Előre, 1975. december (29. évfolyam, 8724-8749. szám)

1975-12-02 / 8724. szám

ELŐRE — 1975. december 2. Elena Geausescu elvtársnő beszéde (Folytatás az 1. oldalról) jól döntő fontosságú korszerű termelési ágak fejlesztésére, így az 1965—1975-ös időszakban kö­rülbelül hétszeresére nőtt a vegyipar termelése — amelynek ar életén tág fejlesztési lehető­ségeink vannak —, főként a kő­­vajvegyészetben és más alap­­ágazatokban. A szintetikus rost­os szintetikus fonaltermelés ebben az időszakban körülbe­ül 9-szeresére, a műanyag- és nagyanta-termelés körülbelül 9-szorosára, a műtrágyatermelés 8-szeresére emelkedett. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez elentős hozzájárulást nyújtott a vegyészet területén kifejtett adományos kutatómunka is. A adományos kutatási eredmé­­nyeknek a termelésben való al­­kalmazása alapján a román vegyipar sikereket ért el a nyersanyagtartalékok magas szintű hasznosítása, a válasz­ok bővítése, a vegyipari ter­­mékek minőségének javítása te­­■én. Tekintve, hogy Irán is gyors ütemben fejleszti a ve­­gyészetet és a kőolajvegyésze­­et, amelyhez gazdag nyers­­anyagalapja van — a kőolaj —, így vélem, széles körű lehető­­ségek kínálkoznak arra, hogy a román és iráni szakemberek jó együttműködést alakítsanak ki ezen a téren, különösen a kő­­olajvegyészetben. Úgy vélem, hogy a mai körül­mények között, amikor a mű­szaki-tudományos forradalom széleskörűen és erőteljesen bon­takozik ki, sokkal inkább szük­ség van mint bármikor az egy­re szorosabb együttműködésre az összes országok tudósai és kultúrájának művelői között, hogy minden nép minél széle­sebb körben élvezhesse az em­beri elme vívmányait. A tudósok együttműködése fontos szerepet tölthet be és kell hogy betöltsön azoknak az összetett problémáknak a meg­oldásában, amelyek az emberi­séget foglalkoztatják, az enyhü­lés és a béke erősítésében, hogy a jelenkori tudomány és tech­nika nagyszerű vívmányait, a világ tudósai és kutatói mun­kájának gyümölcsét állítsák az ember szolgálatába, jóléte és boldogsága megteremtésének, nem pedig a civilizáció meg­semmisítésének szolgálatába. A kutatók és a tudósok a nemzetközi együttműködésben, a tájékoztatás-, technológiai- és tapasztalatcserében való aktív részvételükkel jelentősen hoz­zájárulhatnak a termelőerők fejlesztéséhez és korszerűsíté­séhez minden országban és fő­ként a fejlődő országokban, erőteljesen támogathatják az il­lető országok természeti kin­cseinek feltárását és hasznosí­tását saját népeik javára, biz­tosíthatják ily módon az összes államok gyorsabb fejlődését a haladás és a civilizáció útján. Valóra váltva a román állam politikáját, országunk tudósai­nak, kutatóinak eltökélt szán­dékuk következetesen munkál­kodni a jövőben is a nemzet­közi együttműködés erősítéséért, a tudományos és kulturális ja­vak széles körű államközi cse­réjéért, az enyhülés, a haladás és a világbéke általános ügye javára. Azzal a meggyőződéssel, hogy a romániai és iráni tudomány és kultúra művelői a jövőben egyre gyümölcsözőbben együtt­működnek, hogy ehhez az együttműködéshez teljes mér­tékben hozzájárul a Teherán­ Egyetem is, sok sikert és sok elégtételt kívánok önöknek és az egyetem egész közösségének az iráni oktatás, tudomány és kultúra felvirágoztatása szolgá­latába állított tevékenységük­ben. Köszönöm! (Taps.) ELUTAZÁS TEHERÁNBÓL (Folytatás az 1. oldalról) elúzik a teheráni román nagy­­követség tagjaitól. Gyermekek csoportja virágot nyújt át Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek. A repülőgépnél ö császári Fel­ségeik, Mohammad Reza Pah­­lavi Aryamehr sahinsah és Farah Pahlavi császárnő jó utat kíván a vendégeknek. Újabb sikereket kívánok önök­nek — mondotta Aryamehr sa­hinsah Nicolae Ceausescu el­nökhöz intézve szavait — vala­mennyi tervük megvalósításá­hoz. Nicolae Ceausescu elnök szí­vélyes köszönetet mondott a meleg vendégszeretetért, amely­ben iráni látogatása során min­denütt részesítették. Sikert kí­vánok az ön egész tevékenysé­géhez — mondotta Nicolae Ceausescu elnök, s egyben hang­súlyozta, hogy nagy örömmel várja újabb találkozását Irán sahinsahjával Romániában. Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahinsah, Elena Ceausescu elvtársn­ő és Farah császárnő melegen kezet szorít. Ezután Nicolae Ceausescu elv­társ és Elena Ceausescu elvtárs­nő beszáll az elnöki repülő­gépbe. A gép iráni idő szerint 10.45 órakor a levegőbe emelkedik és hazafele indul. (Folytatás az 1. oldalról) tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter, aki az illusztris ven­dégeket a Golestan Palotából elkísérte az egyetemre, az egye­tem rektora, a fakultások dé­kánjai, az egész tanári kar, szá­mos diák. Jelen voltak a következő elv­­társak: Ion Patan, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési mi­niszter, George Macovescu kül­ügyminiszter, Nicolae Doicaru és Constantin Mitea. Románia Szocialista Köztársaság elnöké­nek tanácsosai, Alexandru Boabu, hazánk teheráni nagykö­vete. Az érkező Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elv­­társnőt megkülönböztetett nagy­rabecsüléssel és szívélyességgel fogadja Hushang Nahavandi, az egyetem rektora, prorektorok, a fakultások dékánjai, valameny­­nyien egyetemi jogában. A ven­déglátók üdvözlik a jeles ven­dégeket. Ezután diákok és diáklányok virágcsokrot nyújtanak át Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek jeléül annak, hogy az egyetemi ifjúság megkülönböztetett nagy­rabecsüléssel viseltetik a román nép küldöttei iránt, a legna­gyobb örömmel látja körében díszvendégeit. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő né­hány perces szívélyes beszélge­tést folytat Hushang Nahavandi rektorral. A rektor hangot ad annak a hő óhajának, hogy az egyetemi díszkönyv egyik lapja az illusztris vendégek aláírását viselje. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő öröm­mel tesz eleget a kérésnek, be­írja nevét a Teheráni Egyetem díszkönyvébe. Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt ez­után a díszterembe invitálják, ahol a jelen levő professzorok és diákok meleg barátsággal fo­gadják őket. A jelen levők hosszas tapsa és ünneplése közepette Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő helyet fog­lal az elnökségben fenntartott díszhelyen. Elhangzik Románia és Irán állami himnusza. A magas rangú vendégek tisz­teletére elhangzik az egyetem himnusza is. A Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő élete és munkássága iránti hódolatot kifejező ünnepség a legnagyobb tisztelet és nagyrabecsülés je­gyében zajlott le. Az egyetem rektora Nicolae Ceausescu elnökhöz és Elena Ceausescu elvtársnőhöz intézve szavait, a következőket mon­dotta: Elnök úr! Elena Ceausescu asszony! A Teheráni Egyetem számára kitüntetés az önök jelenléte, nekem pedig nagy megtisztelte­tés, hogy az egyetem nevében üdvözölhetem önöket. Miközben a nemzetközi közös­ségben sajnos feszültség ural­kodik, Románia kinyilvánít­ja, akárcsak mindig, hogy tö­retlen elhatározása nemcsak át­hidalni, hanem meg is előzni az olyan feszültségek fellépését vagy kiújulását, amelyek viszállyá vagy fegyveres konfliktussá fejlődhetnek. Csak hódolattal szólhatunk Romániának korunk nagy problémái megoldásához való hozzájárulásáról, és önről, elnök úr, aki e hozzájárulás fő kezdeményezője. De nemzetközi munkásságá­nak jellemzéséhez ez kevés, hi­szen tevékenysége természetsze­rűleg és elválaszthatatlanul kapcsolódik egy általános maga­tartási irányvonalhoz, az állam­férfiú saját filozófiájához, amely cselekvésének fundamentuma mindazokon a területeken, a­­hol tisztségénél fogva döntenie kell. Véleményünk szerint a té­nyek és körülmények objektív felmérése mód­t nyújt annak a kidomborítására, hogy a Felséges Császárom, Aryamehr sahinsah és az ön nemzetközi munkássá­gának, elnök úr, közös nevezője van, nevezetesen az egyetemes béke és együttműködés követ­kezetes előmozdítása, egyben pedig egy határozott nemzeti függetlenségi politika folytatá­sa, amely nélkül érdemleges kooperációt el sem lehet kép­zelni. A feladat néha nehéz, hiszen mindenekelőtt arról van szó, hogy érvényt kell szerezni az Egyesült Nemzetek Alapokmá­nyában lefektetett nagyszerű el­veknek, a más államok bel­­ügyeibe való be nem avatkozás­nak, az államok szuverenitása és területi épsége tiszteletben tartásának, ugyanakkor pedig a nemzeti határok sérthetetlensé­gének. E cél elérése érdekében önök is, akárcsak mi, inkább az ak­tív együttműködést választották, mint a passzív békés egymás mellett élést. Éspedig azért, mert az összes államok szuve­rén egyenlőségének az elvére, az egyetemes kölcsönhatásokra épülő világban ez hovatovább érvényesül. Tovább menve, a szolidaritásnak és az államközi kapcsolatok egybehangolásának a koncepciója — a nagy ideoló­­giai opciókon túl — végérvé­nyesen fel kell hogy váltsa a függőségi viszonyok elavult szemléletét. Románia és Irán követke­zésképpen arra törekszik, hogy bővítse, sőt a konstruktív dip­lomácia útján egyetemessé te­gye kapcsolatait minél több ál­lammal, függetlenül attól, hogy milyen fejlettségi szinten áll az illető ország vagy milyen ideológiát követ. Az instabili­tást eredményező nézeteltéré­seket csak ilyen politikával, csak a kölcsönös jobb megis­meréssel lehet elkerülni. A nemzetközi kapcsolatoknak ez az egyetemessé tétele ter­mészetesen nem zárja ki a re­gionális csoportosulásokat, a­­melyeknek az a céljuk, hogy még jobban megoldják a fő fel­adatot , a béke megőrzését. Ön, elnök úr, ilyen értelemben tesz erőfeszítéseket a balkáni övezet atommentesítéséért, u­­gyanúgy, ahogy Irán is min­dent megtesz a közép-keleti térség hasonló státusának a megteremtéséért és azért, hogy az Indiai-óceán a béke övezete legyen. Teljes meggyőződésünk, hogy az ilyen kezdeményezések ve­zetnek el a legrövidebb úton a világ fokozatos atommentesí­téséhez. Természetesen ehhez okvetlenül szükség van a nem­zetközileg támogatott nukleá­ris leszerelési szerződésre és az atomsorompó-szerződésre ; véleményünk szerint e két szerződés elválaszthatatlan. Ma­gától értetődik, hogy a békéért tett lépéseket nem lehet csupán erre korlátozni. Az államok kö­zötti túlságosan nagy gazdasá­gi egyenlőtlenség egész sor an­­tagonizmushoz és feszültséghez vezető igazságtalanságot ered­ményez. A világbéke konszoli­dálása tehát okvetlenül szük­ségessé teszi a nemzetközi kap­csolatok gazdasági alapjának gyökeres megváltoztatását. Sür­gősen­­ összehangolt akciókat kell kezdeményezni az új, kie­gyensúlyozottabb, mindenki fej­lődésének kedvezőbb gazda­sági világrend kiépítéséért. Mindenekelőtt a világkereske­delmet kell a haladás, minden­ki haladása eszközévé tenni, mert szoros összefüggés van e­­gyesek jóléte és mások fejlődé­se között. Íme, még egy terü­let, ahol szintén nemzetközi koordinálásra van szükség. Az államközi együttműkö­dés legcélszerűbb egyetemes keretét elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete kínálja, hiszen ebben mindegyik állam­ra, függetlenül attól, hogy mi­lyen súlya van a nemzetközi é­­letben, szerep hárul. Az utób­bi esztendők tapasztalata be­bizonyította, hogy fellépésünk mennyire befolyásolhatja az ilyen szinten elfogadott dönté­seket, és kidomborította, mi­lyen szerepet tölthetünk be a béke fenntartásában. El kell ítélni mindennemű passzivi­tást vagy közömbösséget a je­lenkor nagy nemzetközi prob­lémáival szemben. Érdeklődést kell tanúsítanunk a békét ve­szélyeztető bármely helyzet kialakulása iránt, s aktívan tá­mogatnunk kell az Egyesült Nemzeteket azok rendezésében. Ilyen összefüggésben pedig nehéz lenne azt állítani Romá­niáról, akárcsak Iránról, hogy nem aktív. Befejezésül a mai ünnepna­pon hangsúlyoznom kell: őszin­tén kívánom, hogy országaink kulturális cseréi fokozódjanak, lehetővé tegyék népeinknek, hogy jobban megismerjék, meg­értsék és megbecsüljék egy­mást. Szeretném remélni tehát, elnök úr, hogy az ön jelenléte az iráni tudomány e magas fó­rumán, korszakot nyit a né­peink közötti gyümölcsöző kul­turális együttműködésben. Elnök úr ! Elena Ceausescu asszony ! Végül Louis Pasteurt idézve hangsúlyozni szeretném : „A tudomány és a béke diadalmas­kodni fog a sötétség és a hábo­rú felett, a világ népei meg­egyeznek egymással, de nem a pusztítás, hanem az építés céljából, a jövő pedig azoké lesz,­­ akik a legtöbbet teszik a szenvedő emberiségért.“ (Taps.) Ezután dr. Mohammad Mesh­­kat, a gazdaságtani fakultás dékánja felolvassa az okleve­let, amelynek alapján Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke a politikai gazdaságtan díszdoktora lett a Teheráni Egyetemen a világ­béke konszolidálásához, a né­pek közötti kooperációhoz, a nemzetközi kapcsolatok javu­lásához és fejlődéséhez való hozzájárulásáért. A jelenlevők melegen tap­solnak, hosszasan éljeneznek, miközben az egyetem rektora átnyújtja Nicolae Ceausescu elnöknek a díszdoktori címet és vállára teszi az egyetemi jogot. Ugyanilyen ünnepélyes külső­ségek között adják át a dísz­doktori címet Elena Ceausescu elvtársnőnek. Az oklevelet, amelynek alap­ján Elena Ceausescu elvtársnő a szerves kémia terén végzett tudományos kutatásokhoz való hozzájárulásáért, valamint