Előre, 1978. szeptember (32. évfolyam, 9575-9600. szám)

1978-09-01 / 9575. szám

A AZ ÚJ MINŐSÉG JEGYÉBEN ALKOTÓ TOVÁBBKÉPZÉS, MAGASABB TERMELÉKENYSÉG dolgozók műszaki és szakmai tudásszintjének emelése, a szakmai to­vábbképzés, a sokoldalú gya­korlati készségek és ismeretek szüntelen gyarapítása egyenes arányban áll a gazdasági haté­konyság fokozásával, a terme­lékenység növelésével. Úgy is mondhatjuk, hogy a szakkép­zés­ kenyérprobléma. És nem az iskolarendszerű szakkép­zésre gondolunk most, hanem a munkahely emberformáló szerepére, ezen belül pedig az újabb és újabb műszaki isme­retek tapasztalati megszerzé­sére és elsajátítására. Ez a ke­nyérprobléma, amellyel nem esetleges napirendi pontként, de létkérdésként kell szünte­len és kitartóan foglalkoznia minden vállalatnak s vállalati dolgozói tanácsnak éppúgy, mint a minisztériumoknak, központi intézményeknek. A magyarázat kézenfekvő: gondoljuk csak el, hány új gazdasági egység, ipari léte­sítmény indul be évente orszá­gunkban, milyen drága és bo­nyolult gépek kezelését bízzuk az iskolák padjaiból kikerülő, vagy néhány hónapos szakkép­zésen részt vevő fiatalokra, akik szakmai tapasztalattal és jártassággal csupán alapfokon rendelkeznek, s íme, nyom­ban világossá válik a lépéstar­tás szükségessége, a műszaki­tudományos forradalom vív­mányainak megismerése, ezen túlmenően pedig­­ az elsajá­tított ismeretek és készségek gyakorlati alkalmazása, alkotó továbbfejlesztése. Amire, szin­te kizárólagosan, a közvetlen munkahely szolgáltat alkalmat és lehetőséget, mégpedig me­netközben, a napi termelési feladatok végzésével. Azt szok­tuk mondani, hogy a munka­hely amolyan második ottho­nunk. Hozzátehetjük: iskola is, a kommunista nevelés iskolá­ja és színtere csakúgy, mint a műszaki és szakmai ismeretek állandó gyarapításáé. Hazánkban a szakmai to­vábbképzés intézményes kere­tei már rég kialakultak, mi több, törvények és törvényere­jű rendeletek szabályozzák, ezzel is nyomatékosítva annak óriási jelentőségét és szerepét, közvetlen kihatását gazdasági életünkre és előrehaladásunk­ra. Az 1971-ben kiadott 2-es számú törvény jótékony hatá­sát a munkásszemélyzet szak­mai-műszaki tudásszintjének elmélyítésére azzal is felmér­hetjük, ha megemlítjük, hogy évente átlagosan 2 091 300 dol­gozó vesz részt valamilyen szakmai továbbképző tanfo­lyamon, mindenekelőtt munka­helyi kiképzésen. Ebben az év­ben például hozzávetőleg 1,55 millió dolgozó látogatja a kü­lönféle, jobbára a konkrét ter­melési igényeket kielégítő, a­­zokra ráfelelő rövidlejáratú tanfolyamokat. Közülük 1,16 millió a munkás, 23 500 mester, 200 000 középfokú ismerettel rendelkező személy, 120 000 pedig főiskolát végzett. Köz­ponti továbbképző intézetek­ben ugyanakkor megközelítő­leg 122 000 szakkádert készí­tenek fel. Ez a néhány statisztikai adat kétségtelenül sokatmondó az országunkban folyó szakmai továbbképzés méreteit ille­tően. