Előre, 1980. június (34. évfolyam, 10117-10141. szám)

1980-06-01 / 10117. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA MUNKATANÁCSKOZÁS AZ RKP KB-NÁL Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság el­nökének az elnöklete alatt május 29-én és 30-án mun­katanácskozás zajlott le az RKP KB-nál a megyei párt­­bizottságok első titkáraival, gazdasági és mezőgazda­­sági kérdésekkel foglalkozó titkáraival. A tanácskozáson részt vettek az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és póttagjai, központi bizottsági titkárok és tagok, a kormány több tagja, az iparban és a mezőgazdaságban, a központi párt- és ál­lamapparátusban dolgozó vezetők, tömeg- és társadal­mi szervezetek képviselői. A tanácskozás az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága, az Államtanács és a kormány legutóbbi együttes ülésének határozatai, Nicolae Ceausescu elvtárs, pártfő­titkár útmutatásai és orientációi szellemében elemezte a gazdasági tevékenység egyes kérdéseit és azzal kap­csolatos problémákat, hogy növelni kell a párt- és álla­mi szervek szerepét az összes tevékenységi szektorok, az egész társadalmi tudományos vezetésében. Elemezte to­vábbá az 1980-as terv első öt hónapi feladatai teljesí­tésének stádiumát az iparban, a mezőgazdaságban, a többi gazdasági szektorban, s intézkedéseket határo­zott el az összes előirányzott célkitűzések hiánytalan és példás megvalósítására, a gazdasági-pénzügyi me­chanizmus megfelelő alkalmazására. A tanácskozás plenáris ülésen, valamint az alábbi két munkacsoportban folytatta le munkálatait: ipar­be­ruházás és mezőgazdaság. A tanácskozás plénumán felszólaltak a következő elv­társak: Pavel Áron, Alexandrina Gavrige, Ion Stoian, Nagy Ferdinánd, Nicolae Gavrilescu, Petru Enache, Va­sile Mușat, Ion Forij, Gheorghe Panu, Petre Danica, Vasile Barbuleț, Paraschiv Benescu, Ion Circei, Virgil Trofin, Ioan Avram, Angelo Miculescu. Az ipar-beruházás munkacsoportban a következő elv­társak: Octavian Fenesan, Vasile Grozea, Aurelian Andreescu, Tóth Emil, Vasile Trotu$, Nicolae Gheorghe, Constantin Rachitan, Nicolae $tefan, Hie Marodon, Éva Feder, Mihai Roman, Gheorghe Vasiu, Constantin Stefănescu, Nicolae Spinu, Ioan Popa, Alexandru Gav­­riliuc. A mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacso­portban a következő elvtársak: Niculina Moraru, Ioan Corciu, Mihai Burchegnu, Ion Olteanu, Ion Dimian, Tu­dor $tefanescu, Dan Visalon, Dumitru Restancia, Viorel Oco$, Gheorghe Antochi, Pakot Elek, Ion Smidt, Ma­rin Nisipa$u, Natalia Jipa, Remus Chiorean, Doru Rá­­dulescu, Ion Bucur, Traian Corduban. A vita során a felszólalók ismertették az ipari, építke­zési, mezőgazdasági tervteljesítés eredményeit, a mű­szaki fejlesztés, a termékfelújítás és minőségjavítás, a munkatechnológiák korszerűsítése, az egész gazdasági tevékenység hatékonysága növelése vonalán aratott si­kereket. Külön hangsúlyozták a nettó termelés és a fizi­kai termelés megvalósítását, a fogyasztások és a ter­melési költségek csökkentését. Úgyszintén kidomborítot­ták, milyen akciók indultak az exportáru volumenének növeléséért, ezzel párhuzamosan újabb anyagok és be­rendezések hazai előállításáért a behozatal lehető leg­nagyobb arányú csökkentése érdekében. A vita részvevői egyben bírálati és önbírálati szellem­ben elemezték