Előre, 1979. november (33. évfolyam, 9936-9961. szám)
1979-11-01 / 9936. szám
4.-----------NEMZETKÖZI ÉLET NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA (Folytatás az 1. oldalról) Románia fejlődésének számos problémáját, és általában a világviszonylatban vett fejlődés számos kérdését nem lehet megoldani a tudomány minden területen érvényesülő, egyre erőteljesebb hozzájárulása nélkül. Éppen ezért kidolgoztunk egy külön programot. Szerintünk évszázadunk utolsó két évtizede a tudomány minden területen való még erőteljesebb haladásának időszaka lesz, mind nemzeti, mindpedig nemzetközi viszonylatban. És ezt meg akarjuk valósítani Romániában is. Egyszersmind nagy hangsúlyt fektetünk a gazdasági hatékonyság, a termelékenység növelésére, a termelés műszaki és minőségi színvonalának emelésére. KÉRDÉS: Minden külföldi számára, aki ellátogat az önök országába, világos, hogy a román kormány és nép mindent elkövet az energiatakarékosság érdekében. Fenyeget-e reális energetikai válság Romániában? VÁLASZ: Románia természetesen határozott intézkedéseket tett az energia- és általában a fűtőanyagtakarékosságra. Abból indulunk ki, hogy, kiváltképpen az iparban, még túl nagy az egy termelőegységre számított fogyasztás a fejlett gazdasággal rendelkező más országokhoz viszonyítva. Éppen ezért, a megtett intézkedéseknek az a céljuk, hogy kisebb fűtőanyagfogyasztással biztosítsák a termelés növekedését, különböző műszaki és technológiai eljárások, és természetesen, a takarékos gazdálkodás révén, a pazarlás leküzdésével. Kétségtelen, hogy a jövőben növekedni fog az energiafogyasztás, de ez a növekedés szigorúan be fog illeszkedni a tudományosan meghatározott keretbe. Elsődlegesen fejlesztjük a kevesebb energiát és fűtőanyagot fogyasztó ágazatokat, és természetesen, növekedni fog a lakosság energia- és fűtőanyagfogyasztása. Nem mondhatnám, hogy Romániában a szó szoros értelmében vett energiaválság lenne. Az e vonatkozásban elfogadott programunk biztosítja a harmonikus energetikai fejlődést is. Már maga az a tény, hogy ebben az évben több mint 3000 kilowattóra az egy lakosra számított fogyasztás, azt hiszem, jelzi, hogy nem lehet szó válságról. Előirányoztuk, hogy 1985-ig gyakorlatilag meghaladjuk az egy lakosra számított 4000 kilowattóra fogyasztást. Egyéb energiaforrásokat is akarunk fejleszteni, és olyan intézkedéseket tenni, hogy Románia, bármilyen körülmények között, fedezhesse saját energiaszükségleteit, anélkül, hogy behozatalra szorulna. KÉRDÉS: Az elmúlt évben látványos fejlődést mutatott fel a román gazdaság, és kimondottan európai rekordnak számító növekedési ütemet ért el. Mégis, a termelésben vannak olyan területek, ahol a kijelölt célkitűzéseket nem valósították meg. Az ország jövőbeni fejlődésében milyen szerepet kell betöltenie az új gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak? Milyen hatékonysággal jár a vállalatok önálló gazdasági ügyvitelének és önigazgatásának bevezetése? VÁLASZ: Az utóbbi három évben, tehát tavaly is, a román ipar valóban több mint 11 százalékos évi átlagos ütemben fejlődött. Ennek ellenére voltak olyan szektorok, melyek nem teljesítették maradéktalanul tervelőirányzatukat, bár jóval túlhaladták a gazdaságban elért 11 százalékos átlagos növekedési ütemet. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos lemaradás volt a beruházások valóra váltásában, vagy megkésve kerültek kivitelezésre a tervezett kapacitások. Úgyszintén a globális termelési előirányzat nem teljesítését bizonyos mértékben az is meghatározta, hogy nem helyezünk már kivételes hangsúlyt erre a vetületre, hogy az új gazdasági és pénzügyi mechanizmus elfogadásával arra törekszünk, hogy a lehető legjobban lecsökkentsük a kezdeti áruforgalmat és a túlzott fogyasztást, amely a globális termelés növekedéséhez vezetett, de nem volt reális eredménye a nemzeti jövedelem gyarapításában. Az új gazdasági mechanizmus keretében az alapvető kritérium a nettó termelés, az újonnan létrehozott érték, a nemzeti jövedelem gyarapodása, melyre teljes figyelmet fordítunk, még a globális termelés rovására is. S nézetünk szerint így járunk el a legjobban. Természetesen még a kezdetén vagyunk az új mechanizmus bevezetésének, amely