Előre, 1977. április (31. évfolyam, 9135-9160. szám)
1977-04-13 / 9145. szám
2. SZERDAI KRÓNIKA Az olvasó fóruma Ezrek — ezreknek Az elmúlt hónap végén tartotta évi közgyűlését a máramarosszigeti nyugdíjasok kölcsönpénztára. A vezetőség beszámolója gazdag eredményekről tett említést. A kölcsönpénztárnak több mint 8000 tagja van, Borsától Visóvölgyig, Szacsaltól Técsőig terjed hatásköre. A szervezet több mint 5 millió lej alappal rendelkezik, s csak az elmúlt évben 7 600 000 lej összegben kaptak kölcsönt a tagok továbbá 427 000 lejt temetkezési és rendkívüli segélyként. Elismerésre méltó tevékenységet fejt ki a kölcsönpénztár a kulturális-nevelő munka területén is: a tudományos-művelődési egyetem közreműködésével havonta előadásokat rendez a nyugdíjasok részére, az őket érdeklő témákkal. Például: az öregedés problémái, Máramaros múltja, kiváló szülöttei stb. A közgyűlésen részt vett képviselők javasolták és megszavazták a kölcsönpénztár hozzájárulását a földrengéskárosultak megsegítéséhez, aminek értéke 50 000 lej. Végezetül pedig a közgyűlés köszönetét fejezte ki Zetea Ioan volt elnöknek, aki fáradhatatlanul tevékenykedett, a kölcsönpénztár megalakulásától, s így neki is nagy része van az elért eredményekben. SZABÓ ZOLTÁN Máramarossziget A negre?ti-oa?i kultúrotthonban megrendezett Megéneklünk, Románia fesztivál városi és falvak közötti szakasza során nagy sikert aratott az Orosz György koreográfus vezette negresti-pasi népitánc-együttes, a népdalegyüttes is Mindkettő maximális pontozással jutott tovább, színvonalas műsorral szerepeltek a calinetti-i színjátszók és a bikszádi népi táncosok is. A városi együttesek közül a len- és kenderfeldolgozó vállalat művészbrigádjának Egy hideg — egy meleg című szatirikus műsora aratott nagy tetszést — ennek egyik mozzanatát örökítette meg a mellékelt felvételt, melyet maga a szerző, Poptean Ioan rendezett. A megyei döntőbe e brigád, valamint a Big Mihály és Cinta Ioan vezette népitánc-együttes jutott tovább a legnagyobb pontszámmal. ERDEI IMRE (Negresti-öa?) felvétele Ha maradt is tennivaló... Végre hírül adhatom, hogy városunk köz- és gőzfürdőjét újból átadták rendeltetésének a renoválás után. Igazi öröm ez mindazoknak, akik nem rendelkeznek még fürdőszobával, a sajnos az, hogy Torda lakosságának ma már kicsi ez a fürdő, melyben — tudomásom szerint — csak kádak állnak a fürdőzők rendelkezésére. A javításokról annyit, hogy a kabinokat padlótól plafonig kicsempézték, s így eltűnt a régi, csúnya fal. De — szintén sajnos — a csapok, zuhanyozók a régi, elég rossz állapotban maradtak, a lefolyóról nem is beszélve: az elhasznált víz nem ki-, hanem befolyik e kabin padlójára (hacsak nem igazgatja a dugót maga a fürdővendég). A gőzfürdőt, mint említettem, szintén rendbetették így hát most, ha nem is teljesen, de elégedettek lehetnek a tordaiak, remélve, hogy menet közben a még létező hiányosságokat is felszámolják. SALAMON MÁRIA Torda Levelekből röviden • Több száz medgyesi lakos vett részt a közelmúltban zöldövezetek gondozásában, összesen 2000 hársfát ültettek, legtöbbjét a Gura Cimpului negyedben. A csemetéket az Axente Sever líceum és az Automecanica iskolacsoport diákjai hozták a birghinului-i erdőből. (ZSOMBORI ÁRPÁD, Medgyes) • Sok évi szünet után az idén ismét beindult a sepsiszentgyörgyi mezőgazdaságiipari líceum irodalmi körének szavalóverseny-akciója. Gajzágó Erzsébet tanárnő