Előre, 1979. november (33. évfolyam, 9936-9961. szám)
1979-11-01 / 9936. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének, a Szocialista Egységfront elnökének a vezetése alatt ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta azokat a javaslatokat, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs terjesztett elő A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ROMÁNIA TÁRSADALMI-POLITIKAI ÉLETÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK NÖVELÉSÉRE ÉS FELÉPÍTÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte és maradéktalanul jóváhagyta a pártfőtitkár javaslatait, és megállapította, hogy a javaslatok végrehajtásának nagy politikai jelentősége lesz a szocialista demokrácia fejlődése, az egész népnek a kommunista jövő tudatos építésében való cselekvő részvétele szempontjából. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgy döntött, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatait közzéteszik, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plénuma pedig tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a javaslatok megvalósuljanak, biztosítva munkásosztályunk, a parasztság és az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül valamennyi állampolgár mind szélesebb körű és fokozott részvételét a párt és az állam bel- és külpolitikájának megvalósításában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunista rendszer megteremtésének művében. A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ROMÁNIA TÁRSADALMI-POLITIKAI ÉLETÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK NÖVELÉSÉRŐL ÉS FELÉPÍTÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL A Románia társadalmi szerkezetében és társadalmi viszonyaiban a termelőerők fejlődésének, a szocialista építés sikeres kibontakozásának eredményeként végbement mélyreható változások következtében erőteljesen emelkedett a széles néptömegek öntudata, tudatos és mind cselekvőbb lett a részvétele országunk politikai életében. A dolgozók tanácsainak létrehozásával és a közgyűlések intézményesítésével létrejött új szervezeti keret, valamint az elmúlt években munkakörönként tartott országos kongreszszusok biztosítják a dolgozók széles körű részvételét valamennyi gazdasági-társadalmi szektornak, az egész társadalomnak a vezetésében. A közéletben megteremtett demokratikus szervezési és vezetési rendszer erőteljesen bizonyítja szocialista demokráciánk magasabbrendűségét, amely biztosítja a nép lehetőségét ahhoz, hogy szabadon építse saját sorsát, kommunista jövőjét. Népünkegységének és összeforrottságának kifejeződéseként a Szocialista Egységfront magában foglalja az összes társadalmi, gazdasági és tömegszervezeteket, az alkotási szövetségeket, a tudományos társaságokat, valamint a vallásfelekezeteket. Úgyszintén a Szocialista Egységfrontnak falun is alakultak szervezetei. Meg kell azonban mondanunk: e keret nem tesi lehetővé, hogy bevonjuk a politikai tevékenységbe a dolgozók egész sor kategóriáját. Ez annak tulajdonítható, hogy a Szocialista Egységfrontban foglalt szervezetek és szervek közül soknak nincs politikai szervezet jellege. A dolgozók politikai tudatának szüntelen fejlődését, a dolgozók óhaját és ugyanakkor a politikai életben való egyre tevékenyebb részvételének követelményét figyelembe véve, megfelelő szervezeti formák létrehozása vált szükségessé. Ezért meg kell alakítani a Szocialista Egységfront saját szervezeteit, amelyek egyénileg vesznek fel tagokat azok közül az állampolgárok közül, akik nem tagjai a Román Kommunista Pártnak. A Szocialista Egységfront saját szervezetei falvanként, városonként, lakónegyedenként, valamint vállalatokban és intézményekben alakulnak meg. A községekben, városokban és municípiumokban a Szocialista Egységfront Tanácsai mellett meg kell alakítani a Szocialista Egységfront szervezeteinek bizottságait. Úgyszintén meg kell alakítani a Szocialista