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy akárcsak gaz­dasági-társadalmi életünk egé­szében, úgy ezen a téren is, ne lenne szükség javulásra, töké­letesítésre, minőségi igénytá­masztásra. A Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának július 5-i plénumán mondott beszédében pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs joggal mutatott rá erre a gazdasági tevékenységünk minőségét alapvetően megha­tározó kérdésre is, hangsúlyoz­ván: ...nagyobb figyelmet kell fordítanunk kádereink — fent­­ről egészen le —, az egész párt- és állami aktíva műszaki és szakmai ismeretei színvona­lának emelésére. Őszintén be kell ismernünk, hogy sajnos, ilyen tekintetben még vannak hiányosságaink. Bár jó hatá­rozatokat fogadtunk el a káde­rek felkészültségének tökéle­tesítésére, a káderek tovább­képzésére, végrehajtásukat nem kísérik kellő figyelem­mel. Egyesek azt hiszik, túl sokat tudnak és már nem kell többet tanulniuk, de amikor e­­gyik vagy másik konkrét prob­lémát kell megoldaniuk, bot­ladoznak. A káderek ismeret­szintjének emelése, műszaki és szakmai felkészültségük tö­kéletesítése döntő jelentőségű probléma munkánk számára nemcsak a következő két esz­tendőben, hanem távlatilag is.“ Az útmutatás, a feladatmeg­határozás egyértelmű, vilá­gos. Munkánk, termékeink mi­nősége, kelendősége és ver­senyképessége függ attól a szellemi többlettől, nevezzük alkotó­készségnek vagy műsza­ki intelligenciának, amivel közvetlen munkahelyén, a gép mellett vagy a tervezőasztal fölé hajolva ki-ki hozzájárul az értékteremtéshez. A szak­képzés, a szakmai-műszaki to­vábbképzés tehát nem öncél: az egyént, az emberi személyi­ség kiteljesedését éppúgy szol­gálja, mint szocialista társa­dalmunk előrehaladását, nem­zetgazdaságunk rangosodását. Tennivalónk pedig — a párt­főtitkári útmutatás fényében — bőven van ezen a területen is, a dolgozók, különösen a munkásfiatalok műszaki-szak­mai ismeretszintjének gya­rapítása és elmélyítése front­­ják. A vállalati dolgozók ta­nácsainak kötelessége szünte­lenül napirenden tartani a szakmai továbbképzés kérdé­sét, a vállalat előtt álló terme­lési feladatoknak és követel­ményeknek megfelelően, mind­azokra a tartalmi vonatkozá­sokra fektetve a fő hangsúlyt, amelyek közvetlen hozzájárul­nak ahhoz, hogy az új isme­retek és gyakorlati készségek a termelékenység fokozásához vezessenek. Szép kötelesség ez, ugyanakkor érdek is: a válla­laté éppúgy, mint az egyéné, a dolgozóé. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL minta a cukorrépa BETAKARÍTÁSA Hazánk egyik legtöbb cukor­répát termesztő vidéke Temes megye, ahol mintegy 15 000 hektárról kell betakarítani e fontos ipari növényt az mtsz­­tagoknak és mezőgépészeknek. A könnyebb és veszteség nél­küli begyűjtés érdekében je­lentősen gépesítették a cukor­répa-betakarítást. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban mint az a tény, hogy a tavalyi hússzal szemben ezekben a napokban­­hetekben már 32 nagykapaci­tású SK—6 típusú kombájn és közel 200 répakiemelő köny­­nyíti meg a téesz-tagok mun­káját. Pontosabban: meg kel­lene könnyíteniük, de több kombájn néhány napi munka után meghibásodott, felmond­ta a szolgálatot, mert a túlsá­gosan száraz, kemény föld mi­nimálisra csökkentette az üzembiztonsági fokot. Éppen ezért az ingá-k vezetőségeinek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a meghibáso­dott répabegyűjtő kombájnok gyors és jó minőségű kijavítá­sára, mielőbbi munkába állí­tására. Augusztus 21-én kezdődött meg a megyében a cukorrépa begyűjtése; a bócsai, lenau­­heimi, nagykomlósi, zsombo­lyai, gottlobi és román sztamo­­rai téeszekben fogtak hozzá elsőkként s azóta is elég üte­mesen végzik ezt a munkát. Ezzel szemben egyes gazdasá­gokban halogatják a betakarí­tás megkezdését, mindamel­lett, hogy a grafikonterv