Előre, 1978. április (32. évfolyam, 9446-9471. szám)
1978-04-01 / 9446. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétében BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A NÉPTANÁCSOK ELNÖKEINEK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA A NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt, főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében a fővárosban ülésezett néptanácsok elnökeinek országos konferenciája március 31-én befejezte munkáját. Az átfogó fórum széles körű és a gyümölcsöző vita után elsődleges fontosságú határozatokat fogadott el az államhatalom és közigazgatás helyi szerveinek a haza gazdasági haladásáért, az összes megyék, városok és községek felemelkedéséért, társadalmi és szellemi életünk felvirágoztatásáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom grandiózus művének felépítéséért kifejtett tevékenységéről. Pénteken, a konferencia utolsó napján a munkálatok ugyanazon munkalégkörben a plénumban folytatódtak, az átfogó elemzésnek és igényességnek ugyanabban a légkörében, amelyet a helységek jó vezetése és gazdálkodása, valamennyi városi és falusi település gyors ütemű, tervszerű gazdasági, társadalmikulturális fejlesztése, az élet minőségének, a dolgozók civilizációs fokának emelése vet fel. A néptanácsok elnökei fórumának részvevői, lényegében a haza egész lakosságát képviselve, ezen a reggelen — akárcsak a konferencia előző napjain — nagy melegséggel és lelkesedéssel fogadták a terembe lépő Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt és az államvezetőségből a többi elvtársat. Perceken át erőteljesen visszhangzott az éljenzés, a jelenlevők hosszasan ismételték: Ceausescu — RKP! A teremben meghívottakként jelen voltak az RKP KB, az Államtanács és a kormány tagjai, központi intézmények, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a tudományos és művelődési élet személyiségei. Az első ülést Dumitru Sandu elvtárs, a Teleorman megyei Zimnicea város néptanácsának elnöke vezette. A vitában felszólaltak a következő elvtársak: Pogea Brincoveanu, a Hunyad municipiumi néptanács elnöke, Elisabeta Leonte, a Buzau megyei Gura Teghii községi néptanács elnöke, Felic Dobrescu, a Ialomita megyei Slobozia város néptanácsának elnöke, Ilie Matéi, az RKP KB propaganda osztályának helyettes vezetője, Dan Trifoiu, a Temes megyei Kacsád község néptanácsának elnöke, Ion Vlad, a Román municipiumi néptanács elnöke, Constantin Panu, az Arad megyei Pécska községi néptanács elnöke, Suzana Gâdea, nevelés- és oktatásügyi miniszter, Fodor András, a Kolozs megyei Moldovenesti községi néptanács elnöke, Vasile Petrache, a Bacau megyei Sascut községi néptanács elnöke. A továbbiakban a konferencia munkáját Constantin Dascalescu (Folytatása a 3. oldalon) Az életszínvonal-emelési pártprogram szellemében ÚJABB IPARÁG DOLGOZÓI RÉSZESÜLNEK JAVADAMAZÁS-EMELÉSBEN z utóbbi időszakban minden hónap első napjától újabb és újabb iparágak dolgozói részesülnek javadalmazásemelésben. Mindannyian jól tudjuk: a javadalmazás emelésére az alapokat az új értéket termelő munka teremti meg. Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB legutóbbi plénumán rámutatott: a nettó termelés, tehát az újonnan alkotott érték növelése teszi lehetővé mind a nemzetgazdaság fejlesztésére, mind a népünk jólétének emelésére szánt pénzösszegek növelését. „Megkétszerezhetjük, egyes vállalatokban és szektorokban pedig meg is háromszorozhatjuk a nettó termelést — mondotta pártunk főtitkára. — Óriási tartalékaink vannak és mindent el kell követnünk, hogy határozottsággal rátérjünk hasznosításukra. Ezzel összefüggésben kell értelmeznünk a dolgozók anyagi érdekeltségének javítására vonatkozó határozatot is, egyrészt a javadalmazási törvény egyes előírásainak, másrészt a dolgozók nyereségrészesedéséről elfogadott határozat előírásainak alapján." Az a tény, hogy a dolgozók a megszabott javadalmazás fölött megkapják a vállalat nyereségének növelésével — az anyagi ráfordítás csökkentésével, a munkatermelékenység javításával — megteremtett