Előre, 1977. április (31. évfolyam, 9135-9160. szám)

1977-04-13 / 9145. szám

2. SZERDAI KRÓNIKA Az olvasó fóruma Ezrek — ezreknek Az elmúlt hónap végén tar­totta évi közgyűlését a mára­­marosszigeti nyugdíjasok köl­csönpénztára. A vezetőség be­számolója gazdag eredmények­ről tett említést. A kölcsön­pénztárnak több mint 8000 tagja van, Borsától Visó­­völgyig, Szacsaltól Técsőig ter­jed hatásköre. A szervezet több mint 5 millió lej alappal ren­delkezik, s csak az elmúlt év­ben 7 600 000 lej összegben kaptak kölcsönt a tagok továb­bá 427 000 lejt temetkezési és rendkívüli segélyként. Elismerésre méltó tevékeny­séget fejt ki a kölcsönpénztár a kulturális-nevelő munka te­rületén is: a tudományos-mű­velődési egyetem közreműkö­désével havonta előadásokat rendez a nyugdíjasok részére, az őket érdeklő témákkal. Pél­dául: az öregedés problémái, Máramaros múltja, kiváló szü­löttei stb. A közgyűlésen részt vett kép­viselők javasolták és megsza­vazták a kölcsönpénztár hoz­zájárulását a földrengéskáro­sultak megsegítéséhez, aminek értéke 50 000 lej. Végezetül pe­dig a közgyűlés köszönetét fejezte ki Zetea Ioan volt el­nöknek, aki fáradhatatlanul tevékenykedett, a kölcsönpénz­tár megalakulásától, s így neki is nagy része van az elért ered­ményekben. SZABÓ ZOLTÁN Máramarossziget A negre?ti-oa?i kultúrotthonban megrendezett Megéneklünk, Románia fesztivál városi és falvak közötti szakasza során nagy sikert aratott az Orosz György koreográfus vezette negresti-pasi népi­­tánc-együttes, a népdalegyüttes is Mindkettő maximális pontozással jutott tovább, színvonalas műsorral szerepeltek a calinetti-i színjátszók és a bikszádi népi táncosok is. A városi együttesek közül a len- és kenderfeldolgozó vállalat mű­vészbrigádjának Egy hideg — egy meleg című szatirikus műsora ara­tott nagy tetszést — ennek egyik mozzanatát örökítette meg a mel­lékelt felvétel­t, melyet maga a szerző, Poptean Ioan rendezett. A megyei döntőbe e brigád, valamint a Big Mihály és Cinta Ioan ve­zette népitánc-együttes jutott tovább a legnagyobb pontszámmal. ERDEI IMRE (Neg­resti-öa?) felvétele Ha maradt is tennivaló... Végre hírül adhatom, hogy városunk köz- és gőzfürdőjét újból átadták rendeltetésének a renoválás után. Igazi öröm ez mindazoknak, akik nem rendelkeznek még fürdőszobá­val, a sajnos az, hogy Torda lakosságának ma már kicsi ez a fürdő, melyben — tudomá­som szerint — csak kádak áll­nak a fürdőzők rendelkezésé­re. A javításokról annyit, hogy a kabinokat padlótól plafonig kicsempézték, s így eltűnt a régi, csúnya fal. De — szintén sajnos — a csapok, zuhanyo­zók a régi, elég rossz állapot­ban maradtak, a lefolyóról nem is beszélve: az elhasznált víz nem ki-, hanem befolyik­­ e kabin padlójára (hacsak nem igazgatja a dugót maga a für­dővendég). A gőzfürdőt, mint említet­tem, szintén rendbetették így hát most, ha nem is teljesen, de elégedettek lehetnek a tor­­daiak, remélve, hogy menet közben a még létező hiányos­ságokat is felszámolják. SALAMON MÁRIA Torda Levelekből röviden • Több száz medgyesi la­kos vett részt a közelmúltban zöldövezetek gondozásában, összesen 2000 hársfát ültettek, legtöbbjét a Gura Cimpului negyedben. A csemetéket az Axente Sever líceum és az Automecanica iskolacsoport diákjai hozták a birghinului-i erdőből. (ZSOMBORI ÁRPÁD, Medgyes) • Sok évi szünet után az idén ismét beindult a sepsi­szentgyörgyi mezőgazdasági­ipari líceum irodalmi körének szavalóverseny-akciója. Gaj­­zágó Erzsébet