sze­rint már napokkal ezelőtt hoz­zá kellett volna látniuk ahhoz. Arról van szó ugyanis, hogy a megyei mezőgazdasági vezér­­igazgatóság és a temesvári cu­korgyár szakemberei a termés­­becslések alapján jelölték ki azokat a gazdaságokat, me­lyekben korábban meg kell kezdeni a répaszedést. Első­sorban olyan mtsz-ekben, és vetéstáblákon jelölték ki ezt a munkát, ahol jobban kifejlőd­tek, nagyobb termést ígérnek a növények, s a répa cukor­­tartalma is megközelíti a 13 százalékot . A probléma az — jegyzi meg Frajila Emil, a temesvári cukorgyár aligazgatója —, hogy a koraibb betakarításra kijelölt 87 gazdaság közül csak 45-ben láttak eddig munká­hoz. Indokolatlanul halogatják ezt a dinnyést a nagy- és kis­­jécsai, a Dudesti Noi-i, a bog­­dai és néhány más olyan gaz­daságokban, ahol nagy terüle­ten termesztettek cukorrépát. Csenén is inkább csak muta­tóban láttak hozzá a betaka­rításhoz, mert vagonnyi répa kiszedése után félbehagyták a munkát. A ráérős, körülményes cu­korrépa betakarítás problémá­kat vet fel, a répa feldolgozá­sához hozzálátó cukorgyár u­­gyanis aligha tud teljes kapa­citással dolgozni az elkövet­kező napokban, ha a termelő­­egységek nem tartják tiszte­letben az átadási ütemtervet. A betakarítási és szállítási feladatokat egybehangoló in­tézkedési terv értelmében az mtsz-eknek naponta 3600 ton­na répát kell átadni­uk a gyár­nak, illetve a vidéki átvevő­központoknak. E mennyiség­nek azonban még a felét sem igen szállították le eddig, no­ha szinte mindenütt a gyár és a gazdaságok közös megegye­zése alapján állapították meg és ütemezték be a répaszedés időszakát, hogy biztosítani le­hessen a folyamatos szállítást és átvételt. Gyorsítani kell te­hát megyeszerte a cukorrépa­szedés ütemét, hogy a napi be­takarítást és átadási tervet maradéktalanul tiszteletben tarthassák. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy ezen az őszön nagy figyelmet kell fordítani minden olyan veszteség elke­rülésére, illetve csökkentésére, amely a betakarítástól a fel­dolgozásig különböző formák­ban előfordulhat. Minden olyan esetben, amikor a kisze­dett terményt nem tudják azonnal elszállítani, leveles répafejjel takarják azt be, hogy megvédhessé­­ az erős napsütéstől, illetve esőtől, azaz a minőségi károsodástól. Leg­több helyen tavaly is így jár­tak el, most pedig mindenütt jó gazdaszellemmel, gyors in­tézkedésekkel kell megaka­dályozni azt, hogy csökkenjen a cukorrépa értéke. Annál is inkább, mert több állomáson kedvezőbbé váltak az átvételi feltételek, aszfaltozott rakodó­tereken végezhetik a répa be­­vagonírozását. Deme János ÚJ ACÉLFAJTÁK Az acélfajták és ötvözetek ter­mékskálájának bővülésére irá­nyuló akciók keretében a Cim­­pia Turzii-i fémipari kombinátban hat új acélötvözetet vettek gyár­tásba az idén. A kiváló műszaki tulajdonsággal rendelkező acé­lokat mindenekelőtt az autógyár­tásban, a kőolajipari berendezé­seknél és a szerszámgépgyártás­ban használják fel. Az itt dolgo­zó olvasztárok e hat új termék előállításával 70 százalék fölé emelték az acélötvözetek és ma­gasan ötvözött acélok arányát a termelés egészében. Megjegyzendő, hogy az év ele­jétől egészen mostanig a fém­ipari kombinát acélolvasztárai hozzávetőleg 1000 tonna terme­lési többletet értek el az emlí­tett termékekből. A resicai gépgyártó vállalat munkaközössége a világszínvonal szintjén álló