Előre, 1975. augusztus (29. évfolyam, 8620-8645. szám)
1975-08-01 / 8620. szám
Világ proletárja, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja FOLYNAK HELSINKIBEN AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET MUNKÁLATAI, AMELYEN HAZÁNKAT A ROMÁN NÉP BÉKE- ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI AKARATÁNAK LEGHIVATOTTABB EXPONENSE, NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK KÉPVISELI 1975. július 30. emlékezetes dátum marad az európai politikai élet fejlődésében. Ezen a napon Helsinkiben megnyílt az összeurópai értekezlet 35 részt vevő államának „ legmagasabb szintű találkozója a konferencia záróokmányának ünnepélyes keretek között való elfogadása és aláírása céljából A Finlandia Palota szélesre tárta kapuit, a részt vevőországok magas rangú képviselői előtt. A fehér márványból emelt lenyűgöző épületet feldíszítették a 35 állam zászlóival. Az állam- és kormányfőket a megállapított protokollnak megfelelően Joel Pekuri, a konferencia harmadik szakaszának ügyvezető titkára fogadja. Megérkezik NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és a kíséretében levő hivatalos személyek. A nagy előcsarnokban, Románia elnöke szívélyesen elbeszélget a részt vevő országok állam- és kormányfőivel. Urho Kekkonen, Finnország Köztársaság elnöke felkéri a magas rangú vendégeket, foglaljanak helyet a konferenciateremben. Nicolae Ceausescu elnök Stefan Andrei és George Macovescu elvtársak kíséretében helyet foglal a Románia számára fenntartott asztalnál. Az ábécé-rendben kijelölt helyeken helyet foglalnak továbbá a részt vevő államok következő magas rangú képviselői: Bruno Kreisky, Ausztria szövetségi kancellárja, Leo Tindemans, Belgium miniszterelnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, ■Bulgária NK Államtanácsa,nak elnöke, Pierre Elliott Trudeau, Kanada miniszterelnöke, Gustav Hasak, a Csehszlovákiai KP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Makariosz érsek, Ciprus Köztársaság elnöke, Anker Joergensen, Dánia miniszterelnöke, Pierre Gräber, a Svájci Államszövet ,ség elnöke, Urho Kekkonen, Finnország Köztársaság elnöke, Valery Giscard d'Estaing, Franciaország elnöke, , Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, Helmut Schmidt, Németország , SZK , szövetségi kancellárja, Konsztantin Karamanlisz, Görögország miniszterelnöke, ,Liam Cosgrave, Írország miniszterelnöke, Geir Hallgrimsson, Izland) miniszterelnöke, Aldo Moro, Olaszország Minisztertanácsának , elnöke, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia SZSZK elnöke, Walter Kieber, Liechtenstein kormányfője, Gaston Thorn, Luxemburg miniszterelnöke, Anton Buttigieg, a máltai kormány alelnöke, , Harold Wilson, Nagy-Britannia miniszterelnöke, André Saint-Mieux, Monaco, Hercegség kormányfője, Trygve Bratteli, Norvégia miniszterelnöke, Joop den Uyl, Hollandia miniszterelnöke, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, Fortunato De.Almeidanagykövet, a portugál küldöttség vezetőjének tisztségében (Costa Gomes elnököt csak tegnapra várták Helsinkibe), Gian Luigi Berti, San Marino Köztársaság külügyi és politikai államtitkára, Carlos Arias Navarro, Spanyolország miniszterelnöke, Gerald Ford, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Olof Palme, Svédország miniszterelnöke, Süleyman Demirel, Törökországminiszterelnöke. Kádár János, a. Magyar Szocialista ■Munkáspárt KB első titkára, Leonyid Brezsnyev, a .Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. Agostino Casaroli, aVatikán Közügyi Tanácsának titkára. ... 12.00 óra. Urho Kekkonen, a vendéglátó ország, elnöke megnyitódnak nyilvá ,nítjaaz összejövetel munkálatait. ... Üdvözölve a 35 állam magas rangú képviselőit. . Finnország elnöke a következőket mondotta: Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet.’egyedül álló esemény a kontinens történetében. Ez a siker nincsen elszigetelve a nemzetközi téren foganatosított más erőfeszítésektől, ellenkezőleg, az értekezlet fontos részét képezi a világban végbemenő ■ jelenlegi, folyamatnak,, az enyhülésnek. A konferencia az összes, részvevő, államok azon politikai akaratának eredménye, hogy javítsák és bővítsék kölcsönös kapcsolataikat népeikérdekében, s ugyanakkor kifejezi azon óhajukat, hogy hozzájáruljanak ;a béke,a biztonság, az igazság, és az együttműködés meghonosodásához Európában. El kell ismerni azt a tényt, — mondotta a továbbiakban Finnország elnöke —, hogy minden országnak megvan a saját érdeke, amit figyelembe kell venni. Ez teljesen természetes, minthogy a konferencia nem háborúban győzedelmeskedőországok, vagy nagyhatalmak. * összejövetele, hanem szuverén, független és egyenjogú, államok értekezlete. ’ Úgy vélem, hogy a záródokumentum rendkívül , fontos nemzetközi politikai okmány, amelyet az összes problémák széles körű figyelembe vételével dolgoztak ki, és amelyikek tartalmát az összes államok érdekeinek megfelelő figyelembe vételével hagyták A FINN SAJTÓ NAGY TERET SZENTEL NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK JELENLÉTÉNEK AZ ÉRTEKEZLETEN Az eddigi felszólalások uralkodó eszméje: Létrejöttek a feltételek az enyhülés folyamatának folytatására, energikus erőfeszítésekre van szükség a záróokmány előirányzatainak tényleges valóra váltására. (3. 