többletjövedelem jelentős hányadot, anyagilag még érdekeltebbé teszi őket a termelőegységek gazdasági hatékonyságának javításában. A mai napon — az előzetesen megállapított időpontnál négy hónappal hamarabb — csaknem 250 000 a fakitermelő és -feldolgozó iparágban tevékenykedő munkás, mester, technikus, mérnök, közgazdász jövedelme is lényegesen gyarapodik. Ezzel mintegy ötmillióra emelkedik — az életszínvonal emelési program első szakaszára előirányzottaknak megfelelően — a felemelt javadalmazásban részesültek száma. De a dolgozók évi javadalmazása a gyár tiszta hasznának növekedésével együtt tovább emelkedhet, mindenki — a végzett munkája arányában — részesedhet a termelőegység nyereségéből. A TARIFÁLIS ÁTLAGJAVADALMAZÁS NÖVEKEDÉSE • Az ötéves terv egészére előirányzott, mutatószámot a párt Országos Konferenciáján az egész nemzetgazdaságra megállapított növekedési aránnyal fogják javítani Ratosnyán is tavaszba fordult a tél. A mogyoróbokrok jókora barkája is feslik, rügyet bontogatnak a Maros menti fák. Fenn, a vágteretben reggelenként még próbálkozik a tél, ám a napmeleg dél felé itt is megadásra kényszeríti. A kis irodahelyiségben, ahol SZÁSZ ISTVÁN mesterrel, a régeni IFET ratosnyai kitermelési egységének főnökével és FLOREA IOSIF kitermelő mesterrel beszélgetünk, nem hallatszik a munka zaja, csak a kályhában pattogó száraz fa ad szokatlan, rég elfelejtett kellemes kísérő zenét. — Az emberek számolgatnak, mindenki a maga terveit szövögeti, mert a fakitermelők nem keresnek ugyan rosszul, dehát kinek nem jön jól a még több pénz? Nekem április 1-től 420 lejjel emelkedik az alapjavadalmazásom. Hogy is mondjam... Jólesik. Munkához szoktam, erdőmunkához, négy és fél évtizede már. A párt gondoskodása nyilvánul meg ebben a jelentős javadalmazásemelésben. Ráadásul, ugye, négy hónappal a tervezettnél hamarabb érkezik, ami az én esetemben mintegy 1700 lejt jelent. Számít. Töltöm a hatvanat, nyugdíj küszöbén állok — mondja Szász István és fát vet a kályhába, nyilván nem magáért. Aligha szokott a látogató a hűvösebb havasi levegőhöz. — Mit mondanak az emberek? — Ugyanazt. A különbség csak annyi, hogy legtöbbjüknek sok van még a nyugdíjig. Háromszázhúsz dolgozónk van, átlagban 300 lej körüli a javadalmazásemelés első részlete. Ez csak a mi egységünkben havonta mintegy 100 000 lejre rúg... — Nekem, — jegyzi meg Florea Iosif mester — havonta 320 lejt jelent az emelés, no meg a négyhavi is felmegy 1300-ra. Azt mondom, a mi munkánk kemény munka, hozzáértést, erőfeszítést igénylő, de nem dolgozunk hiába. Én is, a többiek is munkánk megbecsülését látjuk az emelésben ... — Az életszínvonal emelése szocialista rendszerünkben természetes jelenség, noha ilyen nagyarányú emelésre eddig nem volt példa. Fejlődik a nemzetgazdaság, többet lehet fordítani a jólét biztosítására. De hogyan válaszolnak erre a dolgozók? " — Gondolom, ahogyan más iparágakban. Tavaly még tavalyelőtt nagy károkat szenvedett az erdő. A széldöntés beleszólt a terveinkbe és megtizedelte a fenyőállományt. Szász István úgy véli, bővebb magyarázattal kell szolgálnia. Honnan tudhatná a látogató, miről is van szó? Igyekszünk feldolgozni a széldöntésből származó anyagot, megmenteni, mielőtt késő lenne. A polgármesterek és néptanácsi képviselők megyei konferenciáján szó esett arról is, hogy Maros megyében a széldöntés komoly kárt okozott. Ennek megfelelően intézkedések történtek, hogy egyrészt az erdőkitermelésben ellensúlyozzuk a károkat, azaz ne haladjuk túl az erdők lehetőségeit, másrészt gyorsítani kell a telepítés, csemeteültetés ütemét. — Éppen itt van a mi munkaközösségünk válasza is a javadalmazásemelésre — mondja Szász István. — Célkitűzésünk, hogy a lehető legjobban gazdálkodva megmentsük a faanyagot és tovább javítsuk a kihasználás mutatóját... — Na igen — hajlik előre ültében Florea Iosif — noha ez már nem isolyan egyszerű. Nyolc, tíz évvel ezelőtt a faanyagkihasználás még alig érte el az 50—60 százalékot. A többi ment tűzifának. Ma ipari feldolgozásra irányíthatjuk a faanyag 90 százalékát. Ennek ellenére