Előre, 1981. február (35. évfolyam, 10324-10347. szám)

1981-02-01 / 10324. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TEMESVÁRRA UTAZOTT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szomba­ton Temesvárra utazott, hogy találkozzék Cvijetin Mijato­­vics elvtárssal, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnökségének elnö­kével, aki Sztane Dolanc elv­társsal, a Jugoszláviai­ Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tag­jával és Joszip Vrhovec elv­társsal, Jugoszlávia SZSZK szövetségi külügyminiszteré­vel együtt 1981. február 1-én és 2-án baráti látogatást tesz Románia Szocialista Köztár­saságban. Bukarestben, az Otopeni re­pülőtéren Nicolae Ceausescu elvtársat a következő elvtár­sak búcsúztatták: Iosif Banc, Emil Bobu, Cornel Burtica, Virgil Cazacu, Lina Ciobanu, Ion Coman, Nicolae Constan­tin, Ion Dinca, Fazekas La­jos, Cornelia Filipa?, Paul Ni­­culescu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Panä, Ion Pa­an, Dumitru Popescu, Gheorghe Rädulescu, Leonte Rautu, A­­neta Spornic, Gere Mihály, Nicolae Giosan, Suzana Gâ­­dea, Ion Ionitä, Ana Muresan, Elena Nae, Marin Rädoi, Ion Ursu, Richard Winter, Marin Vasile. Nicolae Ceausescu elvtárs kíséretében vannak a követ­kező elvtársak: Constantin Dascalescu, az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, külügyminiszter. A temesvári repülőtéren az érkező pártfőtitkárt Petre Da­­nica elvtárs, az RKP Temes megyei bizottságának első tit­kára, a helyi párt- és állami szervek más képviselői fogad­ták. Fegyveres erőink katonái­ból, hazafias gárdák és ifjú­sági honvédelmi alakulatok tagjaiból álló díszőrség tisz­telgett, elhangzott Románia Szocialista Köztársaság álla­mi himnusza. Nicolae Ceausescu elvtárs ellépett a díszőrség előtt. Ifjak és fiatal lányok virág­csokrokat nyújtottak át a párt főtitkárának. A repülőtéren számos dolgo­zó lelkes fogadtatásban ré­szesítette a párt főtitkárát, hosszasan éltette Nicolae Ceausescu elvtársat, lelkesen skandálva a Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép! jel­szót, kifejezésre juttatta örö­mét, hogy rövid idő után ismét vendégül láthatja pártunk és államunk szeretett vezetőjét. A temesváriak tömege egyben kifejezte megelégedését az ú­­jabb magas szintű román—ju­goszláv találkozó, az újabb gyümölcsöző dialógus kapcsán, amelyet a pártjaink, országa­ink és népeink közötti baráti kapcsolatok, szolidaritás és e­­gyüttműködés további fej­lesztésének és elmélyítésének, e hagyományos kapcsolatok bővítésének és erősítésének szentelnek a két szomszédos szocialista állam, azok haladá­sa és jóléte hasznára és javá­ra, a béke és a szocializmus ál­talános ügye érdekében. Öt esztendei építő, alkotó munkánk sokatmondó mérlege ÚJ TETTEKRE LELKESÍTŐ SZÁMVETÉS A MINŐSÉG ÉS HATÉKONYSÁG TÉRHÓDÍTÁSÁBAN „Az elért eredmények, a realitások alapján el­mondhatjuk, hogy kommunista pártunk becsület­tel teljesíti vállalt küldetését, vezérli egész népün­ket a szocializmus és a kommunizmus, a jólét és a boldogság, Románia függetlenségének és szuve­renitásának szüntelen erősítése útján." NICOLAE CEAUSESCU Ö­t dolgos, áldozatteljes, cél­tudatos munkában eltelt esztendő eredményeit tár­ja elénk a Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejleszté­si tervének teljesítéséről kiadott — az 1976—1980-as időszakra vonatkozó közlemény. Eddig is tudtuk, pártunk főtitkárának, szocialista köztársaságunk elnö­kének, Nicolae Ceausescu elv­­társnak az értékeléséből ismer­tük, hogy lényegi vonatkozásai­ban hazánk az 1976—1980-as ötéves tervben egy különlegesen fontos szakaszát tette meg sike­resen