Előre, 1977. július (31. évfolyam, 9213-9239. szám)

1977-07-01 / 9213. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja Befejezte munkálatait a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Tisztelt elvtársak! NICOLA­E Cl A­UIESCU EL­VTÁRS BESZÉDE A plénum munkálatait összefoglalva, szeretnék kitérni néhány olyan problé­mára, amelynek a ma elfogadott hatá­rozatok végrehajtása érdekében figyel­met kell szentelnünk. A plenáris ülés a XI. kongresszusi határozatok teljesítése, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésé­ről és kommunizmus felé haladásunkról szóló pártprogram megvalósítása szem­pontjából különlegesen fontos problé­mákat vitatott meg. Amint a párt programja is rámutat, a sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom építésének problémái igen össze­tettek, feltételezik a gazdasági tevé­kenység tökéletesítését, a termelőerők gyarapítását, valamint a termelési vi­szonyok, a nevelési formák, az ahhoz szükséges formák tökéletesítését, hogy az összes dolgozók részt vegyenek a tár­sadalom vezetésében. Éppen ezért követ­kezetesen munkálkodnunk kell, hogy a jelenlegi szakaszban — a pártprogram elfogadását követő és e programhoz szervesen hozzá tartozó első ötéves terv során — biztosítsuk országunk határo­zott haladását az összes tevékenységi területeken. Mint látták, a jelenlegi ötéves terv sikeresen megvalósul. A múlt év folya­mán és az idei esztendő első hat hó­napjában jelentős eredményeket értünk el, sőt az ipari termelési előirányzatot túl is szárnyaltuk. Úgyszintén sikeresen megvalósítottuk a munkatermelékenység növelésének feladatát, számos intézke­dést hajtottunk végre a termelés mű­szaki színvonalának emelésére, a gazda­sági hatékonyság növelésére, az anyag­­költségek csökkentésére. Ezen az alapon állítottuk össze a ma elfogadott 1978. évi tervet, amely bizto­sítja az összes nemzetgazdasági szekto­rok további gyors ütemű fejlődését. Mint kitűnik, már eleve a jövő évi ipari fejlődés eredetileg előirányzott szintjé­nek jelentős túlhaladásával indulunk. Ezúttal nem kívánok kitérni a terv problémáira, hiszen nem szorulnak tisz­tázásra. A feladatok összhangban állnak a termelőkapacitásokkal, nemzetgazda­ságunk összes ágazatainak ellátmányá­val. Sőt, hogy pontosabb legyek, van bizonyos kapacitás-tartalékunk is, mert még a pótlólagos előirányzatok révén sem aknázzuk ki maximálisan nemzet­­gazdaságunk lehetőségeit. Minden felté­tel adva van tehát, hogy teljesítsük, mi több, túl is szárnyaljuk a jövő évi terv­­előirányzatokat. A jövő esztendei és természetesen az idei terv sikeres teljesítéséhez azonban határozottan intézkedni kell, hogy az összes termelőkapacitások a tervezett paraméterek mellett dolgozzanak, növe­kedjenek a gépek kihasználási mutatói, mert azok még nem érik el az ötéves terv előirányzatainak szintjét. Határozottan intézkedni kell az egész termelés műszaki és minőségi színvona­lának emeléséért. Az ötéves terv első másfél esztendejében valóban jó dolgo­kat valósítottunk meg ilyen téren, bár igaz az is, hogy bizonyos lemaradás mu­tatkozik egyes gépek és berendezések gyártásbavétele, a tudományos kutatási eredmények termelési hasznosítása, új technológiák bevezetése terén. Mi több, lemaradás mutatkozik a nehéz szerszám­gépek, traktorok, billenő tehergépkocsik, más gépipari termékek és berendezések tekintetében. Határozottan fel kell lép­nünk a lemaradás behozásáért, a gépek és berendezések gyártásbavételi prog­ramjának határidő előtti megvalósítá­sáért. A minőség problémája, a műszaki színvonal emelésének kérdése azonban felmerül valamennyi termelési ágban. Ezúttal nem kívánok ilyesmire kitérni, a problémákat megvitattuk, a feladato­kat tervbe foglaltuk. Az összes minisz­tériumok, pártszervek és -szervezetek lépjenek fel határozottabban és energi­­kusabban azok teljesítéséért. A jövőben különleges problémaként kell szorgalmaznunk a gazdasági haté­konyság növelését. Ez azt jelenti, hogy jóval határozottabban fellépünk az anyagfogyasztások, a termelési költségek leszorításáért. Általában megállapíthat­juk, hogy bár szép eredményeink van­nak az ötéves terv első másfél eszten­dejében mind a termelés, mind pedig a beruházás terén, a fogyasztások tovább­ra is nagyobbak, mint más országokban. Foglalkozzunk különösképpen a tüze­lőanyag- és energiafogyasztás lényeges csökkentésével. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a nemzeti termék egysé­gére számítva kétszer annyi tüzelő­anyagot és energiát fogyasztunk, mint a fejlett ipari országokban. Tehát óriási tartalékokkal rendelkezünk. Pazarlás fo­lyik, magas költségek mutatkoznak, igen nagy fogyasztásokat igénylő tech­nológiáink vannak. Ugyanakkor keveset tettünk az energia visszanyeréséért. Ilyen irányban programokat állítottunk össze, nem óhajtom taglalni őket. Igen komolyan felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a tüzelőanyag- és energiafo­gyasztások, általában az anyagfogyasztá­sok csökkentése a gazdasági hatékony­ságnak, a nemzeti jövedelem növelésé­nek, nemzetgazdaságunk fejlesztésének első számú problémája. Részletes prog­ramjaink vannak a másodlagos termé­kek kinyerésére és a hulladékanyagok felhasználására, ezeknek az anyagoknak begyűjtésére, beleértve a lakosságtól való begyűjtést is. Az összes állami szer­vek, pártszervek és­­szervezetek mun­kálkodjanak erélyesen az említett prog­ramok végrehajtásán. Fokozott figyelmet kell fordítanunk továbbá a munkatermelékenység gyor­sabb növelésére. Ezen a téren is jók az eredmények az ötéves terv első másfél esztendejében, bár a munkatermelékeny­ség nálunk néhányszor alacsonyabb, mint a gazdaságilag fejlett országokban. Márpedig a XI. kongresszus feladatait, a pártprogramnak azt az előirányzatát, hogy érjük utol a gazdaságilag fejlett országokat, csak úgy valósíthatjuk meg, ha sokkal gyorsabban növeljük a mun­ka termelékenységét. Az adatokat, a helyzetet ismerik, tud­ják, hogy a nem produktív személyzet még nagy, s hogy még a termelő szek­torokban is alacsony a munkatermelé­kenység. A termelékenység gyorsabb nö­velésének útjait szintén megvitattuk és tervbe foglaltuk. Határozottan kell ha­ladnunk a termelés gépesítésének és automatizálásának, a nem produktív sze­mélyzet csökkentésének és termelőmun­kába helyezésének útján. Egyáltalán nem áll fenn annak a veszélye, hogy­ valaki munka nélkül marad. A kiegészítő szol­gálatokban működő személyzet tekinté­lyesebb részét a termelőmunkába kell helyezni. Szeretném felhívni azoknak a megyéknek, vállalatoknak és miniszté­riumoknak a figyelmét, amelyek jelen­tették, hogy a tervelőirányzaton felül két százalékkal növelték a termelékeny­séget, ne elégedjenek meg ennyivel, ha­nem munkálkodjanak a munkatermelé­kenység jóval nagyobb arányú növelé­sén. Legyünk tisztában azzal, hogy ha fel akarjuk számolni a lemaradást, nagy erőfeszítéseket kell tennünk. E nélkül nem valósíthatjuk meg a program elő­irányzatait. Következésképpen egész gazdasági tevékenységünk homlokteré­ben kell hogy álljon a munkatermelé­kenység jóval gyorsabb növelésének problémája, akárcsak az anyagköltsé­gek és a termelési fogyasztás csökken­tése. Csakis ezen az alapon gyarapít­­hatjuk gyorsabb ütemben a nemzeti jö­vedelmet. Az Országos Konferencián elő akarjuk terjeszteni az új ötéves terv orientációit és előirányozzuk a nemzeti jövedelem­nek a hosszú távú tervelőirányzatokhoz képest hangsúlyozottabb növelését a kö­vetkező tervidőszakban. Ehhez viszont a jelenlegi ötéves terv minden esztende­jében sokkal jobb eredményeket kell elérnünk. Úgyszintén fordítsunk megkülönbözte­tett figyelmet a beruházások kérdésére. A tervben előirányzott objektumok megvalósításához minden feltétel meg­van. Feladatunk az, hogy biztosítsuk az összes előirányzott kapacitások késede­lem nélküli megvalósítását és üzembe helyezését. De az idei esztendő első öt hónapjában a beruházások terén 9 mil­liárd lejes lemaradásunk van. A helyze­tet megvitattuk és számos intézkedést fogadtunk el; itt egyes elvtársak