Előre, 1976. szeptember (30. évfolyam, 8955-8980. szám)

1976-09-01 / 8955. szám

példás eredmények vörösacélon A GÉPEK KORSZERŰSÍTÉSÉBEN ÉS jó kihasználsában ,,A mi üzemünk, a mi há­zunk“ — így nevezték el leg­újabb kezdeményezésüket a Krassó-Szörény megyei Vö­rösacélon. a kohászati üzem dolgozói. És jól számítottak, mert a vörösacéliak jó gaz­dák otthon, így hát jó gazdák saját üzemükben is. Pedig a most bővülő, korszerűsödő nagyüzem hengerdésben nem is olyan könnyű jó gazdának lenni. Mert hiába épült fel itt és kezdett el termelni a világ­­viszonylatban is a legkorsze­rűbb folyamatos öntést alkal­mazó acélmű, hiába szerelik fel a másik új részleget is a modern technika valamennyi vívmányával,­­ a régebbi ü­­zemrészlegekről sem lehet egy­szeriben lemondani. Hiszen ezek berendezése hatalmas ér­téket képvisel s jelentős mennyiségű hengerelt áru elő­állítására képes. A munkakö­zösség feladata ilyenkor a gépek korszerűsítése és ma­ximális kihasználása. A hideg hengerbe dolgozói például csak az év első hét hónapjában több mint egy millió lej értékű termelést va­lósítottak meg, terven felül. Tavaly ugyancsak hasonló eredményeknek köszönhették, hogy ők nyerték meg a rész­legek közötti szocialista ver­senyt az üzemben. Egy részleg vagy üzem mun­kaközössége gépeit állandóan átalakíthatja, modernizálhatja. A hideghengerdében például Schir József karbantartó és csoportja gépesítette a henge­rek beállítását. Ezt a munka­fázist a hengerészek eddig kézzel végezték, ami nem kis fizikai erőfeszítést követelt tő­lük, és lassította a termelés ütemét. A gépesítést a karban­tartó csoport eszelte ki és vé­gezte el, az eredmény: nőtt a munka termelékenysége, csök­kent a fizikai erőkifejtést igénylő munkafázisok száma a részlegen. De a korszerűsítés, a gépek műszaki szintjének emeléséért folyó küzdelem — mint azt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülése is hangsúlyozta — nem idő­szakos, kampányszerű akció, hanem állandó tevékenység a hengerdében. Borán Joan mérnök, a részleg vezetője a hengerlési pontosság növelése érdekében a hengercsapágyak modernizálását javasolta. Az ötletnek megfelelően a csúszó­csapágyakat golyóscsapágyak­kal cserélik ki az elkövetke­zendő hónapokban. A henge­részek eltökélt szándéka u­­gyanis, hogy a mennyiségi és minőségi teljesítmények eme­léséért, illetve javításáért fo­lyó szocialista versenyt az idén is megnyerik az üzem­ben. A műszaki újítások azon­ban feltétlen megkövetelik a szakmai tudás felfrissítését is. A részlegen előadássorozatban ismertetik a dolgozókkal a mű­szaki-tudományos forrada­lom igényeit, valóraváltásának útjait-módjait, mind a beren­dezések, mind a technológiák modernizálásának, felújításá­nak területén. Nem véletlen hát, hogy míg az előző években átlag öt-hat esetben is elő­fordult a gyártási fegyelem megsértése, az idén még nem jegyeztek fel hasonló hibát. A javadalmazás terén is a leg­korszerűbb formát, a globális akkordot vezették be, aminek köszönhetően tavaly egyből húsz százalékkal emelkedett a termelékenység a részlegen. Meghirdettük a műszaki­tudományos forradalmat, a­­melyet minden munkaközös­ség saját lelkiismeretének, szakmai tudásának megfe­lelően hajt végre, természe­tesen a konkrét sajátosságo­kon, adott lehetőségeken be­lül. Ahol példásan alkalmaz­zák, mindenütt kimagasló e­­redményhez vezet, akárcsak a hideghengerdében Vörösacé­lon. Kovács N. Erzsébet KÖZÖES MAGÁNÜGYEINK Az „alapszakról" szeretnék szót