a termelés és a munka szervezése, a műszaki-anyagi ellátás, a technológiai és a tervfegye­lem betartása terén mutatkozó bizonyos fogyatékossá­gokat, aminek következtében nem valósultak meg a ter­melési feladatok fizikai és választékstruktúrában, nem teljesítettek bizonyos kötelezettségeket az export, vala­mint a beruházások és az építkezés terén. A felszólalók megfogadták, határozottan munkálkod­ni fognak Nicolae Ceausescu elvtárs arra vonatkozó út­mutatásainak teljesítésén, hogy le kell szűkíteni a nem produktív, illetve kellőképpen elő nem készített beruhá­zásokat, s az erőket az idén vagy a következő eszten­dőben üzembe helyezhető, nagy gazdasági jelentőségű objektumok és kapacitások megvalósítására kell össz­pontosítani. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták az épí­tőtelepi munka jobb kibontakoztatására, az anyagpa­zarlás meggátolására, a munkaerő ésszerűbb felhasz­nálására, nyújtót váltások szervezésére, a berendezések folyamatos leszállítására előirányzott intézkedéseket. Az építkezéssel kapcsolatban kiemelték, hogy a lakások használatba adására kell összpontosítani az erőfeszíté­seket. A vita során különleges nyomatékkal hangsúlyozták, hogy fokozottabb mértékben csökkenteni kell a nyers­es segédanyagok, a tüzelőanyag és az energia fogyasz­tását, új, csekély energia- és anyagigényes technológiá­kat kell kidolgozni, egyidejűleg pedig új energiaforrá­sokat feltárni és hasznosítani. A részvevők kifejezésre juttatták az iparban tevékeny­kedő kommunisták, összes dolgozók elhatározását, hogy továbbra is kitartó erőfeszítéseket tesznek az összes tervmutatók magas gazdasági hatékonyságú teljesítésé­ért, a termelőkapacitások, a munkaerő teljes felhaszná­lásáért, a gépek és berendezések karbantartási és fő­javítási programjainak példás végrehajtásáért. A tanácskozáson elemezték továbbá az exportfelada­tok megvalósítását aktív kereskedelmi és fizetési mérleg biztosítása céljából. Ilyen összefüggésben kiemelték az exporttermelés megvalósításával és leszállításával kap­csolatos pártfőtitkári útmutatások teljesítése érdekében foganatosított intézkedéseket. A felszólalók rámutattak: a gazdasági egységek, a kutatóintézetek, a párt- és állami szervek kiemelt feladatuknak és törekvésüknek tekintik az export fokozását. E célból a legerélyeseb­ben munkálkodni fognak a külpiacra szánt termékek ma­gas minőségű megvalósításáért, az exportterv szerző­déses lefedezéséért, a megfelelő műszaki-anyagi ellátás biztosításáért. Egyidejűleg szorgalmazni fogják a beho­zatal csökkentését, különösen eddig importált anyagok, alkatrészcsoportok és alkatrészek hazai előállítása útján. A vita részvevői megfogadták, biztosítják az új gazda­sági mechanizmus határozott alkalmazását, hogy meg­valósuljon fő célkitűzése: a nettó termelési és a fizikai termelési terv teljesítése, az önigazgatás és az öngaz­dálkodás erősödése mint az ipari tevékenység fokozott hatékonyságának, a nemzeti jövedelem gyarapításának ösztönző, tényezője. A mezőgazdaság kérdéseiben­ a felszólalók rámutat­tak, hogy az RKP KB-nál tartott előző munkatanácsko­záson elhangzott pártfőtitkári útmutatások szellemében határozottan munkálkodtak a termelés és a munka szer­vezésével kapcsolatos bizonyos hiányosságok kiküszöbö­léséért, s így az idei időjárási viszonyok