tanárnő készí­tette fel a szavalókat, akik első szereplésük alkalmával elnyerték a hallgatóság tet­­­­szését, különösen Páll Júlia, Csűrös Anna és Bilibók Éva a II. D, valamint Balogh Éva, András Ildikó a II. C és Jákó Dezső az I. D évfolyamról. (DEMES CSABA oktató, Sep­siszentgyörgyi FALUSI GAZDÁKNAK! Ebben az időszakban, amikor megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák, a fogyasztási szövetkezetek üzleteit ellátták a legkeresettebb árukkal: a föld megmunkálására és a kertek gondozására szolgáló szerszámokkal. Az erre a célra berendezett részlegeken árusí­tanak: sarlókat, gyomláló kapákat, kapákat, villákat, vasgereblyéket, lapátokat, szőlő-és fametsző ollókat és fűrészeket, oltókéseket, préseket, ekéket és ekealkat­részeket, valamint műtrágya­féléket. Azért, hogy segítségére legyen azoknak a falusiaknak, akik nagytakarítást végeznek, a fogyasztási szövetkezetek üzleteit el­látták mosó- és tisztítóporokkal és­­folyadékokkal, valamint a meszeléshez szükséges anyagokkal: mésszel, gipsszel, budaiföld­­­del, színesfölddel, lakkal, festékkel, ecsettel, kefével, meszelő­­vel stb. Meghívjuk a falusi lakosokat, keressék fel a fogyasztási szö­vetkezetek üzleteit, ahol megtalálják a tavaszi mezei munkához és a lakások karbantartásához szükséges összes termékeket. (261) Papírhulladékok — bélyegzővel Jóleső érzés hallani, olvasni, meggyőződni arról a nagy küz­delemről, amit manapság az építőipar dolgozói vállalnak azért, hogy egyre kulturáltabb körülmények között éljünk, szebbé és otthonosabbá tegyük lakásunkat és környezetét. Fájó az, amit akkor látok, ha kitekintek az aradi Aurel Vlaicu negyedben fekvő blokklakásom ablakán. Szemben az A—10-es számú gar­­zonlakás-tömb áll. Erre az épületre és környezetére sajnos senki sem vigyáz. Pedig laknak benne, ők laknak benne, a csa­ládnélküli fiatalok, akik jogosan otthonuknak nevezik ezt a vállalatközi összefogással létrehozott szép épületet. Vajon igazi otthonuk-e? Rendszerető emberek laknak erre­felé, akik kételkedve mérlegelik ezt a kérdést. Mi több, felhá­borodnak, tiltakoznak akkor, amikor azt látják, hogy e tömbház ablakai valósággal ontják a szemetet. Papírhulladék, gyümölcs és szalámihéj, üres üveg és ki tudja, még mi minden repül ki rajtuk. Mégpedig olyan mennyiségben, hogy egyesegyedül az alföldi szélnek, ennek a szorgalmas utcaseprőnek köszönhetjük, hogy még nem övezi emeletnyi szeméthegy ezt az épületet. A szél persze nem a gyűjtőhelyek ládáiba, hanem a mi tömb­­házaink köré sepri a könnyebb fajsúlyú papírt. S mindegyik papírszeleten egy-egy „bélyegző“ van: Micsoda rendetlen ne­gyed ez! E jogtalan megbélyegzés ellen kérjük a sajtó nyilvá­nosságán keresztül a néptanács, a lakásgazdálkodási vállalat és az itt lakó fiatalok nevelésével foglalkozó üzemi KISZ-bizott­­ságok segítségét. Nem az ifjakat kényszerhelyzetbe sodró nagy­­takarításra várunk, hanem magatartást formáló nevelő mun­kára, amely meggyőződésem szerint egyetlen és csalhatatlan eszköze panaszunk orvoslásának. DEMETER KÁLMÁN Április 13. szerda HELYENKÉNT TALAJMENTI FAGYOK Ecaterina Ion Bordei, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelen­ti: országszerte hűvös, az év­szakhoz képest hideg marad az idő, erős éjszakai lehűlések, he­lyenként talajmenti fagyok várhatók. A nyugati és északi országrészeken jobbára felhős marad az égbolt, eső, havas­eső, havazás lehetséges, délen időnként felszakadozik a fel­hőzet. Helyenként megerősödő szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet­e 5 és 3 fok kö­zött, a legmagasabb nappali hőmérséklet délen 8 és 12, északon 4 és 8 fok között ala­kul. II. évnegyed IV. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 103 nap Hátra van még: 263 nap Napkelte: 5.37 Napnyugta: 18.57 Holdkelte: 2.59 Holdnyugta: 14.05 Tti SZERDA, I. műsor: 9.00 ly Tévé-iskola; 10.00 Tévé­színház; 1907; 11.30 Ri­port; 11.45 Kérdések és fele­letek; 12.15 Telex; 15.10 A szelíd Ben; 16.00 Telex; 16.05 Tévé­iskola; 16.35 Német nyelvlecke; 17.05 Szakmai to­vábbképző kabinet; 17.25 Szo­cialista országok életéből; 17.35 Pronoexpressz-húzás; 17.45 Alecsandri, a független­ség dalnoka; 18.35 Pionír-kró­nika; 18.50 Állampolgárok fó­ruma; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 Beszélge­tés a Parasztság kongresszu­sának küldötteivel; 20.15 Ro­mán film: A masztodon; 2140 Dokumentumfilm; 22.00 Nép­dalok. II. műsor: 20.00 Heidi (ismétlés); 20.25 Zenei gyöngy­szemek; 20.45 Telex; 20.50 A lézer: 21.15 Hirdetések; 21.20 C. Dobrogeanu Gherea: Az újjobbágyság (ismétlés); 21.50 Riport. MINTEGY 6000 fát ültetnek el a gyakorlat időszakában a brassói egyetem erdészeti fa­kultásának hallgatói a Cenk, a Fellegvár, a Postarét és a Stadion környékén. AUTÓKIRÁNDULÁS? Cristian Stefan, a craiovai 5-ös autóbuszállomás gépkocsivezető­je a napokban „véletlenül" letért a megszokott útról. A Craiova — Jacinta útvonalon teljesített szol­gálatot, legalábbis a papírfor­mák szerint, a milícia szervei azonban Craiova — Melenesti között tartóztatták fel, a buszban pedig egyetlen utas ült. A nagy „zsúfoltság" miatt a gépkocsive­zető figyelmét bizonyára az is elkerülte, hogy az utasnak nem volt jegye. Cristian Stefannak annál több: a büntetés mellett ugyanis kifizetett 42 jegyet, jö­vet és menet. Friss, tavaszi „ruhát" öltött a hegyvidék; a napfény, az ózondús, friss levegő pihenőszabadságra, hétvégi kirándulásra csalogatja a hegyek szerelmeseit. Sinaián, a Montana szállóban sokszáz ember „ütötte fel tanyáját". A korszerű új hotel változatos, vendégmarasztaló szol­gáltatásaival — nyári kertjével és uszodájával — minden évszakban kényelemmel fogadja a turistákat KORSZERŰ kereskedelmi és vendéglátóipari komplexumot épít a Fehér megyei fogyasz­tási szövetkezetek szövetsége Sugágon, a Sebes patak völ­gyében épülő erőművek köze­lében lévő helységben. A má­sodik negyedévben felavatan­dó szövetkezeti komplexum­ban vendéglő, luxusfalatozó és kereskedelmi egységek kap­nak helyet. A VÍGJÁTÉK HETÉT ren­dezik meg Vilcea megyében április 18 és 25 között, amely­nek keretében tíz­­ előadást tartanak Rimnicu Vilceán és a megye több helységében. 101 ÉVES Agora Beciu, Braila municípium legidősebb lakosa. Az idős asszonynak 13 gyereke, 17 unokája és 40 déd­unokája van. ÚJDONSÁG! TAVASZI SORSJEGY SPECIÁLIS, KORLÁTOZOTT SZÁMÚ BORÍTÉKOS SORSJEGYEK • 1 670 000 lej értékű pótnyeremény • Több mint 800 000 lej értékű pénznyeremény • 408/412 típusú Moszkvics és Skoda S 100 típusú személygépkocsi­nyeremények Minden Loto-Pronosport ügynökségnél és mozgó­árusnál kapható TAVASZI SORSJEGY. Ha TAVASZI SORSJEGGYEL játszik, esélye van rá, hogy kihúzza a főnyereményt. Vásároljon minél több sorsjegyet, hogy növelje az esélyeit! (268) ­ Fővárosi kurír A Bucur-Obor második megnyitója Még egy éve sincs, tavaly májusba, hogy lapunk is hírt adott Bukarest óriás-áruházá­­nak részleges megnyitásáról, mely azóta a fővárosiak egyik közkedvelt vásárló-pénzköltő