Előre, 1976. június (30. évfolyam, 8877-8902. szám)

1976-06-01 / 8877. szám

- --- 4. ------------­AZ­­ ELMÚLT NAP • Vasárnap befejezte Ju­goszláviában tett látogatását Lina Ciobanu, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, Románia Szocialista Köztársaság Országos Nőtaná­csának elnöke. Jugoszláviai tartózkodása alatt fogadta Du­sán Petrovics, a JKSZ KB El­nökségének tagja, a Jugoszlá­viai Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szövetségi Konfe­renciájának elnöke. Lina Cio­­banu elvtársnő megbeszélést folytatott Haiia Marianovics­­csal, a nők társadalmi tevé­kenységével foglalkozó szövet­ségi konferencia elnökével, valamint a bosznia-hercegovi­­nai nőszervezet képviselőivel. • Mamdouh Salem, Egyip­tom Arab Köztársaság minisz­terelnöke Kairóban fogadta Angelo Miculescut, Románia kormánya első miniszterének helyettesét, mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztert. A meleg, szívélyes légkörben le­zajlott megbeszélésen — ame­lyen jelen volt Petre Burlacu, országunk kairói nagykövete — a felek kiemelték a román­egyiptomi baráti és együttmű­ködési kapcsolatok szüntelen fejlődését, s kifejezték meg­győződésüket, hogy a kétoldalú kapcsolatok a jövőben mind­két ország és nép előnyére tovább mélyülnek, sokoldalúb­bá válnak. Ebben az össze­függésben a felek megvizsgál­ták a két ország mezőgazdasá­gi együttműködésének egyes kérdéseit.­­ Vasárnap Bagdadban megbeszélésre került sor Ah­med Hassan Al-Bakr, Irak Köztársaság elnöke és Alek­­szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke között, aki hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodik Irakban. A szovjet kormányfő tárgyalá­sokat folytatott Saddam Hus­­seinnel, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának al­­elnökével. Megvizsgálták a két ország együttműködésének kér­déseit, a közel-keleti helyzetet, s más közös érdekű problémá­kat. • Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni miniszterelnök befe­jezte a kínai NK-ban tett hi­vatalos látogatását. A látoga­tás utolsó napján Pekingben aláírták a kínai-pakisztáni műszaki-tudományos együtt­működési megállapodást, va­lamint a gazdasági és műszaki együttműködési jegyzőkönyvet. A látogatásról kiadott közös Közleményben Kína és Pakisz­tán állást foglal a független­ség, a szuverenitás, a jog­­egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök elvein alapuló új gazda­sági világrend létrehozása mellett. • Háromnapos törökországi látogatásának befejezése után Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja Riadba érkezett. A nyugatnémet ven­déget fogadta Khalid szaúd­­arábiai uralkodó. Helmut Schmidt tárgyalt Fahd trón­örökös herceggel és kormány­fővel, valamint a h­adi kor­mány több miniszterével. • Rudolf Kirchschläger, Ausztria elnöke vasárnap hi­vatalos látogatásra Iránba ér­kezett, ahol a kétoldalú együtt­működés kérdéseiről és nem­zetközi problémákról tárgyal Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsahhal, vala­mint iráni hivatalos szemé­lyekkel. • Washingtonban bejelen­tették, hogy Henry Kissinger amerikai külügyminiszter jú­nius 6—13 között körutat tesz latin-amerikai országokban. Többek között ellátogat Domi­nikába, Bolíviába, Mexikóba és Chilébe. Santiago de Chilé­ben az USA küldöttségét ve­zeti az Amerikai Államok Szervezetének évi ülésszakán. • Hivatalos látogatásra va­sárnap a Szovjetunióba érke­zett Ferdinand Marcos, a Fü­­löp-szigetek elnöke. Mint Lisz­­szabonban bejelentették, a hét folyamán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik Melo An­­tunes portugál külügyminisz­ter. HAJLANDÓ FIZETNI Egymillió lírát hajlandó fi­zetni és a nászút költségeit fedezni egy fiatal olasz gaz­dálkodó annak, aki menyasz­­szonyát feleségül veszi, s ily módon neki visszaadja sza­badságát. Az észak-olaszorszá­gi Pavia környékén élő fia­talember még nemrégiben há­zasságközvetítő irodához for­dult, hogy feleséget