Előre, 1979. augusztus (33. évfolyam, 9859-9883. szám)
1979-08-01 / 9859. szám
MÁTÓL KEZDŐDŐEN Mint már jeleztük, a Dolgozók Országos Tanácsa plénumának az életszínvonal növelésére kijelölt program teljesítéséről szóló határozata értelmében augusztus elsejével, tehát mával kezdődően megkezdődik a dolgozók javadalmazása emelésének II. szakasza. Hagyományainkhoz híven, ez alkalommal is nemzetgazdaságunk legfontosabb iparágainak képviselőivel kezdjük a sort, így közel 140 ezer bányász, mintegy százezer vaskohász és kokszvegyész, valamint energetikai, fémipari berendezéseket és emelőgépeket, technológiai, vegyipari berendezéseket és lepárló-felszereléseket, kőolajipari és bányászati berendezéseket előállító dolgozók a kőolaj- és gázkitermelésben, kőolajszállításban, földgázkitermelésben, geológiai és mélyfúrási munkálatoknál dolgozó munkások, technikusok és mérnökök részesülnek nagyobb javadalmazásban. Emlékeztessünk arra, hogy az említett iparágak, éppen annak a kivételes megbecsülésnek köszönhetően, amellyel szocialista társadalmunk munkájukat, annak eredményeit illeti, az átlagosnál nagyobb arányban részesednek ez alkalommal is javadalmazásemelésben, így a bányászok javadalmazását 15,9 százalékkal emelik, az ötéves terv egészében ezek szerint javadalmazásuk 38,2 százalékkal nőtt. A kőolaj- és gázipari dolgozók népes tábora ez alkalommal 15, míg a kohászok és kokszvegyészek serege 14,5 százalékos javadalmazásemelésben részesül, míg az említett negyedik masszív csoport tagjainak javadalmazása mától kezdve 14,3 százalékkal lesz nagyobb, mint eddig, ami azt jelenti, hogy a felsorolás sorrendjében az ötéves terv egészében 35,4, 36 és 34,5 százalékos lesz a javadalmazásemelésük. Vizsgáljuk meg, hogyan alakul két iparág, a bányászat, valamint a kőolaj és gázipar képviselőinek a jövedelme, de még azelőtt említsük meg, hogy a javadalmazásemelés első szakasza után és a második szakasz alkalmazása előtt más olyan intézkedésekre is sor került, amellyel növekedett a bányászok jövedelme, így mindazokat a dolgozókat, akiket a „D földalatti bányamunka" tarifáris rendszer szerint javadalmaztak, január elsejével a „C földalatti bánya Dolgozó népünk kimagasló munkasikerekkel köszönti nagy ünnepünket, hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját VÁLLALTÁK - TELJESÍTETTÉK Nagy nemzeti ünnepünk. Augusztus 23 tiszteletére a dolgozók országszerte újabb jelentős munkasikereket érnek el, szilárd elhatározásuk teljesíteni, sőt túlszárnyalni az idei és az ötéves tervfeladatokat. A dévai ércipari központhoz tartozó vállalatok és telepek az év eleje óta több mint 52 millió lej nettó termeléstöbbletet értek el. A nettó termelési érték jelentős túlszárnyalását a nagy teljesítményű kitermelő módszerek szélesebb körű használatának, a technológiák tökéletesítésének, a bányagépek és az ércelőkészítő berendezések jobb kihasználásának köszönhetik. Az orsovai iparvállalatok dolgozói megvalósították az év első hét hónapjára szóló tervfeladatokat. Ennek folytán a bányászok, hajóépítők, gépgyártók, szövők és erdőipari munkások, a többi dolgozó július végéig 45 millió lej ipari termelést ért el, a nettó termelési értéket 10 millió lejjel túlszárnyalta, a fizikai termelést számottevően gyarapítja előirányzaton felül. A Dr. Petra Groza városi mechanikai vállalat munkásai, mérnökei és technikusai a jelenlegi ötéves tervben 224 millió lej értékű össztermelést és 116 millió lej értékű árutermelést értek el előirányzaton felül, miközben jelentősen növelték a gazdasági hatékonyságot. A többlettermelés gyakorlatilag többszáz tonna szállító és emelőgépet, pótalkatrészt jelent a belföldi