Előre, 1980. június (34. évfolyam, 10117-10141. szám)
1980-06-01 / 10117. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA MUNKATANÁCSKOZÁS AZ RKP KB-NÁL Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének az elnöklete alatt május 29-én és 30-án munkatanácskozás zajlott le az RKP KB-nál a megyei pártbizottságok első titkáraival, gazdasági és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkáraival. A tanácskozáson részt vettek az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és póttagjai, központi bizottsági titkárok és tagok, a kormány több tagja, az iparban és a mezőgazdaságban, a központi párt- és államapparátusban dolgozó vezetők, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői. A tanácskozás az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, az Államtanács és a kormány legutóbbi együttes ülésének határozatai, Nicolae Ceausescu elvtárs, pártfőtitkár útmutatásai és orientációi szellemében elemezte a gazdasági tevékenység egyes kérdéseit és azzal kapcsolatos problémákat, hogy növelni kell a párt- és állami szervek szerepét az összes tevékenységi szektorok, az egész társadalmi tudományos vezetésében. Elemezte továbbá az 1980-as terv első öt hónapi feladatai teljesítésének stádiumát az iparban, a mezőgazdaságban, a többi gazdasági szektorban, s intézkedéseket határozott el az összes előirányzott célkitűzések hiánytalan és példás megvalósítására, a gazdasági-pénzügyi mechanizmus megfelelő alkalmazására. A tanácskozás plenáris ülésen, valamint az alábbi két munkacsoportban folytatta le munkálatait: iparberuházás és mezőgazdaság. A tanácskozás plénumán felszólaltak a következő elvtársak: Pavel Áron, Alexandrina Gavrige, Ion Stoian, Nagy Ferdinánd, Nicolae Gavrilescu, Petru Enache, Vasile Mușat, Ion Forij, Gheorghe Panu, Petre Danica, Vasile Barbuleț, Paraschiv Benescu, Ion Circei, Virgil Trofin, Ioan Avram, Angelo Miculescu. Az ipar-beruházás munkacsoportban a következő elvtársak: Octavian Fenesan, Vasile Grozea, Aurelian Andreescu, Tóth Emil, Vasile Trotu$, Nicolae Gheorghe, Constantin Rachitan, Nicolae $tefan, Hie Marodon, Éva Feder, Mihai Roman, Gheorghe Vasiu, Constantin Stefănescu, Nicolae Spinu, Ioan Popa, Alexandru Gavriliuc. A mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban a következő elvtársak: Niculina Moraru, Ioan Corciu, Mihai Burchegnu, Ion Olteanu, Ion Dimian, Tudor $tefanescu, Dan Visalon, Dumitru Restancia, Viorel Oco$, Gheorghe Antochi, Pakot Elek, Ion Smidt, Marin Nisipa$u, Natalia Jipa, Remus Chiorean, Doru Rádulescu, Ion Bucur, Traian Corduban. A vita során a felszólalók ismertették az ipari, építkezési, mezőgazdasági tervteljesítés eredményeit, a műszaki fejlesztés, a termékfelújítás és minőségjavítás, a munkatechnológiák korszerűsítése, az egész gazdasági tevékenység hatékonysága növelése vonalán aratott sikereket. Külön hangsúlyozták a nettó termelés és a fizikai termelés megvalósítását, a fogyasztások és a termelési költségek csökkentését. Úgyszintén kidomborították, milyen akciók indultak az exportáru volumenének növeléséért, ezzel párhuzamosan újabb anyagok és berendezések hazai előállításáért a behozatal lehető legnagyobb arányú csökkentése érdekében. A vita részvevői egyben bírálati és önbírálati szellemben elemezték a termelés és a munka szervezése, a műszaki-anyagi ellátás, a technológiai és a tervfegyelem betartása terén mutatkozó bizonyos fogyatékosságokat, aminek következtében nem valósultak meg a termelési feladatok fizikai és választékstruktúrában, nem teljesítettek bizonyos kötelezettségeket az export, valamint a beruházások és az építkezés terén. A felszólalók megfogadták, határozottan munkálkodni fognak Nicolae Ceausescu elvtárs arra vonatkozó útmutatásainak teljesítésén, hogy le kell szűkíteni a nem produktív, illetve kellőképpen elő nem készített beruházásokat, s az erőket az idén vagy a következő esztendőben üzembe helyezhető, nagy gazdasági jelentőségű objektumok és kapacitások megvalósítására kell összpontosítani. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták az építőtelepi munka jobb kibontakoztatására, az anyagpazarlás meggátolására, a munkaerő ésszerűbb felhasználására, nyújtót váltások szervezésére, a berendezések folyamatos leszállítására előirányzott intézkedéseket. Az építkezéssel kapcsolatban kiemelték, hogy a lakások használatba adására kell összpontosítani az erőfeszítéseket. A vita során különleges nyomatékkal hangsúlyozták, hogy fokozottabb mértékben csökkenteni kell a nyerses segédanyagok, a tüzelőanyag és az energia fogyasztását, új, csekély energia- és anyagigényes technológiákat kell kidolgozni, egyidejűleg pedig új energiaforrásokat feltárni és hasznosítani. A részvevők kifejezésre juttatták az iparban tevékenykedő kommunisták, összes dolgozók elhatározását, hogy továbbra is kitartó erőfeszítéseket tesznek az összes tervmutatók magas gazdasági hatékonyságú teljesítéséért, a termelőkapacitások, a munkaerő teljes felhasználásáért, a gépek és berendezések karbantartási és főjavítási programjainak példás végrehajtásáért. A tanácskozáson elemezték továbbá az exportfeladatok megvalósítását aktív kereskedelmi és fizetési mérleg biztosítása céljából. Ilyen összefüggésben kiemelték az exporttermelés megvalósításával és leszállításával kapcsolatos pártfőtitkári útmutatások teljesítése érdekében foganatosított intézkedéseket. A felszólalók rámutattak: a gazdasági egységek, a kutatóintézetek, a párt- és állami szervek kiemelt feladatuknak és törekvésüknek tekintik az export fokozását. E célból a legerélyesebben munkálkodni fognak a külpiacra szánt termékek magas minőségű megvalósításáért, az exportterv szerződéses lefedezéséért, a megfelelő műszaki-anyagi ellátás biztosításáért. Egyidejűleg szorgalmazni fogják a behozatal csökkentését, különösen eddig importált anyagok, alkatrészcsoportok és alkatrészek hazai előállítása útján. A vita részvevői megfogadták, biztosítják az új gazdasági mechanizmus határozott alkalmazását, hogy megvalósuljon fő célkitűzése: a nettó termelési és a fizikai termelési terv teljesítése, az önigazgatás és az öngazdálkodás erősödése mint az ipari tevékenység fokozott hatékonyságának, a nemzeti jövedelem gyarapításának ösztönző, tényezője. A mezőgazdaság kérdéseiben a felszólalók rámutattak, hogy az RKP KB-nál tartott előző munkatanácskozáson elhangzott pártfőtitkári útmutatások szellemében határozottan munkálkodtak a termelés és a munka szervezésével kapcsolatos bizonyos hiányosságok kiküszöböléséért, s így az idei időjárási viszonyok okozta bizonyos nehézségek ellenére év tavaszi vetést általában jó körülmények között végrehajtották, betartották a tervezett növényszerkezetet és az optimális növénysűrűséget. Mint hangsúlyozták — központi szinten, a megyék, az összes mezőgazdasági egységek szintjén egyaránt — következetesen fel kell lépni az idei tervelőirányzatok hiánytalan teljesítése érdekében összeállított intézkedési programok végrehajtásáért, ennek érdekében idejében és példásan el kell végezni a növényápolást, a kártevők leküzdését, egyes övezetekben a fölös vízmennyiség levezetését, üzembe kell helyezni az új öntözőrendszereket és hatékonyan ki kell használni az öntözött területeket, megfelelőképpen fel kell használni a mezőgazdasági műszaki-anyagi alapot és munkaerőt. Kidomborították egyben, a helyi szervek messzemenően foglalkoznak azoknak a pártintézkedéseknek a végrehajtásával, hogy meg kell művelni minden talpalatnyi földet a települések, a vállalatok és az intézmények belterületén, s ezeken a területeken növényi és állattenyésztési termékeket kell előállítani fogyasztási célokra. A vita során taglalták a pártszervezetek, a mezőgazdasági szervek és az egységes agráripari tanácsok törekvéseit az állattenyésztési termelési terv megvalósítása terén. Megtanácskozásra kerültek