001) jóvá. Már maga a tény, hog összehívták az értekezlete bizonyítja: elérkezett az idei annak, hogy rátérjünk szándéknyilatkozatokról s akciókra. Meg kell ismételnünk saját szavainkat, melyek szerin az európai biztonság megszilárdítása nem irányul egyetlen állam vagy kontinens ellen sem, hanem jelentős hozzájárulást kell jelentsen a világ békéjének és biztonságának szavatolásához — hamsúlyozta befejezésül Urr Kekkonen elnök. Ezután Kurt Waldheim, a Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára megnyitó beszédet mond." Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár rámutatott, hogy a helsinki összejövetel egyedül álló évszázadunkban, sőt talá az emberiség egész történetében, majd pedig - hangsúlyozta: Ma logikus, hog Európa országai, valamint mindazok, amelyeknek ■ sorsa kontinenshez kötődik, béke fenntartása céljából egyesítsék erejüket függetlenül ideológiájuktól vagy kormányzási formájuktól. Az értekezlet Záródokumentuma tükrözi egyrészt az a tényt, hogy a békét nem lehet szavatolni valamenny érdekelt állam állandó erőfeszítése nélkül, másrészt pedig, hogy a békét nem lehe biztosítani a katonai egyensúly abszolutizálásával. A konferencián részt vev országokat rendszerint úgy jellemzik, hogy szocialist, vagy kapitalista államok semleges vagy el nem kötelezett országok, NATO-tagállamok vagy a Varsói Szerződés tagállamai. Az én szempontomból ezek mindenek előtt az Egyesült Nemzetei (Folytatása a 3. oldalon) A Finlandia Palota termében Nicolae Ceausescu elvtárs és a kíséretében lévő hivatalos személyek megérkeznek a gyűlésterembe 6 Oldal ILEXIM — Departamentul export-import press, Bucure$ti Calea Grivitei nr. 64—66 ára 30 bani P.O.B. 2001 Telex : 011631 gy y ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scinteia tér L XaIa. Redactia ELŐRE, Bucure$ti, Piata Scinteii 1. 7 f Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. evfolyam Előfizetési díj : egy hónapra 8 lej ; három hónapra 8620. szám 34 lej ; hat hónapra 48 lej ; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1975. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. _ Reklám- és apróhirdetés a következő címen : augusztus 1., Agentia de publicitate ISIAP - Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174, Sector I. BN RSR, péntek Filiala Sect. 1. cont : 645130152. Pentru ELŐRE, __________________lapunkat külföldre a következő címen , .. . lehet megrendelni : A HELSINKI ÉRTEKEZLET ALKALMÁBÓL NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK TALÁLKOZOTT MAKARIOSZ ÉRSEKKEL, CIPRUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉVEL Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szerda reggel helsinki rezidenciáján találkozott Makariosz érsekkel, Ciprus Köztársaság elnökével. A ciprusi államfőt elkísérte Yoannisz Krisztofidesz külügyminiszter. A találkozón részt vett George Macovescu elvtárs, külügyminiszter. Makariosz elnök háláját nyilvánította Nicolae Ceausescu elnöknek és■ Romániának a ciprusi probléma iránt tanúsított aktív érdeklődéséért, országunk következetes állásfoglalásáért az igazságos és tartós megoldás támogatását illetően, valamint a román államfő tényleges személyes hozzájárulásáért a béke és a megértés ügyének előmozdításához a világ e térségében. Megerősítve Románia álláspontját a ciprusi helyzet rendezésének módozatairól. Nicolae Ceausescu elnök hangsúlyozta, hogy mind a két közösségnek, az érdekelt feleknek, mind pedig a baráti államoknak további, erőfeszítéseket kell tenniük a mielőbbi tartós megoldásért, amely szavatolja az összes állampolgárok békés együttélését, demokratikus és egyenlő jogú együttműködését, a ciprusi állam függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának megóvását. Mindkét részről megelégedésüket nyilvánították a Románia és Ciprus közti viszony alakulása kapcsán, hangoztatva óhajukat, hogy tovább munkálkodjanak a sokoldalú együttműködés fejlesztésén mindkét nép érdekében, a térség és az egész világ békéjének és biztonságának ügye javára. A találkozó a meleg szívélyesség légkörében folyt le. