Előre, 1980. március (34. évfolyam, 10039-10064. szám)
1980-03-01 / 10039. szám
ELŐRE — 1980. március 1. KÖVETKEZETESEN ÉLETBE ÜLTETJÜK AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAMOT ÚJABB 120 EZER DOLGOZÓ RÉSZESÜL JAVADALMAZÁSEMELÉSBEN A könnyűipar egyik lendületesen fejlődő, a lakosság ellátásában, valamint külkereskedelmi tevékenységünkben hagyományosan nagy szerepet játszóiparág, a bőr-, szőrme- és cipőipar mintegy százhúszezer képviselőjének a javadalmazását emelik mától kezdve a Dolgozók Országos Tanácsa tavaly júliusi határozata értelmében, az életszínvonal növelésére kijelölt program előírásainak megfelelően átlag 13,3 százalékkal. A bőr, szőrme- és cipőipar, mint említettük, hazánkban szép múltra tekint vissza, a vállalatok zömét szocialista társadalmunk örökölte, így a kolozsvár-napocai, temesvári, bukaresti, nagyváradi bőr- és szőrmefeldolgozó egységek határainkon túl is szép hírnévnek örvendtek. A szocialista építés éveiben a fő hangsúly nem is annyira új egységek létrehozásán volt, hanem a meglévők bővítésén, korszerűsítésén, műszaki ellátmányának biztosításán, azt követően pedig kihelyezett műhelyek, részlegek megteremtésén. Nem mond sokat tehát az a tény, hogy az elmúlt húsz esztendőben a bőr-, szőrme- és cipőipari vállalatok száma alig változott, hogy már 1960-ban 36-ot tartottunk nyilván, s számuk ma sem haladja meg a negyvenet. A fejlődés méreteiről már elárul viszont valamit, de nem mindent, az, hogy az iparágban foglalkoztatott személyzet száma 1960 és 1979 között több mint megkétszereződött, 56 442-ről mintegy 120 ezerre emelkedett. A bőr-, szőrme és cipőipar látványos előretörését lényegében azonban csak akkor tudjuk felmérni, ha tudjuk azt is, hogy tavaly 27-szer nagyobb össztermelést valósított meg, mint 1938-ban, a felszabadulást megelőző gazdaságilag legeredményesebbnek számított esztendőben, de 14-szer több terméket állított elő, mint például 1960-ban. Az elmúlt negyedszázadban különben az iparág fejlődési üteme 9,5 százalékos volt, ami biztosította a termelés töretlen, szüntelen felfelé ívelő bővítését, s azzal párhuzamosan nyilván a minőségi tényezők érvényesítését is. A bőr-, szőrme- és cipőipar az ország ipari szerkezetében szilárd helyet vívott ki magának, ma az ipari össztermelés értékének mintegy 2,1 százalékát szolgáltatja, akárcsak 1970-ben például. Tudnunk kell azt, hogy ez a részarány volt magasabb is (1938-ban 3,3, 1950-ben 4,0 százalék), ami viszont nyilván nem ennek a tevékenységnek a magas szintjéről, hanem más iparágak, mindenekelőtt a gépgyártó, vegyipar stb. gyengénfejlettségére, alacsony részesedésére utal. Hogy mit jelent ez a 2,1 százalék, s hogy miként jött létre az iparág korszerű anyagi alapja, látható az alábbi néhány beszédes számadatból is: a bőr-, szőrme- és cipőiparban dolgozók száma 1960 és 1978 között Fehér megyében 1500-ról 3000-re, Arad megyében 1000-ről 3200-ra, Bacsu megyében 1300-ról 4100-ra, Bihar megyében 4600-ról 14 és félezerre, Brassó megyében ezerről két és félezerre, Kolozs megyében 6000-ről 11 ezerre, Hunyad megyében 680-ról 3100- ra, Maros megyében 2100-ról hatezerre, Szeben megyében négyezerről 8400-ra, Temes megyében hétezerről 12 ezerre, a fővárosban pedig 14 és félezerről húsz és félezerre emelkedett mindenekelőtt pártunk megfontolt, bölcs iparfejlesztési politikájának köszönhetően, amely messzemenően tekintetbe vette nemcsak a hagyományokat, hanem azt a tényt is, hogy a könynyűiparnak ez az ágazata nagyszerűen egészíti ki a nehézipart már ami a munkaerőgazdálkodást illeti, azzal, hogy főleg nőket foglalkoztat. A beruházások így évről évre fokozatosan növekedtek, ha 1965-ben például még csak 105 millió lejt tettek ki, 1978-ban annak közel ötszörösét, 494 millió lejt. Az 1971 — 75-ös ötéves tervben egymilliárd 130 milliót tett ki az állami beruházások összege, körülbelül annyit, mint amennyit a folyó ötéves terv első három esztendejében