készítette fel a szavalókat, akik első szereplésük alkalmával elnyerték a hallgatóság tetszését, különösen Páll Júlia, Csűrös Anna és Bilibók Éva a II. D, valamint Balogh Éva, András Ildikó a II. C és Jákó Dezső az I. D évfolyamról. (DEMES CSABA oktató, Sepsiszentgyörgyi FALUSI GAZDÁKNAK! Ebben az időszakban, amikor megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák, a fogyasztási szövetkezetek üzleteit ellátták a legkeresettebb árukkal: a föld megmunkálására és a kertek gondozására szolgáló szerszámokkal. Az erre a célra berendezett részlegeken árusítanak: sarlókat, gyomláló kapákat, kapákat, villákat, vasgereblyéket, lapátokat, szőlő-és fametsző ollókat és fűrészeket, oltókéseket, préseket, ekéket és ekealkatrészeket, valamint műtrágyaféléket. Azért, hogy segítségére legyen azoknak a falusiaknak, akik nagytakarítást végeznek, a fogyasztási szövetkezetek üzleteit ellátták mosó- és tisztítóporokkal ésfolyadékokkal, valamint a meszeléshez szükséges anyagokkal: mésszel, gipsszel, budaifölddel, színesfölddel, lakkal, festékkel, ecsettel, kefével, meszelővel stb. Meghívjuk a falusi lakosokat, keressék fel a fogyasztási szövetkezetek üzleteit, ahol megtalálják a tavaszi mezei munkához és a lakások karbantartásához szükséges összes termékeket. (261) Papírhulladékok — bélyegzővel Jóleső érzés hallani, olvasni, meggyőződni arról a nagy küzdelemről, amit manapság az építőipar dolgozói vállalnak azért, hogy egyre kulturáltabb körülmények között éljünk, szebbé és otthonosabbá tegyük lakásunkat és környezetét. Fájó az, amit akkor látok, ha kitekintek az aradi Aurel Vlaicu negyedben fekvő blokklakásom ablakán. Szemben az A—10-es számú garzonlakás-tömb áll. Erre az épületre és környezetére sajnos senki sem vigyáz. Pedig laknak benne, ők laknak benne, a családnélküli fiatalok, akik jogosan otthonuknak nevezik ezt a vállalatközi összefogással létrehozott szép épületet. Vajon igazi otthonuk-e? Rendszerető emberek laknak errefelé, akik kételkedve mérlegelik ezt a kérdést. Mi több, felháborodnak, tiltakoznak akkor, amikor azt látják, hogy e tömbház ablakai valósággal ontják a szemetet. Papírhulladék, gyümölcs és szalámihéj, üres üveg és ki tudja, még mi minden repül ki rajtuk. Mégpedig olyan mennyiségben, hogy egyesegyedül az alföldi szélnek, ennek a szorgalmas utcaseprőnek köszönhetjük, hogy még nem övezi emeletnyi szeméthegy ezt az épületet. A szél persze nem a gyűjtőhelyek ládáiba, hanem a mi tömbházaink köré sepri a könnyebb fajsúlyú papírt. S mindegyik papírszeleten egy-egy „bélyegző“ van: Micsoda rendetlen negyed ez! E jogtalan megbélyegzés ellen kérjük a sajtó nyilvánosságán keresztül a néptanács, a lakásgazdálkodási vállalat és az itt lakó fiatalok nevelésével foglalkozó üzemi KISZ-bizottságok segítségét. Nem az ifjakat kényszerhelyzetbe sodró nagytakarításra várunk, hanem magatartást formáló nevelő munkára, amely meggyőződésem szerint egyetlen és csalhatatlan eszköze panaszunk orvoslásának. DEMETER KÁLMÁN Április 13. szerda HELYENKÉNT TALAJMENTI FAGYOK Ecaterina Ion Bordei, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: országszerte hűvös, az évszakhoz képest hideg marad az idő, erős éjszakai lehűlések, helyenként talajmenti fagyok várhatók. A nyugati és északi országrészeken jobbára felhős marad az égbolt, eső, havaseső, havazás lehetséges, délen időnként felszakadozik a felhőzet. Helyenként megerősödő szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklete 5 és 3 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet délen 8 és 12, északon 4 és 8 fok között alakul. II. évnegyed IV. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 103 nap Hátra van még: 263 nap Napkelte: 5.37 Napnyugta: 18.57 Holdkelte: 2.59 Holdnyugta: 14.05 Tti SZERDA, I. műsor: 9.00 ly Tévé-iskola; 10.00 Tévészínház; 1907; 11.30 Riport; 11.45 Kérdések és feleletek; 12.15 Telex; 15.10 A szelíd Ben; 16.00 Telex; 16.05 Tévéiskola; 16.35 Német nyelvlecke; 17.05 Szakmai továbbképző kabinet; 17.25 Szocialista országok életéből; 17.35 Pronoexpressz-húzás; 17.45 Alecsandri, a függetlenség dalnoka; 18.35 Pionír-krónika; 18.50 Állampolgárok fóruma; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 Beszélgetés a Parasztság kongresszusának küldötteivel; 20.15 Román film: A masztodon; 2140 Dokumentumfilm; 22.00 Népdalok. II. műsor: 20.00 Heidi (ismétlés); 20.25 Zenei gyöngyszemek; 20.45 Telex; 20.50 A lézer: 21.15 Hirdetések; 21.20 C. Dobrogeanu Gherea: Az újjobbágyság (ismétlés); 21.50 Riport. MINTEGY 6000 fát ültetnek el a gyakorlat időszakában a brassói egyetem erdészeti fakultásának hallgatói a Cenk, a Fellegvár, a Postarét és a Stadion környékén. AUTÓKIRÁNDULÁS? Cristian Stefan, a craiovai 5-ös autóbuszállomás gépkocsivezetője a napokban „véletlenül" letért a megszokott útról. A Craiova — Jacinta útvonalon teljesített szolgálatot, legalábbis a papírformák szerint, a milícia szervei azonban Craiova — Melenesti között tartóztatták fel, a buszban pedig egyetlen utas ült. A nagy „zsúfoltság" miatt a gépkocsivezető figyelmét bizonyára az is elkerülte, hogy az utasnak nem volt jegye. Cristian Stefannak annál több: a büntetés mellett ugyanis kifizetett 42 jegyet, jövet és menet. Friss, tavaszi „ruhát" öltött a hegyvidék; a napfény, az ózondús, friss levegő pihenőszabadságra, hétvégi kirándulásra csalogatja a hegyek szerelmeseit. Sinaián, a Montana szállóban sokszáz ember „ütötte fel tanyáját". A korszerű új hotel változatos, vendégmarasztaló szolgáltatásaival — nyári kertjével és uszodájával — minden évszakban kényelemmel fogadja a turistákat KORSZERŰ kereskedelmi és vendéglátóipari komplexumot épít a Fehér megyei fogyasztási szövetkezetek szövetsége Sugágon, a Sebes patak völgyében épülő erőművek közelében lévő helységben. A második negyedévben felavatandó szövetkezeti komplexumban vendéglő, luxusfalatozó és kereskedelmi egységek kapnak helyet. A VÍGJÁTÉK HETÉT rendezik meg Vilcea megyében április 18 és 25 között, amelynek keretében tíz előadást tartanak Rimnicu Vilceán és a megye több helységében. 101 ÉVES Agora Beciu, Braila municípium legidősebb lakosa. Az idős asszonynak 13 gyereke, 17 unokája és 40 dédunokája van. ÚJDONSÁG! TAVASZI SORSJEGY SPECIÁLIS, KORLÁTOZOTT SZÁMÚ BORÍTÉKOS SORSJEGYEK • 1 670 000 lej értékű pótnyeremény • Több mint 800 000 lej értékű pénznyeremény • 408/412 típusú Moszkvics és Skoda S 100 típusú személygépkocsinyeremények Minden Loto-Pronosport ügynökségnél és mozgóárusnál kapható TAVASZI SORSJEGY. Ha TAVASZI SORSJEGGYEL játszik, esélye van rá, hogy kihúzza a főnyereményt. Vásároljon minél több sorsjegyet, hogy növelje az esélyeit! (268) Fővárosi kurír A Bucur-Obor második megnyitója Még egy éve sincs, tavaly májusba, hogy lapunk is hírt adott Bukarest óriás-áruházának részleges megnyitásáról, mely azóta a fővárosiak egyik