helyévé vált. Akkoriban szó esett az üzletház modern be­rendezéséről, folyamatos és jó ellátásáról, a vásárlók pedig már rég meggyőződhettek a gyors és udvarias kiszolgálás­ról. A 27 egység, mintegy 7000 négyzetméternyi kereskedelmi felülettel, azóta is­­teljes ka­pacitással dolgozik. Az üzlet neve : Bucur-Obor. Most ismét megnyitó, újabb üzletrészek átadása előtt áll e hatalmas kereskedelmi komplexum : a végső mun­kálatok folynak, és hamaro­san teljes egészében a lakos­ság birtokába kerül. Kivételt csak az önkiszolgáló vendég­lő és egy nagy bútorüzlet ké­pez, melyeket a későbbiekben kapcsolnak majd be a Bucur- Obor hálózatába. Elég ha csak a puszta szá­­mokat-adatokat felsoroljuk, s az olvasó maga elé képzelheti a mammut-áruház méreteit. Kereskedelmi felülete 30 000 négyzetméter, ahol 80 egység működik majd ; az elárusítók száma meghaladja az ezret. A csarnokok legtöbbjében a vá­sárlás korszerű formában tör­ténik : az élelmiszer-, vegyi-, háztartási és kozmetikai cik­keket forgalmazó részlegek önkiszolgálásra berendezet­tek, továbbá számos olyan egység van, ahol az érdeklődő szabadon válogathat a termé­kek között. A jelenleg átadás­ra kerülő felületen több szol­gáltatási egység is helyet kap, természetesen valamennyi az itt kötődő „vásárokkal“ kap­csolatosak. A megrendelő ház, a többi között, élelmiszer- és vendéglátóipari cikkeket to­vábbít házhoz, gondoskodik például a televíziós készülé­kek, jégszekrények stb. haza­­szállításáról ; vállalja a kész­ruhák helybeni vasalását, meg­­igazítását. A kényelmes és gyors vásárlást hivatott bizto­sítani a tájékoztató iroda és a csomagmegőrzők; dicséretes kezdeményezésnek ígérkezik • A pionírok központi há­zában a napokban zajlott le a kis rádióamatőrök országos versenyének első szakasza. A vetélkedőn több mint 60 fő­városi és vidéki „állomás"­ vett részt. • Francia fotóművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Brezoianu 23—25 szám alatti teremben. A tárlaton szereplő 80 fekete-fehér kép szerzői : Bresson, Brassai, Charbonni­­er, Doisneau, Izis, Riboud — a jelenkori francia fotóművé­szet legkiemelkedőbb egyéni­ségei. • A turisztikai, szálloda-és vendéglátóipari vállalat újabb kirendeltsége kezdte meg működését a Dorobarti szálló előcsarnokában. Na­ponta 9 és 20, szombaton 9 és 13 óra között tart nyitva ; te­lefon : 16 20 89. Az érdekeltek üdülő- és kezelési jegyeket vásárolhatnak a tengerpartra és az ország bármelyik üdü­lőhelyére, ugyanakkor a vásárló mamák kisgyerekeit vigyázó szolgálat is. Lesz hát látni­ és vásárolni való bőven a Bucur-Obor má­sodik megnyitóján is. KISS ZSUZSA ÁPRILIS 17-ÉN a Temes megyei Csanádon népviseleti fesztivált rendeznek a kör­nyék községeinek és falvai­nak népviseletéből. Ezzel egyidőben a művelődési ott­honban kulturális estet tar­tanak. BÚTOR bemutató üzlet nyílt Aradon a Tribünul Dobra utca 21 szám alatt. Az egység a teljes bútorgarnitú­rák mellett, parkettát, csem­pét, ajtókat, ablakokat és e­­gyéb lakberendezési tárgya­kat is árusít. A megyében az utóbbi időben több hasonló kereskedelmi egység nyílt, így Lippán, Sebesen és másutt. BŐVÜL Olt megye egész­ségügyi hálózata. A meglévő hét kórház mellett, rövidesen újabb 430 ágyas kórházat ad­nak át rendeltetésének Cara­­calon. A megyében összesen 515 orvos, 2049 középfokú vég­zettséggel rendelkező egész­ségügyi személyzet őrködik a dolgozók egészsége felett. 