Előre, 1981. április (35. évfolyam, 10374-10399. szám)

1981-04-01 / 10374. szám

Az RKP KB 1981. március 25-i plenáris ülésének HATÁROZATA­­ az 1965-ös mintájú pártdokumentumok kicserélésének lebonyolításáról A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a pártdokumentumok kicserélése jó kö­rülmények között és az RKP KB 1979 márciusi ple­náris ülésén megszabott határidőre fejeződött be. A Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, útmutatásainak fényében lezajlott akció fontos poli­tikai esemény volt, módot nyújtott a kommunisták tevékenységének elemzésére, pártos felelősségük erősítésére és politikai tudatuk fejlesztésére, az egész párt forradalmi szellemének fejlesztésére. A pártdokumentumok kicserélése nagy fontosságú mozzanatot jelentett a pártszervezetek életében, meghatározta az egész párttevékenység, minden egyes kommunista tevékenysége, a munkaközösség­ben, a családban, a társadalomban tanúsított ma­gatartása és elfoglalt helye igényes, sokoldalú és konkrét áttekintését. A plénum megállapítja, hogy a pártdokumentu­mok kicserélése, betervezése, megszervezése és lebonyolítási módjánál fogva erőteljesen kihatott a párt erejének, a Központi Bizottság, Nicolae Ceaușescu elvtárs körüli összeforrottságának és egységének megszilárdulására, a pártszerveknek és -szervezeteknek nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók soraira, egész népünkre gyakorolt politikai és ideológiai befolyására. A­­pártdoku­mentumok kicserélése, az egyéni megbeszélések, a kommunisták javaslatai és észrevételei, a leszűrt következtetések megvitatása alkalmával elfogadott intézkedések alkalmazása mindenütt hozzájárult a párttagok, az alapszervezetek összessége hiányos­ságokkal és hibákkal szembeni kombattivitásának és határozottságának fejlesztéséhez, a párttól ka­pott feladatok teljesítése iránti felelősségérzet és a fegyelem szellemének erősítéséhez és az összes területeken fokozta az új ösztönzésének törekvé­seit. „A pártkönyvek kicserélésének akciója — hang­súlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB 1981. március 25-i plenáris ülésén tartott beszédé­ben — még inkább megerősítette a párt egységét, emelte politikai és ideológiai színvonalát, javítot­ta a pártszervezetek, a pártszervek tevékenységét a különböző tevékenységi területeken rájuk háruló feladatok teljesítéséért." A kommunisták, hangsúlyozva e fontos politikai akció jelentőségét, kidomborították pártunk rend­kívüli szerepét a haza szocialista építése hatalmas művének vezetésében, Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára minden téren kifejtett gyümölcsöző munkásságát, megható szavakban juttatták kifeje­zésre mély ragaszkodásukat a párt politikájához, forró hálájukat a pártvezetőségnek a nép anyagi és szellemi életszínvonala szüntelen emelése iránti állandó gondoskodásáért, szilárd elhatározásukat, hogy töretlenül munkálkodnak a Román Kommu­nista Pártnak a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésére és Románia kommuniz­mus felé haladására vonatkozó programja mara­déktalan valóra váltásáért. Amint a plenáris ülésen hangsúlyozták, ennek a politikai és szervezési akciónak a legjelentőségtel­­jesebb eredménye az, hogy növekedett a párt­szervek és -szervezetek, az összes kommunisták szakavatottsága a gazdasági tevékenység vezeté­sében, még inkább fokozódott a párt cselekvő te­vékenysége a Románia egységes országos gazda­sági-társadalmi fejlesztési tervében foglalt célki­tűzések megvalósításáért