ejteni; minden látszat elle­nére, nem a lassúság védelmé­ben beszélek, bár egyik támad­hatatlannak érzett tételem ezút­tal az lesz, a szép lassan, mód­szeresen végzett dolgok tartó­­sabb eredménye. Valaki időnként azért pa­naszkodik, milyen hátrányos helyzetekbe hozza őt, munkahe­lyén csakúgy, mint az élet jóné- LASSAN ÉS BIZTOSAN hány emberi helyzetében, ez a körülmény, hogy ő mindent las­san tud csak véghezvinni. Las­san, mert alaposan. Ezt már az ő alkata, természete ismereté­ben teszem hozzá, mert ha csu­páncsak lassú volna, nem érné mindig el a megkívánt ered­ményt is, akkor olyan türelmet­lenséggel, mellyel némely szülő és tanító sürgeti az ilyen lassú tanulót, gyermeket, én is csak haszontalannak minősíthetném ezt az embert. Nem jövök itt most ilyesmivel, hogy lassú víz­partot mos, meg hogy lassan járj, tovább érsz, mert nem esik nehezére beis­merni az embernek, hogy külö­nösen több ember munkáját összekapcsoló folyamatban elég idegesítő egy ilyen „lassú víz", elég nehéz bölcsen felülemel­kedni azokon a pillanatnyi in­gereken, melyek az el-elakadás­­ból táplálkoznak, mikor az em­ber úgy érzi, hogy a másik miatt ő is topogni kényszerül. Arról nem is szólva, hogy a kor, mely­ben élünk, mindenben a sebes­ség kora: gyors felfogás, gyors döntés, gyors kivitelezés áll kö­zelebb az ideálishoz, mint a jó latin „festina lentes“ bölcsessé­ge. Igen ám, de itt valami drámai igazságtalanság feszül a dolgok mélyén. Mert, ugyanez a gyor­saságra építő, számító ideál, emberi képesség,a teljesítmény­­modell korántsem a felületes­ség, az engedmények, hibahatá­rok, a tévedések és elnézések modellje! "Hartem, gyorsan, de biztosan, de pontosan! Nos az én emberem megtestesíti a má­sik egyáltalán nem kevésbé fon­tos felét ennek az igénynek. Ér­­dekes, vagy inkább különös hogy az olyanoknak, akik az el­ső felét, a gyorsaságot testesítik meg, teljesítik — néha inkább elnézik a második igény kielé­gítésének elmaradását, mint emennek a lassúságát! Pedig, ha az én emberemet az alaposság, a megbízhatóság arányfedezete védi, akkor az „igazság" inkább az ő oldalán áll, a türelmetlenség az ő irá­nyába indokolatlanabb ! Nem tudnék megbízható sta­tisztikákra hivatkozva egy arány­számot megnevezni: milyen az előfordulási aránya a lassúak­nak, kapkodásra, sőt emeltebb ritmus átvételére képteleneknek a mi nagyigényű, időre, ered­ményre menő korunkban — és milyen lehetett előző korszakok­ban, vagy tartós eredményeket alkotó évszázadokban. De az eredmények önmaguk beszélnek e típus nem megvetendő értékei mellett. Mondom: nem a lusták­ról beszélek, s nem a felületese­ket látom a másik oldalon, mert a lusták és felületesek ellentét­párjáról már csak azért sem ér­demes értekezni, mert időtől, kortól függetlenül kis eredmé­nyű, rossz hozamú embertípusok, akiket sem a nógatás, sem a csillapítás nem sok reménnyel próbál felzárkóztatni a menet­hez. A menet drámai, igazi „szem­benállói" ők: a villámgyorsan felfogók, cselekvők, tanulók — és a lassúak, akik végső soron eredményességben nem alább­­valók. A beérő eredmények em­berei ők, egyáltalán nem meg­vetendő ellenőrző példányai, amolyan „kontrollnövényei“ min­den termésnek. Sorsszerű a „büntetésük", hogy nem egyszer hátrányokat szenvednek, szem­rehányásokat kell tudomásul venniük, s igazságtalanságnak érzik mindezt, de­ épp olyan sorsszerű a megdicsőülésük, az igazolásuk, az az alaposság, megbízhatóság, mely nélkül sem szám, sem ritmus, sem ívelés, sem