Előre, 1980. március (34. évfolyam, 10039-10064. szám)

1980-03-01 / 10039. szám

ELŐRE — 1980. március 1. KÖVETKEZETESEN ÉLETBE ÜLTETJÜK AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAMOT ÚJABB 120 EZER DOLGOZÓ RÉSZESÜL JAVADALMAZÁSEMELÉSBEN A könnyűipar egyik lendüle­tesen fejlődő, a lakosság ellátásában, valamint külkereskedelmi tevékenységünk­ben hagyományosan nagy sze­repet játszó­­iparág, a bőr-, szőrme- és cipőipar mintegy százhúszezer képviselőjének a javadalmazását emelik má­tól kezdve a Dolgozók Or­szágos Tanácsa tavaly júliusi határozata értelmében, az élet­­színvonal növelésére kijelölt program előírásainak megfele­lően átlag 13,3 százalékkal. A bőr,­ szőrme- és cipőipar, mint említettük, hazánkban szép múltra tekint vissza, a vál­lalatok zömét szocialista társa­dalmunk örökölte, így a kolozs­­vár-napocai, temesvári, buka­resti, nagyváradi bőr- és szőr­­mefeldolgozó egységek hatá­rainkon túl is szép hírnévnek örvendtek. A szocialista építés éveiben a fő hangsúly nem is annyira új egységek létrehozá­sán volt, hanem a meglévők bővítésén, korszerűsítésén, mű­szaki ellátmányának biztosítá­sán, azt követően pedig kihelye­zett műhelyek, részlegek megte­remtésén. Nem mond sokat te­hát az a tény, hogy az elmúlt húsz esztendőben a bőr-, szőr­me- és cipőipari vállalatok szá­ma alig változott, hogy már 1960-ban 36-ot tartottunk nyil­ván, s számuk ma sem haladja meg a negyvenet. A fejlődés méreteiről már elárul viszont va­lamit, de nem mindent, az, hogy az iparágban foglalkoztatott személyzet száma 1960 és 1979 között több mint megkétszerező­dött, 56 442-ről mintegy 120 e­­zerre emelkedett. A bőr-, szőrme és cipőipar látványos előretörését lényegében azonban csak akkor tudjuk felmérni, ha tudjuk azt is, hogy tavaly 27-szer nagyobb össztermelést valósított meg, mint 1938-ban, a felsza­badulást megelőző gazdaságilag legeredményesebbnek számított esztendőben, de 14-szer több terméket állított elő, mint pél­dául 1960-ban. Az elmúlt ne­gyedszázadban különben az iparág fejlődési üteme 9,5 szá­zalékos volt, ami biztosította a termelés töretlen, szüntelen fel­felé ívelő bővítését, s azzal pár­huzamosan nyilván a minőségi tényezők érvényesítését is. A bőr-, szőrme- és cipőipar az ország ipari szerkezetében szi­lárd helyet vívott ki magának, ma az ipari össztermelés érté­kének mintegy 2,1 százalékát szolgáltatja, akárcsak 1970-ben például. Tudnunk kell azt, hogy ez a részarány volt magasabb is (1938-ban 3,3, 1950-ben 4,0 százalék), ami viszont nyilván nem ennek a tevékenységnek a magas szintjéről, hanem más iparágak, mindenekelőtt a gép­gyártó, vegyipar stb. gyengén­­fejlettségére, alacsony részese­désére utal. Hogy mit jelent ez a 2,1 százalék, s hogy miként jött létre az iparág korszerű a­­nyagi alapja, látható az alábbi néhány beszédes számadatból is: a bőr-, szőrme- és cipőipar­ban dolgozók száma 1960 és 1978 között Fehér megyében 1500-ról 3000-re, Arad megyé­ben 1000-ről 3200-ra, Bacsu megyében 1300-ról 4100-ra, Bi­har megyében 4600-ról 14 és félezerre, Brassó megyében ezerről két és félezerre, Kolozs megyében 6000-ről 11 ezerre, Hunyad megyében 680-ról 3100- ra, Maros megyében 2100-ról hatezerre, Szeben megyében négyezerről 8400-ra, Temes me­gyében hétezerről 12 ezerre, a fővárosban pedig 14 és félezer­ről húsz és félezerre emelkedett