nem valósítható meg egyetlen év alatt, egy bizonyos gazdasági rendszerben való csaknem 30 éves működés után egész sor nehézséget kell leküzdeni, ténylegesen meg kell érteni az önálló gazdasági ügyvitel, az önigazgatás elveit, továbbá azt, hogy minden vállalatnak, minden gazdasági-társadalmi egységnek abból kell kiindulnia, hogy a rendelkezésére álló termelőkapacitásokkal maximális gazdasági hatékonyságot érjen el minimális költséggel, hogy lényegében saját eszközökből biztosítsa tevékenységének finanszírozását s egyben eszközöket bocsásson az állam rendelkezésére a társadalmi kiadások céljaira, az ország általános előrehaladására. Nézetünk szerint azonban a haladás, melyet az új mechanizmus alkalmazása óta eltelt másfél éves időszakban ilyen téren elértünk — lényegében ez év elejétől általánosítottuk ezeket az elveket —, bátorítóak. Szilárd elhatározásunk tántoríthatatlanul munkálkodni ezeknek az elveknek a gyakorlatba ültetésén. Az egész nemzetgazdaságnak az új mechanizmus, az önálló gazdasági ügyvitel és a munkás önigazgatás alapján történő vezetése — kiindul-e az egységes országos terv elvéből — biztosítja minden tevékenységi terület harmonikus fejlődését. KÉRDÉS: Románia jelenleg komoly erőfeszítéseket tesz kereskedelmi és fizetési mérlegének kiegyensúlyozására. Románia exportjának szembe kell néznie a világgazdasági recesszió következményeivel és a konkurrencia fokozódásával a nyugati piacokon. Veszélyezteti-e ez Románia gazdasági menetét, tőke- és importszintjét, s végső soron, fogyasztási szintjét? VÁLASZ: Románia valóban kereskedelmi és fizetési mérlege kiegyensúlyozottságának biztosítására törekszik. Voltak nehézségeink ebben a vonatkozásban. Ezért kellett egész sor intézkedést hoznunk az export ösztönzésére és nyilván az irányban, hogy csakis a szigorúan szükséges importhoz folyamodjunk. A világgazdaságban mutatkozó recesszió következményei, akárcsak az ennek nyomán fellépő konkurrenciafokozódás — konkurrencia ugyanis mindig létezik — véleményem szerint leküzdhető a nemzetközi együttműködés, a termelési kooperáció megfelelőbb megszervezésével, amit különben igyekszünk is megvalósítani a más államokkal fennálló kapcsolatainkban. Ezt figyelembe véve, a nehézségeket, amelyek egy adott pillanatban főként a fizetési mérleg tekintetében merültek fel, nem tartom veszélyeseknek a román gazdaság számára. Ezeket a nehézségeket gyakorlatilag leküzdöttük, és semmilyen formában sem veszélyeztetik Románia további fejlődésének folyamatát. Figyelembe kell venni azt is, hogy egész importunk termelőeszközök vagy nyersanyagok behozatalát jelentette, rendelkezünk tehát a szükséges exportbiztosító kapacitással, hogy megvalósíthassuk a kiegyensúlyozott kereskedelmi és fizetési mérleget. Jövőre vonatkozó terveinkben különben szem előtt tartjuk, hogy 1985-ig komolyan csökkentsük a deficitet és a külföldi adósságot, s meggyőződésünk, hogy megvalósítjuk ezt a célkitűzést. Mindezek azonban semmilyen módon sem veszélyeztetik a lakosság fogyasztási szintjének szavatolását. Már sok évvel ezelőtt leszögeztük, hogy közfogyasztási cikket — főként élelmiszereket, de ipari termékeket is — csakis azután exportálunk, miután biztosítottuk a lakosság fogyasztási szükségleteit. Románia jelenlegi fogyasztása különben sok szempontból megközelíti, egyes területeken éppenséggel túl is lépi az egyes fejlett országokét, nem a legfejlettebb, hanem egyes fejlett országokét. Kiépítve a széles körű nemzetközi együttműködést, a továbbiakban is teljes figyelmet fordítunk a lakosság életszínvonalának állandó emelésére valamennyi területen. Annak a társadalomnak, amelyet Romániában építünk, különben alapvető célkitűzése, hogy a nép mind anyagi, mind pedig szellemi szempontból minél jobb munka- és életkörülményeknek örvendjen. KÉRDÉS: Ez év kezdetétől megbeszélések zajlanak Románia és az Európai Gazdasági Közösség között a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését szolgáló vegyesbizottság létrehozására vonatkozólag. Hogyan látja Románia és az EGK közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének távlatait? VÁLASZ: Románia széles körű gazdasági kapcsolatokat tart fenn a közös piaci országokkal, s egész sor közvetlen kapcsolatot