Előre, 1977. február (31. évfolyam, 9084-9107. szám)
1977-02-01 / 9084. szám
T A DOLGOZÓ EMBER ÉPSÉGE, EGÉSZSÉGE avaly októberben múlt két esztendeje annak, hogy a Minisztertanács és a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa meghatározta a munkavédelem országosan kötelező feladatait. A hozott intézkedések valóra váltásában azóta a termelőmunka minden egyes területén számottevő eredmények születtek. Az ipari és más gazdasági egységek kollektív vezetőszervei elsősorban annak tudatosítására törekedtek valamennyi munkaközösség, dolgozó esetében, hogy a munkavédelmi törvények, a folyósított alapok csak a munkavédelem előfeltételeit teremtik meg. A munkavédelem, vagyis az előfeltételek hatékony értékesítése minden egyes munkahelyen, minden egyes emberen múlik. Elsősorban a munkahelyek irányítóin, akiknek kötelességük érvényt szerezni a munkavédelmi intézkedéseknek. A következőkben pedig a dolgozón, akinek saját érdekében be kell tartania ezeket az intézkedéseket. Ugyancsak az említett feladatok szellemében sor került minden egységben — a vállalatvezetés kinevezése alapján — szakcsoportok szervezésére. Ezek feladata volt felleltározni a veszélyes munkahelyeket, a különleges körülményeket igénylőket, valamint a gépek és berendezések munkavédelmi eszközökkel való ellátottságát. A Munkavédelmi Állami Felügyelőség ellenőrzései megerősítik azt a tényt, hogy a hozott intézkedések hatékonyak voltak, az elmúlt két esztendőben tovább javultak a munkakörülmények, kevesebb munkabaleset fordult elő .Jó módszernek bizonyult az is, hogy a dolgozók tanácsa tíznaponként, havonként, negyedévenként elemzi a munkavédelmi tevékenységet, saját intézkedéseinek és a felügyelőség előírásainak eredményességét. Ezeken a megbeszéléseken, ha előfordulnak, körültekintő elemzés alá vetik a balesetek okát, elhárításuk módozatait, így járnak el a termelőegységek vezetői, a munkavédelmi felügyelőség szakemberei Maros megyében is. Ennek köszönhető, hogy az olyan iparegységekben, mint a marosvásárhelyi Metalotehnica, a tirnáveni-i síküveggyár, a segesvári könnyűipari gépgyár, csökkent a balesetek száma. A tirnáveni-i vegyigyárban javultak a munkakörülmények a karbidrészlegen, csökkent a munkahely veszélyezettségi foka. Eredménynek tartjuk azt is, hogy a Területi Állami Munkavédelmi Felügyelőség, a Mezőgazdasági Igazgatóság, a Faipari Kitermelő és Szállítóvállalat jó együttműködésével sikerült ellátni az összes traktorokat védőkabinokkal. Ezzel egészében kiküszöbölődtek a traktorok felborulásakor korábban elkerülhetetlen nagyobb testi sérülések, balesetek. A kabinok felszerelése óta is borultak fel traktorok, de nem volt rokkantsággal vagy halállal járó baleset. Az említett javulást a megye ipari és mezőgazdasági egységei a dolgozók számának növekedése körülményei között érték el. Ez a tény szintén a munkavédelem növekvő hatékonyságáról beszél. Az előforduló balesetek gyakorisága a szállító egységekben, az állami mezőgazdasági vállalatokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben volt nagyobb. Természetesen okait is megvizsgáltuk, vizsgáljuk állandóan. Leggyakrabban annak tulajdoníthatók, hogy a gépek, járművek kezelői nem végzik előírás szerint munkájukat, nem tartják be a munkafegyelem követelményeit, kisebb mértékben a természeti csapások is közrejátszanak. A mezőgazdasági és szállító, de az ipari egységekben is előfordulnak még mindig a figyelmetlenségnek, valamint a munkavédelmi eszközök hiányos voltának, rossz karbantartásuknak tulajdonítható balesetek. Valamennyi arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkavezetők, a munkafolyamat, a munkaalakulatok irányítói, az egységvezetők nem fordítanak minden esetben elég gondot a munkavédelemre, a törvényes előírások betartására. Egyrészről, több eset is igazolja, hogy a dolgozók munkavédelmi felkészítése nem egyszer formális, felületes. Másrészről, hiányzik a folyamatos ellenőrzés, így a már egyszer bevezetett jó intézkedések, mert senki sem kéri számon őket, lassan