Előre, 1977. május (31. évfolyam, 9161-9186. szám)

1977-05-01 / 9161. szám

„Eredményeink, amelyeket hazánk gazdasági-tár­sadalmi fejlesztésében és a nép életszínvonala eme­lése terén elérünk, ismételten igazolják pártunk po­litikájának, ötéves tervünk előirányzatainak helyes­ségét és realizmusát; bizonyítják azt a határozott­ságot, amellyel nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók, az egész nép követi a pártot és tántoríthatatlanul életbe ülteti politikáját. Összes történelmi megvalósításaink teljes mértékben mege­rősítenek abbeli hitünkben, hogy az az út, amelyen haladunk, helyes, ragyogó út — a szocializmus és a kommunizmus, egész nemzetünk jólétének és boldog­ságának útja". NICOLAE CEAUSESCU MUNKÁNK ÜNNEPÉN M­ ájus. Mindannyiunk szá­mára kedves ez a hónap. Nemcsak üdesége, frisse­sége miatt, hanem ünnepei és j­elképei révén is. Már magának a természetnek az újjáéledésé­ben az örök emberi újjáformáló­­dást látjuk, de május ünnepei­ben az emberi habitus szépsé­geit is felfedezzük: a munkát, a legemberibb tulajdonságot, a szolidaritást, emberségünk ki­fejeződését, a kitartást és böl­csességet, amelyet pártunk szim­bolizál — hiszen ebben a hó­napban ünnepeljük születésének 56. évfordulóját­­, a független­séget, egyéni és közösségi, nem­zeti voltunk elmaradhatatlan ele­mét, s végül ebben a hónapban emlékezünk meg a Győzelem Napjáról, az embertelenség fe­letti diadal évfordulójáról. Szép hónap, s első napja a munka, a nemzetközi szolidari­tás nagyszerű ünnepe. Mindenütt a világon minden dolgozó ünne­pe. S mi különösen ünnepünknek érezzük, mert a munka valóban lételemünk, úgy is viszonyulunk hozzá, hiszen egyéni és közössé­gi boldogulásunk, a közös haza felvirágoztatása fő forrásának tekintjük. A szolidaritás ugyan­csak lételemünk. Itthon, az or­szágban — mint a márciusi ka­tasztrófa idején és utána tapasz­talhattuk — és más népek, or­szágok felé szintén, amely szo­cialista hazánk elvszerű és dina­mikus külpolitikájában tükröző­dik. Ígyhát május első napja való­ban az egyik legbensőségesebb ünnepünk. Régi hagyományunk munkával, szolidaritással köszön­teni ezt a napot. S ennek az 1977-es Május elsejének különle­ges értelme van számunkra, hi­szen csaknem két hónappal az­után ünnepeljük, hogy a földren­gés alaposan megviselte hazánk számos megyéjét, a fővárosban és más városokban otthonainkat, gyárainkat, középületeinket dön­tötte romba. Ebben a májusban itt vibrál az újjáépítés, az elszen­vedett károk helyrehozásának a lendülete. Dolgozó népünk ki­magasló munkasikerrel köszönti ezt a napot. Nemzetiségi különb­ség nélkül munkások, parasztok, értelmiségiek, az összes dolgozók karjuk és értelmük minden ere­jével odaadóan munkálkodnak, hogy ipari, mezőgazdasági és beruházási feladataikat, vállalá­saikat maradéktalanul teljesít­sék. A szocialista építés minden területén szép eredménnyel bi­zonyítják lelkesedésüket, fejezik ki bizalmukat a párt iránt, tesz­nek tanúbizonyságot pártkö­­rüli összeforrottságukról. Mint Nicolae Ceaușescu elvtárs a szocialista mezőgazdasági egy­ségek vezetőtanácsai, az egész parasztság nemrégi első kong­resszusán kifejtette, 1976-ban és ennek az évnek az első hónap­jaiban népünk kiemelkedő sike­reket ért el a gazdasági-társa­dalmi élet minden területén. A szocialista ipar továbbra is gyors