Előre, 1980. november (34. évfolyam, 10248-10273. szám)
1980-11-12 / 10257. szám
— 4. — Konzultáció a politikai-ideológiai oktatásban részt vevők számára — TÉMAKÖR: A SZOCIALISTA GAZDASÁGNAK, AZ ÚJ GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI MECHANIZMUS ALKALMAZÁSÁNAK ALAPVETŐ KÉRDÉSEI A SOKOLDALÚAN FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM MEGTEREMTÉSE SZAKASZÁBAN A SZOCIALIZMUS MŰSZAKI-ANYAGI ALAPJÁNAK FEJLESZTÉSE AZ RKP XII. KONGRESSZUSÁNAK DOKUMENTUMAI AZ IPAROSÍTÁS MAGASABB FOKON TÖRTÉNŐ FOLYTATÁSÁRÓL ÉS A TÁRSADALOM MŰSZAKI-ANYAGI ALAPJA KORSZERŰSÍTÉSI FOLYAMATA ELMÉLYÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG HANGSÚLYOZOTTABB NÖVELÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI KÖZÖTT A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése mélyreható átalakulásokat feltételez társadalmunk minden területén; feltételezi mindenekelőtt egy korszerű, virágzó gazdaság kiépítését. E folyamat a termelőerők gyors ütemű fejlesztésén, a fejlett műszaki-anyagi alap megteremtésén, a jelenkori tudomány és technológia legújabb vívmányainak átfogó alkalmazásán alapszik. Éppen ezért, pártunk és államunk elismerve és nagyra értékelve szerepét nemzetgazdaságunk anyagi és emberi erőforrásainak magas fokú értékesítésében, a gazdasági szerkezet korszerűsítésében, a műszaki-anyagi alap megteremtését és fejlesztését a gazdasági-társadalmi fejlesztési stratégia középpontjába helyezte. A SZOCIALIZMUS MŰSZAKI-ANYAGI ALAPJÁNAK FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS JELLEGZETESSÉGEI A műszaki-anyagi alap fontossága és szerepe a társadalom gazdasági életében annak tartalmából következik. A műszakianyagi alap a termelőerők anyagi elemeiből tevődik össze, vagyis a munkaeszközökből (gépekből, felszerelésekből, berendezésekből, öntözőrendszerekből, gátakból, raktárakból, és a társadalmi termeléshez szükséges más építményekből, létesítményekből), a munka tárgyaiból (nyersanyagok, anyagok stb.), valamint az energetikai erőforrásokból. Úgyszintén a jelenkori tudományos-technikai forradalom körülményei között a műszakianyagi alap magában foglalja a tudomány azon anyagi elemeit, amelyek a tudományos kutatás anyagi alapját képezik (kutató központok, laboratóriumok, stb.), valamint találmányokban, újításokban, műszaki dokumentációkban, technológiákban megtestesült tudományos kutató tevékenység eredményeit. A tudomány anyagi összetevőinek besorolása a műszaki-anyagi alapba, logikus következménye annak az átfogó folyamatnak, hogy a tudomány mind inkább közvetlen termelő erővé válik. Ezekből az elemekből kiindulva, megállapíthatjuk, hogy a társadalom műszaki-anyagi alapjának tartalma összetett. Mint a termelőerők egyik oldala a termelési eszközök összeségéből és a tudomány anyagi elemeiből tevődik össze, a termelési folyamatban egységesen és ugyanakkor sajátos kölcsönhatásban. Ilyen összefüggésben a műszakianyagi alapot nem helyes azonosítani a termelőerőkkel, mint ahogyan az sem helyes, hogy a termelőerőktől elszigetelten beszéljünk róla. Ugyanakkor nem tekinthetjük külön a munkaerőtől sem, bár ez utóbbi nem alkotó eleme a műszaki-anyagi alapnak, de elválaszthatatlan kapcsolatban áll vele. Ugyanis a társadalom műszaki-anyagi alapjának működési mechanizmusa nem képzelhető el a társadalom fő termelő ereje, a munkaerő nélkül. A társadalom műszaki-anyagi alapja magán viseli a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettségének stádiumát, így valamelyes azonosság tapasztalható a gazdasági-társadalmi rendszer és a műszaki-anyagi alap bizonyos típusa között. Annak