Egységfront szervezeteinek bizottságait mind a megyei tanácsok, mind pedig a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa keretében. A tömegeknek a politikai életbe való minél szélesebb körű bevonásáért, az ifjú nemzedéket is beleértve, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a Szocialista Egységfront valamely szervezetének tagja lehessen minden 18. életévét betöltött állampolgár. A Szocialista Egységfront szervezeteinek tagjai jog szerint beválaszthatók minden szinten a vezető bizottságokba. A SZÉP valamennyi szervezete a pártszervezetek irányítása alatt fejti a tevékenységét. A Szocialista Egységfront Szervezeteinek fő feladata, hogy biztosítsák a tagság részvételét az ország egész politikai életében. A szervezetek tevékenyen részt vesznek mindazoknak a törvényeknek és határozatoknak a megbeszélésében, amelyeket megvitatás végett az egész nép elé terjesztenek. A szervezet keretében úgyszintén megvitatják a néptanácsi határozatokat, a városi és falusi települések gazdasági-társadalmi életére és fejlesztésére vonatkozó határozatokat. A Szocialista Egységfront szervezetei hasonlóképpen részt vesznek a néptanácsi képviselőjelöltek kijelölésében minden szinten. Ugyanakkor a jövőben néptanácsi képviselőket választanak a Szocialista Egységfront szervezeteinek tagjai közül is. A Szocialista Egységfront szervezeteinek bizottságai a Szocialista Egységfront tanácsai keretében fejtik ki tevékenységüket és képviseltetik magukat e tanácsokban, az Országos Tanácsot is beleértve. A Szocialista Egységfront szervezetei egész tevékenységükben az ország törvényeihez és a Román Kommunista Pártnak, szocialista társadalmunk politikai vezető erejének a határozataihoz igazodnak. Ugyanakkor bizonyos szervezeti javításokat kell végrehajtani a Szocialista Egységfront tanácsaiban, ezek vezetésében. Ebből a célból az alábbiakat javasolom: — A Szocialista Egységfront községi és városi tanácsának elnöke legyen az illető pártbizottság titkárainak vagy titkárhelyetteseinek az egyike. — A municípiumokban és a megyékben a Szocialista Egységfront tanácsának elnöke legyen az illető pártbizottság egyik titkára vagy egyik bürótagja. — Központi szinten a Szocialista Egységfront elnöke legyen a Román Kommunista Párt főtitkára. A folyó ügyek intézésére alkossák meg a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa ügyvezető elnökének a tisztségét. Szükségesnek tartom ezeket az intézkedéseket, figyelembe véve, hogy a saját szervezetek megalakulása nyomán átfogóbb lesz a Szocialista Egységfront tanácsainak tevékenysége és azért, hogy operatív és állandó jellegű legyen a tömeg- és társadalmi szervezetek közös tevékenységének a vezetése. Az intézkedések "elfogadása szervezett keretet teremt ahhoz, hogy a politikai életben részt vegyen az a sokmillió dolgozó, Románia Szocialista Köztársaság állampolgára, aki nem tagja a Román Kommunista Pártnak és aki töretlenül végrehajtja az egész nép létérdekeinek teljes mértékben megfelelő pártpolitikánkat. Az ország politikai életének szélesebb körű demokratizmusát célzó szervezeti intézkedések mindenben megfelelnek Románia jelenlegi történelmi szakaszának, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építési szakaszának. Az intézkedéseket objektíven megköveteli előrehaladásunk minden téren, az, hogy a nép minden erejét és alkotó képességét összefogjuk, dinamizáljuk a haza sokoldalú fejlődésének biztosítása érdekében. A javasolt intézkedések újabb és ékesszóló kifejezései szocialista társadalmunk erejének, az egész nép pártkörüli megbonthatatlan egységének. Elfogadásukkal újabb, magasabb szintre emeljük általános demokratikus rendszerünket, biztosítjuk a legszélesebb dolgozó tömegek, nemzetiségi különbség nélkül az egész nép fokozott részvételét a társadalom vezetésében, az új, szabad, független és virágzó élet tudatos megteremtésében, a szocializmus és a kommunizmus nagyszerű művének