szárnyalás nem győzné meg az embert az elért ered­mény biztonságáról. Ebben az értelemben nem övék az első reflex, de övék az utolsó szó. Lászlóffy Aladár MAI SZÁMUNKBAN: • SZERDAI KRÓNIKA — Az olvasó fóruma — Felvételi versenyvizsga posztlíceális szakiskolákba — Szeptemberi prognózis — Új könyvek (2. oldalon) • A TERMŐFÖLD VÉDELMÉBEN • KOMANDÓI BESZÉLGETÉSEK • A MEGTALÁLT MESTERSÉG • KISVÁROSOK NAGYIPARA (3. oldalon) • NAGYVILÁG (4. oldalon) • ÁRUMINTAKIÁLLÍTÁS ’76 • SPORT (5. oldalon) Krassó-Szörény megye másik nagy nevű egységében, a resi­­cai gépgyártó vállalatban az idén a termékfelújításban érnek el szép eredményeket. A mű­szaki-tudományos forradalom öt­éves tervében a resicaiak kor­szerű, nagyteljesítményű moto­rokat gyártanak. Képünkön a Diesel-motorrészleg, ahol a többezer lóerős Alca típusú mo­torokat szerelik MUNKATÁRSUNK JELENTI KOVÁSZNA MEGYÉBŐL SÜRGETŐ IDÉNYFELADAT a magágykészítés Kovászna megyében még hátra van az aratási tapasz­talatok értékelése, a búzater­mesztők megyei tanácskozá­sára csak a közeljövőben ke­rül sor, a figyelem viszont már egyre inkább az új vetés előkészítésére irányul, így van ez még akkor is, ha augusztus utolsó napjai­nak erőfeszítéseit változatla­nul az aratás kötötte le. Idő­közben ugyanis megoldódott az őszi búza elhelyezésének kérdése, ami nem csupán az­ért jelentett gondot, mert a kapások megkésett vegetációs fejlődése következtében a be­takarítási idő is kitolódik, kö­vetkezésképpen a vetés is késne, hanem azért is, mert az Őszön a megyében nagyobb területen vetnek kalászost a gazdaságok. Nem egyszerű rutinfeladat tehát a búza számára helyet, jó helyet találni a vetésforgó­ban. Az esetek többségében úgy tűnik, megbirkóztak ez­zel a nem , könnyű­ teendővel. Néhol azonban, ha nem is je­lentős nagyságú területen, ka­lászos után is kalászost kény­telenek venni. Persze, az adott szinten, a helyzetben, ha való­ban nincs más megoldás, so­kat lehet­­ tenni azért, hogy a tarlót jól előkészítsék a vetés­re. Pillanatnyilag lassan ha­lad a vetőszántás. Nem bírá­’­latként említjük meg ezt, hi­szen heteken át a­­ gépek szá­zait bénította meg a kedve­zőtlen időjárás. Most már sok gazdaság túl­jutott az aratáson, vagy az aratás, nehezen,­­ tisztázódott az is, hol kell a talajt a búza alá megforgatni, és a bőséges eső hatására az ekék is köny­­nyen hasítják a barázdákat. Napok alatt kell­ tehát elvé­gezni mindazt, amit, ha nem esik az eső, hetek alatt old­hattak volna meg. S közben sürgető igényként jelentkezik a vetőmagkérdés. Ezúttal ör­vendetes módon nem meny­­nyiségi, sőt talán nem is faj­ta­ problémaként vetődik fel az ügy. E tekintetben nyilván az előbbiekben említett, ha­marosan sorra kerülő megyei búzaértekezlet állásfoglalása is segít kikristályosítani a te­endőket. A vetőmag az idén mindenekelőtt a csíraképes­séget illetően jelent problé­mát, a sok eső következtében ugyanis a betakarítás utolsó fázisában a búzaszemek egy része a kalászban csírázásnak indult. E magvakat nyilván kockázatos lenne szaporító­anyagként felhasználni, éppen ezért csak egyetérthetünk a mezőgazdasági vezérigazgató­ságnak azzal az álláspontjá­val, hogy a minisztérium se­gítségével csere alapján igyekszik a vetőmagkérdést rendezni. ■ v Befejezésként még egyetlen problémáról kívánunk szólni: a tápanyagutánpótlás biztosí­tásáról. A szövetkezetek mű­trágyakészlete az idén gazda­gabb az előző évekénél, le­hetőség van tehát, arra, hogy lényegében a szükségletnek