ellenére, hogy kapcsolódik a termelési viszonyokhoz, az infrastruktúra elemeihez, a műszaki-anyagi alap megőriz bizonyos függetlenséget és fejlődési irányt, amely ennek az alrendszernek a technikai természetéből következik. Ez láthatóan megmutatkozik korunkban is, amikor a műszaki-anyagi alap fejlődését és korszerűsítését látványosan befolyásoló elem, a tudományos és technikai forradalom ugyanazon erővel nyilatkozik meg a különböző politikaitársadalmi rendszerű országokban. A társadalom műszaki-anyagi alapjának az a fő funkciója, hogy betöltse a termelési „gépezet" szerepét; olyan „eszköz" legyen, amelynek segítségével az ember előállítja az anyagi javakat saját szükségleteire, és amelyen keresztül biztosítja az anyagi javak termelésének növelését és változatossá tételét. Ilyen körülmények között a szocialista gazdaságban a műszaki-anyagi alap és annak fejlesztése elsőrendű tényező. Ettől függ a lakosság életszínvonalának emelése, a nép anyagi és szellemi civilizációs fokának biztosítása. Úgyszintén a műszaki-anyagi alap teszi lehetővé az ország természeti erőforrásainak magas fokú értékesítését, a termelőerők ésszerű telepítését az ország egész területén, az összes megyék és helységek felvirágoztatását. De a szocializmus műszakianyagi alapja más funkciókat is betölt, így fejlődésével és korszerűsödésével hozzájárul a gazdasági hatékonyság szüntelen növeléséhez, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem további gyarapításához. Ugyanakkor a műszaki-anyagi alap az alapvető feltétele a társadalom munkaereje ésszerű — teljes és hatékony — felhasználásának; ezzel járul hozzá lényegesen az új termelési viszonyok fejlesztéséhez és megszilárdításához. A szocialista termelési viszonyok sajátos jellegzetességeket kölcsönöznek a társadalom műszaki-anyagi alapjának. Ezek a tulajdonságok kidomborítják a szocializmus műszaki-anyagi alapjának felsőbbrendűségét az előző társadalmi rendszerekével szemben. Elsősorban, mivel a szocializmus műszaki-anyagi alapja a termelési eszközök fölötti szocialista tulajdonra épül, új gazdasági-társadalmi funkcionalitás jellemzi. Megszilárdítása, terjesztése és korszerűsítése azt az alapvető célt követi, hogy emeljük a társadalom összes tagjainak az életszínvonalát, az egész nép civilizációs fokát. Másodsorban: az egységes szocialista termelési viszonyok egységes jelleget kölcsönöznek a társadalom műszaki-anyagi alapjának is, de ugyanakkor mindent átfogó jelleget is, amelyet meghatároz a nemzetgazdaság minden ágában a gépesített, automatizáláson, kibernetizáláson és kemizáláson, valamint új energiatípusok alkalmazásán alapuló nagytermelés kiterjesztése. S végül: a szocializmus műszakianyagi alapjának megteremtése és fejlesztése átfogó folyamat, amely a társadalom objektív törvényei működésének hatása alatt áll. Ez a folyamat szervesen beilleszkedik az egész gazdasági mechanizmus általános és tervszerű mozgásába. A műszaki-anyagi alap megteremtésének és fejlesztésének folyamata az egységes országos terv révén valósul meg; ez a terv biztosítja elemeinek kiegyensúlyozott elosztását ágazatonként és alágazatonként, valamint területi profil szerint, anyagi alapjának megteremtését és fejlesztését, mint a szocializmus felépítésének objektív szükségszerűségét. A szocializmus műszaki-anyagi alapjának megteremtése azonban országról országra változik attól függően, hogy milyen az ország fejlettségének színvonala, gazdasági szerkezete, mennyi és milyen természeti erőforrásokkal rendelkezik, milyen konkrét körülmények között bontakozik ki a szocialista társadalom építése stb. Azon