találjon. A közvetítés gyorsan lebonyo­lódott. A két fiatal levél út­ján ismerkedett meg, s min­den úgy ment, mint a karika­­csapás. De csak a személyes bemutatkozás pillanatáig. Ak­kor ugyanis a fiatalember erő­sen csalódott választottjának külsejében, olyannyira, hogy inkább lemondott házasság­kötési szándékáról. Ámde a menyasszony szicíliai, akinek becsületével nem lehet tréfát űzni. A fiatalember ezért kész mélyen a zsebébe nyúlni, hogy enyhítse menyasszonyának a szakítás okozta fájdalmat. SOKBA KERÜLT Kétmillió márkájába került egy rövid telefonbeszélgetés egy nyugatnémet ékszerész­nek. Autóját Bonnban egy szálloda előtt leállította, a jármű hátsó ülésén otthagyott egy drágakövekkel teli bőrön­döt és telefonálni ment a szállodába. Amikor visszatért, a gépkocsinak hűlt helyét ta­lálta. villámok céltáblája Az 537 méter magas moszk­vai tv-torony többek között arról nevezetes, hogy sűrűn csapnak bele a villámok. En­nek ellenére sem az embere­ket, sem az épületet nem fe­nyegeti veszély, és az adások­ban sem okoz fennakadást. Sőt, a torony „feladatai“ közé tartozik a villámláskor kelet­kező energia hasznosítása. E­­zenkívül a toronyban, akár­csak egy kísérleti laborató­riumban, speciális műszerek­kel tanulmányozzák a légkör elektromos kisüléseit. BESZÉDZAVAR Londonban nemrégiben kon­ferenciát rendeztek, amely a gyerekek beszédzavaraival fog­lalkozott. Az egyik előadó megállapította, hogy sok szülő igen keveset beszélget a gyer­mekével, holott a gyermekek általában igen közlékenyek és nagyon szeretnek beszél­getni. A szülők szófukarsága is beszédzavart okozhat — mondotta az előadó, s java­solta, hogy a szófukar szülők ne csak a gyermekek mosda­­tásával foglalkozzanak, ha­nem tegyék le időnként a szappant és beszélgessenek a gyerekekkel. AMERIKAI IDEGENFORGALOM Tavaly öt milliárd 650 mil­lió dollárt költöttek a külföl­di turisták az Egyesült Álla­mokban, 16,5 százalékkal töb­bet, mint 1974-ben. Az ame­rikaiak 8 milliárd 480 millió dollárt költöttek el külföldön. Az Egyesült Államokban való vendégeskedés fejenként napi 360 dollárba került a külföl­dieknek, az amerikaiaknak külföldi tartózkodásukért fe­jenként 8 dollárral többet fi­zettek. LELKIISMERET Finnországban jóval több a tévékészülék, mint az előfi­zető. Hogy egyszer s minden­korra véget vessenek ennek az állapotnak, a televízió egyik vezetője tájékoztatta a nézőket, hogy szakembe­rük feltalálta a módját an­nak, hogyan szünetelhet né­hány percig a műsorsugárzás azoknál, akik nem fizetnek elő. És csakugyan, alighogy ezt kimondta, kialudtak a kép­ernyők. Másnap több ezren je­lentkeztek előfizetésre. Lám, mit tesz a rossz lelkiismeret. Mert nyilván nemcsak ná­luk, hanem az előfizetőknél is eltűnt a kép, hisz a techniku­sok egyszerűen kikapcsolták a műsort. BÜROKRATA LOGIKA Robert van Bergen panaszt emelt az egyik San Diegó-i (Kalifornia) bankban, hogy a hitellevélen tévesen egybeír­ták a nevét. „A van és a Ber­gen között egy kis távolság­nak kell lennie“, magyarázta. A hivatalnok készségesen ki­javította a hibát, és a követ­kező nevet írta a hitellevélre: Robert vanspace Bergen, azaz lefordítva Robert van távolság Bergen. MIBE KERÜL A HÍRNÉV? Heinz Wilhelm, 54 éves e­­dénymosogató a nyugatnémet Oberstdorf városban arról ál­modozott, hogy előbb-utóbb írni fognak róla az újságok. Az idő azonban haladt, az új­ságírók mégsem figyeltek fel rá. „Ma végre híressé válok“ — mondta Heinz egy napon, kiment az utcára és elindult a sportüzlet felé. Ott síruhát öltött magára és felment a 145 méter magas síugrósánc­ra. Fent vette észre Heinz, hogy elfelejtett sítalpakat vá­sárolni. Visszatérni azonban már késő volt. A mosogató ráült egy ott hányódó karton­doboz tetejére és nagy sebe­sen leereszkedett. Az ered­mény: a síugró lábánál levő ötvenméteres jelzésnél kötött ki, két törött bordával, eny­he agyrázkódással és... a vár­va várt fényképek megjelen­tek a helyi