okozta bizonyos nehézségek ellenére év tavaszi vetést általában jó körül­mények között végrehajtották, betartották a tervezett növényszerkezetet és az optimális növénysűrűséget. Mint hangsúlyozták — központi szinten, a megyék, az összes mezőgazdasági egységek szintjén egyaránt — következetesen fel kell lépni az idei tervelőirányzatok hiánytalan teljesítése érdekében összeállított intézkedési programok végrehajtásáért, ennek érdekében idejében és példásan el kell végezni a növényápolást, a kártevők leküzdését, egyes övezetekben a fölös vízmennyiség le­vezetését, üzembe kell helyezni az új öntözőrendszereket és hatékonyan ki kell használni az öntözött területeket, megfelelőképpen fel kell használni a mezőgazdasági műszaki-anyagi alapot és munkaerőt. Kidomborították egyben, a helyi szervek messzeme­nően foglalkoznak azoknak a pártintézkedéseknek a végrehajtásával, hogy meg kell művelni minden tal­palatnyi földet a települések, a vállalatok és az intézmé­nyek belterületén, s ezeken a területeken növényi és ál­lattenyésztési termékeket kell előállítani fogyasztási cé­lokra. A vita során taglalták a pártszervezetek, a mezőgaz­dasági szervek és az egységes agráripari tanácsok tö­rekvéseit az állattenyésztési termelési terv megvalósítása terén. Megtanácskozásra kerültek az ilyen természetű hiányosságok és útmutatás hangzott el, miszerint több következetességgel kell gyarapítani az állatállományt az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben, va­lamint a személyi gazdaságokban, beleértve a nem szö­­vetkezetesített övezeteket is, biztosítani kell a szükséges takarmányalapot, javítani a szaporítást és a szelekciót, növelni a tej, a hús, a tojás, a gyapjú termelését, hiánytalanul megvalósítani az állam központi mező­­gazdasági termékalapja iránti feladatokat. Külön figyelmet szenteltek a közelgő nyári kampány alapos előkészítésének, s ilyen összefüggésben a termés késedelem és veszteség nélküli begyűjtésére szolgáló egész gép- és berendezéspark, valamint a szükséges raktározási területek biztosításának. A mezőgazdaságban dolgozó párt- és állami káderek megfogadták, mindent megtesznek, hogy az idén gazdag termést takarítsunk be, hogy a nemzetgazdaság e szektora fokozottan hoz­zájáruljon az ország vagyonának gyarapításához, egész népünk életszínvonalának emeléséhez. A munkatanácskozás befejező részében beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke. A beszédet közzéteszik. MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL SZAKSZERŰ NÖVÉNYVÉDELMET A KERTÉSZETEKBEN ÉS A SZŐLŐKBEN Az ország­­nyugati vidékét, a Nagyterem környéki kerteket, szőlőket, kapásnövény táblá­kat, szinte az egész határt el­lepték, benépesítették a mező­gépészek és kétkezi munkások, hogy behozzák a kedvezőtlen időjárás okozta kisebb-na­­gyobb lemaradást. A hagyma­földek vallatják most legin­kább mind a nagyteremi, mind a szomszédos nyerői mtsz tag­ságát, minthogy mindkét he­lyen erősen ráálltak a vörös­hagymára, melyből idén már 500 hektáron termesztenek.