mindenekelőtt pártunk megfon­tolt, bölcs iparfejlesztési politi­kájának köszönhetően, amely messzemenően tekintetbe vette nemcsak a hagyományokat, ha­nem azt a tényt is, hogy a köny­­nyűiparnak ez az ágazata nagy­szerűen egészíti ki a nehézipart már ami a munkaerőgazdálko­dást illeti, azzal, hogy főleg nő­ket foglalkoztat. A beruházások így évről évre fokozatosan nö­vekedtek, ha 1965-ben például még csak 105 millió lejt tettek ki, 1978-ban annak közel ötszö­rösét, 494 millió lejt. Az 1971 — 75-ös ötéves tervben egymilliárd 130 milliót tett ki az állami be­ruházások összege, körülbelül annyit, mint amennyit a folyó ötéves terv első három eszten­dejében fordítottunk új egysé­gek létesítésére, a régiek bőví­tésére, korszerűsítésére. Ennek megfelelően alakult az iparág hozzájárulása a lakosság szük­ségleteinek kielégítéséhez is: ha 1950-ben az egy lakosra számí­tott lábbelifogyasztás 0,62 volt, 1965-ben már 1,97, 1975-ben 3,06, s az idén eléri a 4,1-et, amellyel lényegében telítődik is a piac.A következő ötéves terv feladata tehát már nem a mennyiségi növekedés, hanem a jobb minőség biztosítása és a választék bővítése lesz! A bőr-, szőrme- és cipőipar­ban a vázolt előzmények után, a társadalomban betöltött sze­repnek megfelelően, az életszín­vonal általános emelkedése kö­zepette kerül sor a javadalma­zás növelésének második szaka­szára, mint jeleztük­, átlagban 13,3 százalékkal. A megterem­tett kedvező munka- és létfel­tételek, a mától emelkedő ja­vadalmazás minden bizonnyal szorgosabb, jobb minőségű munkára, lelkes termelő tevé­kenységre, s nem utolsó sorban a nyersanyagokkal és az ener­giahordozókkal való ésszerűbb gazdálkodásra serkenti a mint­egy 120 ezer bőr-, szőrme- és cipőipari dolgozót. Az alábbiakban néhány pél­dával illusztráljuk, hogyan ala­kul az iparágban a dolgozók javadalmazása. A 3. kategória alapfokozatá­ba besorolt bőrszabász szak­munkás javadalmazása mával kezdődően a következőképpen alakul: Meg kell jegyeznünk, hogy azok a harmadik, vagy maga­sabb kategóriába sorolt dolgo­zók, akik Romarta típusú cipőt gyártanak, 5 százalékos pótlék­ban részesülnek. Hangsúlyoznunk kell azt, hogy a javadalmazás kiegészül a ré­­giségi pótlékkal, de azt is, hogy az eddigi öt kategória mellett A 4. kategória első fokozatá­ba sorolt bőrszabász szakmun­kás javadalmazása mától a kö­vetkezőképpen növekszik: létrejött a hatodik is, amely ú­­jabb lehetőségeket tár fel a leg­jobbak előtt az előléptetés te­rén. Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1805 lej 2122 lej 317 lej A 2. kategória első fokozato­­sának alakulása március elsejé­­ba besorolt timár javadalmazó- től: A negyedik kategória mások javadalmazásának alakulása: dik fokozatába besorolt timár Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1693 lej 1958 lej 265 lej Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1663 lej 1928 lej 265 lej Jelenlegi A II. szakaszban megemelt Többlet tarifáris javadalmazás tarifáris javadalmazás 1918 lej 2264 lej 346 lej 3. (Folytatás a 2. oldalról) fatóinak javítása terén. Nicolae Ceausescu elvtárs nyugtázta az eredményeket, utasította ez illetékeseket a leghatéko­nyabb megoldások mielőbbi általános hasznosítására, majd felkérte a Politechnikai Inté­zet vezetőségét, hogy az ipari szakemberekkel együtt egy é­­ven belül állítsanak elő kor­szerű, teljesen