közkedvelt vásárló-pénzköltő helyévé vált. Akkoriban szó esett az üzletház modern berendezéséről, folyamatos és jó ellátásáról, a vásárlók pedig már rég meggyőződhettek a gyors és udvarias kiszolgálásról. A 27 egység, mintegy 7000 négyzetméternyi kereskedelmi felülettel, azóta isteljes kapacitással dolgozik. Az üzlet neve : Bucur-Obor. Most ismét megnyitó, újabb üzletrészek átadása előtt áll e hatalmas kereskedelmi komplexum : a végső munkálatok folynak, és hamarosan teljes egészében a lakosság birtokába kerül. Kivételt csak az önkiszolgáló vendéglő és egy nagy bútorüzlet képez, melyeket a későbbiekben kapcsolnak majd be a Bucur- Obor hálózatába. Elég ha csak a puszta számokat-adatokat felsoroljuk, s az olvasó maga elé képzelheti a mammut-áruház méreteit. Kereskedelmi felülete 30 000 négyzetméter, ahol 80 egység működik majd ; az elárusítók száma meghaladja az ezret. A csarnokok legtöbbjében a vásárlás korszerű formában történik : az élelmiszer-, vegyi-, háztartási és kozmetikai cikkeket forgalmazó részlegek önkiszolgálásra berendezettek, továbbá számos olyan egység van, ahol az érdeklődő szabadon válogathat a termékek között. A jelenleg átadásra kerülő felületen több szolgáltatási egység is helyet kap, természetesen valamennyi az itt kötődő „vásárokkal“ kapcsolatosak. A megrendelő ház, a többi között, élelmiszer- és vendéglátóipari cikkeket továbbít házhoz, gondoskodik például a televíziós készülékek, jégszekrények stb. hazaszállításáról ; vállalja a készruhák helybeni vasalását, megigazítását. A kényelmes és gyors vásárlást hivatott biztosítani a tájékoztató iroda és a csomagmegőrzők; dicséretes kezdeményezésnek ígérkezik • A pionírok központi házában a napokban zajlott le a kis rádióamatőrök országos versenyének első szakasza. A vetélkedőn több mint 60 fővárosi és vidéki „állomás" vett részt. • Francia fotóművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Brezoianu 23—25 szám alatti teremben. A tárlaton szereplő 80 fekete-fehér kép szerzői : Bresson, Brassai, Charbonnier, Doisneau, Izis, Riboud — a jelenkori francia fotóművészet legkiemelkedőbb egyéniségei. • A turisztikai, szálloda-és vendéglátóipari vállalat újabb kirendeltsége kezdte meg működését a Dorobarti szálló előcsarnokában. Naponta 9 és 20, szombaton 9 és 13 óra között tart nyitva ; telefon : 16 20 89. Az érdekeltek üdülő- és kezelési jegyeket vásárolhatnak a tengerpartra és az ország bármelyik üdülőhelyére, ugyanakkor a vásárló mamák kisgyerekeit vigyázó szolgálat is. Lesz hát látni és vásárolni való bőven a Bucur-Obor második megnyitóján is. KISS ZSUZSA ÁPRILIS 17-ÉN a Temes megyei Csanádon népviseleti fesztivált rendeznek a környék községeinek és falvainak népviseletéből. Ezzel egyidőben a művelődési otthonban kulturális estet tartanak. BÚTOR bemutató üzlet nyílt Aradon a Tribünul Dobra utca 21 szám alatt. Az egység a teljes bútorgarnitúrák mellett, parkettát, csempét, ajtókat, ablakokat és egyéb lakberendezési tárgyakat is árusít. A megyében az utóbbi időben több hasonló kereskedelmi egység nyílt, így Lippán, Sebesen és másutt. BŐVÜL Olt megye egészségügyi hálózata. A meglévő hét kórház mellett, rövidesen újabb 430 ágyas kórházat adnak át rendeltetésének Caracalon. A megyében összesen 515 orvos, 2049 középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi személyzet őrködik a dolgozók egészsége felett. 