Előre, 1980. október (34. évfolyam, 10221-10247. szám)

1980-10-01 / 10221. szám

2.-------------SZERDAI KRÓNIKA Október 1., szerda IV. évnegyed X. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 275 nap Hátra van még: 91 nap Napkelte: 6.14 Napnyugta: 17.56 Holdkelte: 23.29 Holdnyugta: 13.30 tovább tart a HŰVÖS IDŐ Joan Balut, a Központi Me­­teorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: az ország nagy részében továbbra is hű­vös marad az idő. A felhőzet sokfelé ismét megnövekszik, záporra, zivatarra számítha­tunk. Mérsékelt, időnként megerősödő szél. Az éjszakai hőmérséklet 2 és 12, a nappali hőmérséklet 14 és 24 fok kö­zött változik. A domb- és hegyvidéken a kora reggeli ó­­rákban gyakori ködképződés lehetséges. TÉVÉ SZERDA, I. műsor: 14.00 Helyszíni közvetítések a ro­mán labdarúgó csapatok kon­tinentális kupamérkőzéseiről; 16.00 Telex; 16.05 Oktatás-ne­velés; 16.25 Német nyelvlec­ke; 16.45 Pronoexpressz-sorso­­lás; 16.55 A Cromatic együttes műsora; 17.25 Hirdetések; 17.35 Honpolgárok fóruma; 17.55 Útiképek a Kínai NK- ból; 18.25 Vers és zene; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.20 Napirenden a gazdasági életben; 19.40 Mi, nők!; 20.20 Korai tavasz — kínai film; 22.10 Híradó. CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 10.00 Tévé­iskola; 11.00 Foly­tatásos film: Fekete kenyér — ismétlés; 12.30 Telex; 16.00. Telex; 16.05 Tévé-iskola; 16.25 Orosz nyelvlecke; 16.45 A Föld körül; 17.05 Kulturális élet; 18.10 Összefoglaló a kontinen­tális labdarúgó tornák első fordulójáról; 18.35 Rajzfilm; Kum-Kura; 19.00 Híradó; 19.20 Napirenden a gazdasági életben; 19.40 Népzene; 20.00 Ifjúsági műsor; 20.40 A Rádió­televízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye; 21.40 A tudományos utazások naplója; 22.15 Híradó. II. műsor; 17.00 Pionírradar; 17.25 Folytatásos film: A messzi tájak leánya — ismétlés; 18.25 Kórusművek; 18.40 Ember és egészség — ismétlés; 19.00 Híradó; 19.20 Fővárosi közlekedési híradó; 19.30 A Rádiótelevízió szimfo­­nikus zenekarának hangverse­nye; 20.20 Dokumentumfil­mek; 20.40 Rövid színmű: Marguerite Duras: La musica; 21.35 Könnyűzene; 22.15 Hír­adó. HP Elkészült az új Hold­­atlasz. Az átfogó munka Bacauban lát napvilágot és részletes fényképfelvételeket közöl a Hold látható oldaláról. A felvételeket Matéi Alexan­­drescu és Florin Nechita, a helybeli népi csillagvizsgáló munkatársai készítették. ■3 A székelyudvarhelyi TM tornagyárban kikísér­letezték egy olyan fonal elő­állításának gyártási lehetősé­gét, amely alapanyagként fele arányban a gyári maradék­anyagot értékesíti. A Volga fonalhoz hasonló tulajdonsá­gokkal rendelkező új termék, az első próbák alapján, kitű­nőnek bizonyul.­­ A szorgalmas munka­­k eredményeként a váro­siasodó bánáti nagyközség, Lovrin lakossága az idei 2500 tonnás szerződéses zöldség­átadási tervét előreláthatólag nem kevesebb mint 1000 ton­na terménnyel szárnyalja túl. NETTÓ TERMELÉS TERVEN FELÜL Háromnegyed év alatt több mint 2,2 millió lej terven felüli nettó termelésre tettek szert a gyulafehérvári porcelángyár dol­gozói. Az új gazdasági mecha­nizmus előírásainak helyes alkal­mazásáról valló eredményt több­nyire a termelési, mégpedig az anyagi költségek következetes csökkentésének köszönhetik. ■■ Kőkorszakból származó rajzokat fedeztek fel a Szilágy megyei cuc­ulati kőki­termelés körzetében. Régisé­güket és jelentőségüket tekint­ve a fővárosi Emil Racovița barlangkutató kör tagjai által felfedezett rajzok semmiben sem maradnak el a Pirreneu­­sokban felfedezett barlangraj­zoktól. A barlangászok érde­kes — és főként — értékes filmet készítettek legfrissebb felfedezésükről. VADDISZNÓ-INVÁZIÓ Napok óta dúl a harc a Szatmár megyei Bikszád község határában a hely­beli lakosok és a közeli er­dőkből leereszkedett vad­­disznó-falka között. A ku­koricaföldekre szabadult vadak a dorongtól sem ri­adnak vissza, sőt egyre na­gyobb számban lepik el a mezőt. Az elkeseredett „vé­dők“ eddig hiába adták le vészjelzéseiket a negresti­­cas-i erdészeti hivatalhoz a fegyveres segítségért. Ne­tán arra várnak a hivatá­sos fegyverforgatók, hogy egy szép napon a székhe­lyükön jelentkezzenek a vadkanok?!