lapokban. SZÖRMEMÚZEUM A kazahsztáni Csikment­­ben múzeumot létesítettek, ahol bemutatják a legcsodá­latosabb karakül szőrméket. A tárlókban szürke, fekete, kék, csokoládébarna, arany, platina, bronz és ezüstös ár­nyalatú és színű szőrmék láthatók. Mindez természete­sen eredeti, nem festett szín. A legkülönlegesebb az orgo­­navirág-színű szőrme. Ezt a szőrmeszínt a világon először a kazah kutatók hozták lét­re a barna és a fehér karakul juhok szerencsés keresztezé­sével. WHISKY JÁRVÁNY GLASGOWBAN A labdarúgásról és whiskyjé­­ről híres Skócia fellegvárában, Glasgowban ijesztő méreteket ölt a nemzeti ital fogyasztása a fiatalkorúak körében. Egy kimutatás szerint a városban a 17 évnél idősebb fiúk 98 százaléka, a lányok 96 száza­léka rendszeresen fogyasztja a méregerős nedűt. NEMZETKÖZI ÉLET AZ UNCTAD-ÜLÉSSZAK HATÁROZATAI Mint ismeretes, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) IV. ülésszakán az egyik köz­ponti kérdés a nyersanyag probléma volt. A „77-ek cso­portja“ által Manilában elfo­gadott Nyilatkozat és Akció­­program előirányozza ezen a téren egy olyan összehangolt nyersanyagprogram kidolgo­zását, amely globálisan ren­dezze a nyersanyagokkal való kereskedelmet. A dokumentu­mok ugyanakkor előirányoz­ták a nyersanyag tartalékok finanszírozását célzó közös pénzügyi alap létrehozását, amely arra hivatott, hogy sza­vatolja az árak és a piacok stabilitását. . A fejlődő országok nagy fi­gyelmet szentelnek az össze­hangolt program és a közös pénzügyi alap létrehozásá­nak, mint ahogy elengedhetet­lenül szükséges intézkedés­nek tartják a méltánytalansá­gon és kizsákmányoláson ala­puló régi nemzetközi gazda­sági kapcsolatok rendszere átszervezésének folyamatá­ban. Egyes nyugati államok megpróbálták , megakadályoz­ni ezeknek az intézkedések­nek az elfogadását. Az ezzel kapcsolatos vitá­ban Constantin Ene nagy­követ, hazánk küldöttség­vezetőjének helyettese beje­lentette : a román kormány elhatározta, hogy hozzájárul a nyersanyag tartalékok fi­nanszírozását célzó közös pénzügyi alaphoz és részt vesz annak egész tevékeny­ségében és adminisztrálásá­ban. Hangsúlyozta továbbá, hogy Románia a „77-ek cso­portja“ által Manilában el­fogadott dokumentumok el­veire alapozza politikáját és a nyersanyag tartalékok finan­szírozására előirányzott közös pénzügyi alap létrehozását fontos eszköznek tartja az új gazdasági világrend megte­remtésének folyamatában. Ro­mánia síkraszáll azért —­ mondotta hazánk képviselője —, hogy az UNCTAD-ülésszak fogadja el a közös pénzügyi alap létrehozására vonatkozó határozatot, s hívjanak össze kormányközi értekezletet a pénzügyi alappal kapcsolatos tevékenység megvizsgálására. Ezen az értekezleten demok­ratikus alapon és demokrati­kus elvek szerint létre kell hozni a pénzügyi alap vezető szervét, amelynek nyitva kell állnia az összes érdekelt álla­mok előtt. A vasárnapról hétfőre vir­radó éjszaka tartott utolsó plenáris ülésen­ az UNCTAD- ülésszak részvevői közmeg­egyezéssel általános progra­mot fogadtak el a nyersanya­gokra vonatkozólag. A prog­ram arra hivatott, hogy glo­bálisan rendezze a nyers­anyag kereskedelmet. A prog­ram egyik fontos összetevője a nemzetközi nyersanyag tar­talékok finanszírozására elő­irányzott közös pénzügyi alap létrehozása, amely szavatolja az árak és a piacok stabilitá­sát. A közös pénzügyi alap létrehozásának kérdésében — előzetes tanácskozások u­­tán — 1977 márciusáig nem­zetközi értekezletet hívnak össze, amely nyitva áll vala­mennyi UNCTAD-tagállam előtt. Megállapodás jött létre továbbá arra vonatkozólag is, hogy időnként felülvizsgálják a nyersanyag árakat, figye­lembe véve a kész termékek árait, az inflációs jelensége­ket, valamint más gazdasági tényezőket. Az elfogadott intézkedések között fontos helyen szerepel­nek azok, amelyek a fejlődő országok megsegítését írják elő, hogy ez utóbbiak mielőbb felszámolják az iparilag fej­lett államoktól őket elválasz­tó