a tu­dományos tevékenység fej­lesztéséért és bővítéséért vég­zett széles körű munkásságáért megkapta a Teheráni Egye­tem tudományos díszdoktori címét, dr. Abdollah Sheibani, a természettudományi fakultás dékánja olvasta fel. A tanári kar, az ünnep­ség összes részvevői élénk, hosszan tartó tapssal juttat­ják kifejezésre hódolatukat, miközben a rektor átnyújtja Elena Ceausescu elvtársnőnek a Doctor Honoris Causa okle­velet és vállára helyezi az egyetemi tógát. A házigazdák kérésére szólás­ra emelkedik Elena Ceausescu elvtársnő. Elena Ceausescu elvtársnő az egyetemi tógával a vállán nagy érdeklődést keltő beszédet mond. A beszédet a jelenlevők élénken megtapsolják. Az egyetem rektorának kéré­sére­ ezután Nicolae Ceausescu elvtárs emelkedik szólásra. A román államfő a hagyo­mányoknak megfelelően — e­­gyetemi jogában — beszédet mond. A jelenlevők ünnepi légkör­ben, megkülönböztetett figye­lemmel hallgatják végig Romá­nia Szocialista Köztársaság el­nökének beszédét. A román államfő beszédének hatalmas visszhangjáról tanúskodik a hosszas és lelkes taps is. Az ünnepség végén Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő fogadja a Teheráni Egyetem rektorának gratulációit. Hushang Nahavandi rektor, kifejezve mély nagyrabecsülé­sét Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő iránt, biztosítja a távozni ké­szülő illusztris vendégeket, a Teheráni Egyetem rendkívüli megtiszteltetésnek tekinti, hogy elfogadták az iráni tudomány és kultúra e rangos központja ál­tal adományozott díszdoktori cí­met. A teheráni Nukleáris Kutatóközpontban Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő vasárnap délután látogatást tett a teheráni Nukleáris Kutató­­központban. A magas rangú román ven­dégeket elkísérte Abdol Hos­­sein Samir tudományos és fel­sőoktatási miniszter. Jelen volt George Macovescu, Nicolae Doicaru, Alexandru Boaba, Constantin Mitea. A monumentális épület bejá­ratánál, ahol Irán és Románia állami zászlói lengenek, a ma­gas rangú vendégeket Muchta­­ba Taherzade igazgató fogadja. Az igazgató a nukleáris energia­ügyi országos bizottság nevé­ben, a rangos kutatóközpont munkatársai nevében meleg üd­vözlő szavakat mond, megkö­szöni Nicolae Ceausescu elnök­nek, Elena Ceausescu elvtárs­nőnek a megtiszteltetést, hogy felkeresték a kutatóközpontot, majd hangsúlyozza: az itt mű­ködő tudományos munkatársak a reaktor segítségével tanulmá­nyozzák a nukleáris fizika szá­mos problémáját, az atomener­gia békés felhasználásának le­hetőségeit. A házigazdák elmondják il­lusztris vendégeiknek, hogy a modern tudományos fellegvárat azért építették, mert a szénhid­rogén, Irán nagy természeti kincse, bármilyen bőségben van is, nem kiapadhatatlan. Az i­­ráni kormány nukleáris energia­ügyi országos bizottság révén nagy érdeklődést tanúsít az e­­nergiaforrások kérdésének, az egész emberiséget foglalkoztató kérdésnek a megoldása, az a­­tomenergia békés célú, az em­bert szolgáló felhasználása i­­ránt. Az itteni kutatási progra­mok célja a lendületesen fej­lődő iráni gazdaság különböző területei számára hatékony technológiai eljárásokat kidol­gozni. Nicolae Ceausescu, Románia elnöke és Elena Ceausescu elv­társnő ezután megtekinti a ké­miai, a spektrofotometriai és a radióizotópokat előállító osz­tályt, illetve laboratóriumot. A vendéglátók ismertetik a köz­pontban folyó kutatómunkát. A továbbiakban a reaktor vezérlőtermében Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődik a fontos objektum fő jellegzetes­ségei felől, az építésénél alkal­mazott műszaki megoldásokról, a kivitelezési időről. A házi­gazdák Románia elnökének és Elena Ceausescu elvtársnőnek a kérdéseire válaszolva, többek közt elmondják, hogy a reak­tor egész személyzete kiváló műszaki képzettségű iráni szak­emberekből áll. Az alkalmazott kutatásokat végző tudósok sok tudóssal együttműködnek a vi­lágon, köztük romániaiakkal is. Nicolae Ceausescu elvtárs, megismerkedve a teheráni a­­tomkutatók munkájával, rámu­tatott, hogy hasonló természe­tű kutatómunka folyik Romá­niában is, s mint mondotta, szeretné, ha gyümölcsöző e­­gyüttműködés épülne ki a két ország atomfizikusai között. A magas rangú vendégek ez­után felkeresik a részecske­­gyorsítót, és megismerkednek műszaki teljesítménymutatóival. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő a látogatás végén beírja nevét a rangos tudományos intézmény díszkönyvébe. Muchtaba Taherzade, a Nuk­leáris Kutatóközpont igazgató­ja ismét hangsúlyozza, az iráni atomkutatók a legnagyobb meg­elégedéssel és örömmel fogad­ták a nagy megtiszteltetést — az illusztris vendégek látogatá­sát. A román államfő, a köszönő szavakra válaszolva, még egy­szer gratulál a kutatóközpont munkaközösségének. További sok sikert és eredményes e­­gyüttműködést kívánok ezen a területen is — mondja búcsú­zóul Nicolae Ceausescu elvtárs. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖKNEK ÉS ÁTNYÚJTOTTÁK A TEHERÁNI­colae Ceausescu elnök beszéde ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐNEK EGYETEM DÍSZDOKTORI CÍMÉT (Folytatás az 2. oldalról) Vesztéséért, iparosításáért, a me­zőgazdaság korszerűsítéséért, az egész gazdasági tevékenységet a tudomány és technika legújabb vívmányaira alapozza minden tevékenységi területen. A szo­cialista társadalom, amelyet Romániában felépítettünk, s amelyet új, magasabb szintekre emelünk, arra épül, ami legjob­bat alkotott országunk, s a tár­sadalmi fejlődés általános tör­vényszerűségeire támaszkodik. Ugyanakkor következetesen Románia nemzeti és történelmi realitásaiból indulunk ki, tekint­ve, hogy csak ezek szem előtt tartásával lehetséges a nép ér­dekét, a nép jólétét és boldog­ságát szolgáló fejlesztés meg­valósítása. Nem kívánok most hosszasab­ban időzni Románia megvalósí­tásai fölött. Remélem azonban, hogy önök közül egyre többen fognak ellátogatni Romániába — ugyanúgy ahogyan mind több román látogat majd el Iránba — és közvetlenül megismerhetik eredményeinket, a román nép által megtett utat, a haladást, amelyet a régi állapotok meg­szüntetése, az új, szabad élet megteremtése útján elértünk, amelyben a nép teljes mérték­ben ura sorsának, megalkotója az összes anyagi és szellemi javaknak és ugyanakkor legfőbb — voltaképpen egyedüli — ha­szonélvezője mindennek. Iráni látogatásaim során volt alkalmam megismerni a baráti iráni nép egyes megvalósításait és terveit a gazdasági és társa­dalmi fejlődés útján. Miután néhányszor jártam már orszá­gukban, elmondhatom, hogy minden egyes alkalommal je­lentősebb és egyre nagyobb megvalósításokat láttam. Kivé­teles öröm számomra megálla­pítani azt, hogy az önök népe szintén szilárdan halad előre sa­ját sorsa, jóléte és boldogsága alakításának útján. Népeink kétoldalú együttmű­ködése olyan nemzetközi körül­­mények között megy végbe, a­­mikor minden nép azon mun­kálkodik, hogy vége szakadjon a régi imperialista, kolonialista, neokolonialista politikának, hogy új, igazi egyenl­őségi kapcsola­tok jöjjenek létre a független­ség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, minden nem­zet, minden nép azon joga alap­ján, hogy teljes mértékben ura legyen sorsának, úgy alakítsa életét, ahogyan óhajtja. El­mondhatjuk, hogy olyan törté­nelmi korszakban élünk, amikor forradalmi átalakulások men­nek végbe minden területen, beleértve a tudomány és tech­nika területét is. De lehet, hogy a legfontosabb átalakulás az, amely az emberi tudat fejlődé­sében végbement, az, hogy­ a népek határozottan harcra kel­tek a béke és az együttműkö­dés világának, egy igazságosabb és jobb világnak a megteremté­séért. Ma, a földkerekség bár­mely részére tekintünk, megál­lapíthatjuk, hogy a régi gyar­mattartó birodalmak összeom­lottak: romjaikon a szabad ál­lamok tucatjai jöttek létre, a­­melyekben a népek saját óha­juknak megfelelően alakítják sorsukat. Erőteljesen megnyil­vánul a népek akarata, hogy új nemzetközi gazdasági rendet hozzanak létre, amelynek az alapja az igazság, az elmaradott államok gyors fejlődésének le­hetősége, annak biztosítása, hogy a világ minden nemzete hozzáférhessen a tudomány és a technika csodálatos vívmá­nyaihoz. Mindez bizonyos fokú enyhü­lést eredményezett a nemzet­közi életben, derűlátásra jogosí­tó enyhülést, de ugyanakkor va­lamennyi nép elé azt a felada­tot állítja, hogy egységesen, tel­jes határozottsággal lépjen fel e folyamat megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért. Egyes kontinenseken lezárult egész sor konfliktus. Európá­ban megtartottuk a biztonsági értekezletet. Az Egyesült Nem­­zetek Szervezete számos fontos, minden egyes nemzet élete szempontjából létérdekű problé­mát vitatott meg. De nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a világon továbbra is fennáll­nak