folytatott küzdelemben. Általános következtetésként állapítható meg, hogy ebből az átfogó akcióból minden egyes párt­szervezet értékes konklúziókat vont le saját tevé­kenysége számára, újabb tanulságokat saját mun­kastílusa tekintetében, s ezek hasznosítása hozzá­járult egész politikai és szervező munkája maga­sabb szintre emeléséhez, vezető szerepének még erőteljesebb érvényesüléséhez a munkahelyen, tel­jes összhangban a XII. kongresszus által, a Köz­ponti Bizottság által, a pártfőtitkár előadói beszé­deiben és beszédeiben megfogalmazott követelmé­nyekkel. A pártkönyvek kicserélési akciójának egyik köz­vetlen eredményeként erőteljes lendületet kapott a pártszervezetek belső élete, ami tükröződik a fe­gyelem megszilárdításában, a pártos elvszerűség és a forradalmi szellem erősödésében, a bírálat és az önbírálat jóval hangsúlyozottabb érvényesülésé­ben, abban, hogy minden egyes párttag fokozott érdeklődést és elhatározottságot tanúsít termelési és társadalmi feladatainak példás teljesítése iránt. Nagyobb rendszerességgel tartják az alapszerve­zeti közgyűléseket, ezek napirendjén az illető egy­ségeknek az RKP KB 1980 októberi és decemberi plenáris ülései határozataiból, a munka minőségé­nek az összes területeken történő fokozására vo­natkozó pártfőtitkári útmutatások nagy fontosságú problémái szerepelnek. Számottevően növekedett a kommunisták részvétele a gyűléseken, ezek nevelő szerepe és hatékonysága, valamint a párttagok e­­gész magatartására gyakorolt befolyása. Fokozó­dott a legtöbb alapszervezetnek az a törekvése, hogy konkrét felelősségek alapján, bevonja a kom­munistákat a pártszervezet problémáinak megoldá­sába. Az RKP plénuma úgyszintén kiemeli, hogy a pártdokumentum-kicserélés eredményeként bővült a politikai-nevelő munka hatóköre és gazdagodott annak tartalma, az ideológiai befolyásoló eszkö­zök és formák nagyobb mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók elsajátítsák a dialektikus materialista természet- és társadalomszemléletet. (Folytatása a 3. oldalon) VETIK A CUKORRÉPÁT, ÜLTETIK A BURGONYÁT kézdivásárhelyi agráripari tanács egységeiben Felhős, hűvös, szeles vasár­nap reggel. Terepre indulunk. Már a kora reggeli órákban szinte minden egységben üte­mesen dolgoznak a barázdák­ban. Katolnán elsőként szántó traktorokkal találkozhattunk, az utolsó parcellákon forgat­ták alá a barázdákat. A szom­szédos dűlő hajlatánál feltűnik a burgonyaültető gép is. A vi­déken, sőt a megyében első­ként Héjja János kezdett hoz­zá a burgonya ültetéséhez, már szombaton négy hektárt ülte­tett, vasárnapra hasonló telje­sítmény elérését tűzte ki célul. — Az indulás jól sikerült, a kampány kiteljesítéseként hét­főn reggeltől már 25 burgo­nyaültető géppel dolgozunk — tájékoztatott Makó Árpád, az övezet agráripari tanácsának elnöke, aki munkatársaival együtt a helyszínen segíti a ta­vaszi vetési munkálatok pél­dás elvégzését. — Katolna mel­lett Nyújtódon, Martonfalván négy-négy, Torján öt burgon,­nyaültető gépet üzemeltetünk, de ütemesen dolgoznak Kézdi­vásárhelyen a termelőszövet­kezetben, akárcsak az újonnan alakult burgonyatermesztési kísérleti állomáson. — A tanács gazdaságaiban már hagyomány a 20 000 kilo­grammon felüli hektárátlag, mint ahogy hagyomány a mi­nőségi munkára való törekvés is. — E napokban az ültetőgé­pek kapacitásának jó kihasz­nálása közepette nagy figyel­met fordítunk a minőségre, az előírt növénysűrűség biztosítá­sára. Miután jó minőségű ülte­tőanyaggal rendelkezünk, most arra törekszünk, hogy az ülte­tőgépek kihagyások nélkül he­lyezzék földbe a gumókat. A beállítás szerint minden hu­szonegy és fél centiméterre kell földbe kerüljön egy gumó, s a jelek szerint tartjuk az ütemet.