Előre, 1977. szeptember (31. évfolyam, 9265-9290. szám)

1977-09-01 / 9265. szám

MÁTÓL NÖVELIK A VASKOHÁSZOK ÉS KOKSZVEGYÉSZEK JAVADALMAZÁSÁT A Román Kommunista Párt­nak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Romániának a kommunizmus felé való hala­dásáról szóló programja előirá­nyozza — mint egyik fő célkitű­zését — az egész nép­anyag és szellemi jólétének emelését az emberi személyiség teljesmér­vű kibontakozását, társadal­munk civilizációs fokának növe­lését. Mint ismeretes, ennek ér­telmében az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága ötéves programot dolgozott ki és ter­jesztett a Központi Bizottság elé jóváhagyás végett,­ amely elő­írja, hogy 1980-ig két szakasz­ban a dolgozó személyzet tari­­fális javadalmazása átlag 38 százalékkal emelkedik, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy az ötéves terv viszonylatában a ja­vadalmazási alapot szocialista államunk 35 milliárd lejjel egé­szíti ki, s ily módon 1980-ban a havi átlagos nettó javadalma­zás 2201 lej lesz. A leírtakhoz mindjárt hozzá kell tennünk, hogy a program a foganatosí­tott intézkedéseknél tekintettel volt arra is, hogy ösztönzőbb arányt biztosítson az ágazaton­kénti nettó tarifális javadalma­zások között, javítva a besorolá­si koefficienst, mégpedig a kü­lönböző személyzeti kategóriák­nak a gazdasági-társadalmi te­vékenységben betöltött szerepé­től és elfoglalt helyétől függően, így például a tarifális javadal­mazás hangsúlyozottabban nőtt, illetve nő a bányászatban, az építő-szerelő iparban, a kohá­szatban, a gépgyártásban, a vegyiparban, a textil- és bőr­iparban, valamint a cement-, cukor- és étolajgyárakban dol­gozó munkások, az építőtelepe­ken tevékenykedő szerelők és berendezés-kezelők számára. A párt Központi Bizottsága által elfogadott életszínvonal­emelési program előírásait, a­­mint arról már több ízben is cikkeztünk, július 1-től alkalmaz­ni kezdtük, előbb az építkezés­szerelés, a mezőgazdaság, a textil- és ruhaipar, az élelmi­szeripar, majd augusztus 1 -től a bányaipar, gépipar és fémfel­dolgozás terén, hogy most, szep­tember elsejével a vaskohászok és a kokszvegyészek, az eszten­dő végéig mintegy három és fél millió személy (október 1-től a színesfémkohászok, a szén­ás grafit csiszolóanyag-termékek iparában dolgozók, november első napjától pedig a vegyipari, valamint a tudományos kutatás­ban, technológiai mérnöki tudo­mányban, tervezésben és az in­formatika terén dolgozók­ része­süljön javadalmazás-emelésben. Hogyha mindehhez hozzászá­mítjuk a nyugdíjemelési akciót, a sokgyermekes családoknak nyújtott fokozottabb támogatást, a családi pótlék növelését és az állam szociális-kulturális ki­adásait, meggyőződhetünk az életszínvonal-emelési program dimenzióiról: az I. szakasz alkal­mazása után hazánk minden dolgozóját, az egész népet át­fogja. Említsük meg példaként, hogy szocialista államunk az egész lakosság társadalmi-kul­turális szükségletei kielégítése céljából ebben az ötéves terv­ben 316,6 milliárd lejes kiadást eszközöl, mintegy 44,1 százalék­kal többet, mint az előző ötéves tervidőszakban. Honnan ezek a plusz milliár­­dok, amelyeket a­ dolgozók anyagi és szellemi igényeinek jobb kielégítésére irányoztunk elő, amelyekből mától kezdődően például a kohászok és a koksz­vegyészek javadalmazás-emelé­sét fedezzük? Bár sokszor leír­tuk, elmondtuk, hisz társadal­munk alapigazságáról