megfelelően használják fel a hatóanyagot. Íme egy olyan feladat, amelynek sikeres megoldása szintén alapvetően befolyásolja , a­­ jövő évi­­ ter­méseredményeket. Flóra Gábor Küszöbön­ az ősz, teljében a betakarítás,­­ideje tehát városi, családi szinten az őszi-téli beszerzésekre gondolni. A Maros megyei zöldség- és gyü­mölcsértékesítő központ szer­vei idejében meg is tettek mindent, hogy az őszi-téli el­látás zavartalanságát biztosít­sák. A megye mtsz-eivel kö­tött szerződések alapján a szeptember­i — december 31 időszakra 9200 tonna, 1977 első felére pedig 3400 tonna burgonyát biztosít. 9915 tonna zöldség átvételét is szerződés­ben kötötte le a vállalat, eb­ből a szeptember—decemberi időszakban 7973 tonnát for­galmaz, 1977-re pedig 1942 tonnát tárol. Számítások sze­rint ez a mennyiség kitart az új megjelenéséig. E­zenkívül — csupán téli élelmi cikkek­ről van szó — még egyéb terményeket is biztosít továb­bi 3147 tonna mennyiségben. A választék teljes egészé­ben és mennyiségileg is kie­légítő. Csupán hagymát’ 2050 tonnát tárol, illetve hoz for­galomba a vállalat, ebből’1582 tonnát a megyéből biztosít, a többit más vidékekről. Ká­poszta is van bőségesen, jóval több a szükségletnél, a gyö­kereseket is teljes egészében leszerződte már, összesen 1710 tonnát, amelyből csupán 60 tonna érkezik a szomszédos Hargita megyéből. Az 1977-re tárolandó mennyiségből e­­gyébként 715 tonna már a téli silókban van. Nagy mennyisé­gekben érkezik fokhagyma, helyi termelőktől és más vi­dékekről, de kellő, tartalékot tettek el céklából, téli kara­lábéból is. A zöldség- és gyümölcsér­tékesítő központ egyébként azt ígéri, hogy a­­tavalyinál sok­kal jobban oldja meg a la­kosság melegházi paradicsom­mal, csípőspaprikával és ubor­kával való ellátását is. Októ­ber—december folyamán 10 hektárnyi üvegháza ontja majd folyamatosan az árut, ezenfelül mintegy 6,5 ha — a megyei mtsz-ek és a meg­­­gyesfalvi konzervgyár üveg­házai — termése is a fogyasz­tókhoz kerül. Ilyenképpen a lakosság egész ősszel­ télen friss főzelékféléhez jut. Ettől eltekintve, a száraz főzelékfé­lék is biztosítottak, szeptem­ber—december időszakra 230 tonna, 1977 első felében pe­dig 200 tonna száraz bab ke­rül az üzletekbe, a friss para­dicsom mellé pedig mintegy 150 tonna paradicsompaszta és paradicsomlé. Ami a gyümölcsöt illeti, a vállalat 2200 tonna szőlőt, 3700 tonna egyéb gyümölcsöt kötött le, az utóbbinak na­gyobb része alma, de lesz 250 tonna körte, 100 tonna dió stb. is. A vállalat megkezdte a „befőzést“ saját egységei­ben is: 450 tonna különböző savanyúságot tesz el, uborkát,­­káposztát és paradicsompap­rikát, de lesz vegyes savanyú­ság is. Rövid téli szünet után, de már március vége felé megjelennek majd a vállalat és a vele szerződött egységek üvegházaiból származó primő­rök, a paradicsom, csípőspap­rika, zöldkaralábé, uborka stb. Ha az időjárás nem szól bele, ezzel párhuzamosan már spe­nót­, saláta és hónapos retek is kapható lesz majd. A lakosság téli ellátásának biztosítása szempontjából igen jelentős megvalósítás a válla­lat új, többezer tonna befoga­dóképességű raktárának felépí­tése, amelynek átadását három hónappal határidő előtt igye­keznek megvalósítani. Ez an­nál inkább fontos, mert a korszerű tároló szellőztetése szabályozható lesz, kizárja a nagy veszteségeket, megköny­­nyíti az árukezelést, biztosítja az árucikkek gépesített mosá­sát, csomagolását. A maros­vásárhelyi, illetve Maros me­gyei zöldség- és