ütemben fejlődött, s mint vezető nemzetgazdasági ág a legjelen­tősebben járult hozzá a nemzeti vagyon gyarapításához. A már­cius negyediki földrengés által okozott veszteségek és nehézsé­gek ellenére az ötéves terv má­sodik esztendejében is jó körül­mények között valósítjuk meg az ország iparosítási programját: az első negyedévben az ipari ter­melési tervet 103,1 százalékban teljesítettük, s 12,2 százalékos növekedési ütemet valósítottunk meg az előző év hasonló idősza­kához viszonyítva. Hasonlókép­pen a beruházás 16 százalékkal, a munka termelékenysége 7,6 százalékkal, az export volumene pedig több mint 22 százalékkal növekedett. Szorgos munka folyik a szántóföldeken: földműveseink kitartó erőfeszítéseket tesznek a tavaszi mezei munkák mielőbbi befejezésére, olyan minőségi munka befejezésére, amely a tervezettnél bővebb hozamokat érlel majd. Igen, száz és százmil­liós értékeket termel ez az alkotó tavaszi munkalendület. A száz­milliók mögött pedig dolgozó né­pünk pártkörüli összeforrottsága, szocialista tudata kiváló erkölcsi arculata sugárzik és hajtóerő­ként munkál. És nemcsak az ün­nepköszöntő nekigyűrközések ide­jén, hanem dolgos mindennap­jainkban is, szüntelenül anyagi és szellemi jólétünk gyarapításá­ra sarkall. Tudjuk, eredményeink Mihálka Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) A föld mélyéből feltört alat­tomos erők rombolása és félel­metes hangja végtelen percek­re megdermesztette az idege­ket. A biztonságosnak hitt ta­­­­laj, az anyaföld ingott és moz­dult ideg lábunk alatt. Ahogy telnek azóta a hetek, egyre ol­dódik annak a kísérteties perc­nek az emléke, mégis a rész­letek újra és újra leperegnek az emlékezetben. Semmihez sem volt hasonlítható a dráma, de a rákövetkező órákban mutat­kozott meg igazán, hogy ki mire képes. Megmutatkozott mindent felülmúló emberi ké­pességünk, a cselekvési A mi cselekvésünknek moz­gató ereje a helytállás, az áldo­zatvállalás, a szolidaritás és a tettekkel bizonyított hazafiság. Az ország minden fia, nemze­tiségre való tekintet nélkül, egyemberként bizonyítja önfel­­áldozó munkával, hogy­­ „a szocialista társadalom építése nemcsak a gazdasági alap fej­lődését hozta magával, hanem egy új tudat, a honpolgárok közötti szolidaritás szellemének kifejlődését is." Hiszen az em­beri tudat e minőségi színvona­la társadalmi termék, a közö­sen, együtt, egymásért folyta­tott ideológiai, művészi munka megindítóan szép eredménye. Akkor, azon a baljós emlé­kű március negyedikén és azóta is egyvégtében vizsgázott és vizsgázik hazánk népe. Vizsgá­zunk saját lelkiismeretünk előtt, a világ közvéleménye előtt a legnehezebb tantárgyak­ból: emberségből, összefogás­ból, kitartásból. Az osztályzat — elsősorban saját lelkiisme­retünk előtt, de a világ közvé­leménye előtt is — a kiérdemelt jeles. Bizonyos fogalmak, szavak — szocialista humanizmus, szo­cialista tudat — tartalmilag gazdagodva fogalmazódtak bennünk újra, még jelentőség­­teljesebb hangsúlyt kaptak, másként visszhangoznak lel­künkben, mert ezekben a drá­mai napokban a fogalom konkrét emberi cselekedetekben öltött testet, olykor olyan mér­tékben, hogy már-már azt érez­zük, hogy az eddig általáno­san használt önfeláldozás sza­vunk erőtlen annak lényegi ki­fejezésére. Hányszor beszéltünk az elmúlt évtizedekben ezekről a fogalmakról