Előre, 1980. július (34. évfolyam, 10142-10168. szám)
1980-07-01 / 10142. szám
XXXIV. évfolyam, 10 142. szám, 1980. július 1., kedd Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 4 oldal ára 30 bráni MUNKATÁRSAINK JELENTIK KOVÁSZNA, SZILÁGY ÉS FEHÉR MEGYÉBŐL ARATÁSI KÉSZÜLTSÉGBEN Kovászna megyében még hetek vannak hátra az érdembeni aratási munkálatok megkezdéséig, ám a kombájnosok többsége máris arat. Az évek óta kialakult kölcsönös segítségnyújtás keretében ezúttal Délj megyében, illetve Buzáu környékén vágják a gabonát, az eddig beérkezett jelentések szerint igen jó eredménnyel. A 200 kombájnos munkájának összehangolása és támogatása céljából a megyei tröszt szakosított mozgó javító központot is küldött e két vidékre, s munkába állítottak 80 szalmaprést. Sőt, az idéntől kezdve a segítségnyújtás már kiterjed a szántás és a másodvetések elvégzésére is. Az elmúlt napokban 80 Kovászna megyei gépesítő utazott Braila környékére, hogy a tarló aláforgatásában, illetve a másodvetéseknél segédkezzenek, a közeli napokban pedig további 20 traktoros kel útra. Teljes tehát az aratási készültség, miközben az itthon maradott gépesítőket, az mtsztagokat a takarmánybetakarítás köti le. E vonatkozásban az utóbbi napok erőfeszítései révén tucatnyi szövetkezetben sikerült befejezni a vetett takarmánynövények első termésének betakarítását, ám öszszességében véve még mindig sok a pótolni való. A bodoki, dálnoki, uzoni, martonfalvi igyekezetet mérsékli a Kovászna vidéki gazdaságok lemaradása. Persze, e vidéken valóban gyakran esett az eső, de az adott gépi kapacitás feltételeket biztosított a napi 700 hektár betakarítására, az esetek többségében viszont szervezési lazaságok következtében csak 400 —450 hektáros teljesítményeket valósítottak meg. Holott most már egyre sürgetőbb feladat a kaszálók fűtermésének a betakarítása is. ,• Kovászna megye mintegy 26 000 hektár természetes kaszálóval rendelkezik, e parcellák jelentős hányadán kézikaszával kell a füvet levágni. Nélkülözhetetlen tehát a rendelkezésre álló munkaerő jobb hasznosítása, akárcsak a gépi betakarítás kiterjesztése, ahol erre adottak a lehetőségek. E tekintetben különösen nagy igyekezetre van szükség Zabolán, Gelencén, Kovásznán, ahol júniusban úgyszólván egyetlen hektárról sem takarították be a füvet s ahol száz hektárok várják a kaszásokat . Természetesen, a tulajdonképpeni kaszálás csak a betakarítás első fázisát jelenti. Nagy gond a szárítás és a szállítás, a gyakori esőzések ellenére kazlakba rakott 4000 tonna széna viszont igazolja, hogy az esős nyár feltételei között is, a napsütéses órákat jól kihasználva, lehetőség van a szénakészlet gazdagítására. Nem is beszélve arról, hogy az eddig elraktározott 25 000 tonna siló, illetve szenázs még csak töredéke a szükségleteknek. Fokozottabb erőösszevonással kell tehát dolgozni azon, hogy a növekvő állomány szükségletét ne csak kilókban, hanem választékban, minőségben is hiánytalanul biztosíthassák. Flóra Gábor Miközben az ország déli megyéiben már javában aratnak, az erdélyi medencében továbbra is tartja magát a szeszélyes, változékony időjárás, az egymást követő záporok szüneteiben alig-alig süt ki néhány órára a Nap. Szerencsére a mezőgépészek s az mtsz-tagok a legtöbb gazdaságban megtanulták kihasználni e néhány órás szüneteket, s az aránylag derűs napokon sokat pótoltak a kényszerű mulasztásokból. így Fehér megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek és állami mezőgazdasági vállalatainak jórészében az elmúlt napokban befejezték az első takarmánybeikarítási szakaszra tervezett silómenynyiség elkészítését. Ocna Mures agráripari tanácsának körzetében nem egészen három hét alatt gyűjtötték össze a takarmányt, mintegy 400 hektárnyi területről. A három munkacsoport tagjai dicséretreméltóan dolgoztak, fegyelmezett munkával, a javítások helyszíni megszervezésével, a szállítóeszközök jó kihasználásával sikerült