Előre, 1977. december (31. évfolyam, 9343-9369. szám)
1977-12-01 / 9343. szám
A 3. OLDALON: VALÓSÁGGÁ ÉRNEK A XI. KONGRESSZUS EGÉSZ NÉPÜNK ÉRDEKEIT MEGTESTESÍTŐ IRÁNYELVEI Akárcsak szerte az országban, Hargita megyében is ezekben a napokban zajlanak az új municípiumi, városi és községi néptanácsok alakuló ülésszakai. Olyan jelentős momentum ez, mely ismételten beigazolja társadalmunk mélységes demokratizmusát, azt, hogy a néptanácsok, a SZEF jelöltjei a november 20-i választásokon is messzemenően élvezték a dolgozók bizalmát, hogy szilárd elhatározásuk a lakossággal vállvetve munkálkodni a XI. pártkongresszus nagyszerű célkitűzéseinek életbeültetéséért. Csíkszentkirályon kora délelőtt gyülekeztek ünnepi fogadalomra az újonnan megválasztott képviselők. Annak rendje-módja szerint a legidősebb képviselőt, György Lajost érte az a megtiszteltetés, hogy megnyissa a községi néptanács alakuló ülésszakát, köszöntse az egybegyűlteket. Lajos bácsi nem véletlenül lett korelnök, hiszen nem kevesebb mint 21 esztendős képviselői munkát tud maga mögött. Két évtizedig fáradhatatlanul munkálkodott a közért, huzamosabb ideig a néptanács elnöki tisztségét is betöltötte. Számtalan közhasznú létesítmény, kövezett utak, járdák fűződnek tevékenységéhez. Az ülésszak első napirendje, a mandátumigazoló bizottság jelentése meggyőzően tanúsította a néptanácsi választások demokratikus jellegét, azt, hogy a dolgozók ez alkalommal is a legjobbakra bízták képviseletüket. Csíkszentkirályon a 40 képviselőjelöltből 21 nyerte el az állampolgárok szavazatának többségét, nagyrészt munkások, földművesek és értelmiségiek. A megválasztott képviselők közül öt pártonkívüli, azaz a SZEF-et alkotó tömeg-és társadalmi szervezetek tagjai, olyan emberek, akik szintén részt kérnek és részt vállalnak a községfejlesztési munkákban, felelősségteljesen kapcsolódnak be a közéletbe. Az újonnan megválasztott képviselők eskütétele, a pionírok köszönő-üdvözlő szavai forrósították a szentkirályi művelődési otthon gyűléstermét. A jelenlevők mindanynyian egyetértettek azzal, hogy a végrehajtó büró hét tagból álljon, s hogy a polgármesteri tisztséget továbbra is Bucurban, az alelnökit pedig Urszuly András töltse be. Az ülésszakon az állandó bizottságok megválasztására is sor került. A községgazdálkodási-helységrendezési, mezőgazdasági-kereskedelmi és erdőgazdálkodási, valamint a tanügyi-egészségügyi és szociális-kulturális feladatkörrel felruházott bizottságok a néptanács fő támogatóiként fejtik majd ki tevékenységüket. Induláskor szokás megbeszélni a soron levő tennivalókat, dönteni a sürgősségi sorrend felől. A képviselői testület eztCsíkszentkirályon is megtette. Az alelnök által utolsó napirendi pontként előterjesztett intézkedési terv summázta a politikai, gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenység tökéletesítéséért a községi néptanácsra háruló feladatokat, körvonalazta a jelen ötéves terv előirányzataiból, valamint a nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott kiegészítő programból fakadó teendőket. Íme, néhány ezek közül: a munkatermelékenység növelése egységenként legalább 3 százalékkal előirányzaton felül, az anyagokkal való jó gazdálkodás, a takarékossági mozgalom megszervezése olyképpen, hogy az ipari egységek negyedévenkénti megtakarítása legalább egy napi termelésüket fedezze, az építkezések időbeni és jó körülmények közötti előkészítése. A végrehajtó büró azt is felmérte, hogy az 1978-ra tervezett beruházások — a szentkirályi közfürdő, 12 lakrészes tömbház, a szentimrei 120 férőhelyes korszerű istálló, az mtsznél épülő állategészségügyi központ befejezése, a faipari munkáslakás átadása — csakis úgy valósulhatnak meg határidőre, ha idejében biztosítják hozzá a műszaki dokumentációkat. a pénzügyi és Ambrus Edit (Folytatása a 3. oldalon) AZ IGÉNYESSÉG JEGYÉBEN A HARGITA MEGYEI CSÍKSZENTKIRÁLYI NÉPTANÁCS ALAKULÓ ÜLÉSSZAKA IPARBÓL ÉLŐ FALVAINK Évezredek óta kimeríthetetlen kincsestár húzódik meg a lábunk alatt. Forrása víznek, építőanyagoknak, nélkülözhetetlen érceknek, energiának. Felkutatásuk és az ember szolgálatába állításuk nem könnyű, sokszor nem is veszélytelen. Ősi emlékek szólnak arról, irányának