konfliktusok, feszültség­­helyzetek, amelyek állandóan veszélyeztetik a nemzetközi bé­két és biztonságot. Éppen ezért, a népeknek azon kell munkál­kodniuk, hogy véget vessenek mindezeknek a feszültségi és konfliktushelyzeteknek. Ilyen súlyos helyzet áll fenn a Közép-Keleten. Fokozott erő­feszítésekre van szükség e konf­liktus politikai megoldásáért, azért, hogy Izrael kivonuljon a megszállt arab területekről, hogy megoldódjék a palesztin­­ nép problémája — beleértve a független Palesztinai állam lét­rehozását is —, létrejöjjön az övezetben az igazságos és tar­tós béke, amelynek rendeltetése minden egyes nemzet számára biztosítani a szabadságot, füg­getlenséget és jólétet. Hasonló helyzet áll fenn ab­ban az övezetben is, ahol or­szágom van, a Balkánon — Cip­rusra gondolok —, itt hasonló­képpen politikai megoldásra van szükség, amely biztosíthatja a ciprusi állam függetlenségét és szuverenitását. Ugyanakkor megoldásra vár számos létfontosságú kérdés — közte a leszerelés kérdése, a­­melytől végső soron az egész emberiség jövője függ. Nem feledhetjük, hogy jelenleg a ka­tonai kiadások elérték az évi 300 milliárd dollárt és évről évre növekszenek. Egyre modernebb fegyverek halmozódnak fel, el­sősorban nukleáris fegyverek és más tömegpusztító fegyve­rek. Mindez nagy erővel tűzi napirendre a leszerelés kérdé­sét, elsősorban a nukleáris le­szerelést, megköveteli, hogy a népek teljes szolidaritásban cse­lekedjenek, hogy biztosítani tudják a rendelkezésükre álló tartalékok — mind anyagiak, mind szellemiek — gazdasági­társadalmi fejlődésük érdeké­ben, minden egyes nemzet, az egész világ jóléte és boldogsága érdekében történő felhasználá­sát. Korunk egy másik rendkívül súlyos problémája, hogy még mindig fennáll a gyengén fejlett­­ség állapota, amelyben az em­beriség nagy része sínylődik, továbbra is fennáll, sőt elmé­lyült az államok fejlődési szint­jében mutatkozó különbség. Ma mindinkább nyilvánvaló, hogy nem létezhet enyhülés, együtt­működés és reális béke mind­addig, míg az emberiség sze­gény vagy gyengén fejlett, és gazdag vagy fejlett országokra oszlik. A nemzetközi életből végérvényesen fel kell számolni a régi kapcsolatokat, amelyek ilyen helyzeteket teremtettek, és új, méltányos, teljes egyen­­lőségi kapcsolatokat kell terem­teni, amelyek kedvezzenek min­den egyes ország — főként az elmaradottak — termelő erői gyorsabb fejlődésének, elvezes­senek a gyengén fejlettség fel­számolásához, lehetőséget nyújt­sanak az összes népeknek arra, hogy széles körűen hasznosít­sák nemzeti kincseiket, szaba­don és korlátozás nélkül hozzá­férhessenek a fejlett tudomány és technika, a korszerű civilizá­ció összes vívmányaihoz. A jelenkori világ valamennyi bonyolult, nagy problémájának megoldásában teljes és egyenlő jogokkal részt kell venniük az összes nemzeteknek függetlenül nagyságuktól és társadalmi rendszerüktől. Természetesen nagyobb figyelmet kell szentelni a kis és közepes országok, a fejlődő országok, az el nem kö­telezett országok részvételének, amelyek összességükben érde­keltek a nemzetközi kapcsola­tok demokratizálásában, egy új nemzetközi gazdasági és politi­kai rend megteremtésében. Inte ezért száll síkra Románia az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének növeléséért, tevé­kenysége demokratizálásáért, e szervezet legmegfelelőbb tevé­kenységi formáinak megtalálá­sáért, összhangban a világon végbement változásokkal oly mó­don, hogy azok biztosítsák az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek nagyobb hatékonyságát, megnövekedett akcióakaratát és akcióképességét. Nagy megelégedéssel kívánom megemlíteni Románia és Irán gyümölcsöző, cselekvő együtt­működését nemzetközi síkon. Őfelségével, Irán Sahin sahjával folytatott megbeszéléseink so­rán ez alkalommal — mint ■­­­gyébként más alkalmakkor is — arra a közös konklúzióra jutot­tunk, hogy fokozni fogjuk e­­gyüttműködésünket, főként nö­veljük népeink és államaink hozzájárulását ezeknek a célki­tűzéseknek a valóra váltásához nemzetközi síkon is. Befejezésül még egyszer sze­retném kiemelni a népeink kö­zötti együttműködés nagy táv­latait. Rendelkezünk minden szükségessel ahhoz, hogy né­peink, amelyeket fejlődésük foglalkoztat, egyre szorosabban együttműködjenek egymással. Szeretném megismételni, hogy rendkívül kellemes benyomá­saink vannak az önök népének vívmányairól, és ismerjük azt a fontos