1971 óTA Hunyad megyében több mint egymilliárd lejt fordítottak munkavédelemre, munkavédelmi berendezések felszerelésére. Új könyvek Lángoló tavasz —1907 Könyvkiadó aligha tiszteleghetett volna szebben 1907 több mint 11 ezer mártírjának emléke előtt, mint a Minerva Könyvkiadó a napokban megjelentetett csaknem 650 oldalas vaskos kötetével*). A kiadó méltó emléket állít a nagy parasztfelkelésnek azzal, hogy jókora vers, próza, dráma és publicisztikai csokrot nyújt át az olvasónak 1907 korabeli, későbbi és mai irodalmi visszhangjából; a könyv oldalairól megrázó kép tárul elénk a parasztság helyzetéről, a századelő politikai, gazdasági és társadalmi viszonyairól; elszánt harcokat, az ország legnépesebb társadalmi osztályának drámáját idézi, mutatja be ez az antológia. Ugyanakkor nagyszerűen példázza a román értelmiség, írók, publicisták nép iránti hűségét, harcos állásfoglalását az elnyomottak ügyéért, az elnyomók ellen, együttérzését a kiszipolyozott paraszti tömegekkel. Valósággal izzik ez a néphűség, militáns állásfoglalás a korabeli íróknak a kötetbe válogatott műveiben, Coșbuc, Caragiale, N. D. Cocea, Vlahula verseiben, írásaiban. Milyen megrázó George Coșbucnak a Földet adj című versét a kötet élén olvasni, mert ez az 1907 előtt több mint egy évtizeddel megjelent profetikus utólérhetetlenül kemény harci felhívás valóban a nagy parasztfelkelés prológusa volt. Vagy milyen izgalommal lapozhatjuk Nicolae Iorga parasztvédő újságcikkeit, I. L. Caragiale megrázó pamfletját (1907 — Tavasztól őszig), amely e harcos műfaj valóságos gyöngyszeme vagy Cocea szikrázó publicisztikáját és Vlahu fő verseit, St. O. Iosif politikai cikkeit. Mind-mind nagyszerű tanúságtétele annak, hogy a korabeli haladó írók és publicisták milyen odaadással szálltak síkra a parasztság ügyéért. Az antológia válogatójának, Victor lovának nem volt könnyű dolga, hiszen az 1907-es parasztfelkelésnek hatalmas Irodalma van, s még hatalmasabb a visszhangja a későbbi írónemzedékek műveiben. Ennek ellenére a kötet szerkesztője jól megoldotta a feladatát; nemcsak azért, mert a * Flacari in primavara, 1907. Editura Minerva, Bucuresti, 1977. legfrappánsabb művek szelektálásával méltó emléket állít a nagy parasztfelkelésnek és hűen tükrözi 1907 tavaszának viharos eseményeit, hanem áttekinthetően rendszerezi is a kötetben az anyagot. Már említettük, hogy nagyon jó ötlet volt Coșbuc versét az antológia élére tenni; helyes elgondolásnak bizonyult az is, hogy az anyagot műfaji szempontból rendszerezte; külön részt kapott a vers, a próza, a dráma és a publicisztika, s e fejezeteken belül is időrendi sorrendben szerepelnek a művek, az írók, költők, publicisták, kezdve a korabeliekkel, egészen a maiakig, így a műfajokon belül is nyomon követhetjük 1907 visszhangját egészen napjainkig. Ami a verseket illeti, megállapíthatjuk: gazdag és mélyhatású militáns költészet támogatta a parasztság igazságos harcát. Olyan nevek fémjelzik ezt a költészetet, mint Alexandru Vlahute, aki már akkor a Viata Româneascăban publikálta verseit. Ehhez a harcos költőnemzedékhez tartozott George Cosbuc, St. O. Iosif, Dimitrie Anghel, A. Mirea, Octavian Goga, Panait Cerna, George Tutoveanu, I. C. Vissarion és sokan mások. Évtizedekkel később pedig Tudor Arghezi állított ragyogó emléket 1907 paraszthőseinek. A magyarra — Szemlér Ferenc által — lefordított 1907 — Tájak és emberek — című ciklusa az 1907-es események nagyszerű költői