építésében Romániában. Ezáltal még erőteljesebben megnyilvánul majd egész népünk egysége a Román Kommunista Párt körül, mind jobban erősödik szocialista rendszerünk, hazánk függetlensége és szuverenitása, gyorsabb lesz előmenetelünk a haladás és a kommunista civilizáció útján. VÁROS A KÖVESDOMBON A marosvásárhelyi Kövesdomb lakótelepen minden megtalálható, ami egy igazi városban létezik, kivéve a műemlékeket. Mégis, amióta ismerkedem a negyeddel, fölfedeztem benne két olyan csodát, amely bizonyára országos viszonylatban is páratlan. Az egyik Ceuca Cornel, megyei kereskedelmi igazgató ötlete, a Bulevard vendéglátóipari központhoz tartozó gyermekmozi, mely a 4 lejes beléptidíj fejében a vendégnek tésztát, süteményt és gyümölcslevet vagy egyéb frissítő italt kínál fel, s miután a hangos gyermeksereg szájaízét így megédesítette, következik Piroska és a farkas. A terem mindig zsúfolt, a város legtávolabbi sarkaiból özönlenek ide a gyermekek szüleikkel együtt, de jönnek csoportosan óvodások, kisiskolások is; az elképzelés minden várakozáson felül bevált: nemcsak a mozi, hanem a hozzá tartozó cukrászda is tetemesen túlteljesíti tervfeladatait. Némi kíméletes szándékosság vezérelte voltam, amikor ilyen szirupos-krémes, egyszóval édes bevezetővel kezdem mai tudósításomat, ugyanis, amint látni fogják, a Kövesdomb másik nevezetességétől megkeseredik az ember szája íze. Ez a 2. számú országos híresség, az 1848 sugárúton a negyed utolsó építőtelepén magasló MTA—125 számú daru. A környező blokkok lakói szerint a gépezetet születése óta titokzatos, balladás átok üli meg. Már a szerelése 16 nap helyett 25 napig tartott, de nem ettől vált hírhedtté, hanem attól, hogy mióta 1979. május 5-én üzembe helyezték, azóta 38 és fél napot csak dísznek áll az út szélén. Hogy átok ül rajta, csak a babonás lakók mondják, a szakemberek szériát a bukaresti Electrobobinal, mely a daru motorját készítette, csapnivaló munkát végzett, ami leginkább abból tűnik ki, hogy a motor több ízben olyankor égett le, amikor a darunem volt terhelés alatt. Hogy szubjektív tényezők szóba se kerülhessenek, a néptanács Benedekffy Attilát, a tröszt egyik legjobb szakemberét ültette erre a vadonatúj darura, ráadásul, éppen az A blokkban utalt ki számára lakást, amelyen most dolgozik, így érdekeltté tette, hogy mielőbb átadják a lakóknak. Fábián István, az építőtelep mestere a haját tépné, ha nem védené a sisak: — Ha ez a daru nem húzza át a számításainkat, fedél alatt volna a blokk, kiszáradt volna a fal, kezdhetnénk vakolni. Harminckilenc nappal vetett vissza, rossz rágondolni, mit jelent ez nekünk: minden fűtést lebontottunk, mert terv szerint a hideg beköszöntéséig kész leszünk a külső munkákkal, ezzel szemben most, hogy a tél sietett, mint az idén, úgy áll a helyzet, hogy újra téli frontot kell szerveznünk, gőzt átvezetni az út fölött a blokktól, mindez pedig nincs benne a költségvetésben, de ami súlyosabb: a lakók nem tudnak beköltözni az ígért határidőre, tervteljesítés nem lesz, a mi száz tagú brigádunk ezt a zsebén is érezni fogja év végén, pedig sem én, sem a mozaikozó, sem az ács nem tehetünk arról, hogy ez a daru úgy sikeredett a gyárban, ahogy ránk sózták. A tröszt megreklamálta, de amikor tőlünk a tervet kérik számon, nem nyújthatjuk be a panaszlevél másolatát, az embernek lakás kell, mert itt a tél: úgy érezzük, mintha gúzsba volnánk kötve. Fábián István balszerencséje azért is kirívó eset, mert ő a város egyik leglelkiismeretesebb telepvezető mestere. Katonás szigora, a megkövetelt fegyelem és rend közismert az építőmunkások körében, érdekes módon mégsem menekülnek tőle, hanem éppenséggel vonzódnak hozzá, mert a fegyelem és rend, mely az általa vezetett építőtelepeken honos, végső soron a munkaütemre van jó hatással, ez pedig az emberek keresetén is érződik. Ha ez a daru nem szól közbe, most is határidő előtt adnák át az U blokkot, ahogyan eddig a legtöbb épületet, de meglátszik a szigorú mester kezenyoma az Barabás István (Folytatása a 3. oldalon) MELEG MŰSZAK NICOLAE CEAUSESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke yyyill Redactia ELŐRE, 71341 Bucuresti, Piata Scinteii 1. AAA,U* ELŐRE szerkesztősége. Pofolvflm 71311 Bukarest Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 9936. szám ------------------------Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej, három hónapra 17/7. 