az ilyen természetű hiányosságok és útmutatás hangzott el, miszerint több következetességgel kell gyarapítani az állatállományt az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben, valamint a személyi gazdaságokban, beleértve a nem szövetkezetesített övezeteket is, biztosítani kell a szükséges takarmányalapot, javítani a szaporítást és a szelekciót, növelni a tej, a hús, a tojás, a gyapjú termelését, hiánytalanul megvalósítani az állam központi mezőgazdasági termékalapja iránti feladatokat. Külön figyelmet szenteltek a közelgő nyári kampány alapos előkészítésének, s ilyen összefüggésben a termés késedelem és veszteség nélküli begyűjtésére szolgáló egész gép- és berendezéspark, valamint a szükséges raktározási területek biztosításának. A mezőgazdaságban dolgozó párt- és állami káderek megfogadták, mindent megtesznek, hogy az idén gazdag termést takarítsunk be, hogy a nemzetgazdaság e szektora fokozottan hozzájáruljon az ország vagyonának gyarapításához, egész népünk életszínvonalának emeléséhez. A munkatanácskozás befejező részében beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. A beszédet közzéteszik. MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL SZAKSZERŰ NÖVÉNYVÉDELMET A KERTÉSZETEKBEN ÉS A SZŐLŐKBEN Az országnyugati vidékét, a Nagyterem környéki kerteket, szőlőket, kapásnövény táblákat, szinte az egész határt ellepték, benépesítették a mezőgépészek és kétkezi munkások, hogy behozzák a kedvezőtlen időjárás okozta kisebb-nagyobb lemaradást. A hagymaföldek vallatják most leginkább mind a nagyteremi, mind a szomszédos nyerői mtsz tagságát, minthogy mindkét helyen erősen ráálltak a vöröshagymára, melyből idén már 500 hektáron termesztenek. A sok eső miatt kissé lemaradtunk a növényápolással —, magyarázza Petru Gheorghe, a nagyteremi termelőszövetkezet elnöke. — A több mint 100 hektár cukorrépa első gépi talajporirányítását elvégezték a traktorosok, a kézi kapálás viszont vagy 30 hektáron még hátra van, amit egy-két nap alatt le akarunk tudni. Csaknem 180 szövetkezeti tag vonul ki reggelente a határba, legtöbben a 250 hektáros hagymamezőn szorgoskodnak. Ugyanis a megyei zöldségfelvásárló és -értékesítő vállalat hangsúlyozott kérésére egyik táblán hozzáláttunk a zöldhagyma begyűjtéséhez, mely pillanatnyilag kifogyott a temesvári elárusító egységekből. Különben szép a hagymánk, 15 000 kilónál nagyobb hektárhozamra számíthatunk majd az ősszel. Igaz, az egész ültetvényben növényvédelmi munkát végeztünk, minden talpalatnyi helyen megpermeteztük a növényt a kártevők leküzdése, a ragya ellen. És több mint 40 hektáron, ahol a vegyszerezés nem bizonyult elég hatékonynak, kézzel is megkapáltuk az ültetvényt a gyomosodás megelőzése végett, s kapálunk még pár napig, hogy minden parcellán tisztán fejlődhessék a hagyma. .. Nagyteremen és környékén azonban a szőlőkertekben sürget most leginkább a munka, pontosabban a növényvédelem. Csupán a helybeli állami mezőgazdasági vállalatnak 1085 hektár szőlője van, mivel e gazdaság évek óta a bortermesztésre szakosodott. Évente 50—80 hektár ültetvényt újítanak itt fel korszerű telepítésekkel, a kiöregedett törték kiforgatásával. És a két esztendeje létesült nagyteremi szövetkezetközi szőlőtermesztési társulás is több mint 300 hektár ültetvénnyel rendelkezik. Ezenkívül két oltványnevelő farm is van a községben, egyik az árnu, a másik pedig a szövetkezetközi társulás keretében működik, s évente több mint 7 millió darab szőlőoltványt állítanak elő. Amint Viliam Heinz, Nagyterem polgármestere és a községi pártbizottság titkára, elmondotta két nagy fronton folyik most a harc a szőlőkben. Egyrészt a nagyarányú gyomosodást igyekeznek leküzdeni a kultivátorokkal és a kézi kapálással egyaránt, másrészt a permetlevet szórják reggeltől estig a tőkék lombjaira, hogy a sok eső után ne tehessen kárt bennük a perenoszpóra. Az első permetezést befejezték, most a második