van szó, ez alkalommal is elismételjük: hazánkban a jólét egyetlen for­rása a munka, a társadalom hasznára végzett munka. A mil­(Folytatása a 3. oldalon) A ÜTEMES TERVTELJESÍTÉS NEAMJ MEGYE IPARVÁLLALATAIBAN TÍZ NAPNAK KÖSZÖNHETŐ FÉLMILLIÁRD ki ma jár Neamț me­gyében, az országrész két arcára figyelhet föl. Az egyik, a még szinte érintetlen természet, nyáridő­ben a turisták százezreit vonzza. Az Aranyos Beszterce völgye és a Csalhó, a Moldova történetét felidéző műemlé­kek, a szocializmus éveiben kiépített városok megannyi meglepetést tartogatnak szá­mukra. A megye ipara, a közigaz­gatási egység másik arca, nem kevésbé vonzó, bár ritkábban mutogatják. Ez természetes is, hisz a gazda­sági fejlődés nem látványos­ság, hanem maga az élet: a legfontosabb, a leglényege­sebb. Azt az arcot, amelyre a turisták figyelnek, a termé­szet, a dicsőséges történelmi múlt formálta olyanná, hogy szemnek, szívnek tetszetős legyen. Neamt megye iparát, szinte teljes egészében, a szo­cializmust építő ember alkot­ta meg, hogy a haza felemel­kedését, a jólétet szolgálja és ez a munka méltó korunkhoz. A krónika szerint a vidék iparosítása Gheorghe Asachi által a XIX. század első felé­ben megépített papírmalom­mal kezdődött és a felszaba­dulás előtt alig lépett túl a fafeldolgozáson. De ami azóta történt, azt már sokkal nehe­zebb számba venni. Bizonyí­tásként elé talán, ha az Ara­nyos Beszterce völgyében fel­épült első vízierőművet, majd az ezt követőket, a hazai vegyipar sovinesti-i várát, vagy a romani vaskohászati platformot, a békási azboce­ment kombinátot említjük. És azt, hogy Neamt megye 1975- ben hatszor nagyobb ipari termelést valósított meg, mint 1960-ban, s ez a növekedés jelenleg, a tudományos-mű­szaki forradalom ötéves ter­vében tovább fokozódik. Neamt megye, bár a múlt ötéves tervben előbbre lépett az ország közigazgatási egy­ségeit gazdasági potenciál a­­lapján felsorakoztató tábláza­ton, a jelenleg időszakban a vegyipart, a gép- és a fém­­megmunkáló ipart fokozott ütemben fejleszti tovább. A vegyipar például, amely 1975- ben az össztermelés 40,6 szá­zalékát jelentette, 1980-ban 61,2 százalékkal lesz nagyobb, mint a múlt ötéves terv vé­gén volt. Az 1975-ben 8,3 szá­zalékot jelentő gépipar 80 százalékkal, a 16,5 százalékot kitevő fémfeldolgozás 49,5 százalékkal lesz nagyobb, megháromszorozódik a ce­mentgyártás, 79 százalékkal nő a fogyasztási javak, 34 százalékkal az élelmiszerek termelése. Ha arra a kérdésre kere­sünk választ, hol tartanak je­lenleg Neamt megye dolgozói az ötéves terv feladatainak a megvalósításában, hamar meg­győződhetünk arról, hogy Moldova ezen részén is szor­galmas emberek élnek. Nem­csak megteremtették a kor­szerű ipart a Kárpátok keleti lejtőin, de ahhoz is értenek, hogyan lehet azt a legmaga­sabb szinten értékesíteni. Az ez évi tervüket, az első nyolc hónapban tíz nappal határ­idő előtt teljesítették, ami , gyakorlatilag azt jelenti, hogy ebben az időszakban közel ötszázmillió lej értékű ter­mékkel termeltek többet. A gazdasági élet fejlődési rit­musa 12,5 százalék. Különö­sen jó eredményekről szá­molhattak be a savinesti-i vegyiszálgyártók, a romani cső- és gépgyár dolgozói, a Tirgu Neamt-i ruhakellékek készítői. Törekvéseik ered­ményeként újabb tizenöt új termék csoporttal g­azdagodott a hazai gyártmányo óta. Ezek közül két talajmegmunkáló szerkezet, néhány poliamid