szintkülönbségeket. Egy másik határozat kéri, hogy sürgősen vizsgálják fe­lül és oldják meg kedvezően a leggyengébben fejlett or­szágok adósságainak kérdé­sét. Ugyancsak az UNCTAD-ér­­tekezlet IV. ülésszakának záróülésén a részvevők több­sége elutasította az Egyesült Államok arra vonatkozó ja­vaslatát, hogy hozzanak lét­re nemzetközi nyersanyag­bankot. Súlyosbodott a helyzet Bejrútban A libanoni helyzet, amely az utóbbi három napban állandó­an súlyosbodott, vasárnap — különösen Bejrútban — rend­kívül feszültté vált. Reggeltől kezdve nagykaliberű ágyúkkal lőtték a főváros keleti és nyu­gati negyedeit. Ágyúlövedékek csapódtak be a város más ne­gyedeibe is. Szüntelenül tűz alatt tartották a bejrúti nem­zetközi repülőteret. A France Presse szerint az ágyútűz a libanoni fővárost kiszolgáló egyedüli légitársaság, a Middle East Airlines berendezéseire és gépeire irányult. A bejrúti rádió jelentése szerint vasár­nap másodízben lőtték a fő­város közelében lévő sabrai, chatilai és Borj El Baram­eh-i Palesztinai menekülttáborokat. A harcoknak és a bombázá­soknak ezúttal is nagyszámú áldozatuk volt: szombaton 113 személy vesztette életét és 122- en sebesültek meg, vasárnap 270 halottról és 680 sebesültről érkezett jelentés. Politikai téren vasárnap Bejrútban nem történt emlí­tésre méltó esemény. A szom­bati harcokat követően Elias Sarkis választott elnök rádió­üzenetében ismételten felhívta a szemben álló feleket a meg­békélési erőfeszítéseket aka­dályozó harcok beszüntetésére. Yasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke vasárnap Tripoliban Moamer Kadhafival, Líbia el­nökével tárgyalt. VILÁGGAZDASÁG Épül Marokkó első kőolaj­­vegyészeti kombinátja Rabat, a főváros közelében. Az új léte­sítmény évi 25 ezer tonna pvc-t, hasonló mennyiségű klórt és 28 ezer tonna szódát fog termelni. A műtrágya­­gyártás fejlesztését segíti elő a tervezett salétromgyár, a­­mely az évi 130 ezer tonna salétromsavon kívül még mintegy 150 ezer tonna am­­móniumnitrátot is ad. Mind­ezt egységes vegyiparfejlesz­tési program keretében való­sítják meg, melynek célja a hazai alapanyagok felhaszná­lásával fedezni a belső szük­ségletet és elősegíteni az ex­portot. Megkezdték három új cementgyár építését is.­­ A hamburgi kikötő jelenle­gi 8900 hektáros területét a következő években további 2100 hektárral bővítik, új ki­kötőmedencéket építenek. A bővítést az teszi szükségessé, hogy Hamburg kikötői for­galma állandóan — mintegy évi 2,5—3 százalékkal — nő, főleg a konténeres áruszállí­tás tekintetében. A bővítés­sel egyidőben nagyarányú partvédelmi berendezések is épülnek, hogy a jövőben el­kerülhessék az árvíz és a szö­kőár okozta súlyos károkat. ★ Irak gazdasági minisztériu­ma az 1976-os pénzügyi évre 6,7­ 7 milliárd dolláros im­porttervet terjesztett a kor­mány elé. A terv szerint az importban a beruházási ja­vak 80, a fogyasztási cikkek pedig előreláthatólag 20 szá­zalékkal részesednek. Irak be­hozatalának 90 százalékát ál­lami megrendelések teszik ki, a magánszektor részesedése mintegy 10 százalékos. TUNÉZIA NEMZETI ÜNNEPE Tunézia népe ma emléke­zik meg az ország nemzeti ünnepéről — a győzelem nap­járól. 1956 március 20-án Tu­nézia és Franciaország képvi­selői egyezményt írtak alá, a­­melynek értelmében ez utób­bi ünnepélyesen elismerte az észak-afrikai ország állami függetlenségét. A függetlensé­get hivatalosan ugyanazon év június 1-én kiáltották ki. A gyarmati függőség fel­számolásával Tunézia előtt széles távlatok nyíltak az ön­álló fejlődés lehetőségeinek hasznosítására, az ország gaz­dasági és társadalmi felemel­kedésére. S a függetlenség hi­vatalos kikiáltása óta eltelt két évtized alatt a tunéziai nép jelentős sikereket ért el a gyarmati elnyomás idősza­kából örökölt gazdasági el­maradottság felszámolásában, a belföldi nyersanyagokat és altalajkincseket hasznosító nemzeti ipar megteremtésé­ben, a gazdasági-társadalmi élet