­SB Üdülőváros lesz Petrilla. Jelenleg javában tarta­nak a munkálatok, amelyek során a festői környezetben lévő zsilmenti helység hama­rosan népszerű üdülővé válik. Ki keljen hamarabb? M­ogyacogtató, reggeli ne­gyed hétkor fűzős kis­lány bukdácsolt a minap a Csík­szeredai jégpalota felé. Vállán korcsolyafelszerelés himbálózott, két nagy szemében mérhetetlen álmosság bujkált. •— Mit keresel ilyenkor az ut­cán, hiszen alig pitymallott... — Edzésre sietek. — Ez aztán a szorgalom! Nem nézted el az árát? — Jaj, dehogy, fél hétre min­denki ott kell hogy legyen a ki­csik közül. Muszáj edzeni, kü­lönben ... — Miért nem kéritek még az edzőt, hogy csak kilencre hív­jon benneteket? — Mi szerettük volna, de azt mondják, nem lehet, mert olyankor a nagyoké a pálya... — Hányadikba jársz? — Negyedikbe, a sportisko­lába. — Minden reggel ilyen ko­rán kelsz? —­ Még csak az kellene! Hol­nap fél tizenegyre jövünk. — Na látod, hogy mégis le­het! — Igen, mert akkor csak szá­razedzést tartunk, oda nem kell jég. S mire megtudhattam volna a nevét, fürgén besurrant az épü­let üvegajtaján. Eltöprengtem: lám csak, mily végtelenül ki­játszható a gyermeki lelkese­dés! És hirtelen magam is szeret­tem volna ifjú, erőtől duzzadó sportoló lenni, aki pöttömnyi sorstársaival ellentétben ebben az órában még kényelmesen fordulhat át a másik oldalára. Ez van a gyermekek „előny­ben"! Cseke Gábor N­apjainkban sokan úgy vélik, miután megtanul­tak biciklizni, nyugodtan kari­­kázhatnak egyre forgalmasabb közútjainkon. Nemcsak téves, de veszélyes ez a nézet! A forgalmas országutakon — nem szólva a városok és falvak útjairól — a biztonságos közle­kedés megköveteli a kerékpá­rostól, hogy a gépkocsivezetőhöz hasonlóan ismerje és alkalmaz­za a közlekedési szabályokat. A kerékpárosnak is be kell tar­tania a jelzőlámpák, a jelzések jelentését, ismernie kell a több­sávos közlekedést (haladási irá­nyának megfelelően az előzetes sávváltást), az elsőbbségadást, a forgalomirányítók, a gépkocsi­­vezetők jelzéseit, a vasúti síne­ken történő áthaladást, s a sort folytatni lehetne. Ezért sokszor érthetetlennek tűnik, amikor — olykor a leg­forgalmasabb utakon — 7—8 éves gyerekek bicikliznek felelőt­lenül. Gyerekes lendülettel vág­ják be magukat a gépkocsiso­rok közé, gyakran csak a veze­tők óvatosságának köszönhetően menekülnek meg a balesettől. Sok gyerek odáig megy, hogy elengedi a kormányt, teherautó­ba fogozkodik, az utcát verseny­pályává változtatja. Ilyenkor fel­merül a kérdés: vajon szüleik miért nem foglalkoznak nevelé­sükkel, miért nem tanítják meg hogyan és hol közlekedjenek, miért nem tiltják meg, hogy for­galmas utakon biciklizzenek? Sajnos, ,,jó példával" maguk a felnőttek is az élen járnak, amikor kerékpárjukkal úgy köz­lekednek, mintha nem volna tu­domásuk a közlekedési szabá­lyokról! Szerencsére a közleke­dési szabályok be nem tartása, lebecsülése a legtöbb esetben nem okoz balesetet, néha azon­ban a közúti fegyelmezetlenség, kihágás szomorú következmé­nyekkel jár. S ilyenkor a meg­bánás már mit sem ér. Brassóban, az állandóan igen forgalmas Hosszú utcában, a 33 éves Szilágyi Ferenc kerék­párjával a szélső sávon közleke­dett. A Mohii és Varierei utcák kereszteződésénél, anélkül, hogy karjával jelezte volna szándékát, vagy legalább hátranézett vol­na , balra hajtott, s elvágta az útját a belső sávon szabá­lyosan haladó személyautónak. A baleset elkerülhetetlenné vált, a kerékpárost csigolyatöréssel szállították kórházba. Hasonló eset történt az