a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremté­séről és a kommunizmus felé haladásról szóló Program teljesí­tésének, megvalósítván a Román Kommunista Párt XI. kongresszu­sán a gazda­sági-társa­da­lmi fej­lesztésre megszabott alapvető célkitűzéseket és feladatokat. Most, hogy előttünk állnak, va­lóságos kordokumentumként, dolgozó népünk ötéves munkál­kodásának összesítő statisztikai adatokba sűrített részletes ered­­ményei-megvalósításai, a lehető legérzékletesebben bizonyságot szerezhetünk pártvezette dolgo­zó népünk nagyszerű helytállá­sáról, céltudatos-lendületes te­vékenységének gyümölcseiről. Amint arra az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának Felhívás­ Határozata is rámutat, a gazdasági-társadalmi fej­lesztésben, az életszínvonal eme­lésében, dolgozó népünk életmi­nőségének javulásában elért nagyszerű sikerek ékesszólóan bizonyítják pártunk szocialista é­­pítőpolitikájának helyességét, mely az ország haladásának lé­nyeges tényezője, mindennél meggyőzőbben bizonyítják azt a tényt, hogy a Román Kommunis­ta Párt becsülettel teljesíti az e­­gész társadalom politikai veze­tő erejeként rá háruló történel­mi küldetését, biztosítja Romá­nia töretlen haladását a fejlő­dés és a jólét útján. E pártpoli­tika kidolgozásában és végre­hajtásában lényeges szerepet töltött és tölt be Nicolae Ceausescu elvtárs, aki döntően hozzájárul a haza gazdasági­társadalmi fejlesztési terveinek kidolgozásához és valóra váltá­sához, az összes tevékenységi te­rületek szervezésének és vezeté­sének tökéletesítéséhez, az or­szág sokoldalú és szüntelen fej­lesztéséhez, az egész nép civili­zációs és jóléti fokának emelé­séhez, Románia határozott és gyors ütemű haladásához a szo­cializmus és a kommunizmus út­ján. Mit kell kiemelni lényegi vo­natkozásként a Románia Szo­cialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi, fejlesztési tervének teljesítéséről kiadott közleményből? Minde­nekelőtt azt hangsúlyoznánk, a­­mire az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának Felhívás­ Határozata is rámutatott, hogy az 1976—1980-as ötéves tervidő­szakban fejlesztettük és korsze­rűsítettük társadalmunk műszaki­anyagi alapját, biztosítottuk a ter­melőerők harmonikus fejlődését az ország egész területén, a nemzeti vagyon számottevő gya­rapodását, az egész nép anyagi és szellemi jólétének emelkedé­sét, mélyreható változásokat e­­gész társadalmunkban. Az öt­éves terv folyamán Románia ipari termelése több mint 10 szá­zalékos évi átlagütemben növe­kedett, a mezőgazdasági terme­lés pedig csaknem 5 százalékos ütemben. A nemzeti jövedelem az egész időszak viszonylatában több mint 41 százalékkal növe­kedett, ami lehetővé tette a reáljavadalmazás 29 százalékos emelését az eredetileg előirány­zott 18—20 százalékkal szem­ben —, valamint a parasztság­nak a mezőgazdasági szövetke­zetekben és a személyi gazda­ságban végzett munkájából szár­mazó jövedelme ugyancsak 29 százalékos növekedését. Számot­tevően növekedtek az állami költségvetésből a szociális-kul­turális szükségletekre fordított alapok, amelyek 1980-ban meg­haladták a 70 milliárd lejt — több mint 39 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1975-ben —, jelentősen hozzájárulva az egész nép jólétének általános növeke­déséhez. Az 1976—1980-as öt­éves terv folyamán folytatódott a kultúra és művészet anyagi a­lapjának fejlesztése, fontos in­tézkedések történtek az egész­ségvédelem anyagi alapjának gazdagítására és tökéletesítésé­re, valamint az üdültetés, gyógy­kezeltetés s a turisztikai tevé­kenység fejlesztésére; újabb szá­mottevő eredmények születtek a sportlétesítmények