korszerűsítésében. A tunéziai nép életében az 1976-os esztendő nemcsak a függetlenség hivatalos kikiál­tásának huszadik évfordulója miatt fontos, hanem két má­sik okból kifolyólag is. Az 1976-os év a négyéves gazda­ságfejlesztési terv utolsó esz­tendeje, s az idén fogadják el az új gazdasági tervet, amely felöleli majd az évtized vé­géig terjedő időszakot. Tunézia fejlődésének mére­teire jellemző, hogy az or­szág már 1974 óta azon öt afrikai állam közé tartozik, amelyekben az egy­­ lakosra jutó bruttó nemzeti termék meghaladta az 500 dollárt. Hajdanában Tunéziát Róma gabonatárának tartották. Az ország ma is rendkívül gaz­dag mezőgazdasági termékek­ben, de azok nem a tengeren­túli országok, hanem a tuné­ziai nép ellátását szolgálják. 1956-ban az ország mező­­gazdasági termelésének érté­ke 75,4 millió dinár értékű volt, az elmúlt évben pedig már 313,3 millió dinár érté­kű. Az öntözéses területek je­lentős növelésével az 1975- ben elért 13 millió mázsa ga­bonatermést tervek szerint az idén túlszárnyalják kétmillió mázsával. A beruházások is gyors ütemben növekedtek. Míg 1956-ban a beruházások ösz­­szege 28,5 millió dinár volt, 1975-ben már elérte a 453 milliót, az idén pedig meg­haladja az 530 millió dinárt. Az ország gazdasági célki­tűzései között igen fontos he­lyen szerepel a nemzeti ipar megteremtése és fejlesztése, amely értékesíti a gazdag al­talajkincseket. Az országban új iparágak — köztük vegyi­par, kőolajfinomítás, acélgyár­tás — honosodtak meg, új ipari övezetek létesültek. Fel­építették a Menzel Burgiba-i kohászati központot, a bizer­­tai kőolajfinomítót. Fontos ipari bázissá fejlődtek Gafsa és Gabes oázisok, ahol jelen­tős foszfát, ólom és cink kész­leteket­­fedeztek fel. A Gabes­­öbölben pedig gazdag kőolaj­­telepekre bukkantak. A tunéziai kormány nagy figyelmet szentel a lakosság életkörülményei javításának, a közoktatás és egészségügy fejlesztésének. Az oktatásra fordított beruházások például az 1957. évi 7,6 millió dinárról 1975-ben 66 millió dinárra nö­vekedtek. Tunéziában hajda­nában egyetlen felsőfokú ok­tatási intézet létezett, ma már négy: Tuniszban, Sfaxban, Sousseben és Gabesben. Hazánk és Tunézia között — akárcsak Románia és a többi afrikai, illetve arab or­szág között­i baráti és sok­oldalú együttműködési kap­csolatok alakultak ki. E kap­csolatok gyümölcsöző jellegét bizonyítja, hogy az észak-af­rikai ország építőtelepein, út­jain és szántóföldjein román traktorokat, tehergépkocsikat és felszereléseket lehet látni. Román szakemberek közre­működnek Tunézia altalajkin­cseinek feltárásában, a köz­oktatásban és az egészségügy­ben. A két ország közötti baráti és együttműködési kapcsola­tok új távlatait tárták fel Nicolae Ceaușescu elnök és Habib Burgiba elnök találko­zói és megbeszélései. A magas síkú tárgyalások eredménye­ként aláírt nagy fontosságú dokumentumok széles körű lehetőségeket nyitnak a köl­csönösen előnyös, gyümölcsö­ző kapcsolatok továbbfejlesz­tésére. M­ÁL­EM KÖTELEZETT ORSZÁGOK KOHERENCIÁJA KOORDINÁCIÓS BORÚJÁNAK ÜLÉSE Abdelaziz Buteflikánnak, Al­géria külügyminiszterének el­nökletével Algírban megnyílt az el nem kötelezett országok konferenciája koordinációs bü­­rójának ülésszaka. A bürót 17 el nem kötelezett ország képviselői alkotják. A jelen­legi ülésszakon, megfigyelő­ként, más el nem kötelezett országok képviselői is részt vesznek. Az algíri ülésszakon a büró tanulmányozza az el nem kö­telezett országok közelgő, ötö­dik csúcsértekezletével kap­csolatos kérdéseket. Mint is­meretes, terv szerint az érte­kezletet ez év augusztusában tartják meg Colombóban, Sri Lanka Köztársaság fővárosá­ban. A megnyitó ülésen részt vet­tek a vendéglátó ország poli­tikai személyiségei, Algírban akkreditált diplomáciai kiren­deltségek vezetői és a nemzeti felszabadítási mozgalmak kép­viselői is. Ez alkalommal el­hangzott beszédében Abde­laziz Buteflika kidomborítot­ta, hogy a politikai és