épített ki ezzel a szervezettel, olyan arányban, amilyenben a tagállamok egyes előjogaikat e szervezetre ruházták. Megjegyezhetném ebben a vonatkozásban azt a tényt, hogy Románia és a közös piaci országok kapcsolatai az utóbbi kilenc évben három és félszeresükre növekedtek; egyes országokkal a gazdasági cserék volumene a tízszeresére vagy még többre növekedett. A Közös Piac országai jelenleg körülbelül 20 százalékban részesednek Románia külkereskedelmében. Figyelembe véve mindezeket, a gazdasági cserék bővítése, a szélesebb körű együttműködés és termelési kooperáció megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében egész sor tárgyalást folytatunk a Közös Piac szerveivel egyes közös érdekű kérdések megoldására vonatkozólag. Ezeket a megbeszéléseket Romániának a gazdasági cserék és együttműködés fejlesztését célzó általános politikája kereteibe illesztjük , ami összhangban áll a Helsinkiben aláírt dokumentumok szellemével és egyben azoknak a tárgyalásoknak a keretébe, amelyek a Közös Piac és a KGST között zajlanak a KGST országok és a Közös Piac országai közötti kapcsolatok fejlesztése jogi keretének létrehozása céljából. Véleményünk szerint a kölcsönös érdekeket szolgálja, hogy minél jobb megoldást találjunk az együttműködés kiszélesítésére, minthogy ez egyaránt szolgálja az illető országok érdekeit, akárcsak az enyhülés és a béke ügyét Európában. KÉRDÉS: Hogyan vélekedik, elnök úr, az európai biztonság tekintetében végbement legutóbbi fejleményekről? Rövidesen sor kerül a madridi találkozóra. Véleménye szerint mit kellene tenni sikerének biztosításáért? Romániának szándékában áll-e javaslatokat tenni ezen a találkozón? VÁLASZ: Románia úgy véli, hogy nagyobb határozottsággal kell munkálkodni a Helsinkiben aláírt, egységes egésznek tekintett dokumentumok valóra váltásán. Megítélésünk szerint Helsinki után nem történt túl jelentős lépés ez irányban, a belgrádi találkozó gyakorlatilag pedig nem értékelhető e téren elért eredményeiért. Éppen ezért nagyobb figyelmet szándékszunk fordítani erre a kérdésre, és reméljük, hogy minden résztvevő állam ugyanezt fogja tenni a találkozó alapos előkészítése érdekében. Véleményünk szerint az államok képviselőinek már az idén tárgyalniuk kellene, s megkezdeniük az előkészületeket a találkozóra. Kivételes fontosságú lenne, ha ez az összejövetel külügyminiszteri szinten zajlana. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a gazdasági, kulturális-tudományos és humanitárius jellegű kérdések mellett kivételes helyen kellene szerepelniük a madridi találkozón a katonai vonatkozású kérdéseknek , a katonai készültségcsökkentésre és a konkrét leszerelési intézkedésekre való rátérésnek. E tekintetben több javaslat is van. Románia maga is előterjesztett ilyen javaslatokat. Országunk úgy számítja, hogy megújítja vagy új megfogalmazásban terjeszti elő e javaslatok egy részét, attól az óhajtól vezérelve, hogy a résztvevő államok megállapodásra juthassanak, s megtörténjék a rátérés olyan konkrét intézkedésekre, mint a katonai kiadások és a fegyverzetek csökkentése, a bizalom erősítése és az európai enyhülési, együttműködési és békefolyamat hangsúlyozottabbá tétele, az egész világra kiterjedő általános leszerelési, enyhülési és békepolitika részeként. KÉRDÉS: Románia Szocialista Köztársaság törvényeinek megfelelően a vallásos szervezetek szabadon fejthetik ki tevékenységüket. Ennek ellenére, Nyugaton olykor híresztelések keringenek a vallásszabadság állítólagos hiányáról. Van-e valami alapjuk ezeknek a híreszteléseknek ? Kérném, elnök úr, ismertesse a romániai egyházak helyzetét, az állam és az egyház közötti viszonyt. VÁLASZ: Az Alkotmány és Románia Szocialista Köztársaság más törvényei széleskörű jogokat biztosítanak a vallásfelekezeteknek, a vallás szabad gyakorlásának. Kijelenthetem, hogy az állam által elismert 14 vallásfelekezet nem panaszkodhat az illető vallások gyakorlásának valamilyen korlátozása miatt. Máskülönben a Szocialista Egységfront magában foglalja mindezeket a vallásfelekezeteket. Ezért egyes híresztelések és a nyugati lapok egyes közlései legalábbis országunk valóságának nem ismerését bizonyítják. Azok, akik ilyen híreszteléseket terjesztenek, hagyják