meghatározásához. A XIX. században a kincskeresés is forradalmasodik: az Eötvösféle torziós inga segítségével már mélyebbre lehet „látni", ki lehet mutatni a földkéreg sűrűségkülönbségeit, és ezzel meghatározni azokat a pontokat, ahol érdemes felállítani a mélyfúrót. ben akadtak vagy másfél évtizede a kőolaj nyomára. Azóta ebből él jóformán az egész környék. Az olajbányászatot hamar megtanulták. Sőt egy olyan új eljárást is alkalmaznak, amely a kontinensen is felkeltette a szakemberek érdeklődését. Ottjártamkor francia vendégeket fogadott a kitermelőtelep főmérnöke, Popescu Adrian. Mint később megtudtam, attól a francia intézettől voltak, amely kidolgozta az égetéses eljárás elméleti-matematikai modelljét, de amelynek gyakorlati kivitelezéséhez nem találtak országuk közelében vállalkozókat. Közben Berettyószéplakon a szükség tanította meg az olajbányászokat, hogy olyan eljárást keressenek,amivel az eddiginél több kőolaj hozható felszínre. De hogy is kezdődött? — Először, különleges eljárással próbálkoztunk: meggyújtottuk négy kút környékét, lent a föld alatt, azzal a céllal, hogy folyékonyabbá tegyük a kőolajat, s így többet hozzunk felszínre. Merészségünket az motiválta, hogy ez a mező rendhagyó, rendkívül nehéz a felszínre szivattyúzni a kőolajat, a kísérő gáz is teljességgel hiányzik, így a legjobb kutak is 9—10 százaléknál többet nem adtak, ami nagyon kevés a tartalékokhoz képest, ma viszont az egykori hozamok többszörösét érjük el. Francia vendégeink nagy örömmel tapasztalták, hogy eredményeink tökéletesen megfelelnek Bencze Cs. Attila (Folytatása a 3. oldalon) ÚJ OLAJBÁNYÁSZATI ELJÁRÁSSAL — NAPI 100 TONNA TÖBBLET hogy távoli időkben kezdődött a föld kincseinek kutatása, az akkori emberek számára fontos ásványok lelőhelyeinek „feltérképezése". Már évezredekkel ezelőtt a kínaiak olyan „játékszert" készítettek, amellyel meg tudták határozni a kéregmozgások irányát, s ebből a különböző anyagok bányászatához szűrtek le tapasztalatokat. A XVII. század végétől Svédország vasércbányáiban mágnestűt használnak a vágathajtás A föld kincseinek kutatása, főleg a kőolaj-források keresése, számos „varázsvesszős embert" is gazdaggá tett. Amikor 1859-ben egy Drack nevű vállalkozó szellemű férfi Észak- Amerikában megfúrta az első olajkutat, azt mondják, egy ilyen „varázsvesszős embernek" köszönhette hirtelen rászakadt gazdagságát. . . Berettyószéplakon a véletlen játszott közre — mint már említettem, vízkeresés, kútfúrás köz Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja SZÁMVETÉS KÖZÉLETÜNK ÚJABB NAGY ESEMÉNYE KÜSZÖBÉN A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA KOLOZS MEGYE TELJESÍTETTE AZ ÖTÉVES TERV ELSŐ KÉT ÉVÉNEK IPARI TERMELÉSI TERVÉT Az RKP Kolozs megyei bizottságának távirata az RKP KB-hez, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz A Kolozs megyei iparvállalatok dolgozói elhatározták, hogy újabb sikerekkel köszöntik a párt Országos Konferenciáját, és jobban megszervezve a munkát, nagyobb súlyt helyezve az intenzív fejlesztési tényezők hasznosítására, november 28-án teljesítették az ötéves terv első két esztendejére szóló össztermelési előirányzatokat. Az RKP Kolozs megyei bizottsága táviratban jelentette a sikert NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének, és rámutatott: megvannak a feltételek, hogy az év végéig több mint 2,6 milliárd lej termelést érjenek el terven felül. A munkások, technikusok, mesterek és mérnökök, abban a meggyőződésben, hogy hazánkban mindenki magának és a társadalomnak dolgozik, biztosítják önt, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, igyekezettel és szakavatottsággal fognak munkálkodni a műszaki és technológiai haladás előmozdításáért minden tevékenységi területen, az anyagi és pénzforrások lehető legjobb hasznosításáért, a nyersanyagok, a tüzelőanyag és az energia minél gazdaságosabb felhasználásáért, a munkatermelékenység és az egész gazdasági-társadalmi tevékenység hatékonysága gyorsabb növeléséért, hozzájárulva a haza gazdasági erőinek gyarapításához, minden fia jólétének növeléséhez. A Kolozs megyeiek szép eredményének részese a Clujana munkaközössége is PÁRTPROGRAMUNK SZELLEMÉBEN AZ ÉLETSZÍNVONAL NÖVELÉSÉHEZ ÚJ ERŐFORRÁSOKAT TEREMTŐ EZERMILLIÁRD A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom gyors ütemű fejlődését —, mint ahogyan azt a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa megállapította — a beruházások volumenének és hatékonyságának fokozására alapozza nemzetgazdaságunk. Az új gazdasági létesítmények, valamint a meglévők korszerűsítése tudományosan megalapozott beruházási terv alapján történik. A szocializmus építésének éveiben a beruházások döntő részét az anyagi termelés, főleg az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére fordítottuk, ez biztosította az ipari termelés növelésének magas ütemét. Jelenleg ipari termelésünk 38-szor nagyobb, mint az 1938-as év termelése. A meglévő termelőkapacitás modern jellegére utal az a tény, hogy az állóalapok 82 százaléka tizenegy év, míg 60 százaléka hat év alatt újra cserélődik, a tudományos-műszaki forradalomnak tulajdoníthatóan. Az 1976—1980-as ötéves terv során a beruházások összege eléri az 1000 milliárd lejt, ez majdnem annyi, mint az előző három ötéves terv beruházásai együttvéve. Több mint fele az ipar, 86 százaléka az anyagi termelés fejlesztését szolgálja. Hogy a beruházások hatékonysága minél nagyobb legyen, még az ötéves terv kezdetén meghatároztuk az új létesítmények területi elhelyezését. A beruházások hatékonyságát azonban számos más tényező is biztosítja, amelyek megvalósításában nagy feladat hárul a gazdasági vállalatokra, tervező intézetekre,, minisztériumokra és más szervekre. Különösen fontos a műszaki dokumentáció időbeni elkészítése, a tervezés és kivitelezés időtartamának lerövidítése, az új objektumok idő előtti átadása, a megadott paraméterek betartása és egyebek. A beruházási politika valóraváltásában elért eredmények számottevőek ezen a területen is. A még felmerülő hiányosságok kiküszöbölésére pártunk vezetősége számos intézkedést foganatosított. Az ötéves terv első két évének sikerei lehetővé tették a beruházási terv kiegészítését, amelynek alapján 1980-ig 130,3 milliárd lej értékű ipari termelést valósítunk meg terven felül. Ez mindenekelőtt kedvezően hat ki az ipari fejlődés ütemére, az előirányzott 10,7 százalék helyett 11,5 százalékos szintre számít nemzetgazdaságunk, meggyőzően szemléltetik gazdaságunk életképességét, erejét, azt a lelkes tevékenységet, amelyet a dolgozók fejtenek ki a párthatározatok valóraváltása érdekében. A nemzetgazdasági beruházások jelenlegi fejlődési szakasza számos példával illusztrálja a belső erőforrások hasznosításában elért eredményeket. Köztudomású, hogy a munka jobb megszervezésének, a termelőkapacitás, a beépített termelőfelület észszerűbb kihasználásának, általában a dolgozók szakmai képzésének arányában nő a gazdaságosság, a hatékonyság. A szervezettség, a rend, a fegyelem szintén fontos tényezői a hatékonyságnak. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, rámutatott arra, hogy szükségessé vált tömegméretekben az új gazdasági szem- Dr. Gál Gyula egyetemi előadótanár (Folytatása a 3. oldalon) VYYI Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piața Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02.1 Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9343 Szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1077 a levélkézbesítők és a lapterjesztők. 1 ' ‘ Reklám- és apróhirdetés a következő címen: december 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Csütörtök Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. ______________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 4 Oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Presä. P.O. Box 136—137 — Telex: 11226. ára 30 báni Bucure?ti, str. 13 Decembrie nr. 3 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA a Koreai NDK Szocialista Munkásifjúsági Szövetségének küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a Koreai NDK Szocialista Munkásifjúsági Szövetségének küldöttségét, amely élen Ki Dzse Rjonggal, a KB elnökével a Kommunista Ifjúsági Szövetség meghívására látogatást tesz hazánkban. Jelen voltak a következő elvtársak: Emil Bobu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Ion Traian Stefanescu, a KISZ KB első titkára, Nicu Ceausescu és Radu