országok számára, amelyek fejlett termelőerőket örököltek az előző társadalmi rendszertől mindenekelőtt a műszaki-anyagi alap átcsoportosításának és szocialista alapokon történő fejlesztésének a problémája vetődik fel, míg az előző társadalmi rendszertől gyengén fejlett gazdaságot átvett országok számára a fő feladat a szocializmus műszakianyagi alapjának a megteremtése, s később ennek fejlesztése. Ez utóbbiak közé tartozik hazánk is. Országunk súlyos gazdasági lemaradást örökölt az előző társadalmi rendszertől, túlnyomó részt agrárszerkezetű gazdaságot gyengén fejlett iparral. Ebben a helyzetben a gazdasági és műszaki lemaradás leküzdéséhez egyetlen megoldás maradt: az erőteljes műszakianyagi alap megteremtése, mely biztosítja az ország anyagi és emberi erőforrásainak értékesítését, a gazdaság műszaki színvonalának emelését és lehetővé teszi a gazdasági szintkülönbség leküzdését. E történelmi cél eléréséhez pedig az egyetlen út a szocialista iparosítás. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán hangsúlyozta: „Az emberi civilizáció kidomborítja, hogy az ipar milyen elsődleges szerepet játszott a műszaki-anyagi alap teljesítésében, a gazdaság, a tudomány és a kultúra sokoldalú felvirágoztatásában, a nép életszínvonalának emelésében, minden állam nemzeti függetlenségének megvédésében és megszilárdításában, valamennyi nép tevékeny részvételének biztosításában az emberi haladásban, az anyagi és szellemi értékek világcseréjében”. Ígyhát az ipar döntő szerepet tölt be a műszaki-anyagi alap megteremtésében és fejlesztésében. Éppen ezért pártunk gazdaságpolitikájának fókuszpontjába helyezte és helyezi a szocialista iparosítást. E politika életbeültetésében abból indult ki, hogy elmélyülten ismerni kell a belső körülményeket és szükségleteket, a rendelkezésünkre álló emberi és anyagi erőforrásokat. Az 1951—1955-ös, az 1956—1960-as és az 1961—1965-ös ötéves tervek biztosították szocialista társadalmunk műszaki-anyagi alapjának megteremtését az iparban és a mezőgazdaságban, hogy aztán az 1966—1970-es ötéves tervperiódusban a fő hangsúly azokra az elemekre helyeződjék, amelyek lehetővé tették az elért eredmények megszilárdítását. Pártunk erről az alapról kiindulva dolgozta ki az 1971—1975-ös és az 1976-1980- as ötéves terveket. Ezek a legjelentősebb szakaszt képezik a szocializmus műszaki-anyagi alapja korszerűsítésének folyamatában. Fejlődésünk e szakaszaiban lényeges változások következtek be a nemzetgazdaság szerkezetében és fejlettségi szintjében. E változások mindenekelőtt a gazdaság ágazatonkénti szerkezetének javulásában, az alapágazatok fontosságának és szerepének növekedésében, a nép életszínvonalának növekedésében tükröződnek, így például míg 1950- ben az ipar a társadalmi terméknek a 46,6 százalékát, a nemzeti jövedelemnek pedig 44 százalékát adta, addig 1978-ban ez a százalékarány 63,6, illetve 57,9 százalékra növekedett. Hasonló a helyzet az építkezéseknél: 1950-ben az építőipar a társadalmi termék 7,4 százalékát, a nemzeti jövedelem 6 százalékát szolgáltatta, 1978-ban viszont ez az arány 10,6, illetve 10,2 százalékra növekedett. A mezőgazdaságban ez az arány éppen fordított. 