magukat megtéveszteni, vagy akarva-akaratlanul kezükre játszanak egyes reakciós köröknek, különösen a volt fasiszta szervezetek külföldön élő elemeinek, melyek minden úton-módon megkísérlik meghamisítani a romániai valóságot. Az a szándékunk, hogy a továbbiakban is, az Alkotmánynak és az ország törvényeinek megfelelően, biztosítsuk a vallásfelekezetek tevékenységének normális menetét. Természetesen nem engedtük meg és a jövőben sem engedjük meg, hogy bárki felhasználja ezeket a vallásfelekezeteket arra, hogy a nép ellen, a szocializmus építése, az ország függetlensége és szuverenitása ellen irányuló tevékenységet fejtsen ki. Úgy vélem, hogy a Vallásfelekezeteknek általában a saját problémáikkal kell foglalkozniuk, és teljesen tiszteletben kell tartaniuk az állam törvényeit, támogatniuk kell a szocialista építés politikáját, a társadalom általános fejlesztésének politikáját, az ország béke-, együttműködési és enyhülési politikáját. KÉRDÉS: Az utóbbi években számos hollandiai küldöttség kereste fel Romániát, és román küldöttségek jártak Hollandiában. Milyen szerepet töltöttek be ezek a kontaktusok a kölcsönös megismerés és országaink kapcsolatainak fokozása terén? Hogyan értékeli ön a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetét? Melyek a távlatok? VÁLASZ: Nagy megelégedéssel szeretném kidomborítani a Románia és Hollandia közötti kapcsolatok felfelé ívelését. Valóban számos küldöttségcserére került sor, beleértve a legmagasabb szinten is, s e küldöttségcserék hozzájárultak az országaink közötti együttműködés új lehetőségeinek felkutatásához mind gazdasági téren, mind a tudomány, a kultúra terén és általános vonatkozásban nemzetközi téren. Gazdasági téren a Románia és Hollandia közötti csere 1979-ben ötszöröse az 1970 évinek, ami, úgy véljük, pozitív tény. Szeretnénk, hogy az elkövetkező tíz évben is ugyanilyen ütemben fejlődjenek ezek a cserék. Létezik már számos együttműködési akció és tárgyalások folynak a harmadik államok piacán való kooperációról is. Érvényben van úgyszintén egy jelentős program a tudományos és műszaki együttműködés terén, beleértve a kulturális kapcsolatainkat is. Különleges jelentőséget tulajdonítunk a tevékenység mindezen vonatkozásainak, valamint a kapcsolatok fejlesztésének, mert úgy véljük, hogy ezek hozzájárulnak népeink jobb megismeréséhez és közeledéséhez, és általában az enyhülés és a béke ügyéhez Európában. Az eddigi eredmények alapján úgy véljük, hogy jók a távlatok ennek az együttműködésnek a kiszélesítéséhez, a küldöttségcserék folytatásához, ideértve a dolgozók, országaink lakosai cseréjének fokozását is. Úgyszintén pozitíven értékeljük az együttműködést nemzetközi síkon, a mai világ komplex problémáival kapcsolatban, kezdve az európai biztonsággal, az új nemzetközi renddel, a leszereléssel, az összes problémák tárgyalások útján való megoldásával. Úgy véljük, hogy Románia és Hollandia a jövőben is aktívan hozzájárulhat enyhülési és békepolitikájával az egyenlőség, a függetlenség tiszteletben tartása, az együttműködés elveinek érvényesítéséhez, mindkét nép akaratának, a béke és a haladás általános ügye érdekeinek megfelelően. Végezetül jókívánságaimat szeretném tolmácsolni olvasóinak és a baráti holland népnek, jólétet, felvirágzást és békét kívánok neki. ENSZ-KÖZGYŰLÉS As emberi jogok csak kizsákmányolástól és elnyomástól mentes világban érvényesülhetnek igazán Országunk küldöttének felszólalása A Közgyűlés szociális és humanitárius bizottságában folyik a vita az emberi jogok kérdéskörének egyes intézményes vetületeiről. A vitában több mint 50 küldött szólalt fel valamennyi földrajzi csoportból. Huszonöt fejlődő ország — közöttük Románia is — kidolgozott és előterjesztett egy keret-határozattervezetet arra vonatkozólag, hogy milyen elsődleges feladatok állnak az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak intézményei előtt az emberi jogok védelme terén. A vita során a román küldött ismertette Nicolae Ceausescu elnök tudományosan megalapozott és az igazi humanizmustól mélységesen áthatott koncepcióját az emberi jogok védelméről és érvényesítéséről, és rámutatott, hogy Románia álláspontja szerint, az emberi jogok teljes mérvű érvényesülése és egyetemes