Arad megyei Nagylakon: Mihai Caba akkor akart balra hajtani, ami­kor egy személyautó előzte. Nem jelezte karjával szándékát, s hátra sem nézett... Nagykárolyban, a kétsávos, forgalmas Október 25 sugár­úton a 21 éves Nagy Mária a külső sávon haladt, amikor egy adott pillanatban balra hajtott, átvágta a belső sávot. Szeren­csétlenségére egy mikrobusz ha­ladt azon, az elkerülhetetlen üt­közés következtében Nagy Má­ria életét vesztette. Sok kerékpárost épp a köz­utak látszólagos nyugalma té­veszt meg; ezek figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy egy „ma­gányos" autó is elég lehet a balesethez. Egy váratlan balra­­kanyarodás féktávolságon belül és a vezető már hiába fékez, sokat nem tehet. Most, az őszi idényben, ami­kor gyakori az eső, a köd, síko­sak az utak, rövidülnek a nap­palok, a kerékpárosok napi út­jaik során fokozottan vigyázza­nak, figyeljenek az útviszonyok­ra. Ajánlatos, hogy éjszaka, sűrű ködben, zuhogó esőben ne hasz­náljuk kerékpárunkat, ezáltal komoly balesetveszélyt küszöbö­lünk ki. Ugyanakkor jó ha hát­só sárhányónkat fehérre festjük, s kerékpárunkat különböző visz­­szaverő tárgyakkal, macska­szemmel szereljük fel. Vonatko­zik ez ruházatunkra is. Például balkarunkra, ballábunkra vá­szon, vagy gumiszalagot köthe­tünk. Mindez persze nem men­tesít attól, hogy kerékpárunkat elől lámpával (elemlámpával) hátul pedig macskaszemmel sze­reljük fel! Harmadszor: közle­kedjünk minél közelebb az út­padkához, ha több kerékpáros van együtt, egymás mögött ha­ladjanak. És figyelem az irány­­változtatásra, a jelzésre: győ­ződjünk meg arról, hogy az irányváltoztatást veszély nélkül megtehetjük-e. Különben bale­setveszélynek tesszük ki magun­kat. A fenti példák intsenek óva­tosságra ! Ene Gheorghe ezredes Jelzőlámpa Kerékpárral is — csak szabályosan ! ROVATUNK TARTALMÁBÓL # Félretéve — a tévé miatt # Sportszerűtlen sporthétfő • Savanyúság-édesgető # Gyerme­teg érv — gyermekeknek # Amikor a megbánás már mit sem ér Olvasóink kérdéseiket, észrevételeiket, tudósításaikat 13 és 15 óra között a 18 03 02 telefonszámon (Bukarest hívószáma 90) jut­­tathatják el rovatunkhoz, vagy levélben, a következő címre: Re­­dactia Előre 79776 Bucuresti, Piata Scrnteii nr. 1, sector 1. A „köznépiben“ Talán már az újszü­­­löttek is tudják, hogy mifelénk a hétfői nap kifejezetten és visszavon­hatatlanul — sporthétfő. Ennek szellemében a nagy­váradi Postaigazgatóság — nemrégiben — rendezte a sajtóelárusítás órarendjét: a belváros másfél tucatnyi újságárudásából egy kivé­telével, hétfőn mindegyik zárva tart! Úgy tűnik, a postai ille­tékesek szeretik elnézni azt, hogy szemük előtt újra le­játszódnak a „forró“ szom­batok, illetve vasárnapok legizgalmasabb könyökölé­­sei, lesállásai (persze, ezút­tal a sor elé), és talán azt, hogy miként fütyülik ki a „bírót“! De az sem éppen utolsó látvány, amikor va­laki amolyan profán lapot szeretne, nem pedig kimon­dottan sportújságot, s ek­kor az illetőt — a megvető tekintetek kereszttüzében — a kétszázötvenediknek kzüldik, a sor végére. Ez a hely valahol, a fehér holló­ként elkönyvelhető, Leon­­tin Subiján utcasarki újsá­gosbódétól Id­. SO—60 mé­terre van, az 1., a 2. és az 5. villamosvonalak sínpár­jai között! Ilyesformán a váradi pos­taigazgatóság még a labda­rúgószövetségen is túltesz! Hiszen ez utóbbi csak szer­dán és szombaton rendez fordulót az elsőosztályban, míg a váradi küzdőfelek már hétfőn is egymásnak eshetnek, a „köznépiben“! Csak türelem, egy jó é­­letbiztosítás és kemény kö­nyök szükséges ehhez, a többi amúgy is jön magá­tól. S amit egyesek tollas­­nyomdafestékkel hitelesí­tettek, azt mások könyök­kel állják! Barabás Zoltán MONSTERA DELICIOSA Hosszú évek óta neveli, gon­dozza Szűcs László, az enyedi fémipari vállalat tervezőközpont­jának igazgatója az üzemi labo­ratórium első emeleti előcsarno­kában