automatizált öntödei gépsort, amely minta­ként szolgálhat majd az egész termelési szektor számára. Nicolae Ceausescu elvtárs szorgalmazta a nagy teljesít­ményű motorok kifejlesztési programjának meggyorsítását, és felhívta a szakemberek fi­gyelmét, hogy gondoskodjanak a megrendelők főbb kiszolgá­lásához elengedhetetlen pótal­katrészekről, a technológiák korszerűsítéséről, az üzempró­ba módszerek tökéletesítésé­ről, számos, még importált be­rendezés és készülék helyi elő­állításáról. Nicolae Ceausescu elvtárs a látogatás során több ízben el­időzött a különböző munkahe­lyeken, megkérdezte a munká­sokat, hogyan dolgoznak és megítélésük szerint gyárthat­nak-e terven felül a nemzet­­gazdaság számára igen szüksé­ges termékeket. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a feltéte­lek megvannak, és igyekezni fognak szakavatottan, hatéko­nyan kiaknázni a jó minőségű többlettermelés előállítására kínálkozó lehetőségeket. Az egyöntetű munkavállalás is­mételten tanúsította munkás­­osztályunk forradalmi szelle­mét, azt az elhatározását, hogy mindig a párttól kapott felada­tok magaslatán lesz, kommu­nista önfeláldozással és oda­adással munkálkodik a nem­zetgazdaság szüntelen haladá­sán, a szocialista Románia to­vábbi felvirágoztatásán. A párt főtitkára ezután az országszerte, sőt világszerte jól ismert mozdonygyárat kereste fel. A látogatás időpontja so­katmondó eseménnyel esett egybe: legördült a szerelősza­lagról a 23 August védjegyet viselő 4020. mozdony. A gyár­tás- és gyártmányfejlesztés tö­rekvéseinek eredményeként a szorgos munkaközösség eddig 73 mozdonytípust állított elő 180 és 2400 lóerő közötti kapa­citással és teljesítménnyel ro­mán és külföldi megrendelők számára. Bemutatták Nicolae Ceausescu elvtársnak a gyártásra került legnagyobb, 2400 lóerős moz­donytípust, amelyből elkészült a 20 darabból álló első tétel. A párt főtitkára a vezetőfülké­ben megszemlélte a vezérlőasz­talt, majd megtekintette a moz­dony géptermét, meghallgatta a műszaki-üzemi jellemzőkkel kapcsolatos felvilágításokat. A párt főtitkára utasította az il­letékeseket, hogy bővítsék az új, román koncepciójú moz­dony gyártását, úgy alakítsák ki a gyártási folyamatot, hogy javuljon a minőség, növeked­jék a hatékonyság, csökken­jen a gyártási ciklus időtarta­ma. A mozdonygyár rendező pá­lyaudvarán Nicolae Ceausescu elvtárs próba közben láthatta a 23 August védjegyét viselő újabb mozdonytípust, az illeté­kes kutató, tanulmányi és gyártástervező intézetben meg­tervezett 1500 lóerős dízel­­villamosmozdonyt. Mint meg­állapítást nyert, az új moz­donytípust a világviszonylat­ban ismert legújabb technikai vívmányok felhasználásával gyártják, s az jelentős szerepet kap majd a hazai vasutak to­vábbi felszerelésében. A párt főtitkára ezután a vállalat acélöntődéjét tekin­tette meg, amelyet az utóbbi években az egység fokozódó szükségleteinek megfelelően fejlesztettek. Nicolae Ceausescu elvtárs figyelmesen megszem­lélte a termelési folyamatot, bizonyos fogyatékosságokat tárt fel a munka és a techno­lógiai folyamat szervezésében, és külön bírálta, hogy a részleg és a vállalat vezetősége ha­nyagul kezeli az öntési­ folya­matból visszamaradó anyagok raktározásának problémáját. Úgyszintén bírálattal illetett a termelési folyamat jó menetét megnehezítő más körülménye­ket. Nicolae