Előre, 1981. április (35. évfolyam, 10374-10399. szám)
1981-04-01 / 10374. szám
Az RKP KB 1981. március 25-i plenáris ülésének HATÁROZATA az 1965-ös mintájú pártdokumentumok kicserélésének lebonyolításáról A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a pártdokumentumok kicserélése jó körülmények között és az RKP KB 1979 márciusi plenáris ülésén megszabott határidőre fejeződött be. A Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, útmutatásainak fényében lezajlott akció fontos politikai esemény volt, módot nyújtott a kommunisták tevékenységének elemzésére, pártos felelősségük erősítésére és politikai tudatuk fejlesztésére, az egész párt forradalmi szellemének fejlesztésére. A pártdokumentumok kicserélése nagy fontosságú mozzanatot jelentett a pártszervezetek életében, meghatározta az egész párttevékenység, minden egyes kommunista tevékenysége, a munkaközösségben, a családban, a társadalomban tanúsított magatartása és elfoglalt helye igényes, sokoldalú és konkrét áttekintését. A plénum megállapítja, hogy a pártdokumentumok kicserélése, betervezése, megszervezése és lebonyolítási módjánál fogva erőteljesen kihatott a párt erejének, a Központi Bizottság, Nicolae Ceaușescu elvtárs körüli összeforrottságának és egységének megszilárdulására, a pártszerveknek és -szervezeteknek nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók soraira, egész népünkre gyakorolt politikai és ideológiai befolyására. Apártdokumentumok kicserélése, az egyéni megbeszélések, a kommunisták javaslatai és észrevételei, a leszűrt következtetések megvitatása alkalmával elfogadott intézkedések alkalmazása mindenütt hozzájárult a párttagok, az alapszervezetek összessége hiányosságokkal és hibákkal szembeni kombattivitásának és határozottságának fejlesztéséhez, a párttól kapott feladatok teljesítése iránti felelősségérzet és a fegyelem szellemének erősítéséhez és az összes területeken fokozta az új ösztönzésének törekvéseit. „A pártkönyvek kicserélésének akciója — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB 1981. március 25-i plenáris ülésén tartott beszédében — még inkább megerősítette a párt egységét, emelte politikai és ideológiai színvonalát, javította a pártszervezetek, a pártszervek tevékenységét a különböző tevékenységi területeken rájuk háruló feladatok teljesítéséért." A kommunisták, hangsúlyozva e fontos politikai akció jelentőségét, kidomborították pártunk rendkívüli szerepét a haza szocialista építése hatalmas művének vezetésében, Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára minden téren kifejtett gyümölcsöző munkásságát, megható szavakban juttatták kifejezésre mély ragaszkodásukat a párt politikájához, forró hálájukat a pártvezetőségnek a nép anyagi és szellemi életszínvonala szüntelen emelése iránti állandó gondoskodásáért, szilárd elhatározásukat, hogy töretlenül munkálkodnak a Román Kommunista Pártnak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé haladására vonatkozó programja maradéktalan valóra váltásáért. Amint a plenáris ülésen hangsúlyozták, ennek a politikai és szervezési akciónak a legjelentőségteljesebb eredménye az, hogy növekedett a pártszervek és -szervezetek, az összes kommunisták szakavatottsága a gazdasági tevékenység vezetésében, még inkább fokozódott a párt cselekvő tevékenysége a Románia egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervében foglalt célkitűzések megvalósításáért folytatott küzdelemben. Általános következtetésként állapítható meg, hogy ebből az átfogó akcióból minden egyes pártszervezet értékes konklúziókat vont le saját tevékenysége számára, újabb tanulságokat saját munkastílusa tekintetében, s ezek hasznosítása hozzájárult egész politikai és szervező munkája magasabb szintre emeléséhez, vezető szerepének még erőteljesebb érvényesüléséhez a munkahelyen, teljes összhangban a XII. kongresszus által, a Központi Bizottság által, a pártfőtitkár előadói beszédeiben és beszédeiben megfogalmazott követelményekkel. A pártkönyvek