24 lej, hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. • Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, november 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. csütörtök _____________Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 4 Oldal ILEXI.M — Departamentul Export-Import Prcsä. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ára 30 báni Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA a NieuwsNet című holland hetilapnak Mint már közöltük, Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, október 16-án fogadta Ronald Krangeveldet, az Amszterdamban megjelenő NieuwsNet című külpolitikai hetilap főszerkesztő-helyettesét és a következő interjút adta neki: KÉRDÉS: Elnök úr, Románia politikája jól ismert a világon azért a következetességért, mellyel az ön országa kinyilvánítja jogát, hogy önmagáért beszéljen, mellyel függetlenségét, szuverenitását és integritását védelmezi. Az utóbbi 12 hónapban sok ,szó esett és sok spekuláció hangzott el Nyugaton egy ilyen politika kilátásaival kapcsolatban. Mi az ön nézete az utóbbi esztendő ilyen értelmi evolúcióiról s az ilyen politikai orientáció perspektíváiról? " VÁLASZ: Nemzetközi politikájában Románia abból indul ki, hogy fejlesztenie kell kapcsolatait a világ minden államával, függetlenül társadalmi rendszerétől, s ezt az együttműködést a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elvére építi. Meg kell említeni, hogy ezek az elvek manapság egyre szélesebb körű, csaknem egyöntetű, elismerést nyernek nemzetközi síkon, mint egyedüliek, melyekre az enyhülési, együttműködési, függetlenségi és békepolitika építhető. Romániának éppen mert ezeket az elveket érvényesíti a nemzetközi életben, az összes államokkal fennálló kapcsolataiban, sikerült barátokat szereznie minden földrészen. Ami a nyugati spekulációkat illeti, azt hiszem nem vették kellőképpen figyelembe e politika helyességét, azoknak az elveknek a nemzetközi visszhangját, melyekre utaltam, azt, hogy ezzel a politikával Románia tudatosan törekszik együttműködésének erősítésére minden szocialista országgal — mert ez fontos tényezője külpolitikájának —, a fejlődő országokkal, akárcsak a fejlett tőkés országokkal. Románia változatlanul érvényesíteni fogja ezt a politikát és ezeket, az elveket, mert meggyőződése, hogy csak úgy biztosítható a tényleges biztonság, minden nemzet békéje és gazdaságitársadalmi haladása, ha minden nép szabadon fejlődhet. KÉRDÉS: Románia számtalanszor tett kezdeményező lépéseket az enyhülés és a leszerelés terén. A SALT—II egyezményt ez év júniusában írták alá Bécsben s a Szovjetunió és az Egyesült Államok most a SALT—IlI-ra készül. Az ön nézete szerint mi a szerepük ezeknek az egyezményeknek? VÁLASZ: Románia valóban kivételes jelentőséget tulajdonított és tulajdonít az enyhülési politikának, s ennek keretében a nukleáris leszerelés és általában a leszerelés megvalósításának. Azt tartjuk szem előtt, hogy a fegyverkezési verseny leállítása és a csapatlétszámok, a fegyverzet csökkentését célzó konkrét intézkedésekre való rátérés objektív szükségesség ahhoz, hogy megvalósuljon az enyhülési és békepolitika, továbbá ahhoz, hogy megoldódjanak a nemzetközi élet és külön-külön minden állam komplex gazdasági kérdései. Ezzel összhangban mindig támogattunk bármilyen intézkedést és kezdeményezést, amely a fegyverkezési verseny leállítását és a leszerelésre való rátérést célozta. Ezért üdvözölte