Előre, 1978. december (32. évfolyam, 9653-9679. szám)

1978-12-01 / 9653. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista egységfront Országos Tanácsának napilapba XXXII. évfolyam 9653. szám 1978. december 1., péntek 6 oldal ára 30 bráni 1918 — DECEMBER 1 - 1978 AZ EGYSÉGES ROMÁN NEMZETI ÁLLAM­­• M­EGALAKU­LÁSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE EGYÖNTETŰEN JÓVÁHAGYTA A PÁRT FŐTITKÁRA, A ROMÁN KÜLDÖTTSÉG ELVI ÁLLÁSPONTJÁT A POLITIKAI KONZULTATÍV BIZOTTSÁG TANÁCSKOZÁSÁN November 29-én, szerdán Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénum egyöntetűen jóváhagyta az alábbi napirendet: — Románia Szocialista Köztársaság küldöttségének tevékeny­sége a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzul­tatív Bizottsága 1978. november 22-én és 23-án Moszkvában tar­tott tanácskozásán. Meghívottként részt vettek a megyei pártbizottságok első titká­rai, minisztériumi, központi intézményi és tömegszervezeti káde­rek, a központi sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai a Központi Bizottságnak. A plénum meghallgatta Nicolae Ceausescu elvtárs tájékoztató­ját a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzulta­tív Bizottsága tanácskozásának lefolyásáról. A vitában felszólaltak a következő elvtársak: Ion Dincă, Ion Sirbu, Nagy Ferdinánd, Virgil Trofin, Eugen Barbu, Gheorghe Blaj, Margareta Krauss, Ion Lieu, Zamfira Grosu, Sütő András, Sebas­tian Ulmeanu, Ion Iliescu, Paul Niculescu, Vasile Barbule­, Vasile Murat, Mihai Telescu, Petru Enache, Mihail Florescu. Úgyszintén sok elvtárs, aki a plenáris ülésen nem szólalhatott fel, írásban ismertette álláspontját, fejezte ki teljes csatlakozását ahhoz a tevékenységhez, amelyet a román delegáció, Nicolae Ceausescu elvtárs fejtett ki a Varsói Szerződésben részt vevő ál­lamok Politikai Konzultatív Bizottságának moszkvai tanácskozásán. A plenáris ülésen 119-en szólaltak fel vagy terjesztették be írás­ban felszólalásukat A vita részvevői, akárcsak azok az elvtársak, akik írásban nyúj­tották be álláspontjukat, egyöntetűen helyeselték a román dele­gáció, Nicolae Ceausescu elvtárs tevékenységét, megállapítva, hogy abban teljes mértékben kifejezésre jut pártunk és államunk külpolitikája, az RKP XI. kongresszusának határozatai, a Román Kommunista Párt programja. Valamennyien kinyilvánították mély megelégedésüket, a kom­munisták, az egész nép nagyrabecsülését a Nicolae Ceausescu elvtárs által kifejtett tevékenység iránt, az iránt, hogy a párt fő­titkára ragyogóan, nagyfokú elvszerűséggel, mély felelősségérzet­tel terjesztette elő a tanácskozáson Románia álláspontját az össze­jövetel napirendjén szerepelt kérdésekben, azoknak az általános, alapvető orientációknak a szellemében cselekedett, amelyeket pártunk jelölt ki, a pártkongresszusok, a központi bizottsági plé­­numok, a Nagy Nemzetgyűlés, az Államtanács, a Szocialista Egy­ségfront határozatai szabtak meg. Egyöntetűen hangsúlyozták, hogy ez teljes mértékben megfelel egész nemzetünk, a romániai szocialista építés, az ország állandó haladása és jóléte létérde­keinek, teljes összhangban áll a szocializmus általános ügyével, a szocialista országok közötti, az összes forradalmi, haladó és demokratikus erők közötti barátság és együttműködés erősítésé­nek, a népek békéért, biztonságért, egy igazságosabb és jobb világért vívott harcának. A plénum egyhangúlag elfogadott