kifejezése. A kötetet bevezető Elöljáró beszéd című versében milyen drámaian vetíti elénk 1907 hangulatát: „Kilencszázhét első felében / Hirtelenül, egy márciusi éjen / Fleminzi és Stelinetti és Hodivoaia / Felett az égnek tört a lángok árja. ” S országszerte az éjt ezer s ezer / Láng és szövétnek verte fel. / Fáklya és mécs, gyertyák kanóca máskor / Húsvétkor ég csak így, feltámadáskor. / ... I Szállt, osztagokról osztagokra / Felgyűlő falvakban a szikra / S szökdeltek fürge tüzek egyre / Új hombárokra s új házfedelekre. / ünnep készült-e, vagy komor / Temetkezés, halotti tor? / Széles mezőkön, nyittok kutya-csordák. / Uram, segíts, mert zendül már az ország. ./" Hű képet ad a kötet a későbbi költőnemzedékek állásfoglalásáról is. Ezek kiséül egyesek, mint például Teodor Bals köteteket szentelték a parasztfelkelés emlékének, mások mint Victor Eftimiu, Demostene Botez, Radu Boureanu, eposzokat szenteltek 1907-nek, de Mihai Beniuc, Kiss Jenő, Ion Banutu, Victor Tulbure, A. E. Baconski, Alexandru Andritoiu, Ion Brad, Aurel Rau, Tiberiu Után, Grigore Hagiu, Nichita Stanescu, Ion Gheorghe és mások ilyen témájú versei is szerepelnek a kötetben. Izgalmas olvasmány a prózai rész. Olyan művekből szerepelnek itt részletek mint Panait Istratinak a Baragán bogáncsai című művéből, vagy Liviu Rebreanu híres regényéből, a Lázadásból, amely ragyogó irodalmi kifejezése a román parasztság elnyomatásának és drámai küzdelmének. De olvashatunk ebben a részben megrázó írásokat Spiridon Popescu, a szocialista Paul Bujor és Constantin Stere, V. Demetrius, N. D. Cocea és persze Mihail Sadoveanu tollából. Itt szerepel Cézár Petrescu 1907-es ciklusának több megrázó részlete, Ion Marin Sadoveanu Ion Sintu című, 1907-tel foglalkozó regényének számos jellemző részlete, Zaharia Stancu Mezítláb című monumentális regényének több részlete. De olvashatunk megrázó epizódokat 1907-től George Călinescutól éppúgy, mint Em. Galantól vagy Dumitru Radu Popescutól. A színműveket I. C. Vissarion és Cézar Petrescu—Dinu Bondi darabjai képviselik a kötetben. Igen gazdag a publicisztikai rész. Ebben olyan kiválóságok írásai szerepelnek, mint Caragiale, Dobrogeanu Gherea, Constantin Mille, Vasile M. Kogalniceanu, Nicolae Iorga, Gala Galaction, Tudor Arghezi, Mihail Gheorghiu Bujor és a maiak közül Eugen Jebeleanu, Paul Anghel, Vasile Rebreanu és mások. Megilletődéssel olvassuk ebben a részben a lorga híres, Rejtsétek el a parasztokat! című írását vagy N. D. Cocea Tizenkétezer paraszt áldozata című esszéjét. Mindent összegezve, az évfordulóhoz méltó ez a kötet. Ha igaz az az axióma, hogy egy jó antológia felér egy irodalomtörténettel, akkor ez a kötet a a román irodalom utóbbi hetven évének szép tükre. Oldalain megrázóan elénk tárulnak e hetven esztendővel ezelőtti koratavasz küzdelmei. Ugyanakkor szép tanúságtétele ez a kötet is az írók, a költők és publicisták néphűségének és hazaszeretetének. MIHALKA ZOLTÁN Az örök Jókai A Hiúság vásárának előszavában Thackeray, Dickens kortársa és az angol próza szatirikus tollú írója kifejti, hogy minden elkövetkező esemény nem más mint színjáték. Regénye olyan előadás lesz, melynek ő a rendezője, s melyben a szereplők csak egyszerű bábok, akiket akarata és szándéka szerint mozgat. Thackeray bevallja, hogy szereplőinek ő az irányítója, Jókai ezt így, sehol sem fogalmazza meg. Az angol író példát statuál, felmutatva a