Előre, 1979. október (33. évfolyam, 9910-9935. szám)

1979-10-02 / 9910. szám

ISI Redactia ELŐRE: 71341 Bucuresti, Piața Scinteii 1. Tel. 18 03 02 NEMZETKÖZI ÉLET A 77-ek csoportjának III. külügyminiszteri szintű talál­kozóján, melynek napirendjén korunk fontos kérdései szere­peltek, felszólalt Stefan Andrei román külügyminiszter, aki is­mertette Nicolae Ceausescu el­nök koncepcióját az új gazda­sági világrend követelményei­ről, megvalósításának módoza­tairól, előterjesztette országunk álláspontját, javaslatait a napi­renden lévő kérdésekben. Külügyminiszterünk rámu­tatott, hogy Románia, e szocia­lista fejlődő ország, a legkö­vetkezetesebben munkálkodik a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett országokkal ki­épített sokoldalú együttműkö­désének fejlesztésén, aktívan részt vesz a 77-ek csoportjának rendezvényein. Ez lényeges tartozéka Románia külpolitiká­jának, Nicolae Ceausescu el­nök kitartó tevékenységének, amely az aktív együttműködést célozza minden állammal, min­den nemzet gazdasági és tár­sadalmi haladása, minden ál­lam és nép függetlenségének érvényesülése, az enyhülés és a nemzetközi béke érdekében. Az a tény, hogy nem mutat­ható ki tényleges haladás az új gazdasági világrend megho­nosításában, hogy az ENSZ V. kereskedelmi és fejlesztési ér­tekezletén az iparilag fejlett országok nem tanúsítottak kel­lő megértést a fejlődő országok iránt, megköveteli az erőfeszí­tések fokozását az ENSZ-köz­­gyűlés jövő évi rendkívüli ülésszakának alapos előkészí­téséért, hogy az döntő momen­tummá váljék a gyengén fej­­lettség felszámolását és az új gazdasági világrend meghono­sítását szolgáló gyakorlati in­tézkedések foganatosításában. Erre vonatkozóan Románia szükségesnek véli, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülés­szaka minden állam résztvéte­­lével teremtse meg a megfelelő szervezési keretet, a rendkívü­li ülésszak egységes előkészíté­sének biztosítására és az elő­terjesztendő dokumentum-ter­vezetek véglegesítésére. Kiindulva abból, hogy a fej­lődő országoknak továbbra is kezdeményező szerepet kell játszaniuk a rendkívüli ülés­szakon előterjesztendő intézke­dések tekintetében, továbbá országunknak abból az óhajá­ból, hogy hasznos hozzájárulást nyújtson ehhez a kollektív erő­feszítéshez. Romániának elha­tározása aktívan részt venni, a 77-ek csoportjához tartozó töb­bi országgal együtt, a rendkí­vüli ENSZ-ülésszak megszer­vezésére vonatkozó javaslatok kidolgozásában, szorosan, e­­gyüttműködni az ülésszak elé terjesztendő konkrét intézke­dések véglegesítésében. A román kormány nézete szerint a rendkívüli ülésszak­nak fel kell vetnie a világgaz­dasági élet minden nagy prob­lémáját, fel kell tárnia a világ­­gazdaságban mutatkozó súlyos nehézségek megoldási módoza­tait — mondotta a román kül­ügyminiszter, majd rámutatott, hogy országunk nagy figyelmet szentel olyan globális tárgyalá­sok beindításának, amelyek le­hetővé teszik a problémák szo­ros összefüggésükben való tag­lalását, főként a nyersanyagok­ra, az energiára, a kereskede­lem ösztönzésére, a tudomány­ra és technológiára, a valutáris és pénzügyi kérdésekre vonat­kozókét. Hangsúlyozta, hogy országunk nézete szerint mél­tányos arányt kell megállapí­tani a kőolaj és ipari termékek ára között. A fejlődő országok együtt­működésének, szolidaritásának szükségességéről szólva, a ro­mán külügyminiszter újólag ja­vasolta, hogy az ENSZ-közgyű­lés rendkívüli ülésszaka előtt a 77-ek csoportja tartson mi­nél magasabb szintű politikai találkozót az ülésszakon teen­dő közös lépések meghatározá­sa céljából. A román külügyminiszter befejezésül a 77-ek csoportja állandó struktúráinak létreho­zását szorgalmazta, amelyek ténylegesen támogassák a fej­lődő országokat a fejlett álla­mokkal sorra kerülő tárgyalá­saikon és biztosítsák a 77-ek csoportja