érvényüket vesztik. Máskülönben nem fordulna elő, hogy ugyanazok a balesetek időről időre következetesen megismétlődjenek. Nem eléggé szervezett az ellenőrzés a köztudomásúan balesetveszélyesebb munkahelyeken sem, nem hatékonyabb a második, harmadik váltás idején. Emiatt a munkanapnak ezekben az óráiban gyakoribbak a balesetek, mint általában. Maros megyei tapasztalatok alapján vetnénk fel az új termelőegységeknek, az átépült, fejlesztett részlegeknek, gyáraknak sok nehézséget okozó kérdést, a működési engedély megszerzését, ha nem teremtik meg idejében a kiadásához szükséges feltételeket, munkabiztonsági, munkahigiéniai körülményeket. Ha késik az engedély, a legtöbb egység illetékesei a munkavédelmi és közegészségi szerveket okolják, ahelyett, hogy magukat tennék felelőssé a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt, és megkövetelnék felettes szervüktől az előírt feltételek szigorú tiszteletben tartásának elősegítését. Neves üzemek, mint például a marosvásárhelyi IMATEX, az Electromures, a régen! Republica nem volt rendben ezekkel a kérdésekkel abban a pillanatban, amikor szükség lett volna rájuk az öntödék beindításához. Hasonló eset fordult elő a marosvásárhelyi Azomuremben is. Ilyenkor nem az állami felügyelőség szakembereinek akadékoskodásáról van szó. Kötelességüket teljesítik. Szolgálati és lelkiismereti kötelességüket, hiszen emberek életéről, épségéről van szó. Amint már beszámolóm elején is hangsúlyoztam, egyre ritkábban van szükség törvényes eljárásokra, a működési engedély megvonására, vagy kiadásának elhalasztására, mind kevesebbszer kell felelősségre vonni a munkavédelmi intézkedések elhanyagolása miatt tényezőket, személyeket. De egyetlen egyszer sem szabad előfordulnia. Pártunk és államunk gondoskodása megteremtette és évről évre gyarapítja a munkavédelem feltételeit. Kötelességünk úgy felhasználni, értékesíteni őket, hogy egyre hatékonyabban szolgáljuk a dolgozó, a termelő ember érdekeit, védelmezzük épségét, egészségét. Dumitriu Nicolae, a Munkavédelmi Állami Felügyelőség vezetőfelügyelője A MUNKAVÉDELEM HATÉKONYSÁGA, MAROS MEGYEI TAPASZTALATOK ALAPJÁN ELŐRE PEITIS JAROSZEWICZ ELVTÁRS, A LENGYEL NK MINISZTERTANÁCSÁNAK ELNÖKE BEFEJEZTE HAZÁNKBAN TETT LÁTOGATÁSÁT Manea Manescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere és Piotr Jaroszewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke befejezte hivatalos megbeszéléseit. A zárómegbeszéléseken a két kormányfő megelégedéssel nyilatkozott a lengyel miniszterelnök látogatása alkalmával lefolyt tárgyalások és megbeszélések gyümölcsöző eredményeiről, kiemelte, hogy a látogatás újabb hozzájárulás országaink sokoldalú együttműködési kapcsolatainak fejlesztéséhez, változatosabbá tételéhez. A felek kinyilvánították a két kormány elhatározását, hogy bővíti a kétoldalú kooperációt, kiaknázza a gazdasági, műszaki-tudományos és más kölcsönös érdekű területeken fennálló kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit, módozatait, bővíti a román-lengyel baráti együttműködést azoknak az útmutatásoknak a megvalósítása érdekében, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Edward Gierek elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára adott és amelyek mindkét nép javát, a szocialista építés, az egyetemes haladás és béke ügyét szolgálják. ★ A meleg, baráti légkörben, a kölcsönös tisztelet és megértés jegyében lefolyt megbeszéléseken román részről jelen voltak a következő elvtársak: Fazekas János, a kormány első miniszterének helyettese, belkereskedelmi miniszter, a román-lengyel gazdasági együttműködési kormánybizottság román elnöke, Ionel Diaconescu, a közlekedés- és távközlésügyi miniszter első helyettese, Constantin Oancea külügyminiszterhelyettes, Ion Bucur, az Állami Tervbizottság alelnöke, Ion St. Ion, a Minisztertanács titkára, más minisztériumok és központi intézmények vezetőségi tagjai, tanácsosok és szakértők. Lengyel részről a következő elvtársak: Kazimierz Olszewski, a Minisztertanács alelnöke, a