gyümölcsé­tékesítő központ felkészül­ségét jellemzi, hogy a frissr­é tárolt zöldségek, gyümölcse mellett 430 tonna zöldségkon­zervet és több mint elegenc szárított spenótot, mark stb. biztosított, jóval többe mint amennyit egyelőre fogyasztók e cikkekből igé­nyelnek, tekintve, hogy a szá­rított főzelékfélék és gyümö­csök iránti kereslet — egye­nes arányban azzal, ahogya a fogyasztók megismerik­ élt­éyeit — állandó növekedét mutat. A tapasztaltak alapján az állíthatjuk tehát, hogy a Ma­ros megyei zöldség- és gyü­mölcsértékesítő központ dol­gozói nyugodtan nézhetne az őszi-téli és tavaszi idősza elé, biztosítani tudják a la­kosság zavartalan zöldség-­­ gyümölcsellátását. Gáspár Tibor ELŐKÉSZÜLETEK AZ ŐSZI BESZERZÉSRE • Modern tároló épül Marosvásárhelyen • A szakvállalat leszerződte mindenből a szükséges mennyiséget • Télen is friss zöldség az üveghá­zakból Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja M A POLITIKAI NEVELÉS ÉS A SZOCIALISTA KULTÚRA KONGRESSZUSA HATÁROZATAINA SZELLEMÉBEN HATNI AZ EMBEREKRE az nem község, még nem város. Tömören akár így is jellemezhetnénk Teleg­­det, a Bihar megyei nagyközsé­get. Lakóinak zöme az iparból él, s ami nem kevesebb figyelmet érdemel: a többség a bővülő, korszerűsödő helyi üzemekben dolgozik. Elsősorban a fűrész­­árugyárban és a bútorgyárban. De nem kevesen járnak be dol­gozni Nagyváradra és Élesdre. A telegdiek közt igen számos a felső és középvégzettségű értel­miségi, valamint a magasabb szakképesítéssel rendelkező munkás. Ezzel szemben a köz­séghez tartozó öt falu lakosságát inkább az ingázó segédmunká­sok és a földmívesek jellemzik. S míg a telegdiek egy része naponta a városba utazik dol­gozni, az említett falvakból so­kan a községközpont ipari-gaz­­dasági egységeibe járnak. Mindezzel csak jelezni kíván­tuk a lakosság társadalmi réte­­geződését, illetve azt, hogy mi­lyen átfogó és sokoldalú nevelő, tudatformáló tevékenységre van itt szükség. Erről az alatt az idő alatt is meggyőződhettünk, a­­míg a községi pártbizottság tit­­kárhelyettese, Hajdú Rudolf ta­nár vendégei voltunk. Legelőször is arról szereztünk némi tapasz­talatot, hogy milyen összefogás jellemzi a községet — a meggyő­ző politikai nevelőmunka ered­ményeként —, akkor, amikor fontos közérdekű munkálatokra kell az erőket összpontosítani. A telegdi mezőgazdasági termelő­­szövetkezet újszerű agrotechni­kai módszerrel szőlőt ültetett augusztusban. A többezer, fóliá­ba csomagolt dugványokat ha­mar a földbe kellett tenni, hogy ne száradjanak el a gyökerek. Igen ám, de a gazdaságnak nincs annyi munkaereje , amikor más halaszthatatlan dolog is akad a mezőn­y, mint amennyi az ültetéshez szükséges volt. Hajdú Rudolf sorra felhívta tele­fonon a községben működő ipari és szolgáltatási egységeket és röviden előadta miről volna szó. Egy kis társadalmi munkáról, ki mennyit tudna segíteni a gazda­ságnak. Nem sokra rá jelentkez­tek az egységek párttitkárai és vezetői, s közölték, hogy munka­­közösségük igenis kész segíteni a mezőgazdaságnak. Másnap délután már nagy csapat ásós­­csákányos munkás jelentkezett a szőlészetben. Aztán más dolga akad a köz­ség művelődési élete felelősé­nek. Frissen készült fényképeket szed elő — a kultúrház mellett működő foto­kör tagjai készítet­ték a település életéről, meg­valósításairól és problémáiról — hogy a főtéren álló faliújságon kicserélje az illusztrációkat. Az egyik kép például az épülő új bútorgyárat mutatja be, egy má­sik