kicserélési akciójának egyik közvetlen eredményeként erőteljes lendületet kapott a pártszervezetek belső élete, ami tükröződik a fegyelem megszilárdításában, a pártos elvszerűség és a forradalmi szellem erősödésében, a bírálat és az önbírálat jóval hangsúlyozottabb érvényesülésében, abban, hogy minden egyes párttag fokozott érdeklődést és elhatározottságot tanúsít termelési és társadalmi feladatainak példás teljesítése iránt. Nagyobb rendszerességgel tartják az alapszervezeti közgyűléseket, ezek napirendjén az illető egységeknek az RKP KB 1980 októberi és decemberi plenáris ülései határozataiból, a munka minőségének az összes területeken történő fokozására vonatkozó pártfőtitkári útmutatások nagy fontosságú problémái szerepelnek. Számottevően növekedett a kommunisták részvétele a gyűléseken, ezek nevelő szerepe és hatékonysága, valamint a párttagok egész magatartására gyakorolt befolyása. Fokozódott a legtöbb alapszervezetnek az a törekvése, hogy konkrét felelősségek alapján, bevonja a kommunistákat a pártszervezet problémáinak megoldásába. Az RKP plénuma úgyszintén kiemeli, hogy a pártdokumentum-kicserélés eredményeként bővült a politikai-nevelő munka hatóköre és gazdagodott annak tartalma, az ideológiai befolyásoló eszközök és formák nagyobb mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók elsajátítsák a dialektikus materialista természet- és társadalomszemléletet. (Folytatása a 3. oldalon) VETIK A CUKORRÉPÁT, ÜLTETIK A BURGONYÁT kézdivásárhelyi agráripari tanács egységeiben Felhős, hűvös, szeles vasárnap reggel. Terepre indulunk. Már a kora reggeli órákban szinte minden egységben ütemesen dolgoznak a barázdákban. Katolnán elsőként szántó traktorokkal találkozhattunk, az utolsó parcellákon forgatták alá a barázdákat. A szomszédos dűlő hajlatánál feltűnik a burgonyaültető gép is. A vidéken, sőt a megyében elsőként Héjja János kezdett hozzá a burgonya ültetéséhez, már szombaton négy hektárt ültetett, vasárnapra hasonló teljesítmény elérését tűzte ki célul. — Az indulás jól sikerült, a kampány kiteljesítéseként hétfőn reggeltől már 25 burgonyaültető géppel dolgozunk — tájékoztatott Makó Árpád, az övezet agráripari tanácsának elnöke, aki munkatársaival együtt a helyszínen segíti a tavaszi vetési munkálatok példás elvégzését. — Katolna mellett Nyújtódon, Martonfalván négy-négy, Torján öt burgon,nyaültető gépet üzemeltetünk, de ütemesen dolgoznak Kézdivásárhelyen a termelőszövetkezetben, akárcsak az újonnan alakult burgonyatermesztési kísérleti állomáson. — A tanács gazdaságaiban már hagyomány a 20 000 kilogrammon felüli hektárátlag, mint ahogy hagyomány a minőségi munkára való törekvés is. — E napokban az ültetőgépek kapacitásának jó kihasználása közepette nagy figyelmet fordítunk a minőségre, az előírt növénysűrűség biztosítására. Miután jó minőségű ültetőanyaggal rendelkezünk, most arra törekszünk, hogy az ültetőgépek kihagyások nélkül helyezzék földbe a gumókat. A beállítás szerint minden huszonegy és fél centiméterre kell földbe kerüljön egy gumó, s a jelek szerint tartjuk az ütemet. A gépek kapacitásának kihasználása közismerten feltételezi a gumók gondos válogatását, előkészítését, sőt az ütemes szállítást is. — Az idei tavaszon nagy figyelmet fordítottunk e munkaigényes teendőre, s elmondhatom, hogy a válogatásnál jó az ütem. Az időjárás okozta nehézségek ellenére — az erőteljes éjszakai lehűléstől védeni kell a gumókat — Gelencén például már annyi ültetőanyagot válogattak meg, amely elegendő száz hektár beültetéséhez. — E napokban az övezet sajátosságaiból adódóan mindenekelőtt a burgonyaültetés került a tevékenység középpontjába, a napi program viszont láthatóan sok más idényfeladat elvégzésével számolt, s amint tapasztalhattuk, jó az ütem is. Ha csak a mai programot és a teljesítményeket soroljuk fel, kitűnik, hogy jó szervezéssel mielőbb pótolhatjuk a késői tavaszodás okozta lemaradást. Vasárnap például bevetettünk 130 hektárt árpával, 17 hektárt mákkal, 49 hektáron cukorrépamagot, 