Enache, a KISZ KB titkárai. Jelen volt Szin In Ha, a Koreai NDK bukaresti nagykövete. , A koreai ifjúsági küldöttség vezetője tolmácsolta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a Koreai NDK elnöke meleg üdvözletét és legjobb kívánságait, s nevében további sok sikert kívánt a román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséhez. Nicolae Ceaușescu elvtárs köszönő szavakat mondott, meleg üdvözletét küldte Kim Ir Szen elvtársnak, a baráti koreai népnek, a Koreai NDK ifjúságának pedig jólétet, haladást, a nemzeti egység megteremtéséhez sikert kívánt. A találkozó során megelégedéssel hangsúlyozták a két ország pártjai, népei és ifjúsági szervezetei közötti baráti kapcsolatok és együttműködés sokrétű fejlődését, kidomborították, hogy ezek kedvező alakulásában rendkívüli szerepet kaptak Nicolae Ceaușescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs találkozói és megbeszélései. Nicolae Ceaușescu elvtárs kiemelte a fiatalok közötti látogatáscserék és közvetlen kapcsolatok fontosságát és hozzájárulását a román—koreai baráti kapcsolatok mélyítéséhez, hangsúlyozta, hogy a világ összes fiataljai közötti együttműködés fejlesztése jelentős tényező az emberiség béke-, szabadság és haladástörekvéseinek megvalósításában. A párt főtitkára megerősítette: az RKP, a román kormány és nép továbbra is következetesen támogatja a Koreai NDK erőfeszítéseit a két országrész békés és független újraegyesítésében. A találkozó a meleg barátság légkörében zajlott le. Izrael iparügyi, kereskedelmi és turisztikai miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Igael Hurwitz izraeli iparügyi, kereskedelmi és turisztikai minisztert, a román—izraeli gazdasági és műszaki együttműködési vegyesbizottság izraeli elnökét, aki a bizottság VIII. ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodik. A vendég köszönetet mondott a román államfőnek, hogy fogadta, majd tolmácsolta Menahem Begin izraeli miniszterelnök baráti üdvözletét, s egyben jólétet és boldogságot kívánt a román népnek. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott az üdvözletért, szívélyes jókívánságait küldte az izraeli miniszterelnöknek, békét és haladást kívánt az izraeli népnek. A találkozó során véleménycserét folytattak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelenlegi stádiumáról és kilátásairól, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről, különösen a közép-keleti helyzetről. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. Évszázados nemzeti törekvések betetőzése AZ 1918-AS EGYESÜLÉS „1918-ban valóra vált a román nép évszázados álma - Erdély egyesült az országgal és létrejött az egységes román nemzeti állam. Ez a széles néptömegek egyesülésért vívott harcának eredménye volt, a román nép történelmi, társadalmi és nemzeti fejlődésének törvényszerű terméke. Az egységes nemzeti állam megalakulása azt jelentette, hogy Románia gazdasági-társadalmi fejlődésének új szakaszába lépett." NICOLAE CEAUSESCU időben és jelentőségben messzeható történelmi hatósugarú eseményre emlékezik ma hazánk közvéleménye: 59 évvel ezelőtt egyesült Erdély Romániával, s ezzel létrejött az egységes román nemzeti állam, valóra vált a román nép évszázados törekvése, győzedelmeskedett az önálló nemzetté válásáért vívott hosszas és áldozatteljes harca. Olyan körülmények között gondolunk ma erre az évfordulóra, amikor dolgozó népünk minden téren újabb és újabb kimagasló sikerekkel köszönti belpolitikai életünk nagy eseményét, az Országos Pártkonferenciát, nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ötéves tervünk második esztendejét szép eredményekkel fejezze be, jó alapokat teremtsen a harmadik év megkezdéséhez, a párt magas fórumán elfogadandó kiegészítő tervprogram megvalósításához. S amikor jelen- és jövőformálásunkban az 59 évvel ezelőtti történelmi momentumot idézzük, évszázadok harcára is tekintünk, hiszen 1918. decembere nem volt előzmények nélküli, az akkori forradalmi tett a messze történelmi múltba nyúló összefogási és egységtörekvések kicsúcsosodását és győzelmét jelentette. Noha a történelem a mai Románia földjén évszázadokkal ezelőtt országhatárokat emelt, különálló fejedelemségeket hozott létre, e