tevékenységének egy­behangolását a különböző nem­zetközi szervezetekben. A 77-EK CSOPORTJÁNAK KÜLÜGYMINISZTERI SZINTŰ TALÁLKOZÓJA Országunk képviselőjének felszólalása A találkozón elfogadott nyilatkozat Az ENSZ New York-i szék­házában véget ért a „77-ek csoportja“ tagállamai külügy­minisztereinek harmadik ösz­­szejövetele. A résztvevők nyi­latkozatot fogadtak el, amelyet az ENSZ-közgyűlés hivatalos dokumentumaként osztanak szét. A nyilatkozat mélyreható e­­lemzésnek veti alá a jelenlegi államközi gazdasági kapcsola­tokat, hangsúlyozva, hogy az összejövetel a nemzetközi gaz­dasági helyzet alakulása szem­pontjából rendkívül válságos időszakban zajlott le. A részt­vevők — mutat rá a nyilatko­zat — „mélységes aggodalom­mal állapítják meg, hogy a nemzetközi gazdasági kapcso­latokban megnyilvánuló nega­tív irányzatok súlyosbodnak, s azok a lehető legkedvezőtle­nebb következményekkel jár­nak a fejlődő országokra“. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy a világgazdaság jelenleg a második világháború utáni leg­súlyosabb válságán megy ke­resztül. Ilyen összefüggésben kiemelték azokat a méltányta­lanságokat, amelyek a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat uralják, a fejlett államok által foganatosított protekcionista és más jellegű intézkedéseket, a­­melyek ártanak a fejlődő or­szágok érdekeinek. A „77-ek csoportjához“ tar­tozó országok külügyminiszte­rei egyben kifejezésre juttatták sajnálatukat, hogy az Észak- Dél dialógus nem hozott konk­rét eredményeket. A külügymi­niszterek ugyanakkor sajnála­tukat fejezték ki az ENSZ V. Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának eredményei­vel kapcsolatban. Szerény e­­redményeket ért el eddig az új gazdasági világrend kérdései­vel foglalkozó plenáris bizott­ság és az új nemzetközi fej­lesztési stratégia előkészítésé­vel foglalkozó bizottság is. Az eddigi sikertelenség elle­nére — hangsúlyozza az elfo­gadott nyilatkozat —, a fejlődő országok továbbra is készen állnak a dialógus folytatására a fejlett államokkal az új gaz­dasági világrend elvei és célki­tűzései alapján, strukturális változások elérése érdekében az államközi gazdasági kapcso­latokban. A külügyminiszterek kérték azoknak az intézményes kere­teknek a sürgős megváltozta­tását, amelyek közepette jelen­leg a nemzetközi gazdasági tár­gyalások zajlanak, hogy bizto­sítsák az összes államok tény­leges és hatékony résztvételét a határozathozatalban. Ezzel egyidejűleg a külügyminiszte­rek a leghatározottabban le­szögezték, hogy az Egyesült Nemzetek rendszere az egyet­len keret, amelyben az új gaz­dasági világrend meghonosítá­sával kapcsolatos valamennyi nemzetközi jellegű megbeszé­lést meg kell szervezni. A dokumentum javasolja több olyan globális jellegű tár­gyalás megkezdését az ENSZ keretében, amelyek a fej­lesztés céljait szolgáló nem­zetközi gazdasági együttműkö­déssel foglalkoznának. Ezeknek a tárgyalásoknak, amelyeken valamennyi államnak részt kell vennie, fel kell ölelniük a világgazdaság minden vetüle­­tét: a nyersanyagokat, az e­nergiát, a kereskedelmet, a fejlesztést, a tőkebefektetése­ket, az ENSZ harmadik fejlesz­tési évtizede stratégiája gya­korlati megvalósításának módo­zatait. A nyilatkozat azt a fel­hívást intézi a fejlett államok­hoz, hogy viszonyuljanak ked­vezően és építő módon ezek­hez a javaslatokhoz, hogy a Közgyűlés már a jelenlegi ü­­lésszakon elfogadhassa őket. Emlékeztetve arra a közgyű­lési határozatra, hogy 1980- ban az új gazdasági világrend­nek szentelt rendkívüli ülés­szakot hívnak össze, a „77-ek csoportja“ tagállamainak kül­ügyminiszterei szükségesnek vélik, hogy a mostani ülésszak felmérje az új gazdasági vi­lágrend meghonosítása irányá­ban tett előrehaladást. A továbbiakban a nyilatko­zat megerősíti a fejlődő orszá­gok elidegeníthetetlen jogát a