutak, csőhálózat stb minimumra csökkentését A pártfőtitkár konklúziói erős és közvetlen hatással lesznek olyan telepítési meg­oldások felkutatására és ki­dolgozására, amelyek ösztö­nözni fogják a tervezőket, hogy az eredeti előirányzatok­hoz képest csaknem a felére csökkentsék a kombinát terü­letét. — Úgy kell tervez­nink — hangsúlyozza Nicolae Ceaușescu elvtárs észrevéte­leit összefoglalva —, hogy a calaras- acél legyen a leg­olcsóbb. Ehhez, minden felté­tel adva van : olcsó szállítás, olcsó beruházás, olcsó üzemel­tetés. A megbeszélésen természe­tesen felvetődtek a város gyors ipari fejlesztésének szo­ciális következményei is. A párt főtitkára ezzel, kapcso­latban kérte a helyi szervek képviselőit, dolgozzák ki a municípium rendezési terv­vázlatát. A párt főtitkára bí­rálta a városgazdákat, mert a Duna partját, ahol szép,­ Ca­­lárati holnapi összképéhez méltó épületeket kell majd emelni, ideiglenes, célszerűt­len épületekkel csúfították el. Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásának megfelelően a városrendezési tervvázlatban elő kell irányozni egész sor tömbház építését az új kohá­szati központ építői és dol­gozói számára. Nicolae Ceausescu elvtárs felhívja a helyi szerveket, hogy a kivá­ló környezeti adottságok hasz­nosításával építsenek a dol­gozók számára pihenő-szó­rakozóhelyeket. Nicolae Ceausescu elvtárs a látogatás során érdeklődik a terméseredmények, a mező­­gazdasági felszerelések fel­használási módja felől is. A calarati-i és a Mihai Voda-i állami mezőgazdasági vállalat szomszédos szántóföldjein ja­vában folyik a kalászosok be­takarítása , a szabaddá tett földeken traktorok szántanak, előkészítik a falait a másod­­vetéshez. A megyei pártbizottság el­ső titkára elmondta, hogy nemrég megkezdődött a búza aratása, s hogy a ialomitai mezőgazdasági dolgozók min­den erejüket latba vetik a gabonatermés mielőbbi és veszteség nélküli behordásá­­ért és elraktározásáért. Mint rámutat, jó termést várnak a kapásnövényekből, s a kedve­ző feltételeket felhasználva, kukoricával fogják bevetni a betakarított árpa és búza he­lyét. Calarati lakosai, a szántó­földek dolgozói mindenütt meleg szeretettel ünnepük Nicolae Ceausescu elvtársat. Ugyanez a hangulat kí­séri a távozást is. A he­likopterbe szálló pártfő­titkárt az egybegyűltek hosz­­szasan megtapsolják, lel­kesen megéljenzik, ily mó­don is köszönetet mondva munkalátogatásáért, a hely­ségük fejlesztése iránt tanú­sított gondoskodásért, kifejez­ve szilárd elhatározásukat, hogy példásan teljesítik a rá­juk háruló feladatokat, lan­kadatlan erőfeszítéssel szol­gálják a haza prosperitását. A FAANYAG SZÁZSZÁZALÉKOS értékesítésének közelében Erdeink, nemzetgazdaságunk nagy kincsének, a fának egyre gazdaságosabb felhasználása nemcsak a kitermeléseken, fa­ipari egységekben is dolgozó munkaközösségek kitűnő gaz­daszellemén, a lehető legtaka­rékosabb eljárások alkalmazá­sán, általánosításán múlik; legalább ilyen szerephez jut a korszerű technika és technoló­gia bevezetése, a fatermékek skálájának a kiszélesítése, a fát helyettesítő anyagok gyár­tása és használata éppen a fa­ipari egységekben. A terme­lőkre hárul az is, hogy a meg­lévő műszaki adottságokból kiválasszák a legmegfelelőb­bet, keressék a technológiai fejlesztések legjárhatóbb, a nemzetgazdaság számára leg­előnyösebbnek bizonyuló út­ját. A legtöbb fafeldolgozó egységekben a faanyag magas­fokú