1971 óTA Hunyad megyé­ben több mint egymilliárd lejt fordítottak munkavéde­lemre, munkavédelmi beren­dezések felszerelésére. Új könyvek Lángoló tavasz —1907 Könyvkiadó aligha tiszteleghe­tett volna szebben 1907 több mint 11 ezer mártírjának emléke előtt, mint a Minerva Könyvkiadó a napokban megjelentetett csak­nem 650 oldalas vaskos köteté­vel*). A kiadó méltó emléket állít a nagy parasztfelkelésnek azzal, hogy jókora vers, próza, dráma és publicisztikai csokrot nyújt át az olvasónak 1907 korabeli, ké­sőbbi és mai irodalmi visszhang­jából; a könyv oldalairól megrá­zó kép tárul elénk a parasztság helyzetéről, a századelő politikai, gazdasági és társadalmi viszo­nyairól; elszánt harcokat, az or­szág legnépesebb társadalmi osztályának drámáját idézi, mu­tatja be ez az antológia. Ugyan­akkor nagyszerűen példázza a román értelmiség, írók, publicis­ták nép iránti hűségét, harcos állásfoglalását az elnyomottak ügyéért, az elnyomók ellen, e­­gyüttérzését a kiszipolyozott pa­raszti tömegekkel. Valósággal iz­zik ez a néphűség, militáns ál­lásfoglalás a korabeli íróknak a kötetbe válogatott műveiben, Coșbuc, Caragiale, N. D. Cocea, Vlahula verseiben, írásaiban. Mi­lyen megrázó George Coșbucnak a Földet adj című versét a kö­tet élén olvasni, mert ez az 1907 előtt több mint egy évtizeddel megjelent profetikus utólérhetet­­lenül kemény harci felhívás való­ban a nagy parasztfelkelés pro­lógusa volt. Vagy milyen izga­lommal lapozhatjuk Nicolae Iorga parasztvédő újságcikkeit, I. L. Caragiale megrázó pamflet­ját (1907 — Tavasztól őszig), a­­mely e harcos műfaj valóságos gyöngyszeme vagy Cocea szikrá­zó publicisztikáját és Vlahu fő verseit, St. O. Iosif politikai cik­keit. Mind-mind nagyszerű tanú­ságtétele annak, hogy a korabeli haladó írók és publicisták milyen odaadással szálltak síkra a pa­rasztság ügyéért. Az antológia válogatójának, Victor lovának nem volt könnyű dolga, hiszen az 1907-es paraszt­­felkelésnek hatalmas Irodalma van, s még hatalmasabb a vissz­hangja a későbbi írónemzedékek műveiben. Ennek ellenére a kö­tet szerkesztője jól megoldotta a feladatát; nemcsak azért, mert a *­ Flacari in primavara, 1907. Editura Minerva, Bucu­­resti, 1977. legfrappánsabb művek szelektá­lásával méltó emléket állít a nagy parasztfelkelésnek és hűen tükrözi 1907 tavaszának viharos eseményeit, hanem áttekinthető­en rendszerezi is a kötetben az anyagot. Már említettük, hogy nagyon jó ötlet volt Coșbuc ver­sét az antológia élére tenni; he­lyes elgondolásnak bizonyult az is, hogy az anyagot műfaji szem­pontból rendszerezte; külön részt kapott a vers, a próza, a dráma és a publicisztika, s e fejezeteken belül is időrendi sorrendben sze­repelnek a művek, az írók, köl­tők, publicisták, kezdve a kora­beliekkel, egészen a maiakig, így a műfajokon belül is nyomon követhetjük 1907 visszhangját egészen napjainkig. Ami a verseket illeti, megál­lapíthatjuk: gazdag és mélyha­tású militáns költészet támogatta a parasztság igazságos harcát. Olyan nevek fémjelzik ezt a köl­tészetet, mint Alexandru Vlahute, aki már akkor a Viata Româneas­­căban publikálta verseit. Ehhez a harcos költőnemzedékhez tar­tozott George Cosbuc, St. O. Io­sif, Dimitrie Anghel, A. Mirea, Octavian Goga, Panait Cerna, George Tutoveanu, I. C. Vissa­rion és sokan mások. Évtizedek­kel később pedig Tudor Arghezi állított ragyogó emléket 1907 paraszthőseinek. A magyarra­­­ — Szemlér Ferenc által — lefor­dított 1907 — Tájak és emberek — című ciklusa az 1907-es ese­mények nagyszerű költői kifeje­zése. A