határozatban juttatta ki­fejezésre, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága teljes mértékben jóváhagyja a párt főtitkárának, Románia elnöké­nek, Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia küldöttségének a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bi­zottsága moszkvai tanácskozásán kifejtett tevékenységét. A plénum munkálatainak befejezéseként, a hatalmas lelkesedés légkörében szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. A jelenlévők maradéktalan helyesléssel, egyöntetű csatlakozá­sukat kifejezve kísérték figyelemmel, számtalanszor erőteljesen megéljenezték, hosszasan megtapsolták a beszédet. A Központi Bizottság kifejezésre juttatta az egész pártnak, ha­zánk összes — román, magyar, német és más nemzetiségű — állampolgárának azt az elhatározását, hogy továbbra is eltökél­ten munkálkodik a XI. kongresszuson és az Országos Pártkonfe­rencián elfogadott határozatok, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséről és Románia kommunizmus felé haladá­sáról szóló program megvalósításán, az egész nép haladásának és jólétének biztosításán. A plénum megerősítette, hogy egész nemzetünk továbbra is folytatni akarja pártunk és államunk kül­politikáját, ezt az elvszerű, aktív és építő jellegű politikát, amely a békét, a nemzetek közötti egyetértést és együttműködést szol­gálja, és amely kifejezésre jut abban, hogy a szocialista Románia határozottan hozzájárul az államok közötti egyenlőségen, bizal­mon és együttműködésen nyugvó új kapcsolatok érvényesülésé­hez, a nemzetközi enyhülésért, leszerelésért és biztonságért tett erőfeszítésekhez. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak! Fontosnak tartottam össze­hívni a párt Központi Bizott­ságának e plenáris ülését, te­kintettel azokra a fontos kér­désekre, amelyeket a Varsói Szerződésben részvevő orszá­gok Politikai Konzultatív Bi­zottságának Moszkvában meg­tartott tanácskozásán megvi­tattak, annál is inkább, mert — mint önök is tudják — ez foglalkoztatja a dolgozókat egész népünket, így szüksé­gesnek mutatkozott találkozó­kat szervezni és bizonyos kér­déseket megvilágítani. Egyéb­ként meg kell mondanunk, hogy az idei év nemzetközi eseményei, egyes ellentmon­dások súlyosbodása és főleg egész sor konfliktus kirobba­nása Afrikában, bizonyos vi­ták fokozódása a sajtó és más tájékoztatási eszközök útján, valamelyes aggodalmat keltet­tek Romániában is. Ez az ag­godalom még inkább fokozó­dott a NATO-országok arra vonatkozó határozata nyomán, hogy az elkövetkező 10 évben óriási összegeket fordítanak pótlólagosan fegyverkezésre. Érthető, hogy a dolgozók, egész pártunk és népünk jo­gos érdeklődéssel várta a Moszkvai Tanácskozás ered­ményeit. Úgy vélem, hogy az ezen a tanácskozáson elfoga­dott Nyilatkozat — amelyben a Varsói Szerződésben részve­vő országok ismételten kinyil­vánítják szilárd elhatározá­sukat, hogy fokozzák a lesze­relésért, az enyhülésért és a békéért vívott harcot — teljes mértékben megfelel népünk várakozásainak, a szocialista országok összes népei, Eu­rópa és az egész világ többi népei várakozásainak. A Nyi­latkozat arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon a há­borús politika ellen, a nemzet­közi békéért vívott harcnak. (Hatalmas, hosszas taps) Azzal a szilárd meggyőző­déssel, hogy ennek a Nyilat­kozatnak az aláírásával teljes mértékben eleget teszünk né­pünk érdekeinek, a