a készülő forgácslemez-rész­­leget, s egy harmadik az új Körös-híd munkálataiból raga­dott ki egy pillanatot. Más fel­vételek hiányosságokat, mulasz­tásokat örökítettek meg. Például azt, hogy a helybeli fogyasztási szövetkezet fűrészgyári boltja körül rendetlenség uralkodik, a­­ csomagolóládákat össze-vissza dobálták. Valamint azt, hogy a fűrészgyárban ott áll magára hagyva a készülő faliújság, önmagától adódik a kérdés : milyen hatásuk, nevelő szerepük van a községben az ilyesmik­nek ?. Le lehet-e egyáltalán mérni a képes faliújság jelen­tőségét ? — Már hogyne lehetne — vá­laszolja Hajdú Rudolf. — Vegyük csak elsősorban tájékoztató sze­repét. Kezdetben alig vette ész­re a lakosság, hogy egy külön társadalomtudományi kabinetet létesítettünk. Aztán kezdtünk fényképeket közölni a kabinet tevékenységéből, az itt megta­lálható könyvekről és dokumen­tációról. S fokozatosan nőni kez­dett a kabinet látogatottsága, mind többen tértek be ide. A látogatók javaslatai alapján to­vább bővítettük a dokumentá­ciót, főként a szocialista jog és törvényesség témakörében. A megnövekedett érdeklődésnek­­köszönhető, hogy­ most már, az utóbbi időben, vasárnaponként meghívhatunk a kabinetbe egy­­egy jogászt, közgazdászt vagy tudományos dolgozót, aki elő­adásokat, kerekasztal-értekezle­­teket tart időszerű politikai, jogi, tudományos kérdésekről. El­mondhatom, hogy ezzel függ össze — bizonyos mértékben — az is, hogy megcsappant azok száma, akik a megyei szervek­hez fordulnak különböző jogi kérdéssel és problémával. Sokan rájöttek már, hogy itt is meg­találják a megfelelő választ, nem kell külön utazgatniuk, költe­kezniük. De említsek egy másik példát is. Gyakorlattá vált, hogy fényképen mutatjuk be a lakos­ságnak azokat is, akik nem dol­goznak vagy megsértik a társa­dalmi együttélés normáit. A múltkoriban több lézengő fiatal fényképét közöltük. Úgy látszik, eredménnyel, mert azóta vala­mennyien munkát vállaltak. Fiatalok. Mint mindenütt, itt is ők állnak a nevelőtevékenység központjában. Velük kell a leg­többet foglalkozni, az ő léptei­ket kell leginkább irányítani. Lám, a múlt szombat esti sport­ból is azt bizonyítja, hogy van mit alakítani, csiszolni magatar­tásukon, felfogásukon ! Vendég­látónkkal felkeressük a kultúrhá­­zat, ahol az este szórakoztak. A nagyteremben lévő csempekály­ha megsérülve került ki a mulat­ságból, vagy három-négy cse­repét bezúzták. Pillanatnyilag nem sikerült kideríteni, hogy ki volt a tettes, illetve szándékos vagy szándék nélküli a rongá­lás. A megkérdezettek az utób­bit mondják, amit némileg az is megerősít, hogy a bálnak nem volt rossz visszhangja, Hajdú Rudolfnak azonban nem tetszik a dolog, rosszallóan, bosszúsan nyugtázza a történte­ket. Majd arról beszél : ime, egy indokkal több arra, hogy még jobban kell irányítaniuk az if­júságot. Még több oldalról kell Sike Lajos (Folytatása az 5. oldalon) m 6 oldal ILEXIM — Serviciul export-import presa, Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 ára 30 bani P.O.B. 2000 Telex: 011226 ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. ■ Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341), Piata Scinteii 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. *­­ Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8955. Szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej.­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976 a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Szeptember 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Szerda Filiala Sector 1. cont: 615130152. Pentru ELŐRE. ________________ Lapunkat külföldre a következő címen­­ lehet megrendelni: KÉT HÉTTEL A TANÉVNYITÁS ELŐTT ÚJ ISKOLÁKKAL BŐVÜL Brassó Miere oktatási hálózata Rövid két hét választ el az iskolák kapuinak megnyitásától, ame­lyek észrevehetően benépesedtek. Egyes helyeken építkeznek, máshol festenek, de megkezdték a tankönyvek szállítását-szétosztását is. Ebben az időszakban helyezik el a frissen végzett tanerőket, egyszó­val nem érdektelen az új tanév előkészületeivel foglalkozni. Éppen ezért felkerestük MAZINGER ALEXANDRA­ elvtársat, a Brassó megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelőjét, hogy tájékoztasson az időszerű kérdésekről. — Milyen új létesítmé­nyekkel bővül a következő tanévben a megye iskola­­hálózata ? Hogyan állnak a munkálatokkal ? — Mint minden évben, az idén is gyarapodunk. A Stea­­gul ro?u V. negyedben 16 tan­termes iskola épül, ugyancsak ott, a III-as negyedben 8 tan­teremmel bővítjük az általá­nos iskolát. Zemgesten a To­­han negyedben 8 osztályos is­kolát, a brassói Steagul roșu V. negyedben 240 helyes óvo­­­­dát nyitunk. Ugyancsak 240­­ gyermeket fogadhat majd a f fogarasi 13 Decembrie utcá­­i­ban emelt új óvoda is. Két iskolaműhely nyílik meg az idén 50—50 hellyel: az egyik a zernyesti Tohan negyedi ál­talános iskola, a másik a szecselevárosi 4-es számú ál­talános iskola mellett. A bras­sói 11-es számú általános is­kolában tornaterem épül, a fogarasi Radu Negru líceum mellett 216 helyes bentlakást nyitunk az új tanévben. Több iskolában végzünk főjavítást, így a brassói Unirea líceum­ban, a zernyesti 2-es számú általános iskolában, Fundata, Moeciu de Sus, Soare, Cata és Ticunu Vechi helységek isko­láiban. A tanfelügyelőség rend­szeresen, tíznaponként ellenőr­zi a munkálatok helyzetét, azok előrehaladását. Felhívtuk az iskolák vezetőségeinek fi­gyelmét is, hogy nehézségek esetén értesítsenek. (Terepta­pasztalataink alapján el kell mondanunk, hogy a nagyobb munkálatok elvégzésére ugyan szerződéseket kötöttek az é­­pítővállalatokkal, de ezek nem mindig tartják be kötelezettsé­geiket. Olyan eset is volt, hogy sürgősebb munkálatokra hi­vatkozva, máshova irányítot­ták a munkaerőt.­ Nemcsak új építkezésekkel, javításokkal bővül az oktatás anyagi alap­ja. Új bútort, audio­vizuális oktatáshoz szükséges beren­dezéseket, laboratóriumi fel­szereléseket, az iskolaműhe­lyek számára gépeket és be­rendezéseket vásárolunk, így a múlt évhez viszonyítva, az idén mintegy háromszor any­­nyit költünk az iskolák beren­­dezésére-felszerelésére. — Mi a helyzet a tanerők biztosítása terén ? — Brassó megyében jelen­leg nem beszélhetünk hiány­ról. Sőt, valamelyes többlet is mutatkozik, ami abból adódik, hogy az idevalósiak közül ta­valy egyesek nem fogadták el a más megyékben kijelölt ka­tedrájukat. Körükből kerültek ki azok a szaktanárok, akik évközben hosszabb, vagy rö­­videbb ideig helyettesítettek. Mindez nem jelenti azt, hogy az idén nem fogadunk új óvó­nőket, tanítókat és tanárokat. 89 hely várt beltöltésre az ó­­vodákban, 94 az iskolákban. A tanítói állásokat mind betöl­tötték, az óvónőit viszont nem, mert csak 57 jelentkezett, így egyes tanítók, akiknek az I—IV. osztályokban nem ju­tott katedra, elfogadták az óvodákban felkínált állást is ideiglenes jelleggel. Az egye­temet végzettek elfoglalták a Albert Ilona (Folytatása az 5. oldalon)

Next