természeti erőforrásaik és gaz­dasági tevékenységük fölötti teljes és állandó szuverenitás­hoz, olyan intézkedések elfoga­dásának szükségességét, ame­lyek a gazdasági felemelkedé­sük útjában álló akadályok — kolonializmus, imperializmus, neokolonializmus, belügyekbe való beavatkozás, apartheid, rasszizmus, az agresszió bármi­lyen formája, területfoglalás, idegen uralom, hegemónia, ide­gen kizsákmányolás — elhárí­tását célozzák. A nyilatkozat befejező része kidomborítja a fejlődő orszá­gok együttműködése és a szo­lidaritása megszilárdításának szükségességét. KERÉKPÁROS ÖKOLÓGUSOK Francia ökológusoknak azt a csoportját, amely június 5-én indult el Párizsból kerékpáron, s megérkezett Brüsszelbe, fo­gadta Baudouin belga király. A France Presse hírügynökség szerint az ökológusok azért indultak kerékpáros európai, körútra, hogy mozgósítsák a nemzetközi közvéleményt a természet védelmére és népsze­rűsítsék a kerékpározást. A ke­rékpár ugyanis nem szennyezi a környezetet, használata e­­gészséges és gazdaságos. Az ö­­kológusok, akiket erkölcsileg védnöksége alá vett az Egye­sült Nemzetek Szervezete, ed­dig 7600 kilométert tettek meg. Október 7-én érkeznek vissza Párizsba. PERISZKÓP A SOFŐRÖKNEK Egy amerikai mérnökcsoport azt javasolja, hogy a gépkocsi­­vezetők használjanak periszkó­pot. Szerintük ugyanis a gép­kocsi visszapillantó tükrei ma már nem adnak elég áttekin­tést arról, ami a gépkocsi mö­gött történik. A periszkóp al­kalmazása állítólag el tudná hárítani a közlekedési balese­tek 25 százalékát is. 116 NYELVEN Csehszlovákia legtehetsége­sebb poliglottjának tartják a Jihlava városban élő Milos Mi­kest, aki nem kevesebb, mint 116 nyelvet és nyelvjárást is­mer. Ezek közül negyvenet majdnem tökéletesen elsajátí­tott, a többit gyengébben. Mi­kes, egy évekkel ezelőtt történt baleset nyomán, hosszú ideig nem dolgozhatott, ezért elha­tározta, hogy minden idejét idegen nyelvek tanulására for­dítja. A franciával, az orosszal, az angollal, a némettel és a spanyollal kezdte, majd megta­nulta a dán, a holland, a svéd, az olasz, a román és a többi nyelvet. TERMOLOKÁTOROS KÍGYÓK A kígyók igen rosszul halla­nak, s mivel látásuk is gyenge, mozgásuk nem gyors, sokáig rejtély volt, hogyan találnak rá zsákmányukra. Csak nemré­giben derült ki, hogy a szemet és a fület, legalábbis a kígyók egy részénél, termolokátor he­lyettesíti. Ezeknél a kígyóknál a szem és az orrlyuk között kis gödrök helyezkednek el. Ezek a gödrök érzékszervek, amelyek a rendkívül kicsiny erősségű hősugarakat is érzékelik. A csörgőkígyók 0,002 Celsius-fok pontosságig érzékelik a hőmér­séklet változását. Mivel például az egerek testhőmérséklete ma­gasabb, mint környezetüké, a békáé pedig alacsonyabb, a kí­gyó egy méter távolságból már észreveszi őket, ez pedig ele­gendő a sikeres vadászathoz. A kígyók termolokátorait ta­nulmányozva mérnökök olyan készüléket szerkesztettek, ame­lyek lehetővé teszik a sötétben való látást és fényképezést. A KENYÉR SZEREPE Az angol J. N. Morris pro­fesszor és munkatársai 337 kö­zépkorú férfin végzett kétév­­tizedes vizsgálat alapján meg­állapították, hogyha az étrend­ben kevés gabonafélékből szár­mazó rost van, nagyobb a ko­szorúér-megbetegedés valószí­nűsége. A gyümölcsök és főze­lékfélék rosttartalma állítólag nem pótolja a gabonafélék rostanyagát. A professzor a je­lenlegi felfogással szemben ál­ló véleményének adott hangot. Kijelentette, hogy nem a ciga­­rettázás, a sok zsiradék és a nagy kalóriatartalmú ételek fo­gyasztása jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy az emberek keveset mozognak, s étrendjükben háttérbe szorult a kenyér. Úgy véli, hogy a ke­nyérnek újra el kell foglalnia hajdani helyét a táplálkozás­ban, s egyidejűleg széles körű vizsgálatokat kell végezni an­nak megállapítására, hogy mi­lyen szerepük van a gabonafé­léknek a koszorúér-betegség megelőzésében. 