vannak még tartalékok. Például az ágak, amelyek azelőtt ott maradtak a kitermelés helyén. Ma felhasználható tűzifának. Ez annál is inkább szükséges, mert az ipari célokra irányított faanyag mutatója 90 százalékra emelkedett, viszont csökkent a tűzifamennyiség. Szász István ismét úgy érzi, elkel egy kevés magyarázat. Az erdőkitermelés gépesítése új lehetőségeket teremtett, gazdaságossá tette azt is, amire azelőtt nem is gondolhatott az ember. Például lóvontatással lehozni az ágakat, tüzelőnek. Nem fizetődött ki. Kötélpályán, gépkocsival, pótkocsis traktorral már igen. A kitermelő erdőmunkások szakismereteinek bővítése a munkahelyeken éppen úgy hozzájárul a faanyag gazdaságosabb kihasználásához, mint a korszerű technológia bevezetése, a fa koronás, kitermelése. Vágás után a vegyes állományú erdőt megtisztítjuk az ágaktól, amelyeknek javarésze szintén a forgácslemez-gyárakba megy. Más része tűzifának. A dolgozók ezzel válaszolnak, a faanyag ésszerűbb kihasználásával, jobb gazdálkodással. Mert azt is figyelembe kell venni, hogy a javadalmazásemelésnek ez a mostani csakaz első fele, a második jövőre kezdődik. Úgyhogy kétszeresen kell számolni. A teendők terén is. Menteni, óvni az erdőállományt és okosan, minél hatékonyabban gazdálkodni a faanyaggal. Mi ezt tesszük, erre törekszünk. Gáspár Tibor VÁGTÉRI BESZÉLGETÉS Még termelékenyebben kell dolgoznunk, hiszen senki sem teremti meg számunkra a civilizáltabb élet feltételeit, csak mi magunk. Egész népünkkel egyetemben jól tudják ezt a fakitermelők és -feldolgozók. Ők is hozzáteszik a maguk hányadát a jobb életet megalapozó nemzeti vagyon megteremtéséhez. Az idén például több mint 1,1 milliárd lej értékű bútorral gyártanak többet, mint tavaly. Ez nemcsak azt jelenti, hogy 600 000 garnitúrával hagyja el több vállalatainkat, gyárainkat, hanem azt is, hogy a termékek minősége tovább javul, a felhasznált nyers- és alapanyagokból az eddiginél nagyobb értéket hoznak ki. A hogyanra nem lehet néhány szóban kimerítő választ adni, annyit azonban megemlítenénk, hogy a tervek szerint, a hazai ritka és értékes fafajták felhasználásával, a termékek megmunkálási fokának növelése(Folytatása a 11. oldalon) XXXII. I Redacfia ELŐRE, Bueurestí (1X341). Fäata ScinteU X, ! . , ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (11341) Scinteia téri évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. .... . Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 7446. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 17/8. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. .............. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: ápnllS Agenfia de publicitate ISIAP — Bucure$ti, t’alea Victoriei nr. 114. Sector 1. BN’-RSR. szombat FUiala Sector 1. cont 643130144. Pentru ELŐRE. ___________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 12 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Fresh. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. áfa 30 bani București, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TALÁLKOZIK TUDOR ZSIVKOV ELVTÁRSSAL a Túrni* Magurele-Nikápoly vízierőmű-komplexum építési munkálatainak felavatása alkalmából Nicolae Ceausescu elvtárs, amunista Párt Központi Bizottság Román Kommunista Párt fő-ága első titkára, Bulgária Néptitkára. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa eKöztársaság elnöke és Todornöke között f. év április elején Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kom- találkozóra kerül sor abból az alkalomból, hogy felavatják a Turnu Magurele-Nikápoly vízi erőmű-komplexum építési munkálatait. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Svájc nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Pierre Henri Thevenazt, aki a Svájci Konföderáció rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként bemutatta megbízólevelét. Átnyújtva a megbízóleveleket, a svájci nagykövet tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak a Svájci Konföderáció Szövetségi Tanácsának baráti és jókívánsági üzenetét. Ez alkalommal Nicolae Ceausescu elnök és a svájci nagykövet rövid beszédet mondott. Nicolae Ceausescu: Románia Szocialista Köztársaság elnöke a megbízólevél ünnepélyes átvétele után szívélyes légkörben elbeszélgetett Pierre Henri Thevenazzal, Svájc nagykövetével. Az ünnepségen és a megbeszélésen jelen volt Stefan Andrei külügyminiszter és Silviu Curticeanu elnöki és államtanácsi titkár. Úgyszintén jelen voltak Svájc bukaresti nagykövetségének tagjai. Brazília nagykövetét Nicolae Ceausescu elittárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke búcsúlátogatáson fogadta Paulo Braz Pinto da Silvat, Brazília bukaresti nagykövetét, abból az alkalomból, hogy befejezte küldetését országunkban. Ez alkalommal szívélyes megbeszélésre került sor. MUNKATÁRSUNK JELENTI HARGITA MEGYÉBŐL BE KELL FEJEZI A VETÉSI ELŐKÉSZÜLETEKET , Hagita megyében hagyómártyásan a Székelykeresztúr környéki egységekben vetnek elsőként, az idén is itt készítették elő az első Száz hektárokat a tavaszi kalászosok számára. Remélhetőleg, a közeli napokban már a vetőgépek megindulásáról is beszámolhatunk, hiszen a jól előkészített parcellákon minden feltétel adott a minőségi munkára, noha az ősz folyamán számottevő nagyságú területet nem sikerült megforgatni, s így a koratavaszi kedvező napokat az őszi adósságok felszámolására kellett fordítani. E vonatkozásban eredmény (amennyiben a tavaszi szántást annak lehet nevezni), hogy Keresztúron például 271, Szentábrahámon 243, Siménfalván 130 hektár területet megszántottak, s ahol már a télvégi napokban megindultak a traktorokkal, ott a későbbi fagyok is segítettek szétmorzsolni a tavaszi talajforgatás rögeit. S mert e parcellákon úgyszólván kivétel nélkül istállótrágyát is aláforgattak, remény van arra, hogy az előírt hozamszinten termelnek. Bonyolultabb a helyzet azokon a helyeken, ahol még mindig nem szántottak. Megyei szinten 11 000 hektár parcella megszántása maradt a tavaszra, ebből viszont mostanáig nagyon keveset forgattak meg. Nyilvánvaló igény, talán úgy is fogalmazhatnánk, a gépesítők legfontosabb teendője a szántás mielőbbi befejezése, ellenkezőleg ugyanis, számításba véve azt, hogy a közeli napokban, a kukoricát kivéve, minden növény magvát már vetni lehet, nyilvánvaló, hogy kisebb halogatás esetén is nem marad lehetőség a minőség igényeinek betartására. Igyekezetre van szükség a tél folyamán kihordott istállótrágya talajba munkálásánál is. Tény, hogy még egyetlen évben sem sikerült a megyében ilyen, nagymennyiségű istállótrágyát kihordani a földekre. A ditrói gazdaságban mintegy 700 tonna istállótrágyát szállítottak ki, ezzel szemben vontatott a trágya szétszórása és aláforgatása, holott a tervekben foglalt, hozamszintek elérése nemcsak igényli, de meg is követeli a trágyázás nyújtotta lehetőségek hasznosítását. Annál is inkább, hiszen műtrágyából ezúttal sem sikerült fedezni a tényleges szükségleteket. Persze, e még megszálltatlan parcellák megforgatásával az istállótrágya is a talajba kerül. Jókora nagyságú olyan területet is trágyáztak viszont, ahol már az ősszel szántottak. A megye sok egységében szokásos tavaszi aláforgató szántást nem tanácsolják a kutatók, a megyei szakvezetésnek is többet kell tenni tehát azért, hogy a nagy vízveszteséggel járó tavaszi, szántásokat fokozatosan mellőzzék, a magágyelőkészítésben egyre nagyobb szerepet kapjanak a kombinátorok. Az időszak jellegéből adódóan a csíki és gyergyói övezetben változatlanul törődést követel a burgonya ültetőanyag tárolásának nyomonkövetése és most már az ültetésre való előkészítése is. Az alcsíki egységek egyik-másikában különben be is indult e munka, s ha pillanatnyilag hűvös is az idő, felkészülnek arra, hogy rövid idő alatt és jó minőségben végezzék el a burgonya ültetését. Flóra Gábor v.,V 1 Takarmánynövényeket vetnek az umceni-i árnyben Egységünk területén, itt Rotosnya környékén is sok fenyőt döntött le a vihar. Vállalati szinten úgy kell tehát dolgoznunk, hogy 1980-ig helyrehozzuk a természet okozta veszteségeket. Nem nyúlunk hát fenyőerdeinkhez, hanem teljes erőbedobással mielőbb