Ceausescu elvtárs felkérte az illetékeseket, intéz­kedjenek, hogy az öntöde a leg­rövidebb időn belül jól szerve­zett, a lehető legtisztább mun­kahely legyen, ahol minden dolgozó örömmel végezheti munkáját. A pártfőtitkár egy­ben felkérte a szakembereket, munkálkodjanak tovább a ter­melési folyamatok gépesítésé­nek és automatizálásának bő­vítésén, és egyáltalán, a mun­kakörülmények szüntelen ja­vításán, gondoskodjanak a szellőztető és világító beren­dezések tökéletesítéséről. A látogatás végén a 23 Au­gust vállalat vezetősége, az ösz­­szes jelenlevők meleg szeretet­tel köszönetet mondtak Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy is­mét felkereste az egységet, hogy állandó támogatásban ré­szesíti a sokrétű fejlesztés és korszerűsítés ügyében, melegen megköszönték az ez alkalom­mal kapott útmutatásokat és ajánlásokat. Egyben hangot ad­tak az egész munkaközösség ama elhatározásának, hogy pél­dásan végrehajtja a pártfőtit­kári útmutatásokat és orientá­ciókat, kifogástalanul megva­lósítja az idei esztendő és a kö­vetkező ötéves terv felelősség­­teljes feladatait. A látogatás következő állo­mása a REPUBLICA VÁL­LALAT volt Az egység munkásai, akár­csak minden alkalommal, ez­úttal is szívből fakadó szere­tettel, virággal köszöntötték Nicolae Ceausescu elvtársat, közvetlenül, keresetlen szavak­kal juttatták kifejezésre határ­talan szeretetüket, tiszteletüket és hálájukat. Megjelentek a következő elv­társak: Ion Dinca, a kormány első miniszterének helyettese, iparépítkezési miniszter, Ne­­culai Agachi fémipari minisz­ter, Petru Zimbran, a kohá­szati megmunkáló iparközpont vezérigazgatója, Ion Moldovan, a vállalat igazgatója. A párt főtitkárát felkérték, tekintse meg a nemrégiben é­­pült ötvözöttacélcső-üzemet, a rangos bukaresti vállalat in­tenzív fejlesztéséről sokat­­mondóan tanúskodó fontos termelőegységet. Mint ismere­tes, az új beruházást Nicolae Ceausescu elvtárs 1975 feb­ruárjában lezajlott munkaláto­gatása alkalmával határozták el, tekintettel a nemzetgazda­ság szükségleteire, a Republica munkásainak és szakemberei­nek felkészültségére, tapaszta­latára. Mindössze öt esztendő telt el azóta, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs részéről el­hangzott az útmutatás, és a hatalmas ipari objektum fel­épült. A korszerű elvek szerint megtervezett, magas műszaki színvonalon felszerelt üzem­egység évente 40 000 tonna csövet állít elő ötvözött és erő­sen ötvözött rozsdamentes a­­célból. Teljes felfutása után kielégíti a gépipar, az energe­tika, a vegyipar, a kőolajipar és más nemzetgazdasági ágak speciális csőszükségletének leg­nagyobb részét, biztosítva a fém magas fokú hasznosítását, az ilyen természetű behozatal leszorítását is. Nicolae Ceausescu elvtárs a jelen levő miniszterekkel és szakemberekkel együtt beha­tóan elemezte az új egység, az egész vállalat, általában a cső­gyártás fejlesztése legfonto­sabb problémáit. Az átfogó és gyümölcsöző dialógus során megvizsgálták a beindított ak­ciókat és az elért eredménye­ket az előirányzott beruházá­sok késedelem nélküli és pél­dás kivitelezése, a termelés növelése és diverzifikálása, a minőség javítása, a gyárt­mányfejlesztés, a fejlett tech­nológiák bevezetése, a fémfo­gyasztás és az anyagi költsé­gek csökkentése, a házi gép­gyártás, a gazdasági hatékony­ság növelése, az exportfelada­tok