10 hektáron lenmagot hintettünk a földbe, 2 hektáron hagymát, 5 hektáron pedig gyökérzöldségféléket vetettek, s hétfőtől tovább bővül a program és fokozódik az ütem is. — A munkaigényes feladatok között szerepel a dugványrépa ültetése. — Igen, gyorsítanunk kell e munkát, hiszen a naptár szerint éppen a dugványok elhelyezésével maradtunk le a legjobban, az indulás tapasztalatai azonban megerősítettek abban a hitben, hogy szövetkezeteink az idei termés kívánta igényességgel dolgoznak a földeken. A kézdivásárhelyi agráripari tanács egységeiben valóban biztatóan indult a munka. Számolva viszont azzal a ténynyel, hogy a vidék a megye egyik legjelentősebb növénytermesztő övezete, fokozott erőfeszítéseket kell tenni a továbbiakban is azért, hogy mindenhol minőségi engedmények nélkül, az előírt technológia szintjén végezzék el a vetést. S természetesen nemcsak itt, de megyeszerte növelni kell a napi teljesítményeket nem értelmetlen kapkodással, hanem a rendelkezésre álló kapacitások jó kihasználásával. Kora reggeltől késő estig üzemelhet minden gép, éjszaka pedig a talajelőkészítéssel növelhető a teljesítmény, javítható az üzem. Flóra Gábor Az első sürgősségű növények vetésének befejezése fontos teendő ezekben a napokban GYÁRTMÁNYFELÚJÍTÁS ÉS VERSENYKÉPESSÉG A világpiacon máris versenyképes szerszámgépekkel jelentkező kolozsvár-napocai Napomar vállalat. Kolozs megye egyik legfiatalabb gépipari egységének munkaközössége arra törekszik, hogy tovább tökéletesítse a gyártott termékeket. A gyártmányszerkezet felújítására és korszerűsítésére irányuló alkotómunka — melyhez nagy segítséget kaptak a bukaresti Titan vállalat finommechanikai kutatóintézetétől — egy új megvalósításban öltött testet: elkészült az első öt darab RPO—200 jelzésű síkköszörűgép. Újdonsága az eredeti koncepción alapuló vezérlőrendszer, mely az eddig gyakran meghibásodó hidraulikus elemeket helyettesíti. A marosvásárhelyi ILEFOR gyár munkaközössége határidő előtt teljesítette első negyedévi exportfeladatait ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉSSEL Jó eredménnyel újítják fel a bányazsillék- kúpok tengelyét és kerekét a felsőbányai bányafelszerelést gyártó vállalat szakemberei. A műszaki megoldások — különleges hegesztés — alkalmazásával a használt alkatrészek hozzávetőleg 60—70 százalékát tudják máris felújítani, jelentősen csökkentve ugyanakkor az önköltséget is. Fenyővíz pataka Szellő tetőről Csíkmenaság felé siettében, először Pottyond falucska házai között találkozik emberekkel, ha csak nem számítjuk azt a néhány állatgondozót, akik valamivel fennebb, az mtsz istállóiban sürgölődnek. Először itt nézek szét magam is. Odabent, a párás melegben, a hangokból, a paták dobogásából érzem: nyugtalan a jószág, mintha a tavasz hívását érezné. A Nyerges oldal, a Szegénynép völgye (régmúlt idők beszédes emléke e furcsa név) kopár szürkeségét csak a vízmosások északi oldalain virító hőfokok oldják valamennyire, de az állat ösztönei megérzik a sarjadó, a napfényre törő fű szédítő illatát; közeledik végre a hosszú téli böjt vége. Erdélyi Judit ötven borjút gondoz, társaival együtt példás felelősségérzettel, tudva azt, hogy most, a kezdeti hónapokban dől el, milyen hasznot hoz majd a gazdaságnak a leendő fejőstehén. A hagyományok pedig itt sokra köteleznek: a harminc kilométernyi Csíkszentgyörgy községben Pottyond gazdái szállítják a legtöbb tejet a csarnokba, de ebben a teljesítményben sajnos, az mtsz része nincs a lehetőségek szintjén. Pedig Erdélyi Judit és társai mindent elkövetnek, hogy a gondjaikra bízott borjak jól fejlődjenek. Ő maga ezen a napon is hajnali négykor kelt, ellátta két tehenüket, fejt, a tejet beadta a csarnokba, hatkor bejött az mtszistállójába, tíz körül a reggeli első műszak után hazatért reggelizni az üres házba. Férje Csíkszeredába jár be dolgozni, XI. osztályos lányuk ugyanott tanul a könnyűipari líceumban, tizenegy éves fia a menasági iskolába jár. Délben, a házimunkák elvégzése után, folytatódik a