szerepet, amelyet en­nek a fejlődésnek a megvalósí­tásában Őfelsége betölt. Ismerem és tudom azt is, hogy mindaz, ami megvalósul egy országban — tehát Iránban is —annak alapján történik, ami a legmodernebb minden terüle­ten. Éppen ezért értékelem azt a fontos szerepet, amelyet az iráni tudomány, oktatás és kul­túra, az iráni tudósok, kulturá­lis személyiségek és tanerők betöltenek. Mind Romániában, amelynek átfogó fejlesztési programja van, mind pedig Irán­ban a döntő szerepet mindenkor az emberek játsszák. Ezért a magas képesítésű káderek, szakmunkások felkészítése vala­mennyi munkaterület számára döntő tényezője a fejlesztési programok megvalósításának. Éppen ezért felhasználom az al­kalmat és szoros együttműkö­dést kívánok a romániai és irá­ni oktatási intézményeknek a káderképzésben, azoknak az embereknek a felkészítésében, akik biztosítani fogják népeink haladását, jólétét és szabadsá­gát. Ebben a szellemben óhajtok még egyszer jó együttműködést kívánni a román és iráni nép között. Kívánom, hogy a romá­niai és iráni tudósok és kultu­rális dolgozók egyre szorosabb együttműködést alakítsanak ki és érjék el azt, hogy az emberi géniusz csodálatos vívmányait állítsák népeink szolgálatába, s egyúttal járuljanak hozzá az egyetemes civilizációhoz. Kí­vánok egyre nagyobb sikereket önöknek — az oktatás és a tu­domány embereinek, az iráni diákságnak — a tudomány és a kultúra által felhalmozott ösz­­szes ismeretek elsajátításában. Mindnyájuknak jó egészséget és boldogságot kívánok. (Taps.) NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA IRÁNBAN A Bandar Shahpour-i építőtelepen Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke és Elena Ceausescu elv­társnő, akik öcsászári Felsé­geik, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsah és Farah császárnő meghívására hivata­los baráti látogatást tettek Iránban, vasárnap délelőtt foly­tatták körútjukat Khuzistan­­ban. Az illusztris román ven­dégek megismerkedtek újabb fontos gazdasági objektumok­kal, a helyi hatóságok eredmé­nyeivel és terveivel, amelyek igen fontosak és szervesen hozzátartoznak Irán gazdasági­társadalmi fejlesztési tervéhez, behatóan érdeklődtek a román­iráni gazdasági és műszaki kooperáció menetéről. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő A­­badanból különhelikopteren a Perzsa-öböl partján levő Shahpour kikötőbe utazott. A magas rangú vendégeket elkísérte Homayoun Ansari lakásépítési és várostervezési miniszter és M. Rafii, az iráni nemzeti kőolaj társaság vezér­­igazgatóságának tagja. Úgyszintén jelen volt George Macovescu külügyminiszter, Ni­colae Doicaru és Constantin Mitea, Románia Szocialista Köz­társaság elnökének tanácsosai, Alexandru Boaba, Románia te­heráni nagykövete, a többi ro­mán hivatalos személy. Elsőnek az iráni nemzeti kő­olajtársaság vegyipari komp­lexumát tekintették meg. A 32 hektáron elterülő nagy shahpouri kombinátnak, Irán egyik legmodernebb kombinát­jának hét termelőegysége van, ezek nyerik ki a szondagázból a ként, a kénsavat, az ammóni­­ákat, a karbamidot, a foszfát­trágyákat. A kombinát vegyes­társaság formájában 1965-ben kezdett épülni, az első ter­melést 1969-ben adta. 1973- ban teljes egészében az iráni állam tulajdonába ment át és azóta szüntelenül fejlődik. Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a Bandar Shahpour vegyipari komplexumban meleg szeretet­tel fogadja M. Sepehrar ve­zérigazgató és a vezető tanács többi tagja. A magasrangú vendégeket üdvözölve, M. Sepehrar kije­lentette : Nagyon örvendünk, hogy Excellenciáitokat, a bará­ti Románia követeit fogadhat­juk. Kombinátunk még épül, ezért talán nem nagyon látvá­nyos. Éppen most kezdtünk hozzá egy kétszakaszos fejlesz­tési programhoz, hogy bővítsük kapacitását. Az első szakaszt az idén befejezzük, a másodikat 1977-ben és akkorra a kombi­nát termelése a két-háromszo­­rosára növekszik. Tudjuk, hogy Excellenciádnak kiváló mű­szaki hajlamai vannak, remél­jük tehát, hogy elnézi a külső­ségeket, hiszen ez még csak é­­pítőtelep. A vezetőtanács képviselője ismerteti a jeles vendégekkel a kombinát elrendezését, műkö­dését és eredményeit. Körül­belül 1400 tonna ként állíta­nak itt elő naponta szondagáz­ból ; a mennyiséget részben a termelési folyamatban használ­ják fel, részben exportálják. A kombinát egységei évente mint­­egy 450 000 tonna kénsavat, 350 000 tonna