elérniük, hogy a szeszélyes idő közepette is veszteség nélkül betakarították az egyébként igazán gazdagnak mondható takarmánytermést. Az elmúlt napokban az áru sülyei farmján vágták az utolsó rendeket a takarmánykombájnok: a tervezett 5110 tonna siló helyett több mint 6700 tonnát valósítottak meg. A szénakészítésnél már komolyabb akadályokat jelentett a sok csapadék. Amíg lehetett, jobb időre várva, halogatták a szénafüvek kaszálását, az elmúlt héten azonban már minden község határában több száz mtsz-tag vágta a rendet. Forrón például a 330 hektárnyi természetes kaszáló több mint felével végzett a tagság, 100—120-an kaszálnak naponta, s ugyanennyien forgatják a szénát a nyomukban. Csesztvén közel 30 hektárról 60 tonnányi lóliumot vágtak le, szintén szénakészítés céljából. A növényápolásban sincs megállás. Kézzel és géppel egyaránt, mondhatni ahogy végzik, kezdik újra a küzdelmet a gyomnövények ellen. A cukorrépát harmadszor kapálják. Nagylak mutatott jó példát ilyen tekintetben, már két héttel ezelőtt hozzáláttak a harmadik kapáláshoz. Szintén Nagylakon 60 hektárnyi burgonyaföldön, miután kétszer mentesítették a gyomoktól, megkezdték a kolorado bogarak elleni permetezést. A kukoricatáblákon is másodszor araszolnak végig a forgókapák; az 1420 hektárnyi terület közel felén lazították fel újra a talajt a mezőgépészek, s alig-alig maradnak el mögöttük a kézikapások. Bár a terület jó részét gyomirtótták, az idei év körülményei között ez nem mentesített az ismételt gépi és kézi beavatkozástól. Forrón nagykiterjedésű, közel 100 hektáros dohányföld van, egynegyedén szintén elvégezték a második kapálást, akárcsak a nagylakiak a félszáz hektárral nagyobb mákültetvényen. S miközben az Ocna Mures-i körzet mezőgépészeinek többsége igyekszik mielőbb befejezni a megkésett idénymunkálatokat, hogy úgy mondjuk, az utolsó simításokat végzik, néhány társuk már javában aratja az árpát a Temes megyei szántóföldeken. A segítségül küldött gépeket leszámítva az itthon maradott 20 Gloria szintén készen áll a kalászosok betakarításának megkezdésére. Július első napjaiban remélhetőleg e vidéken is megindulnak a kombájnok az árpaföldeken. Amint Zálog Mihály, a gépállomás főmérnöke elmondotta, szeretnének a teljes gépparkkal (mármint a Glóriákkal) hozzálátni az aratáshoz, s 2—3 nap alatt végezni az árpa betakarításával, mert helyére az egész 520 hektárnyi területre mielőbb el kell vetniük a silókukoricát. A déli megyékből, Temesből egyébként nemcsak a saját aratócséplőgépeiket várják vissza, de a kenyérgabona betakarításának megkezdéséig még legalább 15 „főnyi“ erősítést is. Jakab Márta AZ UTOLSÓ „SIMÍTÁSOK" BETAKARÍTÁS ELŐTT MOZGÓSÍTANI kell az összes erőket A NÖVÉNYÁPOLÁSHOZ Nehéz időjárási körülmények közepette kell megbírkózniuk az idén a földek dolgozóinak, hogy a legfontosabb idénymunkát, a kapálást sürgősen befejezzék. Június első felében újabb és a májusiaknál kiadósabb esőzések voltak, többfelé a felhőszakadásokat követően a patakok kiléptek medrükből, leiszapolták a réti pázsitot, a domboldalakról, elmosták a termőföldet a növényzettel együtt. A Szilágy pataka mentén több száz hektáron okozott károkat kétszer is az árvíz a debreni, szilágyszegi és szilágycsehi mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, s két eső között ha ki is sütött a nap, a felázott, lágy talajon nem használhatják a súlyos erőgépeket. A sajátos időjárási körülmények következménye, hogy két fontos tevékenységben: a takarmányok betakarításában és a növényápolásban elég nagy a lemaradás, a cukorrépával és kukoricával bevetett területeken erőteljesen fejlődnek a gyomnövények. A kedvezőtlen helyzet ellenére a szilágycsehi agráripari tanácshoz tartozó termelőszövetkezetekben a cukor- és a takarmányrépa, a zöldségfélék első kapálását a teljes vetésterületen sikerült befejezni, s június második felében Szilágycsehben a termesztett öszszes zöldségfélék, Benedekfalván pedig