tiszteletben tartása, az emberi személyiség korlátlan kibontakozása csak kizsákmányolástól és elnyomástól mentes világban válhat kézzelfogható valósággá, olyan világban, amely megszabadult a gyengén fejlettség terhétől, a rohamos fegyverkezési hajszától. S amelyben teljes mértékben biztosított minden egyes ember szent joga a léthez, a megfelelő életszínvonalhoz. Országunk küldötte ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy határozott lépéseket kell tenni az éhínség, a betegségek, az írástudatlanság, a munkanélküliség, a bizonytalan megélhetési, táplálkozási és lakásviszonyok eltörlésére, azoknak az akadályoknak az elhárítására, amelyek útját állják az embereknek, hogy hozzájussanak a modern civilizáció jótéteményeihez ; határozott lépéseket kell tenni annak a kiáltó anyagi és szellemi egyenlőtlenségnek a felszámolására, amelyet egy olyan , társadalom igazságtalan berendezkedése szül, melynek értékrendszere csak a gazdagoknak kedvez és mindentől megfosztja a lakosság nagy többségét.. Szolidaritási hét a inamíbiai néppel és a SWAPO-val Az ENSZ Namíbia-tanácsa, melyben Románia is részt vesz, ünnepi ülésszakot tartott a namíbiai néppel és nemzeti felszabadítási mozgalmával, a SWAPO-val vállalt október 27-én kezdődött szolidaritási hét alkalmából, az ENSZ-közgyűlés azon határozatának második évfordulóján, amely hatálytalanította a Dél-afrikai Köztársaság Namíbia fölötti mandátumát és kimondta, hogy e területért az Egyesült Nemzetekre hárul a felelősség. Megnyitó beszédében Paul Lusaka, a tanács elnöke rámutatott, hogy a namíbiai néppel vállalt szolidaritás hete alkalmat ad arra, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét az ENSZ felelősségére Namíbia függetlensége és szabadsága ügyében. A Közgyűlés elnöke, Salim A. Salim elmondotta, hogy a súlyos namíbiai helyzet kizárólag azért állt elő, mert Dél- Afrika semmibe veszi a namíbiai nép szabadságát és függetlenségét, valamint önrendelkezési jogát szentesítő ENSZ-határozatokat. A Közgyűlés elnöke rámutatott, hogy a világszervezetnek, a nemzetközi közösségnek a namíbiai néppel és a SWAPO-val vállalt aktív szolidaritással kell válaszolnia a rasszista hatóságok akcióira. A SWAPO képviselője, Theo-Ben Gurirab, határozottan elítélte a dél-afrikai hatóságok durva megtorló akcióit a namíbiai nép ellen, és kijelentette, hogy a Namíbiát illegálisan megszállva tartó délafrikai csapatok terrorja ellenére, a hazafiak, a SWAPO vezetésével, eltökélten tovább harcolnak az ország teljes függetlenségének kivívásáig. ROMÁN KÖNYVADOMÁNYOK ÁTNYÚJTÁSA Gheorghe Badrus, országunk moszkvai nagykövete román könyvadományt nyújtott át a Leningrádi Állami Egyetem vezetőségének. A könyvek között találhatók Nicolae Ceausescu elvtárs műveinek kötetei, különböző műszaki és természettudományi munkák, köztük dr. Elena Ceausescu elvtársnő, mérnök, akadémikus munkája, Kutatások a makromolekuláris vegyületek szintéziséről és jellemzőiről, továbbá klasszikus és kortárs szépirodalmi művek, valamint a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának dokumentumtervezetei. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke műveit tartalmazó köteteket nyújtott át a Tarnow vajdasági (Lengyel NK) könyvtárnak Románia varsói nagykövete. A román nagykövetség ugyanakkor román orvostudományi műveket ajándékozott a lublini orvosi főiskola könyvtárának. ALGÉRIA NEMZETI ÜNNEPE Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság népe ma ünnepli a fegyveres népi felkelés kirobbanásának 25. évfordulóját. Az 1954. november elsejei történelmi esemény a francia gyarmatosítók ellen vívott, csaknem nyolc évig tartó felszabadító harc kezdetét jelentette. A hosszas és áldozatos küzdelmek árán kivívott függetlenség megnyitotta az utat az algériai nép előtt az önálló fejlődésre, az idegen uralom súlyos örökségének felszámolására, az ország gazdasági erőforrásainak a nép érdekében történő kiaknázására. Felszabadulása után Algéria mélyreható átalakulások révén — államosításokat és földreformot hajtottak végre, gazdaságfejlesztési terveket indítottak be — elindult a fejlődés nem kapitalista útján. Az algériai nép jelentős eredményeket ért el nagyszabású fejlesztési terveinek valóra váltásában, az