gazda­sági függetlenségért, a teljes egyenlőségen és igazságon ala­puló új nemzetközi gazdasági rend létrehozását elősegítő széleskörű nemzetközi együtt­működésért folyó harc az el nem kötelezettségi politika alapvető követelménye. Az új nemzetközi körülmények kö­zött, mint mondotta, az el nem kötelezett országoknak egye­­síteniök kell erőfeszítéseiket, meg kell szilárdítaniuk szoli­daritásukat, hogy továbbra is hozzájáruljanak a nemzetközi enyhüléshez, a béke és a nem­zetközi biztonság megszilár­dításához. A továbbiakban felszólaltak Guyana, Libéria, India és Ju­goszlávia külügyminiszterei- Kidomborítva a colombói ér­tekezlet kivételes jelentőségét, a felszólalók utaltak azokra a nemzetközi kérdésekre, ame­lyek megoldásához hatéko­nyabban hozzá kell járulnia az el nem kötelezett országok mozgalmának. Ezek között említette a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok liberalizá­lását, az államközi kapcsola­tok demokratizálását, az ösz­­szes népek szuverenitását ter­mészeti erőforrásaik felett, a kolonializmus és a neokolo­­nializmus elleni harcot, a fel­szabadítási mozgalmak és a még gyarmati uralom alatt élő népek támogatását. ANGOL-IZLANDI TÁRGYALÁSOK A TŐKEHAL­ HÁBORÚ ELSIMÍTÁSÁRA Oslóban tárgyalások kez­dődtek Nagy-Britannia és Izland képviselői között, a tő­kehalháború elsimítása vé­gett. A tárgyalás­ színhelyéül azért választották a norvég fővárost, mert miután a tőke­halháború egyik mozzanata­ként megszakadtak a két or­szág diplomáciai kapcsolatai, Norvégia közvetített közöt­tük. Reykjavikban vasárnap hi­vatalos kormánynyilatkozatot tettek közzé, amelyben Izland kormánya bejelenti, hogy kész felkutatni egy rövidlejáratú megállapodás lehetőségeit a halászati vitában, amennyiben Nagy-Britannia kivonja a 200 mérföldes izlandi halászati sáv­ból a hadihajókat és a kato­­nai repülőgépeket. A kivonás megkezdésének időpontjául a reykjaviki kormány vasárnap este 21.00 órát jelölte meg Brit forrásból közölték, hogy a kitűzött időpontban meg­kezdődött a halászhajók vé­delmére kirendelt hét fregatt kivonása, izlandi forrásból pedig megerősítették a hírt. Ugyanakkor azt is­ közölték, hogy az izlandi vizeken ta­lálható brit halászhajók meg­szüntették a halászatot a tár­gyalások idejére. Izland részéről Einar A­­gustsson külügyminiszter és Matthiass Bjarnason halászat­ügyi miniszter utazott Oslóba a tárgyalásokra, amelyeken Nagy-Britanniát Anthony Crosland képviseli. Az izlandi kormány olyan kompromisz­­szumos megoldást javasol, hogy kössenek hat hónapra szóló megállapodást, amely­nek értelmében 24 brit hajó halászhat a 200 mérföldes iz­landi vizeken. A brit kor­mány, amikor elrendelte a hadihajók visszavonását az izlandi halászati övezetből, ki­fejezte meggyőződését, hogy a tárgyalások megegyezésre vezetnek. Mit ír a külföldi sajtó A Concorde sorsa: lassú kimúlás? Leállítani, tökéletesíteni, vagy újratervezni a Concor­­de-ot? E három megoldás között láthatólag — és látszó­lag — nem tudott választani legutóbbi találkozóján a leg­magasabb állami szinten ösz­­szehívott angol-francia állami bizottság. Az angol-francia együttmű­ködéssel előállított szuperszo­nikus repülőgép gyártása kö­rül zajlott sokféle vita és a­­kadály, majd a végre haszná­latba adott gép New York-i leszállását visszautasító, kör­nyezetvédő határozat után, végül is mi lesz a Concorde sorsa­? Erről cikkezett leg­utóbb, a sikertelen bizottsági ülés után, a párizsi L’Express című folyóirat. A lap szerint ugyanis, noha az előirányzott 16 Concorde-típusú szuperszo­nikus gép gyártásának leállí­tását nem jelentették be , azt sem irányozták elő, hogy a Concorde-ot bizonyos átalakí­tásokkal tegyék kevésbé zajos­sá, vagy hatósugarát megnö­veljék 6500 kilométerről 7000 kilométerre, arra sem szüle­tett határozat, hogy beindítsák egy olyan­­szuper-szuperszo­nikus­ gép tanulmányait, a­­melynek prototípusa 1985-ben repülhetne. Ezzel a politikai felelősök