alapanyagú műszál és egész s­av papírból készített áru kü­lön figyelmet érdemel. Arra is érdemes felfigyelni, hogy a gépek kihasználási mutatója lényegesen emelkedett. Az eredmények mellett gondok is akadnak bőven. Lemaradás mutatkozik az ex­portfeladatok teljesítésében, egyes termékek esetében még mindig a megengedettnél ma­gasabbak a termelési költsé­gek. A megyei pártbizottság fölmérve a helyzetet, intézke­dett annak érdekében, hogy a nehézségekkel küzdő vegy­ipari, gép- és fafeldolgozó egységekben javuljon a gyárt­mányok minősége, jobban gazdálkodjanak a nyers- és segédanyagokkal, a rendelke­zésre álló termelőfelületek­kel. A gyors üt°mű fejlődés fo­kozott beruházási tevékeny­séget követel. Az idén is nagy­szabású építő-szerelő mun­kákat kell elvégezni Ne­mt Klacsmányi Sándor (Folytatása a 3. oldalon) a lakosság Életszínvonala emelésének 19761980-as PROGRAMJA ÉRTELMÉBEN MEGKÜLÖNBÖZTETETT FIGYELEM A LEGIFJABB NEMZEDÉK IRÁNT „Az életszínvonal-növelés programja a jelen­legi ötéves tervben visszatükrözi gazdaságunk dinamizmusát, azt, hogy mennyire helyes pártunk politikája, amelynek célja hatalmas mértékben fejleszteni a termelő erőket — lévén ez az egész társadalom sokoldalú és harmonikus előrehala­dásának döntő tényezője. E program rávilágít továbbá arra is, hogy Romániában a szocializmus és a kommunizmus építése egész művének köz­pontjában az ember áll, az ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése, egész né­pünknek a haladás és a civilizáció újabb lépcső­fokaira történő emelése." NICOLAE CEAUSESCU S­zocialista társadalmunk mindenkor különös fi­gyelmet szentelt az ifjú nemzedéknek, a gyermekeknek, anyagi és szellemi jólétük, jövő­jük biztosításának. Ennek az évtizedek folyamán számtalan konkrét megnyilvánulását észlel­hettük; pártunk és államunk nemcsak a tandíj eltörlését, a gyermekek ingyenes iskolázta­tását szentesítette alkotmányos jogként, hanem a legkülönbö­zőbb módon sietett reális, kéz­zelfogható alapokra is helyezni ezt a nagyszerű elvet. Milliár­dos beruházásokkal szüntelenül bővülő napközi-, óvoda-, isko­la- és főiskolai hálózatunk, a­­melynek kapui tárva-nyitva áll­nak a szocialista Románia min­den gyermeke, a román, ma­gyar, német és más nemzetiségű ifjak milliói előtt, az ingyenes tankönyvellátás, s mindezen túl a gyermekes családok anyagi támogatása, az ingyenes orvosi ellátás megannyi tanújele an­nak, hogy társadalmunk szere­tettel övezi gyermekeit, mindent elkövet azért, hogy anyagi gondoktól mentes körülmények közepette, egészséges szellemi és erkölcsi légkörben növeked­jen. Ma pártunknak és államunk­nak a gyermekek, a gyermekes családok iránti sokrétű gondos­kodása újabb kézzelfogható mozzanatára kerül sor. A java­dalmazás és más jövedelmek, a lakosság életszínvonala nö­velésének programja szellemé­ben — amelynek kidolgozását, mint tudjuk, pártunk főtitká­ra, köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs ha­zánk függetlensége centenáriu­ma előestéjén kezdeményezte — sor kerül a családi pótlék eme­lésére is. A dolgozók jövedel­mének általános növelésére vo­natkozó többi előirányzatokkal együtt, ez az intézkedés egyre jobb feltételeket hivatott létre­hozni a gyermekek gondozására és nevelésére, az ifjú nemzedék sokoldalú képzésére. Az 1976—1980-as ötéves terv időszakában a lakosság java­­dalm­azásának és más jövedel­meinek, valamint életszínvona­lának