lengyel-román gazdasági együttműködési kormánybizottság lengyel elnöke, Henrik Konopacki vegyipari miniszter, Edward Sznajder, a Tervbizottság alelnöke, Romuald Pietraszek, a közlekedésügyi miniszter első helyettese, Marian Dmochowski külügyminiszter-helyettes, tanácsosok és szakértők. Úgyszintén részt vett Aurel Duca, Románia varsói nagykövete és Wladislaw Wojtasik, Lengyelország bukaresti nagykövete. A megbeszélések után ünnepélyes külsőségek között dokumentumokat írtak alá a román-lengyel kapcsolatok bővítésére vonatkozóan. Manea Manescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere és Piotr Jaroszewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke aláírta a Románia és Lengyelország közötti gazdasági kooperáció bővítéséről és a kereskedelmi árucseréről szóló megállapodást. Aláírták még a következő dokumentumokat: — A román-lengyel gazdasági együttműködési kormánybizottság munkaprogramját a két kormányfő által aláírt megállapodásban lefektetett akciók finanszirozásáról. — Hosszú lejáratú egyezményt monoblokk vasúti kerékpárok szállításáról Románia Szocialista Köztársaság által a Lengyel Népköztársaságnak kohászati koksz és kohászati termékek, gépek és berendezések ellenében. — Hosszú lejáratú keretegyezményt a kohóipari szakosításról és a kohászati termékek kölcsönös szállításáról. — Kormányközi egyezményt a polgári légiforgalomról. — Gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt az óceáni halászatról. — Tudományos-műszaki együttműködési egyezményt a nem fémes ásványok terén. — Tudományos-műszaki együttműködési egyezményt a szén- és kőolajipar terén. — 1977—1979-re szóló szerződést, amelynek értelmében Lengyelország alkatrészeket szállít Romániának kazettás magnetofonok gyártásához. ★ EMELETES GYERMEKÁGY ÉS SOK EGYÉB KERESTETIK lenyomozó sorozatunkat Vi kezdjük a lakásban, s majd miután „körülutaztuk" témánkat, ismét visszatérünk ide. Előre jelezzük,, hogy a befejező részben lakásberendezési tanácsokat fogunk közölni, egy képzőművész és egy belsőépítész véleményét idézve. Egyelőre azonban lássuk: mit vásárolnak és hogyan rendezkednek be az új otthonokban, illetve miként vélekednek a vevők a bútorellátásról? Megjegyezzük, hogy mindenekelőtt a tömbházak lakóihoz kopogtattunk be, s velük beszélgettünk. Hogy miért? E kérdésre egyszerű és magától értetődő a magyarázat. A gyors urbanizáció. Ismeretes, hogy a jelenlegi ötéves terv időszakában minden eddiginél több — közel egy millió — blokklakás épül. S mostmár nemcsak nagyvárosainkban, de a kisvárosokban és a községközpontokban is mind jobban e közművesített társasházak határozzák meg a település arculatát, lakásszerkezetét. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy bútortervezőinknek, bútorgyártóinknak és kereskedelmünknek is messzemenően figyelembe kell venniük ezt a tényt. Jártunk váradi, zilahi, nagybányai és szatmári új lakótelepeken. Hogy az alábbiakban mégis főképpen szatmári példákat idézünk, ennek nincs különösebb jelentősége. Ugyanis az örömök és gondok szinte azonosak. S lévén, hogy a blokklakások mérete és beosztása országosan sem mutat jelentősebb eltéréseket, s az említett négy megye bútorüzemei más vidékekre is szállítanak termékeikből, a Szamos-parti városban szerzett tapasztalatainkból több minden általánosítható. Csöngessünk be tehát a szatmári Closca utca 9 szám alatti tömbházba, amely mögött Nagykárolynyi új lakótelep sorakozik. A napokban használatba adott négyemeletes tömbházban az eddigieknél tágasabb és célszerűbb beosztású háromszobás lakások vannak. Azért esett éppen erre a választásunk, mert országszerte mind számosabb ilyen társasblokk épül, ötletszerűen a 15-ös lakásba, egy pedagógus-házaspárhoz kérezkedünk. Mutatják is a szobákat. Magukkal hozták meglévő bútoraikat is, így csak a nappali- és az előszoba berendezésére kellett gondolniuk. A nappaliba Dana típusú könyvszekrényt és egy pamlagot vásároltak. A könyvszekrény szétszedhető, majd az egész falat befedi. Sötétre pácolt diófurnit borítja. — Ilyet