180 KILÓRÓL 75 KILÓRA Valerie Thorpe 35 éves lon­doni asszony nyerte egy angol női szaklap ezer font jutalmát. A hölgy 180 kilós súlyát 11 hó­nap alatt 75 kilóra csökkentet­te. Diétája aligha lehetett ö­­röm: napi ezer kalóriánál töb­bet nem evett. Férje Terry Thorpe vasipari munkás kije­lentette: Valerie „terjedelmes­­sége“ nem zavarta. DOLLÁRESŐ NEVADÁBAN A nevadai Fernley város nyugati részét egy reggelre pénzzel terítve találták. Mint később kiderült a denveri pénzverdéből gépkocsival szál­lította a fémpénzt, a vezető el­fáradt, elaludt a kormány mel­lett, és nekihajtott egy vesz­teglő tehergépkocsinak. A sok aprópénz az ütés következté­ben szerte-széjjel gurult. Mint­egy 800 000 dollár értékű apró­pénzt szórt szét, amelyet a San Franciscó-i bankba kellett vol­na szállítani. A „RANGLISTA“ 4. HELYEN Egyre többet dohányoznak a lengyelek. Bár az ország élen­jár a dohányzás nyilvános he­lyeken való betiltásában — tilos például dohányozni nem­csak a kórházakban, de a leg­több hivatalban, távolsági­ au­tóbuszjáratokon és a belföldi légijáratokon is —, az egy főre jutó elfogyasztott cigaretta mennyiségét tekintve Legyel­­ország a „világranglista“ ne­gyedik helyén áll, az Egyesült Államok, Kanada és Japán u­­tán. Az elmúlt nyolc hónap a­­latt több mint 61,5 milliárd da­rab cigarettát füstöltek el a lengyelek. OPTIKAI KOMPUTER Egyes anyagok optikai tulaj­donságai lehetővé teszik a kon­vencionális elektronikus szá­mítógépeknél ezerszer gyor­sabb optikai komputerek ké­szítését. A New Scientist című brit tudományos folyóirat sze­rint ez lehetne az eredménye annak a kutatásnak, amelyet Stanley Smith fizikatanár és munkatársai végeznek a He­­riot-Watt egyetemen. Olyan optikai készülékeket fejlesztet­tek ki, amelyek megfelelnek a komputerek memóriaelemeinek és tranzisztorainak. • Öt világrész hírei LÁTOGATÁSOK, MEGBESZÉLÉSEK HUA GUOFENG, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának elnöke, a Kínai NK Államtanácsának elnöke fogadta a burundi Nemzeti Haladás Szövetsége Párt küldöttségét, élén Emil Mworohával, a párt állandó titkárával. BONNBAN megbeszéléseket folytat Valéry Giscard d’Estaing, Franciaország elnöke, és Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár. A francia—nyugatnémet magas síkú megbeszélések főként gazdasági és pénzügyi kérdésekre összpontosulnak. HIVATALOS LÁTOGATÁST tesz a Szovjetunióban Konsz­­tantin Karamanlisz görög kormányfő. A görög miniszterelnök­nek ez az első látogatása a Szovjetunióban. Öt világrész hírei • A finnországi békeharcosok szervezetének kezdeményezé­sére Helsinkiben országos bi­zottságot alakítottak, hogy elő­készítse és megszervezze az október 20 és 27 között megren­dezendő leszerelési akció­he­tet. A rendezvény keretében előadásokat, szemináriumokat tartanak, kiállításokat nyitnak meg a leszerelés tárgyköré­ben. Belgrádban egyezményt ír­tak alá Jugoszlávia és az A­­merikai Egyesült Államok kö­zött, melynek értelmében az a­­merikai fél tízmillió dollár se­géllyel járul hozzá a földren­gés sújtotta Montenegró újjá­építéséhez — jelenti a Tanjug hír­ügynökség. Philadelphiában hétfőn nem jelentek meg a helyi lapok, mert a munkáltatók nem tel­jesítették az alkalmazottak bi­zonyos kategóriáinak követelé­seit. A sztrájkolók fizetésjaví­tást kérnek az inflációnöveke­dés arányában. Vasárnap este három álarcos személy meggyilkolta a spa­nyolországi Amorebieta város rendőrfőnökét. A gyilkosoknak sikerült elmenekülniük a tett színhelyéről. Év eleje óta spa­nyolországi terrorista elemek 114 személyt öltek meg, köztük 47 rendőrt és 12 tisztet. A Szicília északnyugati ré­szén fekvő Avola város környé­kén pusztító súlyos árvíznek három ember esett áldozatául. Jelentősek az anyagi károk is. Az uruguayi statisztikai fő­­igazgatóság