gazdasági program: etetés, almozás az istállóban, azután ugyanaz a művelet az mtsz ötven borjánál és újra haza. Hajnali négytől most kerül le lábáról a gumicsizma, hogy egy órára leülhessen pihenni, közben a gyermekekkel megbeszélni a nap eseményeit, de amint kezd kimelegedni az idő, már ezt az órát is a kertben fogja tölteni, készítik elő az ágyásokat. Az állatgondozás esti műszakja már könnyebb, mert segít a férje meg a fia... Ferencz Gábor csaknem harminc éve példásan megbízható szerződő fél: tejet, húsállatot, burgonyát, gyapjút, ribizlit szállít az állami alapnak, s ha az idei próbaév sikerül, 1982-től kezdve zöldséget is. Jóleső érzés bejárni 250 szám alatti, mintagazdaságnak is beillő portáját, ahol az itteni, mostoha éghajlati viszonyok között is évről évre tekintélyes jövedelmeket ér el, igaz, szívós, szorgalmas munka árán. Az istállóban borjak sorakoznak, két példásan gondozott tehene több mint húsz liter tejet Barabás István (Folytatása az 5. oldalon) A VILÁG VIZE MENTÉN A FÖLD KEDVE Vilósz proletárjai, egyesüljetek? A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXV. évfolyam 10 374. szám 1981. április 9., szerdai oldal ára 30 báni Rugalmasság, alkalmazkodóképesség, gazdaságosság AZ ARADI VAGONGYÁR ISMÉT AZ ÉLRE TÖRT A Vaskapu-kettő TAVASZI NAGYVÍZKOR (3. old.) Redact). ELŐRE, 79776 Bucrresti, Piața Scinteii I. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest Scinteia tér 1. tájékoztató szolgálatunk (lefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy 1napra 8 lej: három hónapra 24 lej: hat hónapra 18 lej: egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket eltagadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő cíven lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. București, str. 13 Decembrie nr. 3. Press. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta Pakisztán Iszlám Köztársaság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, din Ahmedet, Pakisztán Isz- Románia Szocialista Köztársalám Köztársaság nagykövetét , ,., , ,,, ,,, ,, , . abból az alkalomból, hogy a sag elnöke hétfő délután bu- nagykövet befejezte küldetését és a látogatáson fogadta Riazud- országunkban. A román államfő szívélyes beszélgetést folytatott a távozó pakisztáni nagykövettel. 1921 DICSŐSÉGES ÉVFORDULÓ 1981 TÖRTÉNELMI MOZZANAT FORRADALMI HAGYOMÁNYAINKBAN NYOLCVANNYOLC ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A ROMÁNIAI MUNKÁSOK SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA Ez a tavasz, a természet megújhodásának ez a mostani évszaka társadalmi és politikai életünkben is jelképes erejű: az új ötéves terv, a minőség és a hatékonyság új szakasza nekilendülésének, az odaadó munkának a tavasza. Olyan évszak, amelyben társadalmunk vezető ereje, a Román Kommunista Párt megalakulásának évfordulóját ünnepeljük, azt a politikai éltető központot éltetjük, amely történelmi megújhodást hozott ezekre a tájakra. Ugyanakkor ezekben a tavaszi napokban országunk munkásmozgalmának harci hagyományait tükröző jelentős momentumra emlékezünk, olyan mozzanatra, mely pártunk mély történelmi tradícióit hirdeti. Nyolcvannyolc évvel ezelőtt, 1893 március 31 és április 3 között ülésezett Bukarestben a szocialisták kongresszusa, mely elhatározta a munkásosztály marxista politikai pártjának, a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának a megalakítását. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán hangsúlyozta ennek az eseménynek a jelentőségét: „A romániai munkásosztály pártja, amelyet a tudományos szocializmus, Marx és Engels osztályelmélete alapján alakítottak meg 1893-ban, már az első pillanatától kezdve vállalta azt a történelmi szerepet, hogy vezesse a proletariátus és a többi városi és falusi dolgozó forradalmi harcát a politikai hatalom kivívásáért, a román társadalom politikai átalakításáért. 