elhelyezett filodendront. Az egyszikű, a kontyvirágfélék családjába tartozó, Mexikóból származó, kúszó szárú, léggyö­keres szobanövény méreteivel eddig is felhívta magára a fi­gyelmet, az igazgató, akárcsak mások, elgyönyörködött benne. A Monstera deliciosa azonban meglepetéssel is szolgál. Annyi év után először, s talán utoljá­ra, páratlan szépségű virágot nyitott. A nagy átlyuggatott leve­lek fölött, a legfelső magasságá­ban trónol a sárgásfehér virág­levéllel körülvett gyümölcs, a­­melyről a szakkönyvek azt írják, hogy ehető. Lenne bármilyen édes és zamatos, természetesen senkinek sem jut eszébe leszakí­tani a sok évi kitartó fáradozás gyümölcsét.­­ Minivízierőművet épí­­tettek a Beszterce folyó mentén a békási pionírok. A szorgalmas iskolások szüleik segítségével egy évi munka á­­rán készültek el a minierőmű­vel, amely a pionírház áram­szükségletét fedezi majd. APRÓHIRDETÉS MEGBÍZHATÓ személyt ke­resünk kisgyerek felügyeleté­re. Telefon: 60 09 51. (5517) Légy papír A­mikor Terebesinek azt­­ mondta egy barátja, hogy a tévé képernyője legin­kább a­ légypapírhoz hasonlít — az ember sehogysem tud el­szakadni tőle —, ő csak­ legyin­tett: — Ugyan! Amellett a leg­jobb könyveket el lehet olvas­ni, s amikor belefárad az em­ber, nincs jobb kikapcsolódás egy kis tévénézésnél! Terebesiné pedig jól meghe­gyezett egy piros ceruzát, és hétről hétre csillaggal jelölte, hogy mit néznek meg, mit nézhetnek meg a gyerekek. Ez így ment elég hosszú ideig, aztán vagy kitört a piros ceru­za hegye, vagy elkallódott a hegyező, tény hogy az éjjeli­­szekrényen egyre magasabbra tornyosodtak az elolvasásra félretett, de el nem olvasott könyvek. Amelyekbe még bele sem lapoztak. Mert persze egyre több időt töltöttek a képernyő előtt. De mintha ez nem is velük történt volna, észre sem vet­ték. Egyszer csak elromlott az a fránya tévékészülék , az sem tarthat örökké, mint a lévai kemence. Most már neki lehe­tett ülni a könyveknek. Ám nem ez történt, hanem az, hogy Terebesi egész este nem találta a helyét a lakásban. Egyszer még a villanyt is el­oltotta, persze hiába, mert a képernyő csak nem akart föl­derengeni. Terebesiné elővette a kötését, de azt akkor is elő­vette, amikor működött a tévé, mindig el kellett neki utólag ismételni, hogy mit mondott éppen a hős a hősnőnek vagy a hősnő a hősnek. És ez így ment második és harmadik este is. Ahogy azelőtt a mű­sor, úgy töltötte most be estéi­ket a hiányérzet. Valami nagy­­nagy hiányérzet... És az, hogy végre neki le­hetne állni az éjjeliszekrényen tornyosodó könyveknek, eszük­be sem jutott. Amíg el nem jött a szerelő, ki nem cserélt egy kondenzátort, és rendbe nem jött a tévé. Hogy akkor aztán végképp nem jutott eszükbe, azt talán mondanom sem kell. Majtényi Erik t? Nem kevesebb mint 125 dévai iskolás dolgozott a vakáció utolsó napjaiban a la­kásépítkezéseknél, valamint a környéken épülő ipari telepek munkatelepein. Családi sör és egyebek I­tt a családi — a lite­res —­ sör, Bukarest­ben, az élelmiszerboltokban, már kapható (mint az anek­dotában: hol igen, hol nem), s az ember a homlokára csap, hogy hát ezt hama­rabb is kitalálhatták volna. Nyilvánvalóan a kénysze­rűség vitte rá a sörgyárakat, no meg a kereskedelmet, a szabály megszegésére,­­ ám ennek a hagyománytól elté­rő, hogy tudniillik a sört fél­literes üvegekbe szokás töl­teni, de reméljük gyakorlat­tá váló intézkedésnek meg­vannak a kétségtelen elő­nyei. Termelékenyebb a töl­tés, feleannyiba kerül a fu­varozás, a sörivók szempont­jából nézve pedig, örömükre, mindenképpen laktatósabb a családi sör, mint a félliteres, üdvözöljük a kezdeménye­zőket­­. Mindazonáltal a példát, a lehetőségek alapos mérlege­lésével, követni kellene. Mert hol vannak a 2—3 literes be­főttek, savanyúságok, az 5— 10 literes kannákba való más téli finomságok, amiknek a forgalomba