­­ A sok eső miatt kissé le­maradtunk a növényápolással —, magyarázza Petru Gheor­ghe, a nagyteremi termelőszö­vetkezet elnöke. — A több mint 100 hektár cukorrépa első gépi talajpor­irányítását elvégezték a trak­torosok, a kézi kapálás viszont vagy 30 hektáron még hátra van, amit egy-két nap alatt le akarunk tudni. Csaknem 180 szövetkezeti tag vonul ki reg­gelente a határba, legtöbben a 250 hektáros hagymamezőn szorgoskodnak. Ugyanis a me­gyei zöldségfelvásárló és -érté­kesítő vállalat hangsúlyozott kérésére egyik táblán hozzálát­tunk a zöldhagyma begyűj­té­­séhez, mely pillanatnyilag ki­fogyott a temesvári elárusító egységekből. Különben szép a hagymánk, 15 000 kilónál na­gyobb hektárhozamra számít­hatunk majd az ősszel. Igaz, az egész ültetvényben növényvé­delmi munkát végeztünk, min­den talpalatnyi helyen meg­permeteztük a növényt a kár­tevők leküzdése, a ragya ellen. És több mint 40 hektáron, a­­hol a vegyszerezés nem bizo­nyult elég hatékonynak, kézzel is megkapáltuk az ültetvényt a gyomosodás megelőzése vé­gett, s kapálunk még pár na­pig, hogy minden parcellán tisztán fejlődhessék a hagy­ma. .. Nagyteremen és környékén azonban a szőlőkertekben sür­get most leginkább a munka, pontosabban a növényvéde­lem. Csupán a helybeli álla­mi mezőgazdasági vállalatnak 1085 hektár szőlője van, mivel e gazdaság évek óta a borter­mesztésre szakosodott. Évente 50—80 hektár ültetvényt újí­tanak itt fel korszerű telepíté­sekkel, a kiöregedett törték ki­forgatásával. És a két eszten­deje létesült nagyteremi szö­vetkezetközi szőlőtermesztési társulás is több mint 300 hek­tár ültetvénnyel rendelkezik. Ezenkívül két oltványnevelő farm is van a községben, egyik az árnu, a másik pedig a szö­vetkezetközi társulás kereté­ben működik, s évente több mint 7 millió darab szőlőolt­ványt állítanak elő. Amint Viliam Heinz, Nagy­terem polgármestere és a köz­ségi pártbizottság titkára, el­mondotta két nagy fronton fo­lyik most a harc a szőlőkben. Egyrészt a nagyarányú gyomo­­sodást igyekeznek leküzdeni a kultivátorokkal és a kézi ka­pálással egyaránt, másrészt a permetlevet szórják reggeltől estig a tőkék lombjaira, hogy a sok eső után ne tehessen kárt bennük a perenoszpóra. Az első permetezést befejez­ték, most a második van soron. Az állami vállalat farmjain 22, a szövetkezetközi társulás ül­tetvényeiben pedig hét trak­torral, illetve ugyanannyi per­metező géppel dolgoznak, szór­ják az oldatot a tőkesorokra. Jellemző a sürgős, fontos idény teendőkre, hogy az áru irodáiban senkit sem találtunk a vezetőség tagjai közül, min­denki a szőlőben volt, a hely­színen ellenőrizte és irányítot­ta a növényvédelmi és talaj­munkákat. Mert szeretnének az idén is jó termést elérni a nagyteremi ámv-ben, olyant például mint 1977-ben, amikor csaknem 11 000 kiló fürtöt szü­reteltek átlagosan hektáron­ként. Tudni kell ugyanis, hogy 1978-ban a szokatlanul kemény májusi fagy tönkretette a ter­mést, s a hajtásokban esett károsodás még a tavalyi ter­mést is kedvezőtlenül befolyá­solta. Ez évben újból bizonyí­tani szeretnének a teremi sző­lészek, melyhez viszont a gyors és szakszerű munka az egyet­len járható út. Deme János XXXIV. évfolyam 10117. szám 1980. június 1., vasárnap 4 oldal­ára 30 báni Redactia ELŐRE, 71341 Bucuresti, Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége: 71311 Bukarest Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 98 lej Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Prest. F. O. Box 136—137 — Telex: 11226. București, str. 13 Decembrie nr. 3. „Nagy boldogság számunkra, hogy tevékeny részvevői lehetünk