teljesítése vonalán. Ugyan­akkor megtanácskozták, mi­lyen intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a cső­gyártás példásan bontakozzék ki, s a következő ötéves terv végére, 1980-hoz képest, több mint kétszeresen növekedjék. Mint rámutattak, jobban ki kell használni a meglevő ka­pacitásokat, határidőn belül ü­­zembe kell helyezni az új ob­jektumokat. Ezután a vállalat életének sokatmondó, megható pillana­tára került sor. Nicolae Ceausescu elvtárs a vezérlő asztalhoz lépett, és bekapcsol­ta az extrudálás automata fo­lyamatát, ami a román tech­nikában premiernek számít. Ezzel gyakorlatilag áttértek a technológiai meleg próbákról az üzemi termelésre. A to­vábbiakban a pártfőtitkár érdeklődéssel szemlélte meg a gyártási folyamatot. A magas műszaki színvonal és automa­tizáltság, a munkaközösség szakavatottságával együtt két­ségtelenül­ biztosítani fogja a kiváló minőségű, a csőgyártás­ban hosszas hagyományokkal rendelkező országok gyártmá­nyaival vetekedő termelést-Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a modern, magas műszaki színvonalú létesít­mény megalkotóinak, sok si­kert kívánt a munkaközösség­nek a nemzetgazdasági köve­telményekkel és igényekkel összhangban álló termékek e­­lőállításához. A pártfőtitkár távozóban a­­ján­lotta a vendéglátóknak, munkálkodjanak tovább a gyártás- és gyártmányfejlesz­tés elmélyítésén, az exportter­melés, különösen a magas fel­­dolgozottságú, igen értékes termékek előállításának növe­lésén. Nicolae Ceausescu elv­társ egyben utasította az ille­tékeseket, a vállalatfejlesztés második szakaszára olyan megoldásokat kutassanak fel, amelyek szavatolják a terme­lőterületek jobb kihasználá­sát, a gépesítés és automati­zálás fokának további emelé­sét, a munkatermelékenység fokozódását minden fázisban. A csőüzem munkásai és szakemberei, a Republica vál­lalat egész munkaközössége, meleg szeretettel búcsúzva Nicolae Ceausescu elvtárstól megfogadta, hogy erőt nem kímélve, teljesíti a pártfőtit­kári útmutatásokat, példásan megvalósítja fontos feladatait. A csütörtöki munkalátogatás utolsó állomásaként a pártfő­titkár a FÉSÜLTGYAPJÚ FONODÁT kereste fel. A ki­váló minőségű termékeiről or­szágszerte, sőt a határokon túl is ismert és nagyrabecsült fo­noda, a nemzetgazdaság egyik legnagyobb gyapjúipari egysé­ge sokatmondásul vall az ilyen természetű román hagyomá­nyokról, nemkülönben a köny­­nyűipar lendületes fejlődéséről. A fonoda előtti téren a kör­nyékbeliek ezrei gyűltek össze, fiatalok és idősebbek, nők és férfiak, hogy szeretetteljes fo­gadtatásban részesítsék Nicolae Ceausescu elvtársat. Az érkező pártfőtitkárt Constantin Pope­­scu elvtárs, könnyűipari mi­niszterhelyettes és Ion Topo­­leanu elvtárs, a gyapjúipari központ vezérigazgatója üdvö­zölte. Ion Merlusca vállalatigazga­tó bemutatta a párt főtitkárá­nak az egység reprezentatív termékeit, a fontosabb tervmu­tatókat és a jövő ötéves tervre szóló felajánlásokat szemlél­tető grafikonokat. Ezután sor­ban megtekintették az előké­szítő, a fonó, a gépi kikészítő, a matringoló, valamint az új­rafelhasználható anyagok visz­­szanyerésével és hasznosításá­val foglalkozó osztályt. A ven­déglátók elmondották, hogy a fonoda munkaközössége jó gaz­da módjára hajtja végre az előző munkalátogatás alkalmá­val kapott útmutatásokat. A berendezések optimális