hozására egyéb­ként, de nem mellesleg szól­va, utasítás is van?! Jó, tu­dom, most az eltevés, a be­főzés ideje — szezonja, kon­zervgyáraink teljes „gőzzel" üzemelnek, várjunk. Hát vá­runk is, de azért jó gazdá­hoz illően már szemrevéte­lezhetjük éléskamránk polca­it, hogy mi is kerül azokra! Solymosi László Még többre törekszünk Falunkban, a lakosság na­gyobb része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, s ez utóbbinál szép eredmé­nyekkel is büszkélkedhetünk. Mivel az itthon dolgozó fér­fiak többsége idősebb, jól jön nekik egy két fejőstehenet, borjút, juhot, meg disznót ne­velni, a tejet értékesíteni. Na­ponta 600 liter tejet szállítunk a bethleni tejfeldolgozó köz­pontba, ami év elejétől szá­mítva több mint 150 ezer litert jelent Mindamellett, hogy a tejet kivált télen jól fizetik, a beadott tej után mindenki gabonát és korpát kap állami áron az állatgondozáshoz. Erre az évre több mint 20 tonna körül lesz a beadott húsmennyiség. A disznószer­ződések száma 110, a bárányé ellenben alig 40. Az utóbbi é­­vekben, sajnos, megcsappant a juháltemény a tagság háza tá­ján. A községi néptanács ve­zetősége azonban mindent megtesz, hogy ez a szám jö­vőre növekedjék, hogy már a jövő évben több juhot és bá­rányt nevelhessen a lakosság. A­ tojást, a fogyasztási szö­vetkezet útján értékesítjük, s eddig több mint 20 000 dara­bot adtunk át. Az 1981-es évre szóló szer­ződéskötések folyamatban van­nak és előreláthatólag a ter­vet teljesíteni is fogjuk, sőt a marhahúsnál, tejnél és tojás­nál túl is szárnyaljuk. A fa­lunk kicsi, de mindent össze­számítva, elég jelentősen hoz­zájárul az állami alap növelé­séhez. S a lakosság igyekszik még többet tenni saját jöve­delme növeléséért is. Király Dávid Vice, Beszterce-Naszód megye 31 _ MS — 311 A fenti számú autóbusszal, mely a Csíkszereda—Marosvá­sárhely közötti útszakaszon jár, 1980. VIII. hó 2-én Székelyudvarhelyről utaztam Backamadaras úticéllal. Menet közben többen megkértük az autóbusz vezetőjét, hogy­ az ákosfalvi megállónál álljon meg (eddig szólt a jegyünk is), innen más autóbusszal kell to­vábbmennünk. Csak annyit válaszolt, hogy hosszú a járat és nem lehet... De a megállótól három kilo­méterre hosszú percekig tudott beszélgetni egy szemből jövő kollegájával, mi pedig kényte­lenek voltunk visszagyalogolni három kilométert, hogy visz­­szaérjünk az ákosfalvi megál­lóig. Lukács László Zetelaka, Hargita megye A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: Megkérjük Lukács László olvasónkat, postafordultával értesítsen, levelében véletle­nül nem írta el az utazás dá­tumát? Az ügy tisztázására ugyanis fel szeretnénk kérni a marosvásárhelyi autószállítási vállalatot, s mivel nem írta meg a sofőr nevét, a kivizs­gálás során csakis a pontos dátum lehet a kiindulópont. ★ Sokat vitáztunk és vitázunk, hogy a gépkocsivezető nem önkényúr, aki azt tehet, amit akar. Mert — tisztelet a kivé­telnek — vannak olyan gép­kocsivezetők, akik a szocialis­ta etika normáit semmibe ve­szik. .. Ilyen eset szemtanúi voltunk Székelyudvarhelyen szeptem­ber 8-án, délután. A Csíksze­reda—Székelyudvarhely—Ma­rosvásárhely útszakaszon köz­lekedő gyorsjárat fél hat he­lyett fél hétkor érkezett Szé­kelyudvarhelyre. Amint meg­érkezett, a gépkocsivezető fi­gyelmeztetett, senki se száll­jon fel, mert rossz fékje miatt csak azokat hajlandó tovább­vinni, akik a kocsin tartóz­kodnak. Többen megkérdezték, ez hogy lehet, mire a vezető kijelentette, ő felel az utasok életéért. (Hát hol van Domo­kos Stefannak a felelősségér­zete, ha kb. 15 utas életét koc­kára teszi?) Majd az mondta, hogy csak azokat veszi fel, a­­kik Marosvásárhelyre utaznak, mert addig nem áll meg. Nagy szócsa­ta következett. Egy pár bátrabb utas felszállt, miután a sofőr azt mondta, hogy a gépkocsit megjavíttatja a szál­lítási vállalatnál. Végre