Előre, 1979. november (33. évfolyam, 9936-9961. szám)

1979-11-01 / 9936. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének, a Szocialista Egységfront elnökének a vezetése alatt ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta azokat a javaslatokat, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs terjesztett elő A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ROMÁNIA TÁRSADALMI-POLITIKAI ÉLETÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK NÖVELÉSÉRE ÉS FEL­ÉPÍTÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte és maradéktalanul jóváhagyta a pártfőtitkár javaslatait, és megállapította, hogy a javaslatok végrehajtásának nagy politikai jelentősége lesz a szocialista demokrácia fejlődése, az egész népnek a kommunista jövő tudatos építésében való cselekvő részvétele szempontjából. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgy döntött, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatait közzéteszik, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plénuma pedig tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a javaslatok megvalósul­janak, biztosítva munkásosztályunk, a parasztság és az értelmiség, nemzetiségi kü­lönbség nélkül valamennyi állampolgár mind szélesebb körű és fokozott részvételét a párt és az állam bel- és külpolitikájának megvalósításában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunista rendszer megteremtésének művében. A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ROMÁNIA TÁRSADALMI-POLITIKAI ÉLETÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK NÖVELÉSÉRŐL ÉS FELÉPÍTÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL A Románia társadalmi szerkezetében és társadalmi viszonyaiban a termelőerők fejlő­désének, a szocialista építés sikeres kibonta­kozásának eredményeként végbement mély­reható változások következtében erőteljesen emelkedett a széles néptömegek öntudata, tudatos és mind cselekvőbb lett a részvétele országunk politikai életében. A dolgozók tanácsainak létrehozásával és a közgyűlések intézményesítésével létrejött új szervezeti keret, valamint az elmúlt években munkakörönként tartott országos kongresz­­szusok biztosítják a dolgozók széles körű részvételét valamennyi gazdasági-társadalmi szektornak, az egész társadalomnak a vezeté­sében. A közéletben megteremtett demokra­tikus szervezési és vezetési rendszer erőtelje­sen bizonyítja szocialista demokráciánk ma­­gasabbrendűségét, amely biztosítja a nép le­hetőségét ahhoz, hogy szabadon építse saját sorsát, kommunista jövőjét. Népünk­­egységének és összeforrottságának kifejeződéseként a Szocialista Egységfront magában foglalja az összes társadalmi, gazda­sági és tömegszervezeteket, az alkotási szövet­ségeket, a tudományos társaságokat, vala­mint a vallásfelekezeteket. Úgyszintén a Szo­cialista Egységfrontnak falun is alakultak szervezetei. Meg kell azonban mondanunk: e keret nem tesi lehetővé, hogy bevonjuk a politikai te­vékenységbe a dolgozók egész sor kategóriá­ját. Ez annak tulajdonítható, hogy a Szocia­lista Egységfrontban foglalt szervezetek és szervek közül soknak nincs politikai szerve­zet jellege. A dolgozók politikai tudatának szüntelen fejlődését, a dolgozók óhaját és ugyanakkor a politikai életben való egyre tevékenyebb részvételének követelményét figyelembe vé­ve, megfelelő szervezeti formák létrehozása vált szükségessé. Ezért meg kell alakítani a Szocialista Egységfront saját szervezeteit, amelyek egyénileg vesznek fel tagokat azok közül az állampolgárok közül, akik nem tag­jai a Román Kommunista Pártnak. A Szo­cialista Egységfront saját szervezetei falvan­­ként, városonként, lakónegyedenként, vala­mint vállalatokban és intézményekben ala­kulnak meg. A községekben, városokban és municípiumokban a Szocialista Egységfront Tanácsai mellett meg kell alakítani a Szocia­lista Egységfront szervezeteinek bizottságait. Úgyszintén meg kell alakítani a Szocialista Egységfront szervezeteinek bizottságait mind a megyei