van soron. Az állami vállalat farmjain 22, a szövetkezetközi társulás ültetvényeiben pedig hét traktorral, illetve ugyanannyi permetező géppel dolgoznak, szórják az oldatot a tőkesorokra. Jellemző a sürgős, fontos idény teendőkre, hogy az áru irodáiban senkit sem találtunk a vezetőség tagjai közül, mindenki a szőlőben volt, a helyszínen ellenőrizte és irányította a növényvédelmi és talajmunkákat. Mert szeretnének az idén is jó termést elérni a nagyteremi ámv-ben, olyant például mint 1977-ben, amikor csaknem 11 000 kiló fürtöt szüreteltek átlagosan hektáronként. Tudni kell ugyanis, hogy 1978-ban a szokatlanul kemény májusi fagy tönkretette a termést, s a hajtásokban esett károsodás még a tavalyi termést is kedvezőtlenül befolyásolta. Ez évben újból bizonyítani szeretnének a teremi szőlészek, melyhez viszont a gyors és szakszerű munka az egyetlen járható út. Deme János XXXIV. évfolyam 10117. szám 1980. június 1., vasárnap 4 oldalára 30 báni Redactia ELŐRE, 71341 Bucuresti, Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége: 71311 Bukarest Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 98 lej Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Prest. F. O. Box 136—137 — Telex: 11226. București, str. 13 Decembrie nr. 3. „Nagy boldogság számunkra, hogy tevékeny részvevői lehetünk nagyszerű forradalmi eszményeink megvalósításának. Mindannyiunkra, de különösen hazánk fiatal nemzedékére az a feladat hárul, hogy bebizonyítsa, méltó utóda azoknak a nemzedékeknek, amelyek feláldozták magukat a haza és a nép érdekeiért, a szocializmus és a kommunizmus eszményeiért!" NICOLAE CEAUSESCU GYERMEKNAP - 1980 KOMMUNUS- MM REMÉMTELM Gyermekeinket köszöntjük. Büszkeséggel tekintünk áldozatos munkában teremtett jelenünkre, mert ez a nemzedék a kiteljesedő szocializmus, az ország történelme leggazdagabb szakaszának szép, testben-létekben egészséges, vidám-mosolygó generációja, örömünk és szemünk fénye. És reménytelen pásztázzuk a jövőt, mert ez a nemzedék a holnap, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus generációja. Országépítő munkánk folytatója. Ígyhát jelenünk és jövőnk sűrűsödik a gyermeknapi ünnepbe, tevékenységünk folytonosságának tudata, történelmi eredményeink záloga és merész terveink megvalósításának biztosítéka. Társadalmunk ünnepe ez, nagyszülőké és szülőké, óvodásoké és iskolásoké — mindenkié. Mindenkié, mert társadalmunk fókuszpontjában áll a gyermek. Mindannyiunk számára mi lehet ma megnyugtatóbb, örömtelibb, mint azt tudni, érezni, hogy gyermekeink boldogok, egészségesek, szép jelenben élnek, munkára, helytállásra készülnek, merészen tekintenek a jövőbe, tanulásra alapozott valós és merész álmokat szőnek? Mindanynyiunk számára mi lehet ma pezsdítőbb, reménykeltőbb, mint azt látni, tapasztalni, hogy gyermekeink olyan erkölcsi tulajdonságokkal növekednek, szüntelenül gazdagodnak és tudásra, alkotásra szomjasan fejlődnek, amelyek biztosítékot nyújtanak arra: jó kezekbe kerül az általunk megkezdett mű folytatása? Merész terveket melengető, a mi munkánkból, tapasztalatainkból táplálkozó, sarjadó nemzedék ez. Bátran előre tekintő, a mi dolgos jelenünkből példát merítő, a sokoldalúan fejlett szocialista jelen szakaszának eredményeire építő nemzedék ez. És mindanynyiunk számára mi lehet ma nagyszerűbb, mint jóleső érzéssel arra gondolni, hogy szocialista rendszerünk, társadalmunk mély humanizmusával mennyire óvja, vigyázza ennek a nemzedéknek minden lépését, egészséges fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését, mert nemcsak egyszerű létkontinuitását látja benne, hanem az ország, a kemény küzdelemben létrehozott szocialista társadalom jövőjét is. Pártunk és kormányunk következetes politikájának, személyesen Nicolae Ceausescu elvtársnak a szüntelen gondoskodása eredményeként a napközik, az óvodák, az iskolák átfogó rendszere gondoskodik arról, hogy a gyermekek gondtalanul, egészségesen, jó szellemben növekedjenek, nevelkedjenek. Olyan új típusú, életre nevelő oktatási rendszert építettünk ki, mely tízosztályos általános képzéssel, ösztöndíjakkal, kiváló nevelőkkel, modern iskolákkal, laboratóriumokkal, tanműhelyekkel és sportlétesítményekkel, ingyenes tankönyvekkel, üdülőtáborokkal, évi — 1980-ban — mintegy 19 milliárd lej értékű ráfordítással készíti fel gyermekeinket a holnap feladataira; hatalmas anyagi és szellemi beruházással gondoskodik boldog jelenükről, építi a biztos holnapot. Olyan humanista családvédelemmel, családi pótlékrendszerrel óvja a jövő nemzedéket, amely társadalmunk gyermekközpontúságát hirdeti. Olyan békepolitikával vigyázza gyermekeink álmát, melynek fő célja nyugalmas, a háború és a feszültség felhőitől mentes gyermekkort, biztos jövőt teremteni számukra. Ezt a politikát fogalmazta meg Nicolae Ceausescu elvtárs hazánk fiatal nemzedékének nemrégi országos fórumán: „Mindent meg kell tennünk a béke biztosításáért, azért, hogy megfelelő körülmények és nyugalom legyen a munkához, de a játékhoz is, mind országunk gyermekei, mind az összes országok gyermekei számára. Semmi sem igazolhatja azok életének kioltását, akik épphogy megszülettek, és akik előtt a jövő, hosszú évtizedek élete áll, s akik a civilizációnak és az emberiségnek ragyogó dolgokat, a természet számtalan titkának felfedését nyújthatják. A gyermekek élete, az emberiség nevében tegyünk meg mindent a békéért, a függetlenségért". Gondoskodunk róluk, a család, az iskola, a gyermek- és ifjúsági szervezetek, az egész társadalom vigyáz rájuk, de ugyanakkor nemes hivatást, célt tűz eléjük, hogy legyen kinek bizalommal átadni az építés stafétabotját, tanulni, felkészülni az életre! Hiszen, mint pártunk főtitkára a fent említett fórumon rámutatott: „A mai gyermekeknek, a mai fiataloknak — a kommunizmus majdani építőinek — a szerepe nem csupán az, hogy gyarapítsa a megvalósításokat, hanem majd újabb magaslatokra kell emelnie a társadalmi fejlődést, újabb lendületet kell biztosítania számára, a természet újabb és újabb titkait, az emberi megismerés újabb területeit kell birtokába vennie, a szocializmus, a kommunizmus szolgálatába állnia. Ezért az egész ifjú nemzedék tekintse első teendőjének a tudomány, a technika, az emberi megismerés leghaladóbb vívmányainak elsajátítását, tegyen meg mindent szakmai-politikai és kulturális látókörének szélesítéséért, mert csak így teljesítheti a rábízott küldetést!" S a nyolcvanas esztendőkre, a tudomány és a technika, a minőség és a hatékonyság évtizedének feladataira tekintve, boldog megilletődéssel szemléljük egészséges, okos és ügyes gyermekeinket, a jövő szakmunkásait, technikusait, mérnökeit, nevelőit, kutatóit, tudósait, művészeit, a holnap lelkes építőit. Közben számba vesszük további teendőinket nevelésünk, oktatásunk terén. Ennek jegyében köszöntjük gyermekeinket és optimizmussal tekintünk az ország jövőjére, napfényes holnapunkra. Mihálka Zoltán Az ifjúság munkával munkára nevelése az iskolai tanműhelyekben és a vállalatokban valósul meg. A líceum szakprofiljának megfelelően szereznek jártasságot a tanulók a legkülönfélébb mesterségekben. Ilyenformán érettségi után zökkenőmentesen lépnek át képzett szakmunkásokként a termelésbe Majtényi Erik MIKOR EGY GYERMEK ELŐSZÖR ÜL KERÉKPÁRRA Mikor egy gyermek először ül kerékpárra, gyémántos küllők csillagokkal permetezik az aszfalt kék szalagját. És mikor beletapos a pedálba, csengők csengenek, s a kioldozott örömnek szertesziporkáznak szivárvány színű üveggolyói. Mikor a városból kiér a kiserdőbe, egyre sebesebben visszakoznak az út mentén a nyárfák már-már egymás gyökerére taposva, s hűvös patakként hömpölyög koronáik földnyelvei és öblei között az ég. Mikor először pattan kerékpár nyergébe a gyermek, valahol megoldódik egy képlet, és a mesterséges göröngyökkel beszórt asztallapon cammogva útra kel egy holdmodul modellje.