1893 a romániai munkásosztály forradalmi élcsapata megszületésének éve. Éppen ezért, méltán mondhatjuk, hogy a nép nagyszerű forradalmi hagyományait folytató, a múlt század második felének szocialista munkásmozgalmába mély gyökerekkel beépülő Román Kommunista Párt igazi kezdetei egybeesnek a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt megalakult, a marxista forradalmi elmélet által vezérelt munkáspárt tevékenységének indulásával.“ Országunk munkásosztálya létrejöttének első pillanatától kezdve igyekezett erős osztállyá szerveződni. Már a múlt század első felében megalakultak önsegélyző szakmai egyesületek, amelyek előbb gazdasági, majd később politikai jellegű harcot folytattak. Ebben a szervezkedésben jelentős mozzanat volt a Romániai Általános Munkásszövetség megalakulása 1872-ben, hiszen ez az országos méretű osztályszervezkedés kezdetét jelezte. A szocialista eszmék terjedése egybeesett a munkásosztály szervezkedésével és fejlődésével. 1835-ben Teodor Diamant még az utópista szocializmus eszméinek hatására alakította a schieni-prahovai falansztert. 1848-ban már a munkásság is ott harcolt a barrikádokon; a tiazai forradalmárok kapcsolatokat építettek ki nyugati eszmetársaikkal és az együttműködés elősegítette Marx és Engels eszméinek és munkásságának az I. Internacionálé programjának tanulmányozását is. Ezek az eszmék nagy hatást gyakoroltak a román forradalmi értelmiségre és a munkásmozgalom fejlődésére egyaránt. A Temesváron megalakult Általános Munkásszövetség csatlakozott az I. Internacionáléhoz. A század nyolcadik évtizedében egymásután szerveződtek meg Bukarestben, Iași-ban és más városokban a szocialista körök, amelyek megjelentették a Socialistul, Contemporanul, Dacia viitoare, Emanciparea, Revista sociála, Drepturile omului című lapokat és más kiadványokat. A tudományos szocializmus eszméit terjesztették a dolgozók között, s érdekeik megvédésére, a szabad és jobb emberi élet megteremtésére mozgósították olvasóikat, a szocialista körök tagjait. A forradalmi eszmék terjesztésében nagy jelentősége volt Marx és Engels több műve román nyelvű megjelentetésének, terjesztésének, valamint a romániai szocialista harcosok munkájának. Különösen Constantin Dobrogeanu-Gherea tett sokat a marxi forradalmi eszmék terjesztéséért. Mit akarnak a román szocialisták? című, 1886-ban megjelent műve országunk munkásmozgalmának első marxista programja. Ez a mű is kidomborította a proletariátus szervezetileg egységes, osztályharcos alapokon álló politikai pártja megteremtésének szükségességét. Ilyen körülmények között jöttek létre a nyolcvanas években Bukarestben, Iași-ban és más városokban a munkáskörök, s ezekből fejlődtek ki a munkásklubok, amelyek legfőbb célkitűzésüknek a munkásosztály politikai pártja megalakulását tekintették. Így került sor az első pártalakító kongresszusra 1893. március 31 és április 3 között, amely történelmi döntést hozott, megalakította a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártját. E párt megteremtése új szakaszt nyitott országunk munkásmozgalmának, a hazai társadalmi harcok fejlődésének történetében. Hiszen a proletariátus pártja a néptömegek élére állt, vezette a kizsákmányolás és az elnyomás ellen folyó küzdelmet, a jobb életért, a társadalmi szabadságért, a nemzeti függetlenség megvédéséért vívott harcot. A nyolcvannyolc évvel ezelőtt megalakult párt célul tűzte ki programjában a kapitalista termelési viszonyok megszüntetését és a szocialista társadalom megteremtését. Mind célkitűzéseinek megfogalmazásánál, mind harci módszerei kidolgozásánál szem előtt tartotta országunk konkrét realitásait, Románia fejlődésének sajátosságait. Ezt a törekvést C. Dobrogeanu-Gherea így fogalmazta meg: „Mint a szocializmus tanítványai, az európai szocialisták nagy családjának tagjai tudjuk, hogy tevékenységünk országunk valós körülményeitől, főleg pedig gazdasági-társadalmi követelményeitől függ. Elemezzük tehát országunk életkörülményeit úgy, ahogyan ezek a dolgozó nép álláspontjából, az osztályviszonyokból, kultúránkból, a gazdasági alapokból adódnak.