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS interjúja török újságíróknak Mint már közöltük, ez év július 28-án Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke török újságírókat fogadott és interjút adott nekik. I v .1 . . KÉRDÉS: Hogyan képzeli el ön a balkáni országok közötti jobb együttműködés létrehozását ? VÁLASZ.: Amint tudják, Románia régóta szorgalmazza az összes balkáni országok közti sokoldalú együttműködés fejlesztését, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. E követelmény megvalósítása, amely a Balkán összes népes érdekeinek megfelel, az összes kormányok részéről aktív állásfoglalást igényel. Arra gondolok, hogy a kormányok támogassák a balkáni országok különböző együttműködési szerveit — amelyek jelenleg működnek —, ösztönözzék más ilyen szervek létrehozását is, beleértve kormányösszejövetelek megszervezését is. Elgondolásom szerint a különböző vitás kérdéseket, mint amilyen például a ciprusi kérdés, békés tárgyalásokkal kell megoldani, a bármilyen feszültség elkerülésének szükségességéből, a barátság és az együttműködés politikájából kiindulva. KÉRDÉS : Mi az álláspontja a balkáni országok közötti kooperációról és kölcsönös segítségnyújtásról gazdasági téren ? VÁLASZ : Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy Románia az összes balkáni államokkal átfogó gazdasági és műszaki-tudományos kooperációs kapcsolatokat tart fenn. Véleményem szerint sok olyan terület van — a szállítás, az energia és a környezetvédelem problémája, valamint az ipari és mezőgazdasági termelésben való kooperáció különböző formái —, amelyen a balkáni országok közös érdeke rendkívül szorosan együttműködni, s ez meg is valósítható. E sokoldalú együttműködés előmozdítása céljából helyes lenne talán a Balkán-országok kereskedelmi kamaráinak bizonyos kezdeményezése és mindenesetre az összes kormányok fokozottabb támogatása. KÉRDÉS: Miként magyarázza ön a Románia és Portugália közötti megnemtámadási egyezmény megkötését, tekintettel arra, hogy a két ország különböző katonai paktu■ mákhoz tartozik ? VÁLASZ: Románia nemrég barátsági, és együttműködési szerződést kötött Portugáliával. E szerződés meg-, kötése természetes következménye Románia külpolitikájának, amely az összes országokkal való sokoldalú együttműködésre irányul, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, annál is inkább, mert Portugáliához régi baráti kapcsolatok, bizonyos nyelvi és kulturális rokonság fűz bennünket, az utóbbi időben pedig ebben az országban a forradalmi átalakulások folyamata megy végbe, amely biztosítja a portugál nép egyre erőteljesebb fejlődését a haladás és a függetlenség útján. Általánosabb síkon azt mondhatnám, hogy a katonai tömbök megszüntetése érdekében erőteljesen fejleszteni kell az együttműködést a két tömbhöz tartozó országok között, a világ összes államai között. KÉRDÉS: Az Olasz Kommunista Párt pluralista megoldást javasolt az Olasz Kommunista Párt(Folytatása a 3. oldalon) HOGY A KRASZNA VÉDJEGY TOVÁBBRA IS MÁRKA MARADJON A NAGYKÁROLYI VÁLLALAT FÉLÉVI KÖZGYŰLÉSÉNEK MARGÓJÁRA A fúrás-faragás, a barkácsolás nagyhagyományú városában ma már ezer ember keresi kenyerét a bútorgyártással és más helyiipari termékek előállításával. Sok-sok éves gyakorlattal bíró szakemberek alkotják a nagykárolyi Kraszna vállalat törzsgárdáját, akik mellett a fiatalok a mesterség igényes iskoláját járhatják ki. Valamennyiük munkáját a határainkon túl is becsülik, gyártmányaikat szívesen vásárolják számos országban. A Kraszna-védjegy főleg a bútorgyártásban már évek óta márkának számít. Beszámolónkat a dolgozók nemrég tartott közgyűléséről azért kezdtük a fenti emlékeztetővel, mert a vita tulajdonképpen akörül folyt : megtettek-e mindent a hírnév öregbítéséért az elmúlt félévben, illetve, hogyan kell dolgozniuk, hogy továbbra is márka maradjon a Kraszna-védjegy? Ami a kérdés első felét illeti, a vélemények megoszlottak: akik csak a számokat nézik, igennel válaszolhattak. 104,9 százalékban teljesítették az össztermelési tervet, 101,6 százalékban, pedig az árutermelést. Az eladási és bevételi tervet — ami tulajdonképpen a munka folyamatosságának egyik biztosítéka, a termés végső célja — 101,6 százalékban tudták le, a 107,4 százalékos teljesítmény pedig azt jelzi, mennyit szállítottak termékeikből apiacra. E mutatónak — a Kraszna esetében — a legfontosabb összetevője a szállítási hányados. Mert a bútor leszállítási hányados a hagyományos hírnév megőrzé- Bencze Cs. Attila (Folytatása az 5. oldalon)