a gyökeresek és a hagyma második kapálásával is végeztek. Ugyancsak másodjára kapálták meg a cukorrépát a szilágycsehi míszben. Meg kell mondanunk, hogy a kukorica kapálásával több termelőszövetkezetben gyengén haladnak; a szövetkezetek vezetői azzal indokolják a lemaradást, hogy a hideg idő miatt későn keltek ki a növények, nagy területeken kényszerültek újra vetést végezni. A kézikapásokat a répafélék ápolása kötötte le, az intenzív gyomosodás miatt nagyobb erőfeszítésre kényszerültek, s ahol a répával végeztek, a kukoricára is sor került. Benedekfalván például június második felében 200 hektáron géppel és 110 hektáron kézzel kapálták meg a kukoricát, s majdnem hasonló teljesítményt értek el Szilágycsehben. A megyei pártbizottság felhívással fordult a megye összes dolgozóihoz, a falvak lakosaihoz, hogy foglalkozásra és beosztásra való tekintet nélkül mindenki fogjon kapát s irtsa a gyomokat, vegyenek részt az időjárás miatt veszélyeztetett takarmányok betakarításában. Említettem, a felhőszakadások következtében sokfelé a növényeket is elmosta a víz. A hiányok pótlására jó akciót Fejér László (Folytatása a 2. oldalon) HAZÁNK TÖRTÉNELMÉNEK LEGGYÜMÖLCSÖZŐBB MÁSFÉL ÉVTIZEDE 1965 • a fa a Máramarosszigeti környéki ember használati tárgyainak alapanyaga, megélhetésének egyik forrása. A sóbányászat után — Rónaszéken és Aknasugatagon a vízbeszivárgás vetett véget a tevékenységnek — már a múlt század első felében virágzásnak indult a fakitermelés. Kilencven évvel ezelőtt létrejön Máramarosszigeten az „Első máramarosi hajlított bútor és faárugyár“. A hangzatos elnevezés mögött azonban szerény vállalkozás húzódott meg, égisze alatt naponta mindössze 25 szék készült, de mert kifizetődő, hasznot hozó befektetés volt — kifogyhatatlannak tűnt a tartalék, olcsó volt a munkaerő —, kibírta a kedvezőtlen gazdasági szelek próbáját is. Közel hat évtized múltán, az államosítás történelmi jelentőségű eseményekor a gyár leltárában a következők szerepeltek: egy belsőégésű öt lóerős robbanómotor, egy 160 lóerős gőzgép, egy 50 kW-os áramfejlesztő, 7 villanymotor, egy gőztartály és 47 különféle felszerelés, készülék. 1962 őszén a város északi határában az építők vertek tanyát. Munkájuk nyomán korszerű fafeldolgozó üzem született. 1965 derekán zajlott le az ünnepélyes avató. De az üzembe helyezés munkásköszöntő tett is volt egy kiemelkedő, az ország szocialista jelene alakulásában sorsformáló jelentőségű esemény, az RKP IX. kongresszusának küszöbén. Azóta másfél évtized telt el, a haza gzdasági-társadalmi, kulturális fejlődésének legtermékenyebb időszaka. — Ez a tizenöt év — hangsúlyozza Jáncu Gheorghe mérnök, a Faipari Kombinát igazgatója — számunkra is a szüntelen gyarapodás, a tapasztalatszerzés és hírnév-megalapozás korszaka volt. Itt voltam az indulás mozzanatától, amikor 1965. június 30-án a kötelességteljesítés szülte lelkesedéssel és büszkeséggel jelenthettük, hogy a kombinát első két kapacitása, a lemez- és korpuszbútor gyár megkezdte a termelést. E gazdasági egységgel lényegében erőteljesebb formát öltött s pártunk iparosítási politikája, s egy több évszázados múltra visszatekintő, a ,zöld arany“ felhasználása, értékesítése köré csoportosuló mesterség kilépett a sokéves dermedtségből. Már akkor éreztük, hogy kivételes fontosságú eseménynek vagyunk részesei, de a IX. kongresszus óta eltelt esztendők változásai meggyőztek arról is, hogy e beruházás növelte városunkban az iparban foglalkoztatottak számát, megfiatalította a helység arculatát. Több ezren, ahogy mondani szokás „kenyérhez jutottak“, dolgozóink a kombinát szomszédságában megjelent lakónegyed közel ezer lakosztályába költözhettek be. Nehéz lenne felmérni a valamikori 25 szék gyártásától a jelenlegi sok millió lej értékű termelésig megtett utat, de minden számadatnál talán többet mond az, hogy termékeinket 23 országba exportáljuk. A kombinát, hazánk egyik legnagyobb ilyen profilú