és külföldi megrendelőknek egyaránt . A lupényi és petrillai bányavállalat — a Zsilvölgye két élenjáró egysége — az év eleje óta 78 ezer torma kokszosítható és energetikai szenet termelt ki terven felül. A termeléstöbblet jóval meghaladja az egész évre szóló szocialista versenyvállalást. A Bányásznap, a felszabadulás 35. évfordulója és a XII. pártkongreszszus tiszteletére elért eredmény a bányagépek jobb kihasználásának, az egész termelőmunka nagyobb hatékonyságának köszönhető. NÉGY IPARÁG 600 EZER DOLGOZÓJA RÉSZESÜL JAVADALMAZÁSEMELÉSBEN munkarendszerbe soroltak be, amely az előbbinél nagyobb jövedelmet biztosít. Azoknak a dolgozóknak és mestereknek, akik a mélyszinten közvetlenül a kitermelő fronton dolgoznak a Bánya-, Kőolaj- és Geológiaügyi Minisztérium (EKGM) hatáskörében, öt százalékkal emelték tarifáris javadalmazásukat azokkal szemben, akik nem dolgoznak közvetlenül a fejtésben. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az öt százalékos különbség, amely nem érintette a családi pótlékhoz való jogot, megmarad a javadalmazásemelés második szakaszának alkalmazása után is. Bányaipar A 4. javadalmazási osztály II. fokozatába besorolt SEGÉDBÁNYÁSZ jövedelme, aki közvetlenül fejtésben dolgozik, s az „A földalatti bányamunka" tarifáris rendszer szerint kapja javadalmazását, a következőképpen alakul: • A mélyszinti fejtésekben dolgozók régiségi pótléka elérheti a 12 százalékot a nemzetgazdaság többi területén alkalmazott legtöbb 10 százalékkal szemben Az 5. javadalmazási osztály I. fokozatába besorolt jövedelme, aki a BKGM-nek alárendelt egységben kitermelési fronton dolgozik, s akit „B földalatti bányamunka" tarifáris rendszer szerint javadalmaznak, a következő lesz: BÁNYÁSZ 5 I I s | S — .2 » ja Mit u ee» a o ›od S' ■» n ›o a io c iS •* ___________________ < <1 C Tarifáris javadalmazás 3092 lej 3628 lej 536 lej 12%-os régiség! adalék*) 371 lej 435 lej 64 lej 8%-os akkord adalék_______________247 lej 290 lej 43 lej összesen: 3710 lej 4353 lej 643 lej S~fl 1~s · 2 ’S S 2 'S !2 ■2" > »aj so 0 so a ,% m < ” < " < Tarifáris javadalmazás 3052 lej 3574 lej 522 lej 12%-os régiség! adalék 366 lej 429 lej 63 lej 8%-os akkord adalék 244 lej 286 lej . 42 lej összesen: 3662 lej 4289 lej 627 lej (Folytatása a 3. oldalon) A VGHSZTUL A BERUHÁZÁSI TERV PÉLDÁS TELJESÍTÉSÉÉRT LAKÁSOK TERVEN FELÜL Beszélgetés ZÁGORSZKY GYULA elvtárssal, a Máramarossziget municípiumi néptanács első alelnökével . Nem először járok Máramarosszigeten, de soha nem tapasztaltam még ekkora mozgást a városban. Még a faipari vállalat és a csavargyár emelésekor sem láttam ennyi építőt az Izaparti településen... — Nem is láthatott, hisz a város történelmében még nem volt arra példa, hogy egyetlen esztendő alatt mintegy ezer lakást építsenek! A terv szerint az idén 912 lakosztályt kell átadjunk, ám a helyi erők teljes mozgósításával máris megteremtődött annak a lehetősége, hogy a tervezettnél száz lakással többet építsünk. Municípiumunk vállalatai, gazdasági egységei nemrég például negyven kőművest, festőt és szerelőt küldtek a lakásépítkezésekhez, hogy ezzel is segítsék az építkezési vállalat helyi munkatelepének tevékenységét. Ki szeretném emelni itt a faipari vállalatot, a Constructorul szövetkezetet és a vasutat, de elismeréssel kell szólnom a gépkocsiszállítókról, az állattenyésztési kísérleti állomásról, a szövetkezetközi egységről is, ahonnan szállítóeszközökkel siettek az építők segítségére. — Hogyan haladnak a munkával? — Általában elégedettek lehetünk, valamennyi tömbház építése megkezdődött, a munkálatok üteme jó, amelynek gyorsítását nagyban segítik maguk a jövendő lakók