kötetet bevezető Elöljáró beszéd című versében milyen drámaian vetíti elénk 1907 hangu­latát: „Kilencszázhét első felé­ben / Hirtelenül, egy márciusi éjen / Fleminzi és Stelinetti és Hodivoaia / Felett az égnek tört a lángok árja. ” S országszerte az éjt ezer s ezer / Láng és szö­­vétnek verte fel. / Fáklya és mécs, gyertyák kanóca máskor / Húsvétkor ég csak így, feltáma­dáskor. / ... I Szállt, osztagokról osztagokra / Felgyűlő falvakban a­ szikra / S szökdeltek fürge tü­zek egyre / Új hombárokra s új házfedelekre. / ünnep készült-e, vagy komor / Temetkezés, halot­ti tor? / Széles mezőkön, nyittok kutya-csordák. / Uram, segíts, mert zend­ül már az ország. ./" Hű képet ad a kötet a későbbi költőnemzedékek állásfoglalásá­ról is. Ezek kiséül egyesek, mint például Teodor Bals köteteket szentelték a parasztfelkelés em­lékének, mások mint Vic­tor Eftimiu, Demostene Bo­­tez, Radu Boureanu, eposzo­kat szenteltek 1907-nek, de Mihai Beniuc, Kiss Jenő, Ion Banutu, Victor Tulbure, A. E. Ba­­conski, Alexandru Andritoiu, Ion Brad, Aurel Rau, Tiberiu Után, Grigore Hagiu, Nichita Stanescu, Ion Gheorghe és mások ilyen té­májú versei is szerepelnek a kö­tetben. Izgalmas olvasmány a prózai rész. Olyan művekből szerepel­nek itt részletek mint Panait Ist­­ratinak a Baragán bogáncsai című művéből, vagy Liviu Reb­­reanu híres regényéből, a Lá­zadásból, amely ragyogó irodal­mi kifejezése a román paraszt­ság elnyomatásának és drámai küzdelmének. De olvashatunk ebben a részben megrázó írá­sokat Spiridon Popescu, a szo­cialista Paul Bujor és Constan­tin Stere, V. Demetrius, N. D. Cocea és persze Mihail Sado­­veanu tollából. Itt szerepel Cé­zár Petrescu 1907-es ciklusának több megrázó részlete, Ion Ma­rin Sadoveanu Ion Sintu című, 1907-tel foglalkozó regényének számos jellemző részlete, Zaha­­ria Stancu Mezítláb című monu­mentális regényének több rész­lete. De olvashatunk megrázó epizódokat 1907-től George Că­­linescutól éppúgy, mint Em. Ga­­lantól vagy Dumitru Radu Po­­pescutól. A színműveket I. C. Vissarion és Cézar Petrescu—Dinu Bondi darabjai képviselik a kötetben. Igen gazdag a publicisztikai rész. Ebben olyan kiválóságok írásai szerepelnek, mint Cara­giale, Dobrogeanu Gherea, Con­stantin Mille, Vasile M. Kogal­­niceanu, Nicolae Iorga, Gala Galaction, Tudor Arghezi, Mihail Gheorghiu Bujor és a maiak kö­zül Eugen Jebeleanu, Paul An­ghel, Vasile Rebreanu és mások. Megilletődéssel olvassuk ebben a részben a lorga híres, Rejtsétek el a parasztokat! című írását vagy N. D. Cocea Tizenkétezer paraszt áldozata című esszéjét. Mindent összegezve, az évfor­dulóhoz méltó ez a kötet. Ha igaz az az axióma, hogy egy jó antológia felér egy irodalom­­történettel, akkor ez a kötet a a román irodalom utóbbi hetven évének szép tükre. Oldalain megrázóan elénk tárulnak e hetven esztendővel ezelőtti kora­tavasz küzdelmei. Ugyanakkor szép tanúságtétele ez a kötet is az írók, a költők és publicisták néphűségének és hazaszereteté­nek. MIHALKA ZOLTÁN Az örök Jókai A Hiúság vásárának elősza­vában Thackeray, Dickens kor­­társa és az angol próza sza­tirikus tollú írója kifejti, hogy minden elkövetkező esemény nem más mint színjáték. Regé­nye olyan előadás lesz, mely­nek ő a rendezője, s melyben a szereplők csak egyszerű bá­bok, akiket akarata és szándé­ka szerint mozgat. Thackeray be­vallja, hogy szereplőinek ő az irányítója, Jókai ezt így, sehol sem fogalmazza meg. Az an­gol író példát statuál, felmu­tatva a társadalom