­­ A gépek kapacitásának kihasználása közismerten fel­tételezi a gumók gondos válo­gatását, előkészítését, sőt az ütemes szállítást is. — Az idei tavaszon nagy fi­gyelmet fordítottunk e mun­kaigényes teendőre, s elmond­hatom, hogy a válogatásnál jó az ütem. Az időjárás okoz­ta nehézségek ellenére — az erőteljes éjszakai lehűléstől védeni kell a gumókat — Ge­­lencén például már annyi ül­tetőanyagot válogattak meg, amely elegendő száz hektár beültetéséhez. — E napokban az övezet sajátosságaiból adódóan min­denekelőtt a burgonyaültetés került a tevékenység közép­pontjába, a napi program vi­szont láthatóan sok más idényfeladat elvégzésével szá­molt, s amint tapasztalhattuk, jó az ütem is.­­ Ha csak a mai programot és a teljesítményeket sorol­juk fel, kitűnik, hogy jó szer­vezéssel mielőbb pótolhatjuk a késői tavaszodás okozta le­maradást. Vasárnap például bevetettünk 130 hektárt árpá­val, 17 hektárt mákkal, 49 hektáron cukorrépamagot, 10 hektáron lenmagot hintettünk a földbe, 2 hektáron hagymát, 5 hektáron pedig gyökérzöld­ségféléket vetettek, s hétfőtől tovább bővül a program és fo­kozódik az ütem is. — A munkaigényes felada­tok között szerepel a dugvány­répa ültetése. — Igen, gyorsítanunk kell e munkát, hiszen a naptár sze­rint éppen a dugványok elhe­lyezésével maradtunk le a leg­jobban, az indulás tapasztala­tai azonban megerősítettek ab­ban a hitben, hogy szövetke­zeteink az idei termés kívánta igényességgel dolgoznak a föl­deken. A kézdivásárhelyi agráripari tanács egységeiben valóban biztatóan indult a munka. Számolva viszont azzal a tény­nyel, hogy a vidék a megye egyik legjelentősebb növény­­termesztő övezete, fokozott erőfeszítéseket kell tenni a to­vábbiakban is azért, hogy mindenhol minőségi engedmé­nyek nélkül, az előírt techno­lógia szintjén végezzék el a vetést. S természetesen nem­csak itt, de megyeszerte nö­velni kell a napi teljesítmé­nyeket nem értelmetlen kap­kodással, hanem a rendelke­zésre álló kapacitások jó ki­használásával. Kora reggeltől késő estig üzemelhet minden gép, éjszaka pedig a talajelő­készítéssel növelhető a telje­sítmény, javítható az üzem. Flóra Gábor Az első sürgősségű növények vetésének befejezése fontos teendő ezekben a napokban GYÁRTMÁNYFELÚJÍTÁS ÉS VERSENYKÉPESSÉG A világpiacon máris ver­senyképes szerszámgépekkel jelentkező kolozsvár-napocai Napomar vállalat. Kolozs me­gye egyik legfiatalabb gépipa­ri egységének munkaközös­sége arra törekszik, hogy to­vább tökéletesítse a gyártott termékeket. A gyártmányszer­kezet felújítására és kor­szerűsítésére irányuló alko­tómunka — melyhez nagy segítséget kaptak a bukaresti Titan vállalat finommechani­kai kutatóintézetétől — egy új megvalósításban öltött tes­tet: elkészült az első öt darab RPO—200 jelzésű síkköszörű­gép. Újdonsága az eredeti kon­cepción alapuló vezérlőrend­szer, mely az eddig gyakran meghibásodó hidraulikus ele­meket helyettesíti. A marosvásárhelyi ILEFOR gyár munkaközössége határidő előtt teljesítette első negyedévi ex­portfeladatait ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS ÖNKÖLTSÉG­CSÖKKENTÉSSEL Jó eredménnyel újítják fel a bányazsillék- kúpok tenge­lyét és kerekét a felsőbányai bányafelszerelést gyártó vál­lalat szakemberei. A műszaki megoldások — különleges