színdarabokban, könyvekben, de hányszor be­széltünk az új emberről, szinte konvencionális kifejezéssé vált, a színpadon is általános, ruti­nos jellemvonásokkal ábrázol­tuk! Hanem most kézzelfogha­tóan, konkrétan tudatosodott bennünk, hogy az új ember jelen volt és jelen van életünk­ben, a hétköznapokban, a való­ságban, a rendkívüli pillana­tokban egyaránt, ilyen vagy olyan értelemben hazánk min­den állampolgára más, új em­ber tulajdonképpen, ezért volt képes heroikus cselekedetekre egész nemzetünk a rendkívüli helyzetben ! Társadalmunk érettsége, pár­tunk vezető ereje, szervező­­készsége maradéktalanul nyilvá­nult meg most, ezekben a he­tekben. Ez a biztos záloga an­nak, hogy népünk rövid idő alatt legyőzi a katasztrófa okozta nehézségeket, hogy ha­zánk még lendületesebben lép előre a kommunizmus felé ve­zető úton. A földrengés követ­kezményei elhárításáért folyta­tott munka, az ország gazda­sági-társadalmi fejlesztésének nagyszerű távlata rajzolódott ki az RKP Központi Bizottságá­nak, a Nagy Nemzetgyűlésnek, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács­nak együttes ülésén, ahol pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs mondott nagy­szabású előadói beszédet. A cselekvés teszi a csodát a mi életünkben, nap mint nap tanúi vagyunk ennek, a cselek­vés viszi tovább az életet a ka­tasztrófa után. A rombadőlt épületek helyébe újak épülnek, megkezdődött a főváros új po­litikai-közigazgatási központjá­nak tervezése, helyreállítják az üzemeket, ipartelepeket. Csak a barátaink és szeretteink elvesztését nem lehet feledni! Művészi életünkben is a cselek­vés a feladat. Újra játszanak a fővárosi színházak, új darabok premierjét készítik elő Függet­lenségünk századik évfordulójá­ra. A színház cselekvése — az esti előadás. Egész művészeti életünk föllendülését eredmé­nyezi a nemzeti fesztivál kibon­takozása, a Megéneklünk, Ro­mánia újabb és záró szakasza. A vásárhelyi színház is méltó módon járul hozzá a fesztivál, közművelődésünk kiteljesedésé­hez. Az emlékezés megőrzi ezt a márciust. Azt az éjszakát és a rákövetkező heteket. Az alko­tók, írók, művészek, színházi szakemberek kötelessége, hogy műveikkel és munkájukkal szol­gálják ezt az emlékezést, meg­örökítsék a helytállás, a cse­lekvés magasztos óráit, meg­örökítsék ennek a tragikus hősi tavasznak feszültségét holnap is örökké erőt adó példáját. Dan Alecsandrescu rendező, az Marosvásárhely­ Állami Színház igazgatója MINDENT FELÜLMÚLÓ EMBERI KÉPESSÉG­­A CSELEKVÉS Világi proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! gyY* Redacjia ELŐRE. Bucuresti (71341). Piata Scinteil 1. aAAI. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (71341) Scinteia tér L­ávfalvam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18 03 08. évfliya Előfizetési díj : egy hónapra 8 lej ; három hónapra 01­­1 gyám 24 lej ; hat hónapra 48 lej ; egy esztendőre 96 lej. Viám Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1977 a levélkézbesítők és a lapterjesztők. ,7/#­ Reklám- és apróhirdetés a következő címen­­ márns­l Agentia de publicitate ISIAP — Bucure$ti, ‘ Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR, vasárnap Filiala Sector 1. cont: 645130152^ Pentru ELŐRE. ________________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni : _­6 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Fred­. ,A . . P. O. Box 136—137 — Telex : 11226, ára 30 bani Bucureș ti, str. 13 Decembrie nr. 3 A SZOCIALISTA VERSENY ÉLENJÁRÓI JELENTIK HÍRNEVÜKHÖZ HÍVEN A kolozsvár-napocai Iparépítő Tröszt évek óta élenjár a beru­házási tervek, az átadási határidők túlszárnyalásában. Az idei Má­jus elsejét is ilyen eredményekkel köszöntik. Négy hónap alatt 2,6-szer annyi építő- és szerelőmunkát végeztek, mint a múlt év megfelelő időszakában, két objektum határidő előtti átadásával — a besztercei betonelemgyár és a tordai cementgyár új kapacitása — hatvan, illetve harminc napot nyertek. A négy hónap munkasike­reihez tartozik az is, hogy az építkezési költségek szakszerű csök­kentésével 3 millió lejt takarítottak meg, az évi vállalás mintegy hatvan százalékát. KÉTSZÁZ ÚJ TERMÉK Tirgoviste municípium üzemei is a tervfeladatok és vállalások túlszárnyalásával köszöntik Május elsejét. Az eredmények közül külön figyelmet érdemel a gyártmányfejlesztés, a nagyszámú új termék gyártásba vétele. Kétszázra emelkedett számuk az ünnepig, és nem kevésbé jelentős termékekről van szó, mint az automata és félautomata, korszerű vezérlő művekkel ellátott, nagy munkadara­bok megmunkálására alkalmas esztergapadok, új ötvözött acélfaj­ták, a nemzetgazdaságnak rendkívül szükséges, különféle típusmé­retekben előállított hengereltáru. És sokat mond az is, hogy az új acélmárkák több mint felét a román fémipar első ízben állítja elő. JÓL FIZETETT Az anyag- és energiatakarékosság az egyik legfontosabb verseny­pont volt a Május elsejei szakaszban és marad továbbra is. Nagy hasznot hajtott mindenütt, ahol a vállalás reális lehetőségekre ala­pozott és adott szavukhoz híven jártak el a munkaközösségek. Ez­úttal a nagyváradi gördülőanyag-alkatrészeket gyártó vállalat és a kudzsiri mechanikai üzem eredményeit említjük. Nagyváradon a megtakarítás 40 tonna fém volt, Kudzsiron 5,5 millió lej. HÁRMAS HASZON A vegyiparban szintén sok sikerrel oldják meg a gyártmányfej­lesztés napirenden levő kérdéseit. Az év eleje óta nyolcvan új és áttervezett termék gyártását kezdték meg, tizenháromét a tervezett határidő előtt. Az új gyártmányok termelése — az első negyedév­ben 2 milliárd lejt tett ki — hármas,haszonnal járt ebben az ipar­ágban. Nagy mértékben elősegítette az import csökkentését, a hazai nyersanyagok magasrendű értékesítését és újabb lehetőségeket te­remtett a kivitel növelésére. Szatmár megye a négyhavi tervüket határidő előtt teljesítő területi egységek közé tartozott a Május elsejei versenyszakaszban is. A munkatermelékenység terven felüli növelésének és más tényezőknek köszönhető időnyereség százmillió lej értékű terven felüli össztermelést jelent. Az Unió dolgozóit illeti elsősorban elismerés a megye ered-­­­ményeiért. A megye és az egész nemzetgazdaság gépgyártásában betöltött szerepüknek, elfoglalt helyüknek megfelelően járultak hozzá az előirányzaton felüli termelés eléréséhez. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS ELEM CEAUSESCU ELWN0 fogadta dr. Rafael Caldera szenátort, Venezuela Köztársaság volt elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Szocia­lista Egységfront elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő, pénteken, április 29-én fogad­ta dr. Rafael Caldera szená­tort, Venezuela Köztársaság volt elnökét, valamint felesé­gét, Alicia Pietri de Caldera asszonyt, akik a SZÉP Orszá­gos Tanácsának a meghívásá­ra látogatást tesznek orszá­gunkban. A fogadáson részt vettek a következő elvtársak: Manea Manescu, az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisz­tere; Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a KB titkára; Mircea Malija, az RKP KB tagja. A vendég, a maga és felesé­ge nevében köszönetet mon­dott azért a melegségért és ba­rátságért, amellyel országunk­ban fogadták őket, s ama kel­lemes alkalomért, hogy meg­ismerje Románia megvalósítá­sait a gazdasági és társadal­mi fejlesztésben, az életszín­vonal emelésében. Ugyanak­kor a vendég nagyra értékelte a Románia, az ország elnöke által érvényesített külpoliti­kát, amely támogatja a népek­nek a jobb életért, békéért és társadalmi haladásért folyta­tott harcát, síkraszáll azért, hogy az államközi kapcsola­tokban meghonosodjanak a nemzeti függetlenség és szu­verenitás, a jogegyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az erőszak al­kalmazásáról és az azzal való fenyegetőzésről való lemondás elvei. Nicolae Ceaușescu elnök szívélyesen üdvözölte a ven­dégeket, kihangsúlyozta, hogy romániai látogatásuk beszédes tanúsága az országaink és né­peink közt kialakult jó kap­csolatoknak. A találkozó folyamán nagyon kellemes érzésekkel elevenítet­ték fel Nicolae Ceaușescu elv­társ és Elena Ceaușescu elv­társnő Venezuelában tett láto­gatását, úgy értékelték, hogy az új lendületet kölcsönzött a két ország közti együttműkö­dési és kooperációs kapcsola­toknak. Egyben kifejezték ama meggyőződésüket is, hogy ezek a kapcsolatok szüntelenül fej­lődni fognak a két ország és nép, a béke, a nemzetközi megértés és együttműködés javára, az új politikai és gazdasági világrend megvaló­sítása, az államközi kapcsola­tok egyenlőségi és méltányos alapokra történő helyezése ér­dekében. Megvitatták a nemzetközi élet egyes kérdéseit, különös­képpen a népeknek a gyen­­gén fejlettség felszámolása, a rendelkezésükre álló nemzeti kincsek saját érdekükben való felhasználása, a nyersanyagok és ipari termékek árai közti igazságosabb arányok megál­lapítása — ami gyorsabb fej­lődést biztosíthat az elmaradt országoknak — érdekében ki­fejtett harcának problémáit. ★ A szívélyesség és barátság légkörében lefolyt találkozó után Nicolae Ceaușescu elv­társ és Elena Ceausescu elv­társnő ebéden látták vendé­gül dr. Rafael Calderat és fe­leségét, Alicia Pietri de Cal­dera asszonyt. Az ebéden részt vett Manea Manescu, Stefan Andrei és Mircea Malita elvtárs, az RKP KB tagja. Az ebéd szívélyes légkörben folyt le. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta a japán Mainichi sajtócsoport kü­lönmegbízottját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, pénteken délelőtt fogadta Masashi Ega­wát, a Mainichi sajtócsoport újságíróját. A fogadáson részt vett Du­­mitru Popescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra. Ez alkalomból N­i­c­o­la­e Ceaușescu elvtárs interjút a­­dott a japán újságírónak. MAI SZÁMUNKBAN: ÉPÍTÉS, ÚJJÁÉPÍTÉS EMBEREK, TETTEK • Márványtáblánál A terv és a vállalások teljesítésében maradandóbb emlék megnyilvánuló helytállás. • Párhuzamos városok kötelességtudat eredményei országszerte MÁJUS 2 - j1 -dal) AZ IFJÚSÁG NAPJA " ITTHON, ROMÁNIÁBAN (2. oldal) (5. oldal)

Next