is. Nagyra értékeljük az ifjúság, a városi KISZ-szervezet kezdeményezését is, mivel lelkes, lendületes tevékenységükkel, áldozatkész munkájukkal az R—2-es tömbházban az a többlet száz lakás az idén felépül. De 1979 jelentős javulást hoz a lakások kényelmi fokának emelésében is. Az F—1-es tömbházban például már csak 3—4—5 szobás, összkomfortos otthonok lesznek, így lehetőség nyílik arra, hogy a nagycsaládos dolgozók szükségletüknek valóban megfelelőbb lakásokat vegyenek birtokukba. Terveink megvalósítását megkönnyíti az a tény, hogy az idén végre beindult a „házgyárunk“, a panelekre már nem kell várjunk... A Tisza partján zúzóállomás is működik, ahonnan az adalékanyagok nagy részét biztosítani tudjuk, tehát a homokon kívül ez a gondunk is megoldódott. — Mi az, ami még akadályozza, vagy hátráltatja az építők munkáját? — Mivel — mint említettem — az építkezések teljes fronton kibontakoztak, az eddiginél jóval több zsalura és habbetonra lenne szükségünk. Eddig ezekből nem sikerült biztosítanunk a szükséges mennyiségeket... — Úgy tudom, az idei feladatok végzésével egyidőben, előkészületek történtek a jövő évi munkálatokra is. — Igen, a telekhelyek felszabadítása, a szükséges munkafront biztosítása már elkezdődött. Igyekeznünk kell, hisz jövőre már 1200 lakás építése szerepel a tervben. Ennek maradéktalan megvalósítása azt jelenti, hogy az 1976—1980 közötti időszakban Máramarosszigeten 3500 új lakás épül, több mint 10 000 dolgozó jut — gyakorlatilag minden negyedik lakosunk — kényelmes otthonhoz. Bencze Cs. Attila Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja PÁRTUNK EMBERKÖZPONTÚ POLITIKÁJÁNAK KÖSZÖNHETŐEN KÖVETKEZETESEN ÉLETBE ÜLTETJÜK AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAMOT gvviii Redactia ELŐRE. 71341 Bucuresti, Fiata Scinteii 1 AAAKi. ELŐRE szerkesztősége: ' i-i,... '71341 Bukarest Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 9859. szám n_n Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 19 7. 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok augusztus 1./ a levélkézbesítők és a lapterjesztők. SZerda Lapunkat külföldre a következő címen --------------------- lehet megrendelni: a -|J,I ILEX1M — Departamentul Export-Import Presä. * 0laal P. O. Box 136-137 — Telex: 11226. áfa 30 báni Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. BROSÚRÁBAN MEGJELENT: Tervezet Az energetikai kutatás és fejlesztés IRÁNYELV-PROGRAMJA az 1981—1990-es időszakra és fő orientációi 2000-ig Politikai Könyvkiadó FELHÍVÁS takarékosságra, MEGFONTOLT GAZDÁLKODÁSRA NÉPÜNK VAGYONÁVAL Az Államtanács most közreadott Törvényerejű Rendelete Románia gazdasági-társadalmi fejlődésének követelményei szellemében szabályozza a villamos- és hőenergia-, illetve gázfogyasztást és azok díjszabását, biztosítván az árak jobb kölcsönhatását és összhangját. Az új rendelkezés abból a valósághelyzetből indul ki, hogy a lakossági fogyasztás ár- és díjszabását még1961-ben állapították meg és hosszú időn keresztül ugyanazon a szinten tartották, holott nemzetközi síkon az energiahordozók, és különösen a kőolaj ára rendkívüli mértékben, kilenc esztendő alatt 11- szeresen, megnövekedett. Ennek következtében egy olyan természetellenes helyzetbe kerültünk, amikor is a villamosenergia és a többi energetikai forrás átlagos termelési költsége nagyobb a fogyasztási ár- és díjszabásnál. Márpedig a nemzetgazdaság egészséges alapokon végbemenő fejlődése megköveteli az árak és a fogyasztás ésszerű rendezését, olyképpen, hogy biztosítva legyen mind a magas ütemű termelési célkitűzések maradéktalan teljesítése, mind pedig a párt Országos Konferenciáján kijelölt