hivatalos adatai szerint, az év első felében 10,8 százalékkal csökkent a reálbér ebben az országban. A fizeté­sek tíz százalékos­ emelése nem enyhítette az infláció káros ki­hatásait, melynek mutatója jú­liusban 9 százalékos növeke­dést ért el. Románia megvalósításainak népszerűsítése Delhiben Az indiai iskolák szervezetének meghívására, a szervezet évi ü­­lésszakán, Dumitru Niculescu, országunk nagykövete Delhiben, előadást tartott a szocialista Románia megvalósításairól a fel­szabadulás óta eltelt 35 évben. A szónok kidomborította orszá­gunk, Nicolae Ceausescu elnök szerepét az időszerű nemzetközi kérdések békés megoldásában, hangsúlyozva ugyanakkor a Ro­mánia és India között fennálló barátsági és együttműködési kapcsolatokat. A nagykövet tág teret szentelt a Román Kommu­nista Párt XII. kongresszusa Irány­elvtervezetének, ismertetve Ro­mánia fejlődési távlatait a gaz­dasági-társadalmi élet minden területén. Az előadáson részt vettek az indiai művészeti és művelődési élet személyiségei, tantestületi tagok, egyetemi hallgatók és is­kolások egész Indiából, valamint a diplomáciai testület számos tagja. Szovjet-kínai megbeszélések Moszkvában A TASZSZ és az Új Kína hírügynökség jelentése szerint Moszkvában találkozókra ke­rült sor a Szovjetunió és a Kí­nai NK kormányküldöttségei között, a kétoldalú kapcsola­tok normalizálása kérdéseinek megvitatása végett. A Szovjet­unió küldöttségét Leonyid N­­­jicsov külügyminiszterhelyet­tes, míg a Kínai NK küldöttsé­gét Wang Youping külügymi­­niszterhelyettes vezeti. A felek megállapodtak a megbeszélések ügyrendjében, s elhatározták, hogy a megbe­széléseket felváltva rendezik meg Moszkvában és Beijing­­ben. ★ A Szovjetunió fővárosában rendezvényekre került sor a Kínai NK kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából. Tian Zenpei, a Kínai NK moszkvai ideiglenes ügyvivője fogadást adott, amelyen részt vett A. Vatcsenko, a Szovjetunió Leg­felsőbb Szovjetje Elnökségének alelnöke, I. Grisin és L. Ilji­­csov miniszterhelyettesek, más hivatalos szovjet személyisé­gek. Úgyszintén jelen voltak a a moszkvai megbeszéléseken résztvevő kínai kormánykül­döttség tagjai, élükön Wang Youping külügyminiszterhe­lyettessel. Ugyanebből az alkalomból a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Társaságainak Szövetsége és a Szovjet—Kínai Baráti Társaság koncertet ren­dezett. Jelen volt Leonyid Ilji­­csov és Wang Youping, vala­mint más szovjet és kínai sze­mélyiségek. A Spanyol Szocialista Munkáspárt rendkívüli kongresszusa Madridban befejeződött a Spanyol Szocialista Munkás­párt rendkívüli kongresszusa, amelyen 421 küldött és külföl­di meghívott vett részt. A kétnapos kongresszus vi­táinak befejeztével megválasz­tották a párt vezető szerveit. A leadott szavazatok 85,9 szá­zalékával Felipe Gonzalezt a Spanyol Szocialista Munkás­párt főtitkárává választották. Mint ismeretes, a párt ez év májusában megtartott XXVIII. kongresszusán Felipe Gonzalez lemondott a pártfőtitkári tiszt­ségről. A rendkívüli kongresz­­szusig a pártot egy öttagú „ügyintéző bizottság“ vezette. A rendkívüli kongresszus ú­­jólag kifejezésre juttatta a párt tömeg- és osztályjellegét, meg­állapítva, hogy az LSZMP ma­gáévá teszi a marxizmust mint elméleti — kritikai és nemdog­matikus — eszközt a társadal­mi valóság normalizálásában és átalakításában. A párt fel­fogásában a forradalom állan­dó folyamat, amely politikai, gazdasági és kulturális téren megy végbe. Felhívás az észak-írországi konfliktus beszüntetésére II. János Pál pápa az Ír Köztársaságban tett látogatása során Drogheda helységben el­hangzott beszédében felhívást intézett az észak-írországi test­vérgyilkos konfliktus beszün­tetésére. A pápa kijelentette, hogy a helytelen társadalmi vagy nemzetközi állapotok megoldását nem a gyűlöletben, nem