ammóniákot, 150 ezer tonna foszforsavat, 165 000 tonna karbamidot stb. gyárta­nak. Nicolae Ceausescu elnök ér­deklődik a termelési folyamat fontosabb részletei, a munka­­szervezés felől. A vendéglátók elmondják a román államfő­nek, tudomásuk van arról, hogy Romániában vannak hasonló vegyikombinátok világviszony­latban is igen magas műszaki színvonallal, tudomásuk van továbbá a román ipar ilyen irá­nyú nagy hagyományairól és kapacitásáról. Úgyszintén hang­súlyozzák, hogy a román-iráni együttműködés keretében ta­pasztalatcsere céljából romá­niai szakemberek keresték fel a Bandar Shahpour-i kombinátot, s igen jó benyomást keltettek szakmai ismereteikkel és ké­pességeikkel, személyes baráti viszonyt építettek ki az iráni szakemberekkel. A látogatás következő állo­mása az úgynevezett román ki­kötő — a helybeli halászkikötő építőtelepe. Azért nevezik így, mert a Contrasimex román vál­lalat és a SET iráni cég koope­rációjának a gyümölcse. A csaknem 1000 méter hosszú rakpart rövidesen elkészül. Az építésterveket, a szükséges a­­nyagokat és műszaki felszere­lést teljes egészében Románia szállította. Az iráni munkások­kal és technikusokkal együtt 130 román munkás, technikus és mérnök fejti ki itt tevékeny­ségét szoros együttműködésben. A közös munka jelképes erővel tanúsítja a román-iráni barát­ságot, kölcsönös tiszteletet és gyümölcsöző együttműködést. Nicolae Ceausescu , elnök és Elena Ceausescu elvtársnő lá­togatása az építőtelepen igazi ünnep volt a kis román munka­­közösség számára. A hazánkat képviselő dolgozók meghatot­­tan várták és fogadták Nicolae Ceausescu elvtárs látogatását, jogos büszkeséggel és mély megelégedéssel látták vendé­gül a román államfőt. A köze­ledő Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt szívből jövő éljenzés, ünneplés köszöntötte. A magas rangú vendégek virágcsokrot kapnak, a hagyományos Bine a­ venit üdvözlő szavakkal fogadják őket. Lelkes taps hangzik fel, tucatnyi nemzeti színű zászlócs­ka leng mindenütt. Az építőte­lep iráni igazgatója honfitár­sai nevében tájékoztatja Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a munká­latok menetéről, az iráni és a román munkások, szakemberek eredményes együttműködésé­ről, a shahpouri kikötő távlati fejlesztési terveiről. A régi Bandar Shahpour-i halászkikötőt korszerűsítik, bő­vítik. A román rakpart, a fő kikötő felépítése után azonnal hozzálátnak négy új, összesen 800 méter hosszú rakodóhely é­­pítéséhez, majd további tízet építenek, összesen 2000 méter hosszúságban. Az egész kikö­tőnek négy konténer-rakodóhe­lye lesz iparvasúttal köztük. A rendezőpályaudvarral, a külön­böző lerakatokkal a kikötő tá­roló kapacitása hozzávetőleg 400 000 tonna lesz. Marin Moroiu helyettes köz­lekedés- és távközlésügyi mi­niszter jelentést tesz Nicolae Ceausescu elnöknek a Bandar Shahpour-i kooperációs akció stádiumáról, az intézkedések­ről, amelyekkel az átadási ha­táridő pontos betartását bizto­sítják. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő el­beszélget a munkásokkal, vála­szol nekik a kérdésre : „Mi új­ság odahaza“, érdeklődik mun­kafeltételeikről, sikert kíván nekik és kéri őket, tartsák be az átadási határidőt. A munká­sok lelkesen vállalják, hogy határidőre átadják a kikötőt és hangsúlyozzák, hogy készek részt venni más kooperációs ak­ciókban is a baráti Iránnal. A munkások nagy örömmel és szeretettel ünneplik a párt főtitkárát. A búcsúzás, még meghatóbb, mint a viszontlá­tás e távoli tájakon. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő beszáll a különhelikopterbe, a gép mez­dulni készül, közben szűnni nem akaró jókívánságok hal­latszanak : „Jó utat és jó egészséget!, Éljen, főtitkár elv­társ !“ Mielőtt az Ócsászári Felsé­geik, Aryamehr sahinsah és Farah császárnő által a vendé­gek rendelkezésére bocsátott különrepülőgép felszállt volna az abadani repülőtérről, hivata­los búcsúztatási ünnepségre került sor. A katonazenekar e­­lőadásában elhangzott Romá­nia és Irán állami himnusza. A repülőtéren díszőrség sorako­zott fel. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő elbúcsúzott vendéglá­tóitól. A repülőgépnél dr. Naszra­­tollah Mostabai, Khuzistan tar­tomány főkormányzója ismét hangsúlyozta, a legnagyobb ö­­römmel látták vendégül Romá­nia illusztris képviselőit, majd jó utat kívánt Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek.

Next