1950-ben a társadalmi termék 25,7 százalékát, a nemzeti jövedelem 27,8 százalékát adta; 1978-ban ez az arány így változott: 13,4 százalék és 15,3 százalék. Az ipar erőteljes fejlesztése — mint a korszerű és sokoldalúan fejlett termelési mechanizmus kialakításának döntő eleme —lehetővé tette, hogy Románia történelmileg rövid idő alatt lendületesen fejlődő szocialista gazdasággal rendelkező országgá váljék, amely magas színvonalú termelőerőkkel, korszerű gazdasággal rendelkezik. Pártunk iparfejlesztési politikája a műszaki haladás legújabb vívmányait hordozó ágazatokat fejleszti gyors ütemben, az elektronikát, az elektrotechnikát, a finommechanikát, az optikai ipart, a vegyipart stb. Ezzel párhuzamosan építi ki és fejleszti a nemzetgazdaság többi ágát. Mindennek eredményeként az elmúlt esztendőkben jelentős átalakulások mentek végbe az ipari termelés szerkezetében, így az ipar mind nagyobb mennyiségben ellátja a bővített újratermelés szükségleteit, biztosítja a többi ágazat magas színvonalú műszaki ellátottságát, a lakosság szükségleteinek kielégítését, s komplex, magas műszaki színvonalú termékekkel vesz részt az ország külkereskedelmében. Ugyanilyen mértékben az ipar fejlesztése hozzájárult az erőteljes műszaki-anyagi alap megteremtéséhez a mezőgazdaságban, az építkezésben, a szállításban és a nemzetgazdaság más ágazataiban is. Az iparfejlesztés biztosította és biztosítja a továbbiakban is a termelőerők ésszerű telepítését az ország egész területén, ami lehetővé tette a kevésbé fejlett vidékek gazdasági és társadalmi életének fellendítését, kulturális életének felvirágoztatását, a gazdasági-társadalmi fejlődés kiegyensúlyozását területi szempontból is. Nemzetgazdaságunk fejlesztési és korszerűsítési folyamatára jellemző az a tény is, hogy 1973- ban az ipari termelés 42-szerese volt a 40 évvel előbbinek, ugyanakkor 14-szer volt nagyobb mint 1955-ben és több mint 4,4- szer mint 1965-ben. Különösen ez utóbbi másfél évtized ipari fejlesztése, átfogó beruházási programja és annak megvalósítási lendülete a minőségi tényezőket hangsúlyozza. lejről 1980-ban 1950 milliárd lejre gyarapodtak, az évi növekedési ütem meghaladta a 10 százalékot. Elmondhatjuk tehát, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének első szakaszában kiépítettük a XI. kongresszuson elfogadott program sikeres megvalósításához szükséges erőteljes műszaki-anyagi alapot. A most záruló ötéves tervben ez ipari termelés a következő évi ütemben növekedett: a nettó termelés 10,6 százalékkal, az össztermelés 10 százalékkal. Említésre méltó körülmény, hogy a nettó termelés első ízben növekedett nagyobb ütemben mint az össztermelés. Ez azt bizonyítja, hogy következetesebben hajtottuk végre a Központi Bizottság határozatait, amelyek a nettó termelésre, a hozzáadott értékre, az újonnan megtermelt értékre helyezik a súlyt, hiszen csak ez biztosíthatja a társadalom fejlődését, a nemzeti jövedelem és a népjólét gyarapodását.“ Erről az alapról elindulva, a XII. pártkongresszus előirányzatainak megfelelően, a következő ötéves tervben magasabb fokon folytathatjuk az ország iparosítását, a műszaki-anyagi alap korszerűsítését, a rendelkezésünkre álló anyagi és emberi erőforrások maximális szintű értékesítését, a tudományos-technikai forradalom teljes kibontakoztatását. Ebből következik, hogy az 1981—1985-ös ötéves terv hangsúlyozza az ipar gazdasági vezető szerepét, hiszen részaránya a nemzeti jövedelem létrehozásában 1985-ig mintegy hét százalékkal növekedik, s így fokozottabban hozzájárul a bővített szocialista újratermeléshez, a lakosság szükséleteinek kielégítéséhez, az export növeléséhez és változatosabbá tételéhez, országunk gazdasági együttműködésének kiszélesítéséhez a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal és a tőkés államokkal. Pártunk XII. kongresszusának dokumentumai — a tudományostechnikai forradalom erőteljes érvényesítésének szükségességéből kiindulva és szem előtt tartva az új minőség megteremtésének követelményét minden területen — kijelölik szocialista iparunk fejlesztésének fő irányait az 1981—1985-ös ötéves tervben, így előirányozzák, hogy az elkövetkező öt esztendőben ütemesen növekedjék az ipari termelés, évi 10 százalékkal a nettó termelés, 9 százalékkal az össztermelés. E célkitűzés megvalósítása szükségessé teszi az anyagi költségek további rendszeres csökkentését, azt, hogy jobban gazdálkodjunk a nyersanyagokkal, csökkentsük az energiafogyasztást, növeljük a munka termelékenységét, új és hatékony technológiákat vezessünk be stb. Nemzetgazdaságunk műszakianyagi alapja további fejlesztésének, iparosítási politikánk megvalósításának egy másik útja az ország nyersanyag- és energiabázisának kiterjesztése és változatossá tétele, valamint az ezzel az alappal való ésszerű gazdálkodás. Ilyen szempontból fokozódik a geológiai kutatómunka és a nyersanyagok és anyagok ésszerűbb újrafelhasználása és visszanyerése, a másodlagos anyagok újrafeldolgozása. Az energetika terén az energiatermelés növelése mellett még határozottabban küzdünk a fogyasztások csökkentéséért, a szállítóhálózati veszteségek kiküszöböléséért, a felesleges fogyasztások kiiktatásáért stb. A következő ötéves tervben még határozottabban rátérünk az intenzív jellegű termelésre, emeljük a termékek műszaki és minőségi színvonalát és magasabb fokon értékesítjük a nyersanyag- és energiaforrásokat. A fémiparban például a gazdaságosabb termelési technológiákra helyezzük a hangsúlyt, ugyanakkor növeljük a minőségi acélok gyártását, a színesfémiparban pedig nagy figyelmet szentelünk a nyersanyagok magas fokú értékesítésének. A gépgyártóiparban a súly a magas műszaki színvonalú komplex felszerelések és berendezések gyártására, új termékek gyártásba vételére, a meglévő termékek új követelményeknek megfelelő újratervezésére, a termékek felújítására és korszerűsítésére, minőségük javítására helyeződik. A többi iparág — a vegyipar, az építőanyag, ipar, a fafeldolgozás stb — a nemzetgazdaság szükségleteinek, a természeti erőforrások magas fokú értékesítése igényeinek megfelelően fejlődik a következő ötéves tervben. Jellemző az is, hogy, a közszükségleti cikkek ipara az elkövetkező ötéves tervperiódusban magasabb ütemben fejlődik mint eddig, változatosabbá válik a temetés, növekszik a választék és javul a minőség. A termelés műszaki színvonalának emelkedése, a termékek korszerűsítése és felújítása, a gépek, felszerelések és berendezések újratervezése, a termelési technológiák tökéletesítése és a termékek minőségének szüntelen javítása szervesen kapcsolódik a műszaki-tudományos kutatáshoz és ennek a termelés igényeihez történő határozott igazításához. Az elkövetkező években ugyanakkor tovább folytatódik az ipari termelés szerkezete korszerűsítésének a folyamata. Ebben a folyamatban megfelelő egyensúlyt biztosítunk az ipar és a nemzetgazdaság különböző ágai között, oly módon, hogy még teljesebben kielégítsük a termelési és ipari fogyasztás szükségleteit, országunk növelje hozzájárulását a nemzetközi gazdasági cserékhez, szüntelenül gyarapítsuk a nemzeti jövedelmet, s ennek alapján emeljük dolgozó népünk életszínvonalát. Országunk mezőgazdasága erőteljes és korszerű műszakianyagi alappal rendelkezik: 138 840 fizikai traktorral, évente 1 111 000 tonna műtrágyát használ fel, s több mint 1 822 000 hektáron folyt öntözéses művelés 1978-ban. Figyelembe véve, hogy ebben az ötéves tervben tovább növekszik a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapja, így ezen a téren is határozott intézkedéseket kell tenni ennek a potenciálnak a felhasználására, a növényi és állati