tanácsok, mind pedig a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa keretében. A tömegeknek a politikai életbe való minél szélesebb körű bevonásáért, az ifjú nemzedé­ket is beleértve, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a Szocialista Egységfront vala­mely szervezetének tagja lehessen minden 18. életévét betöltött állampolgár. A Szocia­lista Egységfront szervezeteinek tagjai jog szerint beválaszthatók minden szinten a ve­zető bizottságokba. A SZÉP valamennyi szer­vezete a pártszervezetek irányítása alatt fejti a tevékenységét. A Szocialista Egységfront Szervezeteinek fő feladata, hogy biztosítsák a tagság részvé­telét az ország egész politikai életében. A szervezetek tevékenyen részt vesznek mind­azoknak a törvényeknek és határozatoknak a megbeszélésében, amelyeket megvitatás vé­gett az egész nép elé terjesztenek. A szerve­zet keretében úgyszintén megvitatják a nép­tanácsi határozatokat, a városi és falusi tele­pülések gazdasági-társadalmi életére és fej­lesztésére vonatkozó határozatokat. A Szocia­lista Egységfront szervezetei hasonlóképpen­ részt vesznek a néptanácsi képviselőjelöltek kijelölésében minden szinten. Ugyanakkor a jövőben néptanácsi képviselőket választanak a Szocialista Egységfront szervezeteinek tag­jai közül is. A Szocialista Egységfront szervezeteinek bizottságai a Szocialista Egységfront tanácsai keretében fejtik ki tevékenységüket és kép­viseltetik magukat e tanácsokban, az Orszá­gos Tanácsot is beleértve. A Szocialista Egységfront szervezetei egész tevékenységükben az ország törvényeihez és a Román Kommunista Pártnak, szocialista társadalmunk politikai vezető erejének a ha­tározataihoz igazodnak. Ugyanakkor bizonyos szervezeti javításo­kat kell végrehajtani a Szocialista Egység­front tanácsaiban, ezek vezetésében. Ebből a célból az alábbiakat javasolom: — A Szocialista Egységfront községi és városi tanácsának elnöke legyen az illető pártbizottság titkárainak vagy titkárhelyette­seinek az egyike. — A municípiumokban és a megyékben a Szocialista Egységfront tanácsának elnöke legyen az illető pártbizottság egyik titkára vagy egyik bürótagja. — Központi szinten a Szocialista Egység­­front elnöke legyen a Román Kommunista Párt főtitkára. A folyó ügyek intézésére alkossák meg a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa ügyvezető elnökének a tisztségét. Szükségesnek tartom ezeket az intézkedé­seket, figyelembe véve, hogy a saját szerve­zetek megalakulása nyomán átfogóbb lesz a Szocialista Egységfront tanácsainak tevé­kenysége és azért, hogy operatív és állandó jellegű legyen a tömeg- és társadalmi szerve­zetek közös tevékenységének a vezetése. Az intézkedések "elfogadása szervezett ke­retet teremt ahhoz, hogy a politikai életben részt vegyen az a sokmillió dolgozó, Románia Szocialista Köztársaság állampolgára, aki nem tagja a Román Kommunista Pártnak és aki töretlenül végrehajtja az egész nép létér­dekeinek teljes mértékben megfelelő pártpo­litikánkat. Az ország politikai életének szé­lesebb körű demokratizmusát célzó szerve­zeti intézkedések mindenben megfelelnek Románia jelenlegi történelmi szakaszának, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építési szakaszának. Az intézkedéseket ob­jektíven megköveteli előrehaladásunk min­den téren, az, hogy a nép minden erejét és alkotó képességét összefogjuk, dinamizáljuk a haza sokoldalú fejlődésének biztosítása ér­dekében. A javasolt intézkedések újabb és ékesszóló kifejezései szocialista társadalmunk erejének, az egész nép pártkörüli megbonthatatlan egységének. Elfogadásukkal újabb, magasabb szintre emeljük általános demokratikus rend­szerünket, biztosítjuk a legszélesebb dolgozó tömegek, nemzetiségi különbség nélkül az egész nép fokozott részvételét a társadalom vezetésében, az új, szabad, független és vi­rágzó élet tudatos megteremtésében, a szo­cializmus és a kommunizmus nagyszerű mű­vének építésében Romániában. Ezáltal még erőteljesebben megnyilvánul majd egész né­pünk