valójában leállították a Concorde gyártását — írja a lap. Ennek alátámasztására, a továbbiakban kifejti, hogy ma a Concorde gyártási vona­lain 5000 francia és 10 000 angol alkalmazott dolgozik, míg öt évvel ezelőtt, a fran­cia repülőgépipar 100 000 al­kalmazottja közül 13 000-et. Nagy-Britanniában a 200 000 alkalmazott közül 20 000-et foglalkoztatott a Concorde­­tervezet. Ezek a számok már magukban véve beszéde­sek. „Ma nyolc gép repül és négyet most építenek — foly­tatja a lap. — A negyediket és a következő négy gépet, a­­melynek szerelését előirány­zatba vették, elméletileg az Air Ipan légitársaságnak és a Kínai NK-nak gyártják. Ha ezek az országok nem fogják fönntartani vásárlási szándékaikat, nem marad más hátra, mint keresni vala­kit — bárkit — aki bérbe óhajtja őket venni...“ Bizonytalan piac­ kilátások, amelyek azonban a tervezet felelősein kívül, közelről é­­rintik a gépgyártóipar nagy­számú alkalmazottját is, mindkét országban. „A Tou­­louse-i Aerospatiale-nál és az angliai Bristolban, a British Aircraft Corporation 15 000 alkalmazottjának, akik még a Concorde-on dolgoznak 1978 közepéig, lassított ütemben lesz még min dolgozniuk. De azután — vége. A miniszterek azonban óvakodnak bejelen­teni ezt az elkerülhetetlen végkifejletet — írja a lap —, hiszen Nagy-Britanniában és Franciaországban egyaránt amúgy is elég rossz a társa­dalmi közhangulat.“ Ezzel kapcsolatban, a lap megemlí­ti, hogy már így is, április elején, amikor az Air France társaságnak szánt 7-es számú Concorde-ot beállították, a Montpellier-i repülőtéren In­cidensre került sor: ötven pi­lóta-tanuló, tiltakozásul, eláll­ta a gép útját. Ugyanis, a légi­szállításban mutatkozó válság miatt, a francia légitársasá­gok elhatározták a pilóta­fel­vétel korlátozását és 1982-ig nem irányoztak elő újabb al­kalmazásokat. Ilyen automa­tizált szuper­gépek mellett és a rossz gazdasági kilátások­kal milyen jövő vár a pilóta­iskolás fiatalokra? — ezt a kérdést vetette föl a Montpel­lier-i incidens. „A Concorde kereskedelmi jövője is bizonytalan — foly­tatja a L’Express. — Még ha a Párizs-Rio de Janeiro közötti első eredmények kielégítők is, a gép rentabilitása mind­addig nem bizonyított tény, amíg a Concorde nem fog tudni New Yorkban leszállni. Erre vonatkozóan pedig a no­vemberi elnökválasztásokig nem lehet végleges döntésre számítani. És a legtöbb légi­­társaság pillanatnyilag halla­ni sem akar szuperszonikus gépről“. A L'Express meg­jegyzi: „Noha mindezeket a­ vádakat jól ismerik, a minisz­terek nem javasolták a Con­corde tökéletesítését, mert az annak az elismerése lenne, hogy a mostani nem tökéle­tes... Ennek ellenére Nagy- Britanniában és Franciaor­szágban tovább folynak a tanulmányok. Toulouse-ban az aerodinamikusok azt remélik, hogy a gép szárnyait tökéle­tesítve csökkenthetik a fel­szállásnál okozott zajt. A Rolls Royce-nál a motorszak­értők az Olympus lökhajtásos motor kilövellési sugarát pró­bálják módosítani ugyanez­zel a céllal.“ Az Egyesült Államokban, a belső légiforgalmat lebo­nyolító United Airlines társa­ság pénzügyi igazgatója azt a kijelentést tette, hogy 2026- ban társaságának 800 új repü­lőgépre — s ezek között 45, egyenként 500 ülőhelyes szu­perszonikus gépre — lesz szük­sége. Mint a lap megjegyzi: ,,E kijelentés hatása Francia­­országban nem volt túl nagy, a United Airlines számada­tait nem lehet komoly piac­alapnak tekinteni. Legföljebb jóhiszemű feltételezéseknek. Csakhogy, hasonló feltétele­zésekre építettek akkor is, a­­mikor 1962-ben beindították a Concorde-programot...