akartak? — kérdezzük. — Valami ilyesmit, de mégse pontosan ezt. A célnak megfelel, mutatós is, többféle rendeltetése van. Csak ne lenne ilyen nehéz. Alig tudtuk felcipelni és helyére tenni. Főképpen a szín ellen van kifogásunk. Egészen világos natúrszínt akartunk, ilyen nem volt a lerakásban. Az előszobába sarokba helyezhető ülőgarnitúrát szeretnénk tenni. A Lakás Enciklopédiájából többféle változatot néztünk ki, a raktárban azonban egyet sem találtunk. Egyelőre várunk. Talán megrendeljük valahol... Lerm Imrééknek, a 19-esben már több szerencséjük volt. Azt kapták, amit kerestek. Igaz, nem a lerakatban, hanem a tasnádi helyiipari bútorgyárban. Mielőtt rátaláltak a Rádányi típusú, mahagóni-furniros, négyrészes könyvszekrényre, összeült a családi kupaktanács, meghánytákvetették a dolgokat, kikérték serdülő fiúk véleményét is, lemérték a falat. S addig jártak, amíg megvehették ezt a többrendeltetésű — ruhaszekrényrésszel is ellátott — szép bútordarabot. A Morariu család viszont sokkal hamarabb, a helyi lerakatban lelte meg, amit keresett. Egy szép, világos, diófurnéros ebédlőberendezést. A kovásznai helyiipar gyártotta. Elegáns formájú, aránylag kisméretű, s könnyen mozgatható-áthelyezhető darabokból áll. Ami azért is fontos, mert ha az ember megúnja egyik vagy másik részét ugyanazon fal mellett, pillanatok alatt átrendezheti. Nem kell díjbirkózókat hívni mozgatásukhoz, öveges és ajtós szekrényke, pamlag, kihúzható asztal és szép ülőbútorok tartoznak hozzá. Érthetően tetszik a családnak. Miként Murejan Gheorgheéknak is a Zilahon készített, a szatmári lerakatban vásárolt kombinált szobaberendezés. Ez a dió- és mahagóni-furnérral borított, kecskelábú garnitúra valahol átmenet a nehézkes és az egészen korszerű bútor közt. Egy szerencsésebb változat, mint majd szó lesz róla, gyártanak a zilahi üzemben ennél kevésbé sikerült szobaberendezést is. — Hogyan tervezték el lakásukat? — érdeklődünk Murejanéktől. — Hát valami kombinált bútorra gondoltunk. Kimentünk a lerakatba és választottunk. Mutatták, hogy van ilyen is, meg olyan is. Vegyük, amit szeretünk. — S a gyerekszobába mi került? — Tessék megnézni... Az a nagy, sötét ruhásszekrény és egy világos színű kanapé. Ez tetszett jobban. Úgy képzeltük, hogy kell ilyesmi a gyermekszobába. Jó volna egy könyvszekrény is, mert egyelőre a földre kerültek a könyvek, de nem találtunk kisebb méretet. Csak nagy, többrészes darabok voltak, ízlése válogatja. Pontosabban nemcsak ízlése, hanem az ízlés és az érdeklődés irányítása is. Nincs jogunkban tehát megszólni Mureșanékat és azt a másik családot sem, amelynél nem is egy, két hatalmas ruhásszekrényt vásároltak a gyermekszobába. Del Egy-két nappal előbb gyerekek számára ízléses szobaberendezést láttunk a szatmári raktárban. Helyesebben, sokat ugyanabból a típusból. A házasságvédő istennőről, Héráról nevezte el gyártójuk, a suceavai faipari kombinát. Éjszakára ágynak használható fotellel kombinált könyves és ruhásszekrény, állítható magasságú asztallal és ülőkével. Natur-tölgyfaszínben, hangulatos bútorszövettel. Alig több, mint ötezerért. Nem csupán a vásárlón múlik, hogy nem ilyesmi, hanem más kerül a gyermek- vagy az ifjúsági szobába. Erről ugyancsak szót ejtünk még sorozatunkban. Gyermekszoba! Dr. Szállásy Miklósék — szintén az említett blokkban —, miután bemutatták és megdicsérték frissen vásárolt konyhabútorukat, ami változtatható és szép derűs színű darabokból tevődik össze, egy „formabontásra“ hívták fel figyelmünket. A két kisgyermek szobájába ruha- és játéktartónak is konyhabútorelemeket vettek. Olcsó, praktikus és természetesen élénk színű darabokat. Láttunk ebben a szobában egy kádformájú, két kör alakú csőből és hálóból készült, könynyen összecsukható állókat. Lakáskultúrával foglalkozó lap után barkácsolták. Milyen kár, hogy ilyen praktikus gyermekállókat egyelőre sehol nem kínálnak az üzletek! De figyelem, bútortervezők és bútorgyártók? A Szállásy család, a hely jobb kihasználása miatt — hadd legyen minél nagyobb