korszerűsí­tésében, számuk növelésében s példás eredmények jellemezték egész átfogó sportmozgalmun­kat. A Románia Szocialista Köz­társaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről kiadott közleményt tanulmányozva, alap­vető tanulságokat és következte­téseket vonhatunk le további munkánkra nézve is. Ez utóbbi vonatkozásában hangsúlyoznunk kell azt a tényt, hogy az 1976— 19­80-as ötéves tervben az exten­­zív fejlesztésről rátértünk az in­ (Folytatása a 2. oldalon) Az ipari nettó termelés növekedése — százalékban — A globális mezőgazdasági termelés növekedése (évi átlag)­­ — százalékban — HOGYAN LEHET MEGTAKARÍTANI HÚSZ TONNA ÜZEMANYAGOT? A címben feltett kérdésre sokféle válasz lehetséges, hiszen a jó gazdák minde­nütt­­keresik a takarékos üzema­nyag-gazdálkodáshoz, -megtaka­rításhoz vezető utakat és lehető­ségeket. A kézdivásárhelyi faki­termelő és -szállító vállalathoz tartozó kovásznai fűrészáru gyárban a szó szoros értelmé­ben „új utat vágtak" ezen a té­ren: ötkilométeres kisvasút pá­lyaszakaszt építettek, amely ösz­szeköti a gyárat az állomás mel­letti deszkaraktárral. A deszka vasúton való szállí­tása több szempontból is elő­nyös: jobban kihasználható a kisvasút felszerelése, nő a munka termelékenysége és jelentős üzemanyag-mennyiség kerül a megtakarítások számlájára. A kovásznai fűrészáru gyár évente hozzávetőleg 35 000 köbméter deszkát vág ki, egy tehergépko­csi pedig átlagosan hét köbmé­ter deszkát tud elszállítani. A gyár és a raktár közötti út oda­­vissza tíz kilométer, hogyha e­­gyetlen kocsival szállítanak 5000 fuvarra van szükség, 50 000 ki­lométer úton húsz tonna üzem­anyagot használnak fel. Ez a húsz tonna üzemanyag most tiszta megtakarításként gazda­gítja a vállalatot. A kisvasút pályaszakasz fel­építésével nő a rakodás és az ürítés termelékenysége, az eddig kézzel végzett munkát gépesítet­ték, homlokvillás targoncákkal látták el a kisvasút deszkaszál­lító platformjait. Az előnyöket figyelembe véve, a vállalat az idén tovább bővíti a faanyag kisvasúton történő szállításának lehetőségét: körül­belül 1,5 kilométeres pályát épí­tenek, amely összeköti az állo­más melletti deszkaraktárt a rönktérrel, így a különböző faki­termelő egységektől vasúton Ko­­vásznára érkező rönköket is kis­vasúton szállítják a fűrészáru gyárig. Jelenleg ezt teherkocsik­kal végzik, az elképzelés gyakor­latba ültetése újabb üzem­anyag-megtakarításhoz vezet. Ötletek, kezdeményezések, in­tézkedések — az üzemanyag-, a benzin-, a nyersolaj-megtakarí­tás, a takarékos felhasználás megannyi lehetőségét kínálják mindenütt. Ezen a téren manap­ság nincsenek, nem lehetnek el­hanyagolható elképzelések, fon­tolóra kell venni mindent, ami a jobb, hatékonyabb gazdálkodás­hoz vezet. Ezt tették a kézdivá­­sárhelyiek, illetve a kovásznaiak is, egyszerű számvetéssel igazol­ták a kisvasút pályaszakasz elő­nyét, megépítették, és évente húsz tonna üzemanyag megta­karításával korszerűsítették a deszkaszállítást. Csakis így — határozott cse­lekvéssel — lehet megtakarítani tíz, húsz, száz stb. tonna nyers-, segéd- és üzemanyagot, vagy bármit, amivel jól kell sáfárkod­nunk. Lázár Edit Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXV. évfolyam 10324. szám 1981. február 1., vasárnap 6 oldal ára 30 bráni ÚJABB MOZGÓSÍTÓ VERSENY­FELHÍVÁSOK # A Vaskapu villanyerőmű­­központ vállalat O Asmeeni-i (Buzau megye) mezőgépészeti állomás # A bukaresti Project tervezőintézet O A tordai építő­anyagipari vállalat O A Neamt megyei kisipari szövetkezetek szövetsége (2. old.) Redactia ELŐRE, 79776 Bu­curesti, Piata Seinteii 