tájak lakossága szoros és sokrétű kapcsolatai közé nem emelhetett válaszfalat. Hiszen köztudott, számtalan történelmi példa igazolja, hogy Erdélyben, Havasalföldön és Moldovában a román lakosság körében a legrégibb időktől kezdve elevenen élt az együvé tartozás eszméje, a közös származás tudata; azonos nyelven beszélt, ugyanazon kultúrából táplálkozott és ugyanazt a szellemi életet gazdagította. Nem utolsó sorban egybefűzte a közös gazdasági érdek, a közös függetlenségi törekvések és eszmék gondolata, együtt vívott harc akarata. Dicsőséges küzdelmek idézik ezt az összefogást a külső hódítók ellen, a szabadságért és a történelmi haladásért. Mindvégig lángolt a népben az az eszme, hogy a dáciai tájakon erős és egységes államot hozzon létre. Ha rövid időre is, Mihai Viteazulnak sikerült politikailag egyesítenie a három országot, s ezzel az egység eszméjét méginkább tudatosította. Hiszen utána egész sor fejedelem, tudós, krónikás és társadalmi harcos tartotta ébren ezt a gondolatot: Bethlen Gábor és Mátéi Basarab, Dimitrie Cantemir és Constantin Brincoveanu, Miron Costintól az Erdélyi Iskola tudósain át a negyvennyolcas forradalmi harcosokig. Ám az állami egység tényleges valóra váltásának akarata és lehetősége csak a múlt században kerülhetett előtérbe, amikor a tőkés termelési viszonyok kibontakozása és kifejlődése napirendre tűzte a feudális rendszer és a hűbéri állami szétdaraboltság fokozatos lerombolását. 1859 januárjában történt meg az első döntő lépés: a néptömegek harcának eredményeként Havasalföld és Moldova egyesült. Nem egészen két évtized múlva, 1877-ben győzedelmeskedett a függetlenség eszméje, Románia kivívta szuverenitását, modern állammá vált. Ez a diadal tovább acélozta az egységes nemzeti állam kiteljesítésének eszméjét. Erre a történelem által objektíven felvetett lépésre századunk második évtizedének végén került sor. Olyan körülmények között, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán és az első világháború után lángra lobbant társadalmi és nemzeti felszabadító harcok korhadt birodalmakat döntöttek romba és ostrom alá vették az évszázados gyarmati rendszert. A néptömegek forradalmi harcainak győzelmeként a régi birodalmak üszkén új nemzeti államok születtek. Ebbe a történelmi folyamatba tájolódik bele a román nép küzdelme is. Pártunk Programja méltán hangsúlyozza: „Az európai népeknek a nemzeti önrendelkezésért és az idegen uralom lerázásáért folytatott mozgalmába illeszkedik be a romániai néptömegeknek és az idegen elnyomás alatt lévő többi román terület néptömegeinek harca az egységes román nemzeti állam megalakításáért. E létfontosságú történelmi követelmény megvalósulása a széles néptömegek, a munkások, a parasztok, az értelmiség, a haladó polgári körök, a fő társadalmi osztályok és rétegek küzdelmének a gyümölcse, az egész nép, az egész nemzet műve volt." Tehát az egységes román nemzeti állam nem véletlen, konjunkturális esemény gyümölcse, nem is tárgyalóasztalnál eldöntött tény eredménye, hanem a néptömegek kitartó harcának sikere. A történelmi fejlődés objektív szükségszerűségének megvalósulása. Mint pártunk Programja hangsúlyozza: a nép évszázados egységtörekvéseinek beteljesülése volt, annak az álomnak a valóra válása, amelyért az elődök sok nemzedéke harcolt és életét áldozta, ötvenkilenc évvel ezelőtt a néptömegek győzedelmeskedtek. Azon a decemberi napon több mint százezres tömeg sereglett össze Gyulafehérváron, Horea mezején. Erdélyszerte száz és százezrek küzdöttek az egységért, a demokratikus haladásért. Valóságos forradalmi hullám söpört végig az országon — egység és demokrácia jelszóval. Ennek a küzdelemnek az eredményét szentesítette a gyulafehérvári nagygyűlés, amely egyöntetűen kinyilvánította Erdély egyesülését Romániával. S ugyanakkor a néptömegek követeléseinek megfelelően elfogadta a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, azt a demokratikus jellegű dokumentumot, amely a dolgozók olyan törekvéseit összegezte, mint a gyökeres földreform, a közvetlen, egyenlő és titkos szavazati jog, a szervezkedési és gyülekezési szabadság, a teljes jogegyenlőség az együttélő nemzetiségek számára. Diadalra Mihálka Zoltán (Folytatása a 3. oldalon)