növelésére vonatkozó program értelmében a dolgozók összes kategóriáinak juttatott állami családi pótlékokat átlago­san 30 százalékkal növelik, méghozzá két szakaszban, oly­módon, hogy 1977. szeptember 1-től, tehát mától kezdődően fo­lyósítják a megállapított emel­kedés 50 százalékát, míg a má­sik felét az 1979-es esztendő folyamán. Jegyezzük meg mind­járt, hogy a megállapított in­tézkedések valóra váltása érde­kében az állam pótlólagosan jelentős összegekkel fedezi a kiadásokat, amelyek évente mintegy hárommilliárd lejre rúg­nak. A rendelkezésre bocsátott (Folytatása a 3. oldalon) A 2. OLDALON: CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA • Az olvasó fóruma • Kiállítások • Sport Világi proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A tirnöveny vegyipari kom­binát cinkoxid hűtőrendsze­rénél dolgozók jelentős mér­tékben hozzájárultak a terv­feladatok teljesítéséhez XXXI. évfolyam 9265. szám 1977. szeptember 1.* csütörtök 4. oldal­ára 30 báni Redactia ELŐRE. Bucuresti (71341). Piața Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (71341) Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. _ Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. P.O. Box 136—137 — Telex: 11226. București, str. 13 Decembrie nr. 3 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ LIBÉRIA KÖZTÁRSASÁG PÉNZÜGYMINISZTERÉT Románia Szocialista Köztár­saság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kedd reggel, Snagovon fogadta James Phillips jr.-t, Li­béria Köztársaság pénzügymi­niszterét, a román-libériai gaz­dasági együttműködési vegyes­bizottságban a libériai fél elnö­két. A vendéget elkísérte Flo­­rance Chenoweth libériai föld­művelésügyi miniszter. A­­találkozón részt vett Ion Patan elvtárs,­ a kormány első miniszterének helyettese, kül­kereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési m­i­­niszter. Jelen volt Joseph Graham, Libéria, bukaresti, nagykövete.­ A vendég átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak Wiliam R. Tolbert jr., Libéria Köztár­saság elnökének baráti üzenetét és tolmácsolta a román népnek kívánságait, hogy újabb ered­ményeket érjen el hazája to­vábbi felvirágoztatásában. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte az üzenetet, és kérte, adják át William Tolbert jr. elnöknek baráti üdvözletet, majd jólétet és felvirágzást kí­vánt a libériai népnek. Megbeszélésre került sor, a­­melynek folyamán megelégedés­sel nyugtázták, hogy országaink és népeink között jó kapcsola­tok alakultak ki. A vélem­én­v­­csere aláhúzta ugyanakkor kö­zös óhajukat, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a fejlődését meggyorsítsák politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos, művelődési téren. E vonatko­zásban kidomborították a két államfő egyezményeinek döntő jelentőségét, amelyeket a bu­karesti és monroviai találkozó­juk során kötöttek a román­­libériai együttműködés erősíté­sére mindkét nép, a béke, a nemzetközi megértés és együtt­működés javára. Úgy vélték, hogy fontos szerep hárul a ve­gyesbizottságra a magasszintű megbeszéléseken létrejött meg­állapodások életbeültetése, a gazdasági együttműködés széle­sítése érdekében új utak feltá­rása, a kereskedelmi kapcsola­tok fokozása és szélesítése terén. A találkozó folyamán kidom­borították az afrikai népek egy­ségének és szolidaritásának fon­tosságát az imperializmus, a