fordítottunk új egységek létesítésére, a régiek bővítésére, korszerűsítésére. Ennek megfelelően alakult az iparág hozzájárulása a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez is: ha 1950-ben az egy lakosra számított lábbelifogyasztás 0,62 volt, 1965-ben már 1,97, 1975-ben 3,06, s az idén eléri a 4,1-et, amellyel lényegében telítődik is a piac.A következő ötéves terv feladata tehát már nem a mennyiségi növekedés, hanem a jobb minőség biztosítása és a választék bővítése lesz! A bőr-, szőrme- és cipőiparban a vázolt előzmények után, a társadalomban betöltött szerepnek megfelelően, az életszínvonal általános emelkedése közepette kerül sor a javadalmazás növelésének második szakaszára, mint jeleztük, átlagban 13,3 százalékkal. A megteremtett kedvező munka- és létfeltételek, a mától emelkedő javadalmazás minden bizonnyal szorgosabb, jobb minőségű munkára, lelkes termelő tevékenységre, s nem utolsó sorban a nyersanyagokkal és az energiahordozókkal való ésszerűbb gazdálkodásra serkenti a mintegy 120 ezer bőr-, szőrme- és cipőipari dolgozót. Az alábbiakban néhány példával illusztráljuk, hogyan alakul az iparágban a dolgozók javadalmazása. A 3. kategória alapfokozatába besorolt bőrszabász szakmunkás javadalmazása mával kezdődően a következőképpen alakul: Meg kell jegyeznünk, hogy azok a harmadik, vagy magasabb kategóriába sorolt dolgozók, akik Romarta típusú cipőt gyártanak, 5 százalékos pótlékban részesülnek. Hangsúlyoznunk kell azt, hogy a javadalmazás kiegészül a régiségi pótlékkal, de azt is, hogy az eddigi öt kategória mellett A 4. kategória első fokozatába sorolt bőrszabász szakmunkás javadalmazása mától a következőképpen növekszik: létrejött a hatodik is, amely újabb lehetőségeket tár fel a legjobbak előtt az előléptetés terén. Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1805 lej 2122 lej 317 lej A 2. kategória első fokozatosának alakulása március elsejéba besorolt timár javadalmazó- től: A negyedik kategória mások javadalmazásának alakulása: dik fokozatába besorolt timár Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1693 lej 1958 lej 265 lej Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1663 lej 1928 lej 265 lej Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1918 lej 2264 lej 346 lej 3. (Folytatás a 2. oldalról) fatóinak javítása terén. Nicolae Ceausescu elvtárs nyugtázta az eredményeket, utasította ez illetékeseket a leghatékonyabb megoldások mielőbbi általános hasznosítására, majd felkérte a Politechnikai Intézet vezetőségét, hogy az ipari szakemberekkel együtt egy éven belül állítsanak elő korszerű, teljesen automatizált öntödei gépsort, amely mintaként szolgálhat majd az egész termelési szektor számára. Nicolae Ceausescu elvtárs szorgalmazta a nagy teljesítményű motorok kifejlesztési programjának meggyorsítását, és felhívta a szakemberek figyelmét, hogy gondoskodjanak a megrendelők főbb kiszolgálásához elengedhetetlen pótalkatrészekről, a technológiák korszerűsítéséről, az üzempróba módszerek tökéletesítéséről, számos, még importált berendezés és készülék helyi előállításáról. Nicolae Ceausescu elvtárs a látogatás során több ízben elidőzött a különböző munkahelyeken, megkérdezte a munkásokat, hogyan dolgoznak és megítélésük szerint gyárthatnak-e terven felül a nemzetgazdaság számára igen szükséges termékeket. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a feltételek megvannak, és igyekezni fognak szakavatottan, hatékonyan kiaknázni a jó minőségű többlettermelés előállítására kínálkozó lehetőségeket. Az egyöntetű munkavállalás ismételten tanúsította munkásosztályunk forradalmi szellemét, azt az elhatározását, hogy mindig a párttól kapott feladatok magaslatán lesz, kommunista önfeláldozással és odaadással munkálkodik a nemzetgazdaság szüntelen haladásán, a szocialista Románia további felvirágoztatásán. A párt főtitkára ezután az országszerte, sőt világszerte jól ismert mozdonygyárat