árnyolda­lát, a kapzsiságot, az emberi gyarlóságot, a sikerhajhászást, az öntetszelgést, az emberi vi­selkedés és jellem fonáksága­it. Ironizál, szatirikusan felvil­lant, keserűen elmélkedik. Jókai viszont mindent halálo­san komolyan vesz. A cselek­ményt, a szereplőket egya­ránt, ő is példát mutat, de ő a napos oldal felől közelítve. Nem azt rajzolja meg, milyen a valóság, hanem azt, hogy milyen kellene legyen. Eszmé­nyeiből, illúzióiból indul ki, ez vezeti tollát. Az ideált eleveníti meg, minden humánus hala­dó törekvés célját Ez magya­rázza miért hiányolható alak­jaiból és regényeinek cselek­ményéből az életszerűség, és miért vezet sokszor ez az út az utópikus látomásokhoz. *) JÓKAI MÓR: A kőszívű ember fiai, Dacia Könyv­kiadó, Kolozsvár-Napoca. Alakjai nem, századának hús­vér embereit­ tükrözik. A való­ság figurái csak indítékul szol­gáltak, Jókai képzelete tovább mintázta őket az eszmény szel­lemében.­­ Olyanra, amilyennek szerette volna a valóságban is hinni őket. Jókai lírai alkat, költői lé­lek volt. Regényeinek változa­tos színterei vannak, a vad re­gényes erdélyi hegyektől az al­földig, Komáromtól az orosz pusztáig, a szülőhontól egzo­tikus tájakig. Jókai romantikus író. Megítélésében ezt feltétle­nül szem előtt kell tartani. Fel­lelhetünk ugyan nála is realis­ta vonásokat, de nem ezek jellemzők írásművészetére. Ha fel akarnánk vázolni a Jókai-regénymodellt, akkor fel­tétlen szükséges elemként he­lyet kapna benne a taszító­­előrevívő és az akasztó-gátló erőknek a párharca, a hazáért tevékenykedő eszményi férfi a­­lakja (Baradlay Ödön), a sze­reméért megküzdő hős (Ri­chard), a nemes cél érdekében önmagát feláldozó ifjú (Jenő), az angyalian szelíd és szép (Edit), a minden kudarc oko­zója, a végzetet jelentő fon­dorlatos, gonosz démoni nő (Alfonsine), a hűséges cseléd (Pál úr), a komikumában is rokonszenves szereplő (Tallé­­rossy Zebulon), a sors idődrá­mája, a kiélezett helyzetek, a meglepő, váratlan fordulatok, a véletlennek köszönhető meg­oldások, a romantikától any­­nyira kedvelt ellentétezés, az anekdota, a humoros jelene­tek. De nála nem is ez a fon­tos. Már régen kimutatták gyengéit, hogy jellemábrázolá­sa egysíkú és vérszegény, hogy cselekményszövése önkényes, hogy helyzetei meseszerűek, hogy idillikusan láttatja a va­lóságot és egyebek. Jókait té­vedés lenne más kor mércéjével mérni. Őt olyannak kell elfo­gadni, amilyen. Ezért az egyik legolvasottabb író. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy 1945-től napjainkig művei magyarul több mint háromszáz kiadást értek meg közel tízmilliós össz­­példányszámban! Már egy évszázada hódít, olvasótábora nem apad. Mi a titka? Erre a választ a legta­lálóbban egy mai értékelője így fogalmazta meg: „Igaz, biztató költészet Jókai regény­világa, a pihenés, a gondta­lanság, a győzelemmel és el­képzelt rémekkel játszás pilla­nata minden könyve. Ez sike­rült, elmúlhatatlan hatásuk tit­ka is. Mindig szükség lesz rá­juk, mindig fel fogják fedezni őket." Mindezeket Jókai egyik leg­népszerűbb regényének *) új­rakiadása kapcsán jegyezzük meg. Még annyit, hogy Veress Zoltán írt hozzá előszót; olyat, amely valóban megteremti a mű és olvasó közvetlen kap­csolatához szükséges légkört. SALLÓ LÁSZLÓ A „nyolcadik művészet“ (?) Mihai Berindei jazz-lexikona * nem a zenei, hanem a Tudo­mányos és Enciklopédiai Kiadó­nál jelent meg, megelőzve a rég várt, nagyon szükséges „általá­nos“ zenei lexikont, Gheorghe Firca szerkesztői