jelen­tették, hogy részben behozták és az esz­tendő végéig teljesen felszámolják a le­maradást. Ez az ötéves terv teljesítésé­nek, az ország gazdasági-társadalmi ha­ladásának egyik feltétele. Nem szeretnék részletekbe bocsátkoz­ni; a minisztériumokkal együtt és a megyék viszonylatában intézkedéseket jelöltünk ki. De felmerült a munkaerő­­probléma. Nehezen hihető, hogy egy me­gye ne teljesíthesse az ipari és lakás­­építési beruházások programját munkás­kéz hiánya miatt, hiszen a gazdaság vi­szonylatában 350 000 szakképzetlen és csaknem 600 000 segédmunkással rendel­kezünk. Tehát ezekben a szektorokban csaknem egymillió emberünk van, az építkezésnél dolgozó elvtársak pedig pa­naszkodnak 25 000 munkás hiányára. Sze­retnék rámutatni itt, a Központi Bizott­ság tagjai, a vállalatvezető elvtársak, a megyei szervek előtt, hogy határozottan hozzá kell látnunk a szakképzetlen mun­kát végző, illetve kiegészítő szektorok­ba,a foglalkoztatottak áthelye­zzé­séhez a beruházások, az ipari és lakásépítkezé­sek területére. Ha egymillióból százezer embert is elveszünk, a normális munka­menetet akkor sem zavarjuk meg. Gya­korlatilag három ember közül kettő ma­radhatna a kiegészítő szektorokban, egy pedig átkerülhetne a beruházások­hoz. Az idei esztendőre a probléma egy­szerűbb: 50—60 000 ember átirányításá­ról van szó. Két-három héten belül ezen az úton teljesen fedeznünk kell a mun­kaerőszükségletet az ipari, lakás- és szociális-kulturális építkezési beruházá­soknál. Ne feledjük, hogy­ az idei la­kásépítési tervet kiegészítettük, és 220 000 lakást kell felépítenünk. A jö­vő esztendőben ugyanilyen lakásvolu­mennel számolunk, és következéskép­pen minden intézkedést meg kell ten­nünk a szükséges munkaerő biztosítá­sáért, az ipari és szociális-kulturális be­ruházások maradéktalan megvalósítá­sáért. Ilyen tekintetben nem szabad többé elfogadnunk semmilyen kifogást. A tervezés terén jó tapasztalataink vannak. Hónapokig vitattuk, honnan szerezzünk embert a tervezéshez. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mi­nisztériumokban és iparközpontokban működő szakembereket, a tervszerűsítés és a kereskedelem tisztviselői apparátu­sában tevékenykedő embereket rende­lünk ki tervezőmunkára. Eddig az egész gazdaság viszonylatában 12 000 ember ke­rült át ilyen munkára. Javult a tervezés, és szükség esetén még további erőket he­lyezünk át a szektorba. Nem hinném, hogy valahol is hiányoznának azok, aki­ket tervezőmunkára rendeltünk ki. Egyébként jobban elemeznünk kell a mi­nisztériumi és iparközponti apparátus felhasználásának kérdését. Az említett állomány ne legyen tisztviselői appará­tus, meg kell bízni az adott pillanatban a tervezésben, a vállalati műszaki segéd­let terén és más területeken felmerülő lényeges problémák megoldásával. Nincs szükségünk minisztériumi aktagyártókra. A központi apparátust irányító, probléma­megoldó apparátusként fogjuk fel, olyan apparátusként, amelynek segítségével egységesen léphetünk fel. Eddig sajnos nem használtuk ki c élszerűen. A beruházások terén tehát, körültekin­tőbben kell elosztani a munkaerőt, s így biztosítani a tervfeladatok kifogástalan teljesítését. Eddig az iparról és a szociális-kulturá­lis szektorról szóltam, de az elmondot­tak maradéktalanul érvényesek a mező­­gazdasági beruházásokra is, ahol szintén lemaradások mutatkoznak. Vajon az elég sok embert foglalkoztató mezőgazdaság­ban nem lehetne minden szövetkezetben vagy községben 10—15 tagú csoportokat vagy csapatokat szervezni, s a beruházá­sokhoz rendelni őket? Vajon érintené ez a növénytermesztést az illető községben? Távolról sem. Egyes elvtársak azt hiszik. (Folytatása a 3. oldalon) BEFEJEZTE MUNKÁLATAIT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMA 1977. június 29-én, szerdán befejezte munkálatait a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Legfelsőbb Gaz­dasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács­nak a plenáris ülése, amelyen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke elnökölt. Meghívottakként részt vettek megyei párt­bizottságok első titkárai, az RKP KB egyes osztályvezetői, minisztériumok és központi intézmények egyes káderei, a központi saj­tó főszerkesztői,­­ akik nem tagjai a Köz­ponti Bizottságnak. Az együttes plenáris ülésén a következő elvtársak szólaltak fel: Stefan Mocuta, Ioan Avram, Virgil Trofin, Suzana Gâdea, George Homostean, Lina Ciobanu, Gheorghe Pop, Titus Popovici, Neculai Agachi, Ilie Rădu­­lescu, Ion Licu, Szilágyi Dezső, Mihail Flo­­rescu, Magdalena Filipa?, Ion Tudor, Ghe­orghe Bobocea, Eugen Barbu, Adalbert Cri?an, Teodor Coman, Ion Traian Stefă­­nescu, Gelu Rahu, Cornel Burtica, Simion Dobrovici, Dumitru Ghi?e, Dumitru Balan. A munkálatok befejezéseként beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. A Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Tár­sadalmi Fejlesztési Tanács teljes mértékben magáévá tette a párt főtitkára által meg­fogalmazott értékeléseket, orientációkat és feladatokat. A Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága megvitatta és jóváhagyta a plé­num elé terjesztett dokumentumokat és meg­felelő határozatokat fogadott el. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács kidomborí­totta azt az elsőrendű szerepet, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára betölt a gazdasági, társadalmi és politikai életünk fő területeit felölelő intézkedések komplexumának kez­deményezésében és kidolgozásában, akár­csak abban az egész tevékenységben, amely társadalmunk megszervezésének és vezeté­sének szüntelen tökéletesítéséért bontakozik ki a szocialista építés jelenlegi szakaszá­ban, kidomborította továbbá a pártfőtitkár lényeges hozzájárulását a pártprogram és a XI. kongresszusi határozatok gyakorlatba ül­tetéséhez. 1. Az RKP KB jóváhagyta az 1978 évi egy­séges országos gazdasági és társadalmi fejlesztési tervnek és állami költségvetésnek a tervezetét. A plénum megállapította, hogy az 1978 évi terv és költségvetés alapvető orientációi beilleszkednek a XI. kongresszuson elha­tározott irányelvek és célkitűzések vonalába, és hangsúlyozza, hogy a jövő évi előirány­zatok biztosítják az 1976—1980-as időszak­ra tervbe vett fejlesztési ütemek és arányok megvalósítását, a termelőerők területi tele­pítésének javítását és ezen az alapon az ország összes megyéinek haladását, vala­mint az egész gazdaság minőségi vetületei­­nek hangsúlyozását. A terv­tervezet kidol­gozása a pártfőtitkár közvetlen vezetése alatt történt, a párt főtitkára orientálta az erőfeszítéseket abba az irányba, hogy fel­tárjuk a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik gazdaságunk erejének magasabb szintű hasznosítását, a termelő kapacitások intenzív kihasználását, a munka termelé­kenységének növelését, a nyersanyag- és energetikai bázis, az összes erőforrások ész­szerűbb hasznosítását, az anyagfogyasztás folyamatos csökkentését, az összes ágazatok hatékonyságának növelését, a lakosság életszínvonalának szüntelen emelését. A jövő évi terv és költségvetés előirány­zatainak összességében kifejezésre jut az az állandó gondoskodás, amelyet pártunk és államunk tanúsít a hazai műszaki-tudo­mányos forradalom határozott magvalósítá­sa, a szocialista vagyon gyarapítása iránt, valamint a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítését és Románia kom­munizmus felé haladását célzó pártprog­ram megvalósításához szükséges anyagi alap további fejlesztése iránt. 