átcso­portosításával és új technoló­giák bevezetésével jobban ki­használják a termelőterületet, s ennek folytán növelték a termelést, ami egy év viszony­latában , körülbelül 32 millió lejre rúg. Az új eljárások lehe­tővé tették a technológiai fo­lyamat lényeges ésszerűsítését, aminek egyik formája az, hogy a munkások egyre több gépen és berendezésen dolgoznak. Szintén Nicolae Ceausescu elv­társ útmutatása alapján töké­letesítettek és igénybe vesznek számos eljárást az újrafelhasz­nálandó anyagok hasznosítá­sára. Csupán 1979 folyamán 130 tonna ilyen anyagot nyer­tek vissza. A párt főtitkára a­­jánlotta az iparközpont és a minisztérium illetékeseinek, tegyenek még többet a vissza­nyerhető anyagok hasznosítá­sa vonalán. Már pozitív tapasz­talattal rendelkezünk — álla­pította meg Nicolae Ceausescu elvtárs — és ennek birtoká­ban folytatni kell az akciót, külön részlegeket kell felállí­tani az anyagok viszanyerésé­­re. Célszerű lenne az itteni tapasztalatot bővíteni és kiter­jeszteni az egész gyapjúiparra. A jelenlevők megkülönbözte­tett érdeklődéssel üdvözölték az útmutatást, és megfogadták, hogy a lehető legrövidebb idő alatt gyakorlatilag is megvaló­sítják. A fonónők szeretettel vették körül a párt főtitkárát, aki ér­deklődött munka- és életkörül­ményeik felől, sok sikert és jó egészséget kívánt nekik. A mély emberség jegyében fo­gant dialógusra a látogatás fo­lyamán számtalanszor sor ke­rült. Nicolae Ceausescu elvtárs mindenütt — meleg köszönő és elismerő szavak kíséretében — virágcsokrot kapott l a munká­soktól. A jelenlevők hangsú­lyozták, hogy örömmel látják viszont körükben a párt főtit­kárát. A távozó Nicolae Ceausescu elvtársnak a haza sólymainak egyenruhájába és festői népviseletbe öltözött gyermekek — a munkásnők gyermekei — szintén virágot nyújtottak át, szívből fakadó verssorokban mondtak köszö­netet boldog gyermekkorukért. Nicolae Ceausescu elvtárs melegen gratulált a munkakö­zösségnek az elért eredmé­nyekhez, további sok sikert kívánt nekik, ajánlotta a válla­lat vezetőségének, az iparköz­pont és a minisztérium illeté­keseinek, tegyék meg a legha­tékonyabb intézkedéseket az egész tevékenység további ja­vításáért és optimalizálásáért, a nyersanyag magas fokú hasz­nosításáért, kiváló minőségű termékek előállításáért. A látogatás végén ugyanab­ban a lelkes légkörben a dol­gozók ezrei éltették a párt fő­titkárát, ismételték szűnni nem akaró lelkesedéssel az egész nemzetünk szívéből fakadó jel­szavakat: Ceausescu képviselő az ország nagy, tanácsában!, Ceausescu és a nép!, Ceausescu — RKP! A pártfőtitkár csütörtöki, a Bukarest municípium keleti iparnegyedének fontos gazda­sági objektumainál tett mun­kalátogatása, a Nicolae Ceausescu elvtárs iránti szere­tet és nagyrabecsülés­e meg­nyilatkozásai, a fővárosi dol­gozók ama szilárd elhatározása jegyében ért véget, hogy töret­lenül valóra váltják a XII. pártkongresszus határozatait, újabb kiemelkedő munkasike­rekkel köszöntik az ország éle­tének nagy eseményét, a már­cius 9-i választásokat. NICOL­AE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA FŐVÁROSI IPARI EGYSÉGEKBEN A fésültgyapjú fonodában tett látogatás egyik mozzanata Ünnepélyes pillanat a Republica vállalat életében: a pártfőtitkár bekapcsolja az extrudálás automata folyamatát, ami a hazai technikában premiernek számít

Next