társadalom árnyoldalát, a kapzsiságot, az emberi gyarlóságot, a sikerhajhászást, az öntetszelgést, az emberi viselkedés és jellem fonákságait. Ironizál, szatirikusan felvillant, keserűen elmélkedik. Jókai viszont mindent halálosan komolyan vesz. A cselekményt, a szereplőket egyaránt, ő is példát mutat, de ő a napos oldal felől közelítve. Nem azt rajzolja meg, milyen a valóság, hanem azt, hogy milyen kellene legyen. Eszményeiből, illúzióiból indul ki, ez vezeti tollát. Az ideált eleveníti meg, minden humánus haladó törekvés célját Ez magyarázza miért hiányolható alakjaiból és regényeinek cselekményéből az életszerűség, és miért vezet sokszor ez az út az utópikus látomásokhoz. *) JÓKAI MÓR: A kőszívű ember fiai, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca. Alakjai nem, századának húsvér embereit tükrözik. A valóság figurái csak indítékul szolgáltak, Jókai képzelete tovább mintázta őket az eszmény szellemében. Olyanra, amilyennek szerette volna a valóságban is hinni őket. Jókai lírai alkat, költői lélek volt. Regényeinek változatos színterei vannak, a vad regényes erdélyi hegyektől az alföldig, Komáromtól az orosz pusztáig, a szülőhontól egzotikus tájakig. Jókai romantikus író. Megítélésében ezt feltétlenül szem előtt kell tartani. Fellelhetünk ugyan nála is realista vonásokat, de nem ezek jellemzők írásművészetére. Ha fel akarnánk vázolni a Jókai-regénymodellt, akkor feltétlen szükséges elemként helyet kapna benne a taszítóelőrevívő és az akasztó-gátló erőknek a párharca, a hazáért tevékenykedő eszményi férfi alakja (Baradlay Ödön), a szereméért megküzdő hős (Richard), a nemes cél érdekében önmagát feláldozó ifjú (Jenő), az angyalian szelíd és szép (Edit), a minden kudarc okozója, a végzetet jelentő fondorlatos, gonosz démoni nő (Alfonsine), a hűséges cseléd (Pál úr), a komikumában is rokonszenves szereplő (Tallérossy Zebulon), a sors idődrámája, a kiélezett helyzetek, a meglepő, váratlan fordulatok, a véletlennek köszönhető megoldások, a romantikától anynyira kedvelt ellentétezés, az anekdota, a humoros jelenetek. De nála nem is ez a fontos. Már régen kimutatták gyengéit, hogy jellemábrázolása egysíkú és vérszegény, hogy cselekményszövése önkényes, hogy helyzetei meseszerűek, hogy idillikusan láttatja a valóságot és egyebek. Jókait tévedés lenne más kor mércéjével mérni. Őt olyannak kell elfogadni, amilyen. Ezért az egyik legolvasottabb író. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy 1945-től napjainkig művei magyarul több mint háromszáz kiadást értek meg közel tízmilliós összpéldányszámban! Már egy évszázada hódít, olvasótábora nem apad. Mi a titka? Erre a választ a legtalálóbban egy mai értékelője így fogalmazta meg: „Igaz, biztató költészet Jókai regényvilága, a pihenés, a gondtalanság, a győzelemmel és elképzelt rémekkel játszás pillanata minden könyve. Ez sikerült, elmúlhatatlan hatásuk titka is. Mindig szükség lesz rájuk, mindig fel fogják fedezni őket." Mindezeket Jókai egyik legnépszerűbb regényének *) újrakiadása kapcsán jegyezzük meg. Még annyit, hogy Veress Zoltán írt hozzá előszót; olyat, amely valóban megteremti a mű és olvasó közvetlen kapcsolatához szükséges légkört. SALLÓ LÁSZLÓ A „nyolcadik művészet“ (?) Mihai Berindei jazz-lexikona * nem a zenei, hanem a Tudományos és Enciklopédiai Kiadónál jelent meg, megelőzve a rég várt, nagyon szükséges „általános“ zenei lexikont, Gheorghe Firca