védtelen személyek meg­gyilkolásában, nem a terroriz­mus módszereiben kell keres­ni. Válaszként II. János Pál pápa felhívására, az észak-írországi Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű katolikus szélsősé­ges szervezet Ideiglenes Szár­nya vezetőségének egyik tagja bejelentette Belfastban, hogy tanulmányozzák „az ellensé­geskedések egyoldalú beszün­tetése“ kihirdetésének lehető­ségét. Ennek előfeltétele az — jelentette ki az idézett személy —, hogy a politikai tényezők ésszerű megoldást találjanak az ulsteri helyzetre. HOL BUJKÁLT MENGELE? Stressner diktatórikus re­­zsimje sorozatosan megcá­folta azt a feltevést, hogy Mengele, a volt náci tábo­rok hóhér­orvosa, Para­­guayban rejtőzködik. Most azonban váratlan fordulat következett be: a paraguayi legfelső törvényszék meg­vonta Mengelétől a para­guayi állampolgárságot, az­zal az indoklással, hogy a­­zok a személyek, akik több mint két évig távol vannak az országból, az alkotmány értelmében automatikusan elvesztik állampolgárságu­kat. Nyilvánvaló tehát, a Stressner-rezsim megköny­­nyítette Mengele elrejtőz­­ködését, hogy kibújjék jól­megérdemelt büntetése alól. ELŐRE - 1979. október 2. A BARÁTI KÍNAI NÉP NAGY NEMZETI ÜNNEPE Október elsején nagyjelen­tőségű évfordulót ünnepelt meg a baráti kínai nép . 30 évvel ezelőtt kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot, betetőzése­ként annak a hosszas és áldo­zatteljes forradalmi harcnak, amelyet kommunista pártjuk vezetésével, a kínai néptöme­gek vívtak a kizsákmányolás és elnyomás, az imperialista uralom ellen, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért. A kínai forradalom ragyogó győ­zelme, a népi Kína megterem­tése évezredes társadalmi vi­szonyok gyökeres megváltoz­tatására nyitotta meg az utat. A Kínai Népköztársaság ki­kiáltása azonban nemcsak a kínai nép számára jelentett sorsdöntő fordulatot, egyszer­smind erőteljes kihatást gya­korolt a népek szabadságért és nemzeti függetlenségért, társadalmi haladásért vívott harcára is. A szocialista építés három évtizedében, a saját sorsa urá­vá vált kínai nép alkotóereje és szorgalma, tehetsége és ki­tartó, lendületes társadalom­­építő munkája gazdag gyümöl­csöket érlelt. A Kínai Kommu­nista Párt vezetésével, a baráti kínai nép történelmi jelentősé­gű megvalósításokat ért el az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésében, a szocialista iparosítás útján, a termelő­erők szüntelen növelésében. Mélyreható átalakulások men­tek végbe a kínai mezőgazda­ságban, amely ma jelentős mértékben járul hozzá a nem­zeti jövedelem gyarapításá­hoz, az ipar nyersanyaggal és a lakosság élelmicikkekkel való ellátásának biztosításá­hoz. A szocialista Kínában ki­magasló eredmények születtek a tudomány és technika fej­lesztésében, olyan modern iparágak kiépítésében, mint az elektrotechnika és elektronika, a nukleáris energia felhasz­nálása és az űrkutatás. A baráti kínai nép ma teljes lendülettel, minden alkotó­energiájával a Kínai Kommu­nista Párt XI. kongresszusán kijelölt nagyszerű feladatok valóra váltásán dolgozik, hogy hatalmas országát a század végére gazdaságilag fejlett, modern szocialista állammá avassa. A szocialista Románia dol­gozó népe mély rokonszenvvel követi nyomon és nagyra érté­­keli a baráti kínai nép kima­gasló eredményeit. A Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság kül­politikájának szellemében, a­­melynek egyik fő alapelve ba­ráti, együttműködési és szoli­daritási kapcsolataink szünte­len fejlesztése az összes szocia­lista országokkal, széles körű kapcsolatokat tartunk fenn a népi Kínával. A két ország né­pét összefűző barátság és sok­oldalú együttműködés régi és gazdag hagyományokra épül, s a szocialista építés éveiben egyre inkább elmélyül a szo­cializmus építésében követett azonos célok alapján, a két nép