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest Seinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej, három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej: egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: , ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. București, str. 13 Decembrie nr. 3. Nicolae Ceausescu elvtárs meghívására JUGOSZLÁV ÁLLAM- ÉS PÁRTVEZETŐK BARÁTI LÁTOGATÁST TESZNEK HAZÁNKBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghí­vására Cvijetin Mijatovics elvtárs, Jugoszlávia Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság El­nökségének elnöke, Sztane Dolanc elvtárssal, a Jugoszlá­viai Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagjával és Joszip Vrhovec elvtárssal, Jugoszlá­via SZSZK szövetségi külügy­miniszterével együtt, 1981. február 1-én és 2-án baráti látogatást tesz Románia Szo­cialista Köztársaságban. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Diva Bjorbacka elvtársat,­ a Finn KP KB Politbürójának tagját, a KB titkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke pénteken fo­gadta Diva Bjorbacka elvtársat, a Finn KP KB Politbürójának tagját, a KB titkárát, aki az RKP KB meghívására baráti lá­togatást tesz országunkban. Ott volt Virgil Cazacu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB tit­kára. A vendég tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak Aarne Saarinen elvtárs, a Finn Kom­munista Párt elnöke, a pártve­zetőség legmelegebb üdvözletét, nevükben jó egészséget és boldogságot, hosszú életet és­­ munkabírást kívánt neki a párt és az állam élén születésnapjá­nak nemrégiben történt évfor­dulója alkalmából, a román nép javára és boldogságára. A ven­dég egyben messzemenő nagy­rabecsüléssel nyilatkozott azok­ról a kiemelkedő eredmények­ről, amelyeket a román nép ért el a Román Kommunista Párt és főtitkára vezetésével a ro­mániai sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építésének művében, továbbá a Román Kommunista Párt, a szocialista Románia, a román államfő nem­zetközi téren kifejtett munkás­ságáról a béke, a biztonság, a függetlenség, a világ összes nemzetei közötti együttműködés és koooperáció irányában. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte a jókívánságokat és a baráti érzéseket, s a ma­ga, valamint pártunk vezetősé­ge nevében a legmelegebb üd­vözletét és jókívánságait küldte Aarne Saarinen elvtársnak, a Finn Kommunista Párt egész vezetőségének­, sok sikert kívánt nekik a finn nép alapvető érde­kei megvédelmezéséért, a sza­badságért, a demokráciáért, a békéért és a társadalmi hala­dásért vívott harcban. A találkozó során kölcsönös tájékoztatásra került sor a két párt munkájáról és feladatairól, nemkülönben véleménycserére a nemzetközi helyzet, a kommu­nista és munkás világmozgalom egyes kérdéseiről. A megbeszélés keretében meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Román Kommunista Pártot és a Finn Kommunista Pártot baráti jó viszony, együtt­működés és szolidaritás fűzi össze, s kifejezésre juttatták a két párt elhatározását, hogy to­vább mélyítik és bővítik a két­oldalú együttmunkálkodást a ro­mán és a finn nép javára, a bé­ke, a biztonság, a függetlenség, a társadalmi haladás európai és egyetemes ügye javára. Kidomborítva a román—finn kapcsolatok lendületes fejlődé­sét, megerősítették, hogy a két párt a továbbiakban is munkál­kodni kíván a két ország közötti politikai, gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális kap­csolatok fejlesztéséért a kölcsö­nös­­ érdekeknek megfelelően, a világ összes népei közötti együtt­működés és kooperáció érdeké­ben. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben folytatott véle­ménycsere kidomborította a vi­lágszerte bekövetkezett mélyre­ható változásokat. Mint hangsú­lyozták, az összes népeknek, az egész világ forradalmi, haladó erőinek, a világközvéleménynek fokozott harcot kell vívnia a nemzetközi feszültség meggáto­lásáért, az enyhülés, a béke és az együttműködés politikai irányzatának felújításáért és folytatásáért, a konfliktusállapo­tok politikai, tárgyalásos rende­zéséért. Úgyszintén kiemelték, mind határozottabban fel kell lépni a teljes jogegyenlőségre, a nemzeti függetlenség és szuvere­nitás tiszteletben tartására, az erőszak használatának és az e­­rőszakkal való fenyegetésnek a mellőzésére alapuló politika elő­mozdításáért az államközi kap­csolatokban, valamennyi nép ama jogának biztosításáért, hogy önállóan, minden külső beavat­kozástól mentesen fejlődjék. Kidomborítva az európai béke és biztonság légköre megterem­tésének jelentőségét, rámutattak, mennyire fontos jól lebonyolíta­ni a madridi összejövetelt, hogy az fellendítse a helsinki Záró­okmány előirányzatainak valóra váltását, hozzájáruljon az összes európai államok közötti együtt­működés és kooperáció fejleszté­séhez, s különösképpen konkrét katonai készültségcsökkentési­ és leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedéseiéhez ve­zessen. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták, hogy igen fontos összehívni egy, az európai biza­lomnak és leszerelésnek szente­lendő konferenciát. Mint megállapították, a világ­béke érdekei megkövetelik, hogy megakadályozzák újabb nukleá­ris rakéták, s egyáltalán újabb fegyverek felszerelését és kifej­lesztését Európában és szerte a világon. A véleménycsere során kitűnt továbbá: fel kell számolni a gyengén fejlettség jelenségét és meg kell teremteni egy új gaz­dasági világrendet, amely bizto­sítaná minden egyes nemzet sza­kmai és független fejlődését a gazdasági és társadalmi haladás útján. A találkozó idején kifejezték a két párt elhatározását, hogy a jövőben is tevékenykedni fog­nak a kommunista és munkás­pártok közötti barátság, szolida­ritás és együttműködés erősíté­séért a teljes jogegyenlőség, a kölcsönös tisztelet és nagyrabe­csülés, minden egyes párt ama joga alapján, hogy önállóan, ha­zája sajátos történelmi, nemzeti és társadalmi realitásainak meg­felelően dolgozza ki saját poli­tikai irányvonalát, forradalmi taktikáját és stratégiáját. Egy­ben kiemelték, igen fontos erő­síteni és mélyíteni az együttmű­ködést a szocialista, a szociálde­mokrata pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, az összes demokratikus, haladó, an­­timperialista erőkkel a békéért, a függetlenségért és a társadal­mi haladásért vívott harcban. A megbeszélés elvtársi légkör­ben, a meleg barátság és kölcsö­nös tisztelet szellemében zaj­lott le. FALUSI KÖNYVHÓNAP-1981 M­űvelődési életünk szép hagyományává nemese­dett és immár tömeg­­mozgalommá terebélyesedett a Falusi Könyvhónap. E kulturális esemény méltó kerete — tekin­tettel hatalmas tömegeket moz­gósító, egész országot átfogó széles körű rendezvényeire — a Megéneklünk, Románia fesztivál. És egy nagy jelentőségű politikai esemény csak méginkább ki­emeli a mostani, immár XXI. rendezvényt: a Román Kommu­nista Párt megalakulásának kö­zelgő hatvanadik évfordulója, ennek jegyében kerül sor a ma kezdődő egyhónapos művelődé­si seregszemlére. Egész hónap folyamán szerte az országban író-olvasó-szer­­kesztő találkozók, élénk eszme­cserék, viták, kerekasztal-megbe­­szélések, szimpozionok, olvasmá­nyok ihlette szellemi vetélkedők, szavalóestek színhelye lesz min­denütt a községi