eredetű termelés növelésére. Ennek érdekében jobban meg kell szervezni a munkát és a termelést, erősíteni kell a rendet és fegyelmet, jobban kell ösztönözni a termelőtevékenységet és tovább kell emelni dolgozó parasztságunk tudati színvonalát. E távlati célkktűzések megvalósítása, országunk műszakianyagi alapjának fejlesztése és korszerűsítése annak szükségességéből indul ki, hogy minden területen hangsúlyozottabban növelnünk kell a gazdasági hatékonyságot. Az említett fejlesztési irányok alapvető feltételként határozzák meg a gazdasági hatékonyság növelését, a nemzetgazdaság versenyképességének fokozását. Országunk számára a műszaki-anyagi alap fejlesztése és korszerűsítése a gazdasági hatékonyság fokozott növelésének körülményei között a gazdasági-társadalmi haladás alapvető követelménye. Alapvető körülménye annak, hogy hazánk elérje a gazdaságilag közepesen fejlett országok színvonalát mind az egy főre jutó nemezti jövedelem, mind a civilizációs szint, a lakosság anyagi és szellemi életszínvonala szempontjából. Pártunk ezért helyezett és helyez oly nagy hangsúlyt a műszaki-anyagi alap fejlesztésére és korszerűsítésére, az új minőség bevezetésére, a tudományostechnikai forradalom kibontakoztatására minden tevékenységi területen. Mint már közöltük, lapunk ebben a tanévben is elősegíti a különböző politikai-ideológiai oktatási formákban részt vevő olvasóink tanulmányi előmenetelét, hozzájárul pártunk politikájának népszerűsítéséhez, gazdasági-társadalmi életünk fő kérdéseinek alkotó elsajátításához. Ezért ma megkezdjük, majd havonta kétszer konzultációt közlünk a jelzett témakörrel. PÁRTUNK GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK KÖZÉPPONTJÁBAN Pártunk, a műszaki-anyagi alapnak a társadalom gazdasági életében betöltött fontosságából és szerepéből kiindulva, gazdaságpolitikájának középpontjába helyezi a szocializmus műszaki- FEJLESZTÉSI ÉS KORSZERŰSÍTÉSI TÁVLATOK A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG HANGSÚLYOZOTT KÖRÜLMÉNYEI KÖZÖTT Eddigi eredményeink igazolják, hogy lefektettük a korszerű ipar alapjait, erőteljesen fejlődtek a termelőerők és szüntelenül növekedett a nemzeti vagyon. Nicolae Ceausescu elvtárs pártunk Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén hangsúlyozta: „Az 1976—1980-as ötéves terv folyamán a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus felé haladásáról szóló program jelentős szakaszát tettük meg. Erőteljesen fejlődtek a termelőerők, szüntelenül gyarapodott a nemzeti vagyon. Hazánk a haladás és a civilizáció újabb fokára emelkedett. Tagadhatatlan erővel ható adatok, számok szólnak erről, íme néhány tény. Az állóalapok az 1975. évi 1203 milliárd Bibliográfia: NICOLAE CEAUȘESCU: Beszéd az RKP KB 1980. október 14- 15-i plenáris ülésén. Előre, 1980. október 18-i szám; NICOLAE CEAUȘESCU: Beszéd a néptanácsok II. kongresszusán. Előre, 1980. szeptember 14-i szám; NICOLAE CEAUȘESCU: Jelentés a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán, II. fejezet. Előre, 1979. november 21-i szám. NICOLAE CEAUȘESCU: A szocializmus technikai-anyagi alapjának fejlesztése és korszerűsítése Romániában. Románia elnökének társadalompolitikai gondolkodásából. Politikai Könyvkiadó, Bukarest, 1979; **• Az Era socialiste november 5-i (21-es) számában N. N. Constantinescu közöl konzultációt A műszaki-anyagi alap az új ötéves terv távlatában címmel. *** Hasonló témájú lecke található a Revista Economica november 7-i (45-ös) számának konzultációs mellékletében November 12., szerda IV. évnegyed XI. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 317 nap Hátra van még: 49 nap Napkelte: 7.08 Napnyugta: 16.52 Holdkelte: 11.00 Holdnyugta: 20.30 HŰVÖS IDŐ Ecaterina Ion Bordei, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: továbbra is hűvös, szeles marad az idő. A csapadék, csökken. Északon és a központi megyékben kisebb felhőátvonulások várhatók, helyenként ködképződés lehetséges. Olténiában, Munténiában, Dobrudzsában és Moldova déli részén kisebb havazásra számíthatunk. Az éjszakai hőmérséklet —10 és 0, a nappali hőmérséklet —4 és 6 fok között változik. TV SZERDA, I. műsor: 14.00 Labdarúgás: Iași-i Politehnica — Steaua; 16.00 Telex; 16.05 Tévé iskola; 16.30 Német nyelvlecke; 16.50 Kórusművek; 17.00 A Föld körül: Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig; 17.25 Pronoexpressz-sorsolás; 17.35 A törvény szellemében; 18.00 Norvégiai útiképek; 16.25 Versek; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.20 Gazdasági aktualitások; 19.45 Mi, nők; 20.20 Hirdetések; 20.25 Filmmúzeum. Az orvos és a boszorkány — olasz film; 22.05 Híradó. II. műsor; 19.00 Híradó; 19.20 A modern román nyelv; 19.45 Fiatal előadóművészek; 20.30 T-stúdió '80; 20.55 Népzene; 21.10 Mocanita — dokumentumfilm; 21.25 Tévé-enciklopédia — ismétlés; 22.05 Híradó. CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 9.00 Tévé-iskola; 10.00 Folytatásos film: Büszkeség és előítélet — ismétlés; 10.50 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Oktatás-nevelés; 16.45 Könnyűzene; 16.55 Hirdetések; 17.00 Staféta — riport; 17.20 Kulturális élet; 18.35 Kum-Kum — rajzfilm; 19.00 Híradó; 19.20 Gazdasági aktualitások; 19.40 Ifjúsági műsor; 20.25 A tudományok és az utazások naplója; 21.05 A román színház történetéből; 22.15 Híradó. II. műsor; 17.30 Pionírradar; 17.50 Sadoveanu a képernyőn; 19.00 Híradó; 19.20 Fővárosi közlekedési jelentés; 19.30 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 21.30 Ember és egészség ismétlés; 21.50 Dzsessz; 22.15 Híradó. ■ Rövidesen Székelyudvarhelyt is bekapcsolják az önműködő városközi távbeszélő-hálózatba. Jelenleg a városközi automatákat kiszolgáló relék szerelését végzik a szakemberek. ■j Beteg gólyát találtak TM nemrégiben Nagybánya környékén. A gólyát Helgoland szigetén gyűrűzték meg, de egy sérülés miatt nem folytathatta útját a déli tájakra. Jelenleg a nagybányai állatkertben várja a gyógyulást — és a tavaszt, tut össze van-e Resica? A kérdésre a pontos választ nem tudják a szocsániak A helység közelében lévő útjelző tábla tanúsága szerint 15 kilométernyire — ám pár száz méterrel távolabb másik tábla bizonykodik, hogy csupán 12 kilométerre. Kinek-kinek tetszése szerint... Telefonsztori Vi ne bosszankodna, ha éjjel fölveri álmából a telefon, s az első hallózásra kiderült, hogy téves kapcsolás volt, vagy otthoni elfoglaltsága közben rajta keresik a háztartási gépeket javító kisipari szövetkezettől Trandafir kartársat, az álmos fiúhang pedig Maryt kéri először, másodszor, harmadszor, míg megérti végül, hogy rossz számot íratott föl vele az ármányadta lány. De amit a kézdivásárhelyi szállodában tapasztaltam, egyik esethez sem hasonlítható. A fogadó irodán szolgálatot teljesítő fiatalember a számlámat állítja ki. Nyolcan-tízen ostromolják szobáért. Ki se látszik a kérlelő, rábeszélő, sokat sejtető és fenyegető hangok sűrűjéből, amikor a telefon is rászól. A kagylóból minden szót érteni. — Halló — csilingeli a drót másik végéről egy női hang. — Tessék. — Halló? — kíváncsiskodik a szoprán. — Igen. — Én várok — mondja a hölgy. A fiatalember vállat von. Leteszi a kagylót. De alig ró néhány betűt, ismét megzavarja a