kereste fel. A látogatás időpontja sokatmondó eseménnyel esett egybe: legördült a szerelőszalagról a 23 August védjegyet viselő 4020. mozdony. A gyártás- és gyártmányfejlesztés törekvéseinek eredményeként a szorgos munkaközösség eddig 73 mozdonytípust állított elő 180 és 2400 lóerő közötti kapacitással és teljesítménnyel román és külföldi megrendelők számára. Bemutatták Nicolae Ceausescu elvtársnak a gyártásra került legnagyobb, 2400 lóerős mozdonytípust, amelyből elkészült a 20 darabból álló első tétel. A párt főtitkára a vezetőfülkében megszemlélte a vezérlőasztalt, majd megtekintette a mozdony géptermét, meghallgatta a műszaki-üzemi jellemzőkkel kapcsolatos felvilágításokat. A párt főtitkára utasította az illetékeseket, hogy bővítsék az új, román koncepciójú mozdony gyártását, úgy alakítsák ki a gyártási folyamatot, hogy javuljon a minőség, növekedjék a hatékonyság, csökkenjen a gyártási ciklus időtartama. A mozdonygyár rendező pályaudvarán Nicolae Ceausescu elvtárs próba közben láthatta a 23 August védjegyét viselő újabb mozdonytípust, az illetékes kutató, tanulmányi és gyártástervező intézetben megtervezett 1500 lóerős dízelvillamosmozdonyt. Mint megállapítást nyert, az új mozdonytípust a világviszonylatban ismert legújabb technikai vívmányok felhasználásával gyártják, s az jelentős szerepet kap majd a hazai vasutak további felszerelésében. A párt főtitkára ezután a vállalat acélöntődéjét tekintette meg, amelyet az utóbbi években az egység fokozódó szükségleteinek megfelelően fejlesztettek. Nicolae Ceausescu elvtárs figyelmesen megszemlélte a termelési folyamatot, bizonyos fogyatékosságokat tárt fel a munka és a technológiai folyamat szervezésében, és külön bírálta, hogy a részleg és a vállalat vezetősége hanyagul kezeli az öntési folyamatból visszamaradó anyagok raktározásának problémáját. Úgyszintén bírálattal illetett a termelési folyamat jó menetét megnehezítő más körülményeket. Nicolae Ceausescu elvtárs felkérte az illetékeseket, intézkedjenek, hogy az öntöde a legrövidebb időn belül jól szervezett, a lehető legtisztább munkahely legyen, ahol minden dolgozó örömmel végezheti munkáját. A pártfőtitkár egyben felkérte a szakembereket, munkálkodjanak tovább a termelési folyamatok gépesítésének és automatizálásának bővítésén, és egyáltalán, a munkakörülmények szüntelen javításán, gondoskodjanak a szellőztető és világító berendezések tökéletesítéséről. A látogatás végén a 23 August vállalat vezetősége, az öszszes jelenlevők meleg szeretettel köszönetet mondtak Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy ismét felkereste az egységet, hogy állandó támogatásban részesíti a sokrétű fejlesztés és korszerűsítés ügyében, melegen megköszönték az ez alkalommal kapott útmutatásokat és ajánlásokat. Egyben hangot adtak az egész munkaközösség ama elhatározásának, hogy példásan végrehajtja a pártfőtitkári útmutatásokat és orientációkat, kifogástalanul megvalósítja az idei esztendő és a következő ötéves terv felelősségteljes feladatait. A látogatás következő állomása a REPUBLICA VÁLLALAT volt Az egység munkásai, akárcsak minden alkalommal, ezúttal is szívből fakadó szeretettel, virággal köszöntötték Nicolae Ceausescu elvtársat, közvetlenül, keresetlen szavakkal juttatták kifejezésre határtalan szeretetüket, tiszteletüket és hálájukat. Megjelentek a következő elvtársak: Ion Dinca, a kormány első miniszterének helyettese, iparépítkezési miniszter, Neculai Agachi fémipari miniszter, Petru Zimbran, a kohászati megmunkáló iparközpont vezérigazgatója, Ion Moldovan, a vállalat igazgatója. A párt főtitkárát felkérték, tekintse meg a nemrégiben épült ötvözöttacélcső-üzemet, a rangos bukaresti vállalat intenzív fejlesztéséről sokatmondóan tanúskodó fontos termelőegységet. Mint ismeretes, az új beruházást Nicolae Ceausescu elvtárs 1975 februárjában lezajlott munkalátogatása alkalmával határozták el, tekintettel a nemzetgazdaság