alapvető érdekeinek és tö­rekvéseinek megfelelően. A román—kínai hagyomá­nyos baráti és együttműködési kapcsolatok erőteljes fejlődését döntően meghatározták Nicolae Ceaușescu elvtárs Kínában tett látogatásai és e látogatások alkalmával folytatott román— kínai magas síkú megbeszélé­sek, valamint Hua Guofeng elvtárs tavaly nyáron orszá­gunkban tett látogatása, az ez alkalommal folytatott magas szintű megbeszélések. Törté­nelmi jelentőségű mozzanatok voltak ezek a pártjaink, orszá­gaink és népeink közötti baráti és sokrétű együttműködési kapcsolatok szüntelen elmélyí­tése szempontjából, egyszer­smind nagy horderejű hozzá­járulást jelentettek a szocia­lizmus, a béke és a népek kö­zötti együttműködés egyete­mes ügyének előmozdításához. A beijingi és bukaresti ma­gas síkú találkozók és megbe­szélések nyomán létrejött megállapodások alapján egyre bővülnek a két ország gazda­sági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködési kapcsolatai, fokozódik a két szocialista állam árucseréje. Románia főként kőolajipari gépeket és berendezéseket, teherautókat, Diesel villamos mozdonyokat, elektronikus számítógépeket, vegyipari ter­mékeket exportál Kínába, onnan pedig egyebek között szerszámgépeket, kokszot, hen­gerelt acélt, orvosi műszere­ket, vegyipari, textilipari és élelmicikkeket importál. A két ország kapcsolatainak tovább­fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű a múlt évben Beijingben aláírt hosszúlejára­tú gazdasági és műszaki e­­gyüttműködési egyezmény. Nagy nemzeti ünnepén, köz­társasága kikiáltásának 30. év­fordulóján, hazánk dolgozó né­pe újabb kimagasló sikereket kíván a szorgalmas és tehetsé­ges kínai népnek azon az úton, amelyen, kommunista pártja vezetésével, határozott léptek­kel halad a szocialista civilizá­ció újabb magaslatai felé. Horváth Júlia ÜNNEPI GYŰLÉS KÍNA FŐVÁROSÁBAN A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 30. évfordulója al­kalmából Beijingben, a Nép Házának nagytermében együt­tes gyűlést tartott a Kínai KP Központi Bizottsága, a Nép­­képviseleti Nemzetgyűlés Ál­landó Bizottsága és az Állam­tanács. A gyűlésen Hua Guo­­feng, a Kínai KP Központi Bi­zottságának elnöke, a Kínai NK Államtanácsának elnöke elnökölt. Jelen voltak az alábbi elv­társak: Ye Jianying, a Kínai KP KB alelnöke, a Kínai NK Népképviseleti Nemzetgyűlése Állandó Bizottságának elnöke, Deng Xiaoping, Li Xiannian, Chen Yun, Wang Dongxing, a Kínai KP KB alelnökei, az Ál­lamtanács alelnökei, más párt­os államvezetők. A Kínai KP KB, a Népkép­viseleti Nemzetgyűlés Állandó Bizottsága és az Államtanács nevében Ye Jianying, a Kínai KP KB alelnöke, a Népképvi­seleti Nemzetgyűlés Állandó Bizottságának elnöke mondott beszédet. A szónok behatóan vázolta azokat a sikereket, a­­melyeket a kínai nép a Kínai KP vezetésével ért el a szocia­lizmus építésében a Kínai NK kikiáltása óta eltelt 30 eszten­dőben, ismertette az ország szocialista korszerűsítésének átfogó, programját, beszélt a­­zokról a feladatokról, amelyek e program valóra váltása érde­kében az egész nép előtt állná­nak. A szónok ugyanakkor ki­tért a Kínai NK külpolitikájá­nak alapelveire, a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel kap­csolatos álláspontjára. FÁK A Ginsan magaslatról nézve, tágas panoráma nyílik Beijingre, a Kínai NK fővárosára. És, aki először jár itt, meglepve tapasztalja, hogy minden irányban dúslombo­­zatú fák zöldje látszik, a­­melyek egyaránt beárnyékol­ják a régi épületek hárs­favirág színű tetőit és az új épü­leteket, magas fák állnak sorfalat a városszéli negyedek felé vezető széles bulvárok két oldalán is. .. Nem mindig volt ez így. Míg ma Beijingben nem kevesebb, mint 20 millió fát tartanak szá­mon, az ezeket gondozó kerté­szek feljegyezték, hogy a felsza­badulás előtt a kínai főváros fa­állománya mindössze 60 