új termékek gyártásbavételét kezdte meg HATÉKONYABB NYERSANYAGGAZDÁLKODÁST ELŐTÉRBEN A KIS MANGÁNTARTALMÚ TELEPEK HASZNOSÍTÁSA G­azdaságfejlesztési politi­kánkban az utóbbi idő­ben egyre inkább előtér­be kerül a másodlagos nyers­anyagok és a hulladékok fel­dolgozása, messzemenő érté­kesítése. Mint ismeretes, a párt Országos Konferenciá­jának dokumentumai szerint el kell érnünk, hogy a másod­lagos "nyersanyagok és­ a­ hul­ladékok mintegy­­ 30—40 szá­zalékban fedezzék a nemzet­­gazdaság nyersanyagszükség­letét. A bevezetés alatt lévő új gazdaságirányítási rend­szer, az önálló eszköz- és pénz­­gazdálkodás — s ezen belül a nagy anyagi ösztönzést jelentő haszonrészesedés — el sem képzelhető az említett anyagok maximális értékesítése, ma­gasfokú hasznosítása nélkül. Az új gazdasági mechanizmus kiváló keretet és lehetőséget biztosít ehhez; serkenti az ez­zel kapcsolatos alkotó tevé­kenységet, a kutatásban csak­úgy, mint a termelőmunkában. Ilyen hasznosításra váró má­sodlagos nyersanyagok és hul­ladékok minden iparágban, így természetesen a bányászat­ban is bőségesen akadnak. A­­kik jártak a bányák és az érc­­feldolgozók környékén, azok láthatták­ a meddőhalmokat és a salakhegyeket, amelyek a környezetvédelem szempont­jából is mind több gondot je­lentenek. Máshol az érctarta­lomban szegény kőzetek elő­fordulása gyakori. A szakem­berek, köztük is elsősorban a tudományos kutatók feladata, hogy mind az előbbieket, mind pedig ez utóbbit a nemzetgaz­daság szolgálatába állítsuk, feldolgozásukkal növeljük az anyagi javak termelését, s a­­dott esetben drága nyersanya­gokat helyettesítsünk velük. A nagybányai bányaipari kutató- és tervezőintézet mun­katársai máris figyelemre mél­tó eredményeket értek el ezen a területen. Nem egy nálunk született újdonságról, techno­lógiai eljárásról, hatékony fel­­dolgozási módszerről már az Előre is beszámolt. Ezúttal egy­­ olyan újdonságról szeretnék hírt adni, amely az én kutatási területeimhez tartozik. A kis­­mangántartalmú ércek hasz­nosításáról van szó. A már említett nemzetgaz­dasági feladatok a mi kutató­­csoportunkat arra ösztönözte, hogy behatóan és elmélyülten foglalkozzon az ilyen telepek hasznosításának a módjaival. Mindenekelőtt két jelentősebb előfordulás került előtérbe, a Suceava megyében lévő iaco­­beni-i és a Lápos vidéki rá­­zparei telep. Az előbbi kis­­mangántartalmú érc oxidáló jellegével, a második pedig — a kétvegyértékű vastartalma miatt — redukáló tulajdonsá­gával tűnik ki. A kutatók és a gyakorlati szakemberek szo­ros együttműködése nyomán sikerült előállítani egy olyan technológiát és berendezést, amellyel a iacobeni-i szegény­­mangántartalmú ércből man­gánszulfátot nyerünk. Ugyan­csak működik már az a fél­ipari berendezés is, amely az itteni nyersanyagból elektro­­likus mangándioxidot ter­mel. A mangánszulfátot tar­talmazó hulladékoldatok fel- Borduz Mária mérnök, a nagybányai ICPMMN tudományos kutatója (Folytatása a 3. oldalon) M ŐSZI-TÉLI ELLÁTÁS MAROS MEGYÉBEN 500 TONNÁVAL TÖBB ZÖLDSÉG ÉS 200 TONNÁVAL TÖBB GYÜMÖLCS KERÜL FORGALOMBA AZ IDÉN A Maros megyei városok na­pipiacai rendszeres jelentést tükröznek a mezőgazdasági termékek helyzetéről és egy­ben az időjárási viszonyokról. Megszokott jelenség, hogy e magasabb fekvésű vidéken minden zöldség, főzelék és gyümölcsfajta később jelenik meg, mint az ország déli fek­vésű