nagyszerű forradalmi eszményeink megvalósításának. Mindannyiunk­ra, de különösen hazánk fiatal nemzedékére az a feladat hárul, hogy bebizonyítsa, méltó utóda azoknak a nemzedékeknek, amelyek felál­dozták magukat a haza és a nép érdekeiért, a szocializmus és a kom­munizmus eszményeiért!" NICOLAE CEAUSESCU GYERMEKNAP - 1980 KOMMUNUS- MM REMÉMTELM G­yermekeinket köszöntjük. Büszkeséggel tekintünk áldozatos munkában te­remtett jelenünkre, mert ez a nemzedék a kiteljesedő szocia­lizmus, az ország történelme leg­gazdagabb szakaszának szép, testben-létekben egészséges, vi­dám-mosolygó generációja, örö­münk és szemünk fénye. És re­ménytelen pásztázzuk a jövőt, mert ez a nemzedék a holnap, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus generációja. Országépítő mun­kánk folytatója. Ígyhát jelenünk és jövőnk sűrűsödik a gyermek­napi ünnepbe, tevékenységünk folytonosságának tudata, törté­nelmi eredményeink záloga és merész terveink megvalósításá­nak biztosítéka. Társadalmunk ünnepe ez, nagyszülőké és szü­lőké, óvodásoké és iskolásoké — mindenkié. Mindenkié, mert társadalmunk fókuszpontjában áll a gyermek. Mindannyiunk számára mi le­het ma megnyugtatóbb, örömte­libb, mint azt tudni, érezni, hogy gyermekeink boldogok, egészsé­gesek, szép jelenben élnek, munkára, helytállásra készülnek, merészen tekintenek a jövőbe, tanulásra alapozott valós és me­rész álmokat szőnek? Mindany­­nyiunk számára mi lehet ma pezsdítőbb, reménykeltőbb, mint azt látni, tapasztalni, hogy gyer­mekeink olyan erkölcsi tulajdon­ságokkal növekednek, szüntele­nül gazdagodnak és tudásra, alkotásra szomjasan fejlődnek, amelyek biztosítékot nyújtanak arra: jó kezekbe kerül az álta­lunk megkezdett mű folytatása? Merész terveket melengető, a mi munkánkból, tapasztalatainkból táplálkozó, sarjadó nemzedék ez. Bátran előre tekintő, a mi dol­gos jelenünkből példát merítő, a sokoldalúan fejlett szocialista jelen szakaszának eredményeire építő nemzedék ez. És mindany­­nyiunk számára mi lehet ma nagyszerűbb, mint jóleső érzés­sel arra gondolni, hogy szocia­lista rendszerünk, társadalmunk mély humanizmusával mennyire óvja, vigyázza ennek a nemze­déknek minden lépését, egészsé­ges fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését, mert nemcsak egysze­rű létkontinuitását látja benne, hanem az ország, a kemény küz­delemben létrehozott szocialista társadalom jövőjét is. Pártunk és kormányunk követ­kezetes politikájának, személye­sen Nicolae Ceausescu elvtárs­nak a szüntelen gondoskodása e­­redményeként a napközik, az ó­­vodák, az iskolák átfogó rend­szere gondoskodik arról, hogy a gyermekek gondtalanul, egészsé­gesen, jó szellemben növekedje­nek, nevelkedjenek. Olyan új tí­pusú, életre nevelő oktatási rendszert építettünk ki, mely tíz­­osztályos általános képzéssel, ösztöndíjakkal, kiváló nevelőkkel, modern iskolákkal, laboratóriu­mokkal, tanműhelyekkel és sport­­létesítményekkel, ingyenes tan­könyvekkel, üdülőtáborokkal, évi — 1980-ban —­ mintegy 19 mil­liárd lej értékű ráfordítással ké­szíti fel gyermekeinket a holnap feladataira; hatalmas anyagi és szellemi beruházással gondosko­dik boldog jelenükről, építi a biztos holnapot. Olyan humanis­ta családvédelemmel, családi pótlékrendszerrel óvja a jövő nemzedéket, amely társadalmunk gyermekközpontúságát