000 da­rabból állott. Beijing régi város, amely hat feudális dinasztia fő­városa volt és annak idején para­zitaként élt a dolgos ország há­zán. Az utóbbi évtizedekben vi­rágzó iparváros lett, de gondos előrelátással, ahogy épültek új ipari és munkásnegyedei, körü­löttük­­ az új útvonalak, utcák mentére fákat is ültettek; a régi üres telkeket, ahová azelőtt sze­metet rakodtak, és ahol csak meggyűlt az esővíz, parkokká alakították. Ma, a népi Kína fő­városának több mint 60 festői pihenőparkja van, de továbbra is, minden tavasszal és ősszel, már hagyományként a lakosok faültetési akciókat rendeznek. Ilyenkor munkások, katonák, diákok, háziasszonyok egyaránt összegyűlnek, hogy intézmények, iskolák köré, közterekre, utak szélére fákat ültessenek. Aki már jónéhány éve Beijingben él, fel­tétlenül tapasztalt a faültetésben is. S a városrendezési tervekben pontosan meghatározzák azokat a helyeket, ahová a jövőben fát fognak ültetni. Tavaly tavasszal is 500 000 facsemetét ültettek ki; ezek a tacskók faiskolákban több éven át növekedtek és kiül­tetéskor már elég nagyok — a jegenyék már néhány méter ma­gasak — s azonnal dekoratív hatásúak. A Beijingben élő mintegy száz fajta fa között sok a ritka és ér­tékes. A figyelmes szemlélő, az utcákat szegélyező fasorokban felfedezi például az ezüst-ba­rackot. Ennek a fának már 200 millió éve sok változata létezett, amelyek a jégkorszak kezdetén kipusztultak és közülük csak e­­gyetlen faj maradt meg Kíná­ban. Egyenes törzsű, gazdag, ke­reken növő koronájú fa ez, kínai neve Gunszun-fa, azaz Nagyapó unokája, mivel olyan lassan nő, hogy ha a nagyapa elülteti, majd az unoka szedheti csak le első gyümölcsét. Ugyancsak ér­tékes fa a fehérfenyő, amelyből tavaly tavasszal is 96 darabot ül­tettek el a Tienanmen tér nyu­gati oldalán, a Nagy Népi Gyű­lés terme körül. A többszáz éves értékes fákra is nagyon ügyelnek a városi kertészek. A Csinsan park és a Menny Temp­loma parkjának fehérfenyőit még a XIV.—XVII. század között uralkodó Min dinasztia idején ültették, a Peihaj park egyik fe­hérfenyőjéről pedig azt tartják, hogy több mint ezeréves. Tör­zsének egy része már üreges, fia­talabb ágai azonban most is erőteljesek, élénkzöldek. A Nyári Palota Losu terme — a Boldog­ság és a Hosszú Élet terme — előtt álló két fehérmagnólia fa több mint 200 éves. Tavasszal szépen virágzanak, utána pedig dúsan zöldülnek ki, az erre sé­tálók gyönyörködtetésére. A kínai főváros városrendezési hivatala felügyel arra, hogy ami­kor új utcák nyitását tervezik, a faültetéshez is megfelelő helyet hagyjanak: közepes szélességű utcákban két sor fának, míg a nagy bulvárokon négy-hét sor fának. A zöldövezetekre felügye­lő osztály szakemberei pedig arról gondoskodnak, hogy lomb­­hullatók mellé örökzöldek, gyor­san növők mellé lassan növő, de hosszú életű fák, magasra nyúló­­ak mellé dús bokrok kerüljenek, sőt még arra is, hogy a díszfák hasznos fákkal váltakozzanak. A különlegesen szép Szunjatszen parkban, ahol egész évben sok­száz növény virágzik, az utóbbi években százával ültettek alma-, őszibarack- és cseresznyefákat. Tavasszal a virágzó gyümölcsfák illata tölti be a levegőt, ősszel pedig gazdag terméstől roska­doznak az ágak. A repülőtértől Beijing központjába vezető főút hosszára is gyümölcsfákat , al­ma-, körte-, őszibarack- és dió­fákat, valamint szőlőt telepítet­tek. A fák egészségesebbé, de em­beribbé is teszik a városi kör­nyezetet; a kínai főváros lakói sajátjuknak érzik őket, mindenki ügyel a fák épségére, részt vesz gondozásukban. És öröm látni, ahogy tanítás után a legkiseb­bek is öntözik a fiatal fácská­­kat, fellazítják körülöttük a föl­det, óvják a fákat a kártevőktől. Beijing lakói tudják: minden fa érték, amelyet meg kell becsülni. BEIJINGBEN Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4080n

Next