telefonhívás. — Halló — kezdi rá az előbbi hang. . — Ajtoz Szálloda. — Tessék? — kérdezi a szoprán enyhe méltatlankodással. A szállodai szobára váró férfiak összenéznek. A hallban elcsitul a beszélgetés. Amikor ismét megszólal a telefon, néhány arcon kaján mosoly suhan át. Alig emeli föl a kagylót a fiatalember, máris meszszecsendül az őt tárcsázó nő hangja: — Már megint maga az? Halk röhej kíséri a befejezetlen párbeszédet. Az elszállásolási iroda elgyötört főnöke segélyt kérően néz ránk: — így megy ez reggel óta. Ha legalább érteném... Mi sem értjük — sietünk biztosítani együttérzésünk felöl. A megfejtést kérnénk beküldeni. Csire Gabriella ELŐRE SZERDAI KRÓNIKA ROVATUNK TARTALMÁBÓL A megfejtés beküldendő # Káposzta a laborban Olvasóink kérdéseiket, észrevételeiket, tudósításaikat 13 és 15 óra között a 18 03 02 telefonszámon (Bukarest hívószáma 90) juttathatják el rovatunkhoz, vagy levélben, a következő címre: Redactia Előre 79776 Bucuresti, Piața Scinteii nr. 1, sector 1. Kovászna megye terme- TMlőszövetkezeteiben 320, a fogyasztási szövetkezetek hizlaldáiban pedig további 172 kocát tenyésztenek a kisgazdaságok szükségleteinek biztosítására. A hizlalás után a kocákat a termelők szerződéses formában értékesítik. APRÓHIRDETÉSEK ELVESZTETTEM 1. év október 10-én egy nagy pirostarka tehenet. Sípos János, Fáráu község, Fehér megye. Kérem a becsületes megtalálót, értesítse a Fáráu községi néptanácsot, Fehér megye. Jutalom a megtalálónak. (38) Hosszú, végtelen türelemmel elviselt szenvedés után legdrágább édesanyánk, CHERNOLATECZ JOLÁN, született Nemes-Neuhold. (Temesvár 8. 8. 1896), néhai Dr. Chernolatecz Aurel temesvári ügyvéd özvegye, 1980. október 8-án eltávozott tőlünk. Csendben gyászoljuk. MARIANN—XENIA, ERVIN és RUTH. Nyugodjék békében! Stuttgart, Demetriusweg 15, Németország Szövetségi Köztársaság. Különleges művelet Miközben gyanútlanul sétáltam a piacon, egyszerre csak arra lettem figyelmes, hogy a függöny mögül éles tekintet pásztázza végig a teret. Mintha keresne, kutatna valamit, valakit. Erre már jobban szemügyre vettem a feltűnés nélkül a többi kocsi közé furakodott mikrobuszt, amelynek motorja türelmetlenül zümmögött, pöfékelve fogyasztotta a drága benzint. Nyilván azért is, hogy azonnal indulhasson, ha arra „jelt“ kap. A kormánykerék mellett unott arcú vezető, mellette jóltáplált asszonyság. A vezetőfülkét a raktértől elválasztó fal mögött... majdnem teljes mozdulatlanság. Csak a fel-fellibbenő függöny sejttette, hogy ott bent is zajlik az élet. Vizsgálódásomat váratlan esemény szakította félbe: a sofőr intésére kitárult a hátsó ajtó, s két fehér köpenyes fiatalember ugrott ki a kocsiból, s rohant egyenesen... egy nagy halom káposzta felé. — Mennyiért adja? — szegezte a keresztkérdést az árusnak. — Aki kérdi, annak kettőt félbe, aki veszi, annak kettőbe. .. — Százat veszünk, ha adja másfélben — alkudott a rámenősebb. 1975-ben egyeztek ki, s perceken belül megkezdődött a berakodás. Nyilván a lefüggönyözött kocsiba, amelynek oldalán a következő, sokat sejtető szöveget olvashattam ki: Különleges műveleteket végző autolabor. A művelet, amit valószínű káposztaakció fedőnévvel emlegetett a különös különítmény, tényleg különös volt. De nem egyedülálló, s aznap nem is az egyetlen. Különös annyiban, hogy még mindig lehet — az enyhe ellenőrzés, vagy annak teljes elhanyagolása közepette — állami kocsival, köztük különleges műveleteket végző autólaborral (vajon sehol sem volt rá szükség?) a piacra káposztáért,paradicsomért, karfiolért, burgonyáért meg egyebekért bevásárolni járni. Különös, ugye? Gyarmath János