szükségleteire, a Republica munkásainak és szakembereinek felkészültségére, tapasztalatára. Mindössze öt esztendő telt el azóta, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs részéről elhangzott az útmutatás, és a hatalmas ipari objektum felépült. A korszerű elvek szerint megtervezett, magas műszaki színvonalon felszerelt üzemegység évente 40 000 tonna csövet állít elő ötvözött és erősen ötvözött rozsdamentes acélból. Teljes felfutása után kielégíti a gépipar, az energetika, a vegyipar, a kőolajipar és más nemzetgazdasági ágak speciális csőszükségletének legnagyobb részét, biztosítva a fém magas fokú hasznosítását, az ilyen természetű behozatal leszorítását is. Nicolae Ceausescu elvtárs a jelen levő miniszterekkel és szakemberekkel együtt behatóan elemezte az új egység, az egész vállalat, általában a csőgyártás fejlesztése legfontosabb problémáit. Az átfogó és gyümölcsöző dialógus során megvizsgálták a beindított akciókat és az elért eredményeket az előirányzott beruházások késedelem nélküli és példás kivitelezése, a termelés növelése és diverzifikálása, a minőség javítása, a gyártmányfejlesztés, a fejlett technológiák bevezetése, a fémfogyasztás és az anyagi költségek csökkentése, a házi gépgyártás, a gazdasági hatékonyság növelése, az exportfeladatok teljesítése vonalán. Ugyanakkor megtanácskozták, milyen intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a csőgyártás példásan bontakozzék ki, s a következő ötéves terv végére, 1980-hoz képest, több mint kétszeresen növekedjék. Mint rámutattak, jobban ki kell használni a meglevő kapacitásokat, határidőn belül üzembe kell helyezni az új objektumokat. Ezután a vállalat életének sokatmondó, megható pillanatára került sor. Nicolae Ceausescu elvtárs a vezérlő asztalhoz lépett, és bekapcsolta az extrudálás automata folyamatát, ami a román technikában premiernek számít. Ezzel gyakorlatilag áttértek a technológiai meleg próbákról az üzemi termelésre. A továbbiakban a pártfőtitkár érdeklődéssel szemlélte meg a gyártási folyamatot. A magas műszaki színvonal és automatizáltság, a munkaközösség szakavatottságával együtt kétségtelenül biztosítani fogja a kiváló minőségű, a csőgyártásban hosszas hagyományokkal rendelkező országok gyártmányaival vetekedő termelést-Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a modern, magas műszaki színvonalú létesítmény megalkotóinak, sok sikert kívánt a munkaközösségnek a nemzetgazdasági követelményekkel és igényekkel összhangban álló termékek előállításához. A pártfőtitkár távozóban ajánlotta a vendéglátóknak, munkálkodjanak tovább a gyártás- és gyártmányfejlesztés elmélyítésén, az exporttermelés, különösen a magas feldolgozottságú, igen értékes termékek előállításának növelésén. Nicolae Ceausescu elvtárs egyben utasította az illetékeseket, a vállalatfejlesztés második szakaszára olyan megoldásokat kutassanak fel, amelyek szavatolják a termelőterületek jobb kihasználását, a gépesítés és automatizálás fokának további emelését, a munkatermelékenység fokozódását minden fázisban. A csőüzem munkásai és szakemberei, a Republica vállalat egész munkaközössége, meleg szeretettel búcsúzva Nicolae Ceausescu elvtárstól megfogadta, hogy erőt nem kímélve, teljesíti a pártfőtitkári útmutatásokat, példásan megvalósítja fontos feladatait. A csütörtöki munkalátogatás utolsó állomásaként a pártfőtitkár a FÉSÜLTGYAPJÚ FONODÁT kereste fel. A kiváló minőségű termékeiről országszerte, sőt a határokon túl is ismert és nagyrabecsült fonoda, a nemzetgazdaság egyik legnagyobb gyapjúipari egysége sokatmondásul vall az ilyen természetű román hagyományokról, nemkülönben a könynyűipar lendületes fejlődéséről. A fonoda előtti téren a környékbeliek ezrei gyűltek össze, fiatalok és idősebbek, nők és férfiak, hogy szeretetteljes fogadtatásban részesítsék Nicolae Ceausescu elvtársat. Az érkező pártfőtitkárt Constantin Popescu elvtárs, könnyűipari miniszterhelyettes