ország valamennyi vidékén ipari egységek épültek, kiterjedt öntözési hálózatot hoztak létre az ország rendkívüli vízszegénységének ellensúlyozására. Mélyreható gazdasági-társadalmi átalakulások mentek végbe az algériai falvak életében is, és immár számottevő eredmények születtek annak a falufejlesztési tervnek a valóra váltásában, melynek értelmében szocialista típusú falvakat építenek ki, az első fejlesztési szakaszban hozzávetőleg ezret. Országunk népe, amely mindig is szolidaritást vállalt az algériai nép igazságos felszabadító harcával, rokonszenvvel követi nyomon e baráti nép társadalomépítő sikereit. Románia és Algéria között gazdasági, politikai, tudományos-műszaki és kulturális téren egyaránt gyümölcsöző együttműködési kapcsolatok honosodtak meg az évek folyamán. E kapcsolatok elmélyülését döntően meghatározták Nicolae Ceausescu elvtárs algériai látogatásai, gyümölcsöző megbeszélései Algéria elnökével. A magas síkú megbeszélések alkalmával létrejött megállapodások nyomán évről évre bővül a két ország sokrétű együttműködése, a kölcsönös előnyök elve alapján, mindkét nép javára. Hazánk — a kétoldalú együttműködés keretében — jelentős támogatást nyújt ennek az észak-afrikai országnak nemzetgazdasága fejlesztéséhez, ami egyebek között abban is testet ölt, hogy számos román szakember dolgozik Algéria különböző gazdasági szektoraiban, az ország majd minden részén, s ugyanakkor az algériai ifjak százai nyernek képesítést a romániai felsőfokú oktatási intézetekben. Algéria nemzeti ünnepe alkalmából hazánk dolgozó népe újabb kimagasló sikereket kíván a baráti algériai népnek a haladás és a civilizáció útján. Horváth Júlia MEZOPOTÁMIAI VÁROS Mintegy 3000 éves ősi várost tártak fel az iraki régészek Haditha város közelében. Megállapították, hogy a város először a korai mezopotámiai dinasztiák idején népesült be. A felfedezés értékét az növeli, hogy így lehetőség nyílik a korai mezopotámiai kultúra megismerésére. BÖDÖNCSÓNAK A vizen járó emberek régi közlekedési eszközét, egy múlt századi bödöncsónakot „halásztak" ki Magyarországon a Tiszából. Szegedtől északra olajmunkások bukkantak rá a tárgyra, és könnyűbúvárok segítségével emelték partra a tölgyfa törzséből kifaragott több mint hat méter hosszú vízi járművet. A régi csónak — restaurálása és tartósítása után — a szegedi múzeum néprajzi anyagát gazdagítja. VÉGZETES VÉRÁTÖMLESZTÉS Legalább 30 beteg meghalt Ankarában vérátömlesztés következtében. Az orvosok szerint vagy nem volt eléggé friss a plazma, vagy a vércsoportok tévesen voltak feltüntetve az üvegeken. PÁLYÁZAT A Krokogyil című moszkvai szatirikus folyóirat a 22. olimpiai játékok keretében meghirdeti „Az olimpiai mosoly“ című nemzetközi pályázatot. Felhívja valamennyi ország humoristáit sporttémájú elbeszélések és karikatúrák beküldésére. A nyertes munkákat díjazzák. A pályamunkákat a következő év május 15-ig lehet elküldeni. AZONOSÍTOTTÁK Megtalálták és azonosították Raffaelo, a világhírű reneszánsz kori mester egy festményét, a Lorettái madonnát, amelyről kétszáz éven át azt hitték, hogy elveszett. A párizsi Conde múzeumban volt a kép, de a múzeumi szakértők sokáig úgy vélték, hogy ez az eredeti alkotásnak csak a másolata. A PEGAZUS IS? Az 1965. május 25-én fellőtt Pegazus-2 amerikai műhold minden valószínűség szerint október 29 és november 6 között lezuhan a Földre — közölte a NASA. Különösebb izgalomra nincs ok — fűzte hozzá a jelentés. A 10,5 tonnás műhold ugyanis a Föld légkörébe érve csaknem teljesen elég, s mindössze körülbelül 700 kiló hull belőle a Földre, éspedig 3500 kilométer hosszú és 200 kilométer széles területre. Egyébként 1969 és 1978 között már lezuhant két Pegazus műhold, az 1-es és a 3-as, és semmiféle kár nem keletkezett, még maradványait sem találták meg. KÉTSZÁZÖTVEN A szibériai tigris Földünknek egyik legveszélyeztetettebb állata, s kipusztulása csak nagy erőfeszítéssel akadályozható meg. A lipcsei állatkert, amely különösen oroszlánok, tigrisek és más nagyragadozók tenyésztésében már 1880 óta kiváló eredményeket ért el, s azzal büszkélkedhet, hogy benne eddig 2250 oroszlán született, a szibériai tigris megmentésére ugyancsak páratlan munkát végez. Eddig mintegy 250 szibériai