hasznosítását elősegítő módszerek igen nagy változa­tát alkalmazzák, kezdve a fá­nak műanyagokkal való he­lyettesítésétől, folytatva a munkaszervezési tökéletesíté­sekkel, egészen az új gépsorok, gyári berendezések üzembehe­lyezéséig, hogy ezáltal leg­alább komplexumon belül el­érhessék-megközelíthessék a százszázalékos felhasználás annyira óhajtott ideális szint­jét. Balázsfalva legnagyobb ipa­ri termelőkapacitása, a faipari kombinát mindenképpen sze­rencsés helyzetben van: közel az erdőkhöz, nagyhagyományú faiparáról ismert vidék köz­vetlen szomszédságában a­­ránylag rég fejti ki a legkor­szerűbb fafeldolgozó techniká­ra alapozott tevékenységét, s már az induláskor biztosított profil is ígérte a faanyag gaz­daságos felhasználásában ki­bontakoztatható lehetőségeket. Amikor mintegy másfél évti­zeddel ezelőtt megtörtént az üzembehelyezés, gyors egy­másutánban négy gyár kezdett termelni: furnért, épületaszta­los elemeket, bútort, préselt lemezt állítottak elő. Már a fel­sorolás is jelzi: viszonylag szerencsés helyzetbe került a kombinát, hisz adott készter­mékek a vállalaton belül ke­e­rültek felhasználásra (furnér), az egyik gyárban előálló hulla­dék a másikban a nyersanyag szerepét tölthette be. Ennek ellenére az első idők­ben a hulladéknak számító fa mennyisége évente elérte a mintegy 70 000 köbmétert, a­­mit főleg tűzifaként, illetve a tűzifát helyettesítő fűrészpor­ként adtak el a lakosságnak. „Hasznosításon“ azonban a kombinát dolgozói a gyárakon belüli ipari felhasználást ér­tették és értik, s ennek szel­lemében is cselekedtek, így első lépésként módosítottak a préseltlemezgyári technológi­án oly módon, hogy évente 15 000 köbméterrel növelhet­ték a szükséges nyersanyag­mennyiségben a hulladék ará­nyát. Ugyanakkor egyes gépi berendezések felszerelésével biztosították a furnérkészítés­­nél megmaradó kis átmérőjű rönköknek deszkává alakítá­sát, s a bútorgyári késztermé­kek csomagolásánál történő Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) BALÁZSFALVI TAPASZTALATOK Világ’ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja gy.y liLUitfc" szélléSitusejte. liukarest. Scinteia tér l. ARIA. Redaclia ELIRE, Bucure$ti. Fiata Scinteii l. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18 03 03. eviuiya Előfizetési díj : egy hónapra 8 lej­­ három hónapra 8593. SZál­l 21 lej : hat­­hónapra 48 lej , egy esztendőre 96 lej.­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok. 1975. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. ■ .r . Reklám- és apróhirdetés a következő címen : JUNIUS I., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, I,CJJ Calea Victoriei nr. 174. Sector E­BN —RSR. *eua filiala Sect. 1. cont : 645130152. Pentru ELŐRE. ______________ Lapunkat külföldre a következő címen . . . * lehet megrendelni : 4 Oldal ILEXIM — Departamentul export-import presa, ,­­n . . Bucuresti Calea Grivitei nr. 64—66 ara JU bani P.O.B. 2001 Telex : 011631 SUCEAVfi ÉS KOVÁSZNA MEGYE PÁRTBIZOTTSÁGA JÚNIUS 30-á­N JELENTETTE A PÁRTVEZETŐSÉGNEK, HOGY NÉGY ÉS FÉL ÉV ALATT TELJESÍTETTE AZ ÖTÉVES TERVET NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÁTVETTE A KÉT MEGYE DOLGOZÓINAK ÜZENETÉT A Suceava és Kovászna me­gyei pártbizottság június 30-án jelentette a pártvezetőségnek, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek, hogy négy és fél év alatt teljesítette az ötéves terv elő­irányzatait. Miu