egysége a Román Kommunista Párt kö­rül, mind jobban erősödik szocialista rend­szerünk, hazánk függetlensége és szuvereni­tása, gyorsabb lesz előmenetelünk a haladás és a kommunista civilizáció útján. VÁROS A KÖVESDOMBON A marosvásárhelyi Kövesdomb lakótelepen minden megtalálha­tó, ami egy igazi városban léte­zik, kivéve a műemlékeket. Még­is, amióta ismerkedem a ne­gyeddel, fölfedeztem benne két olyan csodát, amely bizonyára országos viszonylatban is párat­lan. Az egyik Ceuca Cornel, me­gyei kereskedelmi igazgató ötle­te, a Bulevard vendéglátóipari központhoz tartozó gyermekmozi, mely a 4 lejes beléptidíj fejében a vendégnek tésztát, süteményt és gyümölcslevet vagy egyéb frissítő italt kínál fel, s miután a hangos gyermeksereg szájaízét így megédesítette, következik Pi­roska és a farkas. A terem min­dig zsúfolt, a város legtávolabbi sarkaiból özönlenek ide a gyer­mekek szüleikkel együtt, de jön­nek csoportosan óvodások, kisis­kolások is; az elképzelés minden várakozáson felül bevált: nem­csak a mozi, hanem a hozzá tar­tozó cukrászda is tetemesen túl­teljesíti tervfeladatait. Némi kíméletes szándékosság vezérelte voltam, amikor ilyen szirupos-krémes, egyszóval édes bevezetővel kezdem mai tudósí­tásomat,­­ ugyanis, amint látni fogják, a Kövesdomb másik ne­vezetességétől megkeseredik az ember szája íze. Ez a 2. számú országos híres­ség, az 1848 sugárúton a ne­gyed utolsó építőtelepén ma­gasló MTA—125 számú daru. A környező blokkok lakói szerint a gépezetet születése óta titokza­tos, balladás átok üli meg. Már a szerelése 16 nap helyett 25 napig tartott, de nem ettől vált hírhedtté, hanem attól, hogy mi­óta 1979. május 5-én üzembe helyezték, azóta 38 és fél napot csak dísznek áll az út szélén. Hogy átok ül rajta, csak a ba­bonás lakók mondják, a szak­emberek szériát a bukaresti Electrobobinal, mely a daru mo­torját készítette, csapnivaló mun­kát végzett, ami leginkább abból tűnik ki, hogy a motor több ízben olyankor égett le, amikor a daru­­nem volt terhelés alatt. Hogy szubjektív tényezők szó­ba se kerülhessenek, a népta­nács Benedekffy Attilát, a tröszt egyik legjobb szakemberét ül­tette erre a vadonatúj darura, ráadásul, éppen az A blokkban utalt ki számára lakást, amelyen most dolgozik, így érdekeltté tette, hogy mielőbb átadják a lakóknak. Fábián István, az építőtelep mestere a haját tépné, ha nem védené a sisak: — Ha ez a daru nem húzza át a számításainkat, fedél alatt vol­na a blokk, kiszáradt volna a fal, kezdhetnénk vakolni. Har­minckilenc nappal vetett vissza, rossz rágondolni, mit jelent ez nekünk: minden fűtést lebontot­tunk, mert terv szerint a hideg beköszöntéséig kész leszünk a külső munkákkal, ezzel szemben most, hogy a tél sietett, mint az idén, úgy áll a helyzet, hogy új­ra téli frontot kell szerveznünk, gőzt átvezetni az út fölött a­­ blokktól, mindez pedig nincs benne a költségvetésben, de ami súlyosabb: a lakók nem tudnak beköltözni az ígért határidőre, tervteljesítés nem lesz, a mi száz tagú brigádunk ezt a zsebén is érezni fogja év végén, pedig sem én, sem a mozaikozó, sem az ács nem tehetünk arról, hogy ez a daru úgy sikeredett a gyárban, ahogy ránk sózták. A tröszt megreklamálta, de amikor tőlünk a tervet kérik számon, nem nyújthatjuk be a panaszle­vél másolatát, az embernek lakás kell, mert itt a tél: úgy érezzük, mintha gúzsba volnánk kötve. Fábián István balszerencséje azért is kirívó eset, mert ő a vá­ros egyik leglelkiismeretesebb telepvezető mestere. Katonás szi­gora, a megkövetelt fegyelem és rend közismert az építőmunkások körében, érdekes módon még­sem menekülnek tőle, hanem éppenséggel vonzódnak hozzá, mert a fegyelem és rend, mely az általa vezetett építőtelepeken honos, végső soron a munka­ütemre van jó hatással, ez pedig az emberek keresetén is érződik. Ha ez a daru nem szól közbe, most is határidő előtt adnák át az U blokkot, ahogyan eddig a legtöbb épületet, de meglátszik a szigorú mester kezenyoma az Barabás István (Folytatása a 3. oldalon) MELEG MŰSZAK NICOLAE CEAUSESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke yyyill Redactia ELŐRE, 71341 Bucuresti, Piata Scinteii 1. AAA,U* ELŐRE szerkesztősége. Pofolvflm 71311 Bukarest Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 9936. szám ------------------------­Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej, három hónapra 17/7. 