hegesztés — alkalmazásával a használt alkatrészek hozzáve­tőleg 60—70 százalékát tudják máris felújítani, jelentősen csökkentve ugyanakkor az ön­költséget is. F­enyővíz pataka Szellő tető­ről Csíkmenaság felé siet­­tében, először Pottyond fa­lucska házai között találkozik emberekkel, ha csak nem szá­mítjuk azt a néhány állatgondo­zót, akik valamivel fennebb, az mtsz­ istállóiban sürgölődnek. Először itt nézek szét magam is. Odabent, a párás melegben, a hangokból, a paták dobogásá­ból érzem: nyugtalan a jószág, mintha a tavasz hívását érezné. A Nyerges oldal, a Szegénynép völgye (régmúlt idők beszédes emléke e furcsa név) kopár szür­keségét csak a vízmosások északi oldalain virító hőfokok oldják va­lamennyire, de az állat ösztönei megérzik a sarjadó, a napfényre törő fű szédítő illatát; közeledik végre a hosszú téli böjt vége. Erdélyi Judit ötven borjút gon­doz, társaival együtt példás fe­lelősségérzettel, tudva azt, hogy most, a kezdeti hónapokban dől el, milyen hasznot hoz majd a gazdaságnak a leendő fejőste­hén. A hagyományok pedig itt sokra köteleznek: a harminc kilométer­nyi Csíkszentgyörgy községben Pottyond gazdái szállítják a leg­több tejet a csarnokba, de eb­ben a teljesítményben sajnos, az mtsz része nincs a lehetőségek szintjén. Pedig Erdélyi Judit és társai mindent elkövetnek, hogy a gondjaikra bízott borjak jól fej­lődjenek. Ő maga ezen a napon is hajnali négykor kelt, ellátta két tehenüket, fejt, a tejet beadta a csarnokba, hatkor bejött az mtsz­­istállójába, tíz körül a reggeli el­ső műszak után hazatért regge­lizni az üres házba. Férje Csík­szeredába jár be dolgozni, XI. osztályos lányuk ugyanott tanul a könnyűipari líceumban, tizen­egy éves fia a menasági iskolá­ba jár. Délben, a házimunkák el­végzése után, folytatódik a gaz­dasági program: etetés, almozás az istállóban, azután ugyanaz a művelet az mtsz ötven borjánál és újra haza. Hajnali négytől most kerül le lábáról a gumicsiz­ma, hogy egy órára leülhessen pihenni, közben a gyermekekkel megbeszélni a nap eseményeit, de amint kezd kimelegedni az idő, már ezt az órát is a kertben fogja tölteni, készítik elő az á­­gyásokat. Az állatgondozás esti műszakja már könnyebb, mert se­gít a férje meg a fia... Ferencz Gábor csaknem har­minc éve példásan megbízható szerződő fél: tejet, húsállatot, burgonyát, gyapjút, ribizlit szállít az állami alapnak, s ha az idei próbaév sikerül, 1982-től kezdve zöldséget is. Jóleső érzés bejárni 250 szám alatti, mintagazdaságnak is beillő portáját, ahol az itteni, mostoha éghajlati viszonyok között is évről évre tekintélyes jövedelmeket ér el, igaz, szívós, szorgalmas mun­ka árán. Az istállóban borjak sorakoz­nak, két példásan gondozott te­hene több mint húsz liter tejet Barabás István (Folytatása az 5. oldalon) A VILÁG VIZE MENTÉN A FÖLD KEDVE Vilósz proletárjai, egyesüljetek? A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXV. évfolyam 10 374. szám 1981. április 9., szerda­i oldal ára 30 báni Rugalmasság, alkalmazkodóképesség, gazdaságosság AZ ARADI VAGONGYÁR ISMÉT AZ ÉLRE TÖRT A Vaskapu-kettő TAVASZI NAGYVÍZKOR (3. old.) Redact). ELŐRE, 79776 Bucrresti, Piața Scinteii I. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest Scinteia tér 1. tájékoztató szolgálatunk (­lefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy 1­­napra 8 lej: három hónapra 24 lej: hat hónapra 18 lej: egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket eltagadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő cíven lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. București, str. 13 Decembrie nr. 3. Press. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta Pakisztán Iszlám Köztársaság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, din Ahmedet, Pakisztán Isz- Románia Szocialista Köztársa­­lám Köztársaság nagykövetét , ,., , ,,, ,,, ,, , . abból az alkalomból, hogy a sag elnöke hétfő délután bu- nagykövet befejezte küldetését és a látogatáson fogadta Riazud- országunkban. A román államfő szívélyes beszélgetést folytatott a távozó pakisztáni nagykövettel. 1921 DICSŐSÉGES ÉVFORDULÓ 1981 TÖRTÉNELMI MOZZANAT FORRADALMI HAGYOMÁNYAINKBAN NYOLCVANNYOLC ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A ROMÁNIAI MUNKÁSOK SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA E­z a tavasz, a természet megújhodásának ez a mostani évszaka társa­dalmi és politikai életünkben is jelképes erejű: az új ötéves terv, a­ minőség és a hatékony­ság új szakasza nekilendülésé­nek, az odaadó munkának a tavasza. Olyan évszak, amely­ben társadalmunk vezető ereje, a Román Kommunista Párt megalakulásának évfordulóját ünnepeljük, azt a politikai él­tető központot éltetjük, amely történelmi megújhodást hozott ezekre a tájakra. Ugyanakkor ezekben a tavaszi napokban országunk munkásmozgalmá­nak harci hagyományait tük­röző jelentős momentumra em­lékezünk, olyan mozzanatra, mely pártunk mély történelmi tradícióit hirdeti. Nyolcvan­nyolc évvel ezelőtt, 1893 már­cius 31 és április 3 között ülé­sezett Bukarestben a szocialis­ták kongresszusa, mely elhatá­rozta a munkásosztály marxis­ta politikai pártjának, a Ro­mániai Munkások Szociálde­mokrata Pártjának a megala­kítását. Nicolae Ceausescu elv­társ méltán hangsúlyozta en­nek az eseménynek a jelentő­ségét: „A romániai munkás­­osztály pártja, amelyet a tu­dományos szocializmus, Marx és Engels osztályelmélete alap­ján alakítottak meg 1893-ban, már az első pillanatától kezd­ve vállalta azt a történelmi szerepet, hogy vezesse a prole­tariátus és a többi városi és fa­lusi dolgozó forradalmi har­cát a politikai hatalom kivívá­sáért, a román társadalom po­litikai átalakításáért. 1893 a romániai munkásosztály forra­dalmi élcsapata megszületésé­nek éve. Éppen ezért, méltán mondhatjuk, hogy a nép nagy­szerű forradalmi hagyomá­nyait folytató, a múlt század második felének szocialista munkásmozgalmába mély gyö­kerekkel beépülő Román Kom­munista Párt igazi kezdetei egybeesnek a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt megalakult, a marxista forradalmi elmélet által vezérelt munkáspárt te­vékenységének indulásával.“ Országunk munkásosztálya létrejöttének első pillanatá­tól kezdve igyekezett erős osz­tállyá szerveződni. Már a múlt század első felében megalakul­tak önsegélyző szakmai egye­sületek, amelyek előbb gazda­sági, majd később politikai jel­legű harcot folytattak. Ebben a szervezkedésben jelentős mozzanat volt a Romániai Ál­talános Munkásszövetség meg­alakulása 1872-ben, hiszen ez az országos méretű osztályszer­vezkedés kezdetét jelezte. A szocialista eszmék terjedése egybeesett a munkásosztály szervezkedésével és fejlődésé­vel. 1835-ben Teodor Diamant még az utópista­ szocializmus eszméinek hatására alakította a schieni-prahovai falansztert. 