játszótér a szobában — emeletes ágyat akar venni a gyermekeknek. A múlt évben láttak valahol egy üzletben. Mostanában nem találnak rá. Több városban érdeklődtek, például Temesváron, Suceaván és Nagyváradon. Nincs. Mit tehetnek? Megrendelik a bútorműhelyben. Hogy milyen gond a bútorvásárlás még egy olyan nagyvárosban is, mint Szatmár, ezt talán a Stolenciu család (16-os lakás) példája bizonyítja a legjobban. Beköltözés után egy hónappal még üres volt háromszobás otthonuk. Az okokról beszéljen Stolenciuné: — Többször elnéztünk a bútorlerakatba, mindeddig eredménytelenül. Elsősorban egy kombinált szobaberendezést kerestünk. Valami könnyebb, modernebb vonalú, praktikus bútort. A raktárban viszont csak nagyobb darabokból álló garnitúrákat láttunk. S ráadásul főként olyanokat, amelyeknél nagyon egymáshoz kapcsolódnak a különböző darabok. Például az üveges szekrényt nem lehet különálló darabként használni, a ruhásszekrény mellé kell illeszteni. De ezt is csak a szekrény egyik oldalához. Méregettük a szobát, méregettük a bútort, ám sehogy se jó. Az ilyen bútor csak nyűg a lakásban. Vagy minduntalan belebotlunk, vagy az ajtót nem tudjuk tőle megfelelően kinyitni. Nem lehet az ajtót kinyitni! Kiladon és Nagyváradon is felmerült ez a probléma. Nagyvárad nyugati lakóövezetében például, vannak olyan blokklakások, amelyekben a fekvőbútor mindössze 10—15 centi miatt nem fér be a lakástervező által kijelölt helyére. A tervező ugyanis 190 centimétert hagyott erre a célra, ami az ágyak és heverők belső méretének felel meg, de nem a teljes hosszának. Más esetekben a bútortervezők vetik el a sulykot, nem veszik figyelembe a lakás beosztását és méretét. Minderről egy másik cikkrészben tájékoztatjuk bővebben az olvasót. A következő írásunkban a bútorlerakatokba invitáljuk. Sike Lajos A LEGFONTOSABB (Folytatás az 1. oldalról) ISMERT A „BŰVÖS KÖR“ Statisztikai adatokkal lehet igazolni, hogy tavaly a szokatlanul hideg január-március és december hónapokban öszszesen 51 000 munkaóra volt a kiesés. A munka törvénykezésünk humanizmusa lehetővé teszi a külső tevékenység beszüntetését -15 foknál alacsonyabb hőmérsékleten, a munkavédelmi előírások pedig már -8 fokon bizonyos gépi felszerelések (főleg a toronydaruk) üzemeltetésének felfüggesztését írják elő. Természetes tehát, hogy a munkatermelékenységben mutatkozó lemaradás igazolásakor fontos „szerepet“ kap a rendkívüli hideg csíki és gyergyói tél. De föltétlenül figyelmezni kell a következő tényekre is: 1) Csíkban és Gyergyóban sohasem számíthat váratlan vendégnek a harminc fokos hideg. (A korábbi évek ezen a vidéken szokatlanul enyhe tele inkább mondható rendhagyónak.) 2) Sokkal enyhébb éghajlatú vidékeken is központi törekvés a téli zárt front biztosítása; hatványozottan így kellene lennie ennek Hargita megyében. Sajnos, sem 1976 elején, sem az idei télen a vállalat nem tudott megfelelő mennyiségű belső munkafrontot biztosítani a csontig hatoló hideg elől bemenekülő kőműves- és ácscsoportok számára. Csíkszeredában még viszonylag kielégítő ilyen értelemben a helyzet, de Székelyudvarhelyen és részben Gyergyóban távolról sem állítható ez. Tavaly novemberben éppen ezért több esetben előfordult, hogy egész csoportok fordítottak hátat a vállalatnak, s mentek át vagy más iparágba vagy más megyék építő vállalataihoz, akár Aradig is. Írtunk már a hargitai vállalat évek óta ismétlődő „bűvös köréről“, amely az elmúlt esztendőben különös élességgel érvényesült: év végén mindenki a lakásátadásra „hajt rá“, s a téli front előkészítése másodrangúvá válik. Emiatt a januármárciusi teljesítmény jóval az arányosan tervezett alatt marad, rosszul sikerül az indulás, s a lemaradás egy részét ismét az évégi hajrával lehet úgy-ahogy bepótolni, hogy a következő évben megint kezdődjék minden élőből. Azt mondhatnók: menetrendszerűen, ha csak nem „segít“ a természet szokatlanul enyhe téllel, amire Csíkban, Gyergyóban minimális az esély. A TERVEZŐK „RÉSZE“ Dr. Orbai János, a Beruházási Bank megyei fiókja igazgatójának