szocializ­mus és általában a béke ügyé­nek, a Központi Bizottság Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­ban előzőleg elhatároztuk, hogy aláírjuk ezt a nyilatko­zatot, abban a formában, a­­mely ismeretes önök előtt, és részletesen kifejtettem — a­­z mint látták önök a felszólalá­somból a Románia Szocialis­ta Köztársaság álláspontját az illető kérdésekkel kapcsolat­ban, és azt, hogy miként fog munkálkodni országunk az enyhülésért és a békéért. Szeretném kifejezni megelé­gedésemet afölött, hogy­ a ple­nárisan felszólalt összes elv­­társak, mint egyébként a dol­gozókkal tartott találkozókon az összes felszólalók,­ teljes mértékben egyetértettek­­a Nyilatkozattal és azzal, hogy Románia aláírta. Úgy vélem, hogy az az egyöntetűség, a­­mellyel a Központi Bizottság plenárisa méltatta ezt a Nyi­latkozatot és elhatározta, hogy magáévá teszi, kifejezi a Ro­mán Kommunista Párt követ­kezetes politikáját, amelyet a XI. kongresszus dolgozott ki, kifejezi Románia nemzetközi politikáját, amelyet egész né­pünk támogat. Ez az egyönte­tűség pártunknak azt az aka­ratát tükrözi, hogy mindent megtesz a háború, a fegyver­kezési hajsza útjának eltorla­szolásáért, teljes felelősséggel népünk iránt, a békét óhajtó összes népek iránt, kifejezi pártunk eltökéltségét, hogy semmi erőt nem kímélve hoz­zájárul a béke és a nemzetkö­zi együttműködés győzelmé­hez. (Hatalmas taps.) Azt hiszem, nem szükséges tovább időznöm ezeknél a kérdéseknél, tekintettel arra az egyöntetűségre, amely meg­nyilvánult a plenárison is, mondhatnám, megnyilvánul az egész országban, egész pártunk és népünk soraiban a párt és a román állam politikája iránt. Felvetődik a kérdés: Romániának e­z a szilárd orientációja összhangban van-e a nemzetközi helyzettel? A nemzetközi eseményeknek va­jon nem kellene valamiképp arra késztetniük bennünket, hogy más álláspontra helyez­kedjünk? A válasz ezekre a kérdésekre csak egy lehet — és­pedig az, hogy éppen a nemzetközi élet alakulása, a világ erőviszonyai késztetnek bennünket ennek az álláspont­nak az elfogadására. A mi orientációnk a nemzetközi életben megnyilvánuló, egy­mással homlokegyenest ellen­kező,­ két­ tendenciának­­az­ elemzéséből indul ki: egyfe­lől a más népek fölötti uralmi és elnyomó politika, a világ befolyási övezetekre való új­rafelosztására irányuló politi­ka hangsúlyozódása, másfelől pedig az emberiség nagy több­sége erőinek egyre határozot­tabb érvényre jutása, amelyek síkraszállnak az imperialista uralmi politika ellen, egy új politikáért, amely az összes nemzetek közötti teljes egyen­lőségen, minden egyes nép függetlenségének tiszteletben tartásán alapszik — ami alap­­­­feltétele annak, hogy az egész világon elmélyüljön az eny­hüléshez, a békéhez és a lesze­reléshez vezető folyamat. Ez az egyetlen politika, amely biztosíthatja minden egyes nemzet számára annak lehe­tőségét, hogy anyagi és pénz­eszközeit, emberi erőit a gaz­dasági és társadalmi haladás, a jólét érdekében használja fel, ez az egyetlen politika, amely lehetővé teszi a gyen­­gén fejlettség felszámolását, a nemzetek közötti egyenlőséget, a népek közötti békét. Más al­ternatíva nem létezik! Minden más politika, amely nem az enyhülésre és a békére, nem a nemzetek közötti egyenlő­ségre irányul, ellene van a né­pek érdekeinek, mi több, a né­pek életének, ellene van a szo­cializmus ügyének és ezért mi mindig visszautasítottuk