helységei környékén, az idén azonban ez az eltolódás még hangsúlyozottabbá vált. A hűvös, esős tavasz és nyár kö­vetkeztében később ért be minden, az eltolódás egy, más­fél hónapot jelent. Ennek elle­nére a Zöldség- és Gyümölcs­értékesítő Vállalat erőfeszíté­seinek következtében, mivel más, kedvezőbb fekvésű vidé­kek termelőivel kötött szerző­dések pótolták a saját terme­lésben szenvedett károkat, az üzletekben és elárusító egysé­gekben kezdettől fogva bősége­sebb volt az árumennyiség mint az előző években. Most a lakosság ellátása zöldség- és gyümölcsfélékkel zavartalan és jelentős mennyiségek álla­nak rendelkezésre, mivel a he­lyi termés betakarítása is tel­jes erővel folyik. A hagyma, nyári káposzta, mindenféle gyökeres, nyári burgonya, uborka, zöldpaszuly eddigi mennyiségeihez most már a paradicsom, paprika, kékparadicsom stb. is beérett a zöldségesekben. Augusztus derekáig több mint 5700 tonna mezei zöldségféle került a fo­gyasztókhoz, míg a melegházi termésből biztosított árumeny­­nyiség meghaladja az 1800 ton­nát. Ugyanakkor a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat több mint 1900 tonna gyümöl­csöt értékesített egységeiben. Augusztus elején egyébként már több mint 30 000 kg cse­megeszőlő is piacra került. A tavaszi-nyári kedvezőtlen időjárás ellenére Maros megye lakosságának zöldség- és gyü­mölcsellátásában úgy látszik a továbbiak folyamán sem lesz hiány. A vállalat — nem szólva az állami gazdasági vállalatok és fogyasztási szövetkezeti, va­lamint az mtsz-ek elárusító egységeiről — az őszi-téli ellá­tásra is megfelelő mennyiségű zöldségfélét és gyümölcsöt biz­tosít a lakosság számára. U­­gyanakkor a fogarasi élelmi­­szer-tartósító vállalat immár közismert és nagyon keresett termékeiből, mint a burgonya­­pehely, szárazbab-liszt stb. nagy mennyiségekben lesz kap­ható, akár a vállalat erdőszen­t­­györgyi részlegén gyártott szá­rított hagyma, káposzta, burgo­nya, murok, petrezselyem stb. A megyeszékhely lakosságá­nak kiszolgálását megkönnyíti a nemrég használatba adott piaci nagy emeletes árucsar­nok, ahol az állami kereske­delmi egységekben — valamint a szövetkezeti elárusító helye­ken — minden kapható. Az őszi beszerzés elősegítésére a Zöld­ség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat valamennyi üzlete a megye minden városában és munkásközpontjában bőséges áruellátásban részesül. Tavaly a vállalat kitűnő szervezésről és bőséges áruellátásról tett bizonyságot, az idén pedig a tavalyihoz viszonyítva 500 ton­nával biztosít többet, a gyü­mölcsfélék pedig 200 tonnával haladják meg az 1977 évi mennyiséget. Egyébként már a korai és nyári burgonya for­galomba hozott mennyiségei is 300 000 kilóval meghaladják az elmúlt évit. Gáspár Tibor XXXII.­­ Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszám­a: 18 03 02.­­ Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9575. Szám -4 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok,­­ 1978. levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Szeptember 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BX—RSR. péntek Filiala Sector 1. cont 645 1­50 328. Pentru ELŐRE Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 4 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ora 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÜZENETE a Belügyminisztérium dolgozóihoz az állambiztonsági