véleménye szerint a mennyiségi tervben, a termelékenységi mutató teljesítésében a megnyilvánuló lemaradás nemcsak a természeti körülményekkel, a vállalat nem eléggé tudományos szervezési rendszerével magyarázható, hanem részben a megyei néptanács alárendeltségében tevékenykedő tervező részleg számlájára is írható. Korábbi útjaink során magunk is többször hallottunk elmarasztaló véleményeket (például Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson a megyei néptanács illetékeseinél) a beruházási folyamat tervezési mozzanata ütemességének akadozásairól, a szerződési határidők betartásában mutatkozó lazaságokról, némely tervek minőségéről. A műszaki-gazdasági tanulmányok, a kivitelezési tervek késedelmes leadása nagy nehézségeket okoz az építőnek a tevékenység megszervezésében, az optimális termelési grafikonok kidolgozásában, s főleg azok betartásában. A maga során a tervező is számos magyarázatot, okot hozhat fel védelmére a késések, az utólagosan szükséges korrigálások igazolására. Kétségtelen, hogy a beruházások megvalósításának bonyolult gazdasági-pénzügyi folyamatában valamennyi tényezőnek meghatározó szerepe van, csakis a megrendelő, tervező, pénzügyi szervek és a kivitelező jól összehangolt munkájával valósítható meg. MINDENKI A MAGA HÁZA TÁJÁN... Kövér József mérnök, az építővállalat fejlesztési irodájának vezetője, amikor a termelékenységet döntően befolyásoló gépesítés, iparosítás felől érdeklődtünk, szükségesnek tartotta részletesen boncolgatni a két fogalom közötti különbséget, s mindenekelőtt a gépesítés, iparosítás területén a vállalatban megnyilvánuló helyzetet, eltéréseket. A vállalat gépparkja megfelelően korszerű és menynyiségileg is kielégíti a tervszerinti szükségleteket. Az viszont más kérdés, hogy ezzel a gépparkkal hogyan sikerül gazdálkodnunk. Meglátásom szerint az empirikus módszerek, a rutin uralkodnak a gépek kihasználását rögzítő grafikonok kidolgozásában. Legelőször az információs rendszert kellene rendbetennünk, hogy használhassuk a számítógépes programozás ma már elengedhetetlenül fontos módszerét. Az iparosításnál alapvető problémák vannak. A termelési bázison egész sor műhelyt lehet felsorolni, mint hiányzót (például nincs asztalosműhely vagy üvegvágó), a betonelemgyártó részleg kapacitása pedig már a beindulásakor, ezelőtt négy évvel is kevés volt a szükségletek kielégítéséhez. Véleményem szerint a vállalat megalakulásakor nem mertünk, vagy nem tudtunk megfelelő távlatokban gondolkozni, s ezekhez a perspektívákhoz igazodva megfogalmazni az igényeket. A most induló beruházások eredményeként a betonelem-gyártó kapacitásunk Csíkszeredában és Udvarhelyen megötszöröződik, 1978-ban Csíkszeredában, a következőben Udvarhelyt indulnak be ezek a részlegek. Szenner Tamara közgazdász, a tanulmányi-javadalmazási iroda vezetője elismerte, hogy bizony előfordul olyan eset, amikor a szakképzett munkaerő (főleg Udvarhelyen) vagont rak ki, vagy pedig alapokat ás, csakhogy minél előbb falat húzhasson, illetve, hogy a vállalat ne fizessen túl sok fekbért. Az ilyen eljárások is közvetetten a termelékenységet csökkentik, de valóban egyet kell értenünk az érveléssel, mely szerint még mindig jobb, mintsem ölbe tett kézzel várakozni, esetleg javadalmazás nélküli szabadságra menni. Persze, ez az egyik véglet, vállalatainkban inkább a másik általános: a dolgozókat szakképzettségüknek megfelelően foglalkoztatják, sőt igénylik a szakmai továbblépést. Az eddigi tallózásokból is nyilvánvalóan kiderült a tény, mely szerint roppant változatos okokra vezethető vissza a termelékenységben megmutatkozó lemaradás, s ezek egyaránt megtalálhatók a vállalaton belül és kívül. Az idén a tavalyinál 33 százalékkal magasabb termelékenységet kell megvalósítani. Egy bizonyos: ezt a rendkívül mozgósító célkitűzést az okok megmagyarázásával, a hibák áthárításával, nem lehet teljesíteni. A beruházásban érdekelt valamennyi tényezőnek, s mindenekelőtt az építkezési vállalatnak először is a maga háza táját kell rendbetennie. Az