művelődési ott­hon, az iskola, a községi és az iskolai könyvtár, a termelőszö­vetkezeti klub, akárcsak a falusi könyvüzlet. A rendezvények kü­lönleges hangsúlyt helyeznek azokra a művekre, melyek a munkásosztály, a Román Kom­munista Párt történelmi jelentő­ségű harcát örökítik meg. Megkü­lönböztetett figyelmet fordítanak Nicolae Ceausescu elvtárs mű­veinek, a tudományos szocializ­mus, a jelenkori forradalmi el­mélet és gyakorlat kincsestárát gyarapító alkotásoknak a nép­szerűsítésére és terjesztésére. De a politikai-ideológiai nevelést célzó, a tömegek szocialista ön­tudatát alakító és fejlesztő ren­dezvények mellett minden me­gyében véleménykutatást végez­nek a kiadók szerkesztői jelenlé­tében az 1981-re javasolt kiad­ványok és az olvasói igény egy­behangolása végett. A művelő­dési otthonokban és a könyvtá­rakban nyitott kiállítások pedig, akárcsak a városi, községi és is­kolai könyvtárak könyvészeti tá­jékoztatói az ideológiai-politikai párt-, KISZ- és tömegoktatást, a mezőgazdasági képzést és a tu­dományos-művelődési egyetemek tevékenységét támogatják. Akkor alkothatunk fogalmat igazán a Falusi Könyvhónap je­lentőségéről, ha­bár egy röpke pillantást vetünk azokra az ör­vendetes jelenségekre, amelyek a könyv útját egyengették ha­zánkban a falvak dolgozó népe felé a nemrég zárult ötéves terv időszakában. A fogyasztási szö­vetkezetek hálózata és az önkén­tes könyvterjesztők ezrei révén mintegy 586 millió lej értékű, 48 millió példányban megjelentetett 12 327 könyvcim jutott falvaink­­ba ez elmúlt öt esztendőben. A társadalompolitikai irodalom könyvlistáján 664 cím szerepel, több százezernyi példányszám­ban. A pártdokumentumok és különösképpen pártunk főtitká­rának, Nicolae Ceausescu elv­társn­ak a művei fő helyen állnak e kiadványok rangsorában. Az utóbbi öt esztendőben mind nagyobb teret hódítottak a mezőgazdasági, a falusi környe­zetben gazdasági és ipari tevé­kenységet folytató dolgozók ér­deklődésére számot tartó kiad­ványok is. 2572 mezőgazdasági, műszaki és tudományos jellegű munka került falun könyvpiacra több mint 8 millió példányszám­ban. Ám a szépirodalmi alkotások­nak is nagy keletje van faluhe­lyen. Jelenkori írók és hazai klasszikusok, külföldi szerzők és az egyetemes irodalom nagyjai fémjelzik a 30 milliós példány­­számban terjesztett 5900 művet az elmúlt öt évben. Az együttélő nemzetiségek nyelvén 2131 könyvelm látott napvilágot a fent jelzett időszak­ban, 3,8 millió példányban. A falusi helységekben működő is­kolák és líceumok számára meg­küldött ingyenes tankönyvek szá­ma csupán az elmúlt tanévben elérte a 15 milliót. De érdemes a falusi könyvter­jesztés széles hatósugár- háló­zatára is felfigyelnünk. 2200 könyvesbolt; 6500 falusi üzletek­ben működő eladási stand; a megyei Könyvposta 34 részlege, valamint a Bukarestben levő központi részleg; 5500 könyvter­jesztő pedagógus; 4700 könyv­­terjesztő pont az állami mező­­gazdasági egységekben, a falusi vállalatokban és intézményekben biztosítja az olvasók ellátását. A népművelés hagyományos megnyilvánulásaként a Falusi Könyvhónap az ideológiai-politi­kai színvonal, a szépirodalmi ol­vasottság, a világban való tájé­kozottság és nem utolsósorban a szakmai tudás, a korszerű mező­gazdaságban való jártasság elő­mozdítója. A Megéneklünk, Ro­mánia fesztiválon jelentkező együttsek fellépése és a köny­vet népszerűsítő megannyi ren­dezvény az új minőséget jelölő mezőgazdasági forradalom idő­szerű feladatait tudatosítja, u­­gyanakkor a civilizáció és a ha­ladás útján fejlődő ország jövő­jéért folytatott küzdelemre ösz­tönzi a falusi dolgozókat. Csire Gabriella

Next