24 lej, hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. •­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, november 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. csütörtök _____________Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 4 Oldal ILEXI.M — Departamentul Export-Import Prcsä. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ára 30 báni Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA a NieuwsNet című holland hetilapnak Mint már közöltük, Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke, október 16-án fogadta Ronald Krangeveldet, az Amszterdamban megjelenő NieuwsNet című külpolitikai hetilap főszerkesztő-helyettesét és a következő interjút adta neki: KÉRDÉS: Elnök úr, Romá­nia politikája jól ismert a vi­lágon azért a következetessé­gért, mellyel az ön országa kinyilvánítja jogát, hogy ön­magáért beszéljen, mellyel függetlenségét, szuverenitását és integritását védelmezi. Az utóbbi 12 hónapban sok ,szó esett és sok spekuláció hang­zott el Nyugaton egy ilyen politika kilátásaival kapcso­latban. Mi az ön nézete az utóbbi esztendő ilyen értelm­i evolúcióiról s az ilyen politi­kai orientáció perspektívái­ról? " VÁLASZ: Nemzetközi politi­kájában Románia abból indul ki, hogy fejlesztenie kell kapcsola­tait a világ minden államával, függetlenül társadalmi rendsze­rétől, s ezt az együttműködést a jogegyenlőség, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tisz­teletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a köl­csönös előny elvére építi. Meg kell említeni, hogy ezek az elvek manapság egyre széle­sebb körű, csaknem egyöntetű, elismerést nyernek nemzetközi síkon, mint egyedüliek, melyek­re az enyhülési, együttműködési, függetlenségi és békepolitika é­­píthető. Romániának éppen mert ezeket az elveket érvényesíti a nemzetközi életben, az összes ál­lamokkal fennálló kapcsolatai­ban, sikerült barátokat szerez­nie minden földrészen. Ami a nyugati spekulációkat illeti, azt hiszem nem vették kel­lőképpen figyelembe e politika helyességét, azoknak az elvek­nek a nemzetközi visszhangját, melyekre utaltam, azt, hogy ez­zel a politikával Románia tuda­tosan törekszik együttműködésé­nek erősítésére minden szocia­lista országgal — mert ez fontos tényezője külpolitikájának —, a fejlődő országokkal, akárcsak a fejlett tőkés országokkal. Romá­nia változatlanul érvényesíteni fogja ezt a politikát és­ ezeket, az elveket, mert meggyőződése, hogy csak úgy biztosítható a tényleges biztonság, minden nemzet békéje és gazdasági­társadalmi haladása, ha min­den nép szabadon fejlődhet. KÉRDÉS: Románia számta­lanszor tett kezdeményező lé­péseket az enyhülés és a le­szerelés terén. A SALT—II e­­gyezményt ez év júniusában írták alá Bécsben s a Szov­­jetunió és az Egyesült Álla­mok most a SALT—IlI-ra készül. Az ön nézete sze­rint mi a szerepük ezeknek az egyezményeknek? VÁLASZ: Románia valóban ki­vételes jelentőséget tulajdoní­tott és tulajdonít az enyhülési politikának, s ennek keretében a nukleáris leszerelés és általában a leszerelés megvalósításának. Azt tartjuk szem előtt, hogy a fegyverkezési verseny leállítása és a csapatlétszámok,­­ a fegy­verzet csökkentését célzó konk­rét intézkedésekre való rátérés objektív szükségesség ahhoz, hogy megvalósuljon az enyhülési és békepolitika, továbbá ahhoz, hogy megoldódjanak a nemzet­közi élet és külön-külön minden állam komplex gazdasági kérdé­sei. Ezzel összhangban mindig tá­mogattunk bármilyen intézkedést és kezdeményezést, amely a fegyverkezési verseny leállítá­sát és a leszerelésre való ráté­­rést célozta. Ezért üdvözölte Ro­mánia a SALT-II