szerkesztői gondozásában. Szakszerű kézikönyv. Elsősorban tárgyi szócikkeiért érdemes megvenni. Nemcsak a jazz — főleg angol eredetű, világszerte többnyire angolul meghonosodott — szakkifejezéseit ismerteti hitelt érdemlő tudományossággal, a helyes ejtés feltüntetésével, hanem a legfontosabb szaklapokról, szakegyesületekről, fesztiválokról, díjakról is tájékoztat, és külön cikkekbe tömöríti egyegy ország jazz-művészetének a történetét. A művész-személyiségekről szóló cikkek teszik ki a fejedelem nagyobb részét. Ezek is tárgyilagosak, szakszerűeknek tűnnek. „Tűnnek" — írtuk, mert nem ismerjük annyira a jazz-világ személyiségeit, hogy érdemben méltathatnánk Berindei jellemzéseit, értékítéleteit. Nota bene: e jegyzet nem egy jazzkritikus munkája, hanem egy „általános" zenekritikusé. Annak a zenésznek a szempontjait érvényesíti, akinek a zenei világképében a jazznek is megvan a * MIHAI BERINDEI: Dictionar de jazz, Editura $tiintifica $i Enciclopedica, Bucuresti, 1976. maga helye, aki rendszeresen foglalkozik a jazz-szel, mint az egy és oszthatatlan zeneművészet részével, s akinek éppen ezért szüksége van egy megbízható, korszerű hazai jazz-kézikönyvre is, amelyben az adódó jazz-vonatkozású kérdéseknek utánanézhessen. Esetleges ellenbizonyítékul szolgáló tapasztalatok szerzéséig a könyvet ilyen munkának tartjuk és akként ajánljuk mindenkinek, aki a maga közelebb- kedvesebb zenefajait a Zene egészének az összefüggésében műveli, illetve hallgatja. Csakis, mint ilyen, mint rokonszenvező kívülálló jelzünk néhány feltűnő hiányt. Sok hazai jazzman kapott cikket a szerzőtől, köztük természetesen romániai magyar muzsikusok is (Bereczki Attila, Boros Zoltán, Gondi Jenő, Imre Sándor stb.), nem tudni, miért feledkezett meg Manyák Erikről, akinek a szebeni dixielandje köré országos rangú jazz-fesztivál kerekedett. A szerző az előszóban meleg köszönő szavakat intéz Bányai Péterhez, „a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház jazz-klubjának volt elnökéhez", magáról a klubról azonban hallgat, holott éveken át fontos központja volt a fővárosi jazz-életnek, világnagyságok is megtisztelték egyegy jam session alkalmával. Külön cikket kap a könyvben Pascal Bentoiu, Dumitru Bughici és lexikona Dumitru Capoianu, mint „szimfonikus" szerzők, akikre hatott a jazz; ezen a címen Cornel Juranunak is járt volna cikke az egyetemes jelentőségű külföldi mestereknek is, kezdve Debussyvel, Ravellel és Sztravinszkijjel. Nem lett volna szabad elhallgatni George Sbârcea Jazzul, o poveste cu negri című kötetét sem, amely tudtunkkal mindeddig az egyetlen román szerző írta jazz-könyv volt és abban is fontos előzménye Berindei munkájának, hogy függelékében mintegy 50 lapnyi jazz-kislexikon jelent meg; sokan, nagyon sokan olvasták! Érezzük egy Electrecord cikk hiányát, az egyes szócikkekben olvasott hazai lemezhivatkozások összesítését is, tekintettel arra, hogy a lemezgyár kimagasló szerepet játszik a román jazz ápolásában és terjesztésében. A „jazz” szó leírása ezzel a kijelentéssel kezdődik: „a zeneművészet része". Nagyon fontos „aufrakt ez az utána következő definícióhoz és történeti összefoglaláshoz! Igazabb ez a szemlélet, mint a könyvet szíves jóindulattal előszavazó Mihai Brediceanué, aki szerint a jazz ma már „egy valóságos »nyolcadik művészet«". Ne szorítsuk ki a jazzt — még elszólásainkban sem —* a zene fogalmából! LÁSZLÓ FERENC ELŐRE