olvasó fóruma Lelkiismeretesen tanultak Második éve folyik Torján esti oktatás. Tizenegy tanerő foglalkozik a tanuló dolgozókkal, minden erejüket és tudásukat latba vetve, hogy minél felkészültebb, képzettebb embereket neveljenek belőlük. Az általános iskolai tagozaton (5—8) 36-an tanulnak, s egy kivételével mindnyájan sikeresen vizsgáztak január elején. A második évharmad február 1-én kezdődik, a vizsgaszesszió pedig áprilisban. Nagyon lelkiismeretesen tanulnak, elsősorban a fiatalok. A vizsgán elért szép eredmények, mondta Jáni István iskolaigazgató, azt bizonyítják, hogy a torjaiak is megértették pártunk politikáját, azt, hogy a szocializmust csakis jól képzett, felkészült káderekkel lehet építeni. SIPOS ÁGNES Torja Az M. Stúdió Megkezdte idei tevékenységét a temesvári főiskolások vezetékes rádióadója — ennek neve az M. Stúdió. Műsorát a diákotthonban felszerelt rádiókészülékek segítségével foghatják. A stúdió 1973 óta magyar nyelven is közvetít. A heti másfélórás műsor szerkesztője Burian Felician egyetemi hallgató. Változatos programja van a műsornak: zenét, vidám történeteket, gazdag riportanyagot tartalmaz, s persze a Hírmagyarázat rovatot. A slágerlistát a hallgatók kívánságának figyelembe vételével állítják össze és közlik. Nagy sikernek örvend a Humor rovat, amelynek anyagát a Látóhatár önképzőkörön feltűnt humoristák írják és szerkesztik. A Hírmagyarázat rovat — többek között — értesíti a diákokat a Temesvári Állami Magyar Színház őket érdeklő bérletelőadásairól, a Látóhatár kör munkaüléseinek időpontjáról, valamint a Thália diák-színjátszócsoport próbáiról. BOÉR JENŐ Temesvár ★ A szerkesztőség megjegyzése: Kedves Boér Jenőt örvendünk jelentkezésének, mert sajnos mindeddig rovatunkban csak szórványosan jelentek meg főiskolai diákokat is érdeklő, az ő életükről tudósító anyagok. Szándékát, hogy ilyen témájú tudósításokat, híreket óhajt rendszeresen küldeni, csak üdvözölni tudjuk és megköszönjük. Február 1. kedd 1. évnegyed I. hónap — 28 nap Az évből eltelt: 32 nap Hátra van még: 333 nap Napkelte: 7.36 Napnyugta: 17.24 Holdkelte: 15.02 Holdnyugta: 5.13 Tű KEDD, I. műsor: 1000 IV Tévéiskola: 11.00 Bolgár film: A bizalom; 12.25 Riport Vatra Dornei-ről; 12.40 Telex; 16.00 Tévéiskola; 18.30 Angol nyelvlecke; 17.00 Telex; 17.05 Szocialista országok életéből; 17.20 Agráripari szakoktatás; 18.00 Sí Világ-Kupa. Közvetítés Schrunsból: női lesiklás és műlesiklás; 18.50 Kérdések és feleletek; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévéhíradó; 20.00 Az ország gazdaságának napirendjén; 20.10 Van-e még kérdeznivalója?; 20.50 Színház. H. Lovinescu: Az utolsó menet; 22.40 Kedvelt dallamok; 23.05 Tévéhíradó. II. műsor; 20.00 A főváros gazdasági élete; 20.20 Bachtól Enescuig — leckehangverseny; 21.20 Telex; 21.25 Fővárosi fiatalok; 21.53 Kojak (ismétlés). ÜNNEPI ÜLÉSEN EMLÉKEZTEK MEG I. L. CARAGIALÉRÓL Hétfőn, január 31-én Bukarestben Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának aulájában a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiája, valamint az írószövetség rendezésében ünnepi ülésen emlékeztek meg Ion Luca Caragialéról. Előadták: Theodor Burghelea akadémikus, az RSZK Akadémiájának elnöke, Serban Cioculescu akadémikus, Eugen Barbu író, az Akadémia levelező tagja, Mihsai Vornicu tudományos kutató, Gheorghe Ivanescu professzor, az Akadémia levelező tagja, Silvian Iosifescu professzor, Szemlér Ferenc állami díjas író és Mátéi Sodor, az Akadémia levelező tagja. Szemlér Ferenc „I. L. Caragiale a magyar irodalomban“ címmel tartott értekezést. A GÉPESÍTÉS ELŐNYEI A székelyudvarhelyi fakitermelési és szállítási egység munkaközössége számolt azzal, hogy a munkatermelékenység növelését elsősorban a gépesítéssel érheti el. Ezt példázza az elmúlt évben üzembe helyezett két hidraulikus hasítógép és a három fenyőhántó gép. A napokban a deszkahulladékok osztályozásának gépesítésére, a ládarészlegen pedig egy nagykapacitású szalagfűrész beszerelésére is sor került. A tervek szerint még két minigatterrel gyarapodnak a közeljövőben. SZÉLES KÖRŰ akció indult az év elején a régeni Fafeldolgozó vállalatban a fahulladék csökkentésére, illetve annak magasfokú hasznosítására. Arról van szó, hogy a gyártási folyamatban keletkező fahulladékot, amelyet eddig a hőközpontnak adtak át, ezután gondosan osztályozzák, minden alkalmas anyagot felhasználnak. Kiszámították, hogy ezzel év végéig nem kevesebb mint 10 vagon fahulladék kerül újrafeldolgozásra. 