ko­­lonializmus és a neokolonializ­­mus, minden uralmi és elnyo­mási törekvés, a faji megkü­lönböztetésre és apartheidre a­­lapozott politika elleni harc­ban, a gyengén fejlettség felszá­molásáért, egy új gazdasági vi­lágrend megteremtéséért. Mind­két fél aláhúzta az új, az e­­gyenlőség, a nemzeti független­ség és szuverenitás, a belügyek­­be való be nem avatkozás, min­den nemzet ama joga tisztelet­ben tartása elveire alapozott kapcsolatoknak a nemzetközi életben való érvényre juttatá­sának szükségességét, hogy ura legyen nemzeti vagyonának, ön­állóan döntsön sorsáról. A találkozóra meleg baráti légkörben került sor. AZ OLASZ SZOCIALISTA PÁRT ORSZÁGOS TITKÁRHELYETTESÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke augusztus 30-án fogadta Enrico Mancat, az Olasz Szocialista Párt orszá­gos titkárhelyettesét, aki az RKP KB meghívására látoga­tást tesz hazánkban. A találkozón részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. A vendég átnyújtotta Nicolae Ceausescu elvtársnak az Olasz Szocialista Párt főtitkára, Bet­­tino Craxi üzenetét, amelyben testvéri üdvözletét küldi és fel­újítja az olasz szocialisták tisz­teletét és baráti érzelmeit a román nép iránt. Ugyanakkor Enrico Manea megköszönte, hogy fogadták, azt a lehetősé­get, hogy meglátogathatja Ro­mániát és megismerheti a ro­mán nép életét és tevékenysé­gét. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönetét fejezte ki, és kérte, adják át az MSZP főtitkárának baráti üdvözletét és legjobb kí­vánságait. A találkozó folyamán kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, vala­mint véleménycserére került sor a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom egyes kérdé­seiről. E vonatkozásban elégtétellel nyugtázták, hogy a Román Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt között baráti, együttműködési és szolidaritási kapcsolatok fejlődtek ki a két párt, Románia és Olaszország viszonya erősödése, a demokrá­cia és a társadalmi fejlődés, a biztonság és a nemzetközi meg­értés ügye javára. Mindkét fél kifejezte azt az elhatározását, hogy tevékenykedni fog az RKP és az OSZP kapcsolatainak szé­lesítése érdekében, s ezzel hoz­zájárul Románia és Olaszország jó kapcsolatai fejlesztéséhez, a román-olasz együttműködés erő­sítéséhez a nemzetközi élet nagy kérdéseinek" megoldásában. A nemzetközi kérdésekkel­­ kapcsolatos véleménycsere ki­domborította a világban végbe­ment változásokat, a népek a­­zon elhatározásának egyre erő­teljesebb megnyilatkozását, hogy szabadon és függetlenül fejlőd­jenek, hogy véget vessenek az imperialista és neokolonialista politikának, a társadalmi és nemzeti egyenlőtlenségnek, hogy szabadon és függetlenül dönt­senek fejlődési útjukról, hogy békés és biztonságos körülmé­nyek között éljenek. E vonatko­­zásban aláhúzták egy valós biz­tonsági és együttműködési rend­szer megteremtésének fontossá­gát Európában a helsinki érte­kezlet záródokumentumába fog­lalt előírások következetes al­kalmazásával, a Balkán és a Földközi-tenger térségében az együttműködés és a jószom­szédság erősítésével, ami hoz­zájárulna Európában az enyhü­lés és megértés légkörének megteremtéséhez, pozitívan hat­na ki általában a nemzetközi kapcsolatokra. Ismét megerősítették azt a meggyőződést, hogy a kommu­nista, szocialista, szociáldemok­rata pártok, az összes haladó­­és "demokratikus erők, beleértve a