Románia a SALT-II egyezmény megkötését és a SALT-III elnevezésű új szerződés kidolgozására való rátérés perspektíváját, mert úgy véli, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti mostani egyezmény fontos tényezője a bizalom fejlesztésének, az újabb leszerelési intézkedések elfogadására való rátérésnek. Ki kell azonban jelentenem — kihangsúlyozva ezeknek az egyezményeknek a fontosságát —, hogy Románia nézete szerint egyben rá kell térni általánosabb leszerelési intézkedésekre, s e célból a már meglévő szervezetek keretében kell fellépni, az összes államok részvételével. Szem előtt kell tartani, hogy az ilyen irányú konkrét intézkedések alkalmazása csakis az összes államok részvételével valósítható meg, s ezeknek az intézkedéseknek egyaránt vonatkozniuk kell a klasszikus fegyverzetre, akárcsak a nukleáris fegyverzetre. KÉRDÉS: Az emberiség a 80-as évek küszöbén áll, elnök úr. Ebben az évtizedben a román nép nagyobb mértékben fogja érezni az utóbbi 20 esztendő gyors iparosításának eredményeit. Életszínvonala 1985 körül a fejlett országokéhoz lesz mérhető. Vajon lehetséges lesz-e megvalósítani ezt célkitűzést a világon megnyilvánuló receszszió ellenére, vagy ezt a határidőt el kell majd halasztani? VÁLASZ: Az utóbbi 20 esztendőben Románia jelentős sikereket ért el gazdasági-társadalmi fejlesztésében mind a mezőgazdaság, mind az ipar tekintetében. Azért hangsúlyozom ezt, mert mi mindent elkövetünk a román nemzetgazdaság e két lényeges területe harmonikus fejlődésének biztosításáért. Ennek kapcsán elmondható, hogy az ipar erőteljes növekedésével egyidőben fontos sikereket értünk el a mezőgazdaságban is. Ezen az alapon sikerült biztosítanunk népünk általános életszínvonalának szüntelen emelését. Tekintettel a nemzetközi síkon felmerült jelenlegi gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti szintkülönbség elmélyülésére, Romániának elhatározása kitartó erőfeszítéseket tenni a következő 5 évben is azért, hogy megközelítse a gazdaságilag fejlett országokat s egyben hozzájáruljon a gyengén fejlettség s az új nemzetközi gazdasági rend meghonosítása kérdésének általános megoldásához. Nézetünk szerint normális, békés feltételek közepette, az 1985-ig magunk elé tűzött feladatok megvalósíthatók, általában a gazdasági válság és főként a kőolajválság következtében világsíkon felmerült nehézségek ellenére. Arra gondolunk tehát, hogy az előirányzatok, melyeket egy hónap múlva a párt XII. kongresszusa elé terjesztünk, figyelembe vegyék azt, amit a már eddig közzé tett dokumentumokban meghatároztunk: nézetünk szerint nem lesz szükség elhalasztani e célkitűzések valóra váltását. • Ismétlem azonban, mi arra gondolunk, hogy ebben az időszakban bővítsük a nemzetközi együttműködést, kiindulva abból a meggyőződésből, hogy a komplex kérdések tárgyalások útján találnak megoldásra, hogy hangsúlyozottabbá válik az enyhülési, együttműködési és békepolitika. KÉRDÉS: Románia fejlődő ország. A Román Kommunista Párt közelgő kongresszusa egész sor gazdasági kérdést fog megvitatni. Melyek Románia további iparosításának hosszú távra szóló fő irányzatai, és ezek milyen mértékben függnek össze az energetikai világhelyzettel általában, és az önök országának energetikai helyzetével különösképpen? Milyen eredményekre számít ön azoknak az irányzatoknak és intézkedéseknek a nyomán, amelyeket a kongresszus elfogad Románia jövőbeni gazdasági fejlesztésére? VÁLASZ: Románia továbbra is fejlődő szocialista ország. Éppen ezért, a jövőbeni fejlesztés irányzatának — amelyet a párt XII. kongresszusa elé terjesztünk — meghatározásában azt tartjuk szem előtt, hogy biztosítsuk az összes gazdasági ágak kiegyensúlyozott fejlődését. Már mondottam, hogy nézetünk szerint Romániának egyaránt kell rendelkeznie erős iparral és igen fejlett mezőgazdasággal. Éppen ezért a párt XII. kongresszusának Irányelveiben nagy hangsúlyt helyezünk a nyersanyagproblémákra, az energetikai és a mezőgazdasági kérdésekre, mert nézetünk szerint ez a három terület lényeges tényezője a román gazdaság egész jövőbeni fejlődésének. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonítunk a tudományos kutatás kérdéseinek, e tevékenység fokozásának minden területen. Figyelembe vesszük, hogy (Folytatása a 4. oldalon) A PÁRT KONGRESSZUSA - AZ EGÉSZ NÉP KONGRESSZUSA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÚJRAVÁLASZTÁSANAGYSZERŰ TERVEINK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BIZTOS ZÁLOGA Nagy eseményre készül az ország, a kommunisták, az egész nép legmagasabb fórumának, a XII. pártkongresszus történelmi eseményére. A kongresszus számbaveszi népünknek a XI. pártkongresszus óta elért nagy megvalósításait, a jelenlegi ötéves terv teljesítésében elért kimagasló sikereit, s kijelöli hazánk jövendő fejlődésének célkitűzéseit annak érdekében, hogy életbe ültessük a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének és Románia kommunizmus felé haladásának programját. Mérleget készít, hogy világosan láthassuk jövőnket, tudatosodjék bennünk a holnap tennivalója. Ennek jegyében él, dolgozik az ország, odaadóan munkálkodik, hogy teljesítse a múlt kongresszus előirányzatait, a mostani ötéves terv célkitűzéseit, felelősséggel megvitatja az elkövetkező évek programtervezeteit. Ám mind a mérlegkészítés, mind a jövőtervezés ismételten igazolja számunkra a párt forradalmi politikájának helyességét, annak a politikának a valósságát, mely a leghűbben kifejezi az egész nép érdekeit és törekvéseit; annak az irányvonalnak a realitását, amely alkotóan életbe ülteti a tudományos szocializmus elveit, a dialektikus és történelmi materializmus filozófiáját országunk konkrét adottságainak megfelelően. Ugyanakkor újból elénk tárja azt, hogy az ország új történelmének a IX. pártkongresszus által felavatott leggyümölcsözőbb időszakának mérlege közvetlenül kapcsolódik Nicolae Ceausescu elvtárs fáradhatatlan elméleti és gyakorlati munkásságához, mélységes forradalmi szenvedéllyel, igényességgel és felelősségérzettel végzett tevékenységéhez, újító szelleméhez, mely alkotó pezsgésbe hozta országunk egész gazdasági, társadalmi és politikai életét. Éppen ezért dolgozó népünk ma egy emberként támogatja azt a javaslatot, hogy a XII. pártkongresszuson Nicolae Ceausescu elvtársat válasszák újra a párt főtitkárának magas tisztségébe, mert ebben gyors előrehaladásunk biztosítékát látja. Most, amikor a kongresszust köszöntő napokban múlt- és jövőértékelés közben, s a jelen nem kevés végzendői közben mindez eszünkbe jut, mindenekelőtt saját házunk táján nézzünk szét, üzemünk eddigi eredményeit ellemezzük, a további teendőket állapítjuk meg. Hiszen tudatában vagyunk annak, hogy ötéves tervünk utolsó esztendejében még milyen rendkívül fontos feladatokat kell teljesítenünk, mind e tervidőszak méltó befejezése, mind pedig a következő tervperiódus előkészítése érdekében. Ezért alapvető követelmény, hogy a pártszervezet, minden párttag, az összes dolgozók, a legjobb körülmények között teljesítsék munkahelyükön a rájuk háruló feladatokat. Méltán hangsúlyozta pártunk főtitkára az RKP KB- nál tartott munkatanácskozáson: „A párt vezető szerepe nem valósulhat meg általánosságban, hanem abban a módban kell kifejezésre jutnia, ahogyan valamennyi megyei, városi, községi, vállalati és intézményi pártbizottság, valamennyi alapszervezet, valamennyi kommunista betölti szerepét a munkahelyen". Azok a sikerek, melyeket vállalatunk, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyagkitermelő Vállalat dolgozói értek el az ötéves terv eddig eltelt időszakában, a legkifejezőbben bizonyítják azt, hogy egész munkaközösségünk odaadóan és szorgalommal munkálkodik a ráháruló feladat Lajos József, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat gépgyártóipari részlegének vezetője (Folytatása a 3. oldalon)