“ — írja végül a lap. _________ ELŐRE­­ :1976. június 1. -----------­ ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOKAT TARTOTTAK BULGÁRIÁBAN Május 30-án, Bulgária NK- ban általános választásokat tartottak, amelyeken megvá­lasztották a Népi Gyűlés képviselőit, az államhatalom helyi szerveinek képviselőit, valamint bírókat és népi ül­nököket. A választásokat megelőző jelölt-választó találkozók ke­retében Todor Zsivkov, a Bol­gár KP KB első titkára, Bul­gária NK Államtanácsának el­nöke beszédet mondott Szófiá­ban, a Dimitrov körzetben tar­tott gyűlésen. A szónok ismer­tette Bulgária helyét és útját a mai világban, kidomborítot­ta egyre szorosabb együttmű­ködését a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal, szolidaritását azokkal a népekkel és mozgalmakkal, amelyek a szabadságért és a függetlenségért, a társadalmi haladásért harcolnak és rámu­tatott arra, hogy Bulgária sík­raszáll a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bé­kés egymás mellett élésért. A továbbiakban Todor Zsiv­kov rámutatott arra, milyen távlatok nyílnak meg Bulgária NK előtt a Bolgár KP XI. kongresszusa határozatainak valóraváltása révén, hangoz­tatva, hogy a jelenlegi sza­kaszban a műszaki-tudomá­nyos fejlődés meggyorsításá­val fordulatot kell tenni a nemzetgazdaság egyre­­ na­gyobb hatékonysága felé. A hetedik ötéves terv a gyors­ütemű gazdasági növekedés időszaka lesz — mondotta. A választások országszerte ünnepélyes légkörben zajlot­tak le. A bolgár főváros lako­sai már kora reggel a válasz­tási körzetek felé siettek, hogy megválasszák a Hazafias Front jelöltjeit, akik meggyőződésük szerint tántoríthatatlanul fog­nak harcolni a Bolgár KP XI. kongresszusán kijelölt felada­tok valóraváltásáért a fejlett szocialista társadalom felépíté­séért Bulgáriában. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Bulgária NK Ál­lamtanácsának elnöke Szófia Dimitrov körzetében szavazott. LEGÚJABB • LEGÚJABB JEAN SAUVAGNARGUES francia külügyminiszter egynapos látogatást tesz Hernben, ahol Pierre Gräber svájci külügyminisz­terrel tárgyal nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok problémáiról. LUIS CABRAL, Bissau-Guinea Köztársaság Államtanácsának elnöke baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. VASÁRNAP DÉLUTÁN Vancouverbe (Kanada) érkezett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. A világszervezet főtitkára beszédet mond az emberi települések kérdésében összehívott ENSZ-kon­­ferencia megnyitó ülésén. A május 31 — június 11 között zajló tanácskozáson a világ 130 országának négyezer küldötte vesz részt. FREIBURGBAN, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt kongresszusának részvevői vasárnap állást foglaltak a Szociál­demokrata Párttal való kormánykoalíció felújítása mellett, amennyiben a két párt többséget szerez az október 3-i általános választásokon. TOKIÓBA utazott Dánia külügyminisztere. A japán főváros­ban Kiichi Miyazawa külügyminiszterrel és más hivatalos sze­mélyekkel tárgyal. MIND TÖBB fehér telepes emigrál Rhodesiából. Az év első négy hónapjában 35,6 százalékkal növekedett e dél-afrikai or­szágból távozó fehérek száma. Salisburyi adatok szerint a rhode­­siai fehér lakosság létszáma havonta ezerrel csökken. FERDINAND MARCOS, a Fülöp-szigetek elnöke rendeletet írt alá, amelynek értelmében a fővárost ismét Manilába teszik át. Ezzel egyidőben hatályon kívül helyezte azt az 1948-ból szár­mazó törvényt, amelynek értelmében Quezon City-t nyilvánítot­ták az ország fővárosává. A rendelet június 24-én, Manila alapí­tásának 400. évfordulóján lép érvénybe. HELSINKIBEN befejeződött az a rendezvénysorozat, amelyet a, Balti- és a Norvég-tenger mentén fekvő országok (Dánia, Finn­ország, NDK, NSZK, Norvégia, Lengyel NK, Svédország és Szov­jetunió) képviselőinek részvételével tartottak, a hagyományos békenapok keretében. TANZÁNIA fővárosában megkezdődött az AESZ felszabadí­tási bizottságának ülése. A részvevők megvizsgálják az afrikai felszabadító mozgalmak tevékenységével és támogatásával kap­csolatos kérdéseket. MARIBORBAN (Szlovénia) felavatták Jugoszlávia 15. nem­zetközi repülőterét. A korszerűen felszerelt új légikikötő évente százezer utast fogadhat. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scrnteli 4084

Next