tigrist segítettek világra, vagyis annyit, amenynyi a becslések szerint szabadon — a Szovjetunióban, Kínában és Koreában — összesen él. TENGERSZENNYEZÉS Az idén rekordszámú olyan tartályhajó-szerencsétlenség történt, amelynek következménye tengerszennyezés lett: 10 hónap alatt — a Shell olajcég elnökének adatai szerint — 515 000 tonna kőolaj ömlött a tengerekbe, kétszer annyi, mint az előző évben. Három évvel Belgrádinak, Jugoszlávia fővárosának felszabadulása után, 1947 őszén nagyszabású, az ősi város újjászületése és továbbfejlődése szempontjából történelmi jelentőségű munkálatok kezdődtek a város területén. Mérnökök, építészek, topográfusok lepték el a Száva folyó mocsaras balpartját. Megkezdték a főváros akkor még csak az elképzelések síkján létező részének, Új-Belgrádnak a felmérését. Három évtized alatt korszerű, színpompás város épült itt fel, sokkal több, mint egy új városnegyed. Nevi Beogradban, tízezrével épültek a lakások, sokemeletes tömbházak, köztük 28 emeletesek is szegélyezik a széles sugárutakat. Azzal, hogy átlépett a folyó balpartjára is, a főváros, kitörve a jobbpartot körülölelő dombok koszorújából, a nyílt mezőn indult tág fejlődésnek, szabad teret kapott további terjeszkedésre, újabb városnegyedek létesítésére. Természetesen a régi, a történelmi Belgrád, a Kalemegdán erőd lábainál elterülő óváros és Belgrád legmodernebb negyedei között nincs ellentmondás, az új megszületése nem jelentette a régi városrészek fejlődésének és korszerűsödésének lezárását. A Száva jobboldalán is épültek új negyedek: Banolvo, Brdo, Kara Burma, Konjarnik, Miliakovotz, Kanarevo Brdo, Jalino Brdo... Az új és a régi kerületek összefonódásából kiteljesedő főváros Jugoszlávia gazdasági, politikai és tudományos-kulturális életének központja: 150 gyár és üzem küldi szét innen termékeit az ország minden részébe és külföldre egyaránt, iskoláiban 200 000 középiskolás diák tanul, főiskoláit és egyetemét 80 000 hallgató látogatja, meghaladja a tízezret a tudósok és művészek száma, színházak, múzeumok, könyvtárak szolgálják lakosai művelődési színvonalának emelését. A főváros szolgáltatja a nemzeti össztermelés 13 százalékát. A fent említett földrajzi adottság, a város peremén szélesre táruló lapály már nemcsak mint lehetőség kínálkozik a fejlődésre; az építők és építészek alkotó fantáziája és reális számításai alapján már a tervek formájában körvonalazódik: kidolgozták a „2000-es tervet", a jugoszláv főváros távlati fejlesztési tervét. Alapja az az előrejelzés, mely szerint az ezredfordulón Belgrádnak 2 millió lakosa lesz. A terv egyes elemei már meg is valósultak, mások megvalósulás előtt állnak. A 2000-es terv fő gondolata — építészeti szempontból — hat peremváros összekapcsolása, köztük az összeköttetést részben metró útján, részben autósztrádákkal és körkörös országúttal valósítják meg. Épül a főváros új vasúti csomópontja, földalatti pályaudvarral, kiszélesítik a folyami kikötőt és növelik befogadó képességét. A főváros nem mond le a jövőben sem iparközponti funkciójáról, azonban tiszteletben tartva a környezetvédelmi szempontokat, a város belterületéről kiköltöztetik az üzemeket a város külső övezetébe. Új iskolák, kultúrközpontok és más társadalmi rendeltetésű épületek egészítik majd ki az új városképet, nem is beszélve a további új lakóépületekről. Természetesen e nagy távlati terv megvalósítása szakaszonként történik. Egyik alapvető eleme Belgrád eljövendő ötéves terve, az 1980—1985-ös időszakra szóló urbanisztikai terv. Ennek az időszaknak a városfejlesztési terveire 155 milliárd dinárt irányoztak elő. A terv egyes részletelemeire utalva , mint a legjelentősebbekre, felépül ebben az időszakban az új klinikai központ, befejeződik az új vasútállomás építése, a Forradalom múzeuma és más épületek sora. Az épülő Belgrád a szabad és független Jugoszlávia szimbóluma, arányaiban növekvő, színeiben és formáiban megújuló fővárosa egy virágzó nemzetgazdaságot és kultúrát építő ország népének, melyhez Románia népét a mély barátság és a sokoldalú együttműködés szoros szálai fűzik. Belgrád ma és az ezredforduló távlatában ELŐRE - 1979. november 1. Közép-Kelet ARABKÖZI MEGBESZÉLÉSEK Habib Burgiba tunéziai államelnök Tuniszban