hirdeti. O­­lyan békepolitikával vigyázza gyermekeink álmát, melynek fő célja nyugalmas, a háború és a feszültség felhőitől mentes gyer­mekkort, biztos jövőt teremteni számukra. Ezt a politikát fogal­mazta meg Nicolae Ceausescu elvtárs hazánk fiatal nemzedéké­nek nemrégi országos fórumán: „Mindent meg kell tennünk a béke biztosításáért, azért, hogy megfelelő körülmények és nyu­galom legyen a munkához, de a játékhoz is, mind országunk gyer­mekei, mind az összes országok gyermekei számára. Semmi sem igazolhatja azok életének kioltá­sát, akik épphogy megszülettek, és akik előtt a jövő, hosszú évti­zedek élete áll, s akik a civilizá­ciónak és az emberiségnek ra­gyogó dolgokat, a természet számtalan titkának felfedését nyújthatják. A gyermekek élete, az emberiség nevében tegyünk meg mindent a békéért, a füg­getlenségért". Gondoskodunk róluk, a család, az iskola, a gyermek- és ifjúsági szervezetek, az egész társadalom vigyáz rájuk, de ugyanakkor ne­mes hivatást, célt tűz eléjük, hogy legyen kinek bizalommal átadni az építés stafétabotját, tanulni, felkészülni az életre! Hiszen, mint pártunk főtitkára a fent említett fórumon rámutatott: „A mai gyermekeknek, a mai fiataloknak — a kommunizmus majdani épí­tőinek — a szerepe nem csupán az, hogy­ gyarapítsa a megvaló­sításokat, hanem majd újabb ma­gaslatokra kell emelnie a társa­dalmi fejlődést, újabb lendületet kell biztosítania számára, a ter­mészet újabb és újabb titkait, az emberi megismerés újabb terüle­teit kell birtokába vennie, a szocializmus, a kommunizmus szolgálatába állnia. Ezért az e­­gész ifjú nemzedék tekintse első teendőjének a tudomány, a tech­nika, az emberi megismerés leg­haladóbb vívmányainak elsajá­títását, tegyen meg mindent szak­mai-politikai és kulturális látókö­rének szélesítéséért, mert csak így teljesítheti a rábízott küldetést!" S a nyolcvanas esztendőkre, a tudomány és a technika, a minő­ség és a hatékonyság évtizedé­nek feladataira tekintve, boldog megilletődéssel szemléljük egész­séges, okos és ügyes gyermekein­ket, a jövő szakmunkásait, tech­nikusait, mérnökeit, nevelőit, ku­tatóit, tudósait, művészeit, a hol­nap lelkes építőit. Közben szám­ba vesszük további teendőinket nevelésünk, oktatásunk terén. En­nek jegyében köszöntjük gyerme­keinket és optimizmussal tekin­tünk az ország jövőjére, napfé­nyes holnapunkra. Mihálka Zoltán Az ifjúság munkával munkára nevelése az iskolai tanműhelyekben és a vállalatokban valósul meg. A líceum szakprofiljának megfelelően szereznek jártasságot a tanulók a legkülönfélébb mesterségek­ben. Ilyenformán érettségi után zökkenőmentesen lépnek át képzett szakmunkásokként a termelésbe Majtényi Erik MIKOR EGY GYERMEK ELŐSZÖR ÜL KERÉKPÁRRA Mikor egy gyermek először ül kerékpárra, gyémántos küllők csillagokkal permetezik az aszfalt kék szalagját. És mikor beletapos a pedálba, csengők csengenek, s a kioldozott örömnek szerte­sziporkáznak szivárvány színű üveggolyói. Mikor a városból kiér a kiserdőbe, egyre sebesebben visszakoznak az út mentén a nyárfák már-már egymás gyökerére taposva, s hűvös patakként hömpölyög koronáik földnyelvei és öblei között az ég. Mikor először pattan kerékpár nyergébe a gyermek, valahol megoldódik egy képlet, és a mesterséges göröngyökkel beszórt asztallapon cammogva útra kel egy holdmodul modellje.

Next