keresztényeket is, együttmű­ködése a dolgozók, az összes népek, a béke, a függetlenség, a nemzetek közötti egyenlőség, a biztonság és a társadalmi ha­ladás nemes eszméi megvalósí­tásának alapvető ügyét szolgál­ja Európában és a világon. A találkozóra szívélyes, ba­ráti légkörben került sor. Új iskola várja a tanulókat a főváros környéki Magura községben MUNKATÁRSUNK JELENTI HARGITA MEGYÉBŐL GYERGYÓBAN IS SÜRGETŐ KÖVETELMÉNY AZ ARATÁS BEFEJEZÉSE A Gyergyói medence közis­merten az ország leghűvösebb vidéke, következésképpen itt csak akkor kezdhettek hozzá a gabonák vágásához, amikor máshol már régen végeztek az aratással. Az idén ugyan néhány nap­pal korábban érett be a gabo­na, mint az elmúlt esztendők­ben, de az időközben bekö­szöntött esők, majd a hűvös idő fékezte az ütemet és az időelőny lassan elveszett. Mindezt annak kapcsán tar­tottuk fontosnak kiemelni, mi­vel az övezetben még mindig tart az aratás, sőt úgy is fo­galmazhatnánk, hogy az árpa betakarítása most teljesedett ki. Megyei szinten augusztus végén még mindig több mint 4000 hektár árpa várt betaka­rításra, lényegében a Maros és az Olt felső folyása men­tén. Ha lényegesen kisebb te­rületen is, de még a kenyér­­gabona betakarításában is maradt törlesztenivaló a kom­­bájnosok számára. Természe­tesen, a rendelkezésre álló kombájnlétszám mellett, az utóbbi napok kedvező időjá­rásának hatására a betakarí­tás menete meggyorsult. Lehetetlen viszont észre nem venni azt is, hogy a napi ütemek elmaradnak a vára­kozásoktól. Egyrészt ugyanis most már lényegesen lerövi­dült a napi aratási idő, késő­re szárad fel a harmat, koráb­ban sötétedik, másrészt szer­vezési bizonytalanságok, mű­szaki hibákból adódó kiesések is csökkentik a teljesítménye­ket. Holott e vidéken már kü­szöbön az őszi vetés. Az öve­zetre jellemző rövid vegetá­ciós idő, s a korán beköszön­tő tél következtében az or­szágnak éppen ebben az öve­zetében kell legkorábban vet­ni az őszi kalászosokat. Mindez arra kötelezi a szö­vetkezetek vezetőit, hogy­ az aratás szervezésével párhuza­mosan oldják meg a leendő magágy előkészítését. E nagy­­jelentőségű akció különben már be is indult. Ditróban, Alfaluban, Gyergyószentmik­­lóson százhektárnyi területe­ket készítettek elő vetésre. A beinduló burgonyaszedés ré­vén felszabadult parcellákba őszi gabonát vetnek. Ugyanez mondható el a vidék egyik fő növényéről, a lenről is. E fon­tos rostnövény betakarítása még mindig nagy erőket köt le, s a tulajdonképpeni nyű­vésnél lassúbb ütemben bon­takozik ki a szállítás, az át­adás és az átvétel. Márpedig a termelés eredményességét az időben beszállított és jó minőségben átadott rést hatá­rozza meg, s e parcellákon is csak a szállítás után indulhat­nak majd az ekékkel. A szántás kiteljesítése fel­tételezi a szalma összegyűjté­sét is, ám ez a munka, sajnos, messze elmarad a követelmé­nyektől. Úgy tűnik, a viszony­lag kedvezőbb takarmányki­látás fékezőleg hat a szalma összegyűjtésére, ami érthetet­len, hiszen minden gazdaság­ban szükség van a szalmára is, különösen az árpaszalmá­ra és az akció előfeltétele a talajforgatásnak is. Késede­lem nélkül cselekedni kell tehát megyeszerte, de ezen belül a gyergyói övezetben azért, hogy az aratás minél hamarabb befejeződjék, s jó ütemben bontakozzék ki az őszi munkák előkészítése is. Flóra Gábor MOST MÁR A VÁSÁRLÓKON A SOR... • A Szeben megyei kereskedelem felkészült