1848-ban már a munkásság is ott harcolt a barrikádokon; a tiazai forradalmárok kapcsola­tokat építettek ki nyugati esz­metársaikkal és az együttmű­ködés elősegítette Marx és En­gels eszméinek és munkássá­gának az I. Internacionálé programjának tanulmányozá­sát is. Ezek az eszmék nagy hatást gyakoroltak a román forradalmi értelmiségre és a munkásmozgalom fejlődésére egyaránt. A Temesváron meg­alakult Általános Munkásszö­vetség csatlakozott az I. In­­ternacionáléhoz. A század nyol­cadik évtizedében egymásután szerveződtek meg Bukarestben, Iași-ban és más városokban a szocialista körök, amelyek megjelentették a Socialistul, Contemporanul, Dacia viitoare, Emanciparea, Revista sociála, Drepturile omului című lapo­kat és más kiadványokat. A tudományos szocializmus esz­méit terjesztették a dolgozók között, s érdekeik megvédésé­re, a szabad és jobb emberi élet megteremtésére mozgósí­tották olvasóikat, a szocialista körök tagjait. A forradalmi eszmék terjesztésében nagy je­lentősége volt Marx és Engels több műve román nyelvű meg­jelentetésének, terjesztésének, valamint a romániai szocialis­ta harcosok munkájának. Kü­lönösen Constantin Dobrogea­­nu-Gherea tett sokat a marxi forradalmi eszmék terjesztésé­ért. Mit akarnak a román szo­cialisták? című, 1886-ban meg­jelent műve országunk mun­kásmozgalmának első marxista programja. Ez a mű is kidom­borította a proletariátus szer­vezetileg egységes, osztályhar­cos alapokon álló politikai pártja megteremtésének szük­ségességét. Ilyen körülmények között jöttek létre a nyolcva­nas években Bukarestben, Iași-ban és más városokban a munkáskörök, s ezekből fejlőd­tek ki a munkásklubok, ame­lyek legfőbb célkitűzésüknek a munkásosztály politikai pártja megalakulását tekintették. Így került sor az első pártalakító kongresszusra 1893. március 31 és április 3 között, amely történelmi döntést hozott, meg­alakította a Romániai Munká­sok Szociáldemokrata Pártját. E párt megteremtése új sza­kaszt nyitott országunk mun­kásmozgalmának, a hazai tár­sadalmi harcok fejlődésének történetében. Hiszen a proleta­riátus pártja a néptömegek élére állt, vezette a kizsákmá­nyolás és az elnyomás ellen folyó küzdelmet, a jobb életért, a társadalmi szabadságért, a nemzeti függetlenség megvé­déséért vívott harcot. A nyolc­vannyolc évvel ezelőtt meg­alakult párt célul tűzte ki programjában a kapitalista termelési viszonyok megszün­tetését és a szocialista társada­lom megteremtését. Mind cél­kitűzéseinek megfogalmazásá­nál, mind harci módszerei ki­dolgozásánál szem előtt tartot­ta országunk konkrét realitá­sait, Románia fejlődésének sa­játosságait. Ezt a törekvést C. Dobrogeanu-Gherea így fogal­mazta meg: „Mint a szocializ­mus tanítványai, az európai szocialisták nagy családjának tagjai tudjuk, hogy tevékeny­ségünk országunk valós körül­ményeitől, főleg pedig gazda­sági-társadalmi követelmé­nyeitől függ. Elemezzük tehát országunk életkörülményeit úgy, ahogyan ezek a dolgozó nép álláspontjából, az osztály­viszonyokból, kultúránkból, a gazdasági alapokból adódnak.“ A román szocialisták kifejtet­ték ezt az álláspontjukat a II. Internacionálé 1891. évi brüsz­­szeli kongresszusán is. Az RMSZDP állást foglalt a tár­sadalmat érintő minden jelen­tős problémában a proletariá­­tus érdekeinek védelme mel­lett, foglalkozott az akkori tár­sadalomban igen nagy fontos­ságú parasztkérdéssel, síkra szállt a földreform végrehaj­tásáért, a feudális kizsákmá­nyoló formák felszámolásá­ért, hangsúlyozta a nem­zeti ipar kiépítésének és fej­lesztésének szükségességét, mi­vel ettől várta a társadalom előrehaladását, a munkásosz­tály számbeli növekedését, po­litikai megerősödését és a for­radalmi harc kiterebélyesedé­­sét. Úgyszintén