egyezmény megkötését és a SALT-III elne­vezésű új szerződés kidolgozásá­ra való rátérés perspektíváját, mert úgy véli, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zötti mostani egyezmény fontos tényezője a bizalom fejlesztésé­nek, az újabb leszerelési intézke­dések elfogadására való rátérés­­nek. Ki kell azonban jelentenem — kihangsúlyozva ezeknek az e­­gyezményeknek a fontosságát —, hogy Románia nézete szerint egyben rá kell térni általánosabb leszerelési intézkedésekre, s e célból a már meglévő szerveze­tek keretében kell fellépni, az összes államok részvételével. Szem előtt kell tartani, hogy az ilyen irányú konkrét intézkedések alkalmazása csakis az összes ál­lamok részvételével valósítható meg, s ezeknek az intézkedések­nek egyaránt vonatkozniuk kell a klasszikus fegyverzetre, akár­csak a nukleáris fegyverzetre. KÉRDÉS: Az emberiség a 80-as évek küszöbén áll, el­nök úr. Ebben az évtizedben a román nép nagyobb mér­tékben fogja érezni az utóbbi 20 esztendő gyors iparosításá­nak eredményeit. Életszínvo­nala 1985 körül a fejlett or­szágokéhoz lesz mérhető. Va­jon lehetséges lesz-e megva­­lósítani ezt­­­ célkitűzést a­ vi­­lágon megnyilvánuló recesz­­szió ellenére, vagy ezt a ha­táridőt el kell majd halasz­tani? VÁLASZ: Az utóbbi 20 eszten­dőben Románia jelentős sikere­ket ért el gazdasági-társadalmi fejlesztésében mind a mezőgaz­daság, mind az ipar tekintetében. Azért hangsúlyozom ezt, mert mi mindent elkövetünk a román nemzetgazdaság e két lényeges területe harmonikus fejlődésének biztosításáért. Ennek kapcsán el­mondható, hogy az ipar erőtel­jes növekedésével egyidőben fontos sikereket értünk el a me­zőgazdaságban is. Ezen az alapon sikerült biztosítanunk népünk általános életszínvonalának szün­telen emelését. Tekintettel a nemzetközi síkon felmerült jelenlegi gazdasági problémákra, a fejlett­ és a fej­lődő országok közötti szintkü­lönbség elmélyülésére, Romá­niának elhatározása kitartó e­­rőfeszítéseket tenni a következő 5 évben is azért, hogy megköze­lítse a gazdaságilag fejlett or­szágokat s egyben hozzájáruljon a gyengén fejlettség s az új nem­zetközi gazdasági rend megho­nosítása kérdésének általános megoldásához. Nézetünk szerint normális, békés feltételek köze­pette, az 1985-ig magunk elé tűzött feladatok megvalósítha­tók, általában a gazdasági vál­ság és főként a kőolajválság kö­vetkeztében világsíkon felme­rült nehézségek ellenére. Arra gondolunk tehát, hogy az elő­irányzatok, melyeket egy hónap múlva a párt XII. kongresszusa elé terjesztünk, figyelembe ve­gyék azt, amit a már eddig köz­zé tett dokumentumokban meg­határoztunk: nézetünk szerint nem lesz szükség elhalasztani e célkitűzések valóra váltását. • Ismétlem azonban, mi arra gondolunk, hogy ebben az idő­szakban bővítsük a nemzetközi együttműködést, kiindulva abból a meggyőződésből, hogy a komp­lex kérdések tárgyalások útján találnak megoldásra, hogy hang­súlyozottabbá válik az enyhülési, együttműködési és békepolitika. KÉRDÉS: Románia fejlődő ország. A Román Kommunis­ta Párt közelgő kongresszusa egész sor gazdasági kérdést fog megvitatni. Melyek Ro­mánia további iparosításának hosszú távra szóló fő irányza­tai, és ezek milyen mérték­ben függnek össze az energe­tikai világhelyzettel általá­ban, és az önök országának energetikai helyzetével kü­lönösképpen? Milyen eredmé­nyekre számít ön azoknak az irányzatoknak és intézkedé­seknek a nyomán, amelyeket a kongresszus elfogad Romá­nia jövőbeni gazdasági fej­lesztésére? VÁLASZ: Románia tovább­ra is fejlődő szocialista ország. Éppen ezért, a jövőbeni fejlesz­tés irányzatának — amelyet a párt XII. kongresszusa elé ter­jesztünk — meghatározásában azt tartjuk szem előtt, hogy biztosít­suk az összes gazdasági ágak ki­egyensúlyozott fejlődését. Már mondottam, hogy nézetünk sze­rint Romániának egyaránt kell rendelkeznie erős iparral és igen fejlett mezőgazdasággal. Éppen ezért a párt XII. kongresszusá­nak­ Irányelveiben nagy hang­súlyt helyezünk a nyersanyag­problémákra, az energetikai és a mezőgazdasági kérdésekre, mert nézetünk szerint ez a három te­rület lényeges tényezője a ro­mán gazdaság egész jövőbeni fejlődésének. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonítunk a tudományos ku­tatás kérdéseinek, e tevékeny­ség fokozásának minden terü­leten. Figyelembe vesszük, hogy (Folytatása a 4. oldalon) A PÁRT KONGRESSZUSA - AZ EGÉSZ NÉP KONGRESSZUSA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÚJRAVÁLASZTÁSA­­NAGYSZERŰ TERVEINK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BIZTOS ZÁLOGA N­agy eseményre készül az ország, a kommunisták, az egész nép legmaga­sabb fórumának, a XII. pártkong­resszus történelmi eseményére. A kongresszus számbaveszi népünk­nek a XI. pártkongresszus óta el­ért nagy megvalósításait, a je­lenlegi ötéves terv teljesítésében elért kimagasló sikereit, s kijelö­li hazánk jövendő fejlődésének célkitűzéseit annak érdekében, hogy életbe ültessük a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom megteremtésének és Romá­nia kommunizmus felé haladá­sának programját. Mérleget ké­szít, hogy világosan láthassuk jö­vőnket, tudatosodjék bennünk a holnap tennivalója. Ennek jegyé­ben él, dolgozik az ország, oda­­adóan munkálkodik, hogy telje­sítse a múlt kongresszus elő­irányzatait, a mostani ötéves terv célkitűzéseit, felelősséggel meg­vitatja az elkövetkező évek prog­ramtervezeteit. Ám mind a mér­legkészítés, mind a jövőtervezés ismételten igazolja számunkra a párt forradalmi politikájának he­lyességét, annak a politikának a valósságát, mely a leghűbben ki­fejezi az egész nép érdekeit és tö­rekvéseit; annak az irányvonalnak a realitását, amely alkotóan élet­be ülteti a tudományos szocializ­mus elveit, a dialektikus és tör­ténelmi materializmus filozófiáját országunk konkrét adottságainak megfelelően. Ugyanakkor újból elénk tárja azt, hogy az ország új történelmének a IX. pártkong­resszus által felavatott leggyü­mölcsözőbb időszakának mérlege közvetlenül kapcsolódik Nicolae Ceausescu elvtárs fáradhatatlan elméleti és gyakorlati munkássá­gához,­ mélységes forradalmi szenvedéllyel, igényességgel és felelősségérzettel végzett tevé­kenységéhez, újító szelleméhez, mely alkotó pezsgésbe hozta or­szágunk egész gazdasági, társa­dalmi és politikai életét. Éppen ezért dolgozó népünk ma egy emberként támogatja azt a ja­vaslatot, hogy a XII. pártkong­resszuson Nicolae Ceausescu elvtársat válasszák újra a párt főtitkárának magas tisztségébe, mert ebben gyors előrehaladá­sunk biztosítékát látja. Most, amikor a kongresszust köszöntő napokban múlt- és jö­vőértékelés közben, s a jelen nem kevés végzendői közben mindez eszünkbe jut, mindenekelőtt sa­ját házunk táján nézzünk szét, üzemünk eddigi eredményeit el­­lemezzük, a további teendőket állapítjuk meg. Hiszen tudatá­ban vagyunk annak, hogy ötéves tervünk utolsó esztendejében még milyen rendkívül fontos fel­adatokat kell teljesítenünk, mind e tervidőszak méltó befejezése, mind pedig a következő tervpe­­riódus előkészítése érdekében. Ezért alapvető követelmény, hogy a pártszervezet, minden párttag, az összes dolgozók, a legjobb körülmények között teljesítsék munkahelyükön a rájuk háruló feladatokat. Méltán hangsúlyoz­ta pártunk főtitkára az RKP KB- nál tartott munkatanácskozáson: „A párt vezető szerepe nem valósulhat meg általánosságban, hanem abban a módban kell kifejezésre jutnia, ahogyan vala­mennyi megyei, városi, községi, vállalati és intézményi pártbi­zottság, valamennyi alapszerve­zet, valamennyi kommunista be­tölti szerepét a munkahelyen". Azok a sikerek, melyeket vál­lalatunk, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyagkitermelő Vállalat dol­gozói értek el az ötéves terv eddig eltelt időszakában, a leg­kifejezőbben bizonyítják azt, hogy egész munkaközösségünk odaadóan és szorgalommal munkálkodik a ráháruló feladat Lajos József, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat gépgyártóipari részlegének vezetője (Folytatása a 3. oldalon)

Next