és Ion Topoleanu elvtárs, a gyapjúipari központ vezérigazgatója üdvözölte. Ion Merlusca vállalatigazgató bemutatta a párt főtitkárának az egység reprezentatív termékeit, a fontosabb tervmutatókat és a jövő ötéves tervre szóló felajánlásokat szemléltető grafikonokat. Ezután sorban megtekintették az előkészítő, a fonó, a gépi kikészítő, a matringoló, valamint az újrafelhasználható anyagok viszszanyerésével és hasznosításával foglalkozó osztályt. A vendéglátók elmondották, hogy a fonoda munkaközössége jó gazda módjára hajtja végre az előző munkalátogatás alkalmával kapott útmutatásokat. A berendezések optimális átcsoportosításával és új technológiák bevezetésével jobban kihasználják a termelőterületet, s ennek folytán növelték a termelést, ami egy év viszonylatában , körülbelül 32 millió lejre rúg. Az új eljárások lehetővé tették a technológiai folyamat lényeges ésszerűsítését, aminek egyik formája az, hogy a munkások egyre több gépen és berendezésen dolgoznak. Szintén Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatása alapján tökéletesítettek és igénybe vesznek számos eljárást az újrafelhasználandó anyagok hasznosítására. Csupán 1979 folyamán 130 tonna ilyen anyagot nyertek vissza. A párt főtitkára ajánlotta az iparközpont és a minisztérium illetékeseinek, tegyenek még többet a visszanyerhető anyagok hasznosítása vonalán. Már pozitív tapasztalattal rendelkezünk — állapította meg Nicolae Ceausescu elvtárs — és ennek birtokában folytatni kell az akciót, külön részlegeket kell felállítani az anyagok viszanyerésére. Célszerű lenne az itteni tapasztalatot bővíteni és kiterjeszteni az egész gyapjúiparra. A jelenlevők megkülönböztetett érdeklődéssel üdvözölték az útmutatást, és megfogadták, hogy a lehető legrövidebb idő alatt gyakorlatilag is megvalósítják. A fonónők szeretettel vették körül a párt főtitkárát, aki érdeklődött munka- és életkörülményeik felől, sok sikert és jó egészséget kívánt nekik. A mély emberség jegyében fogant dialógusra a látogatás folyamán számtalanszor sor került. Nicolae Ceausescu elvtárs mindenütt — meleg köszönő és elismerő szavak kíséretében — virágcsokrot kapott l a munkásoktól. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy örömmel látják viszont körükben a párt főtitkárát. A távozó Nicolae Ceausescu elvtársnak a haza sólymainak egyenruhájába és festői népviseletbe öltözött gyermekek — a munkásnők gyermekei — szintén virágot nyújtottak át, szívből fakadó verssorokban mondtak köszönetet boldog gyermekkorukért. Nicolae Ceausescu elvtárs melegen gratulált a munkaközösségnek az elért eredményekhez, további sok sikert kívánt nekik, ajánlotta a vállalat vezetőségének, az iparközpont és a minisztérium illetékeseinek, tegyék meg a leghatékonyabb intézkedéseket az egész tevékenység további javításáért és optimalizálásáért, a nyersanyag magas fokú hasznosításáért, kiváló minőségű termékek előállításáért. A látogatás végén ugyanabban a lelkes légkörben a dolgozók ezrei éltették a párt főtitkárát, ismételték szűnni nem akaró lelkesedéssel az egész nemzetünk szívéből fakadó jelszavakat: Ceausescu képviselő az ország nagy, tanácsában!, Ceausescu és a nép!, Ceausescu — RKP! A pártfőtitkár csütörtöki, a Bukarest municípium keleti iparnegyedének fontos gazdasági objektumainál tett munkalátogatása, a Nicolae Ceausescu elvtárs iránti szeretet és nagyrabecsülése megnyilatkozásai, a fővárosi dolgozók ama szilárd elhatározása jegyében ért véget, hogy töretlenül valóra váltják a XII. pártkongresszus határozatait, újabb kiemelkedő munkasikerekkel köszöntik az ország életének nagy eseményét, a március 9-i választásokat. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA FŐVÁROSI IPARI EGYSÉGEKBEN A fésültgyapjú fonodában tett látogatás egyik mozzanata Ünnepélyes pillanat a Republica vállalat életében: a pártfőtitkár bekapcsolja az extrudálás automata folyamatát, ami a hazai technikában premiernek számít