szervek megalakulásának XXX. évfordulója alkalmából Tisztelt elvtársak! Az állambiztonsági szervek megalakulásának 30. évfordulója — a szocialista állam megteremtésé­nek, a román társadalom forradalmi átalakításá­nak e különlegesen fontos eseménye­k alkalmából meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat in­tézem a Belügyminisztérium minden dolgozójához. Ebben a jubileumi pillanatban kellemes számom­ra felidézni a népi demokratikus rendszerünk által létrehozott állambiztonsági szervek jelentős, szere­pét a nagy forradalmi harcokban, népünk átfogó tevékenységében a szocialista építés évei idején. A szocializmus építésére való áttéréssel egyidőben a munkás-paraszt hatalom által megteremtett ál­lambiztonsági szervek jelentősen hozzájárultak a nép forradalmi vívmányainak megvédéséhez, a kizsákmányoló osztályok ellenállásának letörésé­hez, a történelem előremenetelét megállítani akaró reakciós erők mesterkedéseinek meghiúsításához; különleges szerepük volt szocialista államunk to­vábbi megszilárdításában, az új társadalmi rend egész nagyszerű művének építésében Románia földjén. Az állambiztonsági szervek az elmúlt három év­tized alatt szüntelenül tökéletesítették tevékenysé­güket, felszámolták a munkájuk egy adott idősza­kában megnyilvánult hiányosságokat és hibákat, határozottan valóra váltották pártunk politikáját, amely alkotóan alkalmazza a szocializmus általá­nos igazságait Románia konkrét körülményeire, becsülettel teljesítették magas rendű feladataikat a forradalom, a szocializmus ügye iránt, áldozat­­készségről és odaadásról tettek tanúbizonyságot a munkásosztály, a haza és a nép iránt. A társadal­munk fejlődése szolgálatában kifejtett gyümöl­csöző tevékenységért, az elért sikerekért, hozzájá­rulásukért a nép nagy győzelmeihez, meleg üdvöz­letemet intézem a Belügyminisztérium pártaktívá­jához és vezető kádereihez, a minisztérium összes dolgozójához. Kétségtelen, hogy az új történelmi időszakban, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom meg­teremtésének körülményei között az állambizton­sági szervek szerepe és hatásköre, a párt és a nép iránti kötelezettségei és felelőssége megváltozik. Ma társadalmi rendszerünk alapvető ereje a mun­kásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiség­nek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dol­gozóknak a Román Kommunista Párt körüli szik­laszilárd egységében rejlik; abban az elhatározás­ban, amellyel egész népünk életbe ülteti a párt Programját, követi a pártnak a haza teljes érde­keinek és törekvéseinek megfelelő politikáját. Pártunk és államunk biztosítja a szocialista de­mokrácia szüntelen erősödését, azoknak a keretek­nek a megteremtését és tökéletesítését, amelyek­ben a dolgozók, az egész nép tevékenyen és tény­legesen részt vesz a gazdasági-társadalmi élet, a társadalom vezetésében. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy nemzetközi téren még léteznek a szo­cializmussal szemben ellenséges, reakciós erők, s a szocialista országokban is még vannak deklasszá­­lódott, romlott elemek, akik néhány ezüst tallérért készek hazájukat elárulni, biztosítanunk kell az államvédelmi szervek további megerősítését, a biz­tonsági dolgozók éberségének ébrentartását, hogy minden körülmények között becsülettel eleget te­hessenek kötelezettségeiknek a’ forradalom,",a szocializmus és a nép ügye iránt. . Ezért erősíteni kell az állambiztonsági szervekben a felelősség szellemét, az igényességet, erősíteni kell a fegyel­met és a rendet egész tevékenységünkben. Az ál­lambiztonsági szervek dolgozói tevékenységét a magas rendű forradalmi szellem, a kommunista odaadás kell hogy jellemezze a rájuk bízott köte­lezettségek teljesítésében, példamutató becsüle­tesség és korrektség, határozottság és kombattivi­­tás bármilyen társadalomellenes tettel és társadal­munk elveivel, a­ szocialista etika és méltányosság elveivel ellentétes megnyilvánulásokkal szemben, az áldozatkészség és önfeláldozás szelleme kell hogy áthassa a haza érdekeinek szolgálatában. Az állambiztonsági szervekre fontos feladatok hárulnak a nép alkotómunkája, a közrend biztosí­tásában, a szocialista tulajdon védelméért és fej­lesztéséért, az egész társadalmi élet rendjének erősítéséért vívott harcban. Az állambiztonsági szervek egyik legfelelősségteljesebb kötelezettsége biztosítani az ország törvényeinek teljes tisztelet­ben tartását és alkalmazását, a szocialista törvé­nyesség erősítését, oly módon, hogy senki ne sért­hesse meg új társadalmi rendszerünk, a szocializ­must építő román nép érdekeit. Teljes mértékben életbe kell ültetni a párt poli­tikai irányvonalát, amely elvárja az állambizton­sági szervektől, hogy egész tevékenységükben a széles néptömegekre támaszkodjanak, szüntelenül erősítsék kapcsolataikat a dolgozókkal, akiknek soraiból formálódtak, minden tettükben nemzetünk létérdekeiből, a szocializmus és a kommunizmus ügyéből induljanak ki. Az állambiztonsági szer­veknek legmagasabbrendű kötelességüknek kell­­tekinteniük, hogy az egész néppel együtt határo­zottan őrködjenek a szocializmus nagyszerű­­vív­mányai, drága hazánk, Románia Szocialista Köz­társaság függetlenségének, szuverenitásának és integritásának megvédésén. Az állambiztonsági szervek egész munkájukat a párt és az állam állandó és közvetlen vezetésével kell hogy végezzék; rendszeresen kell hogy jelent­sék a pártszerveknek miként teljesítik a rájuk bí­zott feladatokat, hogyan tevékenykednek a párt politikájának alkalmazásáért munkaterületükön. A pártszervezeteknek szigorú és igényes ellenőr­zést kell gyakorolniuk e szektor munkája felett, biztosítaniuk kell a párt és az állam törvényeinek és határozatainak teljes alkalmazását, a nép és szo­cialista társadalmunk által rájuk bízott nagy fele­­­lősség maradéktalan teljesítését. Tovább erősítve az állambiztonsági szervek párt­vezetését, fokozva a politikai­ nevelőmunkát a Bel­ügyminisztérium összes dolgozói szocialista öntu­datának fejlesztéséért és politikai, szakmai felké­szültsége tökéletesítéséért, emeljük ezek tevékeny­ségét még magasabb színvonalra a romániai sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom építésének ügye, egész népünk új, méltó, szabad és boldog élete megteremtésének szolgálatában. Az állambiztonsági szervek megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Belügyminisztérium ösz­­szes dolgozóinak jövőbeni tevékenységükben új és mind nagyobb sikereket, jó egészséget és boldog­ságot kívánok! NICOLAE CEAUȘESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ a Portugáliai Forradalmi Tanács küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Szocialis­ta Egységfront elnöke fogadta a Portugáliai Forradalmi Tanács Jose Lemos