küzdött a köz­oktatás fejlesztéséért, a néptö­megek kulturális és civilizációs színvonalának az emeléséért, foglalkozott a demokratikus jogok kiszélesítésének problé­májával és állást foglalt a nemzeti elnyomás minden for­mája ellen. Internacionalista párt volt ez. Szilárdan kinyil­vánította szolidaritását a többi országban tevékenykedő szo­cialisták küzdelmével, kapcso­latokat keresett az orosz, né­met, francia, olasz, belga és a más országokbeli szocialista pártokkal. Ismeretes, hogy Friedrich Engels érdeklődéssel kísérte országunk munkás- és szocialista mozgalmának fejlő­dését, kapcsolatban állt a ro­mán szocialistákkal. Csaknem kilenc évtized táv­latából joggal mondható el, hogy a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának megalakulása korszakos jelen­tőségű mozzanat volt az or­szág forradalmi mozgalmának Mihálka Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) Immár hagyománnyá vált, hogy április vállalati és intézményi könyvhónap­ként szerepel közművelő­dési életünkben. A mostani rendezvény már a hatodik ilyen jellegű seregszemle. A Megéneklünk, Románia fesztivál keretében sorra kerülő rendezvény a Ro­mán Kommunista Párt megalakulásának 60. év­fordulóját köszönti és a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, valamint az Írószövetség szervezi meg ezúttal is. Célja: hoz­zájárulni a magas általá­nos, politikai és szakmai műveltségű, a dialektikus és történelmi materializmus élet- és világszemléletén ál­ló, párthű, f cselekvő hon­polgári magatartás, öntu­datos ember kialakításá­hoz. Jó alkalmat nyújt a ÜZEMI KÖNYV­HÓNAP társadalom-politikai, mű­szaki-tudományos, szép­­irodalmi és művészeti könyvek népszerűsítésére, könyvpropagandánk foko­zására. Ebben az évben is három szakaszban ke­rül megrendezésre ez a nagyszabású könyvakció: április 1—10 között a tár­sadalom-politikai könyvek dekádjára kerül sor; 11—20 között a műszaki-tudomá­nyos könyvek, 21—30 kö­zött pedig a szépirodalmi alkotások dekád­ja lesz. Négy hét leforgása alatt gyárakban, üzemekben, é­­pítőtelepeken, intézmények­ben, szakszervezeti műve­lődési házakban, könyvtá­rakban, iskolákban és fel­sőfokú oktatási intézmé­nyekben, országszerte könyvkiállításokat, író-ol­vasó találkozókat, irodalmi délutánokat rendeznek. A különböző szakterületeket képviselő szakkönyveket megvitató összejöveteleken az olvasók elmondják ész­revételeiket, óhajaikat. A résztvevő írók, szakszerzők, szerkesztők, közvetlenül, az első kézből vehetik át a dolgozók több és jobb, a termelőmunkát, az önkép­zést szolgáló könyvek kia­dását szorgalmazó, sürgető üzenetét. Az irodalmi tár­saságok, az irodalmi, tudo­mányos-műszaki körök tag­jai felolvasásokon, irodalmi versenyeken, vitákon vesz­nek részt, mutatják be alko­tásaikat, tanácskoznak és vallanak a könyv társadal­mi funkciójáról, növekvő jelentőségéről az építőmun­ka minden területén, sze­repéről az ismeretek elsa­játításában, a tudomány e­­redményeinek népszerűsí­tésében, a forradalmi tá­­dlatalakításban, a szakmai kompetencia gyarapításá­ban. Ugyanakkor ez­ a rendez­vénysorozat is, akárcsak a falusi könyvhónap, kiváló alkalmat szolgáltat arra, hogy felmérjük szüntelenül fejlődő könyvkiadásunk helyzetét. Meggyőződésünk, hogy ez az újabb könyvhónap méltó köszöntése lesz pár­tunk megalakulása 60. év­fordulója nagy ünnepének. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk sikert a könyv e hagyományos seregszemlé­jének. M. Nagy Zoltán A 4. oldalon: NAGY­VILÁG

Next