iparóriása, sokaknak — idősebb, még az egykori székgyárból átjött tapasztalt és a munkaéveiket itt kezdő fiatal szakmunkásnak — megszabta élete alakulását. Rusneac Petru, aki ukrán anyanyelvén kívül — felsőrónai születésű — jól beszél magyarul is, az előbbiekhez tartozik. Jelenlegi munkahelye egyike a legrégebbieknek. A jelző talán egy kicsit túlzó, hiszen másfél évtized viszonylag rövid idő, a közelmúltra is utalhat, de a szocialista építész felgyorsult ritmusának körülményei között ez az időszak a fejlődés sokrétűségét, gazdagságát tekintve felér egy történelmi korral. — A régi székgyárból jöttem át annak idején — mondja az ötven évhez közel járó, de fiatalos, kék szemű, zömök férfi — s itt mindjárt nagy feladat várt ránk, elő kellett készítenünk a hajlított bútorgyártó részleg beindítását. Amint tapasztalom, hamar átvált beszédében a többesszám használatára. Az emeleti műhelyben még jónéhányan szorgoskodnak a munkapadoknál. Egy-két kivételtől eltekintve mind a kombinát „ősétől“ kerültek ide. Valamennyien kiváló szakemberek, többségükben lakatosok, akik nem szóródtak szét, hanem a központi mechanikai műhely „magvát“ képezik. — Mi állítottuk elő az öszszes fa- és vasmunkákhoz a sablonokat, s gyakran egyes gépekhez a szerszámokat is — folytatja a visszaemlékezést Rusneac Petru. — Nem volt könnyű, de éppen a nehézségek áthidalása tette széppé az erőfeszítéseket. A szerszám, készülék és mérőműszerek műhelyének dolgozóit jól ismerik a kombinátban, mert mindenütt szükség van szakmai hozzáértésükre, tudásukra, ötleteikre. És ők mindannyiszor bizonyítanak. Rusneac Petrut az egyik legötletesebb embernek tartják. A csendes természet, halkszavúság mögött állandó nyugtalanság, kutatási szenvedély lobog. Közel harminc újítását és egy találmányát alkalmazták eddig. — Az ember nemcsak azért jön naponta a gyárba, mert így kívánja meg a munkafegyelem, hanem hogy dolgoz 1980 -an, nyújtson valami érdemleegeset. Engem például nem hagy nyugton, ha hallom, hogy valahol nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene. A megoldás-keresések közepette születnek újításaim. Asztalán két speciális marókés a legfrissebb újításai. A régieknél hegeszteni kellett, de két-három kicserélés után dob- ■ hatták el a befogó testet. Most egy biztosító szeg egyszerűbbé teszi e műveletet és tartósabbá az alkatrészt. — Kell ismerni a termelés támasztotta igényeket, s akkor az ember sohasem fogy ki az ötletekből... A korpuszbútorgyárban a terjedelmes munkacsarnok közepén meredek vaslépcsős „függő“ iroda. A csarnok legtávolabbi pontjáig ellátni innen, de Begy György mesterrel most nem „őrszemeskedni“ jöttünk fel, hanem a munkagépek zajától húzódtunk el beszélgetésre. — A közelmúltban helyeztek át ide a prototípus készítő műhelyből — mondja az ötvenötéves mester —, de a fiam személyében megfelelő utódot hagytam helyemben. Az asztalos mesterség szinte hagyomány a családban. Begy György két öccse is ezt a mesterséget választotta és ebben a kombinátban dolgozik. Ifjú Begy György azonban már itt, e munkahelyen tanulta ki a szakmát, s a fafaragásban képezte tovább magát. — Milyen érzés apának a fiával együtt dolgozni? Rácz Albert (Folytatása a 2. oldalon) A MÁRAMAROSI „ZÖLDARANY" CSODÁLATOS METAMORFÓZISA Melegen gratulálunk Nicolae Ceausescu elvtársnak abból az alkalomból, hogy magas elismerés érte a Románia és a Német DK közötti kapcsolatok szüntelen fejlesztése, a szocializmus, a népek közötti béke és egyetértés szolgálatában szerzett érdemeiért Tr ':*'fok a párt főtitkárához, a köztársaság elnökéhez avari Marx érdemrend átnyújtása kapcsán (3. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Zambia Köztársaság miniszterelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Daniel M. Lisulot, Zambia Köztársaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodik. A vendéget elkísérte P. K. Kasutu, a Nemzeti Függetlenségi Egységpárt Központi Bizottságának tagja. A találkozón jelen volt Ilie Verdet elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisztere. A zambiai kormányfő tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak Kenneth David Kaunda, Zambia Köztársaság elnöke, a Nemzeti Függetlenségi Egységpárt elnöke testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait, nevében további sok sikert kívánt a baráti román népnek az új társadalom építéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott, üdvözletét küldte Kenneth David Kaunda elnöknek, haladást és jólétet kívánt a baráti zambiai népnek. Nicolae Ceausescu elnök egyben mint Lusaka város díszpolgára sikert és jólétet kívánt a szép zambiai főváros lakosságának. A megbeszéléssorán hangsúlyozták, hogy Románia és Zambia barátsága, sokoldalú együttműködése eredményesen és szüntelenül fejlődik azoknak a fontos határozatoknak és megállapodásoknak az alapján, amelyeket a Bukarestben, illetve Lusakában lezajlott legmagasabb szintű román-zambiai dialógus alkalmával fogadtak el. Mint megállapították, széles lehetőségek kínálkoznak a politikai. (Folytatása a 2. oldalon) Kuba Köztársaság külügyminiszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Isidoro Maimierca Peolit, Kuba Köztársaság külügyminiszterét. .Jelen volt Stefan Andrei elvtárs, hazánk külügyminisztere. Ott volt Humberto Castello, Kuba bukaresti nagykövete. A kubai miniszter tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak Fidel Castro elvtárs, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Kuba Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke meleg testvéri üdvözletét. Nicolae Ceaușescu elvtárs megköszönte az üdvözlő szavakat, meleg üdvözletét és legjobb kívánságait küldte Fidel Castro elvtársnak. A találkozó során megelégedéssel állapították meg a pártjaink, államaink és népeink közötti baráti kapcsolatok, sokoldalú együttműködés és szolidaritás pozitív fejlődését, és hangsúlyozták, hogy bővíteni kívánják a politikai kapcsolatokat, elmélyíteni a kétoldalú együttműködést és kooperációt, különösen a következő ötéves terv során, ami a két ország és nép érdekeit, a szocializmus és a béke egyetemes ügyét szolgálja. Úgyszintén megtanácskozták a rendkívül bonyolultnak és ellentmondásosnak minősített nemzetközi élet számos időszerű kérdését. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták: az öszszz államok magasztos kötelessége a leghatározottabban fellépni a nemzetközi élet súlyosbodásának meggátolásáért. a béke, az (Folytatása a 2. oldalon) Spanyolország külügyminiszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Marcelino Oreja Aguirret, Spanyolország külügyminiszterét, aki hivatalos látogatást tett hazánkban. Jelen volt Stefan Andrei elvtárs, hazánk külügyminisztere. Ott volt José Carlos Gonzalez- Campo Dal Ré, Spanyolország bukaresti nagykövete. A vendég rámutatott, annak a rendkívül megtisztelő feladatnak kell eleget tennie, hogy tolmácsolja Nicolae Ceausescu elnöknek I. János Károly spanyol király baráti üdvözletét és legjobb kívánságait. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott, baráti üdvözletét és legjobb kívánságait küldte I. János Károly királynak. A megbeszélés során, amelyre abból az alkalomból került sor, hogy spanyol külügyminiszter első ízben tett hivatalos látogatást Romániában, megelégedéssel hangsúlyozták: a két ország közötti kapcsolatok az utóbbi évek során számottevően fejlődtek. Mint megállapították, a pozitív fejlődésre főként azután került sor, hogy a román államfő hivatalos látogatást tett Spanyolországban, hiszen az erőteljesen fellendítette a román-spanyol kapcsolatokat, széles távlatokat nyitott meg előttük. Rámutattak, hogy a magas szintű román-spanyol dialógus alkalmával fontos megállapodásokat fogadtak el, és egyaránt hangsúlyozták, hogy a továbbiakban is munkálkodni kívánnak azok valóraváltásáért, a kétoldalú együttműködés lendületes és (Folytatása a 2. oldalon)