2 800 000 LEJ ÉRTÉKŰ hazafias munkát végzett az elmúlt esztendőben Gyergyótölgyes lakossága. A munkálatok nagy része az új iskola építésében, utak, járdák javításában konkretizálódott. KORSZERŰ KÖZSZÁLLÍTÁS Néhány nap óta távirányítású tévékamerák vigyázzák Nagybánya régi főterének közszállítási forgalmát, ahol naponta a municípium utazóközönségének 40 százaléka veszi igénybe a közüzemek járműveit. A központi diszpécser ezentúl a megállókban várakozók számától függően rádiótelefonon irányítja az autóbuszok menetrendjét. Figyelemreméltó, hogy az országban egyedülálló forgalomirányító rendszert a nagybányai közüzemek szakemberei önfelszereléssel állították elő. FELAVATTÁK a Román Automobil Klub nagykárolyi fiókjának szervizét, amelyben egyidőben négy gépkocsi javításán dolgozhatnak. A szerviz két „sárga angyal, fal“, mozgó műhellyel, illetve vontatóval rendelke-zik, amelyek a Nagyvárad — Szatmár útvonalon teljesítenek szolgálatot, és a 61123-as telefonszámra válaszolnak. LOTTO 8 Az 1977 január 30-i húzás nyerőszámai 5 I. húzás : 41 70 29 20 II. húzás : 10 42 2 64 III. húzás : 35 13 30 53 Tisztelt Szerkesztőség ! Nagyon helyesnek találom, hogy az újság felhívja az olvasó figyelmét az előfizetés felújítására, feltételeként annak, hogy naponta laphoz jusson. De az bizony nagyon helytelen, hogy hétről hétre gyakori a rendszertelen kézbesítés. Én például az elmúlt hónapban sem 18-án, sem 19- én nem kaptam meg a lapomat, s nem először járok így. Nem tudom, hol a hiba. A kézbesítőt hiába kérdezem, arra hivatkozik, hogy előző nap nem ő hozta a postát. Tekintsük elintézettnek ezzel az ügyet ? Talán mégis jobb lenne az okot kideríteni, s aztán a mindenkit megnyugtató megoldást keresni. OROSZ ANDRÁS Nagykároly Levelekből röviden • A Megéneklünk, Románia fesztiválon való méltó megjelenés szellemében fejtik ki tevékenységüket községünk lelkes lakói a tanügyi káderek irányításával. A művészi együttesek közül estéről estére próbál a nagy számú csángó népi együttes, öregeink dalcsoportja, az agitációs művészbrigád, az irodalmi műsorral készülő csoport. Habár még a készülés lázas napjait éljük, úgy érezzük, máris győzelemre vittük e nemes mozgalom elgondolását, biztosítottuk a fesztivál tömegjellegét. (TANKÓ JÁNOS, Gyímesfelsőlok) • A marosvásárhelyi Electroműves vállalat állandó feladatának tekinti az új termékek előállítását, figyelemmel fürkészi a vásárlók igényeit és az óhajokhoz igyekszik igazítani az áruválasztékot. Az 1977-es évben is nagyon sok olyan terméket fognak gyártani, amelyek az otthoni munkát könnyítik, s amelyeket már igényelnek a vásárlók. (DEMETER FERENC, Marosvásárhely) 3. Ismét lehűl az idő Az elmúlt heti aránylag enyhe idő a következő napokban ismét téliesre fordul — jelentette Struu Margareta, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa. Többnyire borút égboltra számíthatunk, eső és havaseső, a hét utolsó napjaiban pedig havazás várható. A hét végén érezhetően lehűl az idő: a legalacsonyabb hőmérsékleti értékek jóval —5 fok alá süllyednek. A nyugati megyékben erősödő szél, sebessége eléri a 45—50 kilométert óránként, a hegyekben pedig 100 km/órás szélsebességre számíthatunk, több helyen hóviharral. A hét folyamán a legalacsonyabb éjjeli hőmérsékleti értékek —5 és zéró fok között változnak, Erdély keleti részén ennél alacsonyabbakra is van kilátás. A legmagasabb nappali hőmérsékleti értékek zéró és 5 fok között lesznek, valamivel alacsonyabbak az időszak utolsó napjain. Nyugaton és délnyugaton a kora reggeli és éjszakai órákban gyakori ködképződés várható.