a becsengetésre • Bő válasz­ték egyenruhából, tanszerekből • Kü­lönleges méretűeknek a rendelésre K­özeledik az új tanév, egyre időszerűbbé válik a tanszerek és egyenru­hák beszerzése. Szeben illeté­kes szerveit, több üzletet ke­restünk fel, hogy meggyőződ­jünk : felkészültek-e a szep­tember első két hetére várha­tó csúcsra ? Az ipari cikkeket forgal­mazó állami kereskedelmi vállalat nevében Dancilá­b­an hivatalvezető tájékozta­tott, hogy Szebenben három, Cisnádién egy szaküzletben á­­rusítják valamennyi válasz­tékban az egyenruhákat. Ér­tendő ezen az, hogy szerinte az óvodáskortól az általános iskolák tanulói, valamint a líceumok diákjai részére szük­séges egyenruhák minden méretben megtalálhatók. E szaküzletek mellett még tíz kereskedelmi egységben áru­sítanak egyen- és pionírblú­zokat, tornaruhákat, más ru­házati cikkeket, hogy meg­könnyítsék a beszerzést. Min­den szaküzletben van műhely, ahol a kisebb igazításokat el lehet végezni, ami szintén megkönnyíti a szülőknek az egyenruhák beszerzésével kap­csolatos gondjait. A tanulók száma Szebenben az idén nö­vekedett, a kereskedelmi vál­lalat figyelembe is vette ezt, s nagyobb mennyiségeket ren­delt. Külön említést érdemel az, hogy az idén a szerződé­sek megkötésénél fokozott gondot fordítottak a minőségi termékek beszerzésére. Poli­észter anyagból varrt egyenin­­gek, műszálból kötött blúzok s a fiúknak jó minőségű mű­szállal kevert szövetből gyár­tott egyenruhák találhatók a raktárakban. Az állami keres­kedelmi vállalatnál az a vé­lemény uralkodik, hogy az idén eleget tudnak tenni az összes kívánalmaknak. A szaküzletekben látottak megerősítik a fenti optimista álláspontot. A központban le­vő Iepurasul üzlet­ kirakatát például már teljes egészében az egyenruhák uralják. Az üz­let felelőse, Domnaru Maria szerint eddig még egyetlen évben sem látták el az üzletet oly bőségesen, mint az idén. Örvendetes tény, hogy nincse­nek hiányok, mindenféle mé­ret megtalálható. Jó kezdemé­nyezés is született: a Iepara­­sulban az általános méretektől eltérő testalkatú gyermekek részére, a többi konfekció­öltöny eladási árával azonos összegért, méretre szabott e­­gyenruhát rendelhet a szülő. Arról van szó, hogy az ún. különleges méretű tanulókról, akik nem találnak testalka­tuknak megfelelő konfekciót, az üzletben méretet vesznek, az Imbrácamintea kisipari szö­vetkezet pedig elkészíti szá­mukra az egyenruhát. Ezt a kezdeményezést más városban is jó lenne alkalmazni. Hason­lóan jól ellátott a 18-as egy­ség, amelyet Moda copii né­ven ismernek a szebeniek, va­lamint a Hipodrom negyedi nagy szaküzlet. — Örülünk, hogy az idén minden méretből nagy a vá­laszték — mondotta Hancu Constanta, a 18-as egység fe­lelőse. — Jó lenne viszont fel­hívni a szülők figyelmét, hogy idejében szerezzék be a szük­ségeseket... Ez utóbbi kérést annál is szívesebben tolmácsoljuk, mert ez megkönnyíti nemcsak az eladók, de a vevők helyze­tét is. Ha ugyanis utolsó pilla­natra halasztják a szüksége­sek beszerzését, nemcsak zsú­foltság lesz az üzletben, hanem egyik napról a másikra az e­­setleges igazításokat sem győ­zi elvégezni a műhely. Ne ha­lasszuk tehát a bevásárlást! Ugyanezt ajánlhatjuk a tan­szerek beszerzését illetően is. Több szaküzletet kerestünk fel, így a legnagyobbakat, a Luceafárult és a Dacia Traia­­nát, valamint a Nicolae Bái- Albert Ilona (Folytatása a 3. oldalon)

Next