“ A román szocialisták kifejtették ezt az álláspontjukat a II. Internacionálé 1891. évi brüszszeli kongresszusán is. Az RMSZDP állást foglalt a társadalmat érintő minden jelentős problémában a proletariátus érdekeinek védelme mellett, foglalkozott az akkori társadalomban igen nagy fontosságú parasztkérdéssel, síkra szállt a földreform végrehajtásáért, a feudális kizsákmányoló formák felszámolásáért, hangsúlyozta a nemzeti ipar kiépítésének és fejlesztésének szükségességét, mivel ettől várta a társadalom előrehaladását, a munkásosztály számbeli növekedését, politikai megerősödését és a forradalmi harc kiterebélyesedését. Úgyszintén küzdött a közoktatás fejlesztéséért, a néptömegek kulturális és civilizációs színvonalának az emeléséért, foglalkozott a demokratikus jogok kiszélesítésének problémájával és állást foglalt a nemzeti elnyomás minden formája ellen. Internacionalista párt volt ez. Szilárdan kinyilvánította szolidaritását a többi országban tevékenykedő szocialisták küzdelmével, kapcsolatokat keresett az orosz, német, francia, olasz, belga és a más országokbeli szocialista pártokkal. Ismeretes, hogy Friedrich Engels érdeklődéssel kísérte országunk munkás- és szocialista mozgalmának fejlődését, kapcsolatban állt a román szocialistákkal. Csaknem kilenc évtized távlatából joggal mondható el, hogy a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának megalakulása korszakos jelentőségű mozzanat volt az ország forradalmi mozgalmának Mihálka Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) Immár hagyománnyá vált, hogy április vállalati és intézményi könyvhónapként szerepel közművelődési életünkben. A mostani rendezvény már a hatodik ilyen jellegű seregszemle. A Megéneklünk, Románia fesztivál keretében sorra kerülő rendezvény a Román Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulóját köszönti és a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, valamint az Írószövetség szervezi meg ezúttal is. Célja: hozzájárulni a magas általános, politikai és szakmai műveltségű, a dialektikus és történelmi materializmus élet- és világszemléletén álló, párthű, f cselekvő honpolgári magatartás, öntudatos ember kialakításához. Jó alkalmat nyújt a ÜZEMI KÖNYVHÓNAP társadalom-politikai, műszaki-tudományos, szépirodalmi és művészeti könyvek népszerűsítésére, könyvpropagandánk fokozására. Ebben az évben is három szakaszban kerül megrendezésre ez a nagyszabású könyvakció: április 1—10 között a társadalom-politikai könyvek dekádjára kerül sor; 11—20 között a műszaki-tudományos könyvek, 21—30 között pedig a szépirodalmi alkotások dekádja lesz. Négy hét leforgása alatt gyárakban, üzemekben, építőtelepeken, intézményekben, szakszervezeti művelődési házakban, könyvtárakban, iskolákban és felsőfokú oktatási intézményekben, országszerte könyvkiállításokat, író-olvasó találkozókat, irodalmi délutánokat rendeznek. A különböző szakterületeket képviselő szakkönyveket megvitató összejöveteleken az olvasók elmondják észrevételeiket, óhajaikat. A résztvevő írók, szakszerzők, szerkesztők, közvetlenül, az első kézből vehetik át a dolgozók több és jobb, a termelőmunkát, az önképzést szolgáló könyvek kiadását szorgalmazó, sürgető üzenetét. Az irodalmi társaságok, az irodalmi, tudományos-műszaki körök tagjai felolvasásokon, irodalmi versenyeken, vitákon vesznek részt, mutatják be alkotásaikat, tanácskoznak és vallanak a könyv társadalmi funkciójáról, növekvő jelentőségéről az építőmunka minden területén, szerepéről az ismeretek elsajátításában, a tudomány eredményeinek népszerűsítésében, a forradalmi tádlatalakításban, a szakmai kompetencia gyarapításában. Ugyanakkor ez a rendezvénysorozat is, akárcsak a falusi könyvhónap, kiváló alkalmat szolgáltat arra, hogy felmérjük szüntelenül fejlődő könyvkiadásunk helyzetét. Meggyőződésünk, hogy ez az újabb könyvhónap méltó köszöntése lesz pártunk megalakulása 60. évfordulója nagy ünnepének. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk sikert a könyv e hagyományos seregszemléjének. M. Nagy Zoltán A 4. oldalon: NAGYVILÁG