2. Az RKP KB jóváhagyta a lakosság ja­vadalmazásának és más jövedelmeinek, valamint életszínvonalának az 1976— 1980-as ötéves tervben való emelésére vo­natkozó programot, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezett, s amely pregnánsan kifejezésre juttatja pártunk ál­landó gondoskodását az egész nép anyagi és szellemi jólétének, civilizációs színvona­lának növeléséről, elevenen példázza tár­sadalmunk mélységes humanizmusát. A programban foglalt intézkedések biz­tosítják, hogy a dolgozók összes kategóriái a termelésben, a társadalmi tevékenység­ben elért eredményeik alapján, az ipar és az összes nemzetgazdasági ágazatok gyors ütemű fejlődésével arányosan mind nagyobb jövedelmeket érjenek el. Ennek a nagysza­bású programnak a megvalósítása, amely előirányozza a lakosság jövedelmeinek nö­velésével kapcsolatos ötéves tervelőirányza­tok teljesítését és túlszárnyalását, megkö­veteli, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az ötéves tervfeladatok példás teljesítéséért, a termelőerők lendületes fejlesztéséért és a munkatermelékenység növekedési mutató­jának túlszárnyalásáért, ami nemzeti vagyo­nunk gyarapításának fő útját jelenti. A pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, az összes dolgozók tegyenek meg mindent, hogy egyre jobb termelési eredményeket érjenek el, biztosítva ezáltal az egész nép anyagi és szellemi jólétének emelésére irányuló program maradéktalan megvaló­sításához szükséges erőforrásokat. Az RKP KB úgy határozott, hogy a java­dalmazás és a többi jövedelem növelésére, a lakosság életszínvonalának emelésére vo­natkozó 1976—1980-as ötéves tervi progra­mot terjesszék az RKP Országos Konferen­ciája elé, és 1. év július 1-től kezdjék meg fokozatos, szakaszonkénti alkalmazását. 3. Az RKP KB hasonlóképpen jóváhagyta az állami mezőgazdasági dolgozók, a szó­(Folytatása a 7. oldalon) * nlJal ILEX1M — Departamentul Export-Import PresS. 0 OlQfll ^ p.o. Box 136—137 — Telex: 11226. YYYI Redactia ELŐRE, Bucure$ti (71341). Piața Scinteii I. AAAI. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (71341) Scinteia tér 1. avfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. evfolyam Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9213. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1977. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: július 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR, péntek Filiala Sector 1. cont: 645130152., Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: Ira 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3 A NAGY NEMZETGYŰLÉS VII. TÖRVÉNYHOZÁSI CIKLUSÁNAK V. ÜLÉSSZAKA FOLYTATJA MUNKÁLATAIT Csütörtök délelőtt plénum­­ban folytatta munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés VII. tör­vényhozási ciklusának V. ülés­szaka. A képviselők és meghívottak hosszas és erőteljes tapssal köszöntötték a terembe érke­ző, hivatalos páholyban helyet foglaló NICOLAE CEAUSESCU elvtársat, Manea Manescu elvtársat, Elena Ceausescu elv­társnőt, valamint Emil Bobu, Cornel Burticä, Gheorghe Cioarä, Lina Ciobanu, Ion Dinca, Emil Draganescu, Faze­kas János, Ion Ionea, Petre Lupu, Paul Niculescu, Gheor­­ ghe Oprea, Gheorghe Panu, Ion Patan, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu, Leont­e Rautu, Virgil Trofin, Iosif Ug­­lar, Ilie Verdet és Stefan Voi­­tec elvtársai. Jelen voltak a teremben az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai, a KB titkárai is. Meghívott minőségben részt vesznek az ülésszakon az RKP KB tagjai, miniszterek, köz­ponti intézmények és társadal­mi szervezetek vezetői, a dol­gozók képviselői, tudományos, kulturális és­­ művészeti éle­tünk személyiségei, román új­ságírók és a külföldi sajtó tu­dósítói. Ott voltak a Bukarestben akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői. Románia Szocialista Köztár­saság magas törvényhozási fó­rumának ülését Nicolae Gio­­san elvtárs, a Nagy Nemzet­­gyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Büró­­jának javaslatára a képviselők egyhangúlag elfogadták a kö­vetkező napirendet: 1. Elena Nae elvtársnő, a giurgiui 1-es választókerü­let képviselőjévé választá­sának igazolása, s Romá­nia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküjének leté­tele. 2. Az állami szocialista egységek összjavadalmazási alapjának adójára vonatko­zó törvénytervezet. 3. A mezőgazdasági adó­ra vonatkozó törvényterve­zet. 4. Az állami társadalom­­biztosítási nyugdíjakra és szociális segélyekre vonat­kozó törvénytervezet. (Folytatása a 7. oldalon)

Next