életszínvonal-emelési program végrehajtása. A Törvényerejű Rendeletbe foglalt intézkedéseknek az tehát a szerepük, hogy mind a nagy ipari, mind a háztartási fogyasztókat, minden egyes állampolgárt gazdaszellemre, takarékosságra ösztönözzenek. Az eddigi rendszabályozások ugyanis, amellyel kapcsolatban többen is, dolgozók, szakemberek, kifejtették véleményüket, nemcsak hogy nem ösztönözték a gazdaszellemet, hanem éppen ellenkezőleg, pazarláshoz, egyenlőtlenséghez vezettek, s mindenekelőtt a lakosság széles tömegeit hozták hátrányos helyzetbe, azokat, akik ésszerű fogyasztásra, takarékosságra törekednek és mélységesen érdekeltek az energiahordozók megfelelő hasznosításában, ami lényeges, mondhatni életbevágó kérdése nemzetgazdaságunk erőteljes, gyors fejlődésének. A Törvényerejű Rendelet mindenekelőtt azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy a benne megállapított intézkedések az ésszerű fogyasztást biztosítják mind a gazdasági egységek, intézmények szintjén, mind pedig az egyéni fogyasztók esetében, olyképpen, hogy megfelelőképpen elégíthessék ki a villamos- és hőenergia, a földgáz szükségleteket és teljes egészében kiküszöböljék a pazarlást, az ésszerűtlen fogyasztást, így a megállapított villamos- és hőenergia, illetve földgáz mennyiség viszonyítási alapjául, kiindulópontként, az 1978-as fogyasztási szint szolgál. Tehát a tavalyi eredményekből kiindulva a Törvényerejű Rendeletben megállapított fogyasztási szint az egyéni fogyasztók esetében 20 százalékkal csökken, ami a számítások, de a fogyasztók eddigi tapasztalatai alapján is — a pazarlás kiküszöböléséhez vezet, és lehetővé teszi a fogyasztás ésszerű megalapozását a valós szükségleteknek megfelelően az emberiséget sújtó, s így országunkat is érintő energiaválság körülményei között. A Törvényerejű Rendelet különleges hangsúlyt helyez a villamosáram, a hőenergia és a földgáz megtakarítására a termelőegységekben és intézményekben. Ebből a célból átfogó intézkedéseket szorgalmaz a természetes fény jobb hasznosítására, a melegített terek ésszerűsítésére, a termelőfelületek, irodák és más ügyviteli helyiségek hőmérsékletére, a közvilágításra stb. Az 1978-as fogyasztási eredményekhez képest a fent említettek esetében 30—40 százalékos megtakarítást állapítanak meg villamosáramból, hőenergiából, illetve földgázból. A Törvényerejű Rendelet előirányzatainak lényeges jegyét képezi a fogyasztási árak és díjszabások differenciált megállapítása, az ésszerű fogyasztás szintjén és a családtagok számának, illetve a lakás nagyságának a függvényében, ami azt a törekvést nyomatékosítja, hogy ezen a téren is biztosítjuk a teljes méltányosságot. A fogyasztási normák túllépéséért fölemelt árakat és díjszabásokat alkalmaznak — ezek a túlfogyasztás arányában növekednek —, ami megfelel a takarékossági szellem erőteljes ösztönzése követelményének, hozzájárul a pazarlás csapjainak határozott elzárásához. A gazdálkodási szellem, a mindennemű pazarlás iránti ellenszenv népünk alapvető erkölcsi minőségjegye. A dolgozók, az összes honpolgárok saját személyes tapasztalatukból, a gazdaság gyorsabb fejlesztésére irányuló erőfeszítéseikből, s az erőFolytatása a 3. oldalon) TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET egyes intézkedésekről a villamos , a hőenergiával és a földgázzal való ésszerű gazdálkodással és a fogyasztás csökkentésével kapcsolatosan (2. oldal) MUNKATÁRSUNK JELENTI SZATMÁR MEGYÉBŐL ELŐTÉRBEN AZ ARATÁST KÖVETŐ ÜZEMSZERVEZÉSI FELADATOK Az aratás befejeztével sincs kevesebb dolguk a nagykárolyi agráripari tanácshoz tartozó termelőszövetkezetek mezőgazdáinak. Nincs, mert a következő évi