Dobrescu, az RKP Su­ceava megyei bizottságának első titkára és Nagy Ferdi­­nánd, az RKP Kovászna me­­­gyei bizottságának első titká­ra az RKP KB székházában ünnepélyes külsőségek között átadta a párt főtitkárának a két megye dolgozóinak üzene­tét, amelyben a munkaközös­ségek, kifejezésre juttatva örö­müket, hogy valóra váltották felajánlásukat — hat hónappal hamarabb teljesítették az öté­ves tervet — kifejezik elhatá­rozásukat: egész népünkkel együtt továbbra is hozzájárul­nak az RKP XI. kongresszusán hozott határozatoknak és a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséről, Ro­mánia kommunizmus felé ha­ladásáról szóló programnak a megvalósításához. Jelen voltak a következő­­ elvtársak: Manea Manescu, Cornel Burticá, Ilié Verdef, Iosif Banc. NICOLAE CEAUSESCU elv­társ beszédet mondott, mele­gen gratulálva Suceava és Kovászna megye dolgozóinak a szép eredményekhez. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE Kedves elvtársak­­ . ...­­ "• ' ' Hangsúlyozni kívánom, nagy örömünkre szolgál, hogy a fó­városi pártszervezet és dolgo­zók után két megye — Sucea­va és Kovászna — pártszerve­zete és dolgozói valósítják meg négy és fél év alatt az ötéves tervet. Ez alkalomból a párt Központi Bizottsága, a kormány, valamint a magam nevében melegen üdvözlöm a két megye — Suceava és Ko­vászna — összes dolgozóit, pártszervezeteit, kommunis­táit, a megyei pártbizottságo­kat a jelenlegi ötéves terv határidő előtti — négy és fél év alatti — teljesítésében el­ért sikerek kapcsán. A két megye dolgozói, akárcsak e­­gyébként az összes megyék dolgozói, ezekkel az eredmé­nyekkel jelentősen előmozdít­ják a haza gazdasági-társa­dalmi fejlődését, egész népünk anyagi és szellemi jólétének növekedését. Tudom, hogy az ötéves terv határidő előtti — négy és fél év alatti — teljesítése kitartó erőfeszítéseket követelt a kom­munisták, a dolgozók részé­ről, de az élet bebizonyította, hogy ha biztosítják az összes dolgozók összefogását, ha a pártszervezetek, a kommunis­ták, a pártaktíva, a megyei pártbizottságok képesek egyet­len irányban összpontosítani az összes munkaközösségek­­ erőfeszítéseit, a feladatokat és a felajánlásokat példásan meg­­ lehet valósítani. Rövidesen összeül a Köz­ponti Bizottság plénuma. A plenáris ülésen kétségtelenül valamivel részletesebben ele­mezzük az ötéves terv meg­valósításának módját. Hang­súlyozni kívánom azonban ezúttal is, hogy a fővárosi, a Suceava és Kovászna megyei dolgozók eddigi eredményei, akárcsak az a körülmény, hogy az ötéves terv határidő előtti teljesítésében csaknem vala­mennyi megye előnyre tett szert, pártunk, a munkásosz­tály, az összes dolgozók ké­pességeit és erejét bizonyítja, egyben pedig megcáfolja azo­kat,­­akikben kételkedés, bi­zalmatlanság merült fel az öt­éves terv határidő előtti meg­valósításával kapcsolatban. Továbbra is nagyok a fel­adatok. Először is, még hat hó­nap áll rendelkezésükre, hogy valóra váltsák az idei terv en­nek megfelelő részét, amely valóban túlteljesítés lesz az ötéves tervhez képest, de pél­dásan és maradéktalanul meg kell valósítani. Csak így szi­lárdulnak meg, csak így lesz­nek reálisak a négy és fél esz­tendő eredményei. Másodsor­ban: a legkomolyabb intézke­désekkel kell előkészíteni a XI. pártkongresszus határoza­tainak teljesítését, amelyek igen jelentős feladatokat állí­tanak sok megye elé. Amint a statisztikai adatokból kitű­nik, egyes