és a jövőben is teljes határozott­sággal vissza fogjuk utasítani az ilyen politikát! (Hatalmas, hosszas taps.) A legvilágosabban ki aka­rom jelenteni Központi Bi­zottságunk plenárisa, az e­­gész párt és nép előtt, hogy a moszkvai tanácskozáson el­fogadott Nyilatkozat teljes mértékben kifejezi ezt az o­­rientációt, amelyet mi helyes­nek tartunk, és ezért minden erőnkkel küzdeni fogunk meg­valósításáért. (Hatalmas, hosz­­szas taps.) Amint már kijelentettem a munkásosztály és a többi tár­sadalmi kategória képviselői előtt,­­ a fegyveres erők és a Belügyminisztérium képvise­lői előtt, egy nyilatkozat pusz­ta aláírása, nem elég, bármi­lyen jó is legyen az,a nyilat­kozat. A Nyilatkozat aláírásá­val egyszersmind rá kell tér­ni a szilárd és következetes , gyakorlati cselekvésre, annak életbe ültetéséért. A Román Kommunista Párt, a szocialista Románia, tevé­kenysége folyamán szilárdan­­ küzdött a biztonság, a leszere­lés megvalósításáért,­­ mindent megtett és­ megtesz azért, hogy hozzájáruljon az emberiség e létfontosságú vágyának be­teljesüléséhez, válaszolván ek­képpen a szocializmus és a kommunizmus mindenkori tö­rekvéseire, hiszen a szocializ­mus és a kommunizmus már megjelenésétől kezdve becsü­letbeli ügynek tekintette az emberiség megmentését mind a társadalmi és nemzeti el­nyomástól, mind pedig a há­borútól, becsületbeli ügynek tekintette az emberiség bér­kéjének biztosítását. Ezzel összhangban mi semmi e­­rőt nem kímélünk annak érdekében,­ hogy­ erősítsük szolidaritásunkat az összes szocialista országokkal, az összes haladó,­­ antiimperialis­­ta erőkkel, a fejlődő országok népeivel, az el nem kötelezett országok népeivel, a világ összes államaival és népeivel egy fegyverek nélküli világ. (Folytatása a 3. oldalon) A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA PLÉNNUMÁNAK HATÁROZATA ARRA A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓAN, AMELYET ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÜLDÖTTSÉGE KIFEJTETT A VARSÓI SZERZŐDÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMOK POLITIKAI KONZULTATÍV BIZOTTSÁGA MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSÁN A Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Kon­zultatív Bizottsága tanács­kozásának nemrégi mun­kálataira vonatkozó tájékoz­tatót meghallgatva, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénuma teljes mértékben és a lehető legnagyobb egyöntetűséggel jóváhagyja a román küldött­ségnek, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommu­nista Párt főtitkárának, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnökének a tevékenységét. A tevékenység és az álláspont, amelyet ezen a tanácskozáson Nicolae Ceausescu elvtárs ki­fejtett, pártunknak és álla­munknak az emberiséget fog­lalkoztató nagy problémákkal kapcsolatos politikáját tük­rözi, teljes mértékben meg­felel nemzetiségre való tekin­tet nélkül a haza összes ál­lampolgára alapvető törekvé­seinek és érdekeinek, a nem­zeti függetlenség és szuvere­nitás eszményeinek, a szocia­lizmus, az együttműködés és a béke világméretű ügyének. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs oly világo­san és szilárdan terjesztette elő­ pártunk elvszerű állás­pontját, érvényre juttatta a szocialista Romániának a meg­vitatott kérdésekkel kapcsola­tos alapvető orientációit, és úgy véli, hogy az értekezleten kifejtett tevékenység ragyogó példaképe annak, hogyan kell összeegyeztetni a kommunista elvszerűséget az ország sorsa, a szocializmus és a béke vi­lágméretű ügye iránti, a XI. kongresszuson és az országos pártkonferencián hozott hatá­rozatok és az RKP-program következetes végrehajtása i­­ránti nagyfokú felelősségér­zettel, ragyogó példája a ro­mán nép legfőbb érdekei oda­adó szolgálatának. A plénum jogos elégedett­séggel hangsúlyozza, hogy a széles néptömegek, egész né­pünk teljes mértékben csat­lakozik a párt és az állam kül­politikájához, a Varsói Szer­ződés Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán Nicolae Ceausescu elvtárs ve­zetésével részt vett román küldöttség tevékenységéhez. Nicolae Ceausescu elvtárs nemrégi találkozói a munkás­­osztály, a parasztság, az értel­miség, az ifjúság, a hadsereg és más dolgozókategóriák kép­viselőivel ékesszólóan kifeje-­­ zik egész népünknek a haza sorsa iránti jogos érdeklődését, a dolgozók társadalmi felelős­ségérzetét, a néptömegek ama elhatározását, hogy töretle­nül valóra váltják a pártpoli­tikát,­­ cselekvően részt vesz­nek szocialista társadalmunk vezetésében, ékesszólóan kife­jezik nemzetiségre való tekin­tet nélkül az összes dolgozó, az egész nép megbonthatatlan egységét és összeforrottságát a párt körül, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs kö­zül. Megállapítva, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő álla­mok Nyilatkozata és a Nyilat­kozatban foglalt elvek teljes (Folytatása a 3. oldalon) D­olgozó népünk a nagy e-e­gyesülés évfordulóját kö­szönti. Akárcsak más év­fordulóink, ez a köszöntés is nemcsak múltidézésével jelen­tős Bár a letűnt korok emberei-­ nek küzdelmét, szabadság- és függetlenségi harcát méltatni kegyeletadás a mai nemzedékek részéről, mégis évfordulóink min­denekelőtt mai jelentőségükkel, időszerűségükkel fontosak. Fon­tosak, mert noha korszakformá­­lóak a felidézett események, in­kább jövőbeni aktualitásuk so­katmondóbbak számunkra, hi­szen felidézésükkel nemcsak megértjük jelenünket és jövőn­,­ket, hanem üzenetükkel, hatósu­garukkal tudatunkat formálják, mai . Értünk sokban ,­­lelkesítenek. Ezt közvetíti számunkra a nem­zeti egység, kiteljesítésének tör­ténelmi évfordulója­­is."­A nem­zeti egység 'jelentőségét­ hangsú­­lyozva és kegyleletadásunk­at ki­nyilvánítva más egységünkre összpontosítunk, mai szocialista egységünket, független­­ szabad és­­szocialista ,hazánkat köszönt­­jük és erősítjük, így hat a törté­nelmi múlt a jelenben. Ez sugárzik ki ünnepköszönté­sünkből, ezt érezhettük ki Nicolae Ceausescu elvtársnak a Szocia­lista Egységfront Országos Ta­nácsa nemrégi plénumán el­hangzott beszédéből és e tes­tület ünnepköszöntő felhívásá­ból. Emlékezésünkkel múltat idé­zünk, de mindenekelőtt , a jelen értékelésére és formálására, a jövőtervezésre koncentrálunk, hi­szen tudjuk, hogy a társadalmi é­s a neresteti szabadságért, az egységért vívott küzdelem szám­bavételével, az eddig megtett történelmi út alapos elemzésé­vel szocialista­­ jelenünket alakít­juk, erőt merítünk mai munkánk­hoz, szocialista egységünk szi­lárdításához. Mint pártunk fő­titkára hangsúlyozta: „Éppen e­­zért ünnepeljük az egységes nemzeti állam megteremtésének évfordulóját azzal a szilárd el­határozással, hogy minden e­­rőinkkel szilárdítjuk népünk egy­(Folytatása az 5. oldalon) 1918 DECEMBER 1 — 1978 EGYSÉG, FÜGGETLENSÉG, SZOCIALIZMUS

Next