nagyobb búzatermések megalapozása érdekében már most intézkednek a nagy termőképességű vetőmag célszerű elosztásáról. Ebben a tevékenységben is érvényre jut a gazdaságok közötti együttműködés: a vetőmagkészlet létrehozásakor a tanácshoz tartozó egységek egymás közt oldják meg a vetőmagcserét, a fajtáknál létező hiányok megszüntetését. Az őszi vetés előkészítését szolgálja a jó minőségű talajforgatás. Búzatermesztésükben alig 10—15 százalék a monokultúra részaránya, de a kedvezőtlen utóhatást itt is csökkenteni kell. Megoldásként említhetjük a szerves anyag minél egyenletesebb alátakarását, a szántott réteg felületének megfelelő lezárását, a célszerű műtrágyázást. Érthető, hogy ebben a munkában technológiai összetevőként kell jelölnünk a tarló tárcsázással történő felaprózását, a talajtípustól függő szántási mélységet, és az eke után vontatott csillagkoronát. Amilyen egyszerűnek tűnő követelmények ezek, a gyakorlatban éppen annyira mellőzött agrotechnikai összetevők. Gondoljunk csak arra: vetésig a szerves anyagnak el kellene bomlania, de ha üreges a szántás, a felületi talajréteg nincs lezárva és kiszárad a termőréteg, megszűnnek a talajérést elősegítő feltételek. Következmény: az el nem bomló tarlómaradvány miatt üreges a vetőágy, egyenetlenebb a kikelés, nem szólva a várható pentozán hatásról, vagyis a vetés után a szerves anyag lebontásánál a mikroorganizmusok által okozott nitrogénhiányról! Az agráripari tanács szakemberei, mezőgépészei ismerik e hatásokat s az agrotechnikai szabályok betartásával elősegítik a megfelelő tulajdonságú vetőágy kialakítását. Napirendi feladatnak tekinthető a nyári szántás, de nem úgy, hogy talajállapottal nem törődve forgatunk. Hányszor előfordul, hogy a lágy, vagy túl száraz talajt művelve megakadályozzuk a parányszervezetek tevékenységét, így a következő növénykultúránál éretlen talajjal dolgozunk. Ilyen esetben még a nagy műtrágya dózisok alkalmazásakor is érződik a hibásan szabályozott talajélet kedvezőtlen hatása. Milyen egyszerű: szántunk, de vajon a minőségi jelzőkre is figyelünk? A nagykárolyi agráripari tanács gazdaságaiban igen, de mint elvi és gyakorlati kérdés érdemes előtérbe helyezni. A következő termesztési szakaszok egyik legfontosabbika a rostkender betakarítása. Augusztus elején kezdik a begyűjtést, melynek nemcsak a veszteségek csökkentéséért kell gyors ütemet diktálniuk, hanem azért is, mert ez a növény a körzetben a termesztésre szánt terület 48 százalékán a búza előveteménye. A gyors betakarítást viszont csak a gépesítés biztosíthatja, s így a mezőgépészeti állomás dolgozóira vár az a feladat, hogy a kenderterület 93 százalékáról betakarítsák a terményt. A gépesített begyűjtéshez még a lóvontatású kaszagépeket is traktorral üzemeltethető eszközökké alakították. A helyi lehetőségeknek ilyenszerű kihasználásáért dicséret illeti a mezőgépészeket. Az említett technológiai szakaszok közé egyéb időszerű munkát is be kell sorolni. A műtrágyázás, a szerves tápanyaghordozók alkalmazása mellőzhetetlen szakmai feladat. A minőségi változásnak azonban itt is jelen kell lennie, a célszerű tápanyag gazdálkodást érvényre juttatnia. Nagyon hasznos lenne, ha a termelőegységek operatív trágyázási tervvel rendelkeznének, ha a kemizálásban jobban érvényesülnének a tudományos értesülések. Ne feledkezzünk meg a talajlazításról sem. A mostani időszak egyike a legalkalmasabbnak a talajok víz- és levegőgazdálkodásának javítására. Jelentőségéhez mérten, mintha kevesebbet foglalkoznának ezzel az agrotechnikai módszerrel. Az tény, hogy a múlt években nem mindenhol járt a várt eredménnyel, de ennek nem a talajjavítási