elin­dult a busz a pár szerencsés felszállóval (akiket nem si­került letaszigálnia a sofőr­nek) a szállítási vállalat felé, ahol az utasok leszálltak. Tíz perc elteltével megjelent a megjavított gépkocsi. Minden­ki arra gondolt, hogy végre útra kelhet .. De nem így történt, mert a gépkocsivezető nem állt meg, hanem elrobo­gott, hoppon hagyva utasait. Még egyszer a gépkocsive­zető neve: Domokos Stefan (a busz műszerfalán olvas­hattuk), a kocsi rendszáma: 31—MS—311. A Maros me­gyei autószállítási vállalathoz tartozik tehát, melynek veze­tősége, reméljük, felelősségre vonja a sofőrt, s intézkedik annak érdekében is, hogy ha­sonló eset ne forduljon elő. Fekete B. Zoltán Székelyudvarhely AZ OLVASÓ FÓRUMA EGY TÉMA, TÖBB LEVÉL „Nyolc, sőt kilenc gépen“ A gépek korszerűsödnek, mindinkább önműködővé válnak, ami már fontos feltétele a több gép egyidejű kiszolgálásának. De még ott is, ahol az automatizálás totális, sok más feltétel biztosításá­ra van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó minél több gépet szol­gáljon ki a termelékenység gyors ütemű növelése, saját kereseté­nek gyarapítása érdekében. E feltételekről, saját lehetőségeikről szólnak leveleikben a marosvásárhelyi gyapotszövőde dolgozói. 1. Gyárunk alig két éve in­dult be, így hát nagyon fiatal egység. Az elején szövőnőink átlagban hat gépet szolgáltat­ ki, ma pedig már nyolc-kilenc szövőgépen dolgoznak egyide­jűleg. Ezt az eredményt bizo­nyos feltételek megteremtésé­nek köszönhetjük. Mindenek­előtt annak, hogy gyarapodott a szövőnőit szaktudása, javult a kézügyessége, jobb lett a felvetett szálak enyvezése, a gépek beállítása, a munka megszervezése. De a gépeit számának további növeléséért, a termelékenység gyors emelé­séért újabb belső tartalékokat kell felfednünk. Fel kell szá­molnunk például a gépálláso­­kat és az interferenciáns idő­ket (több gép egyidejű leál­lása) növelő tényezőket, fel kell kutatnunk a gépek opti­mális elrendezésének, csopor­tosításának módját, hogy a mi­nimálisra csökkentsük a szö­vőnők által a gépek között megtett út hosszát. Reméljük, hogy kutatásaink, amelyek nemcsak az említett területen folynak, mielőbb eredmény­hez vezetnek a termelékeny­ség növekedésében. Sima Zoltán mérnök, a munkaszervezési iroda vezetője 2. Jelenleg nyolc gépen dolgo­zom és személy szerint is ér­dekelt vagyok abban, hogy to­vább növeljem az általam ki­szolgált gépek számát, s így munkám termelékenységét, az ehhez szükséges feltételek egy részét azonban, nem sike­rült még biztosítani a részle­gen. Akadályt jelent, hogy a gépek elég sűrűn hibásodnak meg, főleg automata berende­zésük akad el, nem vált pon­tosan. Az is előfordul, hogy vetélőt nem kapunk eleget és a szálak előkészítése — bár ezen sokat javítottak — nem mindig a legjobb! néha túl­keményítettek, máskor lema­radnak a felvetés Ha az említett hibákat sikerül kikü­szöbölnünk, és mi, szövőnők is több gyakorlatot szerzünk a munkában, már megvan a fel­tétele annak, hogy többet ter­meljünk, tervünket pedig min­den hónapban teljesítsük. Csegezán Irén szövőnő 3. A gépek működésében és a nyersanyag előkészítésében még adódó problémák mellett, szeretnék megemlíteni egy technológiai szempontból na­gyon lényeges dolgot, amit a részlegen következetesen el­hanyagolunk. Azt, hogy a csarnokban nem tartják be a levegő hőmérsékletére és ned­vességtartalmára vonatkozó e­­lőírásokat. A túlzott meleg vagy hideg, a száraz vagy nagy páratartalmú levegőben ugyanis növekszik a szálsza­kadás aránya, tehát csökken a termelékenység. Fiatal gyár vagyunk, kevés még a tapasz­talatunk, de az ilyen előíráso­kat nem szabad mellékes problémaként kezelnünk, hi­szen kihat munkánk mennyi­ségére és minőségére. Cristian Victoria szövőnő 4. Véleményem szerint az egy szövőnő által kiszolgált gépek számának növekedésében dön­tő tényezőként kell számba