Ferreira tábornok, a­ Tanács tagja, a légierők vezér­kari főnöke vezette küldöttségét, amely a SZÉF Országos Taná­csa meghívására látogatást tesz hazánkban. A fogadáson részt vett Iosif Banc, a Politikai Végrehajtó Bi­zottság tagja, az RKP KB titká­ra, a SZÉF Országos Tanácsá­nak titkára, Constantin Olteanu vezérőrnagy, a SZEF Országos Tanácsának tagja és Gheorghe­­Popescu vezérőrnagy. Jelen volt Antonio Novaes Machado, Portugália bukaresti nagykövete. Jose Lemos Ferreira átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak António Ramalho Eanes, a Por­tugál Köztársaság elnöke baráti üzenetét. A küldöttség vezetője ugyanakkor megköszönte a ro­mán állam vezetőjének, hogy fo­gadta őket, hogy lehetőségük volt meglátogatni Romániát és így megismerhették a román népnek a gazdasági-társadalmi haladás útján elért megvalósí­tásait. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte az üzenetet és kér­te, hogy adják át Portugália el­nökének meleg üdvözletét és legjobb kívánságait. A román ál­lam vezetője a Portugáliai For­radalmi Tanács küldöttségének látogatását értékelve megállapí­totta, hogy hozzájárul a kölcsö­nös jobb megismeréshez, a ro­mán és a portugál nép hagyomá­nyos barátságának a fejlődésé­hez. A megbeszélés során mindkét fél kifejezte a Románia és Por­tugália kapcsolatainak a jóirá­nyú fejlődése fölötti megelége­dését, s hangsúlyozta, hogy mi­lyen rendkívüli jelentőségük volt e gyümölcsöző kapcsolatok fejlődésében azoknak a magas szintű román-portugál megbe­széléseknek, amelyekre alkalmat Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő por­tugáliai látogatása szolgáltatott. Ez alkalommal újra kifejezték azt az óhajt, hogy tovább mun­kálkodjanak a két ország­ közötti baráti kapcsolatok folyamatos­­ kiterjesztésén, a gazdasági, mű­szaki-tudományos és , kulturális együttműködés kibővítésén, mi­vel ez mindkét nép hasznára van, a béke, a biztonság és meg­értés ügyét szolgálja Európában és az egész világon.­A megbeszélés során megtár­gyalták a nemzetközi politikai helyzet egyes kérdéseit. Ennek során kifejezték Románia és Portugália érdekét, hogy szoro­san együttműködjék külpolitikai téren, hogy fokozottan hozzá­járuljon a helsinki Záróok­mány előirányzatainak a meg­valósításához, egy valódi bizton­sági és együttműködési rendszer kiépítése érdekében Európában, a leszerelés és elsősorban a nuk­leáris leszerelés megvalósításá­­ban, az új gazdasági világrend létrehozásában, amely biztosíta­ná minden nép háborítatlan, sza­bad és független fejlődését, hoz­zájárulását a jelenkori civilizá­ció vívmányaihoz. A megbeszélés meleg baráti légkörben folyt le. Fariborz Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Fa­riborz Atapour iráni újságírót. Atapour iráni A fogadáson részt vett Dumit­­ru Popescu elvtárs, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, az RKP KB titkára. újságírót Ez alkalommal Nicolae Ceausescu elvtárs interjút adott az iráni országos rádió- és tele­víziótársaságnak (M­RT) és az Ettela'at sajtócsoportnak. Michel P. Hamelet francia publicistát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke fogadta Michel P. Hamelet francia publicistát. A fogadáson részt vett Du­­mitru Popescu elvtárs, a Politi­kai Végrehajtó Bizottság tagja, az RKP KB titkára. Ez alkalom­mal Nicolae Ceausescu elvtárs interjút adott a Le Figaro című újságnak.

Next