eljárás az oka, hanem a kellően meg nem alapozott szakmai felmérés lehet az előidézője. Alapszabály, hogy a mély talajlazításhoz talajtani tanulmányra és vízgazdálkodási értékelésre van szükség. Ha észszerűbben akarunk gazdálkodni, ezt a lehetőséget is ki kell használni. Dr. Csapó I. József A zöldséges kertekben is összetorlódtak a munkálatok, hol a kapát kell kézbe venni, hol meg a zöldségszedő kosarat, hogy minél több paradicsom, paprika, uborka és egyéb szezonáru kerüljön a fogyasztók asztalára és a feldolgozó vállalatokhoz EZEREGY HASZNOS APRÓSÁG NYOMÁBAN A PIACKUTATÁS FONTOSSÁGA FEHÉR MEGYÉBEN RENDEZETT, SZÉP ÜZLET a gyulafehérvári kisipari szövetkezetek szövetségének bemutató egysége. Sajátossága — mint ezt többen is elmondották —, hogy kizárólag a megye tizenkét kisipari szövetkezetének termékeit állítják benne ki, ezekben válogathat a vásárló. Mondjuk, válogathat, hiszen nagy és változatos az árubőség, a lábbelitől, a női, férfi és gyermek konfekciótól a kézműipar legváltozatosabb termékeiig. Van itt vessző- és háncskosár, gyermekfekvőhely, telefonállvány, újságtartó, cserépkorsó, s a fazakasok megannyi más terméke, varrottas, többé-kevésbé igényes kivitelezésű emléktárgy, bőrdíszmű, a hagyományos széles övtől az úgynevezett divatcikkekig; van falvédő és törülköző, térítők tömkelege — egyszóval majdnem minden, ami általában hasonló jellegű üzletekben szokványos —, de az ember hiába kér, mondjuk, egy húspotyolót, lapítót vagy fakanalat. Miért említjük ezeket ? Egyrészt azért, mivel a gyulafehérvári vásárlók — mint ezt rögtönzött villámankétunk kiderítette — kifogásolták, hogy az említett árucikkek nehezen beszerezhetők, más apróságok, termékféleségek mellett, mint a ruhacsíptető, káposztagyalu, puliszkafőző üst, lópatkó, szarvasmarha vakaró, fehérnemű főző katlan, hogy néhányat említsünk a felsorakoztatottakból. Másrészt azért kell szóvá tennünk, mert ami legszembeötlőbben SAJÁTOS ÉS EREDETI volt a bemutató üzletben, azt pontosan a fából készült, változatos rendeltetésű cikkek kiállító részlegén láthattuk. A miniatürizált dézsák, hordócskák, sajtárok valódi népművészeti értéke mellett, a nagyobb Űrtartalmú faedények háztartásbeli felhasználhatósága is kétségtelennek tűnt. Hiszen tudvalevő, hogy a kis fadézsában tárolt túró, ízletesebb, finomabb a hordóban savanyított káposzta s borízűbb a bor... Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a Nyugati Kárpátok mócainak szemetgyönyörködtető eredeti termékei — mint ezt megtudtuk — iparilag felhasználhatatlan vagy kevésbé értékesíthető rönkvégekből készülnek, esztétikai értékek mellett, igen jelentős anyagi értékké alakítva át a csaknem hasznavehetetlen nyersanyagot. Mint Magda Dumitru, a kisipari szövetkezetek megyei szövetségének alelnöke tájékoztatott, ezeknek a termékeknek igen jelentős a sikere a külföldi piacokon is, nagy százalékát exportálják. Éppen ezért a nyersanyag értékesítés foka, az eredeti kézműiparosok találékonysága révén, úgyszólván, kiszámíthatatlan. Úgy véljük, jogos a FELVETŐDŐ KÉRDÉS, miért ne lehetne bátorítani, megfelelő irányítás mellett, más, fából készült közhasználati cikkek termelését ? Különösen azokét, amelyek időnként el-eltünedeznek az üzletekből, vagyis azokét, amelyeket az előbbiekben, mi is jeleztünk. A kérdésre válaszolva, Magda Dumitru alelnök kifejtette, hogy a bemutatott termékek, dézsák, hordók, sajtárok, rendeltetésben és formában sajátos kifejezői a vidék iparművészei tevékenységének, ezek azok, amelyeket jellegükben leginkább magukénak mondanak. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a jövőben. Gaál Péter (Folytatása a 3. oldalon)