vennünk a szövőnők szakmai tudásának színvonalát, vala­mint a váltásmesterek szerve­ző­készségét. Ezt mi sem iga­zolja jobban, mint az, hogy a B váltás például mindig gyen­gébb eredménnyel dolgozik a másik kettőnél, jóllehet a fel­tételek (gépek, nyersanyag­minőség, levegőhőmérséklet és páratartalom stb.) ugyanazok. Szaktanfolyamok, tapasztalat­cserék szervezése, azt hiszem, sokat segítene e téren. Ezzel persze nem akarom azt mon­dani, hogy a gépek beállításá­ban és karbantartásában nin­csenek hibák, és hogy mi, se­gédmesterek nem tehetnénk többet. Az is igaz, hogy elég gyakran küzdünk alkatrész­­hiánnyal: több vetélőre, kö­zépvillás gépekhez alkalmas antennákra, rugókra, bolonik­­ra s hasonlókra lenne szüksé­günk. Elég sok rajtunk múló, de rajtunk kívül álló okot kell megszüntetnünk azért, hogy minden szövőnő az eddiginél több gépet szolgálhasson ki. Derzsi György segédmester 5. Véleményem szerint egy ilyen fiatal gyárban nagy e­­redmény az, hogy szövőnőink már eljutottak nyolc, sőt ki­lenc gép kiszolgálásáig. Még­pedig olyan feltételek között, amikor a gépek automatizálá­sa nem teljes, széles vásznat (150 cm) szőnek, kiszolgálási felületük nagy, a szálak szá­ma sok, a szálszakadás pedig gyakori. S mert a gépek min­den elszakadt szál esetében önműködően leállnak, sok a gépállás, a szövőnők pedig rengeteg időt veszítenek a szá­lak hurkolásával. Véleményem szerint pillanatnyilag a nyers­anyag jó előkészítése és a gé­pek hibamentes működése a két sarkalatos kérdés a rész­legen. Ferenczi Zsolt technikus 6. Gondolkoztunk már, keres­tük a feltételeit annak, hogy az egy szövőnő által kiszol­gált gépek számát 10-re emel­jük. Már az elején tisztázni szeretném, hogy erre egyelőre cs­ak a keskeny vagy közép­­széles anyagok szövésénél gondolhatunk. Ebben az eset­ben is a gépek átcsoportosítá­sára van szükség. Véleményem szerint ötös csoportokba kelle­ne átrendezni ezeket és úgy, hogy minden két csoport osz­­lopközi helyet foglaljon el, a­­mivel megkönnyítj­ük a szövő­nő gépek közötti útját. Ugyan­ilyen fontos feltétel még ter­mészetesen a nyersanyag jó minősége és kifogástalan elő­készítése, meg az, hogy gé­peink középvillás felszerelés­sel rendelkezzenek, s javítás­kor ne hiányozzanak a szük­séges pótalkatrészek. Nem megoldhatatlan problémák, mindent meg kell tennünk e feltételek megteremtése érde­kében. Cimpean Ioan Valér szövőmester 7. Világszerte, országszerte ko­moly tanulmányokat végeznek a szakemberek, hogy megálla­pítsák azt az optimális gép­mennyiséget, amit egy szövő­nő adott gyárban, adott ter­melési feltételek között ki tud szolgálni. A gépek számának növelésénél az a mérce, hogy mennyiben alakulnak pozití­van a munka hatékonyságát jelző mutatószámok. Így pél­dául a gépek számának növe­lésével növekszik-e azok ki­használási mutatója, vagy ja­vul-e a szövőnő munkaidőki­használása, csökken-e az újra beindításra váró gépek száma stb. Így hát nekünk is alapo­san tanulmányozni kell a ter­melékenység emelésének út­­jait-módjait gyárunkban. Tar­talékaink vannak e téren, csak kitartással kell dolgoznunk e­­zek felfedéséért. Nagy Réka Éva textilmérnök Az illetékesé a szó SZŐCS LAJOS, Kőrispatak, Hargita megye. A Hargita me­gyei anyagvisszanyerő és -hasz­nosító vállalat ismertette azokat az egységeket, amelyek nutria­­prémet vesznek át. Ezek: Csíksze­reda, December 30 utca 10 sz.; Székelyudvarhely, Rákóczi út 80 sz.; Gyergyószentmiklós, Bucsin utca 220 sz.; Topil­a ,Szabadság út 47 sz.; Székelykeresztúr, Sza­badság út 52. sz., valamint köz­ségi alegységek. Sok száz munkáscsalád tölthette és töltheti szabadságát és a hétvégeket a szépséges Stina de Valen. Halmazsán János (Monospetri, Bihar megye) felvétele ELŐRE Válaszolunk olvasóinknak jogi tanácsadó SZOLGÁLATI IDŐ ELISMERÉSE Abban az esetben, ha iratok­kal bizonyítják, hogy a levéltá­rak megsemmisültek, rekonstruál­ható a munkaszerződés alapján kifejtett tevékenység, tisztség, mesterség vagy szak. Az erre vo­natkozó eljárást, tehát tenni­valókat a munkakönyvről szóló 92/1976. számú törvényerejű ren­delet 14—17. szakaszai tartal­mazzák. (MÁTYÁS DOMOKOS, Székelyudvarhely, Hargita me­gye.) A külföldön ledolgozott éve­ket csak akkor tekintik szolgálati időnek és csak akkor veszik fi­gyelembe a nyugdíj megállapítá­sánál, ha abban az időszakban tagsági díjat fizettek a volt tár­sadalombiztosítási, illetve az ál­lam által átvett nyugdíjpénztá­rakban. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben ledolgozott évek szolgálati időnek számítanak és nyugdíjjogosultságot adnak a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok nyugdíjáról és más tár­sadalombiztosítási járandóságai­ról szóló 4/1977. számú törvény rendelkezései szerint, amennyi­ben adva vannak a többi felté­telek is. Az idézett törvény 11. szakasza b) pontjának megfe­lelően a teljes korhatári nyug­díjat a szövetkezeti tagoknak életük végéig folyósítják, még­pedig 60. életévüket betöltött és a mezőgazdasági szövetkezeti egységben legalább 25 évi szol­­gálati idővel rendelkező nőknek. (KAMINSZKY MATILD, Halmeay, Brassó megye.) MUNKASZERZŐDÉS FELBONTÁSA KÉRÉSRE A 3 éves gyakornoki időszak letelte után fia kérheti,egyolda­­lúan, munkaszerződésének fel­bontását a Munkatörvénykönyv 135. szakasza alapján. A fel­mondás 15 munkanapot kitevő felmondási idővel történik. Kö­vetkezménye az, hogy újrabeso­­roláskor a ledolgozott 3 évet nem tekintik a továbbiakban mint az egy ugyanazon egység­ben ledolgozott időszakot, tehát az 5 év után járó 3%-os pótlé­kot nem 2 év múlva, hanem­ csak 5 év múlva fogja megkap­ni. Jogi szempontból nem bírál­ható az egység vezetőségének ama álláspontja, hogy nem já­rul hozzá a más egységhez való áthelyezéshez, amennyiben ez munkaerőgazdálkodási érdekből történik. (REICHENBERGER JE­NŐ, Régen, Maros megye.) ÁLLAMI CSALÁDI PÓTLÉK Az állami családi pótlékról szó­ló 246/1977. számú törvényerejű rendelet 16. szakasza 1. bekez­désének értelmében az állami családi pótlékkal kapcsolatos já­randóságokat csak az idézett törvényerejű rendelet előírásai­nak megfelelő megállapításuk időpontjától folyósítják. Ebből következik, hogy vissza­menőleg nem kérheti a családi pótlék folyósítását, még ha joga is lett volna ehhez, mivel nem kérelmezte. Amennyiben kérelmezte, de valamely tisztviselő hibájából azt nem folyósították idejében, és ily módon kárt szenvedett, köve­telheti a jogtalanul ki nem fize­tett összegeket. Az illető egység, amelyhez a tisztviselő tartozik, ettől fogja behajtani a jogtala­nul visszautasított állami családi pótlékot képviselő összeget. (BENKŐ MAGDOLNA, Székely­­keresztúr, Hargita megye.) Az állami családi pótlékról szóló 246/1977. számú törvény­­erejű rendelet 12. szakasza sze­rint azoknak a személyeknek, akiknek a naptári év­kezdetétől 12 napot meghaladó javadalma­zás nélküli szabadságuk, enge­délyezett eltávozásuk vagy iga­zolatlan hiányzásuk volt, nem nyújtanak családi pótlékot abban a hónapban, amelyben újabb távozási engedélyt, javadalma­zás nélküli szabadságt kapnak vagy ismét igazolatlanul hiány­zanak. Tekintettel arra, hogy a tör­vény nem tesz különbséget a ja­vadalmazás nélküli szabadságot illetően annak konkrét indokára vonatkozóan, az állami családi pótlék nyújtását felfüggesztik arra a hónapra is, amikor egy munkába besorolt személy tanul­mányi szabadságon van. Ez a rendelkezés nincs ellen­tétben azzal a törvényes előírás­sal, mely szerint az esti tagozatú és munkába besorolt személyek­nek évi 30 nap javadalmazás nélküli szabadság jár. Ennek a rendelkezésnek célja kötelezni az egységek vezetőségét, hogy ilyen esetben jóváhagyják az ilyen ér­telmű kéréseket. (HÉVÍZI ZSOLT, Arad, Arad megye.) Szepessy Tibor

Next