gondozásában. Szakszerű kézikönyv. Elsősorban tárgyi szócikkeiért érdemes meg­venni. Nemcsak a jazz — főleg angol eredetű, világszerte több­nyire angolul meghonosodott — szakkifejezéseit ismerteti hitelt érdemlő tudományossággal, a helyes ejtés feltüntetésével, ha­nem a legfontosabb szaklapok­ról, szakegyesületekről, fesztivá­lokról, díjakról is tájékoztat, és külön cikkekbe tömöríti egy­­egy ország jazz-művészetének a történetét. A művész-személyisé­gekről szóló cikkek teszik ki a fe­­jedelem nagyobb részét. Ezek is tárgyilagosak, szakszerűeknek tűnnek. „Tűnnek" — írtuk, mert nem ismerjük annyira a jazz-világ személyiségeit, hogy érdemben méltathatnánk Berindei jellemzé­seit, értékítéleteit. Nota bene: e jegyzet nem egy jazzkritikus munkája, hanem egy „általá­nos"­ zenekritikusé. Annak a zenésznek a szempontjait érvé­nyesíti, akinek a zenei világké­pében a jazznek is megvan a * MIHAI BERINDEI: Dic­­tionar de jazz, Editura $tiin­­tifica $i Enciclopedica, Bucu­­resti, 1976. maga helye, aki rendszeresen foglalkozik a jazz-szel, mint az egy és oszthatatlan zeneművé­szet részével, s akinek éppen ezért szüksége van egy megbíz­ható, korszerű hazai jazz-kézi­­könyvre is, amelyben az adódó jazz-vonatkozású kérdéseknek utánanézhessen. Esetleges ellen­bizonyítékul szolgáló tapasztala­tok szerzéséig a könyvet ilyen munkának tartjuk és akként a­­jánljuk mindenkinek, aki a ma­ga közelebb- kedvesebb zenefa­jait a Zene egészének az össze­függésében műveli, illetve hall­gatja. Csakis, mint ilyen, mint ro­konszenvező kívülálló jelzünk né­hány feltűnő hiányt. Sok hazai jazzman kapott cikket a szerző­től, köztük természetesen ro­mániai magyar muzsikusok is (Bereczki Attila, Boros Zoltán, Gondi Jenő, Imre Sándor stb.), nem tudni, miért feledkezett meg Manyák Erikről, akinek a szebe­­ni dixielandje köré országos ran­gú jazz-fesztivál kerekedett. A szerző az előszóban meleg kö­szönő szavakat intéz Bányai Pé­terhez, „a bukaresti Petőfi Sán­dor Művelődési Ház jazz-klubjá­­nak volt elnökéhez", magáról a klubról azonban hallgat, holott éveken át fontos központja volt a fővárosi jazz-életnek, világ­nagyságok is megtisztelték egy­­egy jam session alkalmával. Kü­lön cikket kap a könyvben Pas­cal Bentoiu, Dumitru Bughici és lexikona Dumitru Capoianu, mint „szim­fonikus" szerzők, akikre hatott a jazz; ezen a címen Cornel Ju­­ranunak is járt volna cikk­e az egyetemes jelentőségű külföldi mestereknek is, kezdve Debussy­­vel, Ravellel és Sztravinszkijjel. Nem­ lett volna szabad elhall­gatni George Sbârcea Jazzul, o poveste cu negri című kötetét sem, amely tudtunkkal minded­dig az egyetlen román szerző írta jazz-könyv volt és abban is fontos előzménye Berindei mun­kájának, hogy függelékében mintegy 50 lapnyi jazz-kislexikon jelent meg; sokan, nagyon so­kan olvasták! Érezzük egy E­­lectrecord cikk hiányát, az egyes szócikkekben olvasott hazai le­mezhivatkozások összesítését is, tekintettel arra, hogy a lemez­gyár kimagasló szerepet játszik a román jazz ápolásában és terjesztésében. A „jazz” szó leírása ezzel a kijelentéssel kezdődik: „a zene­művészet része". Nagyon fontos „aufrakt ez az utána következő definícióhoz és történeti össze­foglaláshoz! Igazabb ez a szem­lélet, mint a könyvet szíves jó­indulattal előszavazó Mihai Bre­­diceanué, aki szerint a jazz ma már „egy valóságos »nyolca­dik művészet«". Ne szorítsuk ki a jazzt — még elszólásainkban sem —* a zene fogalmából! LÁSZLÓ FERENC ELŐRE

Next