megyéknek — köz­tük Kovászna megyének is — csaknem a négyszeresére kell növelniük a termelést. Ez megfeszített munkát követel, de az eddigi eredmények, az adott feltételek, az új ötéves terv, jó előkészítésére szolgáló intézkedések alapján biztosra vehetjük, hogy példásan tel­jesíteni fogjuk a XI. kongresz­­szuson kijelölt feladatokat. Meggyőződésem, a pártveze­tőség meggyőződése, hogy a Suceava és Kovászna megyei pártszervezetek, összes kom­munisták és nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dol­gozók — akárcsak az egész or­szág dolgozói — sikerrel tel­jesíteni fogják a következő öt­éves terv nagy feladatait is, biztosítva a megyék gazdasá­gi és általános fejlődésének magasabb szintre emelését. A két megye így mind jelentő­sebben fog hozzájárulni az or­szág általános haladásához a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének útján. Kétségtelen, hogy eredmé­nyeik jelentősen hozzájárul­nak ahhoz is, hogy erőtelje­sen érvényesüljön hazánk nemzetközi politikája, amely a békét, az együttműködést és kontinensünk biztonságának megteremtését szolgálja. Ezekkel a gondolatokkal, ez­zel a meggyőződéssel gratu­lálok még egyszer a legmele­gebben a két megye összes kommunistáinak és dolgo­zóinak és kívánok nekik egy­re szebb sikereket, sok bol­dogságot és jó egészséget. (Taps.) VASÁRNAP A FÖLDEKEN MUNKATÁRSAINK JELENTIK Aratják Dimbovita megyében — a­­kárcsak máshol, ahol megkez­dődött az aratás — az állami mezőgazdasági vállalatok dol­gozóinak a szövetkezeti tagok­nak, a gépkezelőknek jelszava: kihasználni minden időt, min­den gépet és a lehető legrövi­debb idő alatt végezni a kalá­szosok betakarításával! Ennek a jegyében folyt a munka va­sárnap a titui mezőgazdasági az árpát­ ­­gépesítési vállalat által kiszol­gált néhány termelőszövetke­zetben. Hogy átfogó képet , kapjunk. Stoica Gheorghe igazgatót, a szövetkezetközi tanács elnökét kértük meg, tájékoztasson az aratás és a többi idényteendő helyzetéről, a mai, azaz vasár­napi munkáról. — Kiváló munkaidő van, ezt már azért is jól ki kell hasz­nálnunk, mert a szeszélyes időjárás miatt megkéstünk az árpa aratásával, így hát az ösz­­szes gépkezelők, az érdekelt mtsz-ek vezetői és az arató cséplőgépekhez, a szállításhoz beosztott tagok ma is kivonultak a határba. Még mintegy ötven hektárnyi terület van hátra a kétszázötven hektárból, java­részt a Costesti-Vale-i határ­ban és egy-egy kisebb parcella a titui, odobesti-i és sal­utai mtsz-ben. A kombájnokat,­­ szalmapréseket, szállítóeszkö­zöket most ezekbe az egysé­gekbe csoportosítottuk. A Cos­­testi-Vale-i gazdaságban pél­dául ma az ottani C-1-es és C-3-as kombájnon kívül há­rom Gloria dolgozik, amelye­ket a produlesti-i részlegünk­ről irányítottunk át. Hasonló­képpen — a szakminisztérium utasításainak megfelelően — csoportosan dolgoznak a kom­bájnok, egy vagy két Gloria, öt C-1-es és C-3-as és a töb­bi gép. Hét nap alatt végzünk az árpa betakarításával. Szü­net ezután sem lesz, mert köz­ben megkezdjük a 3695 hek­tár kenyérgabona aratását. — Mi történt a felszabadult árpaföldekkel? — Mint említettem, a gépek csoportosan dolgoztak. A ter­mést egyenesen az átvevő köz­pontba, illetve a kombinált ta­karmánygyárba vagy a gazda­ságok raktárába szállítottuk. A Barabás Béla (Folytatása a 3. oldalon) A 3. OLDALON: • A KASZÁLÓGÉPEK SERÉNYEN DOLGOZNAK • ÚJ MÓDSZER - SOK TAKARMÁNY - GAZDAG TEJHOZAM

Next