megbeszélést folytatott Chedli Klibivel, az Arab Liga főtitkárával. A tuniszi rádióállomás szerint a találkozón áttekintették a november második felében Tunézia fővárosában sorra kerülő arab csúcsértekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. A JANA hírügynökség jelentése szerint palesztin küldöttség tartózkodik jelenleg Ammanban, Jordánia fővárosában. A küldöttséget Mohamed Abou Settah, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja vezeti, aki egyben az elfoglalt területeken élő arabok támogatására létrehozott jordániai—palesztin bizottságban a palesztin fél vezetője. Másrészt, a QNA hírügynökség közölte, hogy november első hetében látogatást tesz Jordánia fővárosában Yasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke. Bejrútban Szelim Al-Hossz libanoni kormányfő megbeszélést folytatott Salah Khalaffal (Abu-Ayad), az Al-Fatah szervezet Központi Bizottságának tagjával. A találkozón megvizsgálták a dél-libanoni helyzetet, illetve a novemberben tartandó arab csúcsértekezlettel kapcsolatos libanoni—palesztin álláspontegyeztetés kérdéseit. A KÍNAI NK ÁLLAMTANÁCSÁNAK ELNÖKE NAGY-BRITANNIÁBAN Hua Guofeng, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke megkezdte hivatalos megbeszéléseit Londonban Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. A felek eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. Hua Guofeng külön-külön találkozott még James Callaghannal és David Steellel, a laburista, illetve a liberális párt vezetőivel. A nemzetközi helyzet különböző vetületeit és más közös érdekű kérdéseket vizsgáltak meg. II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg ebéden látta vendégül a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökét. FOLYTATJA MUNKÁLATAIT A RHODESIA-KONFERENCIA Londonban folytatódtak a hármas tárgyalások Rhodesia jövőjével kapcsolatban. Lord Carrington brit külügyminiszter ismertette a részvevők előtt a brit kormányzó hatáskörét az átmeneti időszakban, azaz a választások megtartásáig és a többségi lakosság képviselőiből álló kijelöléséig. Joshua Nkomo és Robert Mugabe, a Zimbabwei Hazafias Front két társelnöke úgy véli, hogy a brit javaslatokkal kapcsolatban további tárgyalásokat kell folytatni, mivel elfogadhatatlan az, hogy az átmeneti időszakban a hazafias erők ne vegyenek részt semmilyen akcióban, s a rendfenntartás a jelenlegi kisebbségi rendszer hadseregére háruljon. Miközben jelentős különbségek állnak fenn az angol kormány álláspontja és a Zimbabwei Hazafias Front álláspontja között, a Commonwealth-tagállamok aktívabb szerepet igyekeznek betölteni a kérdésben érdekelt összes felek által elfogadható megoldás kidolgozásában. Öt világrész hírei LONDON: A brit fővárosban bejelentették, hogy Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök november 19-én és 20-án hivatalos látogatást tesz Nagy-Britanniában. MEXIKÓVÁROS: Közleményt hoztak nyilvánosságra Henryk Jablonski, a Lengyel NK Államtanácsa elnöke Mexikóban tett hivatalos látogatásáról. A dokumentum rámutat, hogy kedvező lehetőségek állnak fenn a kétoldalú együttműködés bővítése terén, főleg gazdasági és kereskedelmi téren. RABAT: William Tolbert libériai államfő a jövő héten látogatást tesz Rabatban, ahol megbeszélést folytat II. Hasszán marokkói királlyal a nyugat-afrikai helyzettel kapcsolatos kérdésekről. PHENJAN: Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke meghívására rövidesen Phenjanba látogat Luis Cabral, Bissau-Guinea Köztársaság Államtanácsának elnöke. A Masayoshi Ohira vezette japán kormány benyújtotta lemondását, összhangban az alkotmányos előírásokkal. Rövidesen ugyanis összeül az október 7-én lezajlott választások nyomán megválasztott új parlament. Jimmy Carter amerikai elnök Shirley Hufstedlert nevelésügyi miniszterré nevezte ki. A tárcát nemrég hozták létre. A Paraguayi Kommunista Párt, amely illegalitásban